Khamenei ajatollah még mindig nem látja, mekkora problémával kellene szembenéznie: a legújabb intézkedései továbbra is erőszakosak és elnyomóak, csak épp így hamar odáig fajulhat a helyzet, hogy az elnyomottaknak már nem lesz veszítenivalójuk: és akkor megállíthatatlanok lesznek.
A bíróságok már meghozták az első halálos ítéletet, melyet számtalan követ majd, a letartóztatott tüntetők közül még az a szerencsés, aki öt-tíz évvel megússza – ez azért fontos mert így legalább világossá válik, mit kockáztat, aki kimegy a perzsa városok utcáira tüntetni. Rossz esetben még az életét is, de sok-sok börtönévet mindenképpen. Képzelhető, milyen pokoli lehet a helyzet, ha ez sem képes visszatartani a népet a demonstrációktól.
De lássuk az elmúlt nap iráni eseményeit. Az iráni válságról szóló híreket az American Enterprise Institute Critical Threats Project (CTP) szerkeszti az Institute for the Study of War (ISW) támogatásával.
Ali Khamenei ajatollah legfelsőbb vezető valószínűleg fellép a prominens szunnita klerikus, Moulana Abdol Hamid ellen, aki az elmúlt hetekben egyre kritikusabbá vált a rendszerrel szemben. Az iráni média arról számolt be, hogy Khamenei november 13-án magas rangú küldöttséget küldött Szisztán és Beludzsisztán tartományba, élén a politikai tanács vezetőjével, Mohammad Dzsavád Haj Ali Akbarival, aki korábban a tüntetőkre kiszabott szigorú büntetések mellett érvelt, és a rendszerellenes tüntetéseken részt vevő embereket „barbár lázadóknak” nevezte. Ali Akbari találkozott Abdol Hamiddal és más helyi szunnita hittudósokkal, amely találkozó során Abdol Hamid állítólag az iráni szunnita közösség elleni diszkrimináció példájaként jellemezte a közelmúltbeli tiltakozó akciókat Szisztán és Beludzsisztán egész területén, egy Abdol Hamidhoz közvetlen vagy közvetett hozzáférést igénylő hírügynökség szerint. Abdol Hamid emellett bírálta a rendszert, amiért az nem ítélte el nyilvánosan a biztonsági erők erőszakos fellépését a Zahedan és Khash városokban a rendszerellenes tüntetések erőszakos elfojtása során. Abdol Hamid az elmúlt hetekben hasonló kritikákat fogalmazott meg a rendszerrel szemben, és egyes megjegyzései valószínűleg további zavargásokat szítottak Szisztán és Beludzsisztán tartományban. A közösségi média felhasználói dokumentálták, hogy az elmúlt hetekben Abdol Hamid pénteki imaprédikációit követően több száz zahhedani lakos vett részt a rendszerellenes tüntetéseken. Ali Akbari Abdol Hamiddal való találkozójának célja valószínűleg az, hogy visszatartsa őt a rendszer további nyilvános kritikájától. Abdol Hamid döntés előtt áll: vagy abbahagyja a zavargások szítását, vagy nem engedelmeskedik a legfelsőbb vezető valószínűleg erre vonatkozó utasításának. Abdol Hamid első megjegyzései arra utalnak, hogy talán az utóbbit választja.
Ali Akbari látogatása azt is jelezheti, hogy Khamenei nem helyesli, ahogyan a helyi tartományi vezetők reagálnak a rendszerellenes tüntetésekre Szisztán és Beludzsisztán tartományban. Ali Akbari látogatása önmagában véve némileg rendhagyó: Khameneinek mind a 31 iráni tartományban van képviselője, ezért Szisztán és Beludzsisztán tartományban jellemzően nem lenne szüksége további képviseletre. Ali Akbari célozgatott arra, hogy a szisztáni és beludzsisztáni legfelsőbb vezető képviselője és a tartományi kormányzó tett néhány intézkedést a folyamatban lévő zavargások ellen, de csapata a legfelsőbb vezető által részletezett „különleges tervet” fogja végrehajtani. Ali Akbari megjegyzései arra utalhatnak, hogy a legfelsőbb vezető a tartományi tisztviselőket hibáztatja azért, hogy nem sikerült elfojtani a Szisztánban és Beludzsisztánban zajló zavargásokat, vagy hogy Khamenei elvesztette a beléjük vetett bizalmát.
Ebrahim Raisi iráni elnök november 12-én Teheránban tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel (videokapcsolat útján). Raisi és Putyin állítólag a gazdasági és politikai kérdésekben folytatott kétoldalú együttműködésről tárgyaltak. Az iráni média a jelek szerint nem reklámozta a hívást. Nyikolaj Patrusev, az orosz Biztonsági Tanács titkára november 8-án emellett találkozott Ali Shamkhanival, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács titkárával, valószínűleg azért, hogy megvitassák az iráni ballisztikus rakéták esetleges eladását Oroszországnak, ahogy arról a CTP korábban beszámolt.
Putyin folyamatos elköteleződése az iráni rezsim mellett a biztonsági együttműködéssel kapcsolatban azt jelezheti, hogy az iráni tárgyalófelek többet kérhetnek, mint amit Putyin készségesen hajlandó felajánlani az iráni rakéták és drónokért cserébe.
A legfontosabb hírek röviden:
-
-
- Ali Khamenei ajatollah legfelsőbb vezető valószínűleg fellép a prominens szunnita klerikus, Moulana Abdol Hamid ellen, aki az elmúlt hetekben egyre kritikusabbá vált a rezsimmel szemben.
- Ebrahim Raisi iráni elnök november 12-én telefonbeszélgetést folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és valószínűleg tárgyaltak iráni ballisztikus rakéták Oroszországnak történő eladásáról.
- Öt tartomány hét városában legalább 12 tüntetés zajlott.
- A bebörtönzött iráni emberi jogi aktivista, Hoszein Ronaghi bántalmazása új lendületet adhat a jelenleg is zajló, rendszerellenes tiltakozásoknak.
- Az iráni igazságszolgáltatás előzetes ítéleteket hozott a Teherán tartományban letartóztatott tüntetők ellen, köztük egy halálosat is.
- Izraeli harci repülőgépek légicsapást mértek egy valószínűleg iráni precíziós lőszereket tartalmazó raktárra a szíriai Homsz tartományban lévő Shayrat légibázison.
-
Rendszerellenes tüntetések:
November 13-án öt tartomány hét városában legalább 12 tüntetésre került sor. A CTP mérsékelt vagy nagy valószínűséggel úgy ítéli meg, hogy az alábbi helyszíneken tüntetések zajlottak.
Karaj, Alborz tartomány (lakosság: kb. 1 970 000 fő)
Egy tucat középiskolás vagy egyetemista vonult végig Karaj város egyik utcáján, és a „halál a diktátorra”, a „szabadság, szabadság, szabadság” és egyéb rezsimellenes jelszavakat skandálta.
Iszfahán város, Iszfahán tartomány (lakosság: kb. 1 961 000 fő)
Több tucatnyi idős polgár gyűlt össze Iszfahán városának egyik utcáján, hogy tiltakozzon és azt skandálja, hogy „csak az utcára vonulva kapjuk meg a jogainkat”.
Teherán város, Teherán tartomány (lakosság: kb. 8 700 000 fő)
Tüntetők tucatjai vonultak végig Teherán utcáin, és a „halál a diktátorra”, a „halál a rendőrségre”, „halál Khameneire” és egyéb rendszerellenes jelszavakat skandáltak. A közösségi médiában terjesztett felvételek hangfelvételei arra utalnak, hogy a tüntetők elsősorban középiskolások lehettek.
Az Allameh Egyetem több tucat diákja tiltakozott az egyetemen és rendszerellenes jelszavakat skandált.
A Teheráni Egyetem meghatározatlan számú hallgatója az egyetemen tüntetett az ellen, hogy a rezsim biztonsági erői letartóztatták a korábbi tüntetések során az egyetemen tüntetőket.
A Soura Egyetem több tucat diákja tüntetett az egyetemen, és azt skandálták, hogy „a végsőkig kiállunk bajtársaink véréért”.
Tüntetők tucatjai gyűltek össze a Dey kórház előtt, hogy a rezsim biztonsági erői ellen tüntessenek, amiért brutálisan bántalmazták a letartóztatott tüntetőt, Hossein Ronaghit (erről részletesebben is beszámolok majd). A biztonsági erők megakadályozták a tüntetők bejutását a kórházba, majd könnygázt vetettek be, hogy megpróbálják feloszlatni a tüntetőket.
*Sardasht, Nyugat-Azerbajdzsán tartomány (lakosság: kb. 68 165 fő)
Tüntetők tucatjai már a harmadik egymást követő napon vonultak végig egy Sardasht külvárosában lévő falun, hogy tiltakozzanak az ellen, hogy a rendszer biztonsági erői megöltek egy helyi lakost. A valószínűleg középiskolás korú tüntetők azt skandálták, hogy „a tűz és a vér gyermekei vagyunk, megbosszuljuk a mártírt!”
Ourmia, Nyugat-Azerbajdzsán tartomány (lakosság: kb. 736 224 fő)
Az Ourmiai Azad Egyetem több tucat diákja tüntetett az egyetemen, és azt skandálták, hogy „1500 embert öltek meg a mi novemberünkben”, „ne féljetek, mindannyian együtt vagyunk” és más rendszerellenes jelszavakat hangoztattak.
A CTP alacsony valószínűséggel értékeli úgy, hogy az alábbi helyszíneken tüntetések zajlottak.
Saghez, Kurdisztán tartomány (lakosság: kb. 165 258 fő)
Iráni közösségi média-fiókok olyan felvételeket terjesztettek, amelyeken autók dudálnak szolidaritásból a középiskolás diákokkal, akik állítólag kamerán kívül tüntetnek egy saghezi utcán.
Boukan, Nyugat-Azerbajdzsán tartomány (lakosság: körülbelül 193 501 fő)
Iráni közösségi média fiókok olyan felvételeket terjesztettek, amelyeken állítólag Boukan egyik utcájában egy meg nem határozott számú tüntető által gyújtott tűz látható.
Megjegyzés: A CTP csillagokkal jelöli azokat a tüntetéseket, amelyeken a meggyilkolt tüntetőkre emlékező gyászolók is részt vettek.
A bebörtönzött iráni emberi jogi aktivista, Hossein Ronaghi bántalmazása új lendületet adhat a jelenleg is zajló, rendszerellenes tiltakozásoknak. A közösségi média felhasználói november 13-án fokozott aggodalmukat fejezték ki Ronaghi biztonságáért. Ronaghi testvére azt állította, hogy az Evin börtönből átszállították a teheráni Dey kórházba, de a rezsim az orvosi ellátás helyett esetleg meg akarja ölni. November 13-án este néhány teheráni tüntető összegyűlt a Dey kórház közelében, hogy kifejezze szolidaritását Ronaghi iránt. Az iráni hatóságok bebörtönözték Ronaghit, mert 2009-ben részt vett a Zöld Mozgalom tüntetésein, 2022 februárjában elítélt egy internetkorlátozási törvényjavaslatot, és 2022 szeptemberében egy rendszerellenes csatornán népszerűsítette a Mahsa Amini-tüntetéseket.
Az iráni igazságszolgáltatás előzetes ítéleteket hozott a Teherán tartományban letartóztatott tüntetők ellen, köztük egy halálosat is. Ez az első halálos ítélet, amelyet a 2022-es Mahsa Amini-tüntetéshullám során letartóztatott tüntető ellen hoztak. Öt másik tüntető öt-tíz év börtönbüntetést kapott a tüntetéseken való részvételért. Gholam Hoszein Mohseni Ejei igazságügyi vezető november 7-én felszólította az igazságügyi hatóságokat, hogy gyorsítsák fel a letartóztatott tüntetők felelősségre vonását és elítélését, amint arról a CTP korábban beszámolt (ezt is alaposabban taglalom majd).
A Wall Street Journal arról számolt be, hogy az iráni külügyminisztérium jelentést küldött a külföldi nagykövetségeknek, amelyben megvédte emberi jogi teljesítményét, és tagadta, hogy a rendfenntartó parancsnokság erői szeptember 16-án megölték Mahsa Aminit. A jelentés állítólag azzal vádolta az Egyesült Államokat és más, meg nem nevezett európai országokat, hogy a tüntetők támogatásával beavatkoznak az iráni belügyekbe, és ezzel szítják a zavargásokat. A jelentés egybeesik azzal a hírrel, hogy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa a november 21-i héten rendkívüli ülést tart Irán erőszakos tüntetéselnyomási taktikájáról. A rendszer gyakran bírálja a külső szereplőket a zavargások szításában játszott szerepük miatt, de ritkán ad ki az emberi jogi helyzetét védő jelentéseket ezeknek a szereplőknek.
Az IRGC Hamzeh Seyyed ol Shohada főparancsnoka, Mohammad Taghi Osanlou bejelentette, hogy tisztjei az elmúlt hetekben a „forradalomellenes” csoportok több mint 100 tagját vették őrizetbe és jelentős mennyiségű fegyvert foglaltak le. Osanlou felszólította az iraki kormányt, hogy gondoskodjon jobb biztonságról az iráni-iraki határon. Osanlou megjegyzései arra utalhatnak, hogy az elmúlt hetekben egyre nagyobb nyomás nehezedett rá a zavargások elfojtása érdekében.
Az ellenállás tengelye és a regionális fejlemények:
Izraeli harci repülőgépek légicsapást hajtottak végre egy valószínűleg iráni precíziós lőszereket tartalmazó raktár ellen a szíriai Homsz tartományban található Shayrat légibázison. A Szíriai Arab Hírügynökség jelentése szerint a légicsapás következtében a Szíriai Arab Hadsereg két katonája meghalt, további három pedig megsebesült. A közösségi média felhasználói több robbanásról készült felvételeket és képeket terjesztettek az első légicsapást követően, ami arra utal, hogy a légicsapás nagyszámú robbanó lőszert semmmisített meg. Az izraeli légierő célba vette és megölte az IRGC és az iráni proxyk több olyan emberét is, akik valószínűleg precíziós irányítású lőszereket és olajat szállítottak Kelet-Szírián keresztül november 8-án, amint arról a CTP korábban beszámolt. Irán gyakran megtorolja az amerikai erők ellen az izraeli akciókat Szíriában. Irán fokozhatja az amerikai erők elleni megtorló intézkedéseket válaszul az egyre gyakoribb izraeli légicsapásokra.
Akkor lássuk Hoszein Ronaghi esetét, az Iran International írása alapján.
Teheráni lakosok rohanták meg vasárnap este az egyik kórházat, amikor híre ment, hogy a bebörtönzött iráni másként gondolkodó Hoszein Ronaghit kritikus állapotban szállították oda.
Ronaghi iráni blogger, emberi jogi aktivista és politikai másként gondolkodó, akit szeptember 24-én ügyvédeivel együtt letartóztattak az Evin börtön ügyészi hivatala előtt, majd börtönbe szállították, ahol megkínozták és mindkét lábát eltörték.
Ronaghi, aki letartóztatása óta éhségsztrájkot folytat a kormányellenes harcok közepette, szombat óta megtagadja a folyékony táplálékot és a vizet is.
A közösségi médiában közzétett videókon látható, hogy a tüntetők vasárnap késő este a Dey kórház előtt gyűltek össze, és olyan jelszavakat skandáltak, mint „Halál a diktátorra”.
Más videókon az látható, hogy a rendőri erők fegyverekkel és könnygázzal oszlatják a kórház előtt összegyűlt embereket.
Az emberek azután siettek a kórházhoz, hogy testvére, Hassan egy tweetben azt írta, hogy a biztonságiak Ronaghit a börtönből kórházba szállították. Azt mondta, hogy testvére „teljesen éber állapotban szállt fel egy mentőautóra, miután beszélt az édesanyjával”, és hozzátette: „bármi is történik Hoszeinnel, az nem más, mint egy előre megtervezett forgatókönyv, mert meg akarják ölni”.
Nem sokkal később egy másik tweetben azt írta, hogy az ügynökök a Dey kórház egyik osztályára vitték Hoszeint, hozzátéve, hogy elküldték az osztály teljes személyzetét és az ápolókat, akik helyett a sajátjaikat hozták.
Ezt követően a Teheráni Szomszédság Ifjúsága nevű névtelen csoport felszólította az embereket, hogy gyűljenek össze a Dey kórház körül, és ne hagyják, hogy a rezsim erői ismeretlen helyre szállítsák Ronaghit.
Az Iran International által kapott információk alapján azonban Hossein Ronaghit a börtönből a Teherán központjában lévő Sina kórházba szállították.
A jelentések szerint az intenzív osztályon volt, és szívmasszázst adtak neki.
Az Evinben Ronaghival együtt bebörtönzött neves iráni filmrendezők, Dzsafar Panahi és Mohammad Raszulof már korábban aggodalmukat fejezték ki az életéért, és figyelmeztették, hogy bármikor szívrohamot kaphat.
A 37 éves Ronaghi, a The Wall Street Journal munkatársa évek óta az iszlám köztársaság egyik legbátrabb kritikusa, aki még mindig az országban van.
A múlt héten a lap vezércikket jelentetett meg, amelyben védelmébe vette Ronaghit, és támadta fogva tartását, mondván, hogy hamisak a kormány vádjai, miszerint a nemzetbiztonság ellen vétett.
„Az igazi bűne az, hogy felhívja a nyugati figyelmet – többek között ezeken az oldalakon – arra, hogy a rezsim hogyan sérti meg honfitársai jogait. Ronaghi úr nem hajlandó elmenekülni Iránból, és szeptember 24-én feladta magát a hatóságoknak, hogy megkímélje családját és barátait a bujkálás kockázatától”.
A korábbi kínzások során a disszidens elvesztette egyik veséjét, a második veséje pedig az emberi jogi források szerint 60 százalékban működik.
Hossein Ronaghit az elmúlt 13 évben többször letartóztatták és bebörtönözték. A választások utáni tüntetésekben játszott szerepe miatt 2009-ben vették őrizetbe. Ronaghit 2022 februárjában ismét letartóztatták, miután bírálta azt a törvénytervezetet, amely korlátozná az internet-hozzáférést Iránban.
Csoda lesz, ha élve kikerül a hatóságok karmai közül – viszont ha belehal abba, ahogyan bánnak vele, fél Teherán lángba borul. Viszont olyan ember már egészen biztos, hogy van, aki bele fog halni a hatósági bánásmódba: az, akit halálra ítéltek. Hogyan is állunk ezzel?
Egy iráni forradalmi bíróság kimondta az első halálos ítéletet egy tüntető ellen, egy másik bíróság pedig öt másik tüntetőt ítélt el egyenként öt és tíz év közötti börtönbüntetésre.
Az iráni igazságszolgáltatás szerint ez csak a kezdete az elmúlt két hónap tüntetései során letartóztatottakkal kapcsolatos tárgyalásoknak, és további tárgyalásokat tartanak majd később.
Az iráni igazságszolgáltatás nem nevezte meg a fogvatartottakat, de azt állította, hogy a halálra ítélt fiatalember állítólag felgyújtott egy kormányhivatali épületet.
Az ítéleteket egy „elsőfokú bíróság” hozta, és azok megváltoztathatók, ha az elítéltek fellebbviteli bíróság elé viszik az ügyet.
Senki sem tudja, hogy mikor és hol tartották a tárgyalásokat, vagy hogy a vádlottaknak volt-e lehetőségük a védekezésre. A legtöbb hasonló esetben a kormány nem engedi meg a vádlottaknak, hogy saját ügyvédet válasszanak, és nincs tisztességes eljárás.
Közben az iráni főügyész, Mohammad Dzsafar Montazeri ismételten azt állította, hogy „az Iránban zajló tüntetéseket az Egyesült Államok és más nyugati országok irányítják. A tüntetők egy részét megtévesztették, másokat pedig lefizettek, hogy megállítsák az Iszlám Köztársaság fejlődését”.
Montazeri azt állította, hogy a tüntetők eddig mintegy 40 forradalmi gárdistát, Baszidzs-milicistát és más biztonsági alkalmazottat öltek meg.
Az iráni tüntetők elleni első ítéleteket körülbelül egy héttel azután hozták meg, hogy mintegy 227 iráni törvényhozó az őrizetbe vett tüntetők kivégzésére szólított fel. Az elmúlt két napban azonban néhányan közülük megpróbálták cáfolni a jelentést, miután más politikusok, szakértők és a közösségi média felhasználói rendkívül hevesen elítélték azt.
Egyes aktivisták a közösségi médiában azzal fenyegetőztek, hogy erőszakos visszavágással és a turbánleverésen túlmutató válaszlépésekkel válaszolnak a tiltakozóknak a keményvonalas igazságszolgáltatás és a biztonsági erők által végrehajtott kivégzéseire.
Montazeri ügyész hozzátette, hogy bár a bíróságok utasítást kaptak az ügyek gyors kivizsgálására, a tárgyalások a vártnál tovább tarthatnak, mivel a tárgyalásokat szorgalmasan kell folytatni.
Közben iráni szakértők azt tanácsolták mind a kormánynak, mind a tüntetőknek, hogy kerüljék a radikalizmust. Mansoor Haghighatpur politikai aktivista a Nameh News honlapnak nyilatkozva elmondta, hogy „Iránban mind a baloldali, mind a jobboldali radikálisok túl messzire mentek, és az Iszlám Köztársaságnak mindkettőtől meg kellene szabadulnia”.
Hozzátette, hogy a radikálisok megakadályozták a 2015-ös atomalku felélesztéséről szóló tárgyalások eredményességét, megtámadták a szaúdi és a brit nagykövetséget Iránban, és számos további veszteséget okoztak az iszlám köztársaságnak és az iráni népnek. A 83 éves uralkodó, Ali Khamenei és a Forradalmi Gárda által irányított rezsim magjához hű keményvonalasokra utalt. Ezek az elemek szükség esetén szabadon tevékenykednek, mint például a szaúdi nagykövetség elleni 2016. januári támadás és pusztítás esetében, amikor senkit sem büntettek meg.
Haghighatpur hozzátette, hogy a tisztviselőknek biztosítaniuk kell valamennyi politikai csoport részvételét a döntéshozatalban, ha az országot a demokrácia alapján akarják irányítani.
Úgy érvelt, hogy a kormánynak segítenie kell az embereket abban, hogy hangot adjanak követeléseiknek, és ehhez az állami televíziót és a közösségi médiát kell használnia. Mindezt úgy, hogy a kormány megtiltotta a közösségi médiához való hozzáférést, az állami televíziót pedig sokan elítélték az egyoldalú műsorszerkesztés miatt. Haghighatpur azt is mondta, hogy az embereknek lehetővé kell tenni, hogy a parlament (Majles) előtt gyűljenek össze, hogy hangot adjanak politikai követeléseiknek.
„Láttuk, hogy olyan mérsékelt politikusokat támadtak”, mint Hasszán Khomeini, Ali Akbar Nateq Nouri és Ali Laridzsáni a beszédeik során. „Ha hagyják, hogy a radikálisok aktívak legyenek, további károkat fognak okozni a rezsimnek” – mondta Haghighatpur anélkül, hogy utalt volna arra, hogy ki ellenőrzi és irányítja ezeket az erőket.
Mansoor Haghighatpur dicséretesen mértéktartó politikus, azonban megfeledkezik arról, hogy élet és halál kérdésében mindenki radikális: mármint, a halált utasítja el radikálisan, így a rendszer akkor fogja átlépni a vörös vonalat, amin túl már csak bukhat, amikor az első tüntetőt kivégzik. És hát a halálos ítélet már megvan.
Eddig tartottak az iráni hírek, de maradjanak a Zónán, mert rövidesen érkezik az ukrajnai és oroszországi események összefoglalója.