Az iráni tiltakozások egyre terjednek, és a sokszereplős sakk-szimultán bizonyos játékosai már a legabszurdabb, legostobább magyarázatoktól sem riadnak vissza a teheráni rendszer védelmében, de semmi sem segít: a tüntetések állandósulni látszanak, és főként a fiatalok vesznek rajtuk részt.
Khamenei ajatollah vaskalapos rendíthetetlensége csak rossz vért szül, a rezsim egyre népszerűtlenebb, és már nem egyszerűen a kormány vagy a vezetők menesztése fogalmazódik meg tömegigényként, hanem az egész politikai rendszer megváltoztatása tűnik szükségesnek, ami azonban jelentősen átrendezné a Közel-Kelet jelenlegi erőviszonyait és nem túnik egyszerűen vagy gyorsan megoldhatónak.
De lássuk a konkrét híreket, melyeket az American Enterprise Institute Critical Threats Project (CTP) állított össze az Institute for the Study of War (ISW) támogatásával.
Az egyetemisták és középiskolások nagyrészt az Iránban zajló tiltakozó mozgalom élére álltak – legalábbis egyelőre. Október 4-én 14 tartomány legalább 17 városában zajlottak rendszerellenes tüntetések, elsősorban egyetemek és középiskolák környékén. A diákok a rendszerrel és Ali Khamenei legfelsőbb vezetővel szembeni csalódottságukat fejezték ki.
A diáktüntetők egy nemzedékkel fiatalabbak, mint azok a fiatalok, akik kiemelkedő szerepet játszottak a 2009-es Zöld Mozgalomban, amelynek során az irániak az utcára vonultak, hogy tiltakozzanak Mahmúd Ahmadinezsád akkori elnök csalásokkal terhelt újraválasztása ellen. Ezek a tiltakozások valószínűleg hasonló módon fogják befolyásolni ennek a fiatalabb generációnak a formálódó éveit, mint ahogyan a Zöld Mozgalom befolyásolta az akkori iráni ifjúságot. Érdekes lesz megfigyelni, hogy a ma tiltakozó diákok szüleinek korábbi tüntetéseken szerzett tapasztalatai hogyan formálják mindkét generációt.
Nem világos, hogy az egyetemi és középiskolás diákok meddig fogják fenntartani tiltakozásukat. A rezsim nem biztos, hogy ugyanazt a brutalitást és erőt alkalmazza, mint korábban a tömegoszlatás során a tüntetőkkel szemben. A diáktüntetések folytatása azonban időt adhat a tiltakozó mozgalom más támogatóinak, hogy kipihenjék magukat, mielőtt visszatérnek az utcára.
A legfontosabb hírek röviden:
-
-
- A rendszerellenes tüntetések 14 tartomány legalább 17 városában zajlottak.
- Irán magas rangú politikai és biztonsági tisztviselői túlnyomórészt Ali Khamenei legfelsőbb vezetőnek a tüntetésekkel kapcsolatos kemény álláspontját támogatták.
- Az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) kilencedik egymást követő napon folytatta a rendszerellenes kurd fegyveresek állásainak támadását az iraki Kurdisztánban.
- A libanoni Hezbollah (LH) összeesküvés-elméletet terjeszt, amely szerint Mahsa Amini öngyilkosságot követett el, hogy polgári zavargásokat idézzen elő Iránban.
-
Rendszerellenes tüntetések:
Október 4-én 14 tartomány legalább 17 városában zajlottak rendszerellenes tüntetések. A CTP mérsékelt-nagy valószínűséggel úgy véli, hogy a következő helyszínekről van szó:
Karaj, Alborz tartomány
Bushehr város, Bushehr tartomány
Tabriz, Kelet-Azerbajdzsán tartomány
Iszfahán város, Iszfahán tartomány
Shiraz, Fars tartomány
Rasht, Gilan tartomány
Mashhad, Khorasan Razavi tartomány
Marivan, Kurdisztán tartomány
Saghez, Kurdisztán tartomány
Sanandaj, Kurdisztán tartomány
Babol, Mazandaran tartomány
Teherán város, Teherán tartomány
Urmia, Nyugat-Azerbajdzsán tartomány
Yazd város, Yazd tartomány
Zanjan város, Zanjan tartomány
A magas rangú iráni politikai és biztonsági vezetők túlnyomórészt Ali Khamenei legfelsőbb vezetőnek a tüntetésekkel kapcsolatos álláspontját visszhangozták. Ezek közé a személyek közé tartozik Ebrahim Raisi elnök, Mohammad Bagher Ghalibaf dandártábornok, a parlament elnöke, Gholam Hossein Mohseni Ejei igazságügyi vezető, Ahmad Vahidi dandártábornok, belügyminiszter, Szadegh Amoli Laridzsáni, a Megoldási Tanács elnöke, Ahmad Dzsannati, az Őrök Tanácsának titkára és Mohammad Bagheri vezérőrnagy, a fegyveres erők vezérkari főnöke.
Ezek a személyek mind azzal vádolták az Egyesült Államokat és Izraelt, hogy – összhangban Khamenei október 3-i kijelentéseivel – befolyásolják és szítják a rezsim elleni tüntetéseket. A tüntetőket lázadóknak és lázítóknak állították be. Bagheri, Vahidi és Amoli Laridzsáni dicsérte az állami biztonsági szolgálatokat, és a tüntetések hőseiként és áldozataiként emlegették őket. Mindezek a tisztviselők alig vagy egyáltalán nem fejezték ki együttérzésüket a tüntetők és sérelmeik iránt – ez eltér a Bagheri és az IRGC parancsnoka, Hossein Salami vezérőrnagy által használt békülékenyebb hangnemtől.
A rezsimellenes militáns csoport, a Jaish al Adl megesküdött, hogy bosszút áll a rendszeren a Szisztán és Beludzsisztán tartományban tüntetők meggyilkolása miatt. A csoport október 1-jén kijelentette, hogy „minden erejével harcba száll, hogy felelősségre vonja a rezsimet”. A csoport tagadta továbbá, hogy köze lenne a tüntetők és a rendszer biztonsági erői közötti szeptember 30-i halálos összecsapásokhoz Zahedanban. A Jaish al Adl az iráni-pakisztáni határvidéken tevékenykedik, és rendszeresen hajt végre támadásokat a rendszer biztonsági erői ellen.
Az IRGC Hírszerző Szervezete október 2-án közleményt adott ki, amelyben bosszút esküdött a biztonsági erők zahedáni halálos összecsapásaiban elhunyt személyi állományáért. Az IRGC Hírszerző Szervezete a közleményben elítélte a „szeparatista csoportokat”, utalva a Jaish al Adlra. Esmail Khatib hírszerzési és biztonsági miniszter október 2-án azzal fenyegetőzött, hogy az összecsapásokért felelős „terroristák” ellen is megtorlást alkalmaz.
Joe Biden elnök nyilatkozatot adott ki, amelyben elítélte a rendszer fellépését, és támogatását fejezte ki a tüntetők mellett. Biden kijelentette, hogy az USA „megkönnyíti az irániak számára az internethez való hozzáférést, többek között a biztonságos, külső platformokhoz és szolgáltatásokhoz való nagyobb mértékű hozzáférés megkönnyítésével”.
Az ellenállás tengelye és a regionális fejlemények
Az IRGC kilencedik egymást követő napon folytatta a rezsimellenes kurd fegyveresek állásainak támadását az iraki Kurdisztánban. Az IRGC megtámadott egy falut Sidekan közelében, Soran körzetben, Erbil tartományban. Egy Mohajer–6 drónnal támadták a települést, amely képes siklóbombák és irányított páncéltörő lőszerek hordozására. Az IRGC Sidekan elleni támadásaiban szeptember 26. óta nem szerepeltek drónok.
A libanoni Hezbollah (LH) összeesküvés-elméletet terjeszt, amely szerint Mahsa Amini öngyilkosságot követett el, hogy polgári zavargásokat idézzen elő Iránban. Az LH-hoz kötődő Al Manar egy olyan programot sugárzott, amely megvitatta és részletezte Ali Khamenei legfelsőbb vezető október 3-i nyilatkozatát, miszerint Mahsa Amini „rejtélyes körülmények között” halt meg. Az Al Manar szakértője, Abdo Laqis megismételte Khamenei állítását, miszerint az iráni biztonsági erők nem bántották Amini-t, és azt állította, hogy Amini izraeli ügynökökkel együtt öngyilkosságot tervelt ki, miközben az iráni rendfenntartó parancsnokság őrizetében volt.
Hát, nem mondom, elég sok mindent láthattunk a libanoni Hezbollahtól fennállása során, de ez az ostoba, gonosz és kegyeletsértő hazugság még tőlük is meglepő: mindenesetre van haszna, ugyanis ezek után nem lesz olyan jó érzésű iráni ember, aki a legkevesebb rokonszenvet is érezze irántuk, szóval hajrá, egy esetleges kormány- vagy még inkább rendszerváltás után el fogják veszíteni Teherán minden támogatását, ami nélkül halott emberek lesznek igen rövid időn belül. Mégis van tehát a történetben öngyilkos, csak nem Mahsa Amini az, hanem a Hezbollah.
Búcsúzóul meg kell jegyeznem, hogy sajnos az iráni hírek – mivel forrásuk szintén az ISW – ugyanúgy egy napos késéssel jelennek meg a Zónán, mint az ukrajnai harci cselekmények hírei, ez az egy nap arra kell, hogy az ISW szakértői ellenőrizzék őket – de inkább írjunk igazat kis késéssel, mint hazugságot sietve.
Eddig tartottak az iráni hírek, de maradjanak a Zónán, mert nemsokára érkezik az ukrajnai és orosz vonatkozású hírösszefoglaló.