Putyin elnök kihirdette a hadiállapotot az Oroszországi Föderációban, bár nem mindegyik területen azonos mértékű ez, ellenben mivel hivatalosan még mindig nincs háború, mindenképpen érdekes lépést látunk. Ami valószínűleg inkább a hátország megrendszabályozását, vagyis az orosz nép ellen folytatott harcot szolgálja, de kevés a haszna Ukrajna ellen.
Vagyis inkább: keveset árt neki. Ami a harctereket illeti, van egy olyan érzésem, hogy a következő napokban, míg meg nem érkezik az új szállítmány, kevesebb iráni Shahed–136-os drón bevetéséről fogunk hallani, ugyanis a megsemmisült eszközök száma vészesen közelít a háromszázhoz, és összesen annyi ilyen drónt kapott mostanáig Oroszország. Az új szállítmányban viszont már lehetnek iráni középhatótávolságú rakéta-rendszerek is, tehát lehet, hogy a Shahed csak epizódszereplője volt ennek a háborúnak, bár ez egyelőre még egyáltalán nem biztos.
De lássuk a konkrét híreket, melyeket ma is az ISW napi jelentése alapján állítottam össze.
Az orosz hatóságok valószínűleg tájékoztatási előkészületeket végeznek, hogy igazolják a tervezett orosz visszavonulást és a jelentős területi veszteségeket a Herszoni Területen. Az orosz fegyveres erők ukrajnai parancsnoka, Szergej Szurovikin hadseregtábornok az orosz televízióban való szereplése során arról számolt be, hogy az orosz katonai vezetésnek „nehéz döntéseket” kell hoznia a Herszoni Területtel kapcsolatban, és azzal vádolta Ukrajnát, hogy a Herszoni Területen polgári és lakossági infrastruktúra elleni támadást tervez. Vlagyimir Szaldo, a herszoni megszállási hivatal vezetője ehhez kapcsolódóan megjegyezte, hogy adminisztrációja kiüríti a Dnyeper folyó nyugati partját egy „nagyszabású” ukrán offenzívára számítva. Szurovikin és Szaldo nyilatkozatai valószínűleg arra irányulnak, hogy megteremtsék az orosz visszavonulás feltételeit a Dnyeper folyón keresztül, ami átadná Herszon városát és más jelentős területeket a Herszoni Területen az előrenyomuló ukrán csapatoknak. Az orosz katonai vezetők nyilvánvalóan tanultak a közelmúltbeli ukrán ellentámadás során a Harkivi Területen elkövetett korábbi információs és műveleti kudarcokból, és ezért valószínűleg megpróbálják enyhíteni az újabb sikeres ukrán előrenyomulás elleni védekezés kudarcának tájékoztatási és műveleti következményeit.
Az orosz erők emellett előfeltételeket teremtenek a Kakhovka vízerőmű (HPP) elleni hamis zászlós támadás végrehajtásához. Az orosz hadsereg úgy gondolhatja, hogy a gát áttörése fedezheti a visszavonulásukat a Dnyeper folyó jobb partjáról, és megakadályozhatja vagy késleltetheti az ukrán előrenyomulást a folyón túlra. Szurovikin október 18-án azt állította, hogy olyan információkat kapott, miszerint Kijev meg akarja támadni a Kakhovka Vízerőmű (HPP) gátját, ami szerinte pusztító árvizeket okozna a Herszoni Területen. Szaldo megismételte ezt az állítást, és figyelmeztetett, hogy az ukrán erők a Herszon városnál feljebb lévő gátakat akarják megtámadni. Az orosz hatóságok valószínűleg arra szánják ezeket a figyelmeztetéseket a Kakhovka HPP állítólagos ukrán támadásáról, hogy információs feltételeket teremtsenek az orosz erők számára a gát megrongálására, és Ukrajnát hibáztassák az ezt követő károkért és emberáldozatokért, mindezt úgy, hogy a keletkező árvizeket saját visszavonulásuk fedezésére használják fel, ami tovább délre, a Herszoni Területre irányul. A Kreml megkísérelhet egy ilyen hamis zászlós támadást kihasználni, hogy beárnyékolja az orosz erők harmadik megalázó visszavonulásának hírét, ezúttal Herszon nyugati részéből. Egy ilyen támadás elősegítené azt a hamis orosz információs műveletet is, amely Ukrajnát olyan terrorista államnak állítja be, amely szándékosan civileket támad meg.
Oroszország továbbra is a civil „evakuálások” álcáját használja a polgári lakosság tömeges erőszakos eltávolításának fedezésére Ukrajna orosz megszállás alatt álló területeiről. Szaldo bejelentése a Dnyeper folyó nyugati partjáról való tömeges kivonulásról valószínűleg részben az orosz megszálló tisztviselők, kollaboránsok és más megszálló szervek evakuálására irányul a közelgő ukrán előrenyomulásra való tekintettel, de az orosz hivatalnokok valószínűleg a humanitárius szükségesség álcáját is felhasználják arra, hogy ukránok nagy tömegeit deportálják Oroszországba, ahogyan arról az ISW korábban már beszámolt. Úgy tűnik, hogy Oroszországnak semmilyen gazdasági haszna nem származik abból, hogy több tízezer vonakodó ukrán embert telepít Oroszországba, ami arra utal, hogy az ilyen kitelepítések célja egyrészt az, hogy károsítsa Ukrajna hosszú távú gazdasági fellendülését, miközben visszaszerzi területét, másrészt, ami még fontosabb, hogy támogassa Oroszország etnikai tisztogatási kampányát, amely az ukrán etnikum és kultúra kiirtására törekszik. Az oroszok talán azt is tervezik, hogy a „kitelepített” ukránokat a fegyveres erőikbe kényszerítik, ellensúlyozva a részleges mozgósítás veszteségeit és kudarcait.
Vlagyimir Putyin orosz elnök október 19-i hadiállapot-készültségi nyilatkozata nagyrészt jogi színjáték, amelynek célja, hogy legitimálja az orosz hadsereg által végrehajtandó vagy már végrehajtott tevékenységeket, miközben megteremti a jövőbeli mozgósítás és a belföldi korlátozások lehetőségét. Putyin Oroszország-szerte és az oroszok által megszállt ukrán területeken különböző szintű „hadiállapot-készültséget” hirdetett. Ezek a nyilatkozatok négy készenléti szintet vázolnak fel, a „maximális” (teljes körű hadiállapot az oroszok által megszállt Herszon, Zaporizzsja, Donyeck és Luhanszk területeken) és az „alap” (egész Oroszországban) között.
Putyin hivatalosan nem hirdette ki a hadiállapotot Herszon, Zaporizzsja, Donyeck és Luhanszk megyéken kívül, ehelyett az Ukrajnán kívüli területeket utasította, hogy alakítsák ki az orosz mozgósítás támogatásához szükséges jogi hátteret. Putyin beszédében a hadiállapot kihirdetését Ukrajna négy, Oroszország által megszállt részén a háborús status quo folytatásaként fogalmazta meg, amelyet az orosz jogi keretekhez igazítottak az említett területek Oroszország általi jogellenes annektálása után. Putyin rendelete nem határozta meg a hadiállapot alatti azonnali következő lépéseket vagy a megemelt készültségi szinteket, hanem széleskörű rendkívüli jogköröket adott a regionális kormányzóknak, és október 22-ig adott időt a helyi hatóságoknak, hogy konkrét javaslatokat dolgozzanak ki és nyújtsanak be ezekre a következő lépésekre vonatkozóan. További információk fognak kiderülni, amint a regionális kormányzók és a bűnüldöző szervek benyújtják és végrehajtják ezeket a javaslatokat, amelyeket valószínűleg legalább részben a Kreml fog vezetni, de a helyi hatóságokon keresztül. Putyin utat hagyott magának a hadiállapot kihirdetésének kiterjesztésére is, megjegyezve, hogy „szükség esetén az Orosz Föderációban a hadiállapot ideje alatt a hadiállapotot szabályozó szövetségi törvény által előírt egyéb intézkedések is alkalmazhatók.” Ez a megfogalmazás nyitva hagyja az utat a jövőbeni nyilatkozatok és a kormányzati hatáskörök kiterjesztése előtt.
Putyin dekrétumai több olyan ágazatot is megjelöltek, amelyekben az orosz állam egyre nagyobb ellenőrzést fog gyakorolni:
A maximális és közepes készültségi fokú területeken a rendelet nem részletezett „mozgósítási intézkedéseket ír elő a gazdasági szférában”, amelyek valószínűleg gazdasági és ipari támogatást nyújtanak Putyin úgynevezett „részleges”, legalább 300 000 orosz férfit érintő mozgósításához. A rendelet minden területen rendelkezik a közlekedési és kommunikációs infrastruktúra kormányzati ellenőrzéséről, valamint a kormányzati épületek és más kritikus infrastruktúrák körüli fokozott biztonságról.
A hadiállapot maximálisan alkalmazandó területein (az oroszok által megszállt Herszon, Zaporizzsja, Donyeck és Luhanszk) a rendelet „területvédelmi” parancsnokságok létrehozását írja elő, meghatározatlan szerepkörrel.
A közepes és fokozott készültségű területeken a rendelet lehetővé teszi a regionális vezetők számára, hogy a területi védelem és a polgári védelem érdekében intézkedéseket hozzanak.
A közepes készültségű területeken a rendelet lehetővé teszi a kormányok számára a civilek erőszakos „ideiglenes áttelepítését”.
A rendelet az egyes kategóriákra vonatkozóan homályos megfogalmazást is tartalmaz, amely felhatalmazza a helyi hatóságokat, hogy „intézkedéseket hajtsanak végre az Orosz Föderáció fegyveres erői, más csapatok, katonai alakulatai, szervei és a lakosság szükségleteinek kielégítésére”. Az ilyen nyelvezetet szinte bármilyen kormányzati intézkedés legalizálására fel lehet használni.
Az emelt, közepes és maximális készültségű területeken a rendelet lehetővé teszi a személyek és járművek mozgásának korlátozását. Jevgenyij Ivanov orosz külügyminiszter-helyettes október 19-én azt állította, hogy a kormánynak jelenleg nem áll szándékában korlátozni az országból való kiutazást. Putyin rendelete azonban valószínűleg jogi fedezetet nyújtana az ilyen korlátozások végrehajtásához további rendeletek elfogadása nélkül.
Ezek a teljes körű hadiállapothoz közelebbi lépések nem meglepőek, de rendezetlenek – egy kompetens, modern hadseregnek a gazdasági mozgósítást, a közlekedési vonalak biztosítását és a területi védelem koordinálását a háborúra való kezdeti mozgósítás megkezdése előtt vagy annak megkezdésekor kellene végrehajtania, nem pedig akkor, amikor az azt követő tartalékos mozgósítás a befejezéséhez közeledik (Putyin október 14-én bejelentette, hogy a „részleges” mozgósítás november elejére befejeződik). Ezek a lépések valószínűleg szükségesek az alapvető katonai követelmények teljesítéséhez, mint például a mozgósított és besorozott csapatok élelmezése, elszállásolása, felszerelése és a frontvonalhoz való szállítása; a védelmi vállalkozók vagy más magánvállalkozások arra kényszerítése, hogy igazodjanak a kormányzati termelési követelményekhez; és mind az orosz lakosság, mind az ukrán civil lakosság könnyebb ellenőrzése Ukrajna orosz megszállás alatt álló részein.
Putyin szeptember óta lassan vezeti be az orosz lakosság számára az olyan jogi fogalmakat és kereteket, mint a katonai és gazdasági mozgósítás, az annexió és a hadiállapot, megpróbálva normalizálni ezeket a fogalmakat és korlátozni a belföldi ellenvéleményeket. Putyin valószínűleg tisztában van azzal, hogy ezek az intézkedések népszerűtlenek, de talán számít a patriotizmus fellendülésére, ahogy egyre több orosz család és vállalkozás kötődik az ukrajnai háborúhoz és keveredik bele. A további intézkedések fokozatos bevezetésével valószínűleg az orosz rendszer feltehetően megoldhatatlan bürokratikus hiányosságait is ki akarja küszöbölni, és egy hozzáértőbb bürokráciát kíván létrehozni az őszi (november 1-jén kezdődő) sorozási ciklus, valamint a mozgósítás várható jövőbeli hullámainak végrehajtásához.
Putyin talán egy kevésbé ortodox mozgósításhoz is megteremti a feltételeket: az ukrán típusú Területi Védelmi Erők létrehozásához. Putyin utasította a helyi hatóságokat, hogy hozzanak létre „területvédelmi parancsnokságot” a négy megszállt ukrajnai területen, és felhatalmazta a helyi kormányzókat, hogy a közepes és magas készültségi fokú területeken (nagyrészt Ukrajnával határos vagy ahhoz közeli területeken) végezzenek nem részletezett „területvédelmi tevékenységeket”. Ez az előkészítés valószínűleg legalább két célt szolgál: jogi keretet teremt az ukrán civilek erőszakos mozgósításához az oroszok által megszállt területeken, ahogyan azt az ISW előre jelezte, és legalábbis kísérletezik egy újfajta orosz katonai erővel. Az ukrán területvédelmi erők döntő szerepet játszottak Kijev védelmében és más kulcsfontosságú ukrán városok visszafoglalásában. Az ukrán Területi Védelmi Erők veteránokból és részmunkaidős tartalékosokból álló magból, nagyrészt tisztekből állnak, de háború idején civil önkéntesekből építhetők fel, akiket aztán a tisztikar vezet.
Jevgenyij Prigozsin Wagner pénzember is a háború folytatásának nem hagyományos módszerei felé terelheti Putyint. Prigozsin október 19-én bejelentette, hogy az elmúlt két hétben a Wagner magas rangú parancsnokát, Andrej Bogatovot Belgorod területére küldte, hogy „népi milíciát hozzon létre”. Prigozsin azt állította, hogy a Wagner kiképzői ezt a „népi milíciát” arra fogják tanítani, hogy „megvédje az oblaszt határát.” Az általa használt „népi milícia” (narodnoje opolcsenyije) kifejezésnek hosszú története van az Orosz Birodalomban és a Szovjetunióban, de lényegében egy irreguláris és kiképzetlen erő, amely a frontvonalak mögött vagy egy hagyományos hadsereg mellett harcol. Prigozsin talán a nagy honvédő háborút vívó népi milícia történelmi elképzeléséből próbál meríteni, hogy újra felélénkítse az orosz lelkesedést az ukrajnai invázióval kapcsolatban, és ez az elképzelés vonzó lehet a történelmileg gondolkodó Putyin számára. A Prigozsin által javasolt belgorodi népi milícia azonban látszólag nem hasonlít a jobban strukturált Területi Védelmi Erőkhöz, és más nyelvezetet használ, ami legalábbis retorikai feszültséget sugall a Kreml és Prigozsin elképzelései között.
Prigozsin továbbra is arra törekszik, hogy magát és a Wagner-csoport erőit megkülönböztesse a hagyományos orosz katonai egységektől. Az orosz RIA azt állította, hogy a Wagner mérnöki alakulatai aktívan építik a megerősített „Wagner-vonalat”, amely a luhanszki és donyecki területek mellett húzódik. Prigozsin állítólag kijelentette, hogy a „Wagner-vonal” építése az orosz fegyveres erők más elemeinek védelmét szolgálja, miközben a Wagner-egységek további területeket foglalnak el a donyecki területen. Prigozsin nyilatkozatai azt jelzik, hogy valószínűleg továbbra is igyekszik a Wagner-egységeket a hagyományos orosz fegyveres erőknél jobbnak feltüntetni, hogy növelje befolyását a Kreml tisztviselői körében. A RIA orosz hírügynökség közzétett egy feltételezett térképet a „Wagner-vonalról”, amely arra utal, hogy Prigozsin és a Wagner-erők arra számíthatnak, hogy az orosz hadsereg jelentős területveszteséget szenved el a Luhanszki Területen, ami ellentmondásba hozza Prigozsin reklámját a vonalról azzal a hamis Kreml-narratívával, amely szerint Oroszország az egész Luhanszki Területet meg fogja tartani.
A legfontosabb hírek röviden:
-
-
- Az orosz hatóságok valószínűleg olyan tájékoztatási körülményeket teremtenek, amelyekkel igazolni tudják a tervezett orosz visszavonulást és a jelentős területvesztést a Herszon területen.
- Az orosz erők információs feltételeket teremtenek a Kakhovka vízerőmű (HPP) elleni hamis zászlós támadás végrehajtásához; az orosz hadsereg úgy gondolhatja, hogy a gát áttörése fedezheti a visszavonulásukat a Dnyeper folyó jobb partjáról, és megakadályozhatja vagy késleltetheti az ukrán előrenyomulást a folyón túlra.
- Oroszország továbbra is a civil „evakuálások” álcáját használja a civilek tömeges erőszakos kitelepítésének fedezésére Ukrajna orosz megszállás alatt álló területeiről.
- Vlagyimir Putyin orosz elnök október 19-i hadiállapot-készültségi nyilatkozata nagyrészt jogi színjáték, amelynek célja, hogy legitimálja az orosz hadsereg által végrehajtandó vagy már végrehajtott tevékenységeket, miközben keretet teremt a jövőbeli mozgósításhoz és belföldi korlátozásokhoz.
- A Wagner finanszírozója, Jevgenyij Prigozsin továbbra is arra törekszik, hogy magát és a Wagner-csoport csapatait megkülönböztesse a hagyományos orosz katonai egységektől.
- Az orosz csapatok továbbra is korlátozott támadásokat folytattak az elveszített területek visszafoglalására az északkeleti Harkivi Területen.
- Az orosz és ukrán erők a jelentések szerint folytatták a támadásokat Kreminna és Szvatove térségében.
- Orosz források széles körben azt állították, hogy az ukrán csapatok újabb támadást hajtottak végre az északnyugati Herszoni Területen.
- Vlagyimir Putyin orosz elnök október 19-én rendeletet fogadott el, amely az orosz katonáknak az időben történő kifizetésekkel kapcsolatos folyamatos aggodalmait igyekezett orvosolni, és Szergej Sojgu védelmi minisztert és Anton Sziluanov pénzügyminisztert tette felelőssé a jövőbeli fizetési problémákért.
- Az orosz parlament olyan jogi intézkedéseket javasolt, amelyek lehetővé tennék az orosz hatóságok számára, hogy az esetleges jövőbeli mozgósítási hullámokban minimalizálják a részleges mozgósítás belföldi hatásait.
- Az orosz katonai tisztviselők továbbra is erőszakkal mozgósították az orosz megszállás alatt álló területek ukrán lakosait, hogy az orosz hadsereg javára dolgozzanak vagy harcoljanak.
-
Ukrán ellentámadások (ukrán erőfeszítések az oroszok által megszállt területek felszabadítására)
Kelet-Ukrajna (Oszkil folyó-Kreminna vonal):
Az orosz csapatok október 19-én folytatták a korlátozott támadásokat az elveszített területek visszafoglalására az északkeleti Harkivi Területen. Az ukrán vezérkar jelentette, hogy az ukrán egységek visszaverték az orosz támadásokat Kupjanszktól északra, Dvoricsna (Kupjanszktól 17 km-re északkeletre) közelében a Harkivi Területen. A Luhanszki Népköztársaság (LNK) belügyminiszter-helyettese, Vitalij Kiszeljov megismételte azokat az állításokat, hogy az orosz erők október 18-án elfoglalták Horobivkát (Kupjanszktól 17 km-re északkeletre), bár az ISW nem tudja függetlenül ellenőrizni, hogy az orosz csapatok elfoglalták volna a települést. Az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy az orosz hadsereg ukrán ellenőrző pontokat, valamint ember- és eszközkoncentrációkat támadott Harkiv területén. Oleh Synehubov, a Harkiv terület vezetője arról számolt be, hogy az orosz csapatok október 19-én Csuhujiv, Harkiv és Kupjanszk körzetében is rakétákkal támadták a civil lakosságot. Ukrán források arról számoltak be, hogy az orosz erők továbbra is rutinszerű közvetett tüzet folytattak az Oszkil folyó-Kreminna vonal mentén.
Az orosz és ukrán erők a jelentések szerint október 19-én folytatták a harcokat a Kreminna-Szvatove vonal mellett. Egy orosz forrás azt állította, hogy az orosz csapatok visszavertek egy ukrán támadást a Kiszlivka-Kotaliarivka vonalon Szvatove irányában. Az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy az orosz haderő visszaverte azokat az ukrán alakulatokat, amelyek megpróbáltak átkelni a Zserebec folyón Sztelmahivka (16 km-re északnyugatra Szvatove-tól), Andriivka (15 km-re nyugatra Szvatove-tól) és Raihorodok (11 km-re nyugatra Szvatove-tól) közelében a Luhanszki Területen. Az ukrán vezérkar jelentése szerint az ukrán erők visszavertek egy orosz szárazföldi támadást Bilohorivka közelében (12km Kreminnától délre). Egy orosz katonai forrás azt állította, hogy az orosz csapatok visszaverték az ukrán alakulatok támadásait a Zserebec folyónál, a Luhanszki Területen.
Az ukrán vezérkar jelentése szerint az ukrán haderő visszavert egy orosz támadást Bilohorivka közelében (12km Kreminnától délre). Egy orosz blogger azt állította, hogy az orosz és ukrán csapatok Kreminnától nyugatra, Ternyi (18km Kreminnától északnyugatra) és Torszke (16km Kreminnától nyugatra) közelében folytatják a harcot, bár az ISW nem tudja függetlenül ellenőrizni az állításait.
Dél-Ukrajna (Herszoni Terület):
Orosz források széles körben azt állították, hogy az ukrán csapatok október 19-én újabb általános ellentámadást hajtottak végre az északnyugati Herszon területen. Az oroszok által kinevezett herszoni megszálló helyettes Kirill Sztremouszov azt állította, hogy az ukrán csapatok október 19-én dél körül indítottak offenzívát, és Nova Kamianka (északi Herszon terület, kb. 30 km-re délre a Herszon-Dnyipropetrovszki terület határától) felől támadtak Beriszlav felé. Más orosz források hasonlóképpen azt állították, hogy az ukrán csapatok támadást indítottak Nova Kamianka-Dudcsany térségétől délre, és Szuhanove és Pjatyhatki felé támadtak, mindkettő a jelenlegi frontvonal közelében, az északnyugati Herszon területen, Beriszlavtól mintegy 35 km-re északra fekszik. Az ISW nem tudja ellenőrizni ezeket az állításokat. Orosz bloggerek arról számoltak be, hogy a 126. partvédelmi dandár, a 11., 80. és 83. légi támadó dandár, valamint a 76. gárdista légideszant hadosztály egységei tartják a védelmi vonalat ezen a területen, és megakadályozták a jelentős ukrán előrenyomulást. Az ISW korábban arról számolt be, hogy ezek az alakulatok, különösen a 126. partvédelmi dandár, súlyosan leromlott és létszámhiányos, és néhányuk valószínűleg a háború nagy részében pihenés vagy rotáció nélkül tevékenykedett a Herszoni Területen.
Az ukrán katonai tisztviselők műveleti csendet tartottak fenn az október 19-i konkrét ukrán manőverekről Herszon területén. Az ukrán Déli Operatív Parancsnokság megállapította, hogy az ukrán erők folytatják az „aktív harci műveleteket”, és arra összpontosítanak, hogy „kedvező feltételeket teremtsenek a további offenzívák kialakításához.” Az ukrán egységek emellett folytatták a Herszon területen lévő orosz koncentrációs területek elleni hadjáratukat a folyamatban lévő ellentámadás részeként. Az ukrán Déli Operatív Parancsnokság és más ukrán katonai források arról számoltak be, hogy október 18-án ukrán csapások három lőszerraktárt semmisítettek meg Beriszlav, Nova Kakhovka és Herszon város környékén. Az ukrán csapások valószínűleg egy orosz kompátkelőt is eltaláltak Kozacke közelében, 3 km-re északra Nova Kakhovkától a Dnyeper folyó túlsó partján. Az október 18-i műholdfelvételek azt mutatják, hogy az orosz csapatok befejezték egy uszályhíd létrehozását Herszon város közelében a folyami átkelők helyreállítására tett erőfeszítések részeként, mivel az ukrán csapatok továbbra is támadják az orosz közlekedési lehetőségeket a Dnyeper folyón keresztül.
Orosz fő erőfeszítések – Kelet-Ukrajna
Az orosz csapatok október 19-én folytatták a támadásokat a Donyecki Területen. Az ukrán vezérkar arról számolt be, hogy az ukrán egységek visszaverték az orosz támadásokat Bakhmuttól délre, Majorszk, Odradivka, Optinye és Niu York közelében. Orosz források azt állították, hogy Optinyében és Bakhmut keleti külterületén folytatódnak a harcok. Orosz források azt is állították, hogy harcok folynak Szoledar ipari övezetében és a Szoledartól 18 km-re északkeletre fekvő Spirne közelében. Az ukrán vezérkar arról számolt be, hogy az ukrán csapatok visszaverték az orosz szárazföldi támadásokat Avdiivkától északkeletre Novokalinove közelében, Donyeck városától nyugatra Marinka és Nevelszke közelében, valamint Donyeck megye nyugati részén Novomikhailivka közelében. Egy orosz forrás azt állította, hogy az orosz hadsereg folytatja a harcot Avdiivkától délnyugatra, Pjervomajszke környékén. Egy orosz forrás azt is állította, hogy az orosz alakulatok megerősített ukrán állásokat támadtak Marinkában, és geolokációs felvételek megerősítették, hogy az orosz csapatok tovább nyomultak a C051101-es úton Marinkától északra. Egy másik orosz forrás azt állította, hogy a Donyecki Terület nyugati részén található Vuhledar térségében pozícióharcok folynak, és egy újabb orosz forrás folyamatos aggodalmának adott hangot, hogy az ukrán erők ellentámadást indíthatnak Vuhledar térségében.
Támogató erőfeszítések – déli tengely
Az orosz csapatok október 19-én folytatták a rutinszerű tüzérségi, légi és rakétacsapásokat Huljajpolétól nyugatra, valamint Mikolajiv és Dnyipropetrovszk megyékben. Ukrán források arról számoltak be, hogy az orosz erők rakéta- és dróncsapásokat mértek Zaporizzsja városára, valamint Huljajpole, Bereznehuvate járásra és Krivij Rih városára. Az ukránok arról is beszámoltak, hogy az oroszok csapást mértek a Zaporizzsjai területen található Vasziljivkára (az egyetlen ellenőrző pont a megszállás nélküli és a megszállt Dél-Ukrajna között), Orikhivra, Marhanecre és Cserhonohrihorivkára. Ukrán források arról számoltak be, hogy az ukrán légvédelem az éjszaka folyamán 13 Shahed-136 típusú drónt lőtt le a Mikolajivi Területen. Az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy az orosz erők megsemmisítettek egy ukrán S-300-as légvédelmi rendszert Novojelizavetivka közelében, Odessza városától nagyjából 70 km-re északnyugatra. Szevasztopol megszállási kormányzója, Mihail Razvozsajev azt állította, hogy az orosz légvédelem lelőtt egy ukrán drónt Belbek repülőterének közelében, és az október 19-én közzétett felvételeken egy megsemmisített drón látható egy mezőn. Orosz források továbbra is aggodalmukat fejezték ki, hogy az ukrán erők ellentámadást indíthatnak a Huljajpole-Orikhiv frontvonal mentén.
Orosz megszálló tisztviselők október 19-én ismét azzal vádolta az ukrán tüzérséget, hogy lövik Enerhodart és megpróbálják elfoglalni a Zaporizzsjai Atomerőművet (ZNPP). A Zaporizzsjai Terület megszálló tisztviselője, Vlagyimir Rogov és más orosz források azt állították, hogy az ukrán csapatok lőtték Enerhodar város közigazgatási épületét és a Luch erőművet, mielőtt megpróbáltak 30, személyzettel teli csónakot partra szállítani a ZNPP közelében. Ezek az orosz állítások továbbra is megalapozatlanok. Október 19-én készült felvételek robbanásokat mutatnak az Enerhodar városi közigazgatási épületénél, és a későbbi felvételek megerősítik az épületben keletkezett kiterjedt károkat.
Az orosz mozgósítás hírei
Vlagyimir Putyin orosz elnök október 19-én rendeletet fogadott el, amely az orosz katonák személyi állományának az időben történő kifizetésekkel kapcsolatos folyamatos aggodalmait igyekszik orvosolni. A rendelet előírja, hogy az orosz fegyveres erők személyi állományának garantáltan legalább 195 000 rubelt kell naptári hónaponként időben megkapnia. A rendelet az orosz védelmi minisztériumot és a pénzügyminisztériumot bízza meg annak biztosításával, hogy az orosz katonai személyzet, beleértve az összes újonnan mozgósított katonát is, időben megkapja a kifizetéseket. Az ISW korábban arról számolt be, hogy a Kreml tisztviselői közvetve elismerték a Putyin részleges mozgósítási parancsának finanszírozásával kapcsolatos problémákat, és hogy Oroszország különböző régióiból folyamatosan érkeztek jelentések arról, hogy az újonnan mozgósított katonák nem kapták meg időben vagy egyáltalán nem kapták meg a kifizetéseket. Az ukrán vezérkar október 19-én arról számolt be, hogy az orosz tisztviselőknek is jelentős problémái vannak az ukrajnai harcokban részt vevő katonai személyzet kifizetésével. Az ukrán vezérkar arról is beszámolt, hogy a harcban elesett orosz katonák egyes hozzátartozói nem kapták meg a beígért kártérítést. Putyin valószínűleg azért írta alá a rendeletet, hogy megakadályozza a fizetési aggályok miatt kialakuló további társadalmi feszültségeket. Putyin valószínűleg részben Szergej Sojgu orosz védelmi miniszterre (akit Putyin a rendeletében megnevezett) hárította a felelősséget az időben történő kifizetésekért, hogy Sojgu viselje a nyilvános kritika fő terhét, ha az időben történő kifizetések kérdése továbbra is előkerül.
Orosz tisztviselők megjegyezték, hogy Oroszország október 19-ig nem fejezte be a részleges mozgósítást. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője október 19-én kijelentette, hogy Putyin még nem döntött a részleges mozgósítás befejezéséről szóló nyilatkozat kiadásával kapcsolatban. Peszkov azt is állította, hogy néhány terület befejezte mozgósítási tervét, és hogy az orosz hatóságok nem mozgósítanak többet az eredetileg kitűzött 300 000 fős célnál. Egy orosz kormányzati portál kifejtette, hogy az orosz hatóságok akkor is behívhatnak valakit mozgósításra, ha a területi vezetője bejelentette a mozgósítás befejezését, mert a részleges mozgósítás folyamatát csak Vlagyimir Putyin elnök tudja befejezni. Egy orosz forrás október 19-én egy képet tett közzé egy nyilvános felhívásról, amelyen a moszkvai lakosok a katonai toborzóirodákhoz fordulnak annak ellenére, hogy a moszkvai terület tisztviselői és az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy a mozgósítás október 17-én befejeződött a moszkvai területen. A lettországi Meduza orosz nyelvű médium arról számolt be, hogy a moszkvai terület tisztviselői bejelentették a mozgósítási erőfeszítések befejezését, mert a részleges mozgósítással kapcsolatos belföldi hangulat jelentősen megromlott. Az orosz tisztviselők valószínűleg azért jelentik be a mozgósítási kampány befejezését, hogy megnyugtassák a közvéleményt, miközben még mindig mozgósítanak legalább némi állományt Putyin részleges mozgósítási parancsa alapján Putyin azon nyilatkozata előtt, amely hivatalosan is befejezi a mozgósítást (egyelőre). Az orosz hatóságoknak valószínűleg november elejéig be kell fejezniük a nagyszabású mozgósítási erőfeszítéseket, hogy felszabadítsák a bürokratikus kapacitást a november 1-jén kezdődő őszi sorozási ciklusra.
Az orosz parlament olyan jogi intézkedéseket javasolt, amelyek lehetővé tennék az orosz hatóságok számára, hogy az esetleges jövőbeli mozgósítási hullámokban minimalizálják a részleges mozgósítás belföldi hatásait. Az Állami Duma október 19-én zárt ülést tartott 11, a mozgósítási erőfeszítésekkel kapcsolatos törvényjavaslat elfogadásáról. A törvényjavaslatok között olyan intézkedések szerepeltek, amelyek az általános és részleges mozgósítás halasztásával, a nagycsaládosok szüleinek és gyámjainak halasztásával, a mozgósított vállalkozók számára a szervezeti kérdések megoldására biztosított idővel, a mozgósítás alóli mentességekkel az állampolgárok számára, ha egy közeli mozgósított rokonuk a katonai szolgálat következtében halt meg, a közlekedési szabálysértést elkövető mozgósított állampolgárok amnesztiájával, bizonyos büntetett előéletűek katonai szolgálatot súlyosbító körülményként való eltörlésével a rendvédelmi tisztviselők számára, valamint a mozgósítás ideje alatt a katonai szolgálat helyett alternatív polgári szolgálatra való joggal foglalkoznak. Az Állami Duma valószínűleg azért terjesztette be a törvényjavaslatokat, hogy minimalizálja a mozgósítási erőfeszítések során felmerült belföldi kritikákat, ugyanakkor egyértelműbb irányelveket készítsen elő a jövőbeli mozgósítási törekvésekhez. A törvényjavaslatok valószínűleg nem fogják megakadályozni az orosz hatóságokat abban, hogy a részleges mozgósítás jelenlegi időszakában is folytassák az orosz lakosság széles rétegeinek mozgósítását.
Az orosz katonai tisztviselők továbbra is erőszakkal mozgósították az orosz megszállás alatt álló területek ukrán lakosait, hogy az orosz hadsereg számára dolgozzanak vagy kötelékében harcoljanak. Az ukrán vezérkar október 19-én jelentette, hogy az orosz erők folytatják az oroszok által megszállt Herszon terület lakosainak kényszermobilizálását, és arra utasítják a kényszermobilizált lakosokat, hogy erődítményeket építsenek Herszon város körül. Az ukrán vezérkar arról számolt be, hogy a kényszermobilizált lakosok közül sokan megszegték a kijárási tilalmat, vagy olyan személyek, akiket a herszoni megszálló közigazgatás hűtlennek tart. Az orosz erők valószínűleg folytatják az ukrán ellentámadások előrehaladtával az oroszok által megszállt ukrajnai területek lakóinak erőszakos mozgósítását.
Az orosz katonai tisztviselők továbbra is elégtelenül készítik fel és szerelik fel a mozgósított személyzetet a harcra. Egy orosz forrás október 14-én arról számolt be, hogy a Rosztovi területhez tartozó Batajszkból mozgósított állomány, amely csak két-három napos kiképzésben részesült a bevetés előtt, nem sokkal az Ukrajnába való megérkezése után elesett. Az orosz forrás arról is beszámolt, hogy a Batajszkból mozgósítottak nem rendelkeztek megfelelő fegyverzettel. Az 1. Gárdista Páncélos Hadsereg 15. Motorizált Lövészezredének mobilizált emberei, akik Limanban szolgáltak, mielőtt az ukrán erők felszabadították a települést, október 8-án jobb kiképzésért és felszerelésért folyamodtak. A 15. Motorizált Lövészezred mobilizált emberei azt is kijelentették, hogy saját maguknak kellett lőszert venniük. Az orosz katonai tisztviselők valószínűleg továbbra is prioritásként kezelik a kimerült egységek mobilizált személyzettel való feltöltését az újonnan mobilizált katonák megfelelő kiképzésével és felszerelésével szemben.
Egy orosz forrás azt állította, hogy az orosz nők egyre gyakrabban jelentkeznek önkéntes katonai szolgálatra. Az orosz forrás azt állította, hogy az orosz katonai tisztviselők csak egészségügyi dolgozóként, hivatalnokként vagy rendfenntartó tisztként engedik meg a nők önkéntes jelentkezését. Az orosz tisztviselők talán azért törekszenek az orosz nők állítólagos fokozott toborzására, hogy utánozzák az ukrán haderőgenerálási erőfeszítéseket, amelyek 2014 óta szélesebb körben megnyitották a katonai szolgálatot az ukrán nők előtt, és drámaian növelték az ukrán haderő létszámát és képességeit.
Eddig tartottak a harcterek és a mozgósítás hírei, de maradjanak a Zónán, mert rövidesen érkezik az összefoglaló második része.
Békét Ukrajnának, békét Oroszországnak, békét a világnak!