Ma elég sok érdekes hír került a kercsi híd felrobbantásának árnyékába, előbb azokat említem meg, aztán rátérek a híd ügyére, ami ennek a háborúnak akár a fordulópontjává is válhat. Mindenesetre okozott akkora sokkot az orosz társadalomnak, mint annak idején a Moszkva rakétacirkáló elsüllyesztése.
De előtte beszéljünk arról, hogy Ukrajna Oroszország által megszállt japán területnek nyilvánítja a Kuril-szigeteket. Volodimir Zelenszkij elnök aláírta azt a rendeletet, amely erről szól.
„Ukrajna újólag megerősíti Japán szuverenitásának és területi integritásának tiszteletben tartását, beleértve az Oroszországi Föderáció által továbbra is megszállva tartott északi területeit” – áll a dokumentumban.
Zelenszkij utasította az ukrán kormányt, hogy munkája során „abból az álláspontból induljon ki, hogy… az északi területek Japán szuverén területének szerves részét képezik”.
A lépés politikai szempontból logikus, hiszen tovább polarizálja a feszült japán–orosz viszonyt, ami Ukrajnának kedvez, mert megfelelő körülmények összejátszása esetén megoszthatja akár az orosz haderőt is, például, ha Moszkva rákényszerül arra, hogy csapatokat küldjön a Távol-Keletre. Diplomáciai húzásnak tehát célszerű, most már azt lássuk meg, mit lép erre Lavrov?
A másik lényeges hír, hogy Oroszországban mégis lesz Jézuska, nem kell annyi géppuska.
Viktor Goremikin orosz védelmi miniszterhelyettes kijelentette, hogy „elhamarkodottnak és szükségtelennek” tartja egyes orosz régiók vezetőinek döntését, akik a mozgósítás miatt lemondták az újévi ünnepségeket – jelentette a TASZSZ. Mint a miniszterhelyettes elmondta:
„Szeretném hangsúlyozni, hogy nincs szükség az újévi ünnepségek lemondására az orosz régiókban annak érdekében, hogy a megtakarított pénzeszközöket katonáink ellátására fordítsuk, beleértve a részleges mozgósítás során behívottakat is”
A védelmi miniszterhelyettes azt állítja, hogy az Orosz Fegyveres Erők „rendelkeznek minden szükséges felszereléssel mind a különleges katonai műveleti területeken, mind pedig azokon a helyeken, ahol a mozgósított állampolgárokat kiképzik”.
Akkor bizony a túlbuzgóság minősített esete volt, nem valamiféle titkos központi utasítás végrehajtása, amikor október 7-én Szentpétervár, a Leningrádi terület és Nyizsnyij Novgorod hatóságai bejelentették, hogy lemondanak az újévi ünnepségekről. Egy gonddal kevesebb.
És sok gonddal több a kercsi híd miatt. Két kérdés foglalkoztat most sokakat, de leginkább az orosz közvéleményt, az egyik az, hogyan sikerült a Krím hídján robbantásos merényletet elkövetni, a másik, hogy ki tette?
A cselekmény mikéntjéről több verzió kering az orosz sajtóban.
1. verzió. A hivatalos változat. A Nemzeti Terrorizmusellenes Bizottság szerint a hídon történt detonáció oka egy teherautó robbanása volt, amely egy vasúti szerelvény hét üzemanyagtartályát is felgyújtotta. Abban biztosak lehetünk, hogy a teherautó felrobbant, hiszen az minden felvételen látszik, de hogy jutott át az ellenőrzéseken? Azt a hidat nagyon őrzik. Mint az orosz nyomozóhatóság írja:
„A teherautót, amely állítólag reggel 6 óra körül robbant fel a hídon, Tamanban ellenőrizték, mielőtt felengedték volna a hídra. A közlekedésrendészeti őrsön kívül készült biztonsági felvételen látható, amint a rendőrök arra kérik a jármű vezetőjét – egy világos ruházatú, fekete cipőben járó férfit –, hogy nyissa ki a rakteret. Gyors ellenőrzés után a teherautó a hídra hajtott, és néhány perccel később felrobbant.”
Tudni kell, hogy a krími híd bejáratánál speciális berendezés áll, amely a járművek robbanóanyagainak felkutatására szolgál, valamint egy röntgenberendezés. A teherautót nem vizsgálták át velük. Emiatt a ma reggel szolgálatot teljesítő műszakot a VcsK-OGPU nevű Telegram-csatorna szerint már őrizetbe is vették, és folyik a kihallgatásuk. Igen, az a helyzet, hogy a csempészek meglehetősen korrumpálták ezt a nem túlfizetett rendőri réteget, valószínű, hogy csúszópénzzel vették rá őket, hogy hunyják be a szemüket. De mi volt a kocsiban?
Hristo Grozev a Bellingcat főszerkesztője egy tweetben arra a kérdésre válaszolva, hogy mennyi robbanóanyagot kell egy teherautóba rakni ahhoz, hogy a híd több pillérét elpusztítsák, és mit lehetne tenni annak érdekében, hogy az ellenőrzés során ne lehessen felfedezni, azt sugallta, hogy a teherautó „legális”, de fegyverként használható rakományt szállíthatott. Például ammónium-nitrátot, azaz salétromot, amelyet műtrágyaként használnak. Ha viszont nem is volt ellenőrzés, akármi lehetett a matéria, és akármennyi is, csoda, hogy nem okozott nagyobb kárt.
Továbbra is fennáll a felrobbantott vonattal való koordináció kérdése: vajon a teherautó kapta-e el a szerelvényt, vagy külön robbantották fel őket? Ezt még meg kell állapítani, túl korai lenne bármit is mondani. De összességében egy jól összehangolt műveletet látunk: előkészítéssel, szállítással, szervezéssel, ellenőrzésekkel, a megfelelő pillanatban történő indítással.
2. verzió. Robbanószerkezet a híd alatt
A Twitter-felhasználók egy homályos tárgyra hívták fel a figyelmet a híd alatt, amely a robbanásról készült első felvételen látható. Néhányan úgy gondolták, hogy ez egy hajó lehet. Nick Waters, a nyílt forráskódú nyomozásairól ismert Belligcat csoport másik tagja, aki műholdas képeket, térképeket és helyszíni fotókat is használ munkájában, megkérdezte, hogy a robbanást nem okozhatta-e valami a híd alatt: „Ha van is ott egy hajó, nem látom. Hullámokat látok, amelyek vagy jelzik, vagy nem jelzik, hogy valami mozog ott.”
A felvételen, amelyet nyilvánvalóan egy, a híd vasúti részének közelében (az úttest felett) elhelyezett kamera készített, egy fehér tárgy látható, amely a híd pillérei között mozog a vízben. Néhány felhasználó azt hitte, hogy ez egy hullám. A tárgyat nem lehet látni, mert a videó első másodperceiben a kamerát elvakítja egy robbanás, és a híd alatti vízre nyíló kilátást elzárják a lángok, az útról szálló szikrák és a füst. Amikor a füst eloszlik, erős hullámok láthatók a híd pillérei között.
A térfigyelő kamerák felvételei azt mutatják, hogy a lángok azonnal felfelé és kifelé terjednek. Ha a robbanás a hídfő alatt történt volna, amely egy meglehetősen vastag betondarab, akkor itt legalább némi késedelmet látnánk, mivel a hídfő megakadályozta, fékezte volna a robbanást.
3. verzió. Kombinált működés. Ezt a verziót az Ukrajnában élő Ilja Ponomarjov, az orosz Állami Duma volt képviselője mondta el egy youtube-streamben Vaszilij Golovanov ukrán televíziós műsorvezetőnek. Ponomarjov szerint:
„Egyszerűen csak megpróbáltak mindent párhuzamosan, egy palackban, egy helyen csinálni. Az egyik történet a vasúti tartálykocsik felrobbantása, a másik történet a lentről történő felrobbantás, a harmadik történet egy teherautó. Az orosz titkosszolgálatok megpróbálnak egy egyszerű verziót előállítani, hogy ne tűnjön úgy, mintha az ő kudarcuk lenne. De ez nyilvánvaló kudarc, mert hagyták, hogy az ellenség minden oldalról „megdolgozza” ezt a hidat, hogy megtörténjen, ami történt.”
Ez talán a legkevésbé valószínű, annyira pontos szervezésre lett volna hozzá szükség, de mivel felmerült, érdemes volt megemlíteni.
Akkor lássuk a második kérdést: ki tette?
Teljesen világos, hogy erre csak két válasz lehetséges: vagy az ukránok, vagy az oroszok. Mire lett volna jó ez a robbantás az ukránoknak?
Nos, a hídon a friss jelentések szerint már folyik valamiféle forgalom, de persze nem fogják „pár nap alatt helyreállítani anélkül, hogy az orosz hadsereg ezt megérezné”, ahogy egy Putyin-rajongó kommentelő ma megjegyezte egy írásom alatt (meg is kapta jutalomtiltását). Az a híd már instabil, az áteresztő keresztmetszete a felére csökkent, a vasúti forgalomban is csak a személyvonatokat engedik rá (mert azok könnyebbek, mint a tehervonatok), szóval a Dél-Ukrajnában, de főleg Herszonban harcoló orosz alakulatoknak komoly utánpótlási gondjaik lesznek, és az ukrán offenzíva már zajlik ellenük. Ugyanakkor, mivel ez a híd szívügye volt Vlagyimir Putyinnak és jelképe a Krím orosz megszállásának, beláthatjuk: Ukrajnának racionális okai épp annyira lehettek a robbantásra, mint érzelmiek.
De mi van, ha az oroszok voltak? Ezt a verziót Mihail Podoljak, Vlagyimir Zelenszkij elnök hivatalvezetőjének tanácsadója vázolta fel. Podoljak szerint az FSZB és a Wagner tulajdonosa, Prigozsin „megpróbálja felfalni” az orosz védelmi minisztérium és a vezérkar vezetését. Erre sok jel utalt az utóbbi időben, ráadásul az elnöki kegyekből kiesett FSZB épp úgy, mint Kadirov vagy Prigozsin, a szilovik-frakció vezetői, a háború minél előbbi eszkalálásában érdekeltek. Nem lehetett véletlen Szergej Mironovnak, az „Igazságos Oroszország” párt vezetőjének az első reakciója a robbantás hírére (Mironov is háborúpárti):
„A krími híd… A különleges katonai művelet befejeződött. Itt az ideje harcolni! Keményen, sőt brutálisan. Tekintet nélkül a Nyugat elmarasztalására. Nem lesz több szankció! Nekünk is meg kell tennünk a magunkét. Elkezdtük, végig fogjuk csinálni. Nincs visszaút! Itt az ideje válaszolni!”
Podoljak egyik mondatát érdemes megfontolni:
„Hadd emlékeztessem önöket – a teherautó az Oroszországi Födeációból érkezett!”
És mivel ott is bőven akadnak, akik feláldoznának egy, sőt, akár több hidat is a háború eszkalálása és totálissá válása érdekében: nem ostobaság ez a gondolat sem, senki ne fölényeskedjen, hogy „az oroszok nem fogják a saját hídjukat felrobbantani”. Van az a cél, aminek érdekében hajlandóak rá.
Nos, mára ennyi hír jutott, holnap folytatódik a krónika.
Békét Ukrajnának, békét Oroszországnak, békét a világnak!