Az Iránban zajló események kezdenek tovább jutni az elégedetlenségnél, tovább a demonstrációknál, vérbe fojtott tüntetéseknél, tovább a sérelmek panaszolásánál: világosan megfogalmazott program kezd körvonalazódni, ami már lehet egy társadalmi átalakulás alapja. És ettől jobban tart az ajatollahok rezsimje, mint tízezer dühös tüntetőtől.
Már nem csak arról szólnak tehát a tiltakozások, mit nem akar a nép, már kezdik megfogalmazni azt is, mit akarnak – mostantól mondhatjuk, hogy forradalommá válhatnak az eddigi zavargások. Aminek célja, értelme, haszna van a benne részt vevők számára.
De lássuk, mi történt! Az iráni válságról szóló híreket az American Enterprise Institute Critical Threats Project (CTP) szerkeszti az Institute for the Study of War (ISW) támogatásával.
Október 15-én nagy tűz ütött ki a teheráni Evin börtönben, majd a rendszer éles lőszert és könnygázt vetett be a foglyok és a közelben tüntetők ellen. Az iráni állami média azt a megalapozatlan állítást tette, hogy a rabok gyújtották a tüzet. Perzsa nyelvű közösségi média-fiókok arról számoltak be, hogy a biztonsági erők lezárták a börtönhöz vezető utakat. A közösségi média felhasználói és nyugati médiumok robbanásokról és lövésekről számoltak be az Evin börtön körül.
A rendszer az Evin börtönt többek között politikai foglyok és az állambiztonsággal kapcsolatos vádak alapján fogva tartott személyek fogva tartására használja. A börtönőrök és a biztonsági szolgálat tisztviselői durván bántalmazzák a rabokat és rosszul bánnak velük. A börtönt az igazságszolgáltatás irányítja, de a hírszerzési és biztonsági minisztérium és az IRGC hírszerző szervezet is ellenőrzi a létesítmény egyes részeit. A rendszer több kettős állampolgárt tart fogva az Evin börtönben, köztük például amerikai-iráni állampolgárokat, Siamak Namazit és Emad Shargit.
A közösségi média egyes felhasználói megalapozatlanul azt sugallták, hogy a rendszer szándékosan gyújtotta a tüzet, valószínűleg azért, hogy igazolja a börtönben letartóztatott tüntetők megölését. Jasszer Hasemi Rafszandzsáni – a néhai elnök, Ali Akbar Hasemi Rafszandzsáni fia – azt állította, hogy az iráni hatóságok azt tanácsolták a bátyjának, hogy ne menjen vissza az Evin börtönbe október 15-én, amikor a bátyja a tervek szerint szabadságról tért volna vissza. A CTP nem tudja megerősíteni ezeket a híreszteléseket.
A legfontosabb hírek röviden:
-
-
- Október 15-én nagy tűz ütött ki a teheráni Evin börtönben, majd a rezsim éles lövedékeket és könnygázt vetett be a foglyok és a közelben tüntetők ellen.
- A rendszerellenes tüntetések 16 tartomány legalább 22 városában zajlottak, bár ez a szám szinte biztosan magasabb.
- Egy perzsa nyelvű közösségi média fiók politikai kiáltványt tweetelt, amelyben békés átmenetre szólítottak fel egy demokratikus, világi iráni kormány létrehozására.
- Az IRGC-hez kötődő Telegram-csatornák azt állították, hogy azonosítatlan fegyveresek hat rakétát lőttek ki az amerikai katonáknak is szállást adó al-Omar olajmezőre Kelet-Szíriában.
-
Rendszerellenes tüntetések
Október 15-én 16 tartomány legalább 22 városában zajlottak rendszerellenes tüntetések, bár a tüntetések száma szinte biztosan magasabb. Az október 15-i tüntetésekkel kapcsolatos nyílt forrásból származó információkat valószínűleg késleltetik az Evin börtönben történt tűzesetről és erőszakos cselekményekről szóló hírek. A tiltakozó szervezetek október 15-én országos tüntetésekre szólítottak fel, ismét demonstrálva ezzel a nagyszabású zavargások koordinálására való képességüket. A rendszer október 15-én reggel megszakította az internetszolgáltatást. A CTP értékelése szerint a következő helyszíneken került sor tüntetésekre:
-
-
- Karaj, Alborz tartomány (erőszakos cselekményeket jelentettek).
- Adrabil város, Ardabil tartomány (erőszakos cselekményekről érkezett jelentés).
- Tabriz, Kelet-Azerbajdzsán tartomány (erőszakos cselekményekről számoltak be).
- Iszfahán város, Iszfahán tartomány.
- Shahin Shahr, Iszfahán tartomány.
- Rasht, Gilan tartomány
- Hamedan város, Hamadan tartomány
- Bandar Abbas, Hormozgan tartomány
- Kerman város, Kerman tartomány
- Kermanshah város, Kermanshah tartomány (erőszakos cselekményekről érkezett jelentés)
- Mashhad, Khorasan Razavi tartomány
- Boukan, Kurdisztán tartomány (erőszakos cselekményekről érkezett jelentés)
- Marivan, Kurdisztán tartomány
- Sanandaj, Kurdisztán tartomány
- Saghez, Kurdisztán tartomány (erőszakos cselekményekről érkezett jelentés)
- Khorram Abad, Lorestan tartomány (erőszakos cselekményekről érkezett jelentés)
- Arak, Markazi tartomány
- Amol, Mazandaran tartomány
- Teherán város, Teherán tartomány
- Mahabad, Nyugat-Azerbajdzsán tartomány (erőszakos cselekményekről érkezett jelentés)
- Ourmia, Nyugat-Azerbajdzsán tartomány
- Yazd város, Yazd tartomány (erőszakos cselekményekről érkezett jelentés)
-
Egy perzsa nyelvű közösségi médiafiók október 14-én politikai kiáltványt tweetelt, amelyben békés átmenetre szólítottak fel egy demokratikus, világi iráni kormány létrehozása érdekében.* A névtelen szerzők olyan átmeneti kormány létrehozását javasolták, amely amnesztiát biztosítana a letartóztatott tüntetőknek, kivizsgálná a rendszer általi elnyomást, integrálná az IRGC-t az Artesh-be, megoldaná a nukleáris tárgyalásokat és javítaná a gazdaságot. A szerzők támogatásukról biztosították a tüntetéseket, és hangsúlyozták a nők jogainak fontosságát, Irán területi integritásának megőrzését, valamint a gyülekezési, egyesülési, sajtó- és magánélet szabadságának előmozdítását. A szerzők üdvözölték a rendszer jelenlegi híveinek bevonását, ha azok csatlakozni akarnak, és kijelentették, hogy fenntartják a jogos védelem jogát az elnyomással szemben. Az Independent újságírója részletek és alátámasztás nélkül tweetelte, hogy teheráni férfi és női politikai aktivisták fogalmazták meg a nyilatkozatot.
*Sikerült megtalálnom a nyilatkozat eredetijét: ennél is több van benne, kiemelnék néhány idézetet, ami alaposabban bemutatja a szellemiségét:
„Többségi kormányzást követelünk szabad választások útján.
A többség még törvénnyel sem sértheti meg a kisebbség alapvető jogait. Célunk az alkotmányosság, a politikai, szakszervezeti és munkaszabadság biztosítása, a kormányzati cenzúra tilalma, a magánélet védelme és az emberi jogok egyéb normáinak betartása.
Az esélyegyenlőség, a polgári szabadságjogok és a jóléti szükségletek biztosítása minden polgár számára
Irán minden iráni közös tulajdona, nemre, nyelvre, etnikai hovatartozásra, szexuális irányultságra, vallásra és osztályra való tekintet nélkül.
A kulcs az állampolgárok közötti diszkrimináció összes formáinak felszámolása.”
Ez bizony nagyon is tiszteletre méltó, és modern álláspont, csak támogassák is sokan.
Az államhoz kötődő médiumok eltérő – és gyakran egymásnak ellentmondó – történeteket terjesztenek a rendszernek a folyamatban lévő zavargásokra adott válaszáról. Az IRGC-hez kötődő Tasnim hírügynökség cáfolta azokat a jelentéseket, amelyek szerint az iráni biztonsági erők megöltek egy középiskolás lányt Ardabil városában, sőt azt állította, hogy Ardabil tartományban nem voltak tüntetéssel kapcsolatos halálesetek vagy sérülések. Néhány államközeli médium, köztük a Tasnim, később állítólagos felvételeket terjesztett az elhunyt diák nagybátyjától, aki azt állította, hogy a diák szívbetegségben halt meg. A felvételek hallgatólagosan arra utalnak, hogy a középiskolás valóban meghalt, ami ellentmond a Tasnim eredeti történetének. Az államhoz kötődő csatornák hasonlóan ellentmondásos tudósításokat közöltek a tűzvészről, és erőszakról számoltak be a teheráni Evin börtönből. Az IRGC-hez kötődő Fars hírügynökség összecsapásokról számolt be a fogvatartottak és a biztonsági személyzet között, míg más hírügynökségek azt állították, hogy az összecsapások csak a fogvatartottak között zajlottak.
Egy prominens iráni hitszónok és riporter eltért a rezsim hivatalos narratívájától, amely lekicsinyelte a folyamatban lévő tüntetéseket. Egy magas rangú imám Szisztán és Beludzsisztán tartományban – ahol a rendszer különösen erőszakos tüntetéselnyomó taktikát alkalmaz – védelmébe vette a tüntetőket, és bírálta egyes egyházi személyek megjegyzéseit, amelyek a rendszerellenes tüntetéseket a gazdaságra fogták. Egy reformista csatorna ugyanezen a napon egy neves iráni újságíró által készített, a rendszert bíráló interjút is terjesztett.
A Rendészeti Parancsnokság állítólag panaszt tett négy parlamenti képviselő Mahsa Amini halálával és az erkölcsrendőrséggel kapcsolatos nézetei miatt, ami szintén jelezheti a rendszeren belüli szélesebb körű nézeteltéréseket a tiltakozásokra adott válaszokkal kapcsolatban.
Joe Biden elnök október 14-én ismételten támogatásáról biztosította az iráni tüntetőket. Biden felszólította a rendszert, hogy vessen véget az erőszakos fellépésnek.
Az ellenállás tengelye és a regionális fejlemények
Az IRGC-hez kötődő Telegram-csatornák arról számoltak be, hogy azonosítatlan fegyveresek hat rakétát lőttek ki az amerikai katonáknak is szállást adó al-Omar olajmezőre Kelet-Szíriában. A CTP nem tudja ellenőrizni ezt a jelentést. Az amerikai CENTCOM nem erősítette meg a támadás megtörténtét. Az IRGC-hez kötődő Telegram-fiókok gyakran jelentenek be hamis támadásokat amerikai állások ellen. Az IRGC utasíthatta megbízottjait az olajmező megtámadására, ha a jelentés igaz, hogy megtorolja az USA vélt szerepét a tüntetések szításában.
Eddig tartottak az iráni hírek, de maradjanak a Zónán, mert rövidesen érkezik az ukrajnai és oroszországi összefoglaló is, szokás szerint két részben.