A mai nap eseményei nem fértek már bele a harctéri hírekbe, itt közlöm őket – de az az igazság, hogy a hátország terrorbombázásának nincs is sok köze a harctérhez. És ma ez folytatódott, annak ellenére, hogy Luhanszkban az ukrán hadsereg még fel is szabadított vagy kétszáz négyzetkilométernyi területet.
Szurovikin főparancsnoknak viszont fontosabb volt a luhanszki veszteségnél a civilek terrorizálása, erőművek bombázása. Akkor lássuk, mi történt ma.
Október 11-én az orosz fegyveres erők folytatták Ukrajna tömeges bombázását. Reggel Ukrajna valamennyi régiójában légiriadót rendeltek el. Jelentések jelentek meg Kijev és a kijevi körzet, Hmelnyickij, Vinnyica, Odessza, Dnyipropetrovszk, Rivne, Lemberg, Zaporizzsja és Mikolajiv régiókban végrehajtott ágyúzásokról és dróntámadásokról.
A Vinnyica régióban kamikaze drónok (feltehetően iráni Shahed–136) kétszer támadták a Ladizsin hőerőművet. Az első támadás után az erőmű berendezései károsodtak, de senki sem sérült meg. A vállalat sajtószolgálata szerint a második támadás során mentők dolgoztak a helyszínen – hat ember megsérült. Szerhij Borzov, a területi közigazgatás vezetője elmondta, hogy a rakétatámadás miatt a Ladizsin erőmű mellett egy kritikus infrastrukturális létesítményt is eltaláltak a Vinnyica körzetben. Elmondása szerint három ember megsérült.
A Lembergi Területen Makszim Koszickij kormányzó szerint három robbanás történt két energetikai létesítményben. A rakéták újra behatoltak két, előző nap szétlőtt villamosenergia-alállomásra. Lembergben a város 30 százaléka maradt átmenetileg áram nélkül, két kerületben fennakadások voltak a vízellátásban, és egy ember megsérült a rakétatámadás után – közölte Andrij Szadovij polgármester. A város más részein is előfordulhatnak vízproblémák. Lembergben a jelentések szerint a mobiltelefon-szolgáltatás megszakadt. A térségben áramkimaradások is voltak.
A Dnyipropetrovszki Területen Valentyin Reznyicsenko kormányzó elmondta, hogy Oroszország energetikai infrastruktúrára csapott le a Pavlograd és Kamenski járásokban. A rakétacsapás súlyosan megrongálta az egyik nagyfeszültségű alállomást. Sok település áram nélkül maradt. A régióban teljes energiatakarékossági rendszert vezettek be.
Reggel Sz–300-as rakétarendszerek mértek csapást Zaporizzsjára – közölte Alekszandr Sztarukh, a regionális közigazgatás vezetője. A 12 rakéta többsége a Dnyeper folyó mentén, Zaporizzsja város határában fekvő Hortyicja szigetét találta el, ahol több épület is megsemmisült – közölte Kirill Timosenko, az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője. Elmondása szerint két rakéta a Metallurg rekreációs bázis közelében zuhant le. Zaporizzsjában két rakéta csapódott be egy autószalonba, egy 45 éves biztonsági őr meghalt. Egy iskola és egy egészségügyi intézmény is tűz alá került.
Az orosz hadsereg két hullámban támadta Ukrajna régióit – közölte Jurij Ignat, az AFU légierőjének szóvivője. A légvédelmi erők az első támadás során négy cirkálórakétát lőttek le, a második támadás során pedig további 14-et. Moszkvai idő szerint 14 óra 46 perckor úgy tudni, hogy az ukrán légierő 20 cirkálórakétát és 13 Shahed–136-os drónt lőtt le.
Jelezném, hogy ez a támadás jóval alacsonyabb intenzitású volt, mint a tegnapi. Ha valaki megkérdezné, hogy „és mennyibe került Moszkvának a tegnapi akció”, annak most speciel tudok válaszolni, a The Insider nyomán.
„Az ukrán Forbes kiszámolta, mennyibe került Oroszország költségvetésének az ukrán városok október 10-i tömeges bombázása. Az orosz hadsereg által kilőtt rakéták összköltségét 400-700 millió dollárra becsülik.
A kiadvány hivatalos személyek nyilatkozataira hivatkozva (és a megjelenés időpontjában) azt írja, hogy 84 cirkálórakétát találtak el, emellett 24 drónt is érintettek, az AFU a rakéták több mint felét – 43-at –, valamint 13 UAV-t lőtt le. A Forbes a kilőtt rakéták költségét széles skálára becsülte – az egyes típusok pontos száma nem ismert. A kiadvány által idézett adatok szerint H–101, H–555, Kalibr, Iszkander, Tornado-S és S–300 rakétákat lőttek ki ukrán városokra.
Az újságírók a következő árbecsléseket használták: H–101 – 13 millió dollár, Kalibr – 6,5 millió dollár, Iszkander – 3 millió dollár, Onyx – 1,25 millió dollár, H–22 – 1 millió dollár, Tochka-U – 0,3 millió dollár. Az október 10-én indított összes drón összértéke a kiadvány szerint több millió dollár.”
Ehhez vegyük a mai költségeket, saccoljuk durván félmilliárd dollárra, és a két nap alatt együtt nagyon is meglesz az egymilliárdos kiadás – aminek semmi katonai haszna nem volt. Értelme sem. De semmi baj, az orosz hadsereg a leggazdagabb ezen a kerek világon. Ezt onnan tudjuk, hogy tőlük lehet a legtöbbet lopni, és alig szólnak érte. A BBC utánajárt, a Meduza pedig be is mutatta, milyen világ járja náluk.
Az oroszországi mozgósítás kezdete óta folyamatosan arról érkeztek jelentések, hogy a hadseregbe behívott újoncok felszereléséből hiány van. A sorkatonák és hozzátartozóik azt mondják, hogy a legtöbb szükséges dolgot saját pénzükből kell megvásárolniuk. Október elején Andrej Guruljov altábornagy, az Állami Duma képviselője táviratban kérdezte: „Még mindig nem értem, hová tűnt másfél millió felszereléskészlet, amelyet a sorozási központokban tároltak. Hol vannak a problémák az egyenruhákkal, valami mással?” „A BBC orosz szolgálata azt írja, hogy a felszereléshiány legalábbis részben a hadseregben elkövetett tömeges lopásoknak tudható be.
„A hadseregben még mindig könnyű lopni” – mondta a BBC orosz szolgálatának beszélgetőpartnere, az orosz fegyveres erők névtelenséget kérő tartalékos tisztje. Elmondta, hogy a lopásnak különböző szintjei vannak: az egyik szint az, hogy néhány dolgot hazavisznek, a másik szint az, hogy egy Kamaz teherautónyi egyenruhát visznek ki az egységből, a harmadik szint pedig az, hogy dollármilliárdokat lopnak el.
Az orosz hadseregben elterjedt lopások egyik fő oka a modern vagyonelszámolási rendszerek hiánya: „Még az üzemanyag és a kenőanyagok elszámolása sem történik meg, amelyek nélkül lehetetlen harcolni. Még mindig mindent füzetbe írnak, és ha van füzet, akkor nehéz ellenőrizni, hogy mi van a füzetbe írva az egységben és mi van a kerületben.”
A BBC szerint évente átlagosan 1000 katonát érnek tetten sikkasztáson. Az elmúlt nyolc év során a helyőrségi katonai bíróságok több mint 12 000 ítéletet hoztak csalásért, és legalább 558 ítéletet a ruharaktárakból származó vagyontárgyak elvesztése miatt. Több mint 700 szerződéses katonát, köztük parancsnokokat, ítéltek el sikkasztásért.
És ezek csak a kis tolvajok, akik lebuktak. A másfél millió egyenruha még mindig nincs meg!
Bezzeg az orosz iskolákban jóval nagyobb a fegyelem. A jekatyerinburgi 22. számú iskola ötödik osztályos tanulóját, Tyimofejt azért szidták, mert levelet írt, amelyben felszólította a katonát, akinek címezte, hogy ne öljön embereket, és térjen haza. A gyerekeknek azt mondták, hogy írjanak „levelet a frontra” a „Kedves levelek” kampány részeként, amely október 3-án indult Oroszország-szerte. Tyimofejnek azt mondták, hogy a leveleket kívülállók nem fogják elolvasni, és azok egyenesen a frontra kerülnek. Az iskolás gyerek elhitte, hogy ez igaz, és azt írta a levelében:
„Menj haza, katona, ne bánts senkit. Jobb meghalni, mint gyilkossá válni.”
Speciel szerintem a címzettnek sem lett volna egyéb vágya, mint hazamenni abból az átkozott lövészárokból, de ha nem lehet… mindenesetre néhány nap múlva Tyimofejt behívta a tanárnője. Megkérdezte tőle, hogy hozzáfűzte-e „személyes gondolatait” a levél szövegéhez. A fiú megijedt, és „azt hitte, hogy le fogják tartóztatni”. A tanárnő azonban csak, mondván, hogy a sablon szerint kellett volna megírnia a levelet, és hogy a személyes véleménye nem számít.
Nem úszta meg ennyivel egy másik ötödikes kisdiák, akit október 8-án bevittek a moszkvai rendőrségre, mert a közösségi oldalon az avatárját kék és sárga virágokkal díszítette. A saját iskolaigazgatója jelentette fel. Az igazgató később kiadott közleményében jót mondott a diák fejlődéséről és jelleméről, de kérte, hogy „vizsgálják meg a család életkörülményeit, és állapítsák meg a gyermek viselkedésének okait és polgári helyzetét”. Az igazgató emellett arra kérte a rendőrséget, hogy „befolyásolják az anya nevelési álláspontját”, hogy ne „befolyásolja” lányát „saját politikai nézeteinek meggyőződésével”, illetve ne ösztönözze „az interetnikus és politikai kérdések megvitatását a gyerekek között”.
A család lakását átkutatták, és még az ágyneműt is megvizsgálták. A fiatalkorúak ügyeiben eljáró felügyelő közölte az anyával, hogy a családot egy bizottság fogja ellenőrizni, hogy eldöntsék, nyilvántartásba kell-e venni a megelőző intézkedéseket.
Őrizetbe vettek egy hatvan éves szentpétervári nénit is, de az ő esete egészen morbid: magam sem tudom, sírjak-e vagy nevessek rajta. Egy 60 éves szentpétervári lakos, bizonyos Irina Csibaneva ellen büntetőeljárás indult „a halottak testével és a temetkezési helyekkel való visszaélés” miatt, mert egy cetlit hagyott Vlagyimir Putyin szüleinek sírján – jelentette a Mediazona az őrizetbe vett személy fiára, Maxim Csibanevre hivatkozva.
A cetli pontos tartalma ismeretlen, mondta Csibaneva fia a Mediazonának. „De azt írta, hogy azt kívánja, hogy meghaljon” – kommentálta. (Mármint Putyin kövesse szüleit a túlvilágra).
A rendőrök október 10-én mentek ki a nő lakására. Miután a nő kinyitotta az ajtót, bevitték a rendőrőrsre. 11-én a nőt a szentpétervári Primorszkij Kerületi Bíróságra vitték. Szergej Truszov hivatalból kirendelt ügyvéd szerint a nyomozás során Csibaneva előzetes letartóztatását kívánják kérni. Csibaneva előzetes letartóztatását már 48 órával meghosszabbították.
Akkor kezdtem csodálkozni, mikor kicsit utánanéztem a dolognak, és kiderült: ez nem az első eset, hogy Putyinnak a szülei sírján keresztül üzentek. Korábban is volt rá példa: egy feminista háborúellenes szervezet még igazgatói intőt is hagyott a síremléknél. Azt írták benne:
„Kedves szülők!
A fiuk rosszul viselkedik! Lóg a történelemórákról, verekszik az osztálytársaival, és azzal fenyegetőzik, hogy felrobbantja az egész iskolát. Tegyenek ellene valamit!”
Oroszos módja a demonstrációnak, annyi biztos.
Mára ennyi hír jutott, hagyjunk munkát holnapra is.
Békét Ukrajnának, békét Oroszországnak, békét a világnak!