Szele Tamás: Sorozóbizottságok, szavazófülkék, háború

Azt éppen nem állítanám, hogy Ukrajna földjén ne zajlanának harci cselekmények, mert nem lenne igaz. De az orosz hadsereg most az igazi harcot a civilekkel vívja: orosz területen az újoncokkal, akiket minden áron be akar sorozni, a megszállt területeken pedig az Oroszországi Föderációhoz való csatlakozást akarják a lakossággal megszavaztatni.

És ha nem is szavazzák meg, az attól még meg lesz szavazva, higgyenek egy tapasztalt ember szavának. Azt viszont végképp nem tudnám megmondani, mire lesznek jók a frontvonalban, lövészárkokban az erőszakkal besorozott, minden katonai tapasztalat nélküli, nem ritkán idős és beteg regruták?

De ne spekuláljunk, tudjuk, hogy semmire: inkább lássuk a konkrét híreket, melyeket ma is az ISW napi jelentése alapján állítottam össze.

Az orosz mozgósítási rendszer küzd a Vlagyimir Putyin orosz elnök által kitűzött feladat végrehajtásával, és valószínűleg nem lesz képes még olyan alacsony színvonalú mozgósított tartalékos erőket sem létrehozni, mint amilyeneket Putyin tervei alapján kellett volna, hacsak a Kreml nem tudja gyorsan kijavítani az alapvető és rendszerszintű problémákat. Putyin és Szergej Sojgu védelmi miniszter bejelentette, hogy az Orosz Fegyveres Erők harcképes tartalékosokat fognak mozgósítani, hogy gyorsan stabilizálják a frontvonalakat és visszaszerezzék a kezdeményezést a harctéren. A katonai bloggerek és a közösségi média jelentései azonban azt mutatják, hogy az orosz katonai toborzóközpontok, a sorozótisztek és a helyi közigazgatás olyan férfiakat mozgósít, akik nem felelnek meg a Kreml által meghatározott kritériumoknak, különösen Sojgu ígéretének, miszerint a mozgósítás során a „harci tapasztalattal” rendelkező férfiakat helyezik előtérbe. Orosz ellenzéki orgánumok és Telegram-csatornák olyan információkat szivárogtattak ki, amelyek szerint a Kreml célja, hogy november 10-ig befejezze ezt a részleges mozgósítást, és hogy a Kreml a nyilvánosan bejelentett 300 000 helyett 1,2 millió férfit akar mozgósítani. Az ISW nem tudja ellenőrizni ezeket a jelentéseket, de a rendelkezésre álló lényeges információk arra utalnak, hogy ez a mozgósítási kampány (az első a posztszovjet Oroszországban) egy hatástalan és motiválatlan bürokratikus rendszert terhel, és nem képes, vagy rövid időn belül nem tudja létrehozni a nagyon szükséges harcképes tartalékos erőt.

Az orosz háborúpárti katonai bloggerek és a közösségi média felhasználói a mozgósítási tevékenység második napján aggályokat vetnek fel a törvénytelen mozgósítási gyakorlatok miatt, és számos súlyos orosz mobilizációs problémát mutatnak be. Az orosz bloggerek arról számoltak be, hogy számos panaszt kaptak a közösségi média felhasználóitól, miszerint idősebb férfiak, diákok, a hadiipari vállalatok alkalmazottai és korábbi katonai tapasztalattal nem rendelkező civilek kapnak törvénytelen mozgósítási értesítést. Sojgu és más illetékesek többször is kijelentették, hogy ezek a kategóriák mentesülnek a részleges mozgósítás alól. Más források arról számoltak be, hogy az oroszok mozgósítják a repülőterek és légitársaságok alkalmazottait és más iparágak dolgozóit. Az orosz kormány GYIK portálja azt is jelezte, hogy a helyi mozgósítást végrehajtó tisztviselők mobilizálhatják a részmunkaidős diákokat, annak ellenére, hogy a Kreml kijelentette, hogy nem fognak diákokat mozgósítani.

Egyes katonai bloggerek megjegyezték, hogy az orosz sorozószemélyzet korábbi katonai szolgálattal rendelkező férfiakat oszt be egészen más szakterületekre, mint ahol szolgáltak, míg más források arról számoltak be, hogy a katonai toborzóközpontok krónikus betegségben szenvedő férfiakat mozgósítottak.

Az orosz bürokraták és katonai kiképzők színvonala is félelmet kelt az orosz háborúpártiak körében, miszerint a részleges mozgósítási törekvések nem biztos, hogy sikerrel járnak. A katonai bloggerek megjegyezték, hogy a sorozóközpontok alkalmazottai motiválatlanok és alulfizetettek, ami csökkenti a lelkesedésüket az előirányzott mozgósítási terv betartása iránt. A bloggerek a mozgósított férfiak háborúra való felkészítéséért felelős tisztekhez és parancsnokokhoz is folyamodtak, hogy a bevetés előtt képezzék ki őket.

A nagyszabású részleges mozgósítás végrehajtásának első napjaiban, egy kudarcos háború közepette felmerülő kihívások és hibák nem feltétlenül meglepőek, bár arra utalnak, hogy az orosz katonai mozgósítási infrastruktúra nem volt jobban felkészülve egy nagy háborúra, mint maguk az orosz fegyveres erők. Mindazonáltal elképzelhető, hogy az orosz védelmi minisztérium orvosolni fogja a legsúlyosabb problémák egy részét, és a mozgósítási erőfeszítéseket a helyes irányba tereli. Az is lehetséges továbbá, hogy a részleges mozgósítás nagy része többé-kevésbé a tervek szerint halad, és hogy a közösségi média és a blogger közösség rávilágít a súlyos, de nem feltétlenül általános problémákra. A jelentések egy része azonban arra utal, hogy a regionális mozgósítási tisztviselőknek kvótákat kellett teljesíteniük, és nyomást gyakoroltak rájuk, hogy ezeket olyan módon töltsék ki, amely inkább hibákat okoz, mintsem a kinyilvánított alapelvek betartását és a hatékony, harcképes tartalékos erők szükségleteit eredményezi.

A mozgósítási rendelet, valamint Putyin és Sojgu kijelentéseivel kapcsolatos eltérések a mozgósítás alól mentesülő férfikategóriákról szintén haragot és bizalmatlanságot váltanak ki az orosz szövetségi szubjektumokkal és magával a Kremllel szemben. A közösségi médiában máris láthatóak olyan felvételek, amelyeken mozgósított férfiak veszekednek a sorozótisztekkel, vitatkoznak a mozgósítás képviselőivel, és megtagadják a jogellenes parancsok szerinti szolgálatot. Egyes katonai bloggerek azt állították, hogy a jogtalanul mozgósított elégedetlen férfiak egy része elfogadta volna a sorsát, ha valóban megfelelt volna a mozgósítási kritériumnak. A Kreml tehát motiválatlan és potenciálisan dühös férfiakat küld a háborúba azzal a feladattal, hogy egy idegen országban, az otthontól távoli csatatéren egy támadó hadjáratban visszaszerezzék a kezdeményezést.

Az erősen nacionalista és háborúpárti bloggerek közössége felszólítja a Kremlt, hogy gyorsan foglalkozzon ezekkel a mozgósítási problémákkal, de a Kreml valószínűleg nem lesz képes teljesíteni a követeléseiket. Az orosz bloggerek óvatos optimizmusukat fejezik ki, hogy a részleges mozgósítás megerősíti a leépített harci egységeket és lehetővé teszi az orosz erők előrenyomulását a Donyecki Területen, de aggódnak amiatt, hogy a Kreml mulasztásai a mozgósításnak a törvényeknek és a kinyilvánított politikának megfelelő végrehajtásában politikai zavargásokhoz vezetnek. Egy katonai blogger szerint a Kreml részleges mozgósítás rossz kezelése „szeparatista mozgalmaknak” és az ellenzéki médiának ad teret. Egy másik blogger megjegyezte, hogy a Kreml kudarca a katonai toborzóközpontokon belüli mozgósítási gyakorlatok kijavításában megingathatja az oroszok bizalmát a katonai-politikai vezetésben. Egy sikertelen vagy súlyosan hibás részleges mozgósítási kampány azt kockáztatja, hogy tovább idegeníti el a háborút és a mozgósítást támogató orosz nacionalista tömeget.

A különböző régiók eltérő mozgósítási folyamatai tovább fokozhatják a társadalmi feszültségeket Oroszországban, amelyeket az önkéntes zászlóaljak létrehozásában érzékelt egyenlőtlenségek máris felszínre hoztak. Ramzan Kadirov csecsen vezető egy élő televíziós adásban kijelentette, hogy a Csecsen Köztársaság nem fog mozgósítást végrehajtani, mert a köztársaság már 254 százalékkal túllépett egy nem pontosított haderőállítási tervet. Kadirov hozzátette, hogy Csecsenföld február 24-e óta már 20 000 katonát vetett be a háborúban. Kadirov ugyanakkor azzal fenyegetőzött, hogy minden csecsenföldi tüntetőt mozgósít és a frontra küld. Kadirov ezután látszólag módosította kijelentéseit, és arra biztatta a mozgósítást ellenzőket, hogy tartsák tiszteletben az orosz szuverenitást ahelyett, hogy az alkotmányt használnák fel a szolgálat elkerülésére. Kadirov eredeti, a csecsen közvéleménynek címzett nyilatkozata lehet, hogy egyrészt a mozgósítással, a háborúval és önmagával szembeni kritikák kezelésére, másrészt a csecsen közösségen belüli elrettentésére tett kísérlet. Kadirov nyilatkozata egyúttal aggasztó jelzés is lehet a Kreml számára – ha a háború egyik leghangosabb és legagresszívabb szószólója szükségét érzi annak, hogy legalábbis nyilvánosan megtagadja népe mozgósítását, ez azt jelezheti, hogy még ő is érzi a részleges mozgósítás által kiváltott népi ellenszenvet, és talán még fél is tőle.

A legfontosabb hírek röviden:

      • Az orosz részleges mozgósítási törekvések már az első napokban súlyos és rendszerszintű problémákkal küzdenek, ami társadalmi ellenérzéseket kelt, és olyan mozgósított tartalékos erőt fog létrehozni, amely képtelen teljesíteni a Vlagyimir Putyin orosz elnök által kitűzött feladatokat.
      • A részleges mozgósítás bejelentését követő első 48 órában Oroszország-szerte tüntetésekre, toborzóközpontok elleni támadásokra és vandalizmusra került sor.
      • Az ukrán csapatok folytatták előrenyomulásukat Liman északi és északnyugati részén.
      • Az ukrán erők folytatták a hadműveleteket a Herszoni Területen, és műveleti csendet tartottak fenn az ukránok déli tengelyen való előrehaladásáról.
      • Az orosz hadsereg továbbra is sikertelen támadásokat indított Bakhmut közelében és Donyeck városától északnyugatra.
      • Az ukrán haderő a jelentések szerint lelőtt egy iráni gyártmányú Mohajer-6 drónt a Fekete-tenger egy meg nem határozott területén, valószínűleg Odessza közelében.
      • Az orosz megszálló hatóságok szeptember 23-án nyílt kényszerítéssel és meghamisított részvételi számokkal kezdték meg a szavazási időszakot a színlelt annexiós népszavazásukhoz.
      • Az orosz megszálló hatóságok továbbra is riadókészültségben voltak, hogy megakadályozzák a látszatválasztási alkalmazottak, a szavazóhelyiségek és a kormányzati létesítmények elleni partizánakciókat.

Ukrán ellentámadások (ukrán erőfeszítések az oroszok által megszállt területek felszabadítására)

Kelet-Ukrajna (Vovcsanszk-Kupjanszk-Izjum-Liman vonal):

Ukrán források arról számoltak be, hogy az ukrán egységek szeptember 23-án továbbra is visszaverték az orosz erőfeszítéseket, hogy visszaszerezzék elvesztett állásaikat Kelet-Kupjanszk körül. Ukrán tisztviselők arról is beszámoltak, hogy az orosz erők ismét sikertelenül célba vették a Pecsenyihij víztározó feletti gátat, valószínűleg annak érdekében, hogy elárasszák a Sziverszkij Donyec folyót és megzavarják az ukrán logisztikát annak keleti partján.


Az ukrán csapatok folytatták az előrenyomulást Liman északi és északnyugati részén. Orosz katonai bloggerek arról számoltak be, hogy az ukrán egységek északról behatoltak a limani orosz állások hátába, miután állítólag áttörték az orosz védelmet Karpivka és Ridkodub körül (mintegy 22 km-re északnyugatra Limantól). Egy másik katonai blogger megjegyezte, hogy nincs kommunikáció egy orosz BARS-13 tartalékos osztaggal, amely Drobiseve közelében (7 km-re nyugatra Limantól) foglalt el egy védelmi állást.

Az ukrán vezérkar jelentette, hogy ukrán csapások megsebesítették a Nyugati Katonai Körzet (WMD) 20. Összhaderőnemi Hadsereg 144. Motorizált Lövészhadosztályának parancsnokát, Oleg Cokov vezérőrnagyot Szvatovében (kb. 37 km-re keletre az új frontvonaltól Harkiv-Luhanszk megyében). A 144. hadosztály Nyugat-Oroszországban, a fehérorosz határ közelében állomásozik. A Luhanszki Területen elszenvedett veszteségek, valamint a Nyugati Katonai Körzet 1. gárdista páncéloshadseregének veszteségei megerősítik, hogy Oroszország továbbra is elhasználja a legfőbb erőinek egy részét, amelyek feladata az orosz határok védelme volt egy NATO-támadással szemben, valamint a NATO fenyegetése volt.

Dél-Ukrajna (Herszon terület):

Az ukrán katonai tisztviselők fenntartották operatív hallgatásukat az ukrán támadásokkal kapcsolatban a Herszoni Területen, de megjegyezték, hogy az orosz csapatok folytatták az elvesztett állások helyreállítására irányuló erőfeszítéseket, és szeptember 23-án a teljes érintkezési vonal mentén tüzet nyitottak. Az ukrán Déli Operatív Parancsnokság szeptember 23-án jelentette, hogy az orosz erők folytatják a megszállt ukrán területek védelmének megszervezését, és légi felderítéssel keresik a lehetőségeket az ukránok által tartott állások visszaszerzésére.


Ukrajna Déli Operatív Parancsnoksága szeptember 22-23-án arról számolt be, hogy folytatódtak az orosz állások elleni ukrán áttörési erőfeszítések a Herszoni Területen. Ukrajna Déli Operatív Parancsnoksága arról számolt be, hogy az ukrán erők szeptember 23-án hét légicsapást hajtottak végre az orosz erők és légvédelmi eszközök ellen, és 99 bevetést hajtottak végre. Az ukrán egységek a jelentések szerint megsemmisítettek két parancsnoki állást Henicsenk (a Krím-félszigettől északra) és Kakhovka körzetekben. A közösségi média felhasználói robbanásokról számoltak be szeptember 22-én és 23-án Nova Kakhovkában. Az ukrán csapatok fenntartották a Dnyeper folyón átívelő Kakhovka-híd védelmét. A közösségi médiában szeptember 23-án közzétett felvételek további ukrán tüzérségi csapásokat mutattak be egy orosz raktár ellen, valamint egy orosz páncélozott jármű megrongálását a Nova Kakhovkától 80 km-re északkeletre lévő Ljubimivka közelében. Egy hersoni ukrán forrás szeptember 22-én arról számolt be, hogy az ukrán tüzérség valószínűleg nem részletezett orosz katonai állásokat vett célba a Herszon várostól északra fekvő Csornobaivkában. Egy orosz blogger megerősítette az ukrán Tochka-U rakéták Herszon területére történő kilövéséről szóló jelentéseket.

Orosz fő erőkifejtés – Kelet-Ukrajna:

Az orosz csapatok az ukrán vezérkar szerint szeptember 23-án rutinszerű ágyúzást és rakétatüzérségi csapásokat hajtottak végre a frontvonalak mentén Bakhmut és Donyeck város környékén. Az orosz alakulatok szeptember 23-án sikertelen szárazföldi támadásokat hajtottak végre Zaiceve és Majorszk környékén Bakhmut térségében, valamint Novomikhailivka, Avdiivka, Opitnye és Kamianka környékén Donyeck város térségében.

Támogató erőfeszítés – déli tengely:

Az orosz hadsereg továbbra is iráni gyártmányú drónokkal támadja az ukrán erőket és városokat Dél-Ukrajnában. Az ukrán erők a jelentések szerint szeptember 23-án lelőttek egy iráni gyártmányú Mohajer-6-ot a Fekete-tenger egy meg nem határozott részén, valószínűleg Odessza közelében. Ez a támadás az első alkalom, hogy az ISW megfigyelt egy Mohajer–6-ot Ukrajnában. Az orosz erők korábban Shahed–136 kamikaze drónokat használtak. Odessza város tisztviselői arról számoltak be, hogy az orosz erők szeptember 23-án dróntámadást hajtottak végre Odesszában egy közigazgatási épület ellen, valószínűleg egy Shahed–136-ot használva. Egy orosz blogger azt állította, hogy a támadás az ukrán haditengerészet parancsnokságát vette célba. Az ukrán erők állítólag két Shahed-136 drónt is lelőttek Dnyipropetrovszk terület felett.


Orosz megszálló tisztviselők azt állították, hogy az ukrán csapatok áttörték az orosz védelmet Zaporizzsja Terület nyugati részén. Vlagyimir Rogov, Zaporizzsjai Terület oroszok által kinevezett megszálló tisztviselője szeptember 23-án azt állította, hogy egy ukrán szabotázs- és felderítőcsoport áttörte az orosz védelmet Polohij közelében, és terepjárókkal Rozivka felé haladt, valószínűleg az N08-as autópályán. A Zaporizzsjai Megszálló Igazgatóság 500 000 rubel jutalmat tűzött ki a „szabotőrök” elfogásához vezető információkért. Az ISW nem tudja függetlenül megerősíteni ezeket a jelentéseket.

Az orosz egységek szeptember 22-23-án folytatták a csapásokat Zaporizzsja város ellen. Rogov szeptember 22-én felvételeket tett közzé arról, hogy az éjszaka folyamán orosz rakéták csapódtak be ukrán polgári infrastruktúrába és katonai létesítményekbe. Rogov azt állította, hogy az ukrán légvédelem a rakéták lelövésével megrongálta a polgári épületeket. Egy orosz katonai blogger azt állította, hogy szeptember 23-án orosz rakétatámadások csapást mértek egy ukrán katonai sorozó irodára és egy gyárra Zaporizzsja városában. Az ukrán Zaporizzsja Terület közigazgatási vezetője, Oleksandr Starukh szintén arról számolt be, hogy az orosz erők polgári infrastruktúrát támadtak Zaporizzsja városban.

Az orosz erők szeptember 23-án folytatták a Dnyipropetrovszki Területen található Nikopol és a Mikolajivi Területen található Mikolajiv városának rutinszerű ágyúzását. Az ukrán Déli Operatív Parancsnokság és helyi ukrán tisztviselők szeptember 23-án arról számoltak be, hogy az orosz erők Nikopolt és Marhanecet lőtték, megrongálva polgári lakóházakat és elektromos vezetékeket.

Az ukrán ellentámadások valószínűleg továbbra is folytatják az orosz erők leépítését és felmorzsolását, még akkor is, amikor a Kreml részleges mozgósításával a leromlott orosz egységeket próbálja új személyzettel feltölteni. Az ukrán vezérkar szeptember 23-án jelentette, hogy az orosz hadsereg 105 elhunyt orosz katonatiszt holttestét szállította egy rosztov-na-doni katonai kórházba, és arról számolt be, hogy előkészületek folynak további 200 holttest közeljövőben történő átvételére.

A megszállt területek hírei:

Az orosz megszálló hatóságok szeptember 23-án nyílt kényszerrel és meghamisított részvételi adatokkal kezdték meg a szavazási időszakot a színlelt annexiós népszavazásokhoz. Ukrán források arról számoltak be, hogy a megszálló „választási bizottságok” tagjai fegyveresek kíséretében házról házra jártak a megszállt Zaporizzsjai és Herszon megyékben. A szavazóhelyiségekben megjelent szavazók nem jutottak be a privát szavazófülkékbe; a fegyveres megszálló erők állítólag megmutatták a szavazóknak, hogy melyik rubrikát kell bejelölniük, és nem ellenőrizték a személyazonosságukat a szavazóhelyiségekben. A megszálló hatóságok állítólag az utcán állították meg az embereket, hogy szavazásra kényszerítsék őket. A luhanszki katonai közigazgatás ukrán vezetője, Szerhij Haidai arról számolt be, hogy fegyveresek azzal fenyegetőztek, hogy betörnek azokba a lakóházakba, amelyek megtagadták tőlük a belépést, és azt mondták az igazolványt felajánló szavazóknak, hogy „már ismerjük önöket.” Haidai jelentette, hogy a megszálló hatóságok feljegyzik azoknak a nevét, akik nemmel szavaznak a népszavazáson, ami arra utal, hogy az orosz hatóságok valószínűleg megtorlásra készülnek a nem együttműködő ukrán civilek ellen.

Az orosz megszálló hatóságok továbbra is riadókészültségben voltak, hogy megakadályozzák a választási alkalmazottak, a szavazóhelyiségek és a kormányzati létesítmények elleni partizántámadásokat. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SBU) arról számolt be, hogy a Roszgavardia, az orosz katonai rendőrség, valamint az orosz rendkívüli helyzetek minisztériumának erőit bízták meg az annexiós népszavazási intézkedések „védelmével”. A Luhanszki Terület orosz megszálló hatóságai arról számoltak be, hogy az LNK belügyminisztériumának, az orosz belügyminisztériumnak és a Roszgavargyijának erői nem részletezett „szervezési és gyakorlati intézkedéseket” hajtottak végre a közrend és a polgári biztonság védelme érdekében a népszavazás alatt, beleértve a választási bizottsági személyzet védelmét „a szavazóhelyiségeken kívül”. Az orosz védelmi minisztérium szeptember 23-án közölte, hogy a Nemzetközi Aknamentesítési Központ utászai megkezdték a luhanszki szavazóhelyiségek és a közeli területek ellenőrzését robbanóanyagoka keresve, és ezeket „terrorellenes intézkedéseknek” nevezte. ” Az „Együtt Oroszországgal” mozgalom orosz vezetője – amely valószínűleg a Kreml által irányított kísérlet arra, hogy demonstrálja az alulról jövő támogatást a látszat-népszavazásokhoz – szeptember 23-án „terrorista” támadásról számolt be egy lakóház közelében Melitopol központjában, valószínűleg az ottani látszat-népszavazás megzavarására irányuló partizán kísérletet leírva.

Az orosz bloggerek máris keresik a módját, hogy megmagyarázzák a jelentett alacsony részvételt. Egy blogger szeptember 23-án arról számolt be, hogy a donyecki, luhanszki, herszoni és zaporizzsjai terület megszállási adminisztrációi nem tartották fenn azokat a telefonvonalakat, amelyek arra szolgálnak, hogy tájékoztassák az ukrajnai és oroszországi lakosokat arról, hol találhatók a szavazóhelyiségek A blogger azt állította, hogy a tájékoztató call centerekben nem veszik fel a telefont az alkalmazottak, és hogy sok ukrajnai és oroszországi lakos nem tud szavazni, mert nem tudják, hol találhatók a szavazóhelyiségek. Az orosz bloggerek ezt a félrevezető narratívát használhatják arra, hogy igazolják az alacsony részvételi arányt vagy a lakosok házról házra történő kényszerített „szavazását”.

Az orosz média valószínűleg hamis részvételi számokat fog terjeszteni a látszat-népszavazás minden egyes napján, hogy fenntartsa a legitimitás halvány látszatát. Egy orosz riporter azt állította, hogy a Herszoni Területen a választók 15,3%-a, a Luhanszki Területen a választók 22%-a, a Zaporizzsjai Területen 20,5%-a, a Donyecki Területen pedig 23,6%-a ment el szavazni szeptember 23-án. Nem tisztázta, hogy ezek a százalékos arányok az egyes területek összes választásra jogosultjára vonatkoznak-e, vagy csak a megszállt területeken tartózkodókra. Az orosz megszálló hatóságoknak lehetnek meghatározott kvótáik a papíralapú szavazólapok tekintetében, amelyeket tájékoztatási céllal kell teljesíteniük, de ezeknek a látszat-népszavazásoknak az eredményei előre meghatározottak, és durván túlbecsülik úgy a részvételi arányt, mint az orosz megszállás támogatását.

Eddig tartottak a harcéri hírek, de maradjanak még a Zónán, mert rövidesen érkezik az összefoglaló második része.

Békét Ukrajnának, békét Oroszországnak, békét a világnak!

Oszd meg másokkal is!