Az iráni helyzet jelenleg zavarosnak mondható: nem kevesebb a tüntetés, mint tegnap, de nem is több, megfigyelhető egyaránt a tiltakozások egységes szervezésére való törekvés és a széthúzás néhány jele, szóval ebből a dolgok jelenlegi állása szerint még sok minden lehet, csak egyvalami nem: a szeptember előtti állapotokhoz való visszatérés.
A rendszer vezetői közben egy másik, párhuzamos világban tartózkodnak, ahol minden a legnagyobb rendben van, sőt, az Iszlám Köztársaság rövidesen meghódítja a világot, azon belül első sorban Izraelt, az Egyesült Államokat és Nyugat-Európát, meg amelyik országhoz még kedve van, legalábbis ez derül ki Hosein Szalaminak, a Forradalmi Gárda vezetőjének minapi beszédéből, melyet képes volt egy épp zajló népfelkelés kellős közepén elmondani – hogy úgy mondjam, igen érdekes, hogy egy olyan személyre, aki a realitást ezen a szinten veszi semmibe, csapatokat bíznak.
De lássuk az elmúlt nap eseményeit. Az iráni válságról szóló híreket az American Enterprise Institute Critical Threats Project (CTP) szerkeszti az Institute for the Study of War (ISW) támogatásával.
December 5-7-én fokozódhat a tiltakozó tevékenység. A tüntetések koordinátorainak és szervezeteinek egyre szélesebb köre hívott fel országos tüntetésekre ezekre a napokra. E szervezők közé tartoznak a környékbeli ifjúsági csoportok és a Shirin – egy perzsa nyelvű közösségi médiafiók, amely korábban egy politikai kiáltványt tweetelt, amelyben egy demokratikus, szekuláris iráni köztársaság létrehozására szólított fel. A tiltakozási aktivitás azonban a legutóbbi, november 24-26-ra tervezett tüntetéseken nem emelkedett meg, valószínűleg a rossz koordináció miatt.
A közelmúltbeli tiltakozó felhívások rávilágíthatnak a tiltakozó mozgalom növekvő szervezettségére és kifinomultságára, valamint bizonyos törésekre. Harminc környékbeli ifjúsági csoport november 27-én közös nyilatkozatot tett közzé, amelyben bejelentették a december 5-7-re tervezett tüntetéseket. Ezt a közös nyilatkozatot több környékbeli ifjúsági csoport írta alá, mint a legutóbbi, november 22-i nyilatkozatot, amelyet 29-en írtak alá. Egy teheráni környékbeli ifjúsági csoport a november 22-i nyilatkozatot aláírta, a november 27-i nyilatkozatot azonban nem – ez az egyetlen csoport, amelyik hiányzik az eredeti 29 aláíró közül. A Karaj környéki ifjúsági csoport nem volt hajlandó magyarázatot adni, amikor egy közösségi média felhasználó megkérdezte, hogy a teheráni csoport miért nem írta alá a második nyilatkozatot.
A tervezett tüntetések jellege továbbá arra utal, hogy legalábbis néhány tüntetésszervező alkalmazkodik a rezsim elnyomásával szembeni hatékonyabb fellépéshez. A Teheráni Szomszédság Ifjúsága november 30-án kiadta saját felhívását a december 5-7-i tüntetésekre, és konkrétabb utasításokat adott. A csoport azt tanácsolta, hogy ne tartsanak egyidejűleg tüntetéseket és sztrájkokat, mert a sztrájkok által okozott rendszeres forgalomcsökkenés lehetővé teszi a biztonsági erők számára, hogy könnyebben lecsapjanak. A csoport ennek megfelelően december 5-én országos sztrájkokra, december 6-án szórványos tüntetésekre, december 7-én pedig az egyetemek köré összpontosított tüntetésekre szólított fel.
Az Iran International november 30-án közzétett egy állítólag belső feljegyzést a rezsim részéről, amelyben a tüntetésekről volt szó. Az Iran International azt állította, hogy a dokumentumot a Black Rewardtól kapta – attól a rendszerellenes csoporttól, amely november 25-én feltörte a Fars hírügynökséget, és azt állította, hogy belső adatokat, dokumentumokat és fájlokat szerzett meg. A CTP nem tudja ellenőrizni ezt a dokumentumot, és nagy kétkedéssel kezeli azt. A dokumentum hitelességét nem tudjuk megítélni azon kívül, hogy megjegyezzük, hogy a dokumentum egyes részeinek stílusa és szóhasználata szokatlannak tűnik a perzsa anyanyelvűek számára. Ennek ellenére közöljük a dokumentum néhány kulcsfontosságú pontját, hogy angolul is hozzáférhetővé tegyük azokat. A dokumentum a következőket állítja:
Ali Khamenei legfelsőbb vezető úgy véli, hogy a tüntetések belátható ideig folytatódni fognak. Khamenei felszólította az állambiztonsági apparátust, hogy hatékonyabban harcoljon a Nyugat elleni „médiaháborúban”.
Khamenei bírálta Ebrahim Raisi elnököt, Ali Shamkhanit, a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács titkárát és Hossein Salami Hossein Salami vezérőrnagyot, az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) parancsnokát a tüntetések kezelése miatt. Mohammad Bagher Ghalibaf parlamenti elnök hasonlóképpen bírálta Raisi határozatlanságát.
Khamenei utasította a vezetést, hogy diszkreditálja Moulana Abdol Hamid neves szunnita lelkészt a tüntetések ösztönzésében játszott szerepe miatt. Khamenei utasította Hossein Ashtari dandártábornokot, a rendfenntartó erők parancsnokát, hogy fenyegesse meg Abdol Hamidot letartóztatással, miután az nem volt hajlandó felhagyni a rezsim nyilvános bírálatával.
A belügyminisztérium megállapította, hogy az irániak többsége nem hisz abban, hogy a tüntetések hamarosan véget érnek, és nem bízik az állami médiában sem. A minisztérium azt is megállapította, hogy sok tüntető már nem fél a biztonsági erőktől.
Az iraki miniszterelnök, Mohammad Shia al Sudani november 30-án találkozott az USA által szankcionált Astan Quds Razavi (AQR) gondnokával, Ahmad Marvi-val Mashhadban, Khorasan Razavi tartományban, valószínűleg azért, hogy kereskedelmi vagy pénzügyi együttműködésről tárgyaljanak. Az AQR egy félállami gazdasági konglomerátum, amely felelős a mashhadi Imam Reza szentélyért, és a mezőgazdaság, az energia, a pénzügyi szolgáltatások, az információs technológia és a gyártás területén tevékenykedő kereskedelmi érdekeltségek kiterjedt hálózatát ellenőrzi. Az AQR „létfontosságú gazdasági ütőér” a rendszer tisztviselői számára, és kapcsolatban áll az IRGC-vel. Marvi a legfelsőbb vezető, Khamenei közeli munkatársa, és 2019 márciusa óta vezeti az AQR-t. Az USA mind az AQR-t, mind Marvit szankciókkal sújtotta a Khameneihez fűződő kapcsolataik miatt. Az iráni állami média e sorok írásakor még nem számolt be kifejezetten a Szudani-Marvi találkozóról, de olyan fotókat tett közzé, amelyeken kettejüket együtt ábrázolják.
A legfontosabb hírek röviden:
-
-
- December 5-7-én fokozódhat a tiltakozó tevékenység.
- A közelmúltbeli tiltakozási felhívások rávilágíthatnak a tiltakozó mozgalom növekvő szervezettségére és kifinomultságára, valamint bizonyos törésekre.
- A rezsimellenes Iran International egy állítólag belső feljegyzést tett közzé, amelyben a rendszer állítólag a tüntetésekről értekezik.
- Mohammad Shia al Sudani iraki miniszterelnök találkozott az USA által szanktorált Astan Quds Razavi (AQR) gondnokával, Ahmad Marvi-val a Khorasan Razavi tartománybeli Mashhadban, valószínűleg azért, hogy kereskedelmi vagy pénzügyi együttműködésről tárgyaljanak.
- Hat tartomány hét városában legalább kilenc tüntetésre került sor.
- A hírszerzési és biztonsági minisztérium egyik tagja meg nem határozott okból meghalt a Szisztán és Beludzsisztán tartománybeli Zabolban.
-
Rendszerellenes tüntetések:
November 30-án hat tartomány hét városában legalább kilenc tüntetésre került sor. A CTP mérsékelt vagy nagy valószínűséggel úgy ítéli meg, hogy a következő helyszíneken történtek tüntetések:
Iszfahán város, Iszfahán tartomány
Tömegméret: Kicsi
Iszfahán város, Iszfahán tartomány
Tömegméret: Kicsi
Demográfiai összetétel: Egészségügyi dolgozók
Tiltakozás típusa: Sztrájk és tiltakozás
Bandar Anzali, Gilan tartomány
Tömegméret: Kicsi
Tiltakozás típusa: Mehran Samak temetése
Saghez, Kurdisztán tartomány
Tömegméret: Kicsi
Demográfiai összetétel: Középiskolás diákok
Sanandaj, Kurdisztán tartomány
Tömegméret: Kicsi
Demográfiai összetétel: Kurdisztáni Egyetem diákjai
Khorramabad, Lorestan tartomány
Tömegméret: Közepes
Tiltakozás típusa: Masoud Doulat Shahi temetése
Teherán város, Teherán tartomány
Tömegméret: Kicsi
Demográfiai összetétel: Középiskolás diákok
Teherán város, Teherán tartomány
Tömegméret: Meghatározhatatlan
Tiltakozás típusa: Tűzgyújtás az utcán
A CTP alacsony megbízhatósággal értékeli úgy, hogy november 30-án a következő helyszíneken tiltakozásokra került sor:
Tabriz, Kelet-Azerbajdzsán tartomány
Tömegméret: Meghatározatlan
Demográfiai adatok: Orvosi dolgozók
Tiltakozás típusa: Sztrájk és tiltakozás
Megjegyzés: A CTP a kis tüntetéseket 100 főnél kevesebbnek, a közepes tüntetéseket 100 és 1000 fő közöttinek, a nagy tüntetéseket pedig ezer fő felettinek tekinti.
A hírszerzési és biztonsági minisztérium egyik munkatársa november 30-án, a Szisztán és Beludzsisztán tartománybeli Zabolban meg nem határozott okból meghalt. Zabol környékén általában rendszerellenes fegyveresek tevékenykednek, és valószínűleg ők ölték meg a hírszerzőt. A tüntetések szeptember 16-i kezdete óta több mint 60 biztonsági alkalmazott halt meg.
Az IRGC parancsnokhelyettese, Ali Fadavi dandártábornok november 30-án kijelentette, hogy Irán számos problémája annak köszönhető, hogy meg nem nevezett tisztviselők nem megfelelően követik Ali Khamenei legfelsőbb vezető utasításait. Fadavi megjegyzéseiben valószínűleg a rendszer azon tisztviselőit bírálta, akik kevésbé lelkesen támogatták a rezsim tiltakozásának leverését. Fadavi hallgatólagosan támogatását fejezte ki annak érdekében, hogy a rendszer nagyobb brutalitást alkalmazzon a november 21-i leszámolás során, amint arról a CTP korábban beszámolt.
Akkor lássuk most már Szalami említett beszédét az Iran International nyomán.
Az iráni Forradalmi Gárda parancsnoka szerint a legfelsőbb vezető el akarja érni azt a pontot, amikor a Nyugattal kötött nukleáris megállapodás már nem számít Irán számára.
Hoszein Szalami tábornok csütörtökön nagy tömeg előtt beszélve „a nép szolgáiként” próbálta bemutatni az IRGC-t és annak félkatonai alakulatát, a Baszidzsot, a népfelkelés kellős közepén, amelyben a biztonsági erők szeptember közepe óta eddig mintegy 450 civilt öltek meg.
Szalami megismételte a rezsim szólamait a „függetlenségről” és az „önellátásról”, és azt mondta, hogy Khamenei „néhány kérdést büszkeség tárgyává tett, amit Amerika nem tud lenyelni. Az egyik ilyen a JCPOA kérdésében való határozott kiállása, és elérte azt a szintet, amikor a JCPOA elfogadása vagy elutasítása Irán számára nem bír jelentőséggel”.
Miután a Biden-kormány 18 hónapig közvetett tárgyalásokat folytatott a JCPOA néven ismert 2015-ös nukleáris megállapodás felélesztéséről, a tárgyalások szeptember elején megszakadtak, amikor az Egyesült Államok elutasította Irán túlzott követeléseit.
Szalami dicsérte a 83 éves tekintélyelvű vezetőt azért is, hogy az iszlám köztársaság befolyását más országokra is kiterjeszti, hozzátéve, miszerint az „ellenségek” nem tudják elfogadni „ezt a fejleményt”.
Az iszlám rendszer az „ellenségek” kifejezéssel az Egyesült Államokat, Izraelt, Szaúd-Arábiát és újabban Nyugat-Európát jelöli, mivel számos ország bírálta, hogy halálos erőszakot alkalmaz a tüntetőkkel szemben.
Sok ország felveti Teherán „rosszindulatú tevékenységét” a Közel-Keleten, azáltal, hogy pénzügyileg és katonailag militáns csoportok hálózatát építi ki Irakban, Szíriában, Libanonban, Jemenben és másutt.
Az IRGC parancsnoka ezután megismételte azokat a vádakat, amelyeket Khamenei és más tisztségviselők az elmúlt két hónapban az „ellenségek” ellen emeltek, amiért azok Irán elpusztítására szövetkeznek. Ugyanakkor azt állította, hogy Irán „hatalmas erővé” vált, és „az ellenség menekül az iszlám világból”.
Ezért – állította – az Egyesült Államok zavargásokat szít Iránban, de az iráni nép „szembeszáll Amerikával”.
Tény, hogy országszerte irániak ezrei ünnepelték kedden az iráni csapat vereségét az amerikai csapattól a labdarúgó-világbajnokságon, a vereséget a rendszer vereségének tekintve, amely a sportot igyekszik felhasználni imázsának erősítésére.
Az Egyesült Államok többször visszautasította azokat a vádakat, hogy bármi köze lenne a rendszerellenes tüntetésekhez. Antony Blinken külügyminiszter szerdán azt mondta, hogy az egyik „mély hiba”, amit a „rezsim elkövet, hogy az Egyesült Államokat vagy bármely más országot” azzal vádolja, hogy „felelősek vagyunk azért, ami történik. Ez egyáltalán nem így van. És a probléma középpontjában az áll, hogy félreértik a saját népüket”.
A Biden-kormányzat azonban azt is támogatta, hogy az irániaknak joguk legyen a békés tiltakozáshoz, és tisztviselőik találkoztak iráni aktivistákkal, hogy hangsúlyozzák ezt a politikát.
Blinken az NBC-nek adott külön interjújában szintén megismételte a kormány irányelveinek politikáját, mondván, hogy „a legfontosabb dolog, amit tehetünk, hogy először is mi magunk nagyon világosan kiállunk az emberek békés tiltakozáshoz való joga mellett, hogy ismertessék nézeteiket, és amint mondtam, megtesszük a lehetséges lépéseket azok ellen, akik ténylegesen elnyomják ezeket a jogokat, beleértve a szankciókat is”.
Az irániak elsősorban Khameneit, a Forradalmi Gárdát és annak Baszidzs nevű félkatonai alakulatát hibáztatják a tüntetőkkel szembeni brutális erőszak alkalmazásáért. Sokan eljutottak arra a pontra, hogy a teljes rendszerváltás és egy szekuláris, demokratikus politikai rendszer létrehozása nélkül nem fogadnak el semmit.
Szalami tábornok minden jel szerint eltévedt a párhuzamos világok között, de mi maradjunk a sajátunkban. Ha nem lenne elég Iránnak a polgárháborúhoz közeli állapot, az elnyomás, a gazdaság teljes, reménytelen csődje és a zsákutcás külpolitika, holnap-holnaputántól már vízhiánnyal is számolnia kell.
Az iráni víztározók a helyi média és tisztviselők szerint a több éve tartó szárazság és az erőforrásokkal való rossz gazdálkodás miatt minden eddiginél alacsonyabb szinten állnak, és hamarosan országos vízhiány fenyeget.
A Khoraszan napilap szerint 10 fontos gát vízkészlete 25-75 százalékkal csökkent az elmúlt évekhez képest.
Az ősz hetven napja elteltével a statisztikák azt mutatják, hogy Irán különböző tartományaiban rendkívül alacsony a csapadék mennyisége.
A népi tiltakozások és a világbajnokságra való hirdetés közepette egy jelentés a közösségi médiában az elmúlt napokban észrevétlen maradt: „Teherán tározóiban csak néhány napra elegendő víz van”.
Mohammad Baqerzadeh az Etemad napilap december 1-jei beszámolójában azt írja, hogy ha nem javul drasztikusan a helyzet, akkor egyes városokban vízadagolást vezetnének be.
Szerinte a Teherán környéki öt nagy duzzasztómű vízszintje csaknem 50 százalékkal csökkent, és mostanra a fővárosban élők mintegy fele a földalatti vízkivételhez folyamodott.
Firouz Qasemzadeh, az iráni vízipar szóvivője szerint az elmúlt ötven év hosszú távú átlagához képest 16 százalékkal csökkent a csapadékmennyiség Irán-szerte.
A nem hatékony mezőgazdasági ágazat, a legelők és erdők túllegeltetése, a felszín alatti vízkészletek agresszív túlzott kitermelése, és ami a legfontosabb, a rezsim rossz gazdálkodása az iráni vízhiány fő okai közé tartozik.
Ennyi iráni hír jutott mára, de maradjanak a Zónán, mert nemsokára érkezik az ukrajnai és oroszországi hírek összefoglalója is.