Ahogy a helyzet kinéz, Khamenei ajatollahnak mintha fordítva járna az esze: azt hiheti, minél rosszabb az iráni népnek, annál jobb neki. Mással nem magyarázható az a keménység, amivel honfitársai ellen fellép és amit még fokozni próbál, ráadásul a külpolitikája is ugyanilyen: nem nyugszik, míg Irán valamilyen komoly háborúba nem keveredik egy nála erősebb állammal.
Olyant pedig nem nehéz találni: Iránnál jelen állapotában, akármilyen fejlett is a rakéta- és drónipara (bár ennek mértékéről megoszlanak a vélemények, de legalábbis van nekik olyan), szinte bármelyik ország erősebb, ahol nincsenek naponta tömeges tüntetések és sztrájkok, de most éppen az Egyesült Államok bajszát cibálja Khamenei kormánya és az Egyesült Királyságot fenyegetik, miközben Moszkvához dörgölőznek, ami sok mindennel járhat majd a számukra, csak haszonnal nem, de ők tudják, mit csinálnak.
Mi egyelőre lássuk, mi történt az elmúlt nap folyamán Irában. Az iráni válságról szóló híreket az American Enterprise Institute Critical Threats Project (CTP) szerkeszti az Institute for the Study of War (ISW) támogatásával.
Irán és csatlósai megtámadhatják az Egyesült Államok iraki és szíriai állásait, megtorlásul a november 8-án egy iráni konvoj ellen Kelet-Szíriában végrehajtott izraeli dróncsapásért. Az izraeli csapás legalább 10 személyt ölt meg, köztük ismeretlen számú iránit – írja a Wall Street Journal. A konvoj állítólag rakétákat, lőszert és olajat szállított Irakból Szíriába. Az Iszlám Forradalmi Gárdista Hadtesthez (IRGC) kötődő média és az iráni proxy, a Kataib Hezbollah egyik magas rangú tisztségviselője az Egyesült Államokat és Izraelt okolta a támadásért.
Irán az elmúlt évben az Izrael elleni eszkalációs ciklus részeként egyre gyakrabban támadta az Egyesült Államok iraki és szíriai állásait. Az IRGC egyik magas rangú parancsnoka, Gholam Ali Rashid vezérőrnagy 2021 decemberében kijelentette, hogy a rezsim megtámad „minden olyan központot, bázist, útvonalat és teret, amelyet az (izraeli) agresszió forrásaként vagy útvonalaként használnak”, és az USA-t teszi felelőssé az esetleges izraeli támadásokért.
Az Artesh szárazföldi erők parancsnoka, Kiomars Heydari dandártábornok november 9-én hangsúlyozta, hogy a rendszer képes szélsőségesebb erőt alkalmazni a tüntetőkkel szemben. Heydari a tüntetőket „legyeknek” nevezte, és kijelentette, hogy „nem lesz helyük az országban”, ha Ali Khamenei legfelsőbb vezető brutálisabb leszámolást rendel el. Az iráni vezetők az elmúlt évek tiltakozásai során egyre gyakrabban bízták meg az Artesh szárazföldi erőit bizonyos belbiztonsági feladatokkal, például érzékeny létesítmények és helyszínek őrzésével, hogy más biztonsági erőket tehermentesítsenek.
Az Artesh esetleges bevonása a tüntetések elfojtásába, még ha korlátozott mértékben is, további eszközöket biztosítana az iráni hatóságoknak a belső zavargások elfojtásához. Ezek az erők több mint kétszer annyi katonával rendelkeznek, mint az IRGC szárazföldi alakulatai, az ország helikopter- és harckocsi-arzenáljának nagy része az övék, és számos egységüket a határ menti területeken összpontosították. Ezek a tulajdonságok, valamint a többi biztonsági erő felváltására való felhasználásuk az Artesh-t a tüntetések elfojtásának erőteljes eszközévé teszik, különösen a határ menti régiókban, ahol jelentős tiltakozó tevékenység összpontosul.
A Raisi-kormányzat tisztviselői megfenyegetik azokat az állampolgárokat, akik információt szolgáltatnak a rendszerellenes Iran International nevű szervezetnek, hogy visszatartsák a tüntetőket attól, hogy beszéljenek a tiltakozásokról és a rendszer elnyomásáról. Mehdi Esmaili kulturális és iszlám útmutatásért felelős miniszter „terrorista médiának” nevezte az Iran International-t, és kijelentette, hogy a rezsim november 9-én megbünteti a vele együttműködő személyeket. Esmail Khatib hírszerzési és biztonsági miniszter november 8-án kijelentette, hogy a rendszer az Iran International-nal való kommunikációt terroristákkal való együttműködésnek és a nemzetbiztonság veszélyeztetésének tekinti, amint arról a CTP korábban beszámolt.
A legfontosabb hírek röviden:
-
- Irán és csatlósai megtámadhatják az Egyesült Államok iraki és szíriai állásait megtorlásul egy iráni konvojra Kelet-Szíriában mért izraeli dróncsapásért.
- Az Artesh szárazföldi erők parancsnoka, Kiomars Heydari dandártábornok hangsúlyozta, hogy a rendszer képes szélsőségesebb erőt alkalmazni a tüntetőkkel szemben.
- A Raisi-kormány tisztviselői megfenyegetik azokat az állampolgárokat, akik információkat szolgáltatnak a rendszerellenes Iran International nevű orgánumnak, hogy elrettentsék a tüntetőket attól, hogy beszéljenek a tiltakozásokról és a rezsim elnyomásáról.
- Legalább 19 tüntetésre került sor 11 tartomány 15 városában.
- A Gilan tartománybeli Bandar-e Kia Shahrban egy ismeretlen személy autóval belehajtott a biztonsági erők egy csoportjába, és megölte a Baszidzs egyik tagját.
- A rendfenntartó erők parancsnoka, Hossein Ashtari dandártábornok újból kinevezte Mohammad Ghanbari dandártábornokot a LEC szisztáni és beludzsisztáni tartományi parancsnokává.
Rendszerellenes tüntetések:
November 9-én 11 tartomány 15 városában legalább 19 tüntetésre került sor. A CTP mérsékelt vagy nagy valószínűséggel úgy ítéli meg, hogy az alábbi helyszíneken zajlottak tüntetések.
Megjegyzés: A CTP csillaggal jelöli azokat a tüntetéseket, amelyeken a meggyilkolt tüntetőkre emlékező gyászolók is részt vettek.
Tabriz, Kelet-Azerbajdzsán tartomány (lakosság: kb. 1 599 000)
A Tabriz Művészeti Egyetem 25-50 hallgatója tiltakozott az egyetemen, és azt skandálták, hogy „az ereinkben lévő vér a vezetőnk tápláléka”. A tüntetők állítólag azzal kezdték a demonstrációt, hogy eltávolították az egyetemi büfében lévő nemek közötti elválasztó falat.
Iszfahán város, Iszfahán tartomány (lakosság: kb. 1 961 000 fő)
Egy-két tucat, valószínűleg középiskolás korú tüntető vonult végig egy iszfaháni utcán, és azt skandálta, hogy „szabadság, szabadság, szabadság”.
*Shiraz, Fars tartomány (lakosság: kb. 1 556 572 fő)
Több tucat tüntető vonult végig Shiraz utcáin, és rezsimellenes jelszavakat skandáltak. A tüntetők állítólag azért tartották a demonstrációkat, hogy megemlékezzenek a szeptember 30-i zahedáni mészárlás során a rezsim biztonsági erői által megölt tüntetőkről.
A shirazi Chamran Egyetem egy-két tucat diákja tiltakozott az egyetemen, és azt skandálta, hogy „Khamenei egy gyilkos”.
Bandar Abbas, Hormozgan tartomány (lakossága: körülbelül 526 648 fő)
25-50 tüntető vonult végig Bandar Abbas utcáin és rendszerellenes jelszavakat skandált.
Kermanshah város, Kermanshah tartomány (lakosság: kb. 946 681 fő)
Meghatározatlan számú tüntető skandálta Kermanshah egyik utcáján, hogy „Halál Khameneire” és más rezsimellenes jelszavakat is hangoztattak.
Mashhad, Khorasan Razavi tartomány (lakosság: körülbelül 3 001 184 fő)
Egy-két tucat, valószínűleg középiskolás korú tüntető vonult végig Mashhad utcáin a rezsim ellenes transzparensekkel és rezsimellenes jelszavakat skandált.
Sanandaj, Kurdisztán tartomány (lakosság: kb. 414 069 fő)
Meghatározatlan számú tüntető gyújtott tüzeket, és állítólag akadályokat állítottak fel törmelékből Sanandaj Nayser és Hassan Abad városrészében. A közösségi médiában közzétett felvételeken látszik, hogy a rendszer biztonsági erői figyelik a tüntetőket, de nem próbálják megzavarni vagy letartóztatni őket.
Saghez, Kurdisztán tartomány (lakosság: kb. 165 258 fő)
Több tucat tüntető tüzet gyújtott és törmelékből akadályokat állított egy saghezi utcán. A közösségi médiában közzétett felvételeken látható, hogy a füst azon túlról ered, ahol a tüntetők gumiabroncsokat gyújtottak fel, ami arra utal, hogy a rendszer biztonsági erői valószínűleg könnygázt használtak.
*Teherán város, Teherán tartomány (lakosság: kb. 8 700 000)
A Pars Művészeti és Építészeti Egyetem egy-két tucat hallgatója tüntetett az egyetemen, és rendszerellenes jelszavakat skandált. A diákok állítólag azért tartottak tüntetést, hogy megemlékezzenek a szeptember 30-i zahedáni mészárlás során a rezsim biztonsági erői által megölt tüntetőkről.
Több tucatnyi Tudományos és Kulturális Egyetem hallgató tüntetett az egyetemen, és azt skandálták, hogy „nincs kenyerünk, nincs házunk, és a hidzsáb csak a rezsim kifogása”. A diákok állítólag azért tartották a tüntetést, hogy megemlékezzenek a szeptember 30-i zahedáni mészárlás során a rezsim biztonsági erői által megölt tüntetőkről.
25-50 tüntető tüzeket gyújtott és törmelékből akadályokat emelt Teherán utcáin. A tüntetők „nem akarunk nézőket, csatlakozzatok hozzánk” és más rezsimellenes jelszavakat skandáltak. A tüntetők állítólag visszatértek az utcákra, miután a biztonsági erők feloszlatták az esti tüntetések első hullámát.
*Mahabad, Nyugat-Azerbajdzsán tartomány (lakossága: kb. 168 393 fő)
Egy tucatnyi tüntető tüzet gyújtott egy mahábádi utcán és azt skandálta, hogy „halál a diktátorra”.
Legalább 100 tüntető vonult végig Mahábád utcáin, hogy a rendszer biztonsági erői által meggyilkolt Faiq Mam Ghadri tüntető mártírt gyászolják Ourmiában. A tüntetők esti demonstrációt tartottak Mam Ghadri háza előtt, és rendszerellenes jelszavakat skandáltak. Az iráni közösségi médiában közzétett beszámolók szerint több mint 1000 tüntető vett részt az esti demonstráción.
A CTP alacsony biztonsággal értékeli úgy, hogy az alábbi helyszíneken tüntetések zajlottak:
Shahr-e Kord, Chaharmahal és Bakhtiari tartomány (lakosság: körülbelül 190 441 fő)
Meghatározatlan számú tüntető vonult végig Shahr-e Kord egyik utcáján és rezsimellenes jelszavakat skandált.
Ghadarijan, Iszfahán tartomány (lakosság: körülbelül 34 226 fő)
Meghatározatlan számú tüntető csapott össze a jelentések szerint a rendszer biztonsági erőivel Ghadarijan utcáin. A közösségi médiából származó felvételeken több robbanás látható egy körforgalom mentén. A robbanások feltehetően a rendszer biztonsági erőinek villanógránátokat dobáló tevékenységéből származnak.
Rasht, Gilan tartomány (lakosság: körülbelül 679 995 fő)
Egy-két tucat, valószínűleg középiskolás korú tüntető demonstrált Rasht egyik utcasarkán.
Ghorveh, Kurdisztán tartomány (lakosság: kb. 78 276 fő)
Meghatározatlan számú középiskolás diák vonult végig Ghorveh egyik utcáján, és azt skandálták, hogy „nem akarunk nézőket, csatlakozzatok hozzánk”.
Boukan, Nyugat-Azerbajdzsán tartomány (lakosság: kb. 193 501 fő)
Meghatározatlan számú tüntető tüzet gyújtott és törmelékből akadályokat állított egy Boukan utcán.
Egy ismeretlen személy november 8-án a Gilan tartománybeli Bandar-e Kia Shahrban egy autóval belehajtott a biztonsági erők egy csoportjába, és megölte a Baszidzs egyik tagját. A tüntetések szeptember 16-i kezdete óta mintegy 44 biztonsági alkalmazott halt meg a tiltakozások során.
November 9-én a közösségi média fiókjai arról számoltak be, hogy egy járműben ismeretlen fegyveresek automata fegyverrel lőttek az IRGC tagjaira, akik a Zahedan-Bam úton közlekedtek Szisztán és Beludzsisztán tartományban. A CTP korábbi jelentése szerint az elmúlt napokban az egész tartományban nőtt a rendszerellenes militáns fellépés. A tüntetők és a biztonsági erők közötti erőszak valószínűleg november 11-én fokozódik az egész tartományban, amikor a tiltakozó szervezetek országos tüntetésekre hívtak fel, különösen Zahedanban.
A rendfenntartó erők parancsnoka, Hossein Ashtari dandártábornok november 9-én ismét Mohammad Ghanbari dandártábornokot nevezte ki a rendfenntartó erők parancsnokságának (LEC) Szisztán és Beludzsisztán tartományi parancsnokává. 2020 szeptembere óta Ghanbari volt a LEC bűnügyi rendőrfőnöke, korábban pedig a LEC Szisztán és Beludzsisztán tartományi parancsnoka volt. A Szisztán és Beludzsisztán Tartományi Biztonsági Tanács október 27-én hanyagság miatt elbocsátotta a korábbi parancsnokot, Ali Taheri dandártábornokot és 16 beosztottját, amint arról a CTP korábban beszámolt. Ashtari valószínűleg azért nevezte ki újra Ghanbarit a pozícióba, hogy újra egy megbízható tisztet ültessen a tartományban zajló tüntetések és a növekvő rendszerellenes fegyveres harcok kezelésére.
Eddig tartanak a friss hírek, de lássuk, mit ír az a rettentő, terroristának nevezett, a valóságban viszont kicsit sem uszító, mérsékelt hangneműnek is mondható Iran International, amitől úgy retteg Teherán? Például azt, hogy nem kéne tovább bőszíteni a népet. Nem szokott az olyasminek jó vége lenni. Mai írásuk leszögezi: „Az iráni keményvonalasok fenyegetései még nagyobb népharagot váltanak ki”.
Hát igen, ugyanis Irán reformpárti személyiségei azzal vádolják a keményvonalasokat, hogy olajat öntenek a mélyen gyökerező elégedetlenség tüzére azzal, hogy halálos ítéletekkel fenyegetik a tüntetőket.
Több iráni tisztviselő, köztük Ali Bahadori Jahromi kormányszóvivő és Kiumars Haydari, az iráni hadsereg szárazföldi erőinek parancsnoka az elmúlt napokban rendkívül sértő megjegyzéseket tett a tüntetőkre, 227 iráni törvényhozó pedig felszólította a kormányt, hogy hozzon halálos ítéletet a fogva tartott tüntetőkre. Eközben egy Ali Khamenei legfelsőbb vezető közvetlen felügyelete alatt álló újság felszólította a rendőrséget és a Forradalmi Gárdát, hogy éles lőszert használjanak a tüntetők ellen.
Mohammad Javad Haghshenas volt reformpárti törvényhozó a Rouydad24 honlapnak adott interjújában november 9-én, szerdán azt mondta, hogy a tüntetők halálbüntetését követelő törvényhozók célja az erőszak fokozása Iránban. Arra figyelmeztetett, hogy a kormány elvesztette a nemzethez való közeledés minden lehetőségét, és jelenleg a kormány és a nép „a hosszabbítás perceiben” áll szemben egymással, egy sportallegóriát használva.
A keményvonalas törvényhozók az erőfitogtatás tamtamját verik – mondta a politikus. Kommentárját a közösségi médiában többen is támogatták, ahol többen azzal vádolták, hogy „akik azt hiszik, hogy a népet képviselik, azok kivégzésére szólítanak fel, akik rájuk szavaztak”.
Haghshenas azt mondta: „Ezek a törvényhozók még ahhoz sem voltak elég bátrak, hogy a nevüket írják a nyilatkozathoz. Olyan személyekről van szó, akik az Őrök Tanácsa és annak úgynevezett diszkrecionális felügyelete által megtervezett, nem kompetitív választáson jutottak be a parlamentbe. Még saját népképviselői státuszuknak sincsenek tudatában”.
2020 elején az alkotmányossági felügyelet, az Őrök Tanácsa, amelynek feladata a jelöltek választások előtti ellenőrzése, több száz, megmérettetésre kész személyt zárt ki, és ezzel a keményvonalasok szinte teljes parlamenti dominanciáját idézte elő az év februárjában.
Haghshenas hozzátette, hogy a keményvonalasok nyilatkozata tovább fogja dühíteni a tüntetőket, akik már így is haragszanak és belefáradtak az iráni társadalomban a kormány kíméletlen politikája miatt uralkodó korrupcióba, diszkriminációba és megaláztatásba.
„Még azt sem tudják, hogy a kormány nem hozhat halálos ítéleteket vagy bármilyen más ítéletet, és minden ilyen döntést a végrehajtó és törvényhozó szervektől elvileg független igazságszolgáltatásnak kell meghoznia” – tette hozzá Haghshenas.
Közben az Etemad Online weboldalon megjelent cikkében Abbas Abdi reformista kommentátor azt írta: „A kormány a következő üzenetet küldi: Nem hallgatjuk meg önöket, nem értjük meg önöket, és még ha meg is értjük a követeléseiket, nem hisszük, hogy pozitív választ kellene adnunk”.
Azzal vádolta a kormányt, hogy még az egyszerű perzsa nyelvet sem érti.
„A kormány paranoid módon úgy véli, hogy a valóság nem létezik, és a kormány az, aki képes megteremteni a valóságot azzal, hogy előáll a saját narratívájával arról, hogy mi történik a társadalomban” – jegyezte meg Abdi.
Ehelyett a kormánynak inkább a gyógyszerhiányt kellene kezelnie, a devizapiacot és az inflációt kellene kordában tartania, és meg kellene próbálnia némi olajat eladni, valamint a tavaly bejelentett 40 százalékos inflációt egyszámjegyűre csökkenteni – érvelt a szakértő.
Közben az iráni reformfront, amely több reformpárt és politikai szervezet ernyőszervezete, szerdán közleményt adott ki, amelyben azt állította, hogy a jelenlegi tiltakozási hullám, amelyet nők és fiatal irániak vezetnek, „az élet visszavételének mozgalma”.
A nyilatkozat szerint a tiltakozások az emberek aggodalmainak sokéves tagadásának eredményei, amelyeket a rezsim nem volt hajlandó elismerni. A népharag a felgyülemlett és megoldatlan problémák eredménye, például az emberek által évek óta érzett megaláztatás és elnyomás, a régóta tartó gazdasági válság, a korrupció és a diszkrimináció.
Nem jó most iráni tüntetőnek lenni, mert lelőhetik, lecsukhatják, ki is végezhetik az embert, de nem jó turistának lenni sem Iránban – ugyanezért. Mint kiderült, Irán külföldi turistákat tartóztat le a tüntetéseken készült fotóik miatt!
Az Iszlám Köztársaság letartóztatott számos külföldi turistát, akik fényképeket készítettek az Iránban zajló tüntetésekről.
Az iráni idegenvezetők szövetségének igazgatótanácsának elnöke hétfőn azt mondta, hogy a letartóztatottak „kíváncsiságból” készítettek fotókat.
Mohszen Hadzsi Szaíd sajnálatát fejezte ki az Iszlám Köztársaság ilyen megközelítése miatt, mondván, hogy „nem feltétlenül kémek azok a turisták, akik rosszkor voltak rossz helyen”.
A megjegyzéseket több törvényhozó és turisztikai aktivisták találkozóján tette vasárnap Teheránban.
„Azoknak, akik felelősek az ország biztonságáért, el kellene mondani, hogy a turisták biztonsága és annak nemzetközi visszhangja fontos” – tette hozzá Haji Saeed, kiemelve, hogy ez a kérdés a turizmus létfontosságú követelésévé vált, és a törvényhozóknak segíteniük kellene megváltoztatni „azt a hangulatot, amelyet ők maguk generáltak Irán ellen” más országokban az elmúlt hónapok folyamán.
Ezek a kijelentések azért hangzottak el, mert a kormány nem tett közzé semmilyen információt a közelmúltbeli tüntetések során letartóztatott turistákról.
Az iráni hírszerzési minisztérium szeptember 30-án jelentette be kilenc nem iráni állampolgár őrizetbe vételét Németországból, Lengyelországból, Olaszországból, Franciaországból, Hollandiából és Svédországból. Akkor a minisztérium „zavargásoknak” nevezte az iráni kormányellenes tüntetéseket, azt állítva, hogy a letartóztatottak „a színpadon vagy a színfalak mögött” voltak a közelmúltbeli tüntetéseken.
Az ISNA hírügynökség szerint a találkozó egyik témája a tüntetéseknek az iráni idegenforgalmi ágazatra gyakorolt hatása volt.
Ennyi hír jött ma Iránból, de maradjanak a Zónán, mert rövidesen érkezik az ukrajnai és orosz események összefoglalója is.