Szele Tamás: A megjavíthatatlan rendszer

Iránban a tegnapi enyhe visszaesés után ma, holnap és holnapután a tiltakozások komoly fellángolására lehet számítani, ami egyértelműen a rendszer újabb agresszív válaszát válthatja ki, ha csoda nem történik – és az még az Iszlám Köztársaságban sem gyakori – melyek újabb tüntetéseket és sztrájkokat váltanak ki, azok újabb hatósági brutalitással járnak majd…

És így megy majd tovább, végestelen-végig, amíg a rendszer meg nem dől, sőt, esetleg utána is, ha nem sikerül egy mindenki számára elfogadható, tehát minimum plurális-demokratikus-szekuláris államrendet kialakítani. Ne tessék most „demokráciaexportról” locsogni, ugyanis ha hiszik, ha nem, Irán államformája hivatalosan most is képviseleti demokrácia, csak a népképviseleti rendszer alá van rendelve az egyházi alapú struktúráknak és végső soron Khamenei egyszemélyes hatalomgyakorlásának. Ami viszont nem jelenti azt – erről jelenleg éles társadalmi vita folyik Iránban – hogy elég kivenni ezt az egy tényezőt a rendszerből és máris élhető államot kapunk, mert nem így van. Ha viszont minden orvoslásra váró sérelmet tekintetbe fognak venni, meg kell szüntessék a jelenlegi államformát.

No mindegy, meglátjuk, Irán hogyan birkózik majd meg ezzel a bonyolult feladattal, mi lássuk inkább az elmúlt nap eseményeit. Az iráni válságról szóló híreket az American Enterprise Institute Critical Threats Project (CTP) szerkeszti az Institute for the Study of War (ISW) támogatásával. (https://www.understandingwar.org/backgrounder/iran-crisis-update-november-14)

A tiltakozó akciók és sztrájkok valószínűleg fokozódni fognak november 15. és 17. között. A tiltakozások koordinátorai és szervezői megismételték felhívásukat a tiltakozásokra és országos sztrájkokra ezeken a napokon, és arra is felszólították a polgárokat, hogy ne fizessék ki a közüzemi számláikat. A közösségi média-fiókok november 14-én videókat tettek közzé, amelyeken azt állítják, hogy a tiltakozók a kelet-azerbajdzsáni Tabrizból Teheránba utaznak, hogy ott tüntessenek és „elfoglalják” Teheránt Más tiltakozók hasonló retorikát használtak az elmúlt napokban, és arra szólították fel a polgárokat, hogy a közelgő tiltakozások során foglaljanak el egy teheráni főútvonalat, amint arról a CTP korábban beszámolt.

A közösségi médiabejegyzések egyre inkább úgy állítják be a folyamatban lévő tüntetéseket, mint az iráni korábbi tiltakozási hullámok csúcspontját, ami növelheti a tüntetések részvételi arányát. A közösségi médiában keringő tiltakozó videók összekapcsolják a november 15-re tervezett tüntetéseket az Iszlám Köztársaság történelmének korábbi eseményeivel, különösen a tiltakozási hullámokkal, mint például a politikai foglyok tömeges kivégzése a rezsim által 1988-ban, valamint az 1999-es diáktüntetések leverése, a 2009-es Zöld Mozgalom és a 2019-es Véres Aban-tüntetések. Ez a szélesedő üzenet visszhangra találhat a sok különböző társadalmi-gazdasági osztály és közösség között, amelyek a korábbi tiltakozó megmozdulások élére álltak Iránban.

A korábbi reformpárti elnök, Mohammad Khatami november 14-én egy Instagram-bejegyzésben reformokra szólított fel. Khatami kijelentette, hogy a jelenlegi kormányzás Iránban „rossz és hibás”, és felszólította az iráni hatóságokat, hogy érezzék át és értsék meg a tiltakozók követeléseit, különösen az iráni fiatalokét. Khatami kijelentette, hogy az Iszlám Köztársaság összeomlása „nem lehetséges és nem is kívánatos”, de figyelmeztetett, hogy a rendszer reformjának elmaradása „társadalmi összeomláshoz” vezethet. Az Instagram-bejegyzés Khatami első jelentősebb megjegyzése a tüntetésekkel kapcsolatban, miután az október 26-i sirazi támadást követően röviden bírálta az erőszakot. A rendszer legalább 2010 óta megtiltotta az állami médiának, hogy megemlítse Khatamit, cenzúrázta őt és csökkentette nyilvános jelenlétét.

Az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) november 14-én újrakezdte a rendszerellenes kurd fegyveresek elleni támadásokat az iraki Kurdisztánban, megtorlásul a tüntetések szításában játszott vélt szerepükért. Az IRGC drón- és rakétatámadást hajtott végre Szulejmanija tartomány Zirgwez régiója ellen, amelynek során a jelentések szerint legalább két kurd fegyveres meghalt és több másik megsebesült. Az IRGC-hez kötődő média a támadásról szóló beszámolójában az IRGC szeptember 28-i nyilatkozatára hivatkozott, amelyben megesküdött, hogy addig támadja a kurd fegyveresek állásait, amíg azok nem fenyegetik tovább a rendszert. Az IRGC szárazföldi erőinek parancsnoka, Mohammad Pak Pour dandártábornok november 14-én megismételte a rendszer azon állítását, hogy az iraki Kurdisztánban lévő kurd fegyveresek szítják a tiltakozásokat és terrortámadásokat hajtanak végre Iránban. Az IRGC korábban szeptember 27-től október 7-ig 12 egymást követő napon keresztül támadta a kurd fegyveresek állásait az iraki Kurdisztánban.

A legfontosabb hírek röviden:

• • • A tiltakozó tevékenység és a sztrájkok valószínűleg fokozódni fognak november 15. és 17. között.
    • A közösségi média-fiókok egyre inkább úgy állítják be a folyamatban lévő tüntetéseket, mint a korábbi iráni tiltakozási hullámok tetőpontját, ami növelheti a tiltakozásokon való részvételt.
    • Mohammad Khatami volt reformpárti elnök egy Instagram-posztban reformokra szólított fel.
    • Az IRGC újrakezdte az iraki Kurdisztánban a rendszerellenes kurd fegyveresek elleni támadásokat, megtorlásul a tüntetések szításában játszott vélt szerepükért.
    • Kilenc tartomány kilenc városában legalább tíz tüntetésre került sor.
    • Morteza Mahmoudvand keményvonalas parlamenti képviselő bírálta azt a 227 parlamenti képviselőt, akik aláírták a letartóztatott tüntetők kemény és gyors felelősségre vonását követelő levelet.
    • A The New York Times cikket közölt, amelyben részletesen bemutatta, hogy a rendszer milyen emberi jogi jogsértéseket követ el a letartóztatott gyerekekkel szemben.

Rendszerellenes tüntetések:

November 14-én kilenc tartomány kilenc városában legalább tíz tüntetésre került sor. A tüntetések valószínűleg november 15-én még nagyobb méreteket öltenek majd. A CTP mérsékelt vagy nagy valószínűséggel úgy ítéli meg, hogy az alábbi helyszíneken tüntetések zajlottak.

Megjegyzés: A CTP csillaggal jelöli azokat a tüntetéseket, amelyeken a meggyilkolt tüntetőkre emlékező gyászolók is részt vettek.

Karaj, Alborz tartomány (lakosság: kb. 1 970 000 fő)

Tüntetők tucatjai skandálták a „halál a diktátorra” jelszót Karaj város egyik utcáján.

Maragheh, Kelet-Azerbajdzsán tartomány (lakosság: körülbelül 175 255 fő)

Több mint 100 Maragheh-i egyetemi hallgató rendszerellenes jelszavakat skandált az egyetem campusán, köztük azt, hogy „nő, élet, szabadság”.

Ghazvin város, Ghazvin tartomány (lakosság: kb. 402 748 fő)

A Ghazvini Orvostudományi Egyetem több tucatnyi tüntetője a letartóztatott iráni aktivista, Hossein Ronaghi nevét skandálta az egyetemen tartott tüntetésen.

Rasht, Gilan tartomány (lakosság: körülbelül 679 995)

Több tucatnyi tüntető, valószínűleg tizenévesek, a „halál a diktátorra” jelszót skandálták Rashtban, a Bistoun utcán.

*Sanandaj, Kurdisztán tartomány (lakosság: kb. 414 069 fő)

Több mint 100 tüntető a „halált az árulóra” jelszót skandálta Matin Nasri 40 napos megemlékezésén. A biztonsági erők megölték a 19 éves Nasrit, mert részt vett a rezsimellenes tüntetéseken. Egyes közösségi médiaoldalak arról számoltak be, hogy a biztonsági erők megölték Nasrit, aki katona volt, mert nem volt hajlandó elfojtani a tüntetéseket, dezertált és csatlakozott a rendszerellenes tüntetésekhez. A CTP nem tudja megerősíteni ezeket a jelentéseket, és nem világos, hogy Nasri melyik katonai szervezet tagja lehetett.

*Teherán város, Teherán tartomány (lakosság: kb. 8 700 000 fő)

Több mint 100 gyászoló rendszerellenes jelszavakat skandált Yalda Agha Fazli temetésén a Teherán északi részén található Saadat Abad mecsetben. A biztonsági erők őrizetbe vették Agha Fazlit, mert részt vett a rezsimellenes tüntetéseken. Agha Fazli a szabadon bocsátása után öngyilkos lett. A tüntetők azt skandálták: „Elvettétek a mi Yaldánkat, és visszahoztátok a holttestét”. A biztonsági erők a jelentések szerint könnygázt, festékgolyókat, paprikaspray-t és hanggránátokat vetettek be a mecsetben vagy annak közelében, hogy feloszlassák a tömeget.

Meghatározatlan számú tüntető „Halál a diktátorra” jelszót skandálta tegnap este a Teherán északi részén fekvő Saadat Abadban. A tüntetők a jelek szerint tüzet gyújtottak az utcán. Ezek a tüntetések valószínűleg Yalda Agha Fazli temetéséhez kapcsolódtak, vagy azt ösztönözték.

*Sardasht, Nyugat-Azerbajdzsán tartomány (lakosság: kb. 68 165 fő)

Meghatározatlan számú tüntető rendszerellenes jelszavakat skandált Heyman Hamzeh harmadik napi megemlékezésen. Később több mint 100 tüntető vonult fel a Sardasht megyei város egyik utcáján Hamzeh emlékére.

A CTP alacsony valószínűséggel értékeli úgy, hogy az alábbi helyszíneken tiltakozásokra került sor:

Kermanshah város, Kermanshah tartomány (lakosság: kb. 946 651 fő)

Meghatározatlan számú tüntető a „halál a diktátorra” jelszót skandálta a város egyik utcáján. A rendelkezésre álló felvételek alapján nem világos, hogy ez az esemény megfelel-e a CTP tiltakozó tevékenységre vonatkozó küszöbértékének.

Arak, Markazi tartomány (lakosság: kb. 520 944 fő)M

Meghatározatlan számú tüntető a „halál a diktátorra” jelszót skandálta a város egyik utcáján. A rendelkezésre álló felvételek alapján nem világos, hogy ez az esemény megfelel-e a CTP tiltakozási küszöbértékének.

A Qom Szeminárium Kulturális Csoportok Koordinációs Tanácsának titkára, Mahmoud Moghaddami október 17-én nyilatkozatot adott ki, amelyben bírálta a többi magas rangú Qom-i klerikust a tüntetések támogatása miatt – írja az IranWire rendszerellenes csatorna. Moghaddami konkrétan bírálta Aszadollah Aszadollah Bajat Zanjani ajatollahot és Alavi Karaji ajatollahot. Bayat Zanjani korábban bírálta a biztonsági erőket Mahsa Amini szeptember 17-i halála miatt, amint arról a CTP korábban beszámolt. Karaji hasonlóan bírálta a rezsim tüntetések elleni fellépését. Ha igaz, akkor ez az IranWire-jelentés még inkább rávilágít a politikai megosztottságra Qomban, amelyet a tiltakozási hullám tovább súlyosbított.

A Baszidzs szervezet egyik tagja november 14-én meghalt, miután október 14-én ismeretlen fegyveresek lelőtték őt a Khoraszan Razavi tartománybeli Mashhadban. A Baszidzs-tagot kórházba szállították, majd később belehalt sérüléseibe.

Morteza Mahmoudvand keményvonalas parlamenti képviselő bírálta azt a 227 parlamenti képviselőt, akik november 13-án aláírták a letartóztatott tüntetők kemény és gyors felelősségre vonását követelő levelet. A parlament elnöke, Mohammad Bagher Ghalibaf lekapcsolta Mahmoudvand mikrofonját, miközben a parlamenti ülésen kritikájának adott hangot. Mahmoudvand a parlamentben a Lorestan tartománybeli Cheganit és Khorramabadot képviseli. Mahmoudvand legalább a harmadik határ menti tartományt képviselő parlamenti képviselő, aki az elmúlt hetekben bírálta a parlamenti levelet vagy a rendszer elnyomását.

A The New York Times november 14-én cikket közölt, amelyben részletesen bemutatta azokat az emberi jogi jogsértéseket, amelyeket a rezsim a letartóztatott gyerekekkel szemben követ el. 500-1000 kiskorút küldtek az iráni biztonsági erők a jelentések szerint fogdákba, amelyek közül sokan felnőttek fogdáiba kerülhetnek. A rezsim a fiatalkorúak fogdáiban lévő gyermekeket arra kényszeríti, hogy viselkedésterápiát végezzenek egy pap és egy pszichológus felügyelete alatt, akik azt mondják a letartóztatott gyermekeknek, hogy fogadják el, hogy bűnös cselekedeteket követtek el. Azoknak a gyerekeknek, akik ellenállnak a kezelésnek, pszichiátriai gyógyszereket adnak. Yousef Nouri oktatási miniszter korábban, október 11-én kijelentette, hogy a rezsim letartóztatott középiskolásokat küldött „pszichológiai központokba”, hogy „neveljék és megjavítsák” őket, ahogy arról a CTP korábban beszámolt.

A legfelsőbb vezető, Ali Khamenei ajatollah által küldött magas rangú küldöttség november 14-én folytatta a találkozót a helyi vezetőkkel Zahedanban, Szisztán és Beludzsisztán tartományban. A Pénteki Imádságot Vezető Politikai Tanács vezetője, Mohammad Dzsavad Haj Ali Akbari kijelentette, hogy Khamenei mártíroknak tekinti az „emberi hiba” következtében megölt tüntetőket a helyi zahedani törzsi vezetőkkel és lelkészekkel tartott találkozón. A találkozó résztvevői állítólag hűséget fogadtak az Iszlám Köztársaságnak, és megismételték a rendszer retorikai kijelentéseit, amelyek külföldi szereplőket hibáztatnak a rendszerellenes tüntetések szervezéséért. Nem világos, hogy a találkozón részt vett-e Moulana Abdolhamid neves szunnita lelkész.

Az ellenállás tengelye és a regionális fejlemények:

Az azerbajdzsáni biztonsági szolgálatok november 14-én letartóztattak öt személyt, akiket azzal vádoltak, hogy Iránnak kémkedtek. Az azerbajdzsáni állambiztonsági szolgálat azt állította, hogy az öt letartóztatott azerbajdzsáni állampolgár a biztonsággal kapcsolatos információkat gyűjtött, többek között izraeli és török drónokról, valamint az energetikai infrastruktúráról, hogy aláássa Azerbajdzsán védelmi képességeit és szuverenitását.

Az iráni szolgálatok külföldön is igyekeznek minél többet ártani az ország emigráns ellenzékének. Néha látszólag meglepő (ha nem is teljesen új) módszereket alkalmazva mit sem sejtő magánnyomozókat fogadnak fel arra, hogy az előkészítő és adatgyűjtő munkát elvégezzék számukra a célországokban. Mint az Iran International írja, a minap az FBI akadáloyzott meg egy ilyen nyomozást.

Irán és Kína magánnyomozókat bérelt fel, hogy kémkedjenek az Egyesült Államokban élő ellenzékiek után – jelentette vasárnap a New York Times.

A NYT szerint az olyan tekintélyelvű rezsimek, mint az Iszlám Köztársaság és Kína egyre gyakrabban bérelnek fel detektíveket, hogy „megfigyeljék, zaklassák, fenyegessék, sőt hazatoloncolják az Egyesült Államokban legálisan élő disszidenseket”.

A bűnüldöző szervek munkatársai a Timesnak elmondták, hogy az elmúlt két évben több olyan panasz érkezett, amelyben magánnyomozók „többnyire akaratlanul” vettek részt ilyen cselszövésekben különböző államokban.

Az egyik esetben a 71 éves New York-i Michael McKeever nyomozó a honlapján kapott egy felkérést, hogy keressen meg egy Dubajból Brooklynba menekült adóst. Amikor azonban McKeever egy ház megfigyelésével és a ki-be járkáló emberek lefényképezésével megkezdte a munkáját, az FBI figyelmeztette, hogy az ügyfelei „rossz emberek, és semmi jóra nem készülnek”.

McKeever ekkor jött rá, hogy az iráni rezsim hírszerző ügynökei arra használták fel, hogy elrabolják Masih Alinejadot, egy ismert iráni-amerikai aktivistát, aki bírálta Irán emberi jogi visszaéléseit.

„Attól tartottunk, hogy megpróbálják elkapni és elrabolni, hazavinni, és valószínűleg megölik” – mondta James E. Dennehy, az FBI New York-i kémelhárítási és kiberosztályának korábbi vezetője, aki most az iroda Newark-i irodáját vezeti.

A jelentés néhány más esetet is feltár, amelyekben a magánnyomozókat akaratlanul kínai ügynökök kémhálózatok kiépítésére használták fel, gyakran nemzetbiztonsági célpontokra vagy egyes disszidensekre összpontosítva.

A következő kérdés, ami adja magát, hogy nem túloz Dennehy, mikor kivégzéstől félti az emigráns ellenzékit? Egy jelentés szerint egyáltalán nem, sőt. Az Iránban fogva tartott tüntetők állapotának nyomon követésével megbízott aktivisták hálózata súlyos emberi jogi jogsértésekről, például kínzásokról és szexuális visszaélésekről számolt be.

A „Fogvatartottak helyzetének nyomon követésével foglalkozó önkéntes bizottság” kínzásokról, szexuális zaklatásról, nemi erőszakkal való fenyegetésről, az orvosi ellátáshoz való hozzáférés hiányáról, valamint egyes fogvatartottak titkos helyszíneken történő fogva tartásáról számolt be.

A bizottság bejelentette, hogy több mint 1600 fogvatartottat tudott azonosítani, köztük 65 kiskorút.

„A fogvatartottak között 969 egyszerű állampolgár, 393 diák, 145 civil aktivista, 42 újságíró, 40 politikai aktivista, 38 nőjogi aktivista és 26 ügyvéd van”.

A bizottság szerint néhányukat további letartóztatásokkal és családtagjaik zaklatásával fenyegették meg.

Egy női fogvatartottat nyíltan megfenyegettek, hogy megerőszakolják. A kihallgatók azt mondták neki és más fogvatartottaknak: „Ha itt megerőszakolnak, nem tiltakozhatsz! Meztelenre akartatok vetkőzni, ezért meg kell fizetnetek!”. A kormány és ügynökei a hidzsábellenes tüntetőket helytelen öltözködéssel és „meztelenkedéssel” vádolják.

Egy másik fogvatartott azt mondta az aktivistáknak, hogy néhány tiltakozó foglyot bűnözőkkel együtt tartanak, és ők szexuálisan bántalmazták őket.

E jelentés szerint néhány sérültet, akiknek a testében több tucat sörét van, ellátatlanul hagytak.

A legutóbbi tüntetések során legalább 14 000 embert tartóztattak le. Kazem Gharibabadi, az iráni Emberi Jogok Fő Tanácsának titkára azonban tagadta, hogy ennyi embert letartóztattak volna, de a letartóztatottak számáról nem adott hivatalos tájékoztatást.

Ezeknek a tényeknek az ismeretében könnyen megérthető a tiltakozók elszántsága és tartózkodása a kompromisszumoktól: az a rendszer, ami ilyesmire képes, teljesen javíthatatlan. Azt le kell cserélni, már csak az a kérdés, hogy mire.

Ennyi iráni hír jutott mára, de maradjanak a Zónán, mert rövidesen érkezik az ukrajnai és orosz események összefoglalója.