Mivel a mai hírösszefoglaló első részébe alig jutott hír a sok magvas gondolattól (melyek azonban fontosak voltak), a második részben igyekszem pótolni az elmaradást. Rögtön először vegyük is azt, hogy miben különbözött ez a mai bombázás az összes többitől?
Abban, hogy első példája volt a tömeges Shahed–136 dróntámadásnak. Arról, hogy hány ilyen drón kopott ma el, még nincs végleges adat, csak reggelig huszonhatot lőttek le és utána kezdődött a komoly roham: becslésem szerint talán ötebenet-százat is bevethettek. A Shahed lenne az új csodafegyver?
Ott azért még nem tartunk. Kijevet összesen öt találat érte, bár ez is öttel több az ideálisnál. De lássuk, miről ismerjük meg az iráni drónt?
Elsősorban arról, hogy ott sincs. Irán mereven tagadja, hogy bármilyen fegyvernek látszó tárgyat szállítana bármelyik hadviselő félnek. Legutóbb, október 3-án például Nasszer Kanáni, az iráni külügyminisztérium szóvivője szögezte le:
„Irán megalapozatlannak tartja és nem erősíti meg azokat a megjelent jelentéseket, amelyek szerint Irán drónokat szállít Oroszországnak az ukrajnai háborúban való felhasználásra.”
Sőt. Az orosz hadsereg iráni drónjainak hivatalos neve Geran–2. Azonban még Oroszországban sem csinálnak nagy titkot a származásukból. Így Alekszandr Szladkov „katonai tudósító” szeptemberben azt írta: „’Geran-2′ (eredeti iráni nevén ‘Shahid’) – az Ukrán Fegyveres Erők szárazföldi célpontjai ellen használják”. Október elején a Rosszijszkaja Gazeta megjegyezte, hogy a drón „hasonló” a Shahed–136-hoz. A Kreml-barát Rybar távirati csatorna rendszeresen Geran–2 (Shahed–136) néven emlegeti ezeket a drónokat.
Ehhez még tegyük hozzá, hogy a szerkezet majdnem minden alkatrésze kínai, és Kína ki akar maradni ennek a háborúnak a fegyverszállításaiból (fontosabb neki az európai és amerikai piac), tehát Peking részéről érthető a Shahed drónok eladásának tilalma, Teherán részéről érthető a tiltakozás, Moszkva részéről meg az érthető, hogy tojnak mindenki fejére, aki nem ők, ugyanis máskor is ezt tették. A saját fejükkel kapcsolatban pedig a gesztus anatómiailag kivihetetlen volna.
Eladhatta Irán a Shahed-technológiát Oroszországnak? Nem: a Kínával kötött szerződésük tiltja, ha mégis megtették, ők maradnak kínai alkatrészek, tehát végső soron drónok nélkül.
Önmagában a Shahed–136 elég hitvány kis darab, hangos, lassú és pontatlan, bár a hatótávolsága igen nagy: ezeken a tulajdonságain igyekeztek javítani. Október 7-én Oleksandr Kovalenko ukrán katonai szakértő azt írta, hogy a Shahed–136-ot Oroszországban GLONASS vezérlőegységekkel korszerűsítették.
„Ennek a blokknak köszönhetően a Shahed–136 pontossága jelentősen javult. Korábban a tényleges hatótávolságuk 170-200 km volt, de most további korrekcióval növelték”
David Gendelman katonai szakértő pontosan megmagyarázza, mi az oka a tömeges drónbevetésnek:
„Az orosz hadsereg most iráni drónokat használ cirkálórakéták helyettesítésére, beleértve a Kalibr-t is. A cirkálórakéták nagyon drágák, míg a drónok sokkal olcsóbb fogyóeszközök. Azért használják őket sokkal tömegesebben, mert olcsók. Ha pedig lelövik őket, az nem terheli meg annyira a katonai költségvetést. Ha Oroszország továbbra is tömegesen használja a Shahed–136-ot, annak kumulatív hatása lehet. Azt azonban még korai lenne kijelenteni, hogy a drónok stratégiai áttörést okozhatnak.”
Közben beérkezett egy újabb adat a lelőtt Shahedok számát illetően: míg ma reggelig ez huszonhat volt, ma délután Jurij Ignat, az ukrán légierő parancsnokságának szóvivője közölte, hogy vasárnap este óta a légvédelmi erők az Ukrajnára indított 43 drónból 37-et lelőttek. Öt eltalálta Kijev központját, egynek nyoma veszett.
A legszebbet Pavel Luzin, a nemzetközileg is elismert katonai szakértő mondta a drónháborúról:
„Egy normális reguláris hadsereg, mint például az ukrán hadsereg, alapvetően lelövi őket, és képes a lelőtt drónok százalékos arányát 100-ra növelni. Csak légvédelmi gépágyúkkal és légvédelmi rendszerekkel kell teleszórnunk a várost.”
Lesz ilyen? Lesz.
Az USA megígérte, hogy felgyorsítja a NASAMS-rendszerek Ukrajnának történő átadásának folyamatát. Németország bejelentette, hogy már elküldte a megígért négyből az első NASAMS-hoz hasonló tulajdonságokkal rendelkező IRIS-T rakétaüteget. Franciaország, az Egyesült Királyság, Spanyolország és Hollandia is közölte, hogy légvédelmi eszközöket vagy rakétákat szállít Ukrajnának. És ne becsüljük le Izrael szerepét!
Október 16-án a Washington Post arról írt, hogy Irán nemcsak kamikaze drónokat, hanem ballisztikus rakétákat is fog szállítani Oroszországnak. Ezt követően Nahman Shai izraeli diaszpóraügyi miniszter kijelentette:
„Ma reggel kiderült, hogy Irán ballisztikus rakétákat szállít Oroszországnak. Már nem kétséges, hogy Izraelnek milyen álláspontot kell elfoglalnia ebben a véres konfliktusban. Eljött az ideje, hogy Ukrajna katonai segítséget kapjon, ahogyan azt az USA és a NATO-országok nyújtják.”
Egyszóval: egyszer volt Budán kutyavásár és Kijevben perzsa csodafegyver, akkor se sokat ártott.
Fontos mai hír még, hogy a krími hídrobbantás ügyében újabb három vádlottat tartóztattak le Moszkvában. Ezt a Baszmannij kerületi bíróság sajtószolgálata közölte, mely bíróság nem a Régi Baszmannaja utcában van, hanem az azzal párhuzamosban, de nem lehet minden tökéletes. Mint írják, Alekszandr Bilint, Oleg Antipovot és Dmitrij Tyazsejhot december 8-ig előzetes letartóztatásba helyezték. Mivel korábban már letartóztattak egy csomó gyanúsítottat az ügyben és nem kétlem, hogy még le is fognak sokakat, már csak az a kérdés merülhet fel, hogy ha ilyen ütemben növekszik a merénylők száma, miképpen fértek el ennyien azon a hídon?
Végül a mozgósítás abszurditásait kell megemlítenem. Egyfelől nagyon kellemes gesztus volt Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester részéről, miszerint bejelentette a mozgósítás befejezését a városban. Elmondása szerint október 17-én 14:00 órakor bezárták a mozgósítási szolgálati helyeket, a behívókat megszüntették. Szobjanyin hozzátette, hogy a Vlagyimir Putyin rendeletében meghatározott feladatokat és a védelmi minisztérium feladatát teljes mértékben „teljesítették”. Nem részletezte, hogy hány embert mozgósítottak Moszkvában.
Másfelől azonban Pavel Csikov ügyvéd, emberi jogi aktivista, az „Agora” jogvédő mozgalom vezetője figyelmeztet: a regionális hatóságoknak nincs hatásköre a mozgósítás megszüntetésére, bár segítik annak meghirdetését. Szerinte bármikor szükség lehet egy újabb sorozási hullámra. Csikov hozzátette, hogy meg kell várni Vlagyimir Putyin orosz elnök rendeletét, és addig az általa bejelentett „részleges” mozgósítási és jogi rendszer marad érvényben.
„A kiadott mozgósítási felhívásokat nem teszi érvénytelenné Moszkva polgármesterének vagy bármely más régió kormányzójának nyilatkozata.”
És valóban: korábban is volt példa arra, hogy látszólag befejezték a mozgósítást, azonban rövid időn belül, ahogy előbújt az összes katonaszökevény, újrakezdték. Szeptember 28-án például a Rosztovi Terület kormányzója, Vaszilij Golubev jelentette be, hogy a régió befejezi a polgárok „részleges” mozgósítását, mert „gyakorlatilag teljesítette” a feladatait. Golubev azonban már október 11-én azt írta, hogy a régió „új mozgósítási megbízást” kapott, és a tervezetet a bizottságok már meg is kezdték teljesíteni. Hasonló volt a helyzet Burjátföldön is – szeptember 30-án a köztársasági vezető, Alekszej Csienov arról számolt be, hogy a régió teljesítette a tervet, de október 12-én Igor Kibalnik, Burjátföld katonai komisszárhelyettese „kis mértékű toborzásnövekedésről” számolt be – és a köztársaság lakói továbbra is kaptak behívókat.
Szóval, nem érdemes még ünnepelni, a mozgósítás veszélye majd csak akkor hárul el, ha egyáltalán nem lesznek harcok.
Ennyi hír jutott mára, hagyjunk munkát holnapra is.
Békét Ukrajnának, békét Oroszországnak, békét a világnak!