Ukrajnában nem enyhülnek a harcok, az ukrán offenzíva kisebb sikereket könyvelhet el, melyek azonban az orosz fegyveres erők számára nagyobb kudarcoknak számítanak, de ezen nem lehet változtatni: maguk az oroszok tették magasra a lécet, azt hitték: mindig képesek lesznek átugorni azt. Van, amikor nem megy nekik, például most.
Mindeközben vagy maguktól, vagy moszkvai noszogatásra, de a szakadár népköztársaságok és egyes megszállt területek erőltetik az Oroszországi Föderációhoz való csatlakozásukat „legitimáló” ál-népszavazások mielőbbi megtartását, ami arra utal, hogy mindenki látja: most már nem lehet tartani erővel az elfoglalt régiókat, ha azonban szövetségi szubjektummá válnak, a területükön zajló harci cselekmények miatt a Kreml hadat üzenhet, és ez lehetővé tenné az orosz militarista közösség által olyan fájóan hiányolt általános mozgósítást. Hogy mit adnának az így létrejövő tömeghadsereg kezébe, és mit adnának nekik enni, milyen egyenruhába bújtatnák őket, az jó kérdés, melyen kevesen gondolkodnak. Ezzel a jelenséggel majd a hírösszefoglaló második részében fogok alaposabban foglalkozni.
Egyelőre lássuk az elmúlt nap harctéri híreit, melyeket ma is, mint mindig az ISW napi jelentése alapján állítottam össze.
Az Oroszország megbízottjai között szeptember 19-én folytatott sürgető vita arról, hogy Oroszországnak azonnal el kell csatolnia Luhanszk és Donyeck területét (utóbbi nagy része nem áll orosz ellenőrzés alatt), arra utal, hogy Ukrajna folyamatban lévő északi ellentámadása pánikba ejtette a megbízott erőket és a Kreml egyes döntéshozóit. Oroszország megszállt ukrajnai hűbéresei, a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságok (DNK és LNK) képviselőinek mindegyike felszólította a vezetését, hogy „azonnal” tartsanak népszavazást a DNK és az LNK orosz alattvalóvá nyilvánításáról. Margarita Simonyan orosz propagandista és az RT főszerkesztője izzóan beszélt a felhívásról, és „krími forgatókönyvként” emlegette azt. Azt írta, hogy a megszállt ukrán földek orosz területként való elismerésével Oroszország könnyebben fenyegetheti a NATO-t megtorló csapásokkal az ukrán ellentámadásokért, „minden tekintetben szabaddá téve Oroszország kezét”.
Ez a megközelítés nem következetes. Az orosz erők nem ellenőrzik Donyeck és Luhanszk körzetek egészét. A DNK és az LNK állítólagos területeinek annektálása tehát azt jelentené, hogy Oroszország olyan területeket annektálna, amelyek a Kreml definíciója szerint részben „megszállva” lennének a legitim ukrán hatóságok és az előrenyomuló ukrán erők által. Az Oroszország által annektált Krímre mért ukrán csapások egyértelműen bizonyítják, hogy az Oroszország által illegálisan annektált területeket ért ukrán támadások nem váltanak ki automatikusan orosz megtorlást a NATO ellen, ahogy Simonyan szeretné elhitetni olvasóival. A részleges annektálás ebben a szakaszban a Kremlt is abba a furcsa helyzetbe hozná, hogy azt követelné az ukrán erőktől, hogy hagyják el az „orosz” területet, és abba a megalázó helyzetbe kerülne, hogy ezt a követelést nem tudja érvényesíteni. Továbbra is nagyon nem világos, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök hajlandó lenne-e ilyen helyzetbe hozni magát azért a kétes előnyért, hogy könnyebben megfenyegethesse a NATO-t vagy Ukrajnát olyan eszkalációval, amelyet ebben a szakaszban nagy valószínűséggel nem fog végrehajtani.
Az orosz vezetés talán kifogyott a lehetőségekből, hogy megpróbálja megállítani az ukrán erőket, ahogy azok az Oszkil folyón át és Luhanszk területéhez közelebb nyomulnak. A Kreml úgy gondolhatja, hogy a részleges annexió további erők toborzását ösztönözheti, mind Oroszországon belülről, mind az újonnan elcsatolt ukrán területekről. Az orosz hadsereg kétségbeesetten próbál minden lehetséges forrásból további erőket mozgósítani, hogy feltöltsék erősen leépült és demoralizált egységeiket, de bebizonyosodott, hogy képtelenek jelentős harci erőt létrehozni, ahogyan azt az ISW többször is megírta.
Ez a legújabb annexiós vita az oroszok által megszállt Dél-Ukrajna más részeit is kihagyja, amelyekben a Kreml korábban látszat-annexiós népszavazásokat tervezett. Ha Putyin hajlandó lenne feladni azt az ígéretét, hogy az összes megszállt területet egyszerre Oroszországhoz csatolja, az jelentős visszavonulás lenne a keményvonalas háborúpárti csoportok szemében, amelyeknek a jelek szerint udvarol. Meglátjuk, hogy hajlandó-e ilyen módon kompromisszumot kötni a belső körökben. Másrészt a Kreml donbásszi megbízottjai rendszeresen megelőzik a Kreml üzeneteit, és lehet, hogy most is ezt tették, mivel a megszállt terület megtartásáért küzdenek Ukrajna sikeres és folyamatban lévő ellentámadásával szemben.
A közelmúltbeli ukrán ellentámadás sikerei tovább rontják a február 24-e előtt elitnek számító orosz egységek amúgy is gyenge morálját. A Vot Tak független fehérorosz médiafelület képeket tett közzé olyan lefoglalt dokumentumokról, amelyeket a 2. gárdista motoros lövészhadosztály 1. motorizált lövészezred 31135-ös egységének orosz katonái hagytak hátra, amikor tömegesen elmenekültek Izjumból. Az aláírt dokumentumok (amelyek augusztus 30-án keltek, a szeptember 7-i ukrán ellentámadást megelőzően Harkivban) a 31135-ös egység parancsnokaihoz intézett írásos kéréseket tartalmaznak, hogy a levelek szerzőit engedjék el a tartós „fizikai és erkölcsi fáradtság” miatt. ” Az ukrán hírszerzés azt állította, hogy az 1. motorizált lövészezred állományának 90%-a már 2022. május 23-án elmarasztaló jelentéseket írt a morál állapotáról. A 2. gárdista motoros lövészezred egyike az 1. gárdista páncéloshadsereg három hadosztályának, amely a jelenlegi ukrajnai háború előtt Oroszország első számú gépesített haderejének számított, és Oroszország kulcsereje lett volna egy NATO-val vívott nagyszabású hagyományos háborúban. A lefoglalt levelek Oroszország legelitebb egységei között átható morális problémákra és Oroszország NATO-val szembeni hagyományos képességeinek leépülésére utalnak.
A legfontosabb hírek röviden:
-
-
- Az Oroszország megbízottjai között szeptember 19-én folytatott sürgős vita arról, hogy Oroszországnak azonnal annektálnia kell Luhanszk és Donyeck területeit (ez utóbbiak nagy része nincs orosz ellenőrzés alatt), arra utal, hogy Ukrajna folyamatban lévő északi ellentámadása pánikba ejtette a megbízott haderőket és a Kreml egyes döntéshozóit.
- Az ukrán ellentámadás sikerei rontják az ukrajnai invázió előtt elitnek tekintett orosz egységek morálját.
- Az ukrán erők valószínűleg folytatják a korlátozott és helyi offenzív műveleteket az Oszkil folyón túl és a Liman-Jampil-Bilohorivka vonal mentén.
- Az orosz csapatok folytatták a támadásokat Bakhmuttól délre.
- Az ukrán hadsereg folytatja az orosz katonai, szállítási és logisztikai eszközök elleni támadásokat Herszon területén.
- Ukrán és orosz források szeptember 19-én három területen azonosítottak kinetikus tevékenységet: Herszon városától északnyugatra, az Inhulec folyó feletti ukrán hídfő közelében, valamint Herszon terület északi részén, Olhine közelében.
- Az Oroszország által kiállítható önkéntes egységek létszáma valószínűleg csökken.
-
Ukrán ellentámadások (ukrán erőfeszítések az oroszok által megszállt területek felszabadítására)
Kelet-Ukrajna (Vovcsanszk-Kupjanszk-Izjum-Liman-vonal):
Az ukrán hadsereg szeptember 19-én valószínűleg tovább folytatta az Oszkil folyó keleti partján elért előnyök megszilárdítását. Egy orosz katonai blogger azt állította, hogy az orosz csapatok megsemmisítettek egy ukrán csoportosulást Dvorcsnénál, az Oszkil folyó bal partján lévő településen, a Harkiv-Luhanszk határ közelében és az orosz határtól mintegy 40 km-re délre. Egy másik orosz forrás hasonlóképpen megjegyezte, hogy az orosz egységek megsemmisítettek egy ukrán pontonátkelőt Dvorcsne közelében, és hogy orosz szabotázs- és felderítő csoportok tevékenykednek a térségben. Ezek a meg nem erősített orosz állítások arra utalnak, hogy az ukrán csapatok folytatták a korlátozott és lokalizált műveleteket az Oszkil folyón való átkelés és a szemben lévő parton lévő orosz állások fenyegetése érdekében. Egy orosz forrás emellett megjegyezte, hogy az ukrán alakulatok a Harkivi területen az elfogott orosz T-72-es harckocsik felhasználásával erősítik csoportosulásukat, ami arra utal, hogy az ellentámadás kezdeti pánikja arra késztette az orosz csapatokat, hogy elhagyják a jobb minőségű, működőképes felszerelést, nem pedig a Kijevből áprilisban visszavonuló orosz egységek által hátrahagyott, sérültebb felszerelést, ami tovább jelzi az orosz megfutamodás súlyosságát.
Az ukrán hadsereg valószínűleg szeptember 19-én folytatta a támadó hadműveleteket a Liman-Jampil-Bilohorivka vonal mentén. A Donyecki Népköztársaság (DNK) vezetője, Denisz Pusilin azt állította, hogy harcok folynak a Limantól 20 km-re északnyugatra fekvő Jarovában, ami megerősítette, hogy az ukrán csapatok valószínűleg kelet felé nyomultak előre a korábban elfoglalt szvjatohirszki állásokból. Orosz források azt állították, hogy az orosz egységek továbbra is ellenőrzésük alatt tartják Jampil és Liman városát, de ukrán szabotázs- és felderítő csoportok működnek a teljes Liman-Jampil-Bilohorivka vonal mentén. Geolokációs harci felvételek megerősítik, hogy az ukrán csapatok visszafoglalták Bilohorivkát, amely a Donyeck-Luhanszki terület határa mentén és 20 km-en belül fekszik a Liszicsanszk-Szeverodonyeck térségétől.
Dél-Ukrajna (Herszoni Terület):
Ukrán katonai tisztviselők szeptember 19-én fenntartották a műveleti csendet az ukrán hadműveletek előrehaladásával kapcsolatban Dél-Ukrajnában, megjegyezve azonban, hogy az orosz haderő folytatja erőfeszítéseit védelmi pozícióinak javítására.
Ukrán források az orosz hátországok és kommunikációs vonalak elleni folyamatos ukrán csapásokról számoltak be. Az ukrán Déli Operatív Parancsnokság jelentése szerint az ukrán erők megsemmisítettek orosz lőszerraktárakat a Mikolajivi Területen (valószínűleg a frontállások közelében), két meg nem határozott parancsnoki állást és egy orosz elektronikai hadviselési rendszert Herszon városában. A közösségi média geolokációs felvételei megerősítették, hogy szeptember 18-án ukrán rakétacsapás érte az orosz laktanyát Herszon városban. Szerhij Bratcsuk, az Odesszai Katonai Adminisztráció szóvivője arról számolt be, hogy az ukrán hadsereg két orosz lőszerraktárt semmisített meg Blahodatnéban (Herszon városától északnyugatra) és magában Herszon városban szeptember 18-án. Műholdfelvételek és helyi jelentések megerősítették, hogy az oroszok továbbra is erőfeszítéseket tesznek az ukrán csapások által a földi kommunikációs vonalakon (GLOC) okozott károk helyreállítására. A szeptember 19-én közzétett műholdképek a Nova Kakhovka gáton szeptember 16–18. között keletkezett károk helyreállítására irányuló orosz műveleteket ábrázolták, miután az ukrán csapások szeptember 2-án részben leomlott a gáton átívelő híd.
Ukrán és orosz források szeptember 19-én három területen azonosítottak kinetikus tevékenységet: Herszon városától északnyugatra, az Inhulec folyó feletti ukrán hídfő közelében, valamint Herszon terület északi részén, Olhine közelében. Orosz katonai bloggerek arról számoltak be, hogy a frontvonal nem változott szeptember 19-én Herszon várostól északnyugatra, és ukrán hivatalos források arról számoltak be, hogy az ukrán erők megszilárdították taktikai pozícióikat a front mentén. Orosz katonai bloggerek azt állították, hogy az orosz csapatok visszaverték az ukrán támadásokat Scsaszlyve és Bezimenne közelében (a Davidiv híd hídfőjénél), de az ISW nem tudja ellenőrizni ezeket a jelentéseket. Egy orosz blogger azt is állította, hogy az Inhulec folyó magas vízszintje a folyón feljebb lévő gátakra mért orosz csapások miatt akadályozza az ukrán haderőt abban, hogy támogassa az előretolt állásait. Az ukrán Déli Operatív Parancsnokság arról számolt be, hogy az ukrán csapatok visszaverték az orosz felderítő csoportokat Arhanhelske (északi Herszon terület) térségében. Geolokációs közösségi médiafelvételek külön megerősítették a Wagner-csoport harcosainak jelenlétét Arhanhelskében szeptember 19-én.
Orosz fő erőkifejtés – Kelet-Ukrajna
Orosz alárendelt főerő – Donyecki terület:
Az orosz hadsereg szeptember 19-én folytatta a támadásokat Bakhmuttól délre. Az ukrán vezérkar jelentése szerint az ukrán csapatok visszaverték az orosz támadásokat Mikolajivka Druha (18 km-re délre Bakhmuttól), Kurdjumivka (20 km-re délnyugatra Bakhmuttól), Zajceve (12 km-re délkeletre Bakhmuttól) és Veszela Dolina (8 km-re délkeletre Bakhmuttól) környékén. Orosz források azt állították, hogy a Wagner-csoport harcosai ellenőrzésük alá vonták a Bakhmuttól mintegy 12 km-re délkeletre fekvő Donbasszkaja 750 elektromos alállomást, bár az ISW nem tudja függetlenül ellenőrizni ezeket az állításokat. Az orosz csapatok ezen felül ukrán állásokat lőttek a Bakhmut és Avdiivka-Donyeck város frontvonalak mentén. Több orosz forrás azt állította, hogy az ukrán egységek ellentámadást folytatnak Donyeck várostól délnyugatra, a keleti Zaporizzsjai Terület határának közelében. Az ISW nem tudja függetlenül megerősíteni az ukrán ellentámadásokra vonatkozó állításokat a nyugati Donyecki Területen, de az orosz források növekvő aggodalma az ukrán akciókkal kapcsolatban arra ösztönözheti az orosz erőket, hogy átcsoportosítsák erőiket erre a területre.
Támogató erőfeszítések – déli tengely:
Az orosz hadsereg nem hajtott végre szárazföldi támadásokat a Zaporizzsjai Területen, Huljajpolétól nyugatra, és szeptember 19-én folytatta az ukrán állások elleni rutinszerű ágyúzást. Az ukrán Zaporizzsjai Regionális Katonai Adminisztráció arról számolt be, hogy az orosz egységek kritikus infrastruktúrát és lakóövezeteket lőttek az egész területen Az ukrán Zaporizzsjai Regionális Államigazgatás vezetője, Oleksandr Starukh arról számolt be, hogy orosz S–300-as rakéták csapást mértek egy transzformátor-alállomásra és több falura a Zaporizzsjai Terület középső részén.
A hivatalos ukrán haderő szeptember 19-én több orosz csapásról számolt be Mikolajiv városára és környékére. Az ukrán Déli Operatív Parancsnokság jelentése szerint hat S–300-as rakéta és három Smerch rakéta csapódott be ipari és polgári létesítményekre Mikolajiv városában szeptember 19-én. A helyi városi hatóságok arról számoltak be, hogy az orosz csapások több épületet és a városi villamoshálózat egy szakaszát megrongálták.
Az orosz mozgósítás hírei:
Az Oroszország által létrehozható önkéntes egységek tényleges létszáma valószínűleg csökken. Az Észak-Oszétiai-Alán Köztársaság vezetője, Szergej Menyajlo szeptember 19-én bejelentette egy új kombinált önkéntes „különítmény” megalakítását. Menyajlo elmondta, hogy a különítményt elsősorban tartalékosokból és harcoló veteránokból állítják majd össze, hogy a különítmény egy része már kiképzés alatt áll, és hogy a különítmény szeptember végére teljesen megalakul, hogy Ukrajnába vezényeljék. A különítmények mérete változó, de eleve kisebbek, mint az orosz régiók által eredetileg szervezett önkéntes zászlóaljak. Egy orosz katonai blogger azt állította szeptember 19-én, hogy egy meg nem nevezett egyesített század a Nenyec Autonóm Körzetből a murmanszki kiképzés befejezése után a Donbásszba települt. Az orosz erők egyre kisebb létszámú szakaszokat használtak fő taktikai egységekként – a zászlóaljakról a századokra és egyes esetekben a szakaszokra való áttérés drámaian csökkenti az új egységek harci erejét.
Az orosz megszálló hatóságok megpróbálnak további erőket mozgósítani az ukrán civilekből az oroszok által megszállt ukrán területen. Az ukrán katonai hírszerzés főigazgatósága (GUR) szeptember 19-én jelentette, hogy az orosz erők nem tudnak további erőket mozgósítani a megszállt Luhanszki Területről, és hogy a helyi megszállási tisztviselők nem teljesítették az 500 fős mozgósítási kvótát Szeverodonyeckben, hogy feltöltsék a megfogyatkozott 2. hadtestet, a Luhanszki Népköztársaság (LNK) fegyveres erői számára. A GUR arról is beszámolt, hogy az orosz megszállási tisztviselők a megszállt Mirnében, a Herszon területen tartottak egy találkozót, hogy megvitassák a helyi ukrán férfiak mozgósítását, hogy azok Oroszországért harcoljanak. Az Ukrán Ellenállási Központ szeptember 19-én arról számolt be, hogy a megszálló hatóságok a Mariupol rajonbeli Portivszkében összeterelték az összes 40 év alatti férfit kényszermobilizálás céljából. Portivszke nem tartozik az orosz proxy Donyecki Népköztársaság (DNK) február 24-e előtti határaihoz, ezért nem biztosítottak volna DNK-egységeket az invázióhoz. Az Ukrán Ellenállási Központ arról is beszámolt, hogy a DNK február 24-e előtti határain belül fekvő Alcsevszkben a nők fellázadtak, és megpróbálták megakadályozni, hogy egy busznyi mozgósított férfi elhagyja a várost.
Az orosz hadsereg valószínűleg a börtönökből vagy a kényszermobilizációból származó, alacsony minőségű orosz állománnyal tölti fel az amúgy is gyenge 1. és 2. hadtesteket, amelyek a DNK, illetve az LNK polgáraiból állnak. Az ukrán vezérkar szeptember 19-én jelentette, hogy az orosz erők a Donyecki Területen található Torezben (más néven Csisztyakove) egy kiképző létesítményt hoztak létre, hogy börtönökből toborzott személyzetet képezzenek ki, akiket aztán az erősen leépített 1. hadtest kiegészítésére fognak bevetni.
A megszállt területek hírei:
Az ukrán partizántevékenység valószínűleg pánikot kelt az orosz megszálló hatóságok és kollaboránsok körében. Az Ukrán Ellenállási Központ szeptember 19-én jelentette, hogy ukrán partizánok szeptember 18-án Melitopolban IED-vel (pokolgéppel) megölték Denisz Sztefanok kollaboráns rendőrt. Sztefanok állítólag ukránok kihallgatásáért és ukrán partizánok felkutatásáért volt felelős. A megszálló hatóságok szeptember 18-án cáfolták a haláláról szóló híreket. Az Ukrán Ellenállási Központ szeptember 19-én arról is beszámolt, hogy az orosz hatóságok egyre inkább szabotőrökre vadásznak Berdjanszkban, miután szeptember 16-án két kollaboráns meghalt egy támadást követően. Az ukrán vezérkar szeptember 19-én jelentette, hogy orosz kollaboránsok és oroszbarát lakosok menekülnek Oroszországba a megszállt Bilokorakinszkijból és Trojcskijból, a Luhanszki Terület két északi járásából, amelyek a legközelebb vannak a harkivi határhoz, ahol az ukrán erők előrenyomulnak.
Eddig tartottak a harctéri és harcokkal kapcsolatos hírek, de maradjanak a Zónán, mert rövidesen érkezik az összefoglaló második része, melyben ma nem Pugacsováról lesz szó, de így is érdekes lehet.
Békét Ukrajnának, békét Oroszországnak, békét a világnak!