Oroszország Ukrajna elleni inváziója továbbra sem maradt abba, sőt: ellenben az olvasók ma majdnem harctéri jelentés nélkül maradtak. Nem tudni, mi zajlik az ISW háza táján, de tény, hogy a hivatalos honlapjukon nyoma sincs a mai (vagyis hát tegnapi) összefoglalónak, ellenben nekem mégis sikerült megszereznem azt.
Az történt ugyanis, hogy addig keresgéltem a világhálón, míg rá nem találtam a Kyiv Post mai számában a hiányzó jelentés egy részére, annak alapján pedig rábukkantam egy blogfelületen a teljes szövegre is, amit ugyan megírtak, de a hivatalos oldalra már nem került ki, mert annak lejárt a tanúsítványa (mostanra megújították). Mindenesetre kalandos úton ugyan, de megvannak a harctéri hírek, mégpedig a megszokott forrásból.
Akkor lássuk, mi fontos történt?
Az amerikai külügyminisztérium felszólította az orosz hadsereget, hogy hagyjon fel minden katonai tevékenységgel a Zaporizzsjai Atomerőmű (ZNPP) körül, és támogassa egy demilitarizált övezet létrehozását, miután augusztus 11-én újabb jelentések érkeztek a ZNPP-t ért lövésekről. Az amerikai külügyminisztérium felszólította Oroszországot, hogy adja vissza az erőmű feletti ellenőrzést Ukrajnának.
Az ukrán és az orosz megszálló hatóságok egymást vádolták a ZNPP augusztus 11-i ágyúzásával. Az Energoatom ukrán nukleáris üzemeltető vállalat arról számolt be, hogy az orosz lövések megrongálták a parancsnoki iroda területét, a sugárforrások tárolóját és a közeli tűzoltóállomást. A tűzoltóállomás a ZNPP-től mintegy 5 km-re keletre található. Az Ukrán Stratégiai Kommunikációs Központ kijelentette, hogy az orosz csapatok szándékosan provokációkat rendeznek a ZNPP-nél, és veszélyes kísérleteket végeznek a távvezetékekkel, hogy az ukrán erőket hibáztassák az ENSZ Biztonsági Tanácsánál. Az oroszok által kinevezett Zaporizzsjai Területi Megszállási Adminisztráció vezetője, Jevgenyij Balickij azt állította, hogy az ukrán lövések megrongálták a „Kakhovskaya” nagyfeszültségű távvezetéket, aminek következtében tűz keletkezett és nagy füstfelhő látható a közösségi médiában a városról készült felvételeken.
Orosz illetékesek korábban azzal vádolták Ukrajnát, hogy az ukránok számára döntő fontosságú állásokat támadtak – például a megszállt Donyecki területen lévő Olenivka településen a tévesen feltételezett HIMARS-csapást. A CNN vizsgálata arra a következtetésre jutott, hogy „szinte kizárt, hogy egy HIMARS rakéta okozta volna a raktárban keletkezett károkat, ahol a foglyokat tartották.” Az oroszok talán hasonló narratívát folytatnak a ZNPP körül, hogy elriasszák a további nyugati támogatást Ukrajnának. Az ISW nem tudja függetlenül ellenőrizni, hogy ki a felelős a ZNPP bombázásáért.
Oroszország 64. Különleges Motoros Gárdalövészdandárja (64. SGMRB) a 35. Összhaderőnemi Hadsereg (CAA) részeként valószínűleg megsemmisült a harcban, talán a Kreml szándékos erőfeszítésének részeként, hogy elrejtse a Kijevi Területen elkövetett háborús bűnöket. Mark Krutov, a Szabad Európa Rádió/ Radio Liberty (RFERL) oknyomozó újságírója a bucsai atrocitásokban való részvételüket követően vizsgálatot folytatott a dandárral kapcsolatban, és arra a következtetésre jutott, hogy az Izjum és Szlovjanszk tengelyén folytatott súlyos harcok után a dandár nagyrészt megszűnt létezni. Krutov szerint a háború előtt a dandárban szolgáló 1500 katonából 200-300 valószínűleg elesett.
Krutov idézte a CNA Russia Studies igazgatójának, Michael Kofmannak a becslését, miszerint a harcban elesettek és sebesültek tipikus aránya körülbelül 1:3,5, ami azt jelentené, hogy a 64. SGMRB állománya akár 700-1000 sebesülést is elszenvedhetett. Jellemző, hogy a harcok során ilyen súlyosan leépült orosz egységeket feloszlatják, és a túlélőket más harci elemekbe csoportosítják át, de Krutov megjegyezte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem oszlathatja fel a 64. SGMRB-t kínos helyzet nélkül. Putyin április 18-án adományozta a dandárnak a tiszteletbeli „gárdista” jelzőt, miután bizonyíték merült fel arra vonatkozóan, hogy háborús bűnöket követtek el Bucsában. A dandárt azután vetették vissza a kelet-ukrajnai harcokba, hogy befejezte a visszavonulást Kijev környékéről anélkül, hogy sok ideje lett volna pihenni, feltöltődni, utánpótlást kapni vagy felépülni. A feltételezések szerint a Kreml arra törekedett, hogy a dandárt megsemmisítsék a harcokban, hogy elkerüljék a háborús bűnök leleplezését.
Az ukrán hírszerzés arra figyelmeztetett, hogy a Kreml megteremti a feltételeket ahhoz, hogy információs támadást indítson Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ellen, hogy lejárassa őt. Az Ukrán Katonai Hírszerzési Főigazgatóság (GUR) jelentette, hogy az orosz elnöki adminisztráció jóváhagyta egy új információs munkacsoport létrehozását az orosz különleges szolgálatokon belül, amely a hamis „Zelenszkij Alapítvány” létrehozásáért felelős. Az alapítvány egy nem részletezett koholt, külföldi segélyszervezeteket célzó javaslattal fog megjelenni, és „többszintű marketing” rendszerként működik majd, amely valószínűleg az európai országokban történő toborzásra összpontosít. A GUR megjegyezte, hogy az alapítvány fő koncepciója a félretájékoztatás terjesztése az európai médiaszférában. A GUR megjegyezte, hogy augusztus 10-ig az orosz különleges szolgálatok létrehozták az alapítvány honlapját, hamis képernyőfotókat és kommenteket készítettek a közösségi médiában, és létrehozták a bloggerek hálózatát az alapítvány népszerűsítésére. Hanna Malyar ukrán védelmi miniszterhelyettes hasonló aggodalmaknak adott hangot, miszerint Oroszország pletykák terjesztésével fokozta információs műveleteit, hogy súrlódásokat keltsen az ukrán katonai és politikai tisztviselők között.
Az orosz katonai ügyészségnek küldött és a Bellingcat, valamint az Insider által ellenőrzött panaszok gyűjteménye olyan eseteket tartalmaz, amikor az orosz hatóságok becsapják vagy kényszerítik a sorkatonákat, hogy harci pozíciókat foglaljanak el, korlátozzák az orosz katonák családjainak nyújtott információk mértékét, és nem biztosítják a katonák számára az alapvető élelmet vagy orvosi ellátást. Az archívumban olyan jelentések is szerepelnek, amelyek szerint az orosz parancsnokok arra utasították a katonákat, hogy felszerelés nélkül indítsanak támadásokat, megtagadták a katonák felmondásának engedélyezését vagy elbocsátását egyértelműen dokumentálható támadások miatt, és nem értesítették a katonák hozzátartozóit a halálukról. A jelentés kiemelte a megszállt Luhanszki és Donyecki Területek lakóinak panaszait is, amelyek az orosz erőket fosztogatással, birtokháborítással és a katonai felszerelések civil infrastruktúrából való pótlásával vádolták.
Az ukrán vezérkar főműveleti főnökének helyettese, Olekszij Gromov kijelentette, hogy az ukrán erők nem felelősek a fehéroroszországi Gomel közelében lévő Zjabrovka repülőterén augusztus 10-11-én éjszaka bekövetkezett robbanásokért. A fehérorosz védelmi minisztérium (MOD) azt állította, hogy egy ellenőrző repülés következtében hajtóműtűz keletkezett a zjabrovkai repülőtéren, és hogy nem voltak áldozatok. Szvetlana Tyihanovszkaja fehérorosz ellenzéki vezető főtanácsadója, Franak Viacorka felerősítette a helyi jelentéseket, amelyek szerint legalább nyolc robbanás történt a zyabrovkai repülőtér közelében. A közösségi médiában közzétett videofelvételeken villanások voltak láthatók a repülőtér közelében.
A legfontosabb hírek röviden:
-
-
- Az amerikai külügyminisztérium felszólította az orosz hadsereget, hogy szüntessenek be minden katonai tevékenységet a Zaporizzsjai Atomerőmű (ZNPP) körül, a ZNPP-nél történt lövöldözésekről szóló újabb jelentések közepette.
- Az orosz csapatok támadásokat hajtottak végre Sziverszktől keletre, valamint Bakhmut északkeleti és délkeleti részén.
- Az orosz egységek folytatták a támadásokat Donyeck város északi és délnyugati peremén.
- Ukrán illetékesek megerősítették, hogy további ukrán csapások érték az orosz parancsnoki állásokat és lőszerraktárakat a déli tengely mentén.
- Az oroszországi Habarovszki terület két új önkéntes zászlóaljat alakít.
-
Az orosz haderő augusztus 11-én nem hajtott végre megerősített támadást Izjum térségében. Az orosz erők légicsapást hajtottak végre Zaliman közelében (Izjumtól 30 km-re északnyugatra), és augusztus 11-én továbbra is lőttek településeket a Harkiv-Donyecki terület határa mentén Izjum és Szlovjanszk környékén.
Az orosz egységek augusztus 10-én és augusztus 11-én több támadást hajtottak végre Sziverszktől keletre. Az orosz csapatok támadásokat kíséreltek meg Hrihorivka (Sziversztől 7 km-re északkeletre), Verhnokamjanszke (Sziversztől 3 km-re keletre) és Ivano-Darivka (Sziversztől 7 km-re délkeletre) körül. Szerhij Hajdaj, a Luhanszki Területi Adminisztráció vezetője megjegyezte, hogy a legtöbb orosz támadást most magánkatonai cégek erői indítják, valószínűleg a hagyományos erők folyamatos leépülése miatt. Az orosz erők folytatták a rutinszerű ágyúzást Sziverszk irányában.
Az orosz hadsereg augusztus 11-én folytatta a támadásokat Bakhmut környékén, és valószínűleg erőket összpontosítanak Bakhmut irányába, hogy kihasználják a közelmúltban elért csekély előnyöket ezen az előrenyomulási tengelyen. Az ukrán vezérkar jelentette, hogy az orosz csapatok visszavonultak a Jakovlivka (16 km-re északkeletre Bakhmut-tól), Bakhmutszke (10 km-re északkeletre Bakhmut-tól), Zajceve (20 km-re délre Bakhmut-tól), Versina (13 km-re délkeletre Bakhmut-tól) és Dácsa (18 km-re délre Bakhmut-tól) irányában végrehajtott sikertelen támadásokat és egy sikertelen felderítési kísérletet követően Jakovlivka közelében. Az orosz haderő augusztus 9-én és 10-én légi, tüzérségi és légvédelmi rakétacsapásokkal vette célba Bakhmut térségét, és valószínűleg folytatja erőfeszítéseit, hogy északról, keletről és délről előrenyomuljon Bakhmut felé.
Az orosz haderő augusztus 11-én folytatta a támadásokat, hogy Donyeck városától északnyugatra nyomuljon. Az ukrán vezérkar az oroszok visszavonulásáról számolt be Marinka (Donyeck város déli külvárosától 5 km-re nyugatra) és Piszki (Donyeck várostól 6 km-re északra) irányában folytatott sikertelen támadó hadműveleteket követően. Orosz és Donyecki Népköztársaságból (DNK) származó információk szerint Piszki nagyjából 90%-át ellenőrzik, kivéve Piszki északnyugati részének egy kis ukránok által tartott részét, valamint Marinka és Zajceve nagyobb részeit. Több közösségi médiaforrás képeket tett közzé, amelyeken az orosz erők TOS-1A termobarikus tüzérségi rendszerekkel nagy erőkkel lövik Piszkit, ami arra utal, hogy az orosz erők kombinált hadsereg szintű tüzérségi eszközöket használnak a kis falvak elfoglalásának befejezésére, miután a földdel tették egyenlővé őket, és lényegében semmit sem hagytak maguk után. Az orosz csapatok valószínűleg továbbra is stratégiai pozíciókat keresnek majd Donyeck várostól északnyugatra és Avdiivka irányában, hogy a harcokat a megszállt Donyeck várostól távolabbra tereljék.
Az orosz erők augusztus 11-én nem hajtottak végre megerősített szárazföldi támadást a harkivi tengely mentén. Az orosz hadsereg valószínűleg továbbra is stratégiai pozíciókat fog keresni Donyeck várostól északnyugatra és Avdiivka irányában, hogy a harcokat a megszállt Donyeck várostól távolabbra terelje.
Az orosz erők légicsapásokat hajtottak végre a Harkiv várostól mintegy 45 km-re északkeletre fekvő Sztarij Szaltiv és a Harkiv várostól mintegy 60 km-re délkeletre fekvő Rtyiscsivka ellen, és folytatták Harkiv város és az észak és északkelet felé fekvő települések bombázását harckocsi-, cső- és rakétatüzérséggel. A Harkivi Területi Ügyészség augusztus 11-én jelentette, hogy az orosz erők augusztus 10-11-én éjjel S-300-as rakétákat vetettek be Harkiv város polgári infrastruktúrája ellen.
Az orosz csapatok folytatták a légi és tüzérségi csapásokat a Herszoni Terület közigazgatási határa mentén, de augusztus 11-én nem hajtottak végre támadó műveleteket. Az ukrán vezérkar jelentése szerint az orosz erők légicsapásokat mértek Andrijivka, Bila Krinyica, Lozove és Velike Artakove (az Inhulec folyó feletti ukrán hídfő közelében), valamint Novohrihorivka és Mirne (Herszon várostól északra) ellen. Az ukrán vezérkari főműveleti főnökhelyettes, Olekszij Gromov megjegyezte, hogy a krími Szaki repülőterén történt robbanások óta csökkentek az orosz légi műveletek. Az orosz fegyveresek tüzérségi tüzet nyitottak a teljes érintkezési vonal mentén Herszon területen.[30] Az orosz erők tüzérségi tüzet nyitottak a teljes érintkezési vonal mentén Herszon területen. Az orosz erők Grad és Uragan MLRS rendszerekből rakétákat lőttek ki Nikopol, illetve Kryvyi Rih körzeteknél. Az orosz erők folytatták a Mikolajivi terület bombázását csöves és rakétatüzérséggel is.
Ukrán katonai tisztviselők megerősítették, hogy további ukrán csapások érték az orosz parancsnoki állásokat és lőszerraktárakat Dél-Ukrajnában. Az ukrán Déli Operatív Parancsnokság arról számolt be, hogy eltalálták az orosz 126. partvédelmi gárdadandár parancsnokságát Novokamjankában és egy lőszerraktárt Barvinokban, 62 km-re keletre, illetve 20 km-re északnyugatra Herszon városától. Az ukrán erők a jelentések szerint megrongálták a 76. légideszant támadó hadosztály egyik taktikai zászlóaljcsoportjának parancsnoki és megfigyelőállását is Icsenkában (az Inhulec folyó feletti ukrán hídfőtől keletre), és megsemmisítették a 49. Összhaderőnemi Hadsereg (CAA) parancsnoki állását Cservonyi Majak közelében (Nova Kakhovkától mintegy 30 km-re északkeletre). Az ISW korábban arról számolt be, hogy az ukrán erők állítólag augusztus 6-án csapást mértek a 49. CAA parancsnoki állására Csornobaivkában (Herszon várostól mintegy 5 km-re északnyugatra), ami arra utalhat, hogy az orosz erők vagy szétválasztották, vagy áthelyezték parancsnoki állásaikat Herszon városból. Mindkét csapás arra utal, hogy az orosz csapatok fenntartják vagy áthelyezik állásaikat az amerikaiak által biztosított HIMARS rendszerek hatótávolságán belül. Az ukrán erők jelentős veszteségeket okoztak az orosz tiszteknek és magas rangú személyzetnek Kijev, Csernyihiv és Szumi területeken, akik a frontvonalhoz közeli parancsnoki állásokban helyezkedtek el, még a HIMARS rendszerek átadása előtt, részben azért, mert az orosz parancsnokok a frontvonal közelébe költöztek, hogy csapataikat irányítsák. Az orosz alakulatok nyilvánvalóan továbbra is veszélyeztetik parancsnoki állásaikat, valószínűleg azért, hogy készen álljanak erőik ellenőrzésére egy esetleges ukrán ellentámadásra számítva. Nem világos, hogy az ukrán erők mikor indítanak nagyszabású szárazföldi ellentámadást Dél-Ukrajnában, vagy hogy fognak-e indítani, de hatékonyan használják ki az orosz előkészületeket egy ilyen ellentámadásra, hogy megkárosítsák az orosz vezetést és logisztikai képességeket.
Az orosz szövetségi szubjektumok (régiók) továbbra is folytatják a regionális alapú önkéntes zászlóaljak létrehozását. Mihail Degtyarjev, Habarovszk megye kormányzója augusztus 10-én bejelentette, hogy Habarovszk megye két zászlóaljat regisztrált „Baron Korf” és „Szvjatitel Innokentij” néven, amelyek aktívan toboroznak önkénteseket az ukrajnai bevetésre. Degtyarjev kijelentette, hogy a zászlóaljak 18-50 év közötti személyeket fogadnak, és egyszeri 250 000 rubel (kb. 4 124 dollár) kifizetést biztosítanak a rövid távú, 6 hónaptól 3 évig tartó szerződés aláírásáért.
Az orosz katonai hatóságok folytatták az intézkedéseket az Ukrajnában elszenvedett személyi veszteségek kompenzálására. Az ukrán vezérkari főműveleti főnökhelyettes, Olekszij Gromov arról számolt be, hogy az orosz erők a rövid tiszti tanfolyam elvégzése után szakaszparancsnokokká neveznek ki volt őrmestereket. Gromov megjegyezte, hogy a megszállt Luhanszki Területen folytatódik a 2. hadtest tartalékosainak kényszermobilizálása, és az orosz megszálló hatóságok 8000 ember behívását tervezik a megszállt ukrán területeken. Gromov arról számolt be, hogy az orosz fegyveres erők 60%-a rövid távú szerződéssel rendelkező önkéntesekből áll, és az orosz állományon belül a morál továbbra is alacsony. Gromov kijelentései összhangban vannak az ISW március eleji értékelésével, miszerint az orosz hadsereg folytatja a leépülő tartalékosok gyors cseréjét kevésbé felkészült önkéntes erőkkel. Gromov azt is hangsúlyozta, hogy a Kreml tisztviselői felfüggesztették és aktívan vizsgálják az ukrajnai invázió tervezésében közreműködő tábornokok és tisztek 30-40%-át „stratégiai hibák” miatt. Gromov azt javasolta, hogy Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter és Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök csak azért maradjon hivatalában, hogy megakadályozza az orosz hadsereg és annak vezetésének teljes diszkreditálását.
Meg nem erősített hírek szerint orosz tisztviselők augusztus 11-én Igor Oszipov fekete-tengeri flottaparancsnokot Viktor Szokolov ellentengernagyra cserélték le.
Az orosz megszálló hatóságok Mariupolban az Azovstal üzemből származó ukrán hadifoglyok (POW) nyilvános tárgyalására és esetleges kivégzésére készülnek. Orosz források augusztus 9-én és 10-én videókat tettek közzé, amelyeken látható, hogy a Mariupol városi Filharmóniában nyilvános bírósági tárgyalásokra készítettek elő termeket és ketrecszerű cellákat alakítottak ki a hadifoglyok elhelyezésére. Augusztus 11-én Vadim Bojcsenko, Mariupol ukrán polgármestere kijelentette, hogy a bírósági tárgyalásra augusztus 24-én, Ukrajna függetlenségének 31. évfordulóján kerülhet sor. Petro Andriuscsenko mariupoli polgármesteri tanácsadó arról számolt be, hogy az orosz erők demonstratív letartóztatásokat is végeztek az Azov-ezred címerével ellátott egyenruhába öltözött civilekkel, hogy azt az illúziót keltsék, mintha fellépnének az ukrán ellenállás ellen Mariupolban. Andriuscsenko nyilatkozata arra utal, hogy az orosz hatóságok mind a letartóztatásokat, mind a tárgyalásokat arra használják, hogy a hazai közönség számára olyan narratívát hozzanak létre, amely az orosz rendfenntartó erőket a megszállt területeken alkalmasnak és eredményesnek mutatja be, miközben demoralizálja az ukrán erőket, civileket és partizánokat. E kirakatperek előkészületei az 1936-38-as sztálini „moszkvai perekre” emlékeztetnek, amelyek a nagy tisztogatás egyik eleme voltak, és amelyek során Sztálin színlelt bírósági eljárásokat alkalmazott nyilvános tárgyalásokon, amelyeket kivégzések követtek.
Az orosz proxy Donyecki Népköztársaság ( DNK) vezetője, Denis Pusilin augusztus 11-én kijelentette, hogy be fogja jelenteni az Oroszországhoz való csatlakozásról szóló népszavazás időpontját, „amint a DNK felszabadul az alkotmányos határokon belül.” Az illegitim DNK alkotmánya az egész ukrajnai Donyecki területre igényt tart, amelynek nagy részét Oroszország még nem ellenőrzi. Pusilin egy tökéletlen és kiszámíthatatlan meghatalmazott szóvivő, és lehet, hogy ezt a kijelentést egy belső bürokratikus vita részeként tette arról, hogy a Donyecki terület mely részeit (ha egyáltalán) lesz képes kormányozni a jelenlegi DNK-kormány, miután Oroszország annektálta a területet. Másik lehetőségként Pusilin azt is jelezhette, hogy a Kreml a szeptember 11-i várható időponton túlra halasztja a fals annexiós népszavazást, ami ellentmond az ISW augusztus 10-i értékelésének, miszerint a Kreml felgyorsíthatja a megszállt ukrán területek annexióját.
A megszállt területeken élő ukrán partizánok továbbra is ellenállnak a megszállásnak és a tervezett ál-referendumnak, különösen a Zaporizzsjai területen lévő Melitopolban. Az Ukrán Ellenállási Központ augusztus 11-én arról számolt be, hogy a partizánok arra készülnek, hogy célba vegyék az orosz megszálló tisztviselőket, akik Melitopolban készülnek az álnépszavazásra. A Központ hallgatólagosan megerősítette, hogy partizánok felelősek a Vlagyimir Putyin orosz elnök politikai pártjának, az Egységes Oroszországnak a melitopoli székházában augusztus 8-án este történt robbanásért, és figyelmeztetett, hogy a robbanás „figyelmeztetésként” kell szolgáljon azoknak, akik megpróbálják legitimálni a népszavazást. Ivan Fedorov, Melitopol ukrán polgármestere augusztus 11-én azt állította, hogy a partizánok az orosz belügyminisztérium egyik szolgáltató központját is lerombolták, ahol orosz rendőrök orosz útleveleket és orosz gépkocsi-regisztrációt osztogattak. Petro Andriuscsenko, Mariupol ukrán polgármesterének tanácsadója augusztus 10-én Mariupol központi kerületében nagy erejű robbanásról számolt be, amelyet az „ellenállásnak” tulajdonított. Andriuscsenko azt állította, hogy a megszálló hatóságok válaszul a szabotázsellenes intézkedéseket próbálják megerősíteni.
Ezek lettek volna a harctéri hírek (csoda, hogy meglettek) de maradjanak a Zónán, mert nemsokára következik a második rész.
Békét Ukrajnának, békét Oroszországnak, békét a világnak!