Ma is bebizonyosodott, hogy Irán népe pontos, becsületes és szavatartó: országos munkabeszüntetést és tüntetéseket ígértek december 5–7. között és lám: már zajlanak is. A rendfenntartók néhol még a demonstrálók, sztrájkolók közé lőnek, de már egyre kevésbé magabiztosak, az állam vezetése pedig igyekszik úgy tenni, mintha nem történne semmi fontos.
Ezzel szemben egyre bonyolultabbá teszik a kiszivárgott iratok és az erkölcsrendőrség megszűnése ügyét, sőt, most már a hidzsábviselet szabályozása is kezd egy különösen cirkalmas középkori perzsa díszítő motívumra hasonlítani, melynek a világon semmi értelme, de legalább nem is szép. Ezt majd részletezem is később.
Egyelőre azonban lássuk az elmúlt nap eseményeit. Az iráni válságról szóló híreket az American Enterprise Institute Critical Threats Project (CTP) szerkeszti az Institute for the Study of War (ISW) támogatásával.
December 5-én jelentősen megnőtt a tiltakozó tevékenység és a sztrájkok száma Iránban – összhangban a tiltakozások koordinátorainak és szervezeteinek felhívásával, miszerint december 7-ig országos tüntetéseket tartanak. Most tapasztalható a legtöbb, egyetlen nap alatt bejelentett sztrájk azóta, hogy a CTP szeptember 28-án megkezdte a napi aktualitások közzétételét. Az elégedetlenség nyilvános kifejezésének ez a drámai növekedése valószínűleg legalább december 7-ig folytatódni fog. A legutóbbi tiltakozási aktivitás és a munkabeszüntetések ismét rávilágítanak arra, hogy a tiltakozás koordinátorai és szervezetei képesek országos tüntetéseket generálni a rezsim ellen.
A rendszer a fokozott tiltakozási tevékenységre és sztrájkokra a mértékük lekicsinylésével és fenyegetőzéssel reagált. Az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) kötelékébe tartozó Tasnim hírügynökség arról számolt be, hogy december 5-én csak néhány sztrájk zajlott. Gholam Hossein Mohseni Ejei igazságügyi főnök utasította az illetékes hatóságokat, hogy „gyorsan és határozottan” azonosítsák, tartóztassák le és vonják felelősségre az országos sztrájkokat szervező és elősegítő tüntetőket. Ejei azzal vádolta a tüntetőket, hogy sztrájkra kényszerítik és manipulálják az üzletek és boltok tulajdonosait.
Az iráni média és tisztviselők december 5-én egymásnak ellentmondó üzeneteket tettek közzé arról, hogy a rezsim eltörli-e az erkölcsrendőrséget. A „jót megparancsoló és a rosszat tiltó főhadiszállás” szóvivője, Ali Khan Mohammadi kijelentette, hogy „az erkölcsrendészeti járőr küldetése megszűnt.” Ez a főhadiszállás felelős bizonyos vallási és társadalmi normák meghatározásáért és betartatásáért Iránban. A Ham Mihan című, reformista kötődésű újság ezzel szemben arról számolt be, hogy az erkölcsrendészeti járőrök száma megnövekedett Qomban. A Rendészeti Parancsnokság (LEC) Teherán tartományi egységének szóvivője egy újságíróval folytatott beszélgetés során nem volt hajlandó tisztázni az erkölcsrendészeti járőr státuszát. Ez az ellentmondásos beszámoló arra utal, hogy a rendszer vagy nem koordinálta megfelelően az üzeneteit, vagy még nem jutott konszenzusra az erkölcsrendészeti járőrök folytatásáról.
Mohammad Javad Montazeri főügyész december 1-jén kijelentette, hogy a parlament és a Legfelsőbb Kulturális Forradalmi Tanács december 16-ig véleményt fog nyilvánítani a kötelező hidzsábtörvényről – így fennáll a lehetősége annak, hogy a rendszer addigra változtatásokat jelent be az erkölcsi őrjárattal kapcsolatban.
A rendszer azonban valószínűleg fenntartja és továbbra is érvényre juttatja a kötelező hidzsábtörvényt, függetlenül attól, hogy eltörli-e az erkölcsi őrjáratot. A rezsim tisztviselői azt javasolták, hogy az ilyen végrehajtáshoz arcfelismerő, biometrikus rendszereket használjanak. Khan Mohammadi új végrehajtási módszerek, például fejlett technológiák alkalmazásáról beszélt, valószínűleg azokra az arcfelismerő megfigyelő kamerákra utalva, amelyeket a hatalom Irán-szerte telepített a városokba és falvakba. A „jót megparancsoló és a rosszat tiltó főhadiszállás” titkára, Mohammad Saleh Hashemi Golpayegani korábban, 2022 augusztusában javasolta az arcfelismerő, biometrikus szoftverek használatát a kötelező hidzsábtörvény érvényesítésére.
A legfontosabb hírek röviden:
-
-
- A tiltakozási aktivitás és a sztrájkok jelentősen fokozódtak – összhangban a tiltakozás koordinátorainak és szervezeteinek felhívásával, miszerint december 7-ig országos tüntetéseket tartanak.
- Az iráni média és a tisztviselők ellentmondó üzeneteket tettek közzé arról, hogy a rezsim eltörli-e az erkölcsrendészeti járőrt.
- Legalább 29 tüntetésre került sor 16 tartomány 18 városában.
- A közösségi média felhasználói 27 tartomány 73 városában jelentős országos sztrájkokról számoltak be, bár ez a szám szinte biztosan magasabb.
- A Mashhad és Karaj környéki ifjúsági csoportok felszólították a tiltakozókat, hogy azonosítsák és jelöljék meg az országos sztrájkokban részt nem vevő üzleteket és boltokat.
- A LEC Szisztán és Beludzsisztán tartományi parancsnoka, Mohammad Ghanbari dandártábornok bejelentette a LEC egyik tisztjének halálát, akit ismeretlen fegyveresek megtámadtak és megsebesítettek Chabaharban.
-
Rendszerellenes tüntetések:
December 5-én 16 tartomány 18 városában legalább 29 tüntetésre került sor.
A CTP mérsékelt vagy nagy valószínűséggel úgy ítéli meg, hogy a következő helyszíneken történtek tüntetések:
Karaj, Alborz tartomány
Méret: Kicsi
Tiltakozó tevékenység: Tűzgyújtás az utcán
Iszfahán város, Iszfahán tartomány
Méret: Kicsi
Shiraz, Fars tartomány
Méret: Kicsi
A rendszer megtorlása: A biztonsági erők lőttek a tüntetőkre, könnygáz.
Ghazvin város, Ghazvin tartomány
Méret: Kicsi
Rasht, Gilan tartomány
Méret: Kicsi
A rendszer megtorlása: A biztonsági erők lőttek a tüntetőkre.
Hamedan város, Hamedan tartomány
Méret: Kicsi
Tiltakozó tevékenység: Tűzgyújtás az utcán
Bandar-e Abbas, Hormozgan tartomány
Méret: Kicsi
Demográfiai összetétel: Ipari munkások
Tiltakozás típusa: Sztrájk és tiltakozás
Megjegyzés: Meg nem erősített közösségi médiajelentések szerint a sztrájk és a tiltakozás helyszínére egy helyi tisztviselő látogatott el, hogy megpróbálja lecsendesíteni a tiltakozókat.
Podol, Hormozgan tartomány
Méret: Kicsi
Tiltakozó tevékenység: Tűzgyújtás az utcán
Kouzaran, Kermanshah tartomány
Méret: Kicsi
Tiltakozó tevékenység: Tűzgyújtás az utcán
Mashhad, Khorasan Razavi tartomány
Méret: Kicsi
Tiltakozó tevékenység: Tűzgyújtás az autópályán
Choram, Kohgiluyeh és Boyer-Ahmad tartomány
Méret: Kicsi
Arak, Markazi tartomány
Méret: Kicsi
Teherán város, Teherán tartomány
Méret: Kicsi
Terület: Sattar Khan utca
Teherán város, Teherán tartomány
Méret: Kicsi
Terület: Shariati utca
Teherán város, Teherán tartomány
Méret: Kicsi
Terület: Sadeghieh metrómegálló
Teherán város, Teherán tartomány
Méret: Kicsi
Terület: Shariati utca
Teherán város, Teherán tartomány
Méret: Kicsi
Terület: Chitgar
Teherán város, Teherán tartomány
Méret: Kicsi
Terület: Tehransar
Teherán város, Teherán tartomány
Méret: Kicsi
Terület: Ekbatan
Tiltakozó tevékenység: Tűzgyújtás az utcán
Zanjan város, Zanjan tartomány
Méret: Kicsi
A CTP alacsony megbízhatósággal értékeli úgy, hogy a következő helyszíneken tiltakozásokra került sor:
Bushehr város, Bushehr tartomány
Méret: Kicsi
Hamedan város, Hamedan tartomány
Méret: Kicsi
Hengouyieh, Hormozgan tartomány
Méret: Kicsi
Tiltakozó tevékenység: Tűzgyújtás az utcán
Ilam város, Ilam tartomány
Méret: Kicsi
Tiltakozó tevékenység: Tűzgyújtás az utcán
Amol, Mazandaran tartomány
Méret: Meghatározatlan
Tiltakozó tevékenység: Tűzgyújtás az utcán
Teherán város, Teherán tartomány
Méret: Meghatározhatatlan
Terület: Teherán Pars
Teherán város, Teherán tartomány
Méret: Kicsi
Terület: Towhid metrómegálló
Teherán város, Teherán tartomány
Méret: Kicsi
Tiltakozó tevékenység: Tűzgyújtás az autópályán
Terület: Varamin autópálya
Teherán város, Teherán tartomány
Méret: Kicsi
Terület: Narmak
Megjegyzés: A CTP a kis tüntetéseket 100 főnél kevesebbnek, a közepes tüntetéseket 100 és 1000 fő közöttinek, a nagy tüntetéseket pedig ezer fő felettinek tekinti.
A kereskedők, a teherautósofőrök és az ipari dolgozók jelentős része csatlakozott a tiltakozó szervezeti csoportok december 5-i országos sztrájkfelhívásaihoz. A közösségi média felhasználói 27 tartomány legalább 73 városából jelentettek sztrájkokat december 5-én, bár ez a szám szinte biztosan sokkal magasabb. A jelentések szerint a következő helyeken történtek sztrájkok:
-
-
- Karaj, Alborz tartomány
- Bandar-e Ganaveh, Bushehr tartomány
- Bushehr város, Bushehr tartomány
- Dzsam, Bushehr tartomány
- Boroujen, Chaharmahal és Bakhtiari tartomány
- Shahr-e Kord, Chaharmahal és Bakhtiari
- Tabriz, Kelet-Azerbajdzsán tartomány
- Iszfahán város, Iszfahán tartomány
- Fouladshahr, Iszfahán tartomány
- Kelishad és Soderjaan, Iszfahán tartomány
- Najafabad, Iszfahán tartomány
- Shahin Shahr, Iszfahán tartomány
- Shahreza, Iszfahán tartomány
- Evaz, Fars tartomány
- Kazeroun, Fars tartomány
- Marvdasht, Fars tartomány
- Nourabad, Fars tartomány
- Shahr-e Jadid-e Sadra, Fars tartomány
- Shiraz, Fars tartomány
- Zarghan, Fars tartomány
- Ghazvin város, Ghazvin tartomány
- Bandar-e Anzali, Gilan tartomány
- Lahijan, Gilan tartomány
- Rasht, Gilan tartomány
- Hamedan város, Hamedan tartomány
- Bandar-e Abbas, Hormozgan tartomány
- Abdanan, Ilam tartomány
- Eyvan, Ilam tartomány
- Sarableh, Ilam tartomány
- Kerman város, Kerman tartomány
- Eslamabad-e Gharb, Kermanshah tartomány
- Javanroud, Kermanshah tartomány
- Kangavar, Kermanshah tartomány
- Kermanshah város, Kermanshah tartomány
- Kouzaran, Kermanshah tartomány
- Paveh, Kermanshah tartomány
- Ravansar, Kermanshah tartomány
- Mashhad, Khorasan Razavi tartomány
- Neyshabour, Khoraszan Razavi tartomány
- Sabzevar, Khoraszan Razavi tartomány
- Gachsaran, Kohgiluyeh és Boyer-Ahmad tartomány
- Ahvaz, Khuzestan tartomány
- Bandar-e Mahshar, Khuzestan tartomány
- Behbahan, Khuzestan tartomány
- Izeh, Khuzestan tartomány
- Baneh, Kurdisztán tartomány
- Dehgolan, Kurdisztán tartomány
- Divandarreh, Kurdisztán tartomány
- Ghorveh, Kurdisztán tartomány
- Kamiyaran, Kurdisztán tartomány
- Kani Dinar, Kurdisztán tartomány
- Marivan, Kurdisztán tartomány
- Saghez, Kurdisztán tartomány
- Sanandaj, Kurdisztán tartomány
- Boroujerd, Lorestan tartomány
- Doroud, Lorestan tartomány
- Arak, Markazi tartomány
- Khomein, Markazi tartomány
- Babol, Mazandaran tartomány
- Bojrnourd, Észak-Khoraszán tartomány
- Qom város, Qom tartomány
- Garmsar, Szemnan tartomány
- Chabahar, Szisztán és Beludzsisztán tartomány
- Noukabad, Szisztán és Beludzsisztán tartomány
- Andisheh, Teherán tartomány
- Eslamshahr, Teherán tartomány
- Teherán város, Teherán tartomány
- Boukan, Nyugat-Azerbajdzsán tartomány
- Mahábád, Nyugat-Azerbajdzsán tartomány
- Oroumiyeh, Nyugat-Azerbajdzsán tartomány
- Oshnaviyeh, Nyugat-Azerbajdzsán tartomány
- Sardasht, Nyugat-Azerbajdzsán tartomány
- Yazd város, Yazd tartomány
-
A Mashhad és Karaj környéki ifjúsági csoportok december 5-én felszólították a tüntetőket, hogy azonosítsák és jelöljék meg az országos sztrájkokban részt nem vevő üzleteket és boltokat. A Shiraz környéki ifjúság korábban december 2-án felszólította a tüntetőket, hogy küldjenek képeket és videókat a tervezett sztrájkok alatt nyitva tartó üzletekről, hogy bojkottot szervezzenek.
A tüntetők december 5-én a Kurdisztán tartománybeli Saghezben gyújtószerkezeteket segítségével felgyújtották egy biztonsági tiszt házát.
A LEC Szisztán és Beludzsisztán tartományi parancsnoka, Mohammad Ghanbari dandártábornok december 5-én bejelentette egy LEC-tiszt halálát, akit ismeretlen fegyveresek december 4-én Chabaharban megtámadtak és megsebesítettek. A tüntetések szeptember 16-i kezdete óta mintegy 64 biztonsági tiszt halt meg.
A közösségi média fiókjai december 5-én arról számoltak be, hogy Hossein Taeb és politikai szövetségesei megpróbálják Taebet a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács titkárává kinevezni. A CTP nem tudja ellenőrizni a Taebről szóló híreszteléseket. Taeb az IRGC parancsnokának, Hossein Salami vezérőrnagynak a tanácsadója volt azóta, hogy Ali Khamenei legfelsőbb vezető 2022 júniusában elbocsátotta Taebet az IRGC hírszerző szervezetének vezetői posztjáról. 2022 júniusában Taeb eltávolítását követően egyre inkább a nyilvánosság elé lépett, és rendszeresen tett nyilvános, az Egyesült Államokat és Izraelt bíráló nyilatkozatokat. A CTP korábban azt feltételezte, hogy Taeb talán arra igyekszik felhasználni nyilvános szerepléseit, hogy megerősítse erőfeszítéseit egy új vezető pozíció megszerzésére az iráni biztonsági intézményen belül, például a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács titkári posztját célozhatta meg. Az elmúlt hetekben meg nem erősített jelentések szerint a rendszer bizonyos tisztviselői bírálták a hivatalban lévő Ali Shamkhani-t a tüntetésekre adott válaszai miatt. Taeb esélye arra, hogy a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács titkára legyen, jelenleg csekélynek tűnik, de a CTP az új információk feldolgozásával felülvizsgálja ezt az értékelést.
Akkor lássuk a Black Reward által megszerzett adatok ügyét az Iran International alapján. A történtek kapcsán megoldás még nincs, tagadás és bűnbak viszont van.
Az IRGC Fars hírügynökség helyettes vezetőjének letartóztatása „tájékoztató jelentések hamisítása” miatt megerősíti a múlt héten egy aktivista csoport által közzétett dokumentumok hitelességét.
Az állami televízió (IRIB) hétfő esti 20:30-as műsorában megerősítette Abbas Darvish-Tavangar, egy magas rangú keményvonalas újságíró és politikus letartóztatását, órákkal azután, hogy egy reformpárti lap beszámolt a letartóztatásáról szóló híresztelésekről.
Darvish-Tavangart csak monogramjaival említve a műsor újságíróként említette, aki gyakran vett részt magas rangú tisztviselőkkel tartott találkozókon, és hozzáférhetett bizonyos hírekhez, de „hamisított” jelentéseket és hamis tájékoztató dokumentumokat készített „engedély nélkül”. (Hamisításra ritkán szoktak engedélyt kérni, még ritkában adni).
A „jogosulatlan” jelentések és hírlevelek egy dokumentumsorozatra utalnak, amelybe egy Black Reward nevű aktivista csoport november 25-én saját állítása szerint a Fars hírügynökség adatbázisának feltörésével jutott be, azt állítva, hogy megszerezte a hírügynökség által Ali Khamenei legfelsőbb vezető és más vezető tisztségviselők hivatalának küldött bizalmas hírleveleket.
A Black Reward botrányos dokumentumokat, valamint néhány bizalmasan tartott megbeszélésről készült felvételeket tett hozzáférhetővé a nyilvánosság és a média számára. A dokumentumok és felvételek közül több olyan anyagot tartalmaz, amely rendkívül káros a rendszernek és tisztségviselőinek, köztük Khamenei legfelsőbb vezetőnek a megítélése szempontjából.
Az Iran International annak idején jelentést tett közzé egy kényes dokumentumról, amely a tisztviselők körében a rendszerellenes tüntetésekkel kapcsolatos aggodalomról tanúskodik.
Az IRIB 20:30-as műsora arról ismert, hogy nagyrészt biztonsági szervezetek készítik. A műsor gyakran tartalmazza a biztonsági vádak alapján letartóztatottak úgynevezett „vallomásait”, valamint az ellenzék és a másként gondolkodók elleni propagandát, és megalapozatlan vádakat terjeszt politikai csoportok és aktivisták, sőt egyszerű polgárok ellen is.
Egyes közösségi média-felhasználók azt sugallták, hogy a rezsim azért lépett fel a meglehetősen ellentmondásos személyiségnek számító Tavangar ellen, hogy a dokumentumokat egy szélhámos által koholtnak és a hivatalnokok által nem használtnak állítsa be.
Abdollah Ganji, az IRGC-hez kötődő Javan című újság korábbi szerkesztője, aki jelenleg a teheráni önkormányzati Hamshahri újság főszerkesztője, december 2-án egy tweetben azt állította, hogy a Fars hírügynökség politikai döntéshozó tanácsának korábbi tagjaként soha nem látott ilyen tájékoztató jelentéseket. „Az ilyen jellegű munkákat olyasvalaki végzi, aki egyébként a Farsnál dolgozott” – írta, miközben megpróbálta a kiszivárgott dokumentumokat kizárólag Tavangarnak tulajdonítani.
Tavangar a jelek szerint titokban felvett néhány megbeszélést is, köztük egy találkozót a Forradalmi Gárda egyik tábornoka és egy csoport médiavezető, illetve az IRGC-hez kötődő szervezetek képviselői között. A haktivista csoport által megszerzett hangfájlból kiderült, hogy az IRGC és annak baszidzs milíciája aggódik a biztonsági erők azon képességét illetően, hogy képesek elfojtani az országszerte széles körben elterjedt zavargásokat.
Az egyik dokumentum idézte Khameneit, aki azt mondta, hogy nem számít arra, hogy az országot az elmúlt három hónapban elborító kormányellenes tüntetések hamarosan véget érnek. A hírlevél azt állította, hogy Khamenei utasította a biztonsági és hírszerzési szerveket, hogy adjanak ki közös nyilatkozatot a tüntetésekről.
A kiszivárgott anyagból kiderül, hogy Khamenei jelentős szerepet játszik az emberi jogok megsértéséhez vezető döntésekben és a titkosszolgálatok műveleteiben a másként gondolkodók ellen, beleértve azt a parancsot, hogy a nyugtalan Szisztán-Beludzsisztán tartományban letartóztatás helyett „gyalázzanak meg” egy vezető szunnita ellenzéki vezetőt, Maulavi Abdol Hamid Esmail-Zehit. Ez értelmezhető karaktergyilkossági utasításként is.
Az IRIB műsorát, amely megerősítette Tavangar letartóztatását, Ameneh-Sadat Zabihpour készítette, akit a kritikusok gyakran „vallató-újságíróként” emlegetnek, mivel állítólag közvetlen szerepe volt abban, hogy a fogvatartottakat hamis, önvádló „vallomások” megtételére kényszerítette, hogy azokat a műsorban felhasználhassák. Őt és kollégáját, Ali Rezvanit nemrégiben az amerikai pénzügyminisztérium az emberi jogok megsértése és a biztonsági erőkkel való egyéb együttműködés miatt jegyzékbe vette.
A teljes káosz azonban a hidzsáb körül alakult ki. Bemutatom a hozzám eljutott, nem ritkán egymásnak is ellentmondó információkat, aztán mindenki igazodjon ki közöttük, ahogyan bír, annyi biztos, hogy legalább a felük nem igaz, azt nem tudjuk, melyik felük igaz.
Annak ellenére, hogy azt állítják, hogy nincs „erkölcsrendőrség”, Iránban a hidzsáb-elnyomás folytatódik.
Az iráni rendőrség nem erősítette meg a főügyész állítását, miszerint a hírhedt „erkölcsrendőrséget” feloszlatták, miközben a nemzetközi média szétkürtölte a hírt.
A Shargh napilap hétfőn arról számolt be, hogy felvette a kapcsolatot a Nagy-Teheráni Rendőrség PR-vezetőjével, Ali Sabahi ezredessel, hogy ellenőrizze Mohammad Dzsafar Montazeri főügyész állítását, aki december 3-án azt sugallta, hogy az úgynevezett erkölcsrendőrséget megszüntették, de a tisztviselő nem volt hajlandó nyilatkozni.
„Nincs itt az ideje annak, hogy erről vitatkozzunk. A rendőrség akkor nyilatkozik, amikor szükségesnek tartja. Ne mondja senkinek, hogy kapcsolatba lépett velünk” – mondta Sabahi a Shargh riporterének. „Nem én vagyok a főügyész, menjen és kérdezze meg őt!” – tette hozzá, mielőtt sértegette a riportert. Az újság szerint a további megkereséseket is figyelmen kívül hagyták, de egy harmadik személyen keresztül fenyegetéseket fogalmaztak meg az újság, a riporterek és az ügyvezető igazgató ellen.
„Az erkölcsrendészetnek semmi köze az igazságszolgáltatáshoz, és ugyanaz a hatóság zárta be, amelyik létrehozta” – mondta Montazeri főügyész egy sajtótájékoztatón egy riporternek válaszolva.
Montazeri ellentmondásos kijelentéseit csak az iráni állami arab nyelvű Al-Alam tévécsatorna kommentálta vasárnap (dec. 4.), amely perzsa nyelvű honlapján nemzetközi médiajelentésekre hivatkozva azt írta, hogy az Iszlám Köztársaság tisztviselői „nem erősítették meg az erkölcsrendőrség járőreinek feloszlatását”.
„Egyes külföldi médiumok megpróbálták úgy beállítani a főügyész megjegyzéseit, mint az Iszlám Köztársaság visszavonulását a kötelező hidzsáb és tisztaság ügyében a közelmúltbeli zavargások miatt” – írta az Al Alam.
Közben az igazságügyi hatóságok vasárnap bezártak egy teheráni bevásárlóközpontban egy gyermekszórakoztató központot, mert annak alkalmazottai semmibe vették a hidzsábot, és fotóikat közzétették a közösségi médiában. Az igazságügyi hatóságok olyan hírességeket is beidéztek, mint Shaghayegh Dehghan színésznő, aki egy teheráni utcán tett közzé magáról egy fotót a kötelező fátyol nélkül.
A hatóságok közvetett tagadása egy nappal azután történt, hogy Montazeri felvetése számos nagy nemzetközi médiumban címlapra került, és még Antony Blinken amerikai külügyminiszter is óvatosan nyilatkozott róla a CBS-nek adott interjújában.
„Tehát, ha a rendszer most valamilyen módon reagált ezekre a tiltakozásokra, az pozitív dolog lehet. De meg kell néznünk, hogy a gyakorlatban ez hogyan alakul. És hogy mit gondolnak az iráni emberek. Ez róluk szól, és rajtuk múlik” – mondta, amikor az erkölcsrendőrség állítólagos eltörléséről kérdezték.
Hoszein Amir-Abdollahian iráni külügyminiszter a szerb tisztviselőkkel közös belgrádi sajtótájékoztatón azt állította, hogy az Egyesült Államok „és néhány nyugati ország” „zavargásokat és terrorizmust” szít Iránban, és azt állította, hogy az iráni hatóságok „meghallgatják az emberek követeléseit és válaszolnak rájuk”, de nem fogják megengedni, hogy bárki ilyen tevékenységeket szítson. „Demokráciánk erős a térségünkben” – állította.
Egyes közösségi médiafelhasználók azt sugallták, hogy Montazeri megjegyzése reklámfogás volt, amelynek célja a tüntetők megnyugtatása és távol tartása az utcáktól a december 5-én kezdődő háromnapos sztrájkok és tiltakozások idején.
Mások szerint az erkölcsrendőrség feloszlatása semmit sem fog változtatni a tüntetőkön, akik nem kevesebbet akarnak, mint az iszlám rendszer bukását. Amikor az iráni földalatti aktivisták hivatalosan is egyesítették erőiket, és tiltakozásra szólítottak fel, céljuk egyértelmű volt: véget vetni az Iszlám Köztársaságnak.
Érkezett még egy adag hidzsáb-hír (miért kínozzák azzal a ruhadarabbal a nőket, miért nem hagyják, hogy öltözzenek, ahogy akarnak?), ezek alig pár percesek és máris eltérnek a korábbiaktól.
Az iráni tisztviselők ellentmondásos nyilatkozatokat tesznek a hidzsáb kötelezővé tételére irányuló intézkedésekről a Mahsa Amini halála miatt kirobbant tüntetések közepette.
A kormány közelmúltbeli propagandisztikus mutatványát követően, miszerint az úgynevezett „erkölcsrendőrséget” feloszlatták, a külföldi és az iráni média tele van értelmezésekkel arról, hogy a rezsim hogyan tervezi a viseletre vonatkozó előírások betartatását és egyúttal a tüntetők megnyugtatását.
Kedden Hoszein Dzsalali keményvonalas törvényhozó, a parlament kulturális bizottságának tagja azt mondta, hogy a hidzsáb kötelező viselését soha nem fogják eltörölni, és biztosította, hogy „két héten belül újra fátyol lesz a nők fején”. Megjegyzése azt mutatja, hogy a szeptember közepén kezdődött tiltakozások óta egyre több iráni nő jelenik meg hidzsáb nélkül a nyilvánosság előtt.
A törvényhozó megerősítve, hogy a rezsim döntéseket hoz a hidzsábszabályokkal kapcsolatban, kifejtette, hogy a hidzsáb-viselet kikényszerítésének módszerei változhatnak, hozzátéve, hogy „lehetséges, hogy a hidzsábot be nem tartó nőket SMS-ben tájékoztatják majd, és arra kérik őket, hogy tartsák tiszteletben a törvényt”. Miután értesítettük őket, belépünk a figyelmeztető szakaszba… és a harmadik szakaszban a fátylat nem viselő személy bankszámláját zárolhatják”.
Jalali nem részletezte, hogy a kormány hogyan kívánja azonosítani a nyilvánosan leleplező személyeket, hogy sms-t küldjön nekik. Korábban azonban olyan hírek láttak napvilágot, amelyek szerint az Iszlám Köztársaság a metróban elhelyezett kamerák segítségével készül nyomon követni és azonosítani a nőket. Az ilyen intézkedéseket Ebrahim Raisi elnök keményvonalas kormányának azon erőfeszítései részeként jelentették be, amelyekkel az év folyamán fokozta a nőkre gyakorolt nyomást a társadalomban, ami Mahsa Amini halálra verésével tetőzött.
Hétfőn Ali Khan-Mohammadi, az iszlám törvények iszlám köztársasági értelmezésének előmozdításával megbízott iráni, „a jót megparancsoló és rosszat tiltó főhadiszállás” szóvivője egyes, a hidzsábrendőrség megszűnéséről szóló híreket megismételve azt mondta, hogy „az erkölcsi és szociális biztonsági járőrök (a hidzsábrendőrség hivatalos neve) küldetése véget ért”.
Hozzátette, hogy az új intézkedéseket „modernebb keretek között, az erre a célra már létező technológiák felhasználásával és nem egyoldalú légkörben” fogják végrehajtani.
Az „erkölcsrendőrség” feloszlatásáról szóló hírt a perzsa és a külföldi média széles körben ismertette, mint az iszlám köztársaságnak a zavargások lecsillapítását célzó intézkedését. Az állami média azonban azonnal kétségbe vonta, hogy a hidzsáb betartatásában lényeges változás történt volna.
Sok aktivista, például az Egyesült Államokban élő Masih Alinejad, leleplezte Montazeri állítását, mint puszta reklámfogást vagy akár egy bukás előtt álló diktatórikus rezsim által terjesztett félretájékoztatást. Vannak azonban olyan újságírók, mint Negar Mortazavi és Farnaz Fassihi a New York Times-tól, akik az irániak győzelmének nevezték az intézkedéseket, ami az iráni aktivisták kritikáját váltotta ki.
Az Amnesty International emberi jogi csoport közleményt adott ki az üggyel kapcsolatban, amelyben arra szólította fel a nemzetközi közösséget, hogy „ne hagyja magát megtéveszteni az erkölcsrendészet feloszlatására vonatkozó kétes állításoktól”.
„A főügyész nyilatkozata szándékosan homályos volt, és nem említette azt a jogi és politikai infrastruktúrát, amely szilárdan fenntartja a nők és lányok kötelező fátyolviseletének gyakorlatát” – mondta Heba Morayef, az Amnesty International Közel-Keletért és Észak-Afrikáért felelős regionális igazgatója. „A nemzetközi közösségnek és a globális médiának nem szabad hagynia, hogy az iráni hatóságok elvakítsák őket. A kötelező fátyolviselet az iráni büntető törvénykönyvben és más törvényekben és rendeletekben van rögzítve, amelyek lehetővé teszik a biztonsági és közigazgatási szervek számára, hogy a nőket önkényesen letartóztassák és őrizetbe vegyék, és megtagadják tőlük a hozzáférést a közintézményekhez, beleértve a kórházakat, iskolákat, kormányhivatalokat és repülőtereket, ha nem takarják el a hajukat.” – tette hozzá.
Azért megáll az ész, arcfelismerő rendszerek, biometrikus azonosítás alkalmazása, bankszámlák zárolása a fátyolviselet miatt… ráadásul a térfigyelő rendszereket sem ebből a célból szerelhették fel, hiszen a kamera legyen bár akármilyen tökéletes is, a lefátyolozott hölgyeket nem tudja egymástól megkülönböztetni, márpedig a mostani tiltakozások kezdetéig a nagy többség bizony le volt fátyolozva… valószínűbb, hogy csak egyszerű tüntetésekre számítottak, azért építették ki a hálózatot, de erre is alkalmas. Ez a rezsim beteg, a legkorszerűbb technikát középkori célokra használja.
Ennyi iráni hír jutott mára, de maradjanak a Zónán, mert rövidesen érkezik az ukrajnai és oroszországi hírek összefoglalója.