Pár napig hiába kereste a világ Khamenei ajatollahot, pont a tömegtüntetések kitörése után tűnt el, miáltal azt hitték sokan, hogy nincs otthon a macska, és elkezdtek cincogni az egerek. Hanem tegnap előkerült, kicsit sem néz ki rosszabbul, mint az eltűnése előtt, szóval az utódlásának a kérdése mégsem aktuális – és sajnos a nézetei sem változtak.
Ami sok szempontból egyszerűsíti a helyzetet: egy elhunyt Khamenei, vagy egy engedményeket tevő, liberalizálódó sok problémát okozhatott volna, de így egyszerűbb az ábra: a demonstrálók ebben a helyzetben valóban a rendszer ellen tüntetnek, melynek nem is áll szándékában változtatni az állapotokon, vagy ha mégis, olyan csekély mértékben, hogy az szinte észrevehetetlen lenne. Kérdések persze így is lesznek majd bőven, de most már könnyebb eldöntenie az iráni polgároknak, melyik oldalra álljanak.
De ne spekuláljunk, lássuk a híreket, melyeket az American Enterprise Institute Critical Threats Project (CTP) állított össze az Institute for the Study of War (ISW) támogatásával.
Ali Khamenei legfelsőbb vezető szeptember 21. óta először jelent meg nyilvánosan, a rendszer legmagasabb rangú katonai vezetőivel együtt beszélt egy katonatiszti diplomaosztó ünnepségen. Khamenei stabil állapotúnak tűnt beszéde alatt.
Khamenei beszédében elítélte a folyamatban lévő, rezsimellenes tüntetéseket – ez volt az első nyilvános megnyilvánulása a tüntetésekkel kapcsolatban. Khamenei az Egyesült Államokat és Izraelt vádolta a tüntetések szításával, és azt mondta, hogy a legnagyobb áldozatok az állami biztonsági szolgálatok „és az iráni nemzet”. Az ajatollah tisztelgett a tüntetéseken megölt nemzetbiztonsági alkalmazottak előtt.
Khamenei talán azért döntött úgy, hogy a katonai vezetéssel találkozva szólal fel először a tüntetésekkel kapcsolatban, hogy jelezze, támogatja a biztonsági intézményeket és keményen fellép a megmozdulásokkal szemben. Khamenei a korábbi nagyobb tiltakozási hullámok idején jellemzően nem tartott nyilvánosan látványos találkozókat magas rangú katonatisztekkel, bár válságon kívüli időszakokban is voltak ilyen megbeszélései. A következő személyek csatlakoztak Khameneihez:
Mohammad Bagheri vezérőrnagy, a fegyveres erők vezérkari főnöke
Hossein Salami vezérőrnagy, az IRGC parancsnoka
Artesh parancsnoka Abdol Rahim Mousavi vezérőrnagy
Hossein Ashtari dandártábornok, a LEC parancsnoka
Mohammad Reza Gharaei Ashtiani dandártábornok, honvédelmi miniszter és a fegyveres erők logisztikai minisztere
Ahmad Vahidi dandártábornok belügyminiszter
Khamenei kijelentette, hogy a rezsim néhány igen elkötelezett női támogatója nem viseli nyilvánosan a teljes hidzsábot, ami arra utal, hogy a rendszer a tüntetők megnyugtatása érdekében enyhítheti a hidzsábra vonatkozó előírásokat. Khamenei megjegyzése valószínűleg nem a kötelező hidzsábtörvény visszavonását jelenti, hanem inkább azt az üzenetet, hogy a biztonsági szervek kevésbé agresszívan hajtsák végre azt. Khamenei sajnálatát fejezte ki Mahsa Amini halála miatt is.
A legfontosabb hírek röviden:
-
-
- Ali Khamenei legfelsőbb vezető szeptember 21. óta először jelent meg nyilvánosan, hogy elítélje a jelenleg is zajló, rezsimellenes tüntetéseket.
- A tiltakozások száma legalább 18 iráni városban, 16 tartományban megnövekedett.
- Az egyetemi hallgatók és oktatók széles körű tüntetéseket szerveztek válaszul a hatalom brutális fellépésére a Sharif Egyetem diákjai ellen.
- A külföldön dolgozó iráni ügynökök Khamenei beszédéhez igazították a médiában megjelenő üzeneteiket.
-
A legfelsőbb vezető utódlása
Ali Khamenei legfelsőbb vezető szeptember 21. óta először lépett nyilvánosság elé. Khamenei a katonai és biztonsági erők magas rangú vezetőivel együtt beszélt egy katonatiszti diplomaosztó ünnepségen. Úgy tűnt, hogy Khamenei nem volt rosszabb egészségi állapotban, mint legutóbbi ilyen nyilvános szereplésén, ami arra utal, hogy felépülhetett, ha a nyugati jelentések, amelyek szerint egészségi állapota megromlott, helytállóak.
Rendszerellenes tüntetések
Október 3-án megnőtt a rendszerellenes tüntetések száma. A CTP mérsékelt-nagy valószínűséggel úgy értékeli, hogy legalább 18 iráni városban, 16 különböző tartományban került sor tüntetésekre. Az iráni közösségi média felhasználói a következő helyszíneken dokumentálták a zavargásokat, amelyek mindegyike egyetemi kampuszokon vagy azok közelében történt:
Karaj, Alborz tartomány
Tabriz, Kelet-Azerbajdzsán tartomány (erőszakos cselekményekről számoltak be).
Iszfahán város, Iszfahán tartomány
Dzsahrom, Fars tartomány
Shiraz, Fars tartomány
Gorgan, Golestan tartomány
Kerman város, Kerman tartomány
Kermanshah városa, Kermanshah tartomány
Mashhad, Khorasan Razavi tartomány
Sanandaj, Kurdisztán tartomány
Khorramabad, Lorestan tartomány
Damghan, Semnan tartomány
Szemnan város, Szemnan tartomány
Birjand, Dél-Khoraszán tartomány
Shahriar, Teherán tartomány
Teherán város, Teherán tartomány (erőszakos cselekményekről érkezett jelentés)
Urmia, Nyugat-Azerbajdzsán tartomány
Iráni egyetemi hallgatók és oktatók széles körű tüntetéseket tartottak, miután a rendszer október 2-án brutálisan leszámolt a Sharif Egyetem tüntetőivel. Mohammad Ali Zolfi Gol tudományos, kutatási és technológiai miniszter másnap találkozott a Sharif Egyetem elnökével, Raszul Dzsalilival. A Sharif Egyetem hallgatói baszidzs szervezete – amely az iráni biztonsági szolgálatok egyik meghosszabbítása – közleményt adott ki, amelyben elítélte a rendszer október 2-i tüntetésekre adott válaszát, jelezve a tüntetők és a biztonsági erők közötti összecsapások súlyosságát. A Sharif Egyetem bejelentette, hogy további értesítésig gyakorlatilag nem tartanak órákat. Az Iráni Tanárok Szakszervezete nyilatkozatot adott ki, amelyben minden tanárt és diákot arra szólított fel, hogy október 3-án bojkottálják az órákat, illetve csatlakozzanak az országos sztrájkokhoz és tiltakozásokhoz. A közösségi médiában keringő felvételek azt sugallják, hogy az egyetemi hallgatók továbbra is szerveznek tüntetéseket és részt vesznek azokon, annak ellenére, hogy a jelentések szerint a főbb iráni egyetemi kampuszokon erős biztonsági jelenlét tapasztalható. Tüntetéseket dokumentáltak több teheráni felsőoktatási intézményben, köztük a Shahid Beheshti Egyetemen, amelyet az EU 2011-ben szankciókkal sújtott az iráni atomprogramhoz való kötődése miatt. A Sharif és Shahid Beheshti egyetemeken tartott rendszerellenes tüntetések különösen aggasztóak lehetnek a kormány számára, mivel ezek az intézmények fontosak az iráni nukleáris fegyverek fejlesztése és katonai erőfeszítései szempontjából.
Iráni középiskolás lányok egyre gyakrabban vesznek részt a tüntetéseken országszerte. A közösségi média felhasználói olyan felvételeket terjesztettek, amelyeken iráni középiskolások állítólag rezsimellenes jelszavakat skandálnak és Ali Khamenei legfelsőbb vezető képeit rongálják meg. A rendszer valószínűleg nehéz döntések elé néz, ha a fiatalok továbbra is ilyen módon demonstrálnak.
Az ellenállás tengelye és a regionális fejlemények
A külföldön dolgozó iráni ügynökök az Ali Khamenei legfelsőbb vezető október 3-i beszédéből származó üzenetekhez igazodtak. Az IRGC médiacsatornái hangsúlyozták Khamenei vádját, miszerint amerikai és izraeli ügynökök szervezték a zavargásokat Iránban. Az iraki proxy médiacsatornák és a libanoni Hezbollah Al Ahed hírportál ugyanezt a narratívát emelték ki. A proxy médiacsatornák nem hangsúlyozták túlzottan Izrael szerepét a külföldi beavatkozásról szóló október 2-i állításaikban. Az, hogy Khamenei beszédére reagálva maguk az iráni csatornák az izraeli agitátorokról szóló vádakra helyezték a hangsúlyt, arra utal, hogy Khamenei az ellenállás üzeneteit Izrael-ellenes irányba tereli.
Az IRGC valószínűleg már a nyolcadik egymást követő napon támadta a rendszerellenes kurd milícia állásait az iraki Kurdisztánban. Egy iraki médiaforrás szerint az IRGC állásokat támadott meg Erbil tartományban, a Soran körzetben lévő Sidekanban. A forrás szerint a támadás nem követelt sebesülteket, és nem okozott anyagi károkat.
Ennyit tudunk tehát, nem többet: érdekes és jellemző lépés, hogy Khamenei Izrael-ellenes hangulatkeltésre kívánja használni a tömeges elégedetlenséget jelző megmozdulásokat, de könnyen meglehet, hogy fordítva sül el. Nem az lesz ugyanis vele a baj, ha nem hiszik el, az lesz a baj, ha a széles néptömegek elhiszik, és úgy fogják látni, hogy a jogos sérelmeiket Izrael vezetése jobban átérzi, mint az iráni.
Eddig tartottak az iráni hírek, de maradjanak a Zónán, mert rövidesen érkezik az orosz–ukrán háborús és politikai események összefoglalása is, szokás szerint két részben.