Iránban megint változott a helyzet. Tegnap még reálisabbnak tűnt annak a veszélye, hogy az elfogott tüntetőket ítélik halálra tömegével, bár ez ma sem elképzelhetetlen, sőt – ellenben sokkal riasztóbb, hogy Teherán már Szaúd-Arábiát és az iraki Kurdisztánt fenyegeti nyílt háborúval. Amire természetesen meg is érkezett az Egyesült Államok reakciója.
Mindeközben a tiltakozások és azoknak vérbe fojtása zavartalanul folyik, annak ellenére, hogy a helyi rendfenntartó erők kapacitását meghaladja a feladat, így aztán Khamenei rendszere igénybe veszi az egész Közel-Keletet behálózó proxy-milíciáinak hálózatát, szó szerint velük vereti le a mashhadi és egyéb városokban zajló tüntetéseket.
De lássuk pontosan, mi történt Iránban tegnap és ma. Az iráni válságról szóló híreket az American Enterprise Institute Critical Threats Project (CTP) szerkeszti az Institute for the Study of War (ISW) támogatásával.
Amerikai és szaúdi illetékesek egy közelgő iráni támadásra figyelmeztettek Szaúd-Arábia és esetleg Erbil (az iraki Kurdisztán fővárosa) ellen – írja a Wall Street Journal. Ezek a figyelmeztetések összhangban vannak a CTP korábbi előrejelzéseivel, amelyek szerint Irán megtorlásként amerikai, izraeli vagy szaúdi célpontokat támadhat meg a tüntetések szításában és a shirazi terrortámadás elősegítésében játszott állítólagos szerepükért. Az iráni vezetők valószínűleg arra fognak törekedni, hogy a teljes egészében a rendszer belpolitikája által okozott tüntetésekre adott válaszlépéseiket külső tényezőkre hárítsák, mivel nem hajlandók elfogadni, hogy egyedül az ő politikájuk okozta ezt a sok zavargást.
Az ilyen támadások veszélyeztethetik az amerikai katonákat a Közel-Keleten. Iráni tisztviselők történelmi alapon azzal vádolják az USA-t, hogy együttműködik az izraeli és kurd ügynökökkel az iraki Kurdisztánban a rendszer stabilitásának aláásása érdekében. Teherán felhasználhatja drón- és rakétaerőit vagy ügynökeit az iraki Kurdisztánban lévő állások megtámadására, amelyeket azzal vádolt meg, hogy az Iszlám Köztársaság elleni titkos tevékenységek elősegítésére használnak. Ezek közé az állások közé tartozhatnak az amerikai képviseletek az erbili nemzetközi repülőtéren és az al-Harir légibázison.
Az irániaknak több lehetőségük van az iraki ellenséges célpontok megtámadására Irakban, amióta véget ért az iraki kormányalakítási folyamat. Az újonnan elfogadott iraki miniszterelnök, Mohammad Shia al Sudani Irán-barát politikus, aki valószínűleg lehetővé teszi az IRGC-nek és megbízottjainak, hogy gazdasági, politikai és biztonsági befolyásukat Irak egész területén sokkal jobban kiterjesszék, mint elődje. Teherán azt kockáztatta, hogy kisiklik a barátságos miniszterelnök beiktatására irányuló erőfeszítése, ha a kormányalakítási folyamat befejezése előtt eszkalálódott az amerikaiak elleni fellépés Irakban.
A rendszer Jemenből, Irakból vagy magából Iránból támadhatná Szaúd-Arábiát. Az IRGC már régóta korszerű drón- és rakétarendszerekkel látja el az al-Houthi mozgalmat, hogy támadásokat hajthasson végre Szaúd-Arábiában. A jemeni polgárháború ENSZ-közvetítésű tűzszünetének október 2-i lejárta ismét lehetőséget ad Iránnak és a houthiknak, hogy támadásokat hajtsanak végre az Öböl-államokban. 2019 májusa óta az IRGC egyre gyakrabban utasítja iraki milíciáit, hogy dróntámadásokat hajtsanak végre Szaúd-Arábiában is. Az IRGC 2019 szeptemberében nagyszabású drón- és rakétatámadást hajtott végre a szaúd-arábiai Abqaiq nyersolaj-feldolgozó üzem ellen is, ami átmenetileg felére csökkentette a szaúdi olajtermelést. 2019 szeptemberében az IRGC, a houthik és az iraki csoportok iráni támogatása lehetővé tette az IRGC számára, hogy több irányból támadja Szaúd-Arábiát, és ezáltal megterhelje a szaúdi légvédelmet.
A legfontosabb hírek röviden:
-
- Amerikai és szaúdi tisztviselők a Wall Street Journal szerint egy közelgő iráni támadásra figyelmeztettek Szaúd-Arábia és esetleg Erbil ellen.
- Legalább 30 tüntetés zajlott 11 tartomány 15 városában.
- A rendszerellenes Irán International arról számolt be, hogy a rendszer mintegy 150 főt vezényelt a Kataib Hezbollah és más iraki ügynökök állományából Bagdadból Mashhadba, hogy támogassák a tüntetések leverését. Ezt a jelentést nem lehet alátámasztani.
- A tüntetők leállították a működést Szisztán és Beludzsisztán tartomány egyes ipari és bányászati telephelyein.
Rendszerellenes tüntetések:
November 1-jén 11 tartomány 15 városában legalább 30 tüntetésre került sor. A CTP mérsékelt vagy nagy valószínűséggel úgy ítéli meg, hogy a következő helyszíneken történtek tüntetések:
Dehloran, Ilam tartomány
Több tucatnyi tüntető tüzeket gyújtott az utcán és rendszerellenes jelszavakat skandált.
A felvételeken látható, amint a rezsim több tucatnyi biztonsági embere a tüntetők egy csoportja felé tart, és könnygázt vet be. További felvételeken több tüntető látható, amint a biztonsági erők által megsebesített embereket ápolnak.
Mashhad, Khorasan Razavi tartomány
A Khayyam Egyetem 25-75 hallgatója tüntet és azt skandálja: „Nem akarunk nézőket! Csatlakozzatok hozzánk!” valószínűleg az egyetem területén.
50-100 középiskolás diák tüntetett és skandálta, hogy „a mullahok tűnjenek el” az iskola területén.
Sanandaj, Kurdisztán tartomány
Az Ibn Szína középiskola több tucat diákja az utcán tiltakozott és azt skandálta, hogy „halál a diktátorra”.
Meghatározatlan számú tüntető tüzet gyújtott az utcán, és állítólag összecsaptak a biztonsági erőkkel.
Saghez, Kurdisztán tartomány
A Saghez Egyetem több tucat diákja az utcán tiltakozott.
Marivan, Kurdisztán tartomány
Egy tucatnyi valószínűsíthetően középiskolás diák az utcán tiltakozott és elzárta a forgalmat.
Meghatározatlan számú tüntető tüzet gyújtott az utcán.
Nurabad, Lorestan tartomány
Meghatározatlan számú tüntető gyűlt össze az utcán. A tüntetők összecsaptak a biztonsági erőkkel, hogy megakadályozzák a biztonsági erőket a letartóztatások végrehajtásában.
Romeshgan, Lorestan tartomány
Meghatározatlan számú tüntető felgyújtott egy kormányzati épületet.
Zabaka, Piranshahr tartomány
Több tucat helybeli és kívülálló vett részt a tiltakozás mártírjának, Kumar Darfatade-nak a temetésén.
Teherán város, Teherán tartomány
A Teheráni Egyetem több tucat diákja tiltakozott az egyetemen.
A tüntetők egy „Bajtársaink vérére esküszünk, a végsőkig kitartunk” feliratú táblát függesztettek ki a teheráni Azadegan autópálya fölé.
A Shahid Beheshti Egyetemen legalább egy tucat oktató és hallgató gyűlt össze, hogy tiltakozzon az ellen, hogy a hallgatókat megakadályozzák az egyetemre való belépésben.
Több tucatnyi diáktüntető ülősztrájkot tartott a teheráni al-Zahra Egyetemen.
50-100 diáklány tiltakozik és azt skandálja, hogy „ne féljetek, ne féljetek, mindannyian együtt vagyunk”.
Meghatározatlan számú tüntető azt skandálta Apadanában, hogy „ez az az év, halál a hadseregre, halál az egész rendszerre”.
50-100 diáktüntető gyűlt össze az Allameh Tabataba’i Egyetem előtt, és az egyetem bezárásával fenyegetőztek, ha bármelyik diákot megfenyegetik.
A Nyugat-Teheráni Egyetem meghatározatlan számú hallgatója azt skandálta: „Ti vagytok az ISIS baszidzsi hadserege”.
A Szociális Jóléti és Rehabilitációs Tudományok Egyetemének több tucat diákja gyűlt össze az egyetemen, és a „szabadságot” jelszót skandálták.
50-100 tüntető gyűlt össze Behest-e Zahrato-ban, hogy megemlékezzenek Siavash Mahmoudi tiltakozó mártír halálának 40. napjáról, és rendszerellenes jelszavakat skandáltak.
Meghatározatlan számú tüntető állítólag útakadályokat állított fel és akadályozta a forgalmat.
Zanjan város, Zanjan tartomány
Egy-két tucat diák ülősztrájkot tartott a Zanjani Orvostudományi Egyetemen, és azt skandálták, hogy „a szavak, fenyegetések, tanácsok többé nem hatásosak”.
A CTP alacsony biztonsággal úgy értékeli, hogy a következő helyszíneken tiltakozásokra került sor:
Darabad, Ardabil tartomány
Meghatározatlan számú tüntető „halál a diktátorra!” skandálását hallották.
Dehgolán, Kurdisztán tartomány.
Meghatározatlan számú diák tüntetett Degholan utcáin.
A CTP mérsékelt vagy nagy valószínűséggel úgy ítéli meg, hogy az egyetemi hallgatók a következő helyszíneken vettek részt a rezsimellenes ülősztrájkokban:
Iszfahán város, Iszfahán tartomány
25-50 iszfaháni műszaki egyetemista skandált, táblákat tartott a kezében, és részben elzárta az utat.
Amol, Mazandaran tartomány
Egy-két tucat tüntető ülősztrájkot tartott az Amol Egyetemen.
Teherán város, Teherán
50-100 diák és oktató tüntető ülősztrájkot tartott az Amir Kabir Műszaki Egyetemen, hogy Ali Baradran letartóztatása ellen tiltakozzon.
Yazd város, Yazd tartomány
Két tucat diák ülősztrájkot tartott a tüntetések során felfüggesztett és letartóztatott több mint 150 diákért.
Az IRGC Dél-Khoraszán tartományi hadtestének parancsnoka, Mohammad Reza Mehdavi dandártábornok október 30-án figyelmeztetett, hogy a Baszidzs visszafogta magát a tüntetésekkel szemben, de ha a tüntetések folytatódnak, akkor felhagy ezzel. Mehdavi az IRGC és a Baszidzs állományának parancsnoka Dél-Khoraszán tartományban, ezért ő felelős az ottani fellépés irányításáért. Megjegyzései összhangban vannak azzal a keményebb hangnemmel, amelyet az iráni politikai és biztonsági vezetők az elmúlt napokban kezdtek alkalmazni a tüntetésekkel szemben.
A rendszerellenes Irán International arról számolt be, hogy a rezsim október 31-én a Kataib Hezbollah és más iraki ügynökök mintegy 150 emberét utaztatta Bagdadból Mashhadba, hogy támogassa a tüntetések leverését. A Kataib Hezbollah Irán egyik leghűségesebb és legjobban felszerelt milíciája Irakban. Az izraeli média október 16-án hasonlóképpen arról számolt be, hogy az IRGC a libanoni Hezbollah tagjait és iraki megbízottakat alkalmaz az iráni tüntetések elfojtására. A CTP nem tudja ellenőrizni ezeket a jelentéseket, és nem látott bizonyítékot ezen állítások alátámasztására.
Ha ezek a jelentések igazak, akkor a rezsim valószínűleg azért használja ezeket a megbízottakat, hogy enyhítse a biztonsági erők létszámgondjait. A külföldi milíciák bevonása a belbiztonsági erőkbe valószínűleg két elsődleges funkciót szolgálna: a biztonsági apparátus megerősítése további emberekkel, és az állambiztonsági szolgálatok körében a széles körű elégedetlenség kockázatának csökkentése. Az iráni vezetők félnek a hűtlenségtől és az engedetlenségtől a polgártársaik elnyomására vezényelt biztonsági személyzet körében. A külföldi proxy harcosok kevésbé hajlamosak az engedetlenségre, mivel nincsenek olyan személyes kapcsolataik Iránnal, mint az IRGC és az LEC bennszülött tagjainak.
A hírszerzési és biztonsági minisztérium október 31-én bejelentette a sirazi szentélyt megtámadó fegyveres hat bűntársának letartóztatását. A minisztérium a fegyveres „terrorista csapatának” tagjaként jellemezte a személyeket. Esmail Khatib hírszerzési és biztonsági miniszter később bejelentette egy hetedik személy letartóztatását.
A tüntetők leállították a Szisztán és Beludzsisztán tartomány egyes ipari és bányászati telephelyeinek működését, amelyek között más közeli ipari létesítmények mellett egy aranybánya és egy aranytisztító üzem is található. Tüntetők tüntettek a rendszer elnyomása ellen Zahedanban. Egy tartományi tisztviselő, Mahmoud Reza Rahmatian felszólította a rendszert, hogy vessen véget a tiltakozásoknak, és figyelmeztetett, hogy a telephelyek bezárása csökkentheti a befektetők bizalmát.
Az ellenállás tengelye és a regionális fejlemények:
Irán valószínűleg támogatja az Örményország és Azerbajdzsán között fennálló konfliktus politikai rendezésére irányuló, orosz kezdeményezésű erőfeszítéseket. Ebrahim Raisi elnök november 1-jén fogadta Nikol Pasinjan örmény miniszterelnököt, hogy megvitassák ezeket a tárgyalásokat. Pasinjan korábban október 31-én Szocsiba utazott, és találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és Ilham Alijev azerbajdzsáni elnökkel, hogy megvitassák a konfliktust. Az iráni vezetők valószínűleg politikai rendezésre törekednek, hogy megzavarják az azerbajdzsáni erőfeszítéseket, amelyek célja, hogy szárazföldi folyosón keresztül összekapcsolják a tulajdonképpeni Azerbajdzsánt a Nahicseváni Autonóm Köztársasággal. Irán ellenállása ezzel a szárazföldi folyosóval szemben az elmúlt hetekben feszültséget szított Baku és Teherán között, amint arról a CTP korábban beszámolt.
Az azerbajdzsáni Állambiztonsági Szolgálat november 1-jén bejelentette, hogy letartóztattak egy olyan állampolgári csoportot, amely az iráni hírszerzéstől kapott pénzt és kiképzést, ami valószínűleg tovább fogja nehezíteni az iráni-azerbajdzsáni kapcsolatokat. Az Állambiztonsági Szolgálat a csoportot a Muszlim Egység Mozgalomként azonosította.
Egy órával ezelőtt számolt be az ellenzéki Iran International arról, hogy az Egyesült Államok nem hagyta szó nélkül a teheráni rezsim háborús fenyegetőzéseit.
Röviddel ezelőtt az Egyesült Államok aggodalmát fejezte ki az Iszlám Köztársaság Szaúd-Arábia elleni fenyegetései miatt, és arra figyelmeztetett, hogy szükség esetén nem habozik válaszlépéseket tenni.
A Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője kedden kijelentette: „Aggódunk a fenyegetés összképe miatt, és katonai, valamint hírszerzési csatornákon keresztül folyamatos kapcsolatban állunk a szaúdiakkal. Nem fogunk habozni, hogy fellépjünk érdekeink és partnereink védelmében a térségben”.
A tisztviselő azt követően tette a megjegyzéseket, hogy a Wall Street Journal arról számolt be, hogy Szaúd-Arábia megosztotta az Egyesült Államokkal a királyságban, valamint az iraki Kurdisztán fővárosában, Erbilben – ahol amerikai csapatok állomásoznak – lévő célpontok elleni támadásokról szóló hírszerzési információkat.
Pat Ryder, a Pentagon sajtótitkára, a légierő dandártábornoka egy keddi sajtótájékoztatón elmondta, hogy az Egyesült Államok továbbra is „aggódik a térség fenyegetett helyzete miatt”, és „rendszeres kapcsolatban áll” a szaúdi tisztviselőkkel.
„Fenntartjuk a jogot, hogy megvédjük magunkat, függetlenül attól, hogy erőink hol szolgálnak, akár Irakban, akár máshol” – mondta Ryder anélkül, hogy konkrét fenyegetésekről közölt volna információkat.
Október közepén Irán azt követelte Szaúd-Arábiától, hogy a perzsa nyelvű hírcsatornái ne tudósítsanak a tüntetésekről, és azzal vádolta Szaúd-Arábiát, Izraelt és az Egyesült Államokat, hogy felelősek a tüntetésekért.
Az iráni Forradalmi Gárda parancsnoka, Hoszein Salami azt állította, hogy a szaúdiak provokálni próbálják az iráni fiatalokat, és azzal fenyegetőzött, hogy ha nem ellenőrzik a médiát, annak elkerülhetetlenek lesznek a következményei. „Ez az utolsó figyelmeztetésünk, mert ezeken a médiumokon keresztül beavatkoznak a belügyeinkbe, megmondtuk, hogy vigyázzanak” – mondta.
Mint láthatjuk, Khamenei és kormánya most a belső problémákat és elégedetlenséget külső konfliktusba próbálják becsatornázni, ami viszont országon belül már nem fog sikerülni, külföldön meg komoly következményei lehetnek. Nos, meglátjuk még, mi lesz, ma eddig tartottak az iráni hírek, de maradjanak a Zónán, mert rövidesen érkezik az ukrajnai és oroszországi események összefoglalója, szokás szerint két részben.