Szele Tamás: Tárgyalások vagy kivégzések?

Iránban kevés dolog változott tegnap óta, ami mégis, az sem a javára: a keményvonalasok sürgetik az elfogott tüntetők halálos ítéleteinek meghozatalát és végrehajtását, a tüntetők, tiltakozók szervezkednek, legközelebb 11-én várható nagyobb megmozdulás, közben pedig megjelentek a parazita szervezetek is, melyek ki akarják használni a demonstrációk népszerűségét.

Meglepő, de igaz: a mostani rezsim egyes épeszű képviselői párbeszédet sürgetnek (róluk majd bővebben is szót ejtek), az még sokkal meglepőbb, hogy közéjük tartozik Haszan Khomeini is. Igen, Khomeini ajatollah unokája, szóval míg tegnapelőtt arról számoltam be, hogy a tiltakozásoknak van támogatója a szunnita kléruson belül (Molavi Abdolhamid), mára már megérkezett a síita segítség is (igaz, Hasszan Khomeini inkább a reformok felől közelíti meg a kérdést).

De lássuk az elmúlt nap eseményeit. Az iráni válságról szóló híreket az American Enterprise Institute Critical Threats Project (CTP) szerkeszti az Institute for the Study of War (ISW) támogatásával.

Az iráni rezsim egyes képviselői politikai reformokat javasoltak a tüntetők frusztrációjának csillapítására, bár ez a reform igen valószínűtlen. Haszan Khomeini – Ruhollah Khomeini reformista unokája – november 7-én „többségi demokrácia bevezetésére” szólított fel Iránban. Khomeini hallgatólagosan bírálta az Őrök Tanácsát is – az állami szervet, amely alkotmányosan felelős a választási jelöltek jóváhagyásáért és ellenőrzéséért –, amiért az a közelmúltbeli választásokon a prominens mérsékelteket és reformistákat kizárta az indulásból.

A Raisi-kormányzat megerősítette Khomeini észrevételeit, valószínűleg inkább az elégedetlen polgárok megnyugtatása, mintsem az érdemi reformok támogatása érdekében. Az Iszlám Köztársaság Hírügynöksége (IRNA) – a Raisi-kormány szócsöve – terjesztette Khomeini kijelentéseit, és hangsúlyozta a demokráciára vonatkozó felhívásait. Ebrahim Raisi elnök arra használja az IRNA-t, hogy a kormányzatot támogató narratívákat és pozitív kereteket terjesszen a kormánya körül. Meglepő, hogy az IRNA közölte Khomeini megjegyzéseit, tekintve, hogy az Őrök Tanácsa kiemelkedő szerepet játszott abban, hogy Raisi megnyerte a 2021. júniusi elnökválasztást. Raisi valószínűleg azért terjesztette ezt a reformötletet – tudván, hogy valószínűtlen –, hogy csökkentse a tiltakozó tevékenységet. Valószínűleg további módokat keres a folyamatban lévő tüntetések megfékezésére, mivel a brutális fellépés nagyrészt nem tudta megállítani a megmozdulásokat.

A rendszer valószínűleg nem fog választási reformot végrehajtani. Ali Khamenei legfelsőbb vezető gyakran használja az Őrök Tanácsát a választások manipulálására és az általa preferált jelöltek beiktatására. Khamenei az elmúlt években megengedte az Őrök Tanácsának, hogy agresszívebben avatkozzon be a választásokba, hogy biztosítsa a keményvonalasok győzelmét a kulcsfontosságú választásokon, beleértve a 2020. februári törvényhozási választásokat és a 2021. júniusi elnökválasztást. Khamenei történelmileg hangsúlyozta, hogy Iránban keményvonalas elnöki adminisztrációt kell létrehozni, hogy megvalósítsa nagy stratégiai ambícióját, a transznacionális iszlám civilizáció kialakítását. Az Őrök Tanácsát valószínűleg alapvető eszköznek tartja e vízió megvalósításához, és nem fogja csökkenteni a választások befolyásolásában betöltött szerepét.

Az iráni biztonsági szolgálatok elkezdték a sirazi támadást, amelyet az Iszlám Állam (IS) vállalt magára, Azerbajdzsánhoz kapcsolni, és az azerbajdzsáni hadsereget a szalafita-dzsihádista terrorizmus támogatásával vádolják. A hírszerzési és biztonsági minisztérium november 7-én bejelentette a sirazi támadással összefüggésbe hozható 26 terrorista letartóztatását, és azt állította, hogy a támadás vezető koordinátora egy azerbajdzsáni állampolgár volt, aki azerbajdzsáni és afganisztáni szélsőséges csoportoktól kapott utasításokat. A minisztérium azzal vádolta ezt a személyt, hogy együttműködött az Iszlám Állam Khoraszáni Tartományával (ISKP). Az Iszlám Forradalmi Gárdista Hadtesthez (IRGC) kapcsolódó Telegram-fiók külön azt állította november 7-én, hogy az azerbajdzsáni hadsereg a vahabizmust népszerűsíti és irreguláris hadviselési kiképzést nyújt a Szíriában harcoló szalafita-dzsihádista harcosoknak.

Ez az ellenséges retorika az IRGC Azerbajdzsán egyes részeinek annektálására irányuló felhívásait követi. Egy IRGC-hez kötődő Telegram-csatorna azt állította, hogy a Nahicseváni Autonóm Köztársaság polgárai november 6-án kérték, hogy csatlakozhassanak Iránhoz. Október 23-án az IRGC Telegram-csatornái felszólították a rendszert, hogy gazdaságilag és katonailag támogassa a szakadár mozgalmakat a Nahicseváni Köztársaságban, hogy csatlakozzanak Iránhoz, ahogy arról a CTP korábban beszámolt.

Az IS központja és az ISKP ünnepelte a sirazi támadást, és további támadásokra szólított fel iráni síita célpontok ellen. Továbbra sem világos, hogy az IS központja vagy az ISKP szerepet játszott-e a támadás előkészítésében, vagy az IS központja és az ISKP opportunista módon ünnepli a támadást. Az ISKP már 2022 júniusa óta egyre fenyegetőbb retorikát használ Iránnal szemben. Az IS központi médiumai a sirazi támadás óta egyre gyakrabban fordítanak arab nyelvű propagandát perzsára is.

A legfontosabb hírek röviden:

    • Az iráni rendszer egyes képviselői politikai reformokat javasoltak a tüntetők frusztrációinak csillapítására, bár az ilyen reformok nagyon valószínűtlenek.
    • Az iráni biztonsági szolgálatok elkezdték összekapcsolni Azerbajdzsánt a shirazi támadással, és Bakut a szalafi-dzsihádista terrorizmus támogatásával vádolják.
    • Az IS központja és az ISKP ünnepelte a shirazi támadást, és további támadásokra szólított fel iráni síita célpontok ellen.
    • Hét tartomány 12 városában legalább 14 tüntetésre került sor.
    • A Jaish al Adl közleményt adott ki, amelyben felszólította a tüntetőket, hogy szervezzenek fegyveres ellenállást a rezsim ellen.
    • Öt teheráni, a Baszidzs részét képező egyetemi diákszervezet nyílt levélben sürgette a tisztviselőket, hogy tegyenek lépéseket a nyugati nagykövetségek – különösen az Egyesült Királyság és Németország – ellen, mivel állítólag szerepet játszottak a folyamatban lévő tüntetések szításában.
    • Gholam Hossein Mohseni Ejei igazságügyi vezető felszólította az igazságügyi hatóságokat, hogy gyorsítsák fel a letartóztatott tüntetők felelősségre vonását és elítélését.

Rendszerellenes tüntetések:

November 7-én hét tartomány 12 városában legalább 14 tüntetésre került sor. A CTP mérsékelt vagy nagy valószínűséggel úgy ítéli meg, hogy az alábbi helyszíneken tüntetések zajlottak. A tiltakozó tevékenység november 11-én fokozódhat. Tiltakozó szervezetek tüntetésekre szólítottak fel Irán-szerte, különösen a Szisztán és Beludzsisztán tartománybeli Zahedánban november 11-re.

Megjegyzés: A CTP csillagokkal jelöli azokat a tüntetéseket, amelyeken a meggyilkolt tüntetőkre emlékező gyászolók is részt vettek.

Karaj, Alborz tartomány (lakosság: kb. 1 970 000)

Meghatározatlan számú diáktüntető vonult fel Karaj egyik utcáján.

*Siahkal, Gilan tartomány (lakossága: körülbelül 19 924 fő)

Jelentések szerint nagy tömeg gyűlt össze a temetőnél, ahol Erfan Zamanit temették el egy meg nem nevezett helyen, Siahkal közelében, az eső ellenére. A tömeg azért gyűlt össze, hogy megemlékezzenek a Zamani temetése óta eltelt három napról. A biztonságiak november 3-án megölték Zamanit, mert tüntetett. A jelentések szerint a biztonságiak éles lőszetr és könnygázt hazsnáltak a temetőben gyászolók ellen. A videofelvételeken több tucatnyi tüntető látható, amint Siahkal egyik utcáján vonulnak, és több siakali utcában is tömegek menekülnek a biztonságiak elől. Egyes tüntetők állítólag a Gilan tartománybeli Lahijanból érkeztek.

Saghez, Kurdisztán tartomány (lakosság: körülbelül 165 258 fő)

A Saghez Payam Nour Egyetem több tucat diákja skandálta: „Ez a vér éve; Khamenei meg fog bukni”, és összefonták a kezüket.

Videófelvételeken állítólagos összecsapások voltak láthatók a Moalem tér környékén a meg nem határozott számú tüntető és a biztonsági személyzet között.

Sabzevar, Khorasan Razavi tartomány (lakosság: kb. 243 700 fő)

Több tucatnyi iskoláslány skandálta az iskola bejárata előtt, hogy „ne féljetek, mindannyian együtt vagyunk ebben”.

Babol, Mazandaran tartomány (lakosság: körülbelül 250 217 fő)

A Babol Noshirvani Műszaki Egyetem több tucatnyi diákja összekapaszkodva tiltakozott az egyetemen.

Shahriar, Teherán tartomány (lakosság: körülbelül 309 607 fő)

Diákok tucatjai skandálták a „halál a diktátorra” jelszót Shahriar egyik utcáján.

Teherán város, Teherán tartomány (lakosság: kb. 8 700 000)

Az Ershad Damavand Egyetem több tucatnyi diáktüntetője a „szégyentelen” jelszót skandálta a civil ruhás rendőrök előtt az egyetemen.

A Sharif Egyetem meghatározatlan számú hallgatója ülősztrájkot tartott az egyetem egyik épületében a letartóztatott egyetemi diáktüntetők szabadon bocsátását követelve.

Boukan, Nyugat-Azerbajdzsán tartomány (lakosság: körülbelül 193 501 fő)

Több tucatnyi diáktüntető rendszerellenes jelszavakat skandált a Mirabad kerületben.

Ourmia, Nyugat-Azerbajdzsán tartomány (lakossága: körülbelül 736 224 fő)

Az Ourmia Ipari Egyetem több mint 100 diákja leült és rendszerellenes jelszavakat skandált, többek között azt, hogy „szabadság, szabadság, szabadság”.

A CTP alacsony biztonsággal értékeli úgy, hogy a következő helyszíneken tiltakozásokra került sor:

*Marivan, Kurdisztán tartomány (lakosság: kb. 136 654 fő)

Videófelvételeken látható, amint gyászolók rendszerellenes jelszavakat skandálnak egy ünnepségen, amelyen Naszrin Ghadrira emlékeztek, akit a biztonságiak október 4-én Teheránban megöltek, mert tüntetett.

Sanandaj, Kurdisztán tartomány (lakosság: kb. 414 069)

Videófelvételen látható, hogy tüzek égnek egy sanandaji utcán, ami valószínűleg közelgő tüntetésekre utal. Tiltakozásról készült felvételek nem állnak rendelkezésre.

Mahábád, Nyugat-Azerbajdzsán tartomány (lakosság: körülbelül 168 393 fő)

A videofelvételek szerint tüzek égnek egy mahábádi utcán, ami valószínűleg közelgő tüntetésekre utal. Az egyik közösségi média fiók arról számolt be, hogy Mahábád egy meg nem nevezett helyén tüntetések zajlottak. Tiltakozásról készült felvételek nem állnak rendelkezésre.


A Jaish al Adl, az iráni-pakisztáni határ környékén működő szalafita-dzsihádista militáns csoport november 5-én közleményt adott ki, amelyben felszólította a tüntetőket, hogy szervezzenek fegyveres ellenállást a rezsim ellen. A Jaish al Adl korábban közzétett egy videót, amelyben támogatását fejezte ki a tüntetők iránt, és október 20-án támadásokkal fenyegetőzött Iránon belül, amint arról a CTP korábban beszámolt.

Öt teheráni, a Baszidzshoz tartozó egyetemi diákszervezet nyílt levélben sürgette a tisztviselőket, hogy lépjenek fel a nyugati nagykövetségek – különösen az Egyesült Királyság és Németország – ellen, mivel állítólag szerepet játszottak a folyamatban lévő tüntetések szításában. A szervezetek felszólították Hossein Amir Abdollahian külügyminisztert, hogy lépjen fel az iráni nyugati nagykövetségek ellen, azt állítva, hogy „kötelessége szembeszállni az iráni földön tartózkodó ellenséges diplomatákkal.” A külügyminisztérium korábban behívta a brit és a német nagykövetet, hogy elítélje az elmúlt hetek tüntetéseibe való vélt beavatkozásukat.

Gholam Hossein Mohseni Ejei igazságügyi vezető november 7-én felszólította az igazságügyi hatóságokat, hogy gyorsítsák fel a letartóztatott tüntetők felelősségre vonását és elítélését. Ejei közvetve talán a 227 parlamenti képviselő november 6-i levelére reagált, amelyben a letartóztatott tüntetők kemény és gyors megbüntetését követelték, amiről a CTP korábban beszámolt.


Az Iran International külön írásban számol be a tiltakozókkal folytatandó párbeszéd kormánypárti híveiről. Lássuk, kik ők, mi vezeti őket és mennyi esélyük van egy tárgyalásos megoldás elérésére?

A parlamentet és a kormányt irányító iráni keményvonalasok többnyire kemény választ javasolnak a tüntetésekre, de még közöttük is vannak, akik párbeszédre szólítanak fel.

Ugyanazon a napon, amikor az iráni parlament (Majles) 227 képviselője halálbüntetés kiszabását követelte a közelmúltbeli tüntetések során letartóztatottakra, Ezzatollah Zarghami iráni turisztikai és kulturális örökségvédelmi miniszter a kormány és a tüntetők közötti párbeszédet szorgalmazta, rámutatva a kormánykörökben uralkodó káoszra és határozatlanságra.

A Sharif Egyetem hallgatóival vasárnap tartott találkozón Zarghami, a Forradalmi Gárda (IRGC) volt tisztje, aki egykor Irán kulturális minisztere és az ország állami televíziójának vezetője volt, elismerte, hogy „az iráni tisztviselők egyes megközelítései helytelenek, de attól tartanak, hogy a rezsim komoly veszélybe kerül, ha visszalépnek álláspontjukból”.

Azokra a hírekre utalva, amelyek szerint fiatal irániak leverték a síita papok turbánját a fejükről, Zarghami azt mondta, hogy ezek alacsony jövedelmű papok, akik fizetik a gazdag mollák fényűző életmódját.


Ragaszkodott ahhoz, hogy Iránnak reformokra van szüksége, és az elit számos tagja figyelmeztette erre a kormányt. „Sokan mások is figyelmeztettek az erkölcsrendőrségre, és azt mondták, hogy amit csinálnak, az rossz” – mondta.

Sok tisztviselő, például Zarghami nyilvános nyilatkozatai azt mutatják, hogy még mindig abban a felfogásban élnek, hogy ha lazítanak a hidzsáb érvényesítésén, akkor véget érnek a tiltakozások, de a tüntetők az utcán azt mondják, hogy ezen a szakaszon már túl vannak, és a rendszer bukását akarják.

Zarghami, aki évek óta aktív a közösségi médiában, elismerte, hogy az irániak már nem bíznak a hivatalos médiában, és az újságírók a kormány megtorlásától tartva nem írnak arról, ami a társadalomban történik. Elismerte, hogy „nem lehetne semmit sem elmondani Iránban, ha nem lenne közösségi média”.

Bírálta a hivatalnokokat – anélkül, hogy bárkit is megnevezett volna –, amiért nem értik meg az embereket és a haragjukat, és elmondta, hogy ő maga is csalódott amiatt, ahogyan a 2021-es elnökválasztáson való jelöltségét kezelték.


Az egyik legvitatottabb megjegyzésében, amelyet a diákok jelenlétében tett, azt mondta: „Ha megnéznek néhány pénzügyi korrupciós ügyet, azt látják, hogy az intézményrendszer minden szintjén működő személyek érintettek benne”.

De miért mondhat ilyeneket Zarghami, és miért úszhatja meg, míg más tisztviselők nem? Talán az egyik ok az, hogy másoknak nincsenek ambícióik a jövőre nézve, és egyszerűen csak meg akarják védeni, amijük van. De Zarghami, ami valószínűbb, továbbra is Irán következő elnöke akar lenni, és mivel megérezte a változás szükségességét, valószínűleg úgy gondolja, hogy a rendszernek nem lesz más választása, minthogy engedjen a tüntetők néhány követelésének. Azzal, hogy megpróbál tárgyalni a tüntetések élén álló Sharif Egyetem diákjaival, úgy tünteti fel magát, mint aki képes megbékélni Irán dühös fiataljaival. Kérdés azonban, hogy a rendszer magját alkotó keményvonalasok és a tüntetések élén álló diákok mennyire hallgatnak rá. (Amint látom, Zarghami egyfajta iráni Nagy Imre szeretne lenni, csak épp egy győztes mozgalom élén – kérdés, mennyire sikerülhet ez neki, kissé szkeptikus vagyok…)

Hadi Khaniki reformista kulturális aktivista a fiatalokkal való párbeszéd szükségességét a rákos beteg gyógyítására szolgáló kemoterápiához hasonlította. „Fájdalmas és nehéz, de lehet, hogy jó hatása lesz” – mondta Khaniki az Etemad Online honlapnak. Khaniki maga is rákos beteg, és azt mondta: „Az országnak van egy rákos megbetegedése, amely a legmagasabb rangú tisztviselők között gyökerezik, és ha senki nem fordít erre figyelmet, a rák átterjed a rendszer más részeire is.”

Egy másik fejleményben Hasszán Khomeini, aki Ruhollah Khmomeini ajatollah, az Iszlám Köztársaság fundamentalista alapítójának ambiciózus unokája az Etemad Online-nak adott interjújában azt javasolta, hogy „a kormánynak jobb lenne, ha elkezdene hallgatni a népre”. Azt mondta, ha a helyzet patthelyzetbe kerül, az egyetlen kiút a demokratikus megoldások keresése lenne. Figyelmen kívül hagyta, hogy nem demokratikus úton, hanem örökletes rendszerben jutott vagyoni és hatalmi pozíciójához.


Amint látható, tárgyalási szándék volna, de nem a hatalom közvetlen birtokosai és gyakorlói részéről, hanem azok keresik ezt az utat, akik ennek révén remélik megszerezni magát a hatalmat. Khamenei és belső köre, valamint a Forradalmi Gárda vezetése nem hajlandó a legkisebb engedményre sem. Ez az Iran International másik írásából is kitűnik, ami a várható, igen kegyetlen ítéletekkel foglalkozik.

Miután a múlt héten keményvonalas törvényhozók halálbüntetéssel fenyegették meg a tüntetőket, az iráni igazságszolgáltatás kedden jelezte, hogy pontosan ezt kívánja tenni.

Masoud Setayeshi, az igazságszolgáltatás szóvivője kijelentette, hogy a bíróságok keményen fognak fellépni mindazokkal szemben, akik „zavargásokat okoznak vagy bűncselekményeket követnek el” a kormányellenes tüntetések jelenlegi hulláma során.

A bírói testület nyilatkozata sok aktivista számára baljóslatú, mivel Iránban nincsenek független bíróságok. Mind az ügyészek, mind a bírák ugyanannak a keményvonalasok által irányított igazságszolgáltatásnak tartoznak felelősséggel. A legtöbb politikai perben sincs tisztességes eljárás, nincs lehetőség a védőügyvédek szabad megválasztására, és az ügyiratokhoz is alig lehet hozzáférni.


Az iráni igazságszolgáltatás képes embereket vádolni olyan bűncselekményekért, amelyeket nem követtek el, amint azt a múltban több eset is bizonyította. Meghatározhatja, hogy mit jelent a „rendzavarás”, és bármelyik tüntetőt halálra ítélheti egy rosszul meghatározott rendbontás miatt.

Az 1979-es iszlám forradalom óta Irán klerikális vezetőinek egyik legnagyobb kihívása, a hét hete tartó tüntetések a halálos kimenetelű leszámolás és a biztonsági erők szigorú figyelmeztetései ellenére is folytatódtak.

Több mint 1000 ember ellen emeltek vádat a kormány által „zavargásoknak” nevezett eseményekkel kapcsolatban.

Most a közvélemény, még azok a tüntetők is, akik nem támogatják a zavargásokat, azt követelik az igazságszolgáltatástól és a biztonsági intézményektől, hogy határozottan, elrettentően és törvényesen járjanak el azzal a néhány emberrel szemben, akik a zavargásokat okozták” – állította Masoud Setayeshi igazságügyi szóvivő.

A nyilatkozat másik kulcsszava a „zavargások”. A rezsim a tüntetőket zavargóknak nevezi anélkül, hogy valaha is tüntetési engedélyt adott volna bárkinek is a hűséges hívein kívül. Az iszlám köztársasággal nem szemben álló „reformista” pártok szeptemberben hivatalos engedélyt kértek a gyülekezésre, de nem kaptak választ.

Szeptemberben kormányellenes tüntetések törtek ki Mahsa Amini kurd származású hölgy halála után, akit az erkölcsrendészet azért vett őrizetbe, mert állítólag megszegte az iszlám köztársaság nőkre vonatkozó szigorú öltözködési szabályait.

Az aktivista HRANA hírügynökség szerint szombatig 318 tüntető vesztette életét a zavargásokban, köztük 49 kiskorú. A biztonsági erők harmincnyolc tagját is megölték – közölte.


Az állami média a múlt hónapban azt közölte, hogy a biztonsági erők több mint 46 tagja, köztük rendőrök is meghaltak. Kormányzati tisztviselők nem közöltek becslést a halálos áldozatok szélesebb körű számáról.

A Center for Human Rights in Iran, egy norvégiai székhelyű emberi jogi szervezet szintén aggodalmát fejezte ki a múlt héten az őrizetbe vett tüntetők sorsa miatt, mondván: több tucatnyian közülük a biztonsággal kapcsolatos „moharebeh” (Isten elleni harc) és „földi korrupció” vádjával kerültek vád alá, amelyekért halálbüntetés jár”.

Az iráni vezetők ismét ellenségeiket, köztük az Egyesült Államokat vádolták a zavargások szításával. Több mint 220 keményvonalas iráni törvényhozó, aki az igazságszolgáltatást sürgette, hogy „határozottan járjon el” az elkövetőkkel szemben, ugyanazt a megalapozatlan érvelést követte, miszerint a tüntetők vagy külföldi ügynökök, vagy „becsapták” őket.

Egyre bonyolultabb a helyzet. A tárgyalásos megoldásnak még a lehetősége is szertefoszlik az első kivégzés után, és talán ezért is sürgeti annyira az ítéleteket Khamenei és köre, hogy ezen az úton tegye lehetetlenné a társadalmi kompromisszumot és változtassa saját hatalmát az állami terror révén abszolúttá. A tiltakozók látják is ezt, azonban ők már alapvetően az egész rendszertől akarnának megszabadulni, reformokkal már nem érik be, így tehát igazából senki sem akar tárgyalni azokat a politikai szereplőket kivéve, akik ezeken a tárgyalásokon sütnék meg a pecsenyéjüket és válnának fontossá, esetleg nélkülözhetetlenné. Semmi jóra nem lehet számítani.

Eddig tartottak ma az iráni hírek, de maradjanak a Zónán, mert nemsokára érkezik az ukrajnai és oroszországi események összefoglalója.


Oszd meg másokkal is!