Forrnak az indulatok Oroszországban az utóbbi napok katonai vereségei után, jóllehet magyarázatot rájuk senki sem adott (bár mindenki kíváncsi volna rá), a közbeszéd legfőbb témája mostanra mégis az lett Moszkvában, hogy szükséges-e általános mozgósítást elrendelni, avagy sem.
De hát nincs már most is mozgósítás?
Van, de az úgynevezett „rejtett mozgósítás”. Elmagyarázom. Jelenleg az orosz jog szerint Ukrajnában nem háború zajlik, hanem „különleges katonai művelet”. Ez azért fontos mozgósítási szempontból, mert az ilyenekben az orosz törvény tiltja a sorozott állomány bevetését, azt csak háborúban szabad. De ilyen „műveletek” során kizárólag szerződéses katonákat szabad harcba küldeni, ráadásul nekik is van egy csomó joguk, például megtagadhatják a harcot az államhatáron túl. Akad is, aki megtagadja, őket hívják „refuznyikoknak” (régebben ez a szó mást jelentett: olyan szovjet állampolgárt, akitől megtagadták az útlevelet, nem engedték kivándorolni, például Izraelbe). Mindenesetre mostanáig az „önkéntes zászlóaljakba” oroszlakta területeken anyagi eszközökkel, más vidékeken több vagy kevesebb erőszakkal, de ilyen szerződéses állományt toboroztak. Már mindent megpróbáltak, feloldották a felső és alsó jelentkezési korhatárt, engedtek az egészségügyi feltételekből, de csak nem sikerül komoly tömegeket becsábítani a szerződésesek soraiba.
Ezzel szemben ha nem toborzásról, nem bújtatott mozgósításról van szó, hanem valódiról, amikor minden hadköteles korú és állapotú férfit behívnak, akkor nincs apelláta, menni kell: azonban megint jön az orosz törvény és azt mondja: ez csak háború esetén lehetséges, egy katonai művelet ehhez kevés. Viszont ha háború lesz a műveletből, akkor bevethetőek a nukleáris fegyverek is megfelelő körülmények között, sok minden lehetségessé válik, ami most még nem az, de legfőképpen: nem lehet leállítani, míg el nem dől. Egy műveletet még le lehetne. És egy háborúban mindkét fél szövetségesei is részt vesznek, ami jelen esetben világháborút jelentene.
Tehát a mozgósítás kérdése tulajdonképpen a hadüzenet és a világháború kérdése, ha hadat üzennek, lehet sorozni, mozgósítani, de hadba lép a fél világ is – vagy az egész.
Épp ezért annyira idegesítőek az orruknál tovább nem látó Duma-képviselők, politikusok, akik nagy hazafias felbuzdulásukban követelik a mozgósítást. A sort tegnap Mihail Seremet, az Állami Duma biztonsági bizottságának tagja kezdte, aki javaslatot nyújtott be a mozgósítás elrendeléséről a Readovka szerint. Mint a Central Asia Online-nak elmondta:
„A teljes mozgósítás, a gazdaság és minden más háborús alapokra helyezése nélkül nem fogjuk elérni a szükséges eredményeket. Biztos vagyok benne, hogy a mai társadalomnak konszolidációra és elszántságra van szüksége a győzelemhez.”
Igen ám, de korábban (pár napja) Andrej Klimov szenátor meg azt mondta, hogy Oroszországban nincs szükség mozgósításra. A Föderációs Tanács Oroszország állami szuverenitásának védelmével foglalkozó bizottságának vezetője nyilatkozatával támogatta Vlagyimir Putyint, aki a Keleti Gazdasági Fórumon elutasította a téma megvitatását.
Csakhogy ez még a Nagy Harkivi Futás előtt volt.
Nem maradhatott csendben Gennagyij Zjuganov, az Oroszországi Kommunista Párt elnöke sem (azért nem olyan igazi kommunisták ők, inkább az ál-ellenzék szerepét játsszák). Zjuganov ma, az Állami Duma őszi ülésszakának első plenáris ülésén felszólalva kijelentette, hogy az ukrajnai „különleges művelet” teljes körű háborúvá eszkalálódott. Zjuganov beszédét az ülésen az orosz parlament alsóházának honlapján közvetítették.
„A nácik, a banderisták, a fasiszták elleni katonai és politikai hadművelet Ukrajnában teljes körű háborúvá vált, amelyet az amerikaiak, a NATO és az egyesült Európa hirdetett meg ellenünk…
A háború és a különleges művelet alapvetően különbözik egymástól. A különleges műveletet meg lehet állítani. A háborút nem lehet megállítani, még ha akarjuk sem. El kell menni a végéig. Ennek a háborúnak két kimenetele van: vagy győzelem vagy vereség.”
Vagy totális megsemmisülés, csak mondom. De találtam egy megnyugtatóbb hírt is a TASZSZ hírügynökség honlapján, eszerint:
„MOSZKVA, szeptember 13. /TASZSZ/. Az oroszországi mozgósítás nincs a jelenlegi napirenden – közölte Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő.
„Jelen pillanatban – nem, nincs napirenden” – mondta Peszkov arra a kérdésre, hogy a hatóságok teljes vagy részleges mozgósítást fontolgatnak-e.”
Ez viszont csak addig megnyugtató, míg eszünkbe nem jut, hogy Peszkov még február 23-án is tagadta és nyugati fantazmagóriának minősítette Ukrajna megtámadásának a lehetőségét.
Szóval, nem tudni még, mi lesz, hivatalosan egyelőre nincs mozgósítás, tehát háború, de az már igen rossz jel, hogy túl sokat beszélnek róla.
Az orosz és ukrán nyelvű sajtó másik fő témája a harkivi tanárok ügye. Mint a The Insider írja:
„Iryna Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy az orosz megszállás alól felszabadított településeken tanárokat vettek őrizetbe. Azért érkeztek a megszállt területekre, hogy az orosz oktatási programok szerint dolgozzanak a helyi iskolákban. Verescsukot a Sztrana idézi, aki szerint az ukrán büntetőtörvénykönyv 438. cikkelye (háborús törvények és szokások megsértése) alapján fogják őket bíróság elé állítani. Ez a cikkely nyolctól tizenkét évig terjedő szabadságvesztés formájában írja elő a büntetést.
„Államunk ellen követtek el bűncselekményt. Többször figyelmeztettük az orosz állampolgárokat, akik beleegyeztek abba, hogy Ukrajnába jöjjenek és törvény által tiltott tevékenységet folytassanak. Természetesen a büntetés mértékét számukra a bíróság fogja meghatározni, de még mindig van bizonyos számú orosz állampolgár az országunkban, akik az ideiglenesen megszállt területekre érkeztek, és akiket mindenképpen megbüntetünk, ha nem hagyják el haladéktalanul a területünket” – mondta Verescsuk.
Elmondta, hogy az orosz tanárokat nem fogják cserére alkalmas foglyoknak tekinteni.
„Senki sem fogja őket hadifoglyoknak tekinteni, mert nem harcosok, a genfi egyezmények nem rendelkeznek olyan személyek cseréjéről, akik nem hadifoglyok” – mondta Verescsuk.
Júliusban arról számoltak be, hogy az orosz régiókban, különösen az alacsony fizetésű régiókban tanárokat toboroznak, hogy „helyes” történelmet, Szergej Kravcov orosz oktatási miniszter szerint pedig helyes földrajzot és társadalomismeretet tanítsanak az ukrán gyerekeknek. A tanároknak körülbelül 190 000 rubel (3130 dollár) fizetést ajánlottak.”
A jogi kérdés mindenképpen érdekes, mert a törvénysértés ténye fennáll, Ukrajna joghatósága a területen szintén, de vajon tekinthető a propaganda harci tevékenységnek? Itt nyilván nem jószolgálatról volt szó, hanem kisdiákok agymosásáról, amit mindenki jogosan talál sérelmesnek, ők maguk is tisztában voltak azzal, hogy ukrán győzelem esetén ebből felelősségre vonás lehet, ha elkapják őket, a figyelmeztetéseket erről nyilvánosan tették közzé, de valószínűleg a pénznek nem bírtak ellenállni. Az a fizetés havonta 1 242 600 forint, napi árfolyamon, és sokan ennél kevesebbért is követtek már el aljasságokat.
A lépésre azonban van orosz válasz: Alekszandr Basztrykin, az orosz Nyomozó Bizottság elnöke elrendelte, hogy indítsanak büntetőeljárást, miután az ukrán hadsereg letartóztatott olyan tanárokat Harkiv megyében, akik az orosz tanterv alapján tanítottak.
Tehát akkor most ott tartunk, hogy ha egy tanár ukrán területen orosz propaganda alapján tanít, őt lecsukják, nem is rövid időre, ellenben ha az őt letartóztató ukrán nyomozó téved orosz területre, őt is lecsukják. A tanár az ukrán törvényeket sértette meg, a nyomozó az oroszokat. Jogharmonizációra jelenleg semmi esély.
Szintén a pedagógia témakörébe tartozó hír – és nem mellesleg rávilágít arra, miért is haragudnak annyira az ukrán hatóságok az orosz tantervre – hogy a Mediazona megtudta: az orosz oktatásügyi minisztérium beemelte az ukrajnai háborút a középiskolai történelem-tantárgyba.
„Az oktatási minisztérium felvette az ukrajnai háborút a középiskolák történelem tantárgyának anyagába. A vonatkozó végzést a hivatalos jogi információs portálon tették közzé.
Az iskolásoknak előadott „orosz történelem alaptárgy” követelményei között szerepel majd „a Krím Oroszországgal való újraegyesítésének okainak és következményeinek <…>, egy különleges ukrajnai katonai műveletnek és a 20. század és a 21. század elejének más jelentős eseményeinek megértése”. Az általános történelem tantárgyban „a 2022-es geopolitikai válság” is szerepel majd.”
Azért ezt én kicsit korainak érzem, elhamarkodottnak, hiszen még vége sincs a harcoknak, vagy az oroszok már győztek is, előre, kizárólag a szájukkal? És tessék mondani, Izjum feladását melyik órán tanítják majd? Vagy a Moszkva cirkáló elsüllyesztését?
Vagy azokat meghagyják az ukrán iskoláknak? De ha győzni tetszenek, tanár úr kérem, akkor sem ukrán iskolák nem lesznek, sem Ukrajna.
Ennyi fért a mai krónikába, holnap folytatom.
Békét Ukrajnának, békét Oroszországnak, békét a világnak!