Iránban most csendesebbek a demonstrációk, de nemsokára újból fel fognak lángolni – a tiltakozás a társadalom minden csoportjára kiterjedt, természetesen a klerikusokat kivéve. A rendszer erre sem figyel: ellenkezőleg, egyre durvább hangnemben szidalmazza a tüntetőket, mintha csak hergelni akarná őket. Valami azt súgja, hogy rossz vége lesz ennek.
Az állami vezetés ezzel szemben nem tud mást mondani, csak annyit, hogy az Iszlám Köztársaság nélkül anarchia lenne, káosz és polgárháború. A csoda tudja: nem öröktől létezik az Iszlám Köztársaság Iránban, pár ezer évig egészen jól megvoltak nélküle, nem csoda, ha sokan akarnak visszatérni a bevált gyakorlathoz – a polgárháború pedig nem érv azoktól, akik az országot hatalmuk megőrzése érdekében nem haboznának külső háborúba sodorni, akár Azerbajdzsánnal, akár mással.
De lássuk az elmúlt nap híreit! Az iráni válságról szóló híreket az American Enterprise Institute Critical Threats Project (CTP) szerkeszti az Institute for the Study of War (ISW) támogatásával.
A tüntetések koordinátorai és szervezetei november 15. és 17. között országos tüntetésekre hívtak fel: a Véres Aban tiltakozási hullám hároméves évfordulójáról való megemlékezésre. 2019 novemberében a polgárok mintegy 100 városban vonultak az utcára a Véres Aban tiltakozási hullámban, válaszul a rendszer hirtelen döntésére, amely az üzemanyagtámogatások csökkentéséről szólt. A biztonsági erők által a Véres Aban során megölt civilek becsült száma 304 és 1500 között mozog. Egyes tiltakozásszervezők utasításokat tettek közzé arra vonatkozóan, hogy november 15-én „elfoglalják” Teherán egyik fő autópályáját, és autókkal zárják el az utat, hogy korlátozzák a biztonsági erők mozgását. Perzsa nyelvű közösségi média-fiókok a folyamatban lévő tüntetéseket a Véres Aban tiltakozási hullám folytatásaként írták le az elmúlt hetekben, ahogy arról a CTP korábban beszámolt. A rendszerrel szembeni, a Véres Aban elfojtásával kapcsolatos népi csalódottságra való hivatkozás újra felerősítheti ezt a tiltakozó mozgalmat, amelynek részvételi aránya az elmúlt napokban csökkent.
Az iráni klerikális, politikai és biztonsági vezetők azzal érvelnek a hazai lakosság előtt, hogy az Iszlám Köztársaság összeomlása káoszhoz és polgárháborúhoz vezetne. Az iráni hatóságok valószínűleg arról próbálják meggyőzni a lakosságot, hogy a tüntetések végső soron inkább rontják az ország állapotát, mintsem érdemi reformokat érnének el. Az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) politikai dandártábornok-helyettese, Jadollah Dzsavani november 11-én azzal vádolta a Nyugatot, Izraelt és Szaúd-Arábiát, hogy a tüntetések szításával Irán „szirizálásáért” szítják a tiltakozásokat. Ez a rendszerszintű narratíva az elmúlt hetekben egyre inkább előtérbe került. Iráni klerikusok, katonai parancsnokok, parlamenti képviselők és az állami média is hasonló szóképeket használt, azt állítva, hogy a tüntetések a szíriai polgárháborúhoz hasonló instabilitást fognak teremteni Iránban ahelyett, hogy egy demokratikus, szekuláris köztársasághoz vezetnének.
A legfontosabb hírek röviden:
-
- A tüntetések koordinátorai és szervezetei országos tüntetésekre szólítottak fel november 15. és 17. között, hogy 2019 novemberében megemlékezzenek a Véres Aban tiltakozási hullám hároméves évfordulójáról. A polgárok mintegy 100 városban vonultak utcára a Véres Aban tiltakozási hullámban, válaszul a rezsim azon hirtelen döntésére, hogy csökkentik az üzemanyag-támogatásokat.
- Az iráni klerikális, politikai és biztonsági vezetők azzal érvelnek a hazai lakosságnak, hogy az iszlám köztársaság összeomlása káoszhoz és polgárháborúhoz vezetne.
- Kilenc tartomány 10 városában legalább 12 tüntetés zajlott.
- Ismeretlen fegyveresek megölték az IRGC szárazföldi erők 25. Karbala műveleti hadosztályának egyik tagját Irán északnyugati részén, egy meg nem határozott helyen.
- A magas rangú síita pap, ajatollah Aszadollah Bayat Zanjani ajatollah fatvát bocsátott ki, amely előírja a muszlimoknak, hogy védjék meg magukat és másokat, ha egy fegyveres idegen megtámadja őket – írja az IranWire rendszerellenes hírügynökség.
Rendszerellenes tüntetések:
November 12-én kilenc tartomány 10 városában legalább 12 tüntetésre került sor. A CTP mérsékelt vagy nagy valószínűséggel úgy ítéli meg, hogy az alábbi helyszíneken tüntetések zajlottak.
Karaj, Alborz tartomány (lakosság: 1 970 000)
A Kharazmi Egyetem körülbelül egy-két tucat diákja rendszerellenes jelszavakat skandált és tüntetéseket tartott az egyetemen, az ellen tiltakozva, hogy a biztonsági erők megölték diáktársaikat a korábbi tüntetések során.
Shiraz, Fars tartomány (lakosság: 1 565 572)
Több tucatnyi tüntető vonult végig Shiraz utcáin, a „Halál a diktátorra” és más rendszerellenes jelszavakat skandálva.
Mashhad, Khorasan Razavi tartomány (lakosság: 3.001.184)
A mashhadi Azad Egyetem meghatározatlan számú hallgatója a „szabadság, szabadság, szabadság” jelszót skandálta az egyetem egyik folyosóján.
Sanandaj, Kurdisztán tartomány (lakosság: 414 069)
Több tucat, valószínűleg középiskolás korú diák vonult végig egy sanandaji utcán és rendszerellenes jelszavakat skandált.
Arak, Markazi tartomány (lakosság: 520 944 fő)
Mintegy tucatnyi tüntető tartott esti demonstrációt egy araki utcán, és azt skandálták, hogy „nem akarunk nézőket, csatlakozzatok hozzánk”.
Babol, Mazandaran tartomány (lakosság: 250.217)
A Noshirvani Műszaki Egyetem mintegy tucatnyi hallgatója rendszerellenes jelszavakat skandált az egyetem egyik udvarán.
Teherán város, Teherán tartomány (lakosság: 8 700 000)
A Khajeh Nasir Egyetem meghatározatlan számú hallgatója „Aban hónap végére a diktátor megbukik” és más rendszerellenes jelszavakat skandált az egyetem egyik folyosóján.
A teheráni Shahid Beheshti Egyetem meg nem határozott számú hallgatója a „szabadítsátok ki a bebörtönzött diákokat” és „kiáltsatok, kiáltsatok a jogaitokért” jelszavakat skandálta az egyetemen. Iráni közösségi média-fiókok képeket tettek közzé több tucat diákról, akik ülősztrájkot tartottak egy tanteremben.
A Tudományos és Kulturális Egyetem mintegy egy-két tucat diákja rendszerellenes jelszavakat skandált az egyetemen. Iráni közösségi média-fiókok olyan képeket tettek közzé, amelyeken a tüntetésen részt vevő diákok láthatóak.
*Sardasht, Nyugat-Azerbajdzsán tartomány (lakosság: 68 165)
Több tucatnyi polgár vonult végig egy Sardasht melletti falun a meggyilkolt tüntető, Heman Hamzeh otthonához. A tüntetők azt skandálták, hogy „a mártírok nem halnak meg”, „amíg van kurd, Heman bosszút áll”, és más rendszerellenes jelszavakat is hangoztattak.
Zanjan város, Zanjan tartomány (lakosság: 430 871 fő)
Körülbelül egy-két tucat tüntető demonstrált és tiltakozó dalokat énekelt egy zanjani utcán.
A CTP alacsony valószínűséggel értékeli úgy, hogy az alábbi helyszíneken tüntetések zajlottak.
*Dehgolan, Kurdisztán tartomány (lakosság: 45 386 fő)
Iráni közösségi média fiókok arról számoltak be, hogy emberek gyűltek össze Dehgolan utcáin, hogy elítéljék a biztonsági erőket, amiért azok állítólag öngyilkosságra késztették a megölt tüntetőt, Hasti Panahit, két nappal a szabadon bocsátása után.
Megjegyzés: A CTP csillagokkal jelöli azokat a tüntetéseket, amelyeken a meggyilkolt tüntetőkre emlékező gyászolók is részt vettek.
November 12-én azonosítatlan fegyveresek megölték az IRGC szárazföldi erők 25. Karbala műveleti hadosztályának egyik tagját egy meg nem határozott helyen, Irán északnyugati részén. Az iráni állami média jelentése szerint a tiszt a határvidéket őrizte. A 25. hadosztály székhelye a Mazandaran tartománybeli Sariban van, és korábban Szíriában is bevetésre került, hogy a despota Bassár al-Aszad oldalán harcoljon.
A magas rangú síita pap, ajatollah Aszadollah Bajat Zandzsáni ajatollah fatvát bocsátott ki, amely előírja a muszlimoknak, hogy védjék meg magukat és másokat, ha egy fegyveres idegen megtámadja őket – jelentette november 12-én a rendszerellenes IranWire hírportál. Az IranWire úgy értelmezte Bajat Zandzsáni fatvát, hogy a tüntetőket arra szólítja fel, hogy védjék meg magukat a civil ruhás biztonsági személyzettel szemben, bár nem világos, hogy ez a megfogalmazás helytálló-e. A CTP nem tudja ellenőrizni ezt a jelentést, és Bayat Zanjani honlapja e cikk írásakor még nem tette közzé ezt a fatvát. Bayat Zanjani bírálta a biztonsági erőket Mahsa Amini halála miatt, amint arról a CTP korábban beszámolt.
Egyre több gond van a rezsim modorával. Az ajatollahok sajtója és a katonáik úgy kommunikálnak, mint megannyi Bayer Zsolt, és ezzel nem kevés indulatot keltenek maguk ellen a fiatal demonstrálók között. Mint az Iran International írja, a tisztviselők feldühítik a fiatal irániakat azzal, hogy „marginalizálják, megalázzák” őket
Hadi Khaniki iráni akadémikus szerint a jelenlegi iráni tiltakozási hullámot a fiatalabb generáció marginalizáltságának érzése okozhatta.
Az akadémikus a társadalmi szabadságjogok és a gazdasági lehetőségek kettős hiányára utal a természeti erőforrásokban gazdag, de a vallási ideológia és a nem hatékony, központosított gazdaság által hátráltatott országban.
Khaniki az Etemad Online-nak Teheránban elmondta, hogy továbbra sem ismer más kiutat a válságból, mint a párbeszédek folytatása. Kijelentése nyilvánvalóan nem vesz tudomást arról, hogy a tangóhoz két ember kell, és hogy nem lesz párbeszéd, amíg a rezsim nem vonható felelősségre, és az arrogancia jeleit mutatja.
Khaniki szerint az elmúlt évek során az iráni társadalom pluralistábbá vált, de a kormány továbbra is hisz abban, hogy ellenőrizni és korlátozni kell a társadalom életmódját és politikai döntéseit.
Elmondta, hogy Irán új generációja harcol a kormány ellen, hogy véget vessen az iráni fiatalokkal szembeni diszkriminációnak. Bár a hálózatépítés és a követelések hangoztatása a közösségi hálózatokon keresztül minden társadalomban létezik, az iráni kormány rosszul teszi, hogy figyelmen kívül hagyja a fiatal generáció követeléseit egy olyan környezetben, ahol a legtöbb társadalmi, gazdasági és politikai tevékenységet az állam ellenőrzi.
Közben Khaniki rámutatott, hogy az idősebb generáció érdekében a kiváltságok diszkriminatív elosztásának folytatása eszkalálta a tiltakozásokat Iránban. Hozzátette, hogy az iráni kormány figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy a követelésekre való reagálás a felelősségi körébe tartozik.
Az iráni tüntetések harmadik hónapjába lépve egy másik iráni reformista kommentátor, Mohammad Reza Tadzsik az Etemad újságban megjelent kommentárjában azt javasolta, hogy a kormánytisztviselőknek kerülniük kellene az olyan bosszantó megjegyzéseket, amelyek még jobban felbőszítenék a fiatal tüntetőket.
Tadzsik az iráni tisztviselők retorikáját elavultnak és romlottnak, hangnemüket pedig agresszívnak, erőszakosnak és durvának minősítette. „Nemet mondanak minden kritikára és változásra irányuló követelésre. De ez a nyelvezet nem tud továbbmenni, akadályozza a kommunikációt és hiábavaló marad” – mondta.
Az ilyen merev retorika, mondta Tadzsik, véget vet az emberi kapcsolatoknak, és különösen a fiatalabb generációt idegeníti el. Megsérti a fiatal irániak lelkét, ócska hazugságként és csalásként hat.
Rámutatott, hogy „a politikai nyelv megtisztítása megtisztítja a politikai cselekvést. De ennek folyamatosan kell történnie, mivel a politikai retorikának összhangban kell lennie a modern kor követelményeivel. Az irániak politikai nyelvét ugyanúgy meg kell fiatalítani, mint ahogy a rómaiak eltörölték a latin nyelv durvaságát, és egy gazdag, törvények írására alkalmas nyelvre tértek át”.
Tadzsik továbbá úgy vélte, hogy az egészséges politika csak akkor őrizhető meg, ha a politikusok lemondanak a durva, vulgáris és erőszakos nyelvezetről. Azt mondta, a politikusoknak nem szabad azt gondolniuk, hogy bármit mondanak, az igaz és Istentől származik. Ehelyett az elképzeléseiket az emberek szavazatával kellene próbára tenniük.
Rámutatott, hogy a jelenlegi körülmények között, amikor a társadalom izgatott, a tisztességtelen megjegyzések csak tovább fokozzák a haragot és a gyűlöletet. Ezért bölcs dolog, ha az ország tisztségviselői legalább hallgatnak, hogy ne hergeljék még jobban az embereket.
Tadzsik nem nevezett meg senkit, de nyilvánvalóan a keményvonalas politikusokról és katonai parancsnokokról beszélt, akikről úgy vélik, hogy élvezik Ali Khamenei legfőbb vezető bizalmát.
Khoraszán tartományi képviselője, Ahmad Alamolhoda és a Khamenei hivatalának Kayhan című újságjának szerkesztője, Hossein Shariatmadari naponta pumpálja a gyűlöletbeszéd hullámait a társadalomba. A Forradalmi Gárda egyes parancsnokai folyamatosan megalázzák az iráni tüntetőket azzal, hogy „legyeknek” nevezik őket, egy még a „kecskéknél” is alacsonyabb rendű fajnak – Alamolhoda ezzel a becenévvel illette azokat az irániakat, akik a 2009-es manipulált választások és a 2019-es szokatlan üzemanyagár-emelés ellen tiltakoztak.
És nem csak a fiatalok lázadnak úgy általában, nem csak a munkások sztrájkolnak, a történelemben először a sportolók is politikai rebellióra adták a fejüket.
Miközben Irán labdarúgó-válogatottja hamarosan megkezdi útját a katari világbajnokságra, az Iszlám Köztársaság aggódik, hogy az esemény alkalmat ad a kormányellenes tüntetésekre.
Amióta a jelenlegi tüntetéshullám szeptember közepén, egy fiatal nő őrizetben bekövetkezett halálát követően elkezdődött, egyre több sportoló fejezte ki szolidaritását az emberekkel, akár merész nyilvános nyilatkozatokkal, akár az engedetlenség különböző formáival, például azzal, hogy nem éneklik el az Iszlám Köztársaság nemzeti himnuszát a mérkőzések alatt.
Kevesebb mint egy hónap alatt felgyorsult a tiltakozások mellett kiálló sportolók tempója, mivel az iráni labdarúgó-, strandfoci-, vízilabda-, kosárlabda- és ülőröplabda-válogatottak megtagadták, hogy elénekeljék a himnuszt, ami szinte minden nemzetközi versenyen szokás. Most, hogy a legnagyobb sportesemény a küszöbön áll, a rezsim minden eszközzel igyekszik elfojtani az ellenvélemény hangját.
A hatóságok komolyan megfenyegették a sportolókat és más hírességeket, hogy megakadályozzák őket a tiltakozókkal való nyilvános szolidaritási megnyilvánulásokban, de eredménytelenül.
Ahmad Rastineh, a parlament kulturális bizottságának szóvivője vasárnap azzal fenyegetőzött, hogy a játékosokat eltávolítják a nemzeti csapatból, és azt mondta, hogy „ha egy játékos nem érti megfelelően” az aktuális ügyeket, akkor nem szükséges megtartani a nemzeti keretben.
A hónap elején az Iszlám Köztársaság strandfutball-szövetsége megfenyegette a nemzeti csapat játékosait a kormányellenes tüntetésekkel való szolidaritásuk miatt.
A válogatott játékosai a Brazília elleni végső győzelmet követően nem éljeneztek és nem ünnepeltek a kupagyőzelem után, valamint az Egyesült Arab Emírségek elleni elődöntő mérkőzés elején sem voltak hajlandóak elénekelni az Iszlám Köztársaság himnuszát.
A döntő során az iráni csatár, Saeed Piramoun azzal fejezte ki szolidaritását az iráni tüntetőkkel, hogy egy gólt követően a hajvágás gesztusát imitálta. A gesztus az iráni nőkkel és a tiltakozó mozgalommal való szolidaritás nemzetközi szimbólumává vált, és számos nemzetközi sportoló és híresség posztolt képet magáról, amint újra eljátssza a mozdulatot. Az Iszlám Köztársaság tisztviselői fenyegető üzenetet küldtek az Egyesült Arab Emírségeknek is, amelyek a strandfoci Interkontinentális Kupának adtak otthont.
A szolidaritás egy új trend, amely az utóbbi napokban egyre nagyobb teret hódít, a biztonsági erők által a beludzs többségű Szisztán és Beludzsisztán tartományban megölt egyik tüntető fotójának megjelenítése.
Az ikonikus fotón, amely egy korábbi eseményről származik, Khodayar Lojei látható egy oszlophoz bilincselve, miközben egy pohár vizet helyeztek a közelébe, de olyan távolságra, amit nem tud elérni. Több futball- és futsaljátékos ugyanebben a helyzetben ült ahelyett, hogy egy gólt követően szurkolna, miközben egy másik játékos egy jelképes pohár vizet tett a közelükbe.
Szintén vasárnap Andrea Stramaccioni, a népszerű Esteqlal labdarúgóklub korábbi olasz edzője egy Instagram-sztoriban közölte, hogy több iráni állami televízió sportműsora is megkereste, hogy a világbajnokság alatt vendégként szerepeljen a műsoraikban, megjegyezve, hogy visszautasította az ajánlatokat, mert az állami műsorszolgáltató elnyomja az emberek hangját.
Az irániakhoz fordulva azt mondta: „A szívem veletek van, és az általatok nem elfogadott műsorokban és televíziókban való szereplés visszautasítása a legkevesebb, amivel támogathatom bátor mozgalmatok. Ne veszítsétek el a reményt, mert az iráni emberek, akiket láttunk, sokkal többet érdemelnek annál, mint amit már kaptak”.
Az iráni kosárlabda-válogatott kínai csapat elleni mérkőzését követő sajtótájékoztatón több újságíró is kisétált, hogy szolidaritását fejezze ki a tüntetőkkel szembeni, az iszlám köztársaság által elkövetett halálos erőszakról szóló tudósítás miatt letartóztatott társaival.
„Kollégáinkat egy ideje letartóztatták, és most börtönben vannak. Nem tudjuk folytatni a munkánkat, amíg nem engedik ki őket… Úgy döntöttünk, hogy elhagyjuk ezt a helyet. Nem vagyunk kémek vagy bűnözők. Újságírók vagyunk. Csak újságírók vagyunk; sportújságírók” – mondta az egyik riporter, mielőtt elhagyta a termet.
Ennyi iráni hír jutott mára, de maradjanak a Zónán, mert rövidesen érkezik az ukrajnai és oroszországi események összefoglalója.