A tegnapi nap a döbbeneté és az indulatos reakcióké volt Oroszország Ukrajna elleni háborújának történetében az orosz mozgósítás bejelentése miatt. A kedélyek ma sem sokkal nyugodtabbak, de mértékadó elemzők szerint nem eszik olyan forrón a kását, mint ahogy főzik, és ezt orosz földön illik megjegyezni.
A mozgósítás több kérdést vet fel, mint ahányra választ ad, már a gyakorlati kivitelezése sem világos, épp ezért egyáltalán nem csoda, hogy tegnap este a legtöbb orosz városban különböző méretű tüntetések robbantak ki ellene, melyek során körülbelül 1400 résztvevőt vettek őrizetbe – többségük hölgy. A férfiak menekülni próbálnak a sorozás elől, de most már nagyon nehéz elhagyni az országot.
Hogy mi lesz ennek a majdnem teljesen militarizált államnak a sorsa, az a jövő titka, mi egyelőre foglalkozzunk a konkrét harctéri hírekkel, melyeket ma is, mint mindig az ISW napi jelentése alapján állítottam össze.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szeptember 21-i bejelentése a „részleges mozgósításról” számos olyan problémát tükrözött, amelyekkel Oroszországnak az ukrajnai invázió megingása során szembe kell néznie, és amelyeket Moszkva valószínűleg nem lesz képes megoldani az elkövetkező hónapokban. Putyin utasítása, hogy mozgósítsák Oroszország „kiképzett” tartalékosainak egy részét, azaz a kötelező sorkatonai szolgálatukat letöltött személyeket, hónapokig nem fog jelentősebb használható orosz harci erőt generálni. Az orosz veszteségek ellensúlyozásával talán elegendő lehet az orosz katonai létszám jelenlegi szintjének fenntartásához 2023-ig, bár még ez sem egyértelmű. Az orosz védelmi miniszter, Szergej Sojgu szeptember 21-én egy interjúban elmondta, hogy ez szakaszosan fog történni, valószínűleg kizárva az orosz erők hirtelen beáramlását, amely drámaian megváltoztathatná a háború menetét. Oroszország részleges mozgósítása így nem fogja megfosztani Ukrajnát attól a lehetőségtől, hogy télig és a tél folyamán felszabadítsa a megszállt területek nagyobb részét.
Putyin és Sojgu nyomatékosan kijelentette, hogy csak azokat a tartalékosokat mozgósítják, akik már teljesítették az alapfokú katonai szolgálatot, egyértelművé téve, hogy Oroszország nem fogja kiterjeszteni a sorkatonaságot. Sojgu azt is kijelentette, hogy a diákokat ez nem érinti, és azt mondta nekik, hogy nyugodtan folytassák tanulmányaikat. Ezekkel a nyilatkozatokkal egyértelműen azt a félelmet akarták eloszlatni az orosz lakosság körében, hogy a „részleges mozgósítás” az általános sorozás fedőneve.
Nem világos, hogy az orosz tartalékosok mekkora részét vetették már be az ukrajnai harcokban. Nyugati hírszerzési illetékesek állítólag 2021 novemberében azt mondták, hogy Oroszország „több tízezer tartalékost” hívott be a háború előtti mozgósítás részeként. 2022 júniusában ukrán katonai vezetők arról számoltak be, hogy az orosz erők a mozgósított tartalékosok 80 000 tagját kötelezték az ukrajnai harcokra. 2022 júniusában az orosz hadsereg valószínűleg a legtöbb harcképes tartalékost behívta a háború előtti mozgósítás során, ami arra utal, hogy a jelenlegi részleges mozgósítás a kezdetektől fogva kevésbé harcképes állomány bevonásával kezdődik.
Az orosz tartalékosok eleve rosszul képzettek, és a sorkatonai szolgálat befejezése után nem kapnak továbbképzést. Az orosz kötelező katonai szolgálat mindössze egy év, ami a sorköteleseknek kezdetben kevés időt ad arra, hogy megtanulják, hogyan kell katonának lenni. A kezdeti időszak után a frissítő képzés hiánya felgyorsítja a megtanult katonaképességek romlását az idő múlásával. Sojgu utalt arra a szándékra, hogy „harci tapasztalattal rendelkező” tartalékosokat hívnak be, de a most Ukrajnában szolgáló tartalékosokon kívül nagyon kevés orosz tartalékosnak van harci tapasztalata.
A jelentések ellentmondásosak azzal kapcsolatban, hogy a részleges mozgósítás során behívott tartalékosok milyen kiképzésben részesülnek. Sojgu egy tudatos kiképzési folyamatot írt le, amely a mozgósított tartalékosokat a legénységi, csapat-, különítmény-, majd szakaszszintű műveletekkel ismerteti meg, illetve ismerteti meg újra, mielőtt harcba küldenék őket. Ennek a folyamatnak hetekig, ha nem hónapokig kell tartania, hogy a tartalékosokat a civil életből háborús készültségbe hozza. A Föderációs Tanács Védelmi és Biztonsági Bizottságának vezetője, Viktor Bondarev állítólag azt mondta, hogy a mozgósított tartalékosok több mint egy hónapig fognak gyakorolni, mielőtt bevetésre kerülnek. Egy kurszki terület katonai komisszárja viszont állítólag bejelentette, hogy a 30 év alatti tartalékosok azonnal bevetésre kerülnek, további kiképzés nélkül.
Putyin hangsúlyozottan nem mondta, hogy az orosz nukleáris ernyő kiterjedne Ukrajna elcsatolt területeire, és a mozgósítást sem kötötte az annexióhoz. Beszédében kitért a részleges mozgósításra, az oroszok által megszállt ukrajnai területeken tartott annexiós népszavazásokra és a nukleáris háború lehetőségére – de inkább különálló témákként, mint összefüggő egészként. Az a tény, hogy mindhárom témát egyetlen beszédben említette, egyértelműen összefüggést akart sugallni, de mindent megtett azért, hogy elkerülje az összefüggés nyilvánvalóvá tételét.
Putyin az orosz nukleáris fegyverek használatának lehetőségéről szóló megjegyzéseit az Oroszország elleni nukleáris fegyverek bevetésével kapcsolatos feltételezett nyugati fenyegetések összefüggésében fogalmazta meg. Azt állította, hogy a nyugati vezetők „a tömegpusztító fegyverek – atomfegyverek – Oroszország elleni alkalmazásának lehetőségéről és megengedhetőségéről” beszélnek. Majd így folytatta: „Szeretném emlékeztetni azokat, akik ilyen kijelentéseket engednek meg maguknak Oroszországról, hogy országunk is rendelkezik különböző támadási eszközökkel…”. A témával kapcsolatos megjegyzése azzal zárul, hogy Oroszország minden rendelkezésére álló eszközt bevetne válaszul az „országunk területi integritását fenyegető fenyegetésre, Oroszország és népünk védelmére”. Ez a megjegyzés értelmezhető úgy is, hogy eleve a megszállt Ukrajna hamarosan annektálandó területeire vonatkozik, de a beszédben való elhelyezése és a szövegkörnyezet semmiképpen sem teszi nyilvánvalóvá ezt az értelmezést. Putyin nyelvezete sem különbözik a Kreml hivatalos politikájától vagy az orosz tisztviselők korábbi nyilatkozataitól, amikor ezt a megjegyzést tette. Putyin beszédét nem úgy kell értelmezni, mint olyan kifejezett fenyegetést, hogy Oroszország atomfegyvereket vetne be Ukrajna ellen, ha Ukrajna az annexiót követően folytatja az ellentámadásokat a megszállt területek ellen.
Putyin az annexiót sem hozta összefüggésbe a részleges mozgósítással, a részleges mozgósítás szükségességét a vonalak hosszára, amelyek mentén az orosz erők most harcolnak, és az Ukrajnának nyújtott nyugati segítségre hivatkozva indokolta. Megjegyezte, hogy a frontvonalak most több mint ezer kilométer hosszan húzódnak, hogy megmagyarázza, miért van szükség több orosz erőre. Ő és Sojgu is erősen hangsúlyozta azt a hamis narratívát, hogy Oroszország nem Ukrajna, hanem a NATO és a Nyugat ellen harcol. Ez a narratíva nem új. Még csak nem is különbözik jelentősen azoktól a hamis indoklásoktól, amelyeket Putyin a februári invázió elrendelése előtt eredetileg felsorakoztatott. A Kreml hivatalos álláspontja már régóta az volt, hogy a NATO háborúba sodorja Ukrajnát Oroszországgal, hogy a NATO arra készül, hogy atomfegyvereket adjon Ukrajnának, és hogy a NATO-erők állásokat foglalnak el vagy készülnek elfoglalni Ukrajnában. Putyin és Sojgu részéről ennek a vonalnak az ismételgetése nem tükrözi retorikájuk eszkalálódását.
Oroszország részleges mozgósítása nem fogja átalakítani a háborút ebben az évben, és lehet, hogy jelentős hatással lesz arra, hogy Oroszország jövőre a jelenlegi szinten folytatja a hadműveleteket, de az is lehet, hogy nem. Ukrajnának és a Nyugatnak nem szabad a jelenséget sem elutasítania, sem eltúloznia.
A legfontosabb hírek röviden:
-
-
- A Vlagyimir Putyin orosz elnök által bejelentett „részleges mozgósítás” nem fogja érdemben befolyásolni a háború menetét a következő hónapokban.
- Putyin nem fenyegetőzött kifejezetten atomfegyverek bevetésével, ha Ukrajna az orosz annexió után folytatja az ellentámadást a megszállt területek felszabadítására.
- Az ukrán csapatok valószínűleg folytatták a támadó hadműveleteket Liman körül.
- Az ukrán alakulatok csapásokat hajtottak végre Herszon várostól északra és keletre egy műveleti szintű, az orosz logisztikai, katonai és szállítási eszközök ellen irányuló, Herszon területen végrehajtott hadjárat részeként.
- Ukrán és orosz források szeptember 21-én három területen azonosítottak kinetikus tevékenységet: Herszon városától északnyugatra, az Inhulec folyó feletti ukrán hídfő közelében, valamint a Herszon-Dnyipropetrovszk terület határától délre, Viszokopillja környékén.
- Az orosz szövetségi szubjektumok (régiók) folytatják a kriptomobilizációs erőfeszítéseket, függetlenül attól, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök részleges mozgósítást hirdetett.
- Az oroszok által kinevezett megszállási adminisztrátorok valószínűleg fokozzák a rendfenntartó és szűrő intézkedéseket Ukrajna megszállt területein, hogy felkészüljenek az Oroszország által megrendezésre kerülő annexiós „népszavazásokra”.
-
Ukrán ellentámadások (ukrán erőfeszítések az oroszok által megszállt területek felszabadítására)
Kelet-Ukrajna (Vovcsanszk-Kupjanszk-Izjum-Liman-vonal):
Az ukrán hadsereg szeptember 21-én valószínűleg folytatta az ellentámadást Liman felé. Orosz katonai bloggerek azt állították, hogy az ukrán csapatok megpróbálták áttörni az orosz védelmet Jampil körül (Limantól délkeletre) és magában Limanban. Orosz bloggerek azt is állították, hogy orosz és ukrán csapatok aktívan harcolnak Drobisevében (Limantól északnyugatra). Bár az ISW nem tudja függetlenül ellenőrizni ezeket az állításokat, azok összhangban vannak az ukrán ellentámadó műveletek korábbi vizuális bizonyítékaival a Liman-Jampil-Bilohorivka vonal mentén. Az ukrán vezérkar arról is beszámolt, hogy az ukrán csapatok visszavertek egy orosz támadási kísérletet Kupjanszk közelében, a keleti Harkivi területen, az Oszkil folyó mentén. Ez a jelentés azt jelzi, hogy az orosz csapatok valószínűleg korlátozott kísérletet tesznek arra, hogy az Oszkil folyó jobb partja mentén fenyegessék az újonnan visszafoglalt ukrán állásokat.
Dél-Ukrajna (Herszoni Terület):
Az ukrán katonai vezetők szeptember 21-én is fenntartották a műveleti csendet a Herszoni Területen végrehajtott ukrán támadásokkal kapcsolatban, és megismételték, hogy az ukrán erők műveleti szintű hadjáratot folytatnak ott. Az ukrán Déli Operatív Parancsnokság és az ukrán vezérkar egyaránt megjegyezte, hogy az ukrán csapások a nap folyamán orosz felszereléseket, logisztikai, szállítási és parancsnoki eszközöket semmisítettek meg Dél-Ukrajnában.
A közösségi médiában közzétett felvételek vizuális bizonyítékot szolgáltattak a szeptember 20-án és 21-én Herszon várostól északra és keletre lévő orosz állások elleni folyamatos ukrán támadásokról. A geolokációs felvételek a Herszon városára mért ukrán csapások utóhatását mutatták, amelyek állítólag egy gyárat, egy félvezető-üzemet, egy orosz bázist és egy kompátkelőt értek az Antonivszkij híd közelében. Ukrajna déli műveleti parancsnoksága megjegyezte, hogy az ukrán csapatok orosz felszerelés- és személyzeti állományt, valamint a 7. gárdista légitámadó hadosztály parancsnoki állását találták el Herszon városától északra, Csornobajivkában. A közösségi médiában szeptember 20-án készült felvételek azt is mutatták, hogy az ukrán erők orosz állásokat támadtak Nova Kakhovkában, mintegy 60 km-re keletre Herszon városától, ami megerősíti az ukrán állításokat az orosz állásokat ért ukrán csapásokról. Az ukrán Déli Hadműveleti Parancsnokság emellett kijelentette, hogy az ukrán csapatok orosz parancsnoki állásokat támadtak Beriszlav körzetben (65 km-re keletre Herszon várostól).
Ukrán és orosz források szeptember 21-én három területen azonosítottak kinetikus tevékenységet: Herszon városától északnyugatra, az Inhulec folyó feletti ukrán hídfő közelében, valamint a Herszon-Dnyipropetrovszk terület határától délre, Viszokopillja környékén. Az orosz védelmi minisztérium és egyes orosz bloggerek azt állították, hogy az orosz erők továbbra is csapást mérnek ukrán katonai felszerelésekre Pravdinyénél (kb. 30 km-re északnyugatra Herszon városától) Az ukrán vezérkar is megjegyezte, hogy az orosz tüzérség lövi Pravdinyét. A geolokációs felvételek azt mutatták, hogy az ukrán erők orosz katonai felszerelésekre csaptak le Davidiv Bridnél. Az ukrán Déli Operatív Parancsnokság kiemelte, hogy az ukrán alakulatok orosz drónokat semmisítettek meg, amikor légi felderítést végeztek Kosztirka (Viszokopilljától délkeletre) és Novodmitrivka felett az Inhulec folyó keleti partján, a T2207-es autópálya mentén. Az orosz légi felderítés erősödése ezeken a területeken azt jelezheti, hogy az oroszok a front ezen szektorából átcsoportosították erőiket.
Orosz fő erőkifejtés – Kelet-Ukrajna:
Az orosz csapatok szeptember 21-én folytatták a támadásokat Bakhmut keleti külvárosában és Avdiivka ellen, valamint folytatták a rutinszerű tűzharcot a frontvonal mentén a Donyecki Területen. Az ukrán vezérkar jelentése szerint az ukrán egységek visszaverték az orosz támadásokat a Szoledartól északkeletre fekvő Veszele, a Bakhmuttól délre fekvő Zajceve és Kurdjumivka, valamint a Bakhmuttól északkeletre fekvő Bakhmutke ellen. A geolokációs felvételek megerősítették, hogy az ukrán alakulatok állásokat tartanak fenn Bakhmut keleti külterületén, állítólag a Pezsgőborgyár területén. Az ukrán vezérkar jelentette, hogy az orosz erők lőtték a Szlovjanszki Hőerőművet, valószínűleg Oroszország folyamatos kampányának részeként, amely az ukrán kritikus infrastruktúra rombolására törekszik, de nem sikerült kárt okozniuk. Az orosz légierő csapásokat hajtott végre Bakhmut infrastrukturális létesítményei ellen, ami arra utal, hogy az ukrán csapatok még mindig megerősített állásokat tartanak fenn a városban.
Az orosz tüzérség rutinszerűen ágyúzta Donyeck megye nyugati részét és Zaporizzsja megye keleti részét, és további orosz erők települtek Zaporizzsja megye frontvonalához. Az ukrán vezérkar arról számolt be, hogy a frontvonal mentén folytatódott a lövöldözés a térségben. Az orosz védelmi minisztérium (Védelmi Minisztérium) azt állította, hogy az ukrán erők sikertelen szárazföldi támadást hajtottak végre Pavlivka közelében, Vuhledartól északra. Egy orosz forrás azt állította, hogy az orosz egységek tüzérségi csapásokat hajtanak végre egy meg nem határozott úton Vodiane felé, valószínűleg vagy a T0524 vagy T0509 autópályán, vagy a Szlavne-Vodiane úton. Az orosz forrás azt is állította, hogy az ukránok nagy mennyiségű felszerelést telepítenek Vuhledar irányába, bár az ISW nem tudja függetlenül megerősíteni ezt a jelentést. Egy ukrán forrás azt állította, hogy az orosz 42. motorizált lövészhadosztály elemei a Zaporizzsjai Terület frontvonalán vannak telepítve, és hogy a 35. és 74. motorizált lövészdandár több páncélozott személyszállítója a Zaporizzsjai Területen található Rozivkán keresztül vonult, valószínűleg a frontvonal mentén lévő állásokba.
Támogató erőfeszítések – déli tengely:
Az orosz hadsereg nem hajtott végre támadásokat Zaporizzsja megye nyugati részén, és szeptember 21-én folytatták az ukrán frontállások és hátországi területek elleni rutinszerű bombázást Mikolajiv megye területén. Hivatalos ukrán források arról számoltak be, hogy az orosz erők nem részletezett infrastrukturális létesítményeket támadtak Zaporizzsja városban, Zaporizzsja megyében; Szinelnyikove körzetben, Dnyipropetrovszk megyében; Sevcsenkovéban és a Mikolajiv megyei Ocsakivban. Az ukrán vezérkar szeptember 21-én jelentette, hogy az ukrán csapások szeptember 19-én súlyos veszteségeket okoztak az orosz erőknek Zaporizzsjai területen, többek között 50 főnyi személyzet megölésével és 15 egységnyi katonai felszerelés és egy lőszerraktár megsemmisítésével Melitopol és Polohi közigazgatási körzetekben, valamint Kamjanka térségében.
Orosz és ukrán források kölcsönösen egymást vádolták a Zaporizzsjai Atomerőműre (ZNPP) mért csapásokat illetően, leyek közül egy szeptember 21-én megrongálta az egyik erőműblokkot. Az Energoatom ukrán állami nukleáris ügynökség azt állította, hogy az orosz lövések megrongálták a kommunikációs berendezéseket és a 6. számú reaktor transzformátorát. Az Energoatom jelentése szerint a sérült transzformátor miatt a reaktorban megszűnt az áramellátás, így két vészhelyzeti dízelgenerátornak kellett beindulnia, hogy a reaktor hűtőszivattyúit ellássa energiával. A ZNPP alkalmazottai a jelentések szerint a támadást követő egy órán belül engedélyezték az alternatív áramellátást és lekapcsolták a vészhelyzeti generátorokat. Az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy egy ukrán nagy kaliberű lövedék rongálta meg az 5-ös számú reaktor biztonsági rendszerének egyik vízvezetékét, és a 6-os számú reaktorhoz vezető áramvezetéket. A közösségi média felhasználói által szeptember 21-én terjesztett képen a ZNPP-nél a reaktorépületek közelében egy megrepedt vízvezeték látható. Az orosz tüzérség folytatta az ukrán állások elleni rutintüzet az Enerhodarral szemben lévő Kakhovka víztározó túloldalán.
Orosz és ukrán források robbanásokról számoltak be a Fekete-tengeren a krími Szevasztopol közelében szeptember 21-én. Szevasztopol oroszok által kinevezett megszálló kormányzója, Mihail Razvozsajev bejelentette, hogy az orosz hatóságok egy pilóta nélküli vízfelszíni járművet fedeztek fel a Szoldatszkij strandon, és felrobbantották a járművet.
Az orosz mozgósítás hírei:
Az orosz szövetségi szubjektumok (régiók) folytatják a kriptomobilizációs erőfeszítéseket, függetlenül attól, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök szeptember 21-én részleges mozgósítást hirdetett. Andrej Travnyikov, a Novoszibirszki Terület kormányzója bejelentette, hogy szükség esetén egy vagy két további önkéntes zászlóaljat alakít az ukrajnai orosz különleges katonai művelethez. Az ukrán vezérkar hozzátette, hogy a részleges mozgósítással egyidejűleg folyik az „önmobilizációs” kampány, megjegyezve, hogy a kozákok újoncokat toboroznak a Roszgvargyijába. Az ukrán vezérkar hozzátette, hogy a Kubányi Kozák Hadsereg további önkéntes egységeket alakít és képez ki a Krasznodari Krajban lévő kozák bázisokon. Az ukrán vezérkar azt is megjegyezte, hogy az orosz erők úgy vezetik félre a férfiakat a katonai szolgálatra való belépéssel kapcsolatban, hogy „építőipari” munkát kínálnak nekik Ukrajnában. Az orosz szövetségi szubjektumok valószínűleg továbbra is reklámozni fogják az önkéntes szolgálatot, és nagy összegű bónuszkifizetéseket ígérnek, hogy több férfit ösztönözzenek a szerződéses szolgálatra ahelyett, hogy megvárnák a mozgósítást.
Az orosz hadsereg továbbá továbbra is folytatja a személyi állomány feltöltését fogoly újoncokkal és a proxy területekről erőszakkal mozgósított férfiakkal. Az ukrán vezérkar arról számolt be, hogy az orosz csapatok továbbra is hadköteles korú férfiakat tartanak fogva a megszállt Luhanszkban és a Donyecki Területen. Az ukrán katonai hírszerzés (GUR) közölte, hogy az orosz egységek a megszállt Torezben (Donyeck várostól mintegy 62 km-re keletre) kiképzőtábort létesítettek orosz foglyok számára. A GUR hozzátette, hogy az orosz erők megkezdték a Donyecki Népköztársaságban (DNK) büntetését töltő foglyok toborzását is a DNK 100. különálló motorizált lövészdandárjába és „Szomáli” zászlóaljába, valamint az orosz 9. különálló motorizált lövészezredbe. A GUR megjegyezte, hogy a toborzók a foglyokat fizikai tulajdonságaik és korábbi katonai tapasztalataik alapján választják ki, függetlenül a bűneik súlyosságától. A DNK vezetése állítólag emellett visszavonta a korábban kiadott mozgósítás alóli mentességeket, és folytatja az ipari dolgozók mozgósítását a harci szolgálatra.
A megszállt területek hírei:
Az oroszok által kinevezett megszállási adminisztrátorok valószínűleg fokozzák a bűnüldözési és szűrési intézkedéseket Ukrajna megszállt területein, hogy fenntartsák az ukrán lakosság ellenőrzését és megelőzzék a partizánok támadásait az Oroszország által megrendezésre kerülő annexiós „népszavazás” előtt, amelyet jelenleg szeptember 23-27-re terveznek. A Herszoni Terület ukrán vezetője, Jaroszlav Janusevics szeptember 21-én kijelentette, hogy az orosz erők fokozzák a szűrési intézkedéseket és a magántulajdon ellenőrzését a megszállt Herszoni Területen. Az oroszok által támogatott hatóságok emellett fokozták a megszállt területekről való kiutazás korlátozását, valószínűleg azért, hogy megakadályozzák, hogy a megszállt területen élő lakosság nagy része az ukránok által birtokolt területekre meneküljön az Oroszország által megszállt ukrán területek illegális annektálása és az orosz „részleges mozgósítás” előtt. Petro Andrjuscsenko mariupoli ukrán polgármesteri tanácsadó azt állította, hogy az oroszok által támogatott mariupoli parancsnokság október 1-jén leállítja az igazolványok kiadását a Donyecki terület megszállt részeit elhagyni kívánó civileknek. Andrjuscsenko azt is közölte, hogy a Zaporizzsjai Területen található Vasziljevkában lévő ellenőrző ponton az orosz erők speciális igazolványokat és fokozott korlátozásokat vezetnek be azok számára, akik a megszállt Zaporizzsjai területet szeretnék elhagyni.
Eddig tartottak ma a harctéri hírek, de maradjanak a Zónán, mert rövidesen érkezik az összefoglaló második része, sok és meglehetősen sokféle hírrel.
Békét Ukrajnának, békét Oroszországnak, békét a világnak!