Soha még annyira nem volt fontos, hogy egy ideje két részre bontottam a háborúval kapcsolatos hírösszefoglalót, mint ma, mert most tényleg fontos lesz, hogy míg ebben az első részben tényleg a harci cselekményekről lesz szó (tegnap este fél nyolccal bezárólag) a másikban jól elkülönítve foglalkozzak a Putyin-beszéddel, mert az elég sok mindent megváltoztat.
De ne várjunk tőle semmi jót. Rosszat annál inkább: a megszállt területek annexiójáról szóló szerződések mai aláírása távolról sem valamiféle békekötés érdekében történt, hanem sokkal inkább a háború kiszélesítésének és tartóssá tételének céljából. Hogy ezt Putyin elnök hogyan képzeli, milyen erőforrások igénybe vételével, most, a limani katlan bezárulása és egy legalább akkora vereség előtt, mint a harkivi volt, arról elképzelésem sincs (szerintem neki se), ugyanis a „taktikai nukleáris fegyverek” bevetése annyira bonyolult volna, hogy az kizárólag tárgyalóasztalnál elképzelhető a dolgok jelenlegi állása szerint. Meg bevetés előtt tudna róla a fél világ. A mozgósítás eddig csak elégedetlenséget szült és már fogságba is estek az első friss sorozottak: azt mondják, valóban kiképzés nélkül vetették őket harcba. De Putyin szándékairól inkább a második részben ejtenék szót.
Egyelőre foglalkozzunk a konkrét hírekkel, melyeket ma is az ISW napi jelentése alapján állítottam össze.
A Kreml továbbra is megsérti a „részleges mozgósítás” eljárásrendjét, és ellentmond saját üzenetének, miközben mindössze nyolc nappal a mozgósítás meghirdetése után elismeri az orosz bürokrácián belüli szisztematikus hibákat. Vlagyimir Putyin orosz elnök elismerte és el is hárította a felelősséget a mozgósítás első hetében elkövetett ismételt „hibákért” az Orosz Biztonsági Tanács szeptember 29-i ülésén tartott nyitóbeszédében. Putyin beszámolt olyan esetekről, amikor korábbi katonai tapasztalat nélküli férfiakat mozgósítottak, rossz szakterületre osztottak be katonákat, és jogtalanul mobilizáltak egészségügyi problémákkal küzdő vagy nagycsaládos férfiakat. Az ISW korábban már beszámolt arról, hogy a Kreml állami médiája hasonló panaszokat kezdett feltárni néhány nappal azután, hogy Putyin „részleges mozgósítást” hirdetett. Putyin felszólította az orosz vezérkart, a védelmi minisztériumot és a szövetségi szubjektumokat, hogy orvosolják a mozgósítással kapcsolatos bejelentett problémákat, miközben megjegyezte, hogy az ügyészek és a sorozási központokon belüli munkacsoportok minden panaszt ellenőrizni fognak. Az orosz Állami Duma elnöke, Vjacseszlav Volodin azt is bejelentette, hogy a katonai nyilvántartásban szereplő orosz férfiak nem hagyhatják el állandó lakóhelyüket a sorozási központok jóváhagyása nélkül. Volodin és a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov később visszavonta ezeket a kijelentéseket, megjegyezve, hogy az orosz védelmi minisztérium arról tájékoztatta, hogy az orosz tisztviselők csak teljes mozgósítás esetén korlátozhatják a katonai nyilvántartásban szereplő férfiak mozgását. Szergej Melikov dagesztáni köztársasági vezető szintén elítélte azt a hangosbeszélővel ellátott rendőrautót, amely a dagesztáni Derbent környékén közlekedve minden férfit felszólított, hogy jelenjen meg a sorozási központban, kijelentve, hogy a helyi hatóságok nem engedélyezték az ilyen bejelentéseket.
A Kreml ellentmondásos nyilatkozatai és eljárásai az orosz katonai intézményrendszer alapvető gyengeségét mutatják, amelyek az egész inváziót jellemezték. Az orosz tisztviselők továbbra is úgy hajtják végre a tartalékosok állítólagos behívását, mint egy zavaros vállalkozást valahol a sorozási kampány és az általános mozgósítás meghirdetése között, valószínűleg egymásnak ellentmondó utasításokat adva az amúgy is gyenge bürokratikus intézményeknek. Williams Burns, a CIA igazgatója megjegyezte, hogy még ha a Kremlnek sikerül is mozgósítania 300 000 embert, nem lesz képes logisztikai támogatást biztosítani, vagy elegendő kiképzést és felszerelést biztosítani az újonnan mozgósítottaknak. Ukrán katonai illetékesek megjegyezték, hogy az orosz erők már mozgósított embereket vezényeltek Harkiv területére, akik azóta elmondták az ukrán erőknek, hogy nem kaptak semmilyen kiképzést a szeptember 15. körüli bevetésük előtt.
Az orosz részleges mozgósítás bürokratikus hibái arra utalhatnak, hogy Putyin ismét megkerülte az orosz felsőbb katonai vezetést vagy az orosz védelmi minisztériumot. A mozgósítottaknak a harkivi vagy hersoni frontvonalakon lévő harci övezetek központjaiba való telepítése arra utalhat, hogy Putyin közvetlenül a helyszínen lévő tengelyparancsnokokkal dolgozik együtt, akik valószínűleg erősítést követelnek, ahelyett, hogy a szokásos katonai gyakorlatot követné (amelyet az orosz törvények is előírnak), mint például a mozgósítottak kiképzését a frontvonalakra való telepítésük előtt. Az ISW korábban arról számolt be, hogy Putyin számos alkalommal megkerülte az orosz parancsnoki láncot, amikor az ukrajnai orosz „különleges katonai művelet” előrehaladásával kapcsolatos döntéseket hozott, valószínűleg azért, mert elvesztette bizalmát az orosz Védelmi Minisztériumban. A Kreml tisztviselői és az orosz Védelmi Minisztérium által a mozgósítási eljárásokról használt ellentmondásos és következetlen beszámolók arra utalhatnak, hogy Putyin, mint legfőbb parancsnok, eltérő vagy egymásnak ellentmondó parancsokat adott ki.
Fehéroroszország továbbra is nagy valószínűséggel távol marad attól, hogy Oroszország oldalán közvetlenül részt vegyen az ukrajnai háborúban, annak ellenére, hogy ukrán források szeptember 29-én azt állították, hogy Fehéroroszország felkészül az újonnan mozgósított orosz katonák befogadására. Az Ukrán Hírszerzési Főigazgatóság (GUR) arról számolt be, hogy Fehéroroszország arra készül, hogy akár 20 000 mozgósított orosz katonát is elhelyezzen meglévő civil helyiségekben, raktárakban és elhagyott mezőgazdasági létesítményekben Fehéroroszország területén. Olekszij Hromov, az Ukrán Fegyveres Erők Vezérkara műveleti főosztályának helyettes vezetője hasonlóképpen kijelentette, hogy intézkedéseket tesznek a Lunineci repülőtér bővítésére (50 km-re a fehérorosz-ukrán határtól), valamint a raktározási és katonai infrastruktúra javítására. A Belarusz Hajan Project független megfigyelő szervezet arról is beszámolt, hogy Oroszország Szu–30-as repülőgépeket szállított a fehéroroszországi Baranavicsi repülőterére.
Ezek az adatok arra utalhatnak, hogy Oroszország azt reméli, hogy a fehérorosz katonai létesítményeket és infrastruktúrát az újonnan mozgósított orosz erők befogadására és esetleges kiképzésére kívánja használni, de továbbra is rendkívül valószínűtlen, hogy ezek meghatározó jelei lennének a közelgő fehérorosz szerepvállalásnak Ukrajnában Oroszország részéről. Hromov azt is kijelentette, hogy nincs jele annak, hogy az orosz csapatok csapásmérő csoportot alakítanának Észak-Ukrajna megcélzására, ami arra utal, hogy az orosz erők valószínűleg nem fogják Fehéroroszországot Ukrajna elleni szárazföldi támadások kiindulópontjaként használni, a Fehéroroszországban felhalmozott csapatokról és felszerelésekről szóló jelentések ellenére. Ezek a jelentések inkább arra utalnak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök továbbra is kihasználja a fehérorosz elnökkel, Alexander Lukasenkával való kapcsolatát annak érdekében, hogy fehérorosz területeket használjon az orosz katonai képességek fejlesztésére. Az ISW korábban úgy értékelte, hogy Lukasenko nem engedheti meg magának az ukrajnai belarusz szerepvállalás belpolitikai következményeit. Az ISW továbbá úgy értékeli, hogy Oroszország nem képes a semmiből vagy a meglévő fehéroroszországi egységekből gyorsan szárazföldi csapásmérő erőt létrehozni.
A legfontosabb hírek röviden:
-
-
- A Kreml továbbra is megsérti a „részleges mozgósítás” eljárásrendjét, és ellentmond saját üzeneteinek, még akkor is, ha mindössze nyolc nappal a mozgósítás meghirdetése után elismeri az orosz bürokrácián belüli szisztematikus hibákat.
- Fehéroroszország felkészülhet az újonnan mozgósított orosz katonák befogadására, de továbbra sem valószínű, hogy Oroszország oldalán belépne az ukrajnai háborúba.
- Az ukrán csapatok valószínűleg majdnem befejezték a limani orosz csoportosulás bekerítését, és elvágták a kritikus földi kommunikációs vonalakat (GLOCS), amelyek az orosz csapatokat támogatják a Drobiseve-Liman térségben.
- Az ukrán katonai tisztségviselők a Herszoni Területen végrehajtott ukrán szárazföldi manőverekkel kapcsolatban fenntartották a műveleti csendet, de kijelentették, hogy az orosz erők újonnan mozgósított csapatokat telepítenek a Herszoni Terület frontvonalának megerősítésére.
- Az ukrán csapatok továbbra is támadták az orosz logisztikai, szállítási és katonai eszközöket a Herszoni Területen.
- Az orosz csapatok folytatták a támadásokat Donyecki Területen.
- Az orosz erők valószínűleg fokozták az iráni gyártmányú Shahed–136 típusú drónok használatát Dél-Ukrajnában.
- Egy független orosz közvélemény-kutató szervezet, a Levada Központ megállapította, hogy a megkérdezett oroszok közel fele aggódik a mozgósítás miatt, de az orosz katonai akciók támogatottsága csak kis mértékben csökkent, 44%-ra.
- Ukrán tisztviselők megismételték aggodalmaikat, hogy a Kreml mozgósítani fogja az ukrán állampolgárokat a megszállt területeken Vlagyimir Putyin orosz elnök annektálási bejelentését követően.
-
Ukrán ellenoffenzívák (ukrán erőfeszítések az oroszok által megszállt területek felszabadítására)
Kelet-Ukrajna: (Vovcsanszk-Kupjanszk-Izjum-Liman-vonal):
Az ISW szeptember 29-i térképei nem ábrázolják Liman azóta bejelentett bekerítését, mivel az első orosz jelentések Liman ukrán bekerítéséről a térképek napi, délután 15:00 órai EST szerinti lezárása után jelentek meg. Az ISW holnapi térképei tartalmazni fognak minden ellenőrzött és frissített információt ebben a tárgyban.
Orosz források szerint az ukrán csapatok valószínűleg szeptember 29-én nap végére befejezték az orosz csoportosulás bekerítését Liman térségében. Egy neves orosz katonai tudósító arról számolt be, hogy az ukrán erők áttörték az orosz védelmet a Limantól 10 km-re északra fekvő Sztavkij környékén, és elvágták a Torszke-Drobiseve utat, amely az utolsó utánpótlási és menekülési útvonal a Limantól nyugatra lévő vonalat tartó orosz egységek számára. A tudósító „rendkívül nehéznek” nevezte a helyzetet a BARS-13 különítmény és a 20. Összhaderőnemi Hadsereg 752. motorizált lövészezredének alakulatai számára, amelyek a jelentések szerint Drobiseve környékén és Liman felé védekeznek.
Egy másik orosz katonai blogger azt állította, hogy az ukrán csapatok három irányból támadják Limant, és elvágták az orosz hozzáférést a kritikus Szvatove-Liman úthoz, amely a fő földi kommunikációs vonal (GLOC), ami fenntartja az orosz csoportosulást Limanon belül. Több katonai blogger azt állította, hogy Liman eleste az orosz erők azonnali megerősítése nélkül küszöbön áll. Az ukrán vezérkar korábban, szeptember 29-én arról számolt be, hogy hét, újonnan mozgósított és alacsonyan képzett személyzetből alakított harckocsizó egység a harckocsifegyverek megfelelő tűzvédelmi kiképzése nélkül települt a limani területre, és közúti balesetbe keveredett. Nagyon valószínűtlen, hogy további, újonnan mozgósított erők Limanba telepítése jelentős védelmi képességeket biztosítana a meglévő orosz csoportosulásnak, és megakadályozná, hogy az ukrán csapatok felszámolják a limani zónát.
Orosz források szeptember 29-én is folytatták az ukrán ellentámadó hadműveletekről szóló tárgyalásokat az Oszkil folyó mentén, az északkeleti Harkivi területen. Egy orosz katonai blogger azt állította, hogy ukrán csapatok megpróbálták áttörni az orosz védelmet a Harkiv-Luhanszk határ közelében, egy meg nem nevezett helyen. Az ukrán vezérkar fő műveleti főosztályának helyettes vezetője, Olekszij Hromov szeptember 29-én kijelentette, hogy az orosz 1. gárdista páncéloshadsereg 4. páncéloshadosztálya jelentős veszteségeket szenvedett az elmúlt hetekben, miközben az Oszkil folyó közelében, a Harkiv-Luhanszk terület határánál fekvő Kupjanszkban tevékenykedett. Amint arról az ISW korábban már beszámolt, a 4. harckocsihadosztály az ukrán ellentámadás korábbi szakaszaiban a Harkivi Területen közel egy egész ezrednyi fejlett T-80-as harckocsit veszített el, ami arra utal, hogy a 4. harckocsihadosztály bármelyik maradványa, amely jelenleg Kupjanszk környékén tevékenykedik, súlyosan legyengült.
Dél-Ukrajna (Herszoni Terület):
Az ukrán katonai tisztségviselők szeptember 29-én fenntartották a műveleti csendet a Herszoni Területen végrehajtott ukrán szárazföldi manőverekkel kapcsolatban, de hangsúlyozták, hogy az orosz erők új csapatokat telepítenek a térségbe, valószínűleg azért, hogy megerősítsék az orosz védelmi vonalakat a folyamatban lévő ukrán ellentámadással szemben. Az ukrán vezérkar arról számolt be, hogy Oroszország szeptember 27-én 2000 mozgósított férfit telepített a Krímből a Herszon területre, akik közül sokan a történelmileg marginalizált krími tatár közösség újonnan mozgósított tagjai, és valószínűleg alulképzettek és motiválatlanok, hogy az orosz csapatok oldalán harcoljanak. Ukrán katonai illetékesek megismételték, hogy az ukrán csapatok folytatják az orosz katonai, logisztikai és szállítási eszközök, valamint a koncentrációs területek elleni hadjáratot a Herszoni Területen.
Orosz és ukrán források szerint az ukrán csapások szeptember 29-én három fő területet érintettek a Herszoni Területen: Herszon város környékén, Herszon várostól keletre a Nova Kakhovka-Beriszlav térségben, valamint a Dnyeper folyótól délre. Több forrás is arról számolt be, hogy az ukrán csapatok csapást mértek Oleskire (Herszon várostól 8 km-re délkeletre), Antonivkára (Herszon várostól 5 km-re keletre) és Mala Kardasinkára (Herszon várostól 10 km-re délnyugatra). Az ukrán Déli Operatív Parancsnokság és orosz katonai bloggerek továbbá azt állították, hogy az ukrán csapatok orosz állásokat és koncentrációs területeket támadtak Nova Kakhovkában és Beriszlavban, Herszon várostól 60, illetve 65 km-re keletre. A helyi (Herszoni Terület Telegram csatornáin közzétett) felvételek ezen felül egy gázvezetékre mért ukrán csapás utóhatásait mutatják Brilivkában, Herszon városától 45 km-re délkeletre.
Sem orosz, sem ukrán források nem azonosítottak olyan konkrét területeket, ahol az ukrán csapatok szeptember 29-én manővereket hajtottak végre. Az ukrán vezérkar arról számolt be, hogy az orosz csapatok ismét megpróbáltak előrenyomulni Bezimenne (Herszon terület nyugati része, az Inhulec folyó közelében) felé. Az ukrán Déli Operatív Parancsnokság megjegyezte, hogy az ukrán csapatok „aktív fellépéssel” „elfoglalták” az orosz erődítményeket Hreszenyivkában (Herszon terület északkeleti része). Ez a megfogalmazás homályos, és jelentheti azt is, hogy az ukrán csapatok támadást hajtottak végre ezen a területen, vagy pedig tűzkárt okoztak az orosz állásoknak. Az ukrán vezérkar azt is közölte, hogy orosz csapatok csapást mértek Ternovi Podira (Herszon várostól 25 km-re északnyugatra), ami arra utal, hogy ukrán csapatok ellenőrzik ezt a települést.
Orosz fő erőkifejtés-Kelet-Ukrajna:
Az orosz erők szeptember 29-én folytatták sikertelen támadásaikat a Donyecki Területen. Az ukrán vezérkar jelentése szerint az ukrán erők visszaverték a szárazföldi támadásokat Bakhmut északkeleti részén, Bakhmutszke közelében és Bakhmuttól délre Zajceve (kb. 8 km-re délkeletre Bakhmuttól), Mikolajivka Druha (kb. 13 km-re délre Bakhmuttól), Odradivka (kb. 9 km-re délre Bakhmuttól), Zalizne (kb. 26 km-re délnyugatra Bakhmuttól) és Majorszk (20 km-re délre Bakhmuttól) közelében. Egy orosz katonai tudósító azt állította, hogy az ukrán csapatok tovább vonulnak magába Bakhmutba, bár az ISW nem tudja függetlenül megerősíteni ezt az állítást. Az ukrán vezérkar arról is beszámolt, hogy az ukrán erők visszaverték az orosz támadásokat az Avdiivkától és Donyeck várostól délnyugatra fekvő Pjervomajszkében, Pobjedában, Novomikhalivkában és Pavlivkában. Ukrán források szeptember 29-én arról jelentettek, hogy az orosz erők folytatták a rutinszerű tüzérségi, légi és rakétacsapásokat az érintkezési vonal teljes hosszában a Donyecki Területen.
Támogató erőfeszítések-déli tengely:
Az orosz hadsereg fokozta az iráni gyártmányú drónok használatát az ukrán állások és városok támadására Dél-Ukrajnában. Az ukrán vezérkar műveleti főosztályának helyettes vezetője, Olekszij Hromov kijelentette, hogy az orosz csapatok a múlt héten két iráni gyártmányú drónt használtak dél-ukrajnai támadásokban, míg eddig az orosz erők 29 drónt használtak szeptember 25. és szeptember 29. között. Az ukrán stratégiai parancsnokság arról számolt be, hogy az ukrán légvédelemnek nehézséget okoz a Shahed–136 drónok észlelése, mivel azok alacsony magasságban képesek működni. Ukrán források arról számoltak be, hogy az orosz csapatok a Krímről működtetik a drónokat, és elsősorban a kritikus és katonai infrastruktúrát célzó műveletekben használják őket egész Dél-Ukrajnában. Ukrán források azt is állították, hogy szeptember 10-e óta 22 Shahed–136-os drónt lőttek le.
Az orosz erők szeptember 29-én folytatták a rutinszerű tüzérségi, légi és rakétacsapásokat Huljajpolétól nyugatra, valamint Mikolajiv és Dnyipropetrovszk megyékben. Ukrán források arról számoltak be, hogy az orosz erők csapást mértek Mikolajiv városára, valamint Nikopolra és Krivij Rihre, Dnyipropetrovszk megyében. Ukrán és orosz források arról számoltak be, hogy az orosz erők folytatták a heves ágyúzást és rakétacsapásokat Bereznehuvate környékén. Ukrán források azt állították, hogy ukrán légvédelmi rendszerek szeptember 29-én négy orosz H–59-es cirkálórakétát lőttek le Dnyipropetrovszk és a Zaporizzsjai Terület felett. Az ukrán vezérkar azt is állította, hogy az ukrán erők három orosz S–300-as rendszert találtak el és semmisítettek meg a Zaporizzsjai területhez tartozó Tokmaknál.
Az orosz mozgósítás hírei:
A Kremlnek továbbra is kihívásokkal kellett szembenéznie, amikor megpróbálta elfojtani a mozgósításellenes tüntetéseket Oroszország-szerte. Egy orosz emberi jogi csoport jelentése szerint szeptember 29-én 11 különböző orosz városban és településen tüntettek az oroszok. Orosz források arról számoltak be, hogy az orosz rendőrség feloszlatott egy mozgósításellenes demonstrációt a tuvai területen lévő Kizilben, és 20 nőt vett őrizetbe. Az oroszok továbbra is támadták a helyi közigazgatásokat és a katonai toborzóközpontokat, a Novoszibirszki Terület illetékesei azt állították, hogy őrizetbe vettek egy férfit, aki megpróbált felgyújtani egy katonai toborzóközpontot Novoszibirszkben. Orosz források arról is beszámoltak, hogy ismeretlen tüntetők szeptember 28-án és szeptember 29-én falusi közigazgatási központokat gyújtottak fel Moszkvában és a Rosztovi Területen. Ismeretlen tettesek állítólag két egymást követő éjszakán, szeptember 27-én és szeptember 28-án is gyújtogatni próbáltak egy katonai toborzóközpontot Vlagyivosztokban.
A Levada Center független orosz közvélemény-kutató szervezet megállapította, hogy a megkérdezett oroszok közel fele aggódik a mozgósítás miatt, de az orosz katonai akciók támogatottsága nem csökkent jelentősen a részleges mozgósítás meghirdetése óta. A Levada megállapította, hogy az oroszok 47%-a aggodalmát fejezte ki a mozgósítás miatt, 13% felháborodott, 11% pedig megjegyezte, hogy depressziót érez a mozgósítás miatt; 23% pedig arról számolt be, hogy büszke Oroszországra. A megkérdezett oroszok több mint fele azt mondta, hogy fél attól, hogy az ukrajnai háború általános mozgósításhoz vezethet, míg 2022 februárjában a válaszadók többsége nem fejezte ki ilyen aggodalmát. Levada megjegyezte, hogy az ukrajnai helyzettel kapcsolatos aggodalomról beszámoló oroszok aránya az augusztusi 74%-ról 88%-ra nőtt ezen a héten, de az orosz erők ukrajnai akcióinak abszolút támogatása ugyanebben az időszakban csak két százalékkal, 44%-ra csökkent.
Az orosz sorozótisztek továbbra is ravasz intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy az orosz férfiak ne kerüljék el a mozgósítást. Orosz hírügynökségek arról számoltak be, hogy tanárok adhatnak ki behívóleveleket a férfiaknak, míg a vlagyivosztoki sorozótisztek tűzjelzővel próbálták kényszeríteni a férfiakat, hogy elhagyják a lakásukat. Az orosz tisztviselők behívókat is osztogatnak és ellenőrzőpontokat állítanak fel az orosz-kazah határon Asztrahán körzetben, hogy megakadályozzák az orosz férfiakat a külföldre menekülésben.
A Kreml továbbra is csapatokat és felszerelést csoportosít át Oroszország legnyugatibb részéből az ukrajnai háborús törekvések megerősítésére. Egy meg nem nevezett magas rangú északi védelmi tisztviselő a Foreign Policy-nak elmondta, hogy Oroszországnak a háború előtti 30 000 katonájából körülbelül 6000 maradt a balti országokkal és Finnországgal közös határainál. A tisztviselő hangsúlyozta, hogy az orosz hadsereg nagyrészt megtartotta légierejét és az Északi Flottát a térségben, de nagy értékű katonai eszközöket, például légvédelmi rendszereket és rakétákat telepített Ukrajnába. Az, hogy a Kreml következetesen csapatokat és katonai felszerelést vezényel át a legnyugatibb bázisokról, nincs összhangban Vlagyimir Putyin orosz elnök narratíváival, amelyek szerint a háború válasz az orosz területet fenyegető NATO-nak.
A megszállt területek hírei:
Ukrán illetékesek megismételték azon aggodalmukat, hogy a Kreml Vlagyimir Putyin orosz elnök annektálási bejelentését követően mozgósítani fogja a megszállt területeken élő ukrán állampolgárokat. Az ukrán katonai hírszerzés főigazgatóságának (GUR) egyik képviselője, Vadim Szkibickij azt mondta, hogy a Kreml mozgósítást fog bejelenteni Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja területének megszállt részein, miután ezeket a területeket annektálta. Szkibickij hozzátette, hogy az orosz erők már mozgósították „szinte a teljes” férfi lakosságot a megszállt Donyecki és Luhanszki Területen. Petro Andrjuscsenko, Mariupol polgármesterének tanácsadója kijelentette, hogy az annexió lehetővé teszi az oroszok számára, hogy Donyeck város, Makiivka és Horlivka számára is mozgósítsák az ideiglenesen kitelepített személyeket, akik az orosz törvények szerint orosz állampolgároknak minősülnek majd. Szerhij Hajdaj, a Luhanszki Terület ukrán vezetője azt is megjegyezte, hogy az orosz határőrök nem engedik, hogy a megszállt területekről elmenekült mintegy ezer ukrán Pszkov területéről Lettországba meneküljön. Az ukrán vezérkar azt is megjegyezte, hogy a Krímben az orosz megszálló tisztviselők elsőbbséget biztosítanak a krími tatárok mozgósításának, és az intenzív harcok által érintett területeken működő egységekhez osztják be őket.
Az ukrán partizánok továbbra is a kollaboránsokat veszik célba a megszállt területeken. Ukrán hatóságok arról számoltak be, hogy ukrán partizánok megpróbálták megölni Olena Shapurova kollaboránst egy szeptember 29-én Melitopolban elkövetett improvizált robbanószerkezetes támadásban. Shapurova férje állítólag sérüléseket szenvedett a támadás következtében.
Eddig tartottak a harctéri és egyéb konkrét hírek, de maradjanak a Zónán, mert nemsokára érkezik a második rész, amit most teljes egészében a megszállt területek annexiójának, Putyin beszédének, Zelenszkij reakciójának és a várható következményeknek kell szenteljek. Már, ha ezt szentelésnek lehet nevezni.
Békét Ukrajnának, békét Oroszországnak, békét a világnak!