Ha tegnapelőtt nem is voltak komoly harcok Ukrajnában, mára annál inkább felélénkültek, bár döntő csatáról nem számolhatok be. A „népszavazások” a finisükhöz közelednek, a Kreml próbálja áthárítani magáról a mozgósítás hibái miatti felelősséget a sorozóbizottságokra, és közben forrong egész Oroszország.
Körülbelül így tudnám összefoglalni a helyzetet, csak azért nem ennyire egyszerű, ha az volna, nem kéne megírni. De meg kell – személyes megérzésem, hogy nincs már az a katonai siker, ami helyrehozhatná Putyin elnök valamikori népszerűségét ez után a mozgósítás után, és ahogy elkezdenek érkezni oroszlakta területekre is az első gyászjelentések (koporsók kevésbé: az orosz fegyveres erők nem foglalkoznak sokat elesett bajtársaik földi maradványaival), megrendül a Kreml fala, mert annyian mennek ki a Vörös térre – és nem jókedvükben gyűlnek majd össze.
De hagyjuk a spekulációt, lássuk a konkrét híreket, melyeket ma is az ISW napi jelentése alapján állítottam össze.
A Kreml megpróbál üzenetekkel kibújni a „részleges mozgósítás” végrehajtása során felmerülő súlyos problémák következményei alól, de narratívái nem valószínű, hogy megnyugtatják az oroszokat, akik érzékelik a körülöttük lévő valós hibákat. A Kreml a mozgósításért felelős, kudarcot valló bürokratikus intézményekre hárítja a felelősséget azért, hogy az orosz kormány nem tartotta be a mozgósításra és a mentességekre vonatkozó, saját maga által meghatározott kritériumokat. A Kreml a mozgósítási törvény széles körű megsértését a helyi hatóságok egyéni hibáiként bagatellizálja, és azt állítja, hogy kijavítja ezeket a hibákat, amint a polgárok felhívják rájuk a figyelmet. A jogsértések azonban nyilvánvalóan túl gyakoriak ahhoz, hogy csupán egyéni hibák eredményei legyenek, és az orosz állampolgárok túlságosan is tisztán látják ezt. Az ukrajnai orosz hibákkal ellentétben, amelyeket a Kreml képes volt minimalizálni vagy elhárítani, mert a polgárok nem láthatták azokat közvetlenül, a mozgósítási rendelet megsértése sok orosz számára nyilvánvaló. Ezeknek a jogsértéseknek a hírére még csak nem is kell hozzáférni a médiához vagy a közösségi médiához, mivel olyan sok helyen történnek, és az áldozatok családjai szóban is terjeszthetik aggodalmukat.
Az orosz állami média elkezdte elismerni a közösségi médiában a mozgósítási eljárással kapcsolatos tartós problémákról szóló panaszokat, és nagyrészt a katonai toborzóközpontok állítólag motiválatlan és gondatlan alkalmazottaira hárítja a felelősséget. Az orosz propagandisták és a szövetségi szubjektumok vezetői aktívan tárgyalják a maximálisan mozgósítható korhatárnál idősebb férfiak, a soha nem szolgáltak és az egészségügyi problémákkal küzdők jogtalan mozgósításának eseteit, valamint a mozgósítottakkal való rossz bánásmódot. Alekszandr Burkov, az omszki terület kormányzója azt deklamálta, hogy a bürokrácia a „hazafiság ellensége”, és a bürokratákat hibáztatta, amiért inkább a meg nem határozott kvóták teljesítésére összpontosítanak, mintsem Vlagyimir Putyin orosz elnök részleges mozgósítási parancsának helyes teljesítésére. Az egyik állami televízió műsorvezetője azzal fenyegetőzött, hogy megbüntetik a katonai toborzóközpontok dolgozóit, ha nem tartják be a korlátozott mozgósítási parancsot a tartalékosok számára. A Kreml médiumai és hangadói egyre gyakrabban osztanak meg olyan egyéni történeteket, amelyekben a katonai toborzóközpontok a helyi tisztviselők közreműködését követően vagy a Kreml állami médiájának segítségével elengedtek néhány szolgálatra alkalmatlan férfit, hogy azt sugallják, a hibákat kijavítják, ha felhívják rá a Kreml figyelmét.
A Kremlnek óriási feladat előtt áll, amikor megpróbálja megnyugtatni az orosz népet, miközben még mindig elég embert mozgósít a további harcokhoz. A Kreml jelenlegi narratívája arra törekszik, hogy megnyugtassa a feldúlt és pánikba esett lakosságot azzal az ígérettel, hogy kijavítja és megbünteti a bürokratikus intézményeket a mozgósítási kampányban elkövetett széles körű „hibák” miatt, de az ilyen üzenetek nem valószínű, hogy megoldják a Kreml problémáit. Putyinnak rendbe kell hoznia (vagy meggyőzően úgy kell tennie, mintha rendbe hozná) a 11 időzónán átívelő mozgósítási bürokráciát, miközben rá kell vennie, hogy teljesítse az általa meghatározott mozgósítási kvótákat a háborús erőfeszítések támogatására. Ezek az imperatívuszok valószínűleg rövid időn belül kizárják egymást. A Kreml azt is kockáztatja, hogy egy fontos időszakban tovább gyengíti ezt a kritikus jelentőségű bürokratikus intézményt azzal, hogy folyamatosan hibáztatja olyan kudarcokért, amelyek valószínűleg nem teljesen az ő hibájából történtek. Egyes oroszok máris a sorozási hivatalnokokra irányítják dühüket; szeptember 26-án egy mozgósítást ellenző férfi lelőtte az irkutszki területen lévő uszt-limszki katonai toborzóiroda vezetőjét.
A Kreml erőfeszítései az orosz lakosság megnyugtatására egyelőre nehezen haladnak, mivel szeptember 25-én legalább 35 településen, szeptember 26-án pedig legalább 10 településen tüntettek. Az orosz rendőrség továbbra is elnyomja a tiltakozásokat, konkrétan több száz nőt tartóztatott le a Szaha Köztársaságban található Jakutszkban. Az orosz rendőrség figyelmeztető lövéseket is leadott a mozgósítás ellen tiltakozókra Endirejben, a Dagesztáni Köztársaságban található, mintegy 7900 lakosú faluban. Oroszok felgyújtották az orosz katonai sorozási központokat a Volgográdi területen fekvő Urjupinszkben és a Mordvin Köztársaságbéli Ruzaevkában- Egy őrizetbe vett diák Szentpéterváron is megpróbált felgyújtani egy épületet, amelyen „katonai nyilvántartási és sorozási iroda” felirat volt, noha maga az épület nem katonai sorozási iroda volt. Néhány mozgósított férfi tiltakozásul kárt tett magában: egy orosz férfi felgyújtotta magát a Rjazanyi Területen.
A Kreml úgy hajtja végre a bejelentett tartalékos részleges mozgósítást, mintha az részleges sorozás lenne, ami tovább fokozza a társadalmi elégedetlenséget. A tartalékosok normális szelektív mozgósítása esetén a kormány a tartalékosokat olyan listák alapján hívná be, amelyeken azok szerepelnek, akik katonai tapasztalattal rendelkeznek (ez az elsődleges feltétele az oroszországi, kevésbé formális tartalékos rendszerben való tagságnak) és a megfelelő korosztályba tartoznak. A Kreml, valamint nacionalista orosz bloggerek többször is azt állították, hogy a katonai sorozási központok Oroszország-szerte pontosan ezt teszik – az ismert tartalékosok ilyen, már létező listáit használják az érintett férfiak mozgósítására. Egy orosz blogger azonban szeptember 26-án az orosz védelmi minisztérium egyik forrását idézte, aki azt állította, hogy minden orosz állampolgár felelős azért, hogy előzetesen dokumentációt nyújtson be a katonai sorozási központoknak arról, hogy nem jogosult a mozgósításra. Ha nem nyújtanak be dokumentációt, azt kockáztatják, hogy mozgósítják őket. Ez az eljárás a sorkatonai szolgálatnál szokásos, de a tartalékosok állítólagos szelektív mozgósításánál szokatlan. A Kreml valószínűleg kvótákat állapított meg a helyi tisztviselők számára, amelyeket be kell tölteniük, és e kvóták teljesítését a mozgósítási jogosultságra vonatkozó jogi irányelvek betartásával szemben hangsúlyozta, ami a számok elsőbbségét eredményezte a törvények betartásával szemben, és így a katonai tapasztalattal nem rendelkező vagy más kizáró egészségügyi feltételekkel rendelkező férfiak kényszermobilizálásához vezetett.
Még az orosz tartalékosok szakszerűen végrehajtott behívása sem valószínű, hogy rövid távon jelentős harci erőt generálna Ukrajnában. A pénzügyileg motivált védelmi minisztériumi reformok, amelyek 2008-ban két évről egy évre csökkentették a sorkatonai szolgálat időtartamát, azt jelentik, hogy a 2008 óta besorozottakat nem képezték ki olyan szinten, amely jelentős kiegészítő képzés nélkül hasznos erőtöbbletet jelentene Oroszország jelenlegi erőfeszítései számára. A védelmi minisztérium azonban a jelek szerint nem tett lépéseket annak érdekében, hogy ezeket az újoncokat hasznossá tegye. Egy Szergejevszkijben lévő orosz kiképzőközpontból származó orosz jelentések azt állították, hogy az újonnan mozgósított férfiak négy napon keresztül kiképzés, felszerelés vagy tisztek nélkül kóboroltak a központban.
A Kreml tervezett annexiója a megszállt Ukrajnában október 1-je előtt vagy röviddel utána történhet, amikor Oroszország szokásos őszi sorozási ciklusa kezdődik, hogy lehetővé tegye az ukrán civilek kényszersorozását az Ukrajna elleni harcra. Ha ez megtörténik, a Kreml valószínűleg utasítja majd az orosz védelmi minisztériumot, hogy a megszállt és az újonnan elcsatolt ukrán területeken élő ukrán civileket is vonja be az orosz sorozási ciklusba, kiszélesítve ezzel az ukrán civilek kényszermobilizálását az Ukrajna elleni harcra. Az ISW korábban úgy értékelte, hogy Putyin egyik motivációja a mozgósítás és az annexió egymással összehangolt elrendelésére az ukrán civilek kényszermobilizációjának kiszélesítése, de ezek a civilek nem felelnek meg a Kreml jelenlegi részleges mozgósítási parancsában szereplő jogi kritériumoknak – a mozgósítható korosztályok közül szinte egyikük sem rendelkezik valószínűleg tapasztalattal az orosz hadseregben. Az orosz jog szerinti „orosz” állampolgárként azonban minden 18 és 27 év közötti, az elcsatolt területeken élő ukrán férfi hadkötelessé válna. Egy orosz katonai blogger szeptember 26-án azt állította, hogy az orosz védelmi minisztérium a megszállt Mariupolban, a Donyecki területen építi fel a Nahimov Haditengerészeti Iskola egy kirendeltségét, ami azt mutatja, hogy az orosz hadsereg milyen mértékben szándékozik beágyazódni a megszállt ukrán területekre.
Orosz tisztviselők már mozgósították az ukrán állampolgárokat, hogy harcoljanak Ukrajna ellen. Az oroszok által kinevezett, Oroszországhoz csatolt Szevasztopol megszálló kormányzója, Mihail Razvozsajev szeptember 25-én azt állította, hogy az orosz hatóságok mintegy 2000 embert mozgósítottak a megszállt Krímben és Szevasztopolban Putyin részleges mozgósításának keretében. Amint arról az ISW korábban már beszámolt, az orosz megszálló hatóságok korábban kisebb számban már erőszakkal mozgósítottak ukrán civileket az összes megszállt ukrán területről.
Az orosz hatóságok már megteremtették a feltételeket ahhoz, hogy az ukrán férfiakat nagyobb számban mozgósítsák az annexió hivatalossá válása után. A Herszoni Területi Katonai Adminisztráció ukrán tanácsadója, Szerhij Hlan szeptember 25-én arról számolt be, hogy az orosz megszálló hatóságok nem engedik, hogy a 35 év alatti férfiak elhagyják a megszállt Herszont. A megszállt Melitopol ukrán polgármestere, Ivan Fedorov szeptember 26-án arról számolt be, hogy a Kreml utasította az orosz Melitopol megszálló közigazgatását, hogy október 10-ig állítson fel egy 3000 fős önkéntes zászlóaljat. A Luhanszki Terület katonai közigazgatásának ukrán vezetője, Szerhij Hajdaj szeptember 26-án arról számolt be, hogy a Luhanszki Területen található Szvatove városában az orosz megszállók mozgósítási parancsot adtak ki a környéken élő összes férfi számára, és hogy az orosz hatóságok az elcsatolt Luhanszkban hasonlóan mozgósítani fogják az összes ukrán férfit.
Meg nem erősített jelentések szerint az ukrán hadsereg megsemmisíthetett egy orosz drónirányító és kiképző központot, amely dróntámadásokat irányított Ukrajna ellen, és valószínűleg iráni kiképzőket ölt meg. Andrij Capienko ukrán újságíró azt állította, hogy az ukrán erők megbosszulták az Odessza elleni orosz dróntámadásokat azzal, hogy szeptember 26-án csapást mértek a Herszon terület Kinburn-nyúlványán lévő Csulakivkában lévő orosz létesítményre, és azt állította, hogy az ukrán csapásokban négy tucat orosz és két tucat iráni kiképző halt meg, akik az orosz erőknek azt tanították, hogyan kell használni az iráni gyártmányú drónokat, mint például a Shahed–136-ot. Az orosz erők iráni gyártmányú Shahed-136 drónokat használtak az elmúlt napokban az odesszai célpontok ellen, amint arról az ISW korábban már beszámolt. Az ISW nem tudja függetlenül megerősíteni Capienko jelentését, és ukrán kormányzati források nem számoltak be drónparancsnoki központ elleni támadásról. Az ukrán Déli Hadműveleti Parancsnokság szeptember 26-án jelentette, hogy az ukrán tüzérség csapást mért legalább egy lőszerraktárra a Kinburn-öbölben, de drónközpontot nem említett. Szerhij Bratcsuk, az Odesszai Katonai Adminisztráció szóvivője szintén szeptember 26-án megerősítette, hogy az ukrán erők nem részletezett célpontokat támadtak a Kinburn-öbölben. A fok az oroszok által még mindig ellenőrzött legnyugatibb szárazföld a Fekete-tengeren, a legközelebbi pontján 4 km-re az ukránok által ellenőrzött Ocsakivtól, így kiváló helyszín egy drónparancsnoki központ számára, ahonnan Oroszország mélyen a szabad Ukrajnába irányíthatja támadásait.
A legfontosabb hírek röviden:
-
-
- A Kreml megpróbál üzenetekkel kibújni a „részleges mozgósítás” végrehajtása során felmerülő súlyos problémák valóságából, de narratívái valószínűleg nem fogják megnyugtatni az oroszokat, akik érzékelik a körülöttük lévő valódi hibákat.
- Ukrajna megszállt területének a Kreml által tervezett annektálására október 1-je, Oroszország szokásos őszi sorozási ciklusának kezdete előtt vagy röviddel után kerülhet sor, hogy lehetővé tegye az ukrán civilek kényszersorozását az Ukrajna elleni harcra.
- Az ukrán csapatok tovább folytatták az előrenyomulást Limantól északra és az Oszkil folyó keleti partján.
- Az ukrán egységek a déli ellentámadási megtorló hadjárat részeként továbbra is célba vették az orosz szárazföldi kommunikációs vonalakat (GLOC).
- Az orosz hadsereg folytatta a támadó hadműveleteket Bakhmut környékén és Donyeck városától nyugatra.
- Az orosz haderő folytatta az iráni gyártmányú drónok bevetését az ukrán erők és dél-ukrajnai városok elleni támadásokhoz.
- A Kreml fontolóra veheti határainak hivatalos lezárását vagy a harcképes korú férfiak országon belüli mozgásának formálisabb korlátozását a részleges mozgósítás jobb végrehajtása érdekében.
- Az orosz megszálló hatóságok elkezdték bejelenteni, a színlelt annexiós népszavazásuk eredményét, szemérmetlenül meghamisított részvételi számokra hivatkozva.
-
Ukrán ellentámadások (ukrán erőfeszítések az oroszok által megszállt területek felszabadítására)
Kelet-Ukrajna (Vovcsanszk-Kupjanszk-Izjum-Liman-vonal):
Az ukrán ellentámadás a Harkivi és az északi Donyecki Területen szeptember 25-én és 26-án tovább folytatódott Liman közelében. Az ukrán csapatok szeptember 25-én valószínűleg elfoglalták a Harkivi Területen található Maliivkát (25 km-re északnyugatra Limantól). 26-án több orosz katonai blogger arról számolt be, hogy az ukrán erők elfoglalták a Donyecki Területen található Sandriholovét (12 km-re északnyugatra Limantól), Karpivkát (20 km-re északnyugatra Limantól) és Novét (19 km-re északra Limantól) szeptember 26-án. Egyes orosz jelentések szerint az orosz erők visszaverték az ukrán támadásokat Sandriholove ellen, bár az ISW jelenleg nem tudja megerősíteni ezeket a jelentéseket. Orosz források szerint az ukrán erők kiterjesztették az ukrán hídfőállást Drobisevétől északra, és északnyugat felől Nove, Sztavkij és Kolodjazi révén igyekeznek bekeríteni a limani orosz erőket. Egy orosz katonai blogger szerint az ukrán erők tüzérséggel lövik magát Limant.
Oroszország valószínűleg megerősítette a Vovcsanszk-Kupjanszk-Izjum-Liman vonalat a 20. Összhaderőnemi Hadsereg (CAA) elemeivel. Orosz források arról számoltak be, hogy az orosz 20. CAA nem részletezett elemei és „más alakulatok egyes alegységei” védelmet folytatnak Limanban, és hogy a 144. motorizált lövészhadosztály (a 20. CAA) elemei védik az Oszkil folyót és a Luhanszki Területen található Szvatove városát az ukrán támadások ellen. A Limant védő orosz erőkről szóló korábbi orosz leírások az orosz különleges harcászati hadsereg tartalékos BARS különítményeit említették, és feltűnően nem említették a 20. kombinált fegyveres hadsereg elemeit. A 20. Összevont Fegyveres Hadsereg elemeinek jelenlegi ereje és összetétele nem világos.
Orosz források szerint az ukrán hadsereg továbbra is támadásokat folytat Kupjanszktól északra, az Oszkil folyón túl. Orosz források arról számoltak be, hogy az ukrán erők szeptember 25-én Horobivka és Dvoricsna felől Tavil’zhanka (Kupjanszktól 18 km-re északkeletre) irányába kezdtek előrenyomulni, és sikerült egy meg nem határozott támaszpontot kialakítaniuk a vasúti sínek közelében Tavil’zhanka közelében.
Dél-Ukrajna ( Herszoni Terület):
Az ukrán katonai vezetés szeptember 25-én és szeptember 26-án műveleti csendet tartott fenn az ukrán déli ellentámadás előrehaladásáról. Ukrajna déli hadműveleti parancsnoksága arról számolt be, hogy az orosz erők aknásítják a potenciális ukrán előrenyomulás területeit, ami arra utal, hogy az orosz csapatok valószínűleg a védelmi pozíciók fenntartását helyezik előtérbe ahelyett, hogy megkísérelnék a támadó hadműveletek folytatását délen.
Az ukrán erők fenntartották a megtorló hadjáratukat, célba véve az orosz földi kommunikációs vonalakat (GLOC) és kulcsfontosságú pozíciókat. Ukrán katonai tisztviselők arról számoltak be, hogy az ukrán erők továbbra is célba vették a hidakat és a Dnyeper folyón átvezető alternatív átkelőhelyeket. Az ukrán erők továbbra is támadták az orosz állásokat Herszon városában, és a jelentések szerint a városon belül egy meg nem határozott Roszgvargyija-célpontra mértek csapást. Ukrán és orosz források arról is beszámoltak, hogy Herszon városában egy szálloda elleni ukrán csapás megölt egy ukrán kollaboránst, Olekszij Zsuravkót. Ukrán tisztviselők és a közösségi médiában megjelent jelentések megjegyezték, hogy az ukrán erők csapást mértek egy katonai konvojra, lelőttek egy Szu–25-ös harci repülőgépet, és megsemmisítettek egy lőszerraktárt és egy parancsnoki állást Beriszlav körzetben. Az ukrán Déli Operatív Parancsnokság arról is beszámolt, hogy az ukrán egységek lőszerraktárakat semmisítettek meg Bezimenében, Ternovi Posiban, Kalinyivkában és a Kinburn-nyúlványon.
Ukrán és orosz források három területen azonosítottak kinetikus tevékenységet: a Herszon-Dnyipropetrovszk terület határától délre, az Inhulec folyó feletti ukrán hídfő közelében és Mikolajiv városától keletre. Az ukrán és az orosz erők kölcsönösen állították, hogy sikertelen felderítési kísérleteket hajtottak végre Arhanhelske térségében, a Herszon-Dnyipropetrovszki terület határától délre és az Inhulec folyó mentén. Az ukrán vezérkar azt is megállapította, hogy az orosz erők ukrán állásokat támadtak Potomkinében és Oszokorkivkában, míg az orosz védelmi minisztérium azt is állította, hogy csapást mértek egy ukrán parancsnokságra Viszokopilljában és állásokra Oszokorkivkában. Az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy sikeresen célba vette az ukrán erőket Bezimenében (mintegy 13 km-re délkeletre a hídfőtől), és megsemmisítette az ukrán UAV-kat Davidiv Brid felett a T2207-es autópályán. A geolokációs felvételeken azonban látszik, hogy az ukrán erők bombákat dobtak az orosz katonai eszközökre Davidiv Bridben. Egy orosz katonai blogger azt állította, hogy az orosz erők továbbra is ukrán állásokat támadnak Mikolajiv városától keletre.
Orosz fő erőfeszítés – Kelet-Ukrajna:
Az orosz csapatok szeptember 26-án folytatták a támadásokat a Donyecki területen. Egy orosz katonai blogger azt állította, hogy Wagner-elemek kelet felől behatoltak Otradivka északi részébe (10 km-re délre Bakhmuttól a T0513-as autópálya mentén), és elvágták az ukrán csapatok hozzáférését Otradivka déli részéhez. A jelentések szerint a Wagner-elemek folytatták a támadásokat észak felé a Bakhmut-Majorszk autópályán, és állásokat foglaltak el a Zajceve déli részén ( Bakhmuttól 8 km-re délkeletre). Az orosz egységek valószínűleg azt tervezik, hogy bekerítik vagy körülzárják az ukrán állásokat Zajceve keleti részén az újonnan megszerzett pozíciókból a donbásszi erőműben. A szeptember 26-án közzétett geolokációs felvételeken az is látható, hogy az orosz erők támadásokat indítanak a Bilohorivka melletti vasút mentén lévő ukrán állások ellen. Az ukrán vezérkar jelentése szerint az ukrán egységek szeptember 26-án visszaverték az orosz támadásokat Spirne, Szoledar, Pidhorodne, Bakhmut, Vjimka, Kurdjumivka, Novomikhailivka, Pjervomajszke és Majorszk ellen. Az orosz tüzérség szeptember 25-én és 26-án az ukrán vezérkar szerint rutinszerű ágyúzást is folytatott a kontaktvonal mentén Bakhmut, Kramatorszk, Avdiivka és Donyeck város környékén.
Támogató erőfeszítés – déli tengely:
Az orosz hadsereg szeptember 25-én és 26-án folytatta az iráni gyártmányú drónok bevetését az ukrán csapatok és dél-ukrajnai városok ellen. Ukrajna Déli Operatív Parancsnoksága jelentette, hogy az orosz erők szeptember 26-án két sikeres Shahed–136 dróntámadást hajtottak végre katonai infrastrukturális létesítmények ellen az Odesai területen, ami nagymértékű fegyverrobbantással és tűzzel járt. A közösségi médiában megjelent jelentések szerint szeptember 25-én és 26-án több más Shahed–136 dróntámadás is történt az Odesai területen lévő Tairove, Vapniarka, Kotovske, Fontanka, Zatoka és Bilenke településeken. Ukrán források arról számoltak be, hogy az orosz erők szeptember 25-én Shahed–136 dróntámadást hajtottak végre az Odessza városában lévő területi közigazgatási épület ellen, de orosz források szerint a Déli Operatív Parancsnokság parancsnoksága volt a célpont. Ukrán források bejelentették, hogy az ukrán légvédelem szeptember 25-én és 26-án több Shahed–136 drónt lőtt le, amelyek részt vettek lehetséges támadásokban az Odesszai és Mikolajivi Területeken.
Az orosz tüzérség szeptember 25-én és 26-án folytatta az ágyúzást és a rakétatámadásokat az egész déli tengelyen. Az orosz csapatok légvédelmi rakétacsapásokat hajtottak végre Ocsakiv és Mikolajiv város ellen az ukrán Déli Operatív Parancsnokság szerint. A Mikolajivi Terület tisztviselői arról is beszámoltak, hogy az orosz erők szeptember 26-án folytatták a Mikolajivi Terület rutinszerű ágyúzását. Az orosz erők szeptember 26-án rakétacsapásokat mértek Marhanec, Musiivka és Nikopol ellen is, valamint szeptember 24-25-én éjjel Grad rakéta-sorozatvetőket és csőtüzérségi lövegeket használtak Marhanec és Cservonohrihorivska (területi közösségek) ellen. Ukrán források arról számoltak be, hogy az orosz erők rakétacsapásokat mértek Zaporizzsja városára is.
Az orosz mozgósítás hírei:
A Kreml fontolóra veheti a határok formális lezárását vagy a harcképes korú férfiak országon belüli mozgásának formálisabb korlátozását a részleges mozgósítás alaposabb végrehajtása érdekében. Az orosz védelmi minisztérium szeptember 26-án azt állította, hogy a mozgósítási parancsok miatt nincsenek korlátozások az orosz állampolgárok mozgásában. Az orosz ellenzéki Meduza szeptember 26-án azonban arról számolt be, hogy a határőrök közlik az országot elhagyni próbáló orosz férfiakkal, hogy be kell mutatniuk egy katonai sorozóhivataltól származó igazolást arról, hogy nem érintettek a részleges mozgósításban. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt állította, hogy „egyelőre nem született döntés”, amikor az orosz határ lezárásáról vagy a hadiállapot kihirdetéséről kérdezték egyes orosz régiókban.
Az ukrán katonai hírszerzés főigazgatósága (GUR) szeptember 26-án jelentette, hogy az Ukrajnában eddig megölt orosz katonák származási térképe aránytalanul nagyobb arányban mutatja eredetüket a szegény, etnikai kisebbségi régiókból, mint a fejlettebb, gazdagabb és etnikailag orosz többségű régiókból.A GUR azt jósolta, hogy a Kreml a mozgósítási erőfeszítések súlypontját az etnikailag nem orosz köztársaságoktól és régióktól Oroszország központibb régiói felé kívánja eltolni.
A megszállt területek hírei:
Az orosz megszálló hatóságok szeptember 26-án, egy nappal a „szavazás” tervezett befejezése előtt kezdték el bejelenteni, hogy a színlelt annexiós népszavazások eredményei érvényesek, a részvétel nyilvánvalóan meghamisított számaira hivatkozva. Az orosz állami média szeptember 26-án arról számolt be, hogy a Herszonban, Zaporizzsjában, Donyeckben és Luhanszkban tartott összes népszavazás már érvényes, mert állítólag mindegyikben 50% feletti részvételi arányt értek el. Az orosz tisztviselők még nem tisztázták, hogy hamisított részvételi számaik a területek háború előtti lakosságának százalékos arányát tükrözik-e, vagy csak a területek orosz ellenőrzés alatt álló részeinek jelenlegi lakóit jelentik. Vlagyimir Szaldo, a herszoni megszállási adminisztráció vezetője szeptember 25-én azt állította, hogy a már leadott szavazatok „elegendőek a népszavazás pozitív (oroszbarát) eredményéhez”, de a megszálló hatóságok szeptember 27-ig nyitva tartják a szavazóhelyiségeket.” Az orosz állami média szeptember 26-án Donyeckben 86,89%-os, Luhanszkban 83,61%-os, Herszonban 63,58%-os, Zaporizzsjában pedig 66,43%-os részvételi arányról számolt be.*
*Ez azóta változott, de erről majd a második részben számolok be.
A részvétel még egy szabad és tisztességes népszavazáson is szinte biztosan alacsonyabb lenne, nem pedig a Kreml ál-népszavazásán. Az ENSZ emberi jogi főbiztosa szerint Oroszország ukrajnai inváziója 12,8 millió embert, Ukrajna lakosságának több mint 25%-át tette földönfutóvá 2022 februárja és májusa között. A legtöbb kitelepített délről és keletről származik, ahol a látszat-népszavazások zajlanak. Még békeidőben sem mennek el az ukránok olyan arányban szavazni, mint amiről az orosz megszálló tisztviselők beszámolnak; a 2019-es ukrán elnökválasztás első fordulójában mindössze 62,8%-os volt a részvétel. A Luhanszki terület ukrán vezetője, Szerhij Hajdaj szeptember 25-én arról számolt be, hogy az orosz megszálló hatóságok a szavazatok száma helyett a részvételi arányokat közlik, mert nem tudják, hány ember maradt Ukrajna megszállt részein. Hajdaj megjegyezte, hogy a megszálló hatóságok magas részvételi arányt jelentenek olyan városokról, amelyeket a háború szinte teljesen elnéptelenített.
Az orosz megszálló tisztviselők valószínűleg házról házra történő „szavazást” használnak a potenciális jövőbeli disszidensek és partizánok azonosítására. Hajdaj szeptember 26-án arról számolt be, hogy az orosz megszálló tisztviselők felolvassák a választók szavazólapjait, és feljegyzik azokat, akik Luhanszk orosz annektálása ellen szavaznak. Szintén Haidai jelenti, hogy a megszálló hatóságok olyan pletykákat terjesztenek, hogy letartóztatják azokat, akik nemmel szavaznak, hogy elriasszák a további másként szavazókat.
Ezek voltak a harctéri, mozgósítási, megszállási hírek, de maradjanak a Zónán, mert következik az összefoglaló második része, helyenként felháborító, helyenként gyomorforgató részekkel.
Békét Ukrajnának, békét Oroszországnak, békét a világnak!