Mint tegnap írtam is, lehetett számítani Iránban a tiltakozó megmozdulások felerősödésére, de arra senki sem gondolt, hogy mind számukban, mind intenzitásukban felül fogják múlni az összes eddig tapasztalt országos demonstrációt. Ráadásul sztrájkolnak az iszfaháni acélmunkások és a fél országban bezárt a bazár: erre utoljára 1979-ben volt példa.
Igen, Khomeini forradalma idején, amit most próbál meg a mérhetetlenül elégedetlen nép valahogy helyreütni vagy inkább visszacsinálni. Khameneinek pedig, az ország mostani vezetőjének szinte ugyanaz a receptje a tüntetések ellen, mint Mohammed Reza Pahlavi sahnak volt annak idején: rémuralom, titkosrendőrség, kínzások, brutalitás. Csak a sahnak még volt hova elmenekülnie, de Khamenei hova fut majd? Moszkvába? Nem biztos, hogy szívesen látják majd, ha üres kézzel, drónok és ballisztikus rakéták nélkül érkezik, menedéket kérni. A bukása viszont már csak idő kérdése.
De lássuk inkább az elmúlt nap eseményeit. Az iráni válságról szóló híreket az American Enterprise Institute Critical Threats Project (CTP) szerkeszti az Institute for the Study of War (ISW) támogatásával.
November 15-én jelentősen megnövekedett a tiltakozó tevékenység, annak emlékére, hogy a rezsim három évvel ezelőtt brutálisan leverte a Véres Aban tüntetési hullámot. Ezek a mostani megmozdulások jelentik a legtöbb igazolt tüntetést egyetlen nap alatt azóta, hogy a CTP szeptember 28-án megkezdte a napi frissítések közzétételét. A demonstrációk koordinátorai és szervezői felszólították a résztvevőket, hogy november 16-án és 17-én is tartsák fenn ezeket a megmozdulásokat Irán-szerte. A tüntetők továbbra is rendkívül lenyűgöző bátorságról és elszántságról tesznek tanúbizonyságot a rendszer brutalitása és az egyre szélesedő cenzúra ellenére. Az iráni politikai és biztonsági vezetők valószínűleg arra számítottak, hogy az erő alkalmazásával néhány hét után gyorsan elfojtják a tiltakozásokat, ahogyan azt 2019 novemberében és más korábbi tiltakozó mozgalmak esetében is tették.
A gyerekek bántalmazása és a velük szembeni rossz bánásmód a rezsim részéről valószínűleg az egyik tényező, amely ezeket a tartós tiltakozásokat mozgatja. A The New York Times november 14-én közölt egy cikket, amelyben részletesen bemutatta azokat az emberi jogi jogsértéseket, amelyeket a rezsim a letartóztatott gyerekekkel szemben követ el. A biztonsági erők legalább 43 gyereket megöltek a fellépésük során. A rezsim gyerekekkel szembeni kegyetlenségének mértéke sok nyugati megfigyelő számára új információ lehet, de az iráni tüntetők számára valószínűleg nem.
Az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) valószínűleg az elkövetkező hónapokban folytatja az amerikai katonai erők térségből való kiűzésére irányuló hadjáratát. Az IRGC Quds Force parancsnoka, Esmail Ghaani dandártábornok november 15-én Bagdadba utazott, hogy találkozzon magas rangú iraki politikai és proxy vezetőkkel, akik között Abdul Latif Rashid elnök és Mohammad Shia al Sudani miniszterelnök is szerepelt. Ghaani többek között az amerikai csapatok iraki jelenlétéről és az iraki Kurdisztánba irányuló iráni drón- és rakétatámadásokról tárgyalt. Az amerikai hadsereg kiszorítása a térségből Teherán egyik legnagyobb stratégiai célja, és egy Irán-barát kormány felállítása Bagdadban valószínűleg megkönnyíti ezt az erőfeszítést. Az IRGC valószínűleg milíciatámadásokat fog szervezni az amerikai állások ellen, és nyomást fog gyakorolni az iraki tisztviselőkre, hogy a Washington és Bagdad közötti stratégiai párbeszéd újabb fordulóiban törekedjenek az amerikai csapatok kivonására. Az Egyesült Államoknak a tüntetések szításában és az iraki Kurdisztánban működő, rezsimellenes kurd fegyveres csoportok támogatásában játszott vélt szerepe növelheti az iráni vezetők által ennek az erőfeszítésnek tulajdonított sürgető jelentőséget.
A legfontosabb hírek röviden:
-
-
- November 15-én jelentősen megnőtt a tiltakozási tevékenység, hogy megemlékezzenek a Véres Aban tiltakozási hullám ellen a rendszer által elkövetett brutális fellépés hároméves évfordulójáról.
- A rendszer által a gyermekekkel szemben elkövetett bántalmazás és rossz bánásmód valószínűleg az egyik tényező, amely a tartós tiltakozások hátterében áll.
- Az IRGC az elkövetkező hónapokban valószínűleg folytatja az amerikai katonai erők térségből való kiűzésére irányuló hadjáratát.
- Legalább 54 tüntetésre került sor 24 tartomány 36 városában.
- A tüntetések során három biztonsági alkalmazott is életét veszthette.
- Ebrahim Raisi elnök Mohammad Mokhber első alelnököt küldte Qomba, valószínűleg azért, hogy a befolyásos klerikusokat a rezsim és különösen a Raisi-kormány mögé állítsa.
-
Rendszerellenes tüntetések:
November 15-én 24 tartomány 36 városában legalább 54 tüntetésre került sor, ami jelentős növekedés az előző napokhoz képest. A CTP mérsékelt vagy nagy valószínűséggel úgy ítéli meg, hogy az alábbi helyszíneken tüntetések zajlottak.
Karaj, Alborz tartomány (lakosság: kb. 1 592 000 fő)
Több tucat középiskolás diákot dokumentáltak tüntetés közben Karaj város egyik utcáján.
Bushehr város, Bushehr tartomány (lakosság: kb. 223 504 fő)
Több mint 50 tüntető a „nő, élet, szabadság” jelszavakat skandálta és tüzet gyújtott Bushehr város egyik utcáján. A tüntetők a jelek szerint az utcán barikádot hoztak létre, úgy, hogy autókból alakítottak ki egy kört.
Tabriz, Kelet-Azerbajdzsán tartomány (lakosság: kb. 1 599 000)
A tabrizi Azad Egyetem több mint 50 diákja rezsimellenes jelszavakat skandált az egyetemi campus közelében[.
Khomeinishahr, Esfahan tartomány (lakosság: kb. 1 599 000)
A Khomeinishahr-i Azad Egyetem meghatározatlan számú hallgatója tüntetett az egyetemen.
Iszfahán város, Iszfahán tartomány (lakosság: kb. 1 961 000)
Több mint 50 tüntető skandálta a „nő, élet, szabadság” jelszavakat egy helyi iszfaháni bevásárlóközpontban.
Az Iszfaháni Acélipari Vállalat több mint 100 dolgozója vett részt a rendszerellenes sztrájkokban, és összegyűltek egy ismeretlen helyen, Iszfahán város közelében.
Abadeh, Fars tartomány (lakossága: kb. 59 116 fő)
Meghatározatlan számú tüntető gyújtott tüzet Abadeh város egyik utcáján.
Marvdasht, Fars tartomány (lakosság: körülbelül 148 858 fő)
Több mint 100 tüntető skandálta a „halál az IRGC-re” jelszót Marvdasht város egyik utcáján. Az egyik felvételen állítólag a biztonsági személyzet lövöldözött egy mecsetben.
Shiraz, Fars tartomány (lakosság: kb. 1 566 000)
Több mint 100 tüntető azt skandálta Shiraz város egyik terén, hogy „ez a vér éve, Khamenei meg fog bukni”. A felvételeken látható, hogy a város más utcáin is tüzeket gyújtottak. Más felvételeken a biztonsági személyzet könnygázt vetett be a tüntetők ellen a város különböző, meg nem határozott helyszínein.
Több mint 100 – valószínűleg több mint 200 – tüntető gyűlt össze a Valiasr metróállomáson.
Bandar-e Anzali, Gilan tartomány (lakossága: körülbelül 118 564 fő)
Tüntetők tucatjai skandálták a „nő, élet szabadság” jelszót Bandar Anzali város egyik utcáján.
Lahijan, Gilan tartomány (lakosság: körülbelül 101 073 fő)
Meghatározatlan számú tüntető rendszerellenes jelszavakat skandált Lahijan város egyik utcáján.
Rasht, Gilan tartomány (lakosság: körülbelül 679 995)
A Rasht Egyetem mintegy 50 diákja tiltakozott rendszerellenes jelszavakat skandálva az egyetemi campuson.
Gorgan, Golestan tartomány (lakossága: körülbelül 350 676 fő)
Tüntetők tucatjai skandálták, hogy „ez a vér éve, Khamenei meg fog bukni”, és végigvonultak Gorgan város egyik utcáján. Az összecsapásokról készült felvételeken fiatal lányok – valószínűleg tüntetők – menekülnek sikoltozva a biztonságiak elől.
Hamedan város, Hamadan tartomány (lakosság: kb. 554 406 fő)
Több mint 50 tüntető vonult fel a város egyik utcáján.
Bandar Abbas, Hormozgan tartomány (lakosság: kb. 526 648 fő)
Több mint 50 középiskolás és egyetemista lány tiltakozott és lengette a fejkendőjét Bandar Abbas egyik városi utcáján.
Nagyjából 50 tüntető rezsimellenes jelszavakat skandált aznap este Bandar Abbász egyik utcáján.
Kerman város, Kerman tartomány (lakosság: kb. 537 718 fő)
A jelentések szerint több tucat középiskolás diák nem vett részt az órákon, és rendszerellenes jelszavakat skandáltak Kerman városának egy meg nem határozott helyszínén.
Kermanshah város, Kermanshah tartomány (lakosság: kb. 946 651 fő)
A Kermanshahi Razi Egyetem több mint 100 diákja tiltakozott az egyetem campusán.
Mashhad, Khorasan Razavi tartomány (lakossága: körülbelül 3 00 000 fő)
Több mint 50 tüntető azt skandálta, hogy „ez a vér éve, Khamenei meg fog bukni”, és felvonultak a város egyik utcáján.
Ahvaz, Khuzestan tartomány (lakosság: kb. 1 185 000)
Az Ahvazi Shahid Chamran Egyetem több mint 100 diákja vett részt a rendszerellenes tüntetéseken az egyetem campusán.
Izeh, Khuzestan tartomány (lakosság: körülbelül 119 339 fő)
Több mint 100 tüntető skandálta a „halál Khameneire” jelszót. Az egyik állóképen női tüntetők láthatóak, akik fejkendő nélkül gyűltek össze Izeh város egyik utcáján. Úgy tűnik, hogy a biztonsági személyzet könnygázt vetett be a tüntetők ellen, hogy megpróbálja feloszlatni a tömeget.
Saghez, Kurdisztán tartomány (lakosság: kb. 165 258 fő)
Több tucatnyi tüntetőt örökítettek meg, amint egy városi utcán demonstráltak. Néhány közösségi média felhasználó arról számolt be, hogy a biztonsági személyzet tüzet nyitott a tüntetőkre, bár nem áll rendelkezésre olyan felvétel, amely ezt alátámasztaná. Más felvételeken Saghez város utcáin meggyújtott tüzek láthatók.
Sanandaj, Kurdisztán tartomány (lakosság: körülbelül 461 000)
Több mint 50 kurdisztáni egyetemista és diák vonult fel rezsimellenes jelszavakat skandálva látszólag egy egyetemi campuson.
Több tucatnyi tüntetőt rögzítettek, akik később aznap tüzeket gyújtottak Sanandaj város egyik utcáján.
Babol, Mazandaran tartomány (lakosság: kb. 250 217 fő)
Tüntetők tucatjai menekültek a hangos lövések elől Babol város egyik utcáján.
Ghaem Shahr, Mazandaran tartomány (lakosság: körülbelül 204 953 fő)
Több mint 100 tüntető skandálta a „halál a diktátorra” jelszót és tüzet gyújtott Ghaem Shahr város egyik utcáján.
Bojnourd, Észak-Khoraszán tartomány (lakosság: kb. 228 931 fő)
Több mint 50 tüntető rezsimellenes jelszavakat skandált egy városi utcán.
Damghan, Szemnan tartomány (lakosság: körülbelül 59 106 fő)
Több mint 50 damghani egyetemi hallgató „Nő, élet, szabadság” skandálással vonult végig a város egyik utcáján.
Konarak, Szisztán és Beludzsisztán tartomány (lakosság: kb. 28 685 fő)
Néhány tüntető a „Nő, élet, szabadság” jelszót skandálta.
Boukan, Nyugat-Azerbajdzsán tartomány (lakosság: körülbelül 193 501 fő)
Több száz tüntető vonult fel Boukan város egyik utcáján. Egyes közösségi média-felhasználók leírása szerint a tömeg meghaladta az ezer főt.
Teherán város, Teherán tartomány (lakosság: körülbelül 8 700 000)
Tüntetők tucatjai skandáltak rendszerellenes jelszavakat a Shahrak-e Gharb negyed egyik utcájának közepén.
Több mint 100 tüntető rendszerellenes jelszavakat skandált egy meg nem nevezett teheráni metróállomáson.
Több mint 100 tüntető rendszerellenes jelszavakat skandált a teheráni bazárban.
Több mint 50 tüntető rendszerellenes jelszavakat skandált és tüzet gyújtott a Sadeghieh metróállomás közelében.
Több mint 100 tüntető a Sadaat Abad negyedben „szabadság, szabadság, szabadság” jelszót skandálta egy kereszteződésben.
Több mint 100 tüntető rendszerellenes jelszavakat skandált egy másik, meg nem nevezett teheráni metróállomáson.
A Parks Felsőoktatási Művészeti és Építészeti Intézet meg nem határozott számú hallgatója azt skandálta, hogy „ez az Aban mozgalom; a diktatúrának vége”.
Az Iszlám Azád Tudományegyetem és Kutatóegyetem több mint 100 hallgatója rendszerellenes jelszavakat skandált és tiltakozott az egyetemen.
Több mint 25 ember skandálta a „szabadság, szabadság, szabadság” jelszót egy metrókocsiban.
Több mint 25 tüntetőt láttak, akik összekulcsolva a kezüket azt skandálták, hogy „halál a diktátorra”.
Több mint 50 tüntető skandálta a teheráni Shabadad metróállomáson, hogy „te vagy a mocsok, te vagy a perverz, én egy szabadon gondolkodó nő vagyok”.
Több mint 100 tüntető elzárta az egyik kereszteződést.
Több mint 100 tüntető eltorlaszolt egy városi kereszteződést és tüzet gyújtott az utcán.
Legalább 25 tüntető skandált rendszerellenes jelszavakat egy meg nem nevezett metróállomáson.
Több mint fél tucat tüntető kidöntött egy utcatáblát a Szanat tér közelében.
Yazd város, Yazd tartomány (lakossága: körülbelül 529 673 fő)
A Yazdi Egyetem több mint 50 – és valószínűleg több mint 100 – diákja rendszerellenes jelszavakat skandált egy egyetemi campuson vagy annak környékén.
A CTP alacsony valószínűséggel véli úgy, hogy az alábbi helyszíneken tüntetések zajlottak.
Iszfahán város, Iszfahán tartomány (lakosság: kb. 1 961 000)
A felvételeken meghatározatlan számú tüntető látható, amint a lövések hangjai elől menekülnek Iszfahán városának egyik utcáján. A felvételeken az is látható, hogy kevesebb mint egy tucat tüntető tárgyakat dobál a biztonsági személyzetre és elzár egy városi utcát. Nem világos, hogy ez a két videó ugyanarról a helyszínről származik-e. A rendelkezésre álló felvételek alapján az sem világos, hogy ez az esemény megfelel-e a CTP tiltakozó tevékenységre vonatkozó küszöbértékének.
Ghazvin város, Ghazvin tartomány (lakosság: kb. 402 748 fő)
Meghatározatlan számú tüntető énekelte a „Barayye”-t a város egyik utcáján. A rendelkezésre álló felvételek alapján nem világos, hogy ez az esemény megfelel-e a CTP tiltakozó tevékenységre vonatkozó küszöbértékének.
Javanroud, Kermanshah tartomány (lakosság: kb. 54 354 fő)
A felvételeken erős biztonsági jelenlét látható, ami valószínűleg arra utal, hogy ezen a napon tüntetések zajlottak. Egy közösségi média-felhasználó olyan felvételeket terjesztett, amelyeken a biztonsági személyzet éles lőszerrel lőtt az ablakukra, amiért filmezték őket.
Doroud, Lorestan tartomány (lakosság: kb. 121 638 fő)
Meghatározatlan számú tüntető gyűlt össze Doroud város egyik utcáján. A rendelkezésre álló felvételek alapján nem világos, hogy ez az esemény megfelel-e a CTP tiltakozó tevékenységre vonatkozó küszöbértékének.
Arak, Markazi tartomány (lakosság: kb. 520 944 fő)
A felvételeken látható, hogy rendőrautót gyújtottak fel, ami valószínűleg arra utal, hogy ezen a napon tüntetések történhettek.
Tonekabon, Mazandaran tartomány (lakosság: kb. 55 434 fő)
A biztonsági személyzet dokumentáltan lőtt olyan személyekre, akik nem szerepelnek a rendelkezésre álló felvételeken. A rendelkezésre álló felvételek alapján nem világos, hogy ez az esemény megfelel-e a CTP tiltakozó tevékenységre vonatkozó küszöbértékének.
Mahábád, Nyugat-Azerbajdzsán tartomány (lakosság: kb. 168 393 fő)
A tüntetők tüzet gyújtottak és elzártak egy stratégiai fontosságú, más iráni városokkal összekötő körgyűrűt, ami arra utal, hogy ezen a napon is történhettek tiltakozások.
A CTP a következő helyszíneken figyelt meg kereskedelmi sztrájkokat:
-
-
- Karaj, Alborz tartomány
- Bandar-e Ganaveh, Bushehr tartomány
- Tabriz, Kelet-Azerbajdzsán
- Iszfahán város, Iszfahán tartomány
- Najafabad, Iszfahán tartomány
- Shahr-e Kord, Iszfahán tartomány
- Shahin Shahr, Iszfahán tartomány
- Shirzaz, Fars tartomány
- Marvdasht, Fars tartomány
- Kazeroun, Fars tartomány
- Rasht, Gilan tartomány
- Bandar-e Abbas, Hormozgan tartomány
- Kerman város, Kerman tartomány
- Kermanshah város, Kermanshah tartomány
- Mashhad, Khorasan Razavi tartomány
- Saghez, Kurdisztán tartomány
- Sanandaj, Kurdisztán tartomány
- Marivan, Kurdisztán tartomány
- Kamyaran, Kurdisztán tartomány
- Baneh, Kurdisztán tartomány
- Divandarreh, Kurdisztán tartomány
- Arak, Markazvi tartomány
- Esfarayen, Észak-Khoraszán tartomány
- Bojnourd, Észak-Khoraszán tartomány
- Teherán város, Teherán tartomány
- Garmar, Teherán tartomány
- Parand, Teherán tartomány
- Mahábád, Nyugat-Azerbajdzsán tartomány
- Boukan, Nyugat-Azerbajdzsán tartomány
- Oshnavieh, Nyugat-Azerbajdzsán tartomány
- Piranshahr, Nyugat-Azerbajdzsán tartomány
- Sardasht, Nyugat-Azerbajdzsán tartomány
- Yazd város, Yazd tartomány
-
A november 15-i tüntetésekben a biztonsági személyzet három tagja halhatott meg. Az iráni állami média jelentése szerint a tüntetők lelőtték az IRGC egy ezredesét Boukanban, Nyugat-Azerbajdzsán tartományban és egy másik IRGC-tagot Kamyaranban, Kurdisztán tartományban. A tüntetők állítólag Molotov-koktéllal megöltek egy Baszidzs-tagot is Shirazban, Fars tartományban.
Ebrahim Raisi elnök november 15-én Qomba küldte Mohammad Mokhber első alelnököt, valószínűleg azért, hogy egyesítse a befolyásos klerikusokat a rendszer és különösen a Raisi-kormányzat mögött. Mokhber magas rangú vallási vezetőkkel találkozott, hogy gazdasági és szociális kérdéseket vitasson meg. Mokhber találkozói a klerikális intézményrendszeren belüli nézeteltérésekről szóló jelentések közepette zajlanak a rendszer elleni tiltakozások leverése miatt, amiről a CTP korábban már beszámolt. Az iráni klerikális intézményrendszer az iszlám köztársaság egyik központi választói csoportja, de feltűnően nem egy monolit struktúra, és vezetői sem támogatják általánosan a rendszer politikáját.
Gholam Hossein Mohseni Ejei igazságügyi vezető november 15-én kijelentette, hogy a polgárok konstruktívan bírálhatják a rezsimet, amíg „nem sértik, nem alázzák meg és nem rombolják le”. Ejei hangsúlyozta a „magyarázó dzsihád” fontosságát is, ami arra utal, hogy a rezsim az iráni fiataloknak közvetíti ideológiáját és narratíváit, hogy harcoljanak az Egyesült Államok „puha háborúja” ellen. Az irániak ezt a kifejezést, a „puha háborút” arra használják, hogy a Nyugat nem katonai eszközökkel, hanem például gazdasági és pszichológiai nyomással, valamint információs műveletekkel mutatja be a rezsim legitimitásának erodálódását, szorgalmazza a belföldi ellenzék ápolását és a nyugati értékek propagálását Iránban.
Khamenei rendszere nem válogat az eszközökben: minden áron külföldi beavatkozásnak, befolyásnak akarják tulajdonítani a tiltakozó mozgalmat, de annyira, hogy elkezdtek most már külföldi ügynököket is letartóztatni. És ha nem ügynökök, az se baj: verés, kínzás kérdése csak, hogy beismerjék. Mint az Iran International írja, Teherán azt állítja, hogy francia hírszerzőket tartóztatott le a tüntetéseken
Az Iszlám Köztársaság azt állítja, hogy több francia „hírszerző ügynököt” tartóztatott le a jelenleg is zajló kormányellenes tüntetésekkel kapcsolatban, megismételve ezzel a tüntetésekbe való külföldi beavatkozásról szóló állításokat.
Ahmad Vahidi belügyminiszter szerdán az állami televíziónak azt mondta: „A zavargásokban más nemzetiségű embereket tartóztattak le, akik közül néhányan nagy szerepet játszottak. Akadtak közöttük elemek a francia hírszerző ügynökségtől, és a törvényeknek megfelelően fogunk velük szemben eljárni”.
Az Iszlám Köztársaság felháborodott azon, hogy Párizs szolidaritást vállalt az iráni tüntetőkkel és másként gondolkodókkal. Múlt héten Emmanuel Macron elnök iráni női aktivistákkal találkozott, és „forradalomként” üdvözölte a tüntetéseket.
A jelenlegi tiltakozási hullám kezdete óta, amelyet a 22 éves Mahsza Amini őrizetben bekövetkezett halála robbantott ki, az Iszlám Köztársaság több nyugati országot is megvádolt az országos tiltakozások szításával.
Múlt héten Catherine Colonna francia külügyminiszter azt mondta, hogy összesen hét francia állampolgárt vettek őrizetbe Iránban.
Október elején Franciaország „diktatorikus gyakorlattal” vádolta az iráni rezsimet, miután az iráni állami televízió két francia állampolgár kényszervallomását sugározta, akiket a 83 éves Nyugat-ellenes vezető, Ali Khamenei által irányított közel-keleti országban tartóztattak le.
Emberi jogi szervezetek azzal vádolják Iránt, hogy a sah megbuktatása utáni iszlám köztársaság legkorábbi időszakától kezdve négy évtizeden át szisztematikus túszejtési politikát folytatott, kezdve az 1979-1981-es teheráni amerikai nagykövetség ostromával.
Teherán tagadja a túszejtés politikáját, és kitart amellett, hogy minden külföldit letartóztatnak és törvényes eljárás szerint bíróság elé állítanak. Ugyanakkor a múltban gyakran mutatott hajlandóságot fogolycserére, és részt is vett a cserékben. Ősi sport arrafelé az emberrablás.
De van még egy társadalmi csoport, ami, ha lehet, még a külföldi ügynököknél is veszélyesebb. Persze, hogy az újságírók! Tudtunk két kollegina őrizetbe vételéről, írtam is róla pár hete, de a helyzet ennél nagyságrendekkel rosszabb.
Mint a CPJ jelenti, 62 újságírót vettek őrizetbe a legutóbbi iráni tüntetések során.
Egy amerikai nonprofit szervezet közölte azoknak az újságíróknak a nevét, akiket az iszlám köztársaság a 2022-es kormányellenes tüntetések során fogott el.
A Committee to Protect Journalists szerint a lista a CPJ iráni forrásaiból, médiajelentésekből és a Teheráni Újságíró Szövetségtől származó információkon alapul.
A listán Niloofar Hamedi és Elaheh Mohammadi neve is szerepel. Őket azért tartóztatta le az iráni rezsim, mert tudósítottak Mahsa Amini haláláról, akit az „erkölcsrendészet” őrizetében öltek meg szeptemberben.
A CPJ 62 újságírót nevezett meg, akiket az elmúlt két hónapban tartóztattak le, 14-et pedig szabadon engedtek, de a listát rendszeresen frissíteni fogják az ismert letartóztatások és szabadon bocsátások rögzítése érdekében – közölte a szervezet.
A múlt héten a Riporterek Határok Nélkül azt közölte, hogy a Mahsa Amini halálára reagáló tüntetések szeptember 16-i kezdete óta legalább 42 újságírót tartóztattak le Irán-szerte.
Közölte, hogy az újonnan letartóztatott újságírók csaknem fele nő, köztük két olyan, akire halálbüntetés vár. A Riporterek Határok Nélkül felszólította a klerikális vezetőket, hogy azonnal engedjék szabadon a letartóztatott újságírót.
A jelentések szerint a világon Irán a harmadik legtöbb újságírót bebörtönző ország, Kína és Mianmar után.
Az iszlám köztársaság régóta a világ egyik legrosszabb helyen áll a sajtószabadság rangsorában, a 180 ország közül a 178. helyen.
És ne legyenek illúzióink: súlyos börtönévek várnak a letartóztatott kollégákra, ha ugyan nem végzik ki őket. Mert egymás után hozzák a halálos ítéleteket az iráni bíróságok, ráadásul nem is nyilvánosan.
Szerdán újabb három halálos ítéletet hozott a teheráni forradalmi bíróság. Az új ítéletek nem jogerősek, és megfellebbezhetőek – közölte az igazságszolgáltatás.
A bíróság állítása szerint az egyik vádlott autójával elgázolta a biztonsági erőket, és egy embert megölt, többeket pedig megsebesített. Egy másik állítólag felgyújtotta a Teherán tartományban található Pakdasht város kormányzójának irodáját, és „hideg fegyverekkel” támadt a biztonsági erőkre. A harmadik vádlott állítólag megpróbált eltorlaszolni egy utcát és megrongálta a köztulajdont.
Az iráni igazságszolgáltatás kedden bejelentette, hogy egy forradalmi bíróság halálra ítélt egy másik vádlottat, akit azzal vádoltak, hogy „pengés fegyverrel terrorizálta az embereket az utcán, felgyújtotta egy polgár motorkerékpárját, és késsel támadt egy személyre”.
Az elmúlt négy napban az iszlám köztársaság több halálos ítéletet is hozott olyan tüntetők ellen, akiket a Mahsa Amini szeptemberi halála által kiváltott tüntetéseken tartóztattak le.
Vasárnap az első halálbüntetést egy tüntető ellen szabták ki, egy másik bíróság pedig öt másik tüntetőt ítélt egyenként öt és tíz év közötti börtönbüntetésre.
Az iráni igazságszolgáltatás nem nevezte meg a fogvatartottakat, de azt állította, hogy az ítéleteket egy „elsőfokú bíróság” hozta, és azok megváltoztathatók, ha az elítéltek fellebbviteli bírósághoz fordulnak.
Senki sem tudja, hogy mikor és hol tartották a tárgyalásokat, vagy hogy a vádlottaknak volt-e lehetőségük a védekezésre. A legtöbb hasonló esetben a kormány nem engedi meg a vádlottaknak, hogy saját ügyvédet válasszanak, és nincs tisztességes eljárás.
Ezeket az ítéleteket azután hozták ki, hogy a törvényhozók egyes tüntetők kivégzésére szólítottak fel.
Több ország és nemzetközi szervezet, köztük Kanada, Németország és az ENSZ is felszólította az iráni kormányt, hogy tartózkodjon a tüntetőkre kiszabott halálos ítéletektől.
Minek következtében Franciaország után rövidesen le fogják tartóztatni Kanada, Németország és az ENSZ „ügynökeit” is, az senkit se zavarjon, hogy az ENSZ-nek ilyenjei nincsenek: majd lesznek, ha bevallják. És ha eleget kínozzák őket: bevallják.
Ennyi iráni hír jutott mára, de maradjanak a Zónán, mert rövidesen érkezik az ukrajnai és oroszországi események összefoglalója.