Iránban bejött a papírforma. Nem kellett ahhoz sok ész, hogy előre lássam tegnap: a kivégzések csak újabb, még dacosabb és haragosabb tüntetéseket eredményeznek majd. Külön említésre méltó a rendszer szadizmusa, hiszen a második kivégzett tüntetőhöz a halála előtti napon még beengedték látogatóba az édesanyját, de egyiküknek sem szóltak a kivégzésről, nehogy el tudjanak búcsúzni.
Közben a gazdaság már nem is gyengélkedik, már összedőlt, már háromszázhetvenezer rial egy dollár, Kína egyre kevésbé hajlandó kereskedni Iránnal, más üzleti partnerük nincs és az ország messze áll az önellátástól: hogy mindezt tetézzük, óriási aszály és vízhiány is tapasztalható, így könnyen meglehet, hogy jövőre sem lesz elfogadható a termés. A helyzet reménytelennek tűnik, ha a mostani vezetés a helyén marad. Ha távozik, talán van kiút.
De lássuk az elmúlt nap eseményeit. Az iráni válságról szóló híreket az American Enterprise Institute Critical Threats Project (CTP) szerkeszti az Institute for the Study of War (ISW) támogatásával. (https://www.understandingwar.org/backgrounder/iran-crisis-update-december-12)
Az iráni rezsim a Mahsa Amini-tüntetések kezdete óta másodszor végzett ki egy tüntetőt a rezsim azon erőfeszítésének részeként, hogy elrettentse a tiltakozókat és rettegést keltsen a lakosság körében. Az igazságszolgáltatás december 12-én nyilvánosan kivégezte a 23 éves Majid Reza Rahnavardot „Isten elleni háború” miatt, miután megölt két biztonsági tisztet. Gholam Hossein Mohseni Ejei igazságügyi vezető megvédte a rezsim döntését a letartóztatottak kivégzéséről, és december 12-én arra utasította a bírákat és az igazságügyi hatóságokat, hogy ne vegyenek tudomást a kritikusokról. Ejei megjegyzései megerősítik elkötelezettségét e brutális kivégzések végrehajtása mellett, annak ellenére, hogy egyes politikai és vallási személyiségek az elmúlt napokban elítélték a kivégzéseket. Az igazságszolgáltatás korábban december 8-án már kivégzett egy tüntetőt.
Az igazságszolgáltatás megengedte Majid Reza Rahnavard édesanyjának, hogy a kivégzés előtti napon meglátogassa őt a börtönben, valószínűleg a tiltakozó mozgalom elleni pszichológiai terror taktikájaként. Az igazságszolgáltatás ugyanis nem tájékoztatta Rahnavardot vagy édesanyját a közelgő kivégzésről. Ez a taktika valószínűleg arra szolgál, hogy a letartóztatott tiltakozókat és családjukat állandó félelemben tartsák.
A tüntetések koordinátorai és szervezetei Majid Reza Rahnavard kivégzésére válaszul hirtelen tüntetésekre hívtak fel, és úgy tűnik, hogy rövid időn belül sikerült is részvételt generálniuk. A teheráni, karaji és mashhadi környékbeli ifjúsági csoportok a kivégzés után hirtelen tüntetéseket szerveztek, és minden városban kisebb demonstrációkra került sor. A CTP azonban nem tudja megerősíteni, hogy kizárólag a környékbeli ifjúsági csoportok és felhívásaik voltak felelősek a tüntetésekért.
A rendszer elleni tiltakozások leverésének eredménytelensége és brutális jellege tovább fragmentálta az iráni politikai elitet. Mohammad Sarafraz – az Iszlám Köztársasági Iráni Műsorszolgáltató (IRIB) korábbi elnöke 2014–16 között – egy december 10-én a YouTube-ra feltöltött videóban bírálta az elnyomást. Az IRIB egy jelentős állami médiavállalat, amelynek vezetőjét közvetlenül Ali Khamenei legfelsőbb vezető nevezi ki. Sarafraz állítólag 2016-ban lemondott az IRIB elnöki tisztségéről Mojtaba Khameneivel – a legfelsőbb vezető fiával – való konfliktusok miatt. Sarafraz a YouTube-videóban elítélte a tüntetők bántalmazását, letartóztatását és megölését, valamint a rendszer képtelenségét arra, hogy gondoskodjon a népéről. Kifejezetten Mojtaba Khameneit hibáztatta a rendszer elnyomó politikájáért. Sarafraz hozzátette, hogy azért készítette el végrendeletét, mert „valamilyen baleset történhet vele, amiért kimondta ezeket a szavakat.” Sarafraz jelenleg a Legfelsőbb Kibertér Tanács tagja – ez a rezsim politikai testülete, amely az internet szabályozásáért és az állami cenzúráért felelős. A CTP korábban úgy értékelte, hogy a megtorlás eredménytelensége lehetővé teszi és bátorítja a politikai és vallási intézmények egyes tagjait a kritikára és a vitára.*
*Ezt a nyilatkozatot majd részletesebben is közlöm.
A legfontosabb hírek röviden:
-
-
- Az iráni rendszer a Mahsa Amini tüntetések kezdete óta másodszor végzett ki egy tüntetőt a kormány azon törekvésének részeként, hogy elrettentsen a tüntetéseken való részvételtől és rettegést keltsen a lakosság körében.
- A tüntetések koordinátorai és szervezetei tüntetésekre hívtak fel Majid Reza Rahnavard kivégzésére válaszul, és úgy tűnt, hogy rövid időn belül korlátozott sikerrel, de sikerült részvételt generálniuk.
- A rendszer elleni tiltakozások leverésének eredménytelensége és brutális jellege továbbra is fragmentálta az iráni politikai elitet.
- Négy tartomány négy városában legalább hét tüntetésre került sor.
-
Rendszerellenes tüntetések:
December 12-én négy tartomány négy városában legalább hét tüntetés zajlott. A CTP mérsékelt vagy nagy valószínűséggel úgy ítéli meg, hogy a következő helyszíneken zajlottak tüntetések:
Karaj, Alborz tartomány
Méret: Kicsi
Tiltakozó tevékenység: A tüntetők néma felvonuláson vettek részt az esti tüntetések során a rezsim ellen Majid Reza Rahnavard kivégzése miatt.
Shiraz, Fars tartomány
Méret: Meghatározatlan
Demográfiai összetétel: Diákok
Tiltakozó tevékenység: A tüntetők a rendszer ellen tüntettek Majid Reza Rahnavard kivégzése miatt.
Mashhad, Khorasan Razavi tartomány
Méret: Kicsi
Tiltakozó tevékenység: A tüntetők a rendszer ellen tüntettek Majid Reza Rahnavard kivégzése miatt.
Mashhad, Khorasan Razavi tartomány
Méret: Kicsi
Tiltakozó tevékenység: A demonstrálók esti tüntetéseket tartottak a rezsim ellen Majid Reza Rahnavard kivégzése miatt.
Teherán város, Teherán tartomány
Méret: Kicsi
Demográfiai adatok: Allameh Tabatabei Egyetem diákjai
Tiltakozó tevékenység: A demonstrálók a rendszer ellen tüntettek Majid Reza Rahnavard kivégzése miatt.
Teherán város, Teherán tartomány
Méret: Kicsi
Demográfiai adatok: Shahid Beheshti Egyetem diákjai
Teherán város, Teherán tartomány
Méret: Kicsi
Tiltakozó tevékenység: A demonstrálók esti tüntetéseket tartottak a rezsim ellen Majid Reza Rahnavard kivégzése miatt.
Terület: Teherán Ekbatan és Chitgar negyedei.
A Khoraszan Razavi tartománybeli Mashhadban egy különleges egyházi bíróság beidézte Maulvi Abdol Ghaffar Naghshbandi szunnita egyházi személyt – jelentette a Haalvsh helyi iráni média december 10-én. Naghshbandi Rask, Szisztán és Beludzsisztán tartomány szunnita pénteki imavezetője, aki korábban megerősítette azokat a jelentéseket, amelyek szerint a helyi rendfenntartó parancsnokság egyik helyi tisztje 2022 szeptemberében megerőszakolt egy 15 éves lányt. Az idézés része lehet a rendszer azon törekvésének, hogy lejárassa és megfélemlítse a szunnita lelkészeket, köztük Moulana Abdol Hamidot, akik az elmúlt hónapokban az iráni beludzsok tiltakozásait szították. Nem világos, hogy a mashhadi bíróság miért idézte be Naghshbandit, tekintve, hogy viszonylag messze van Rask-tól.
Az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) szárazföldi erőinek parancsnoka, Mohammad Pak Pour dandártábornok találkozott az Artesh szárazföldi erőinek parancsnokával, Kiomars Heydari dandártábornokkal, hogy december 12-én nem részletezett együttműködésről tárgyaljanak. Nem világos, hogy Pak Pour és Heydari tárgyaltak-e a tüntetések elfojtásáról.
Az ellenállás tengelye és a regionális fejlemények:
Az iraki központi kormány és a Kurdisztáni Regionális Kormány (KRG) folytatja a határbiztonsági együttműködést, válaszul az iráni követelésekre. Abdul Shammari iraki belügyminiszter december 12-én Erbilben találkozott a KRG belügyminiszterével, Rebar Ahmeddel, hogy megvitassák a határőrség telepítését Irak Iránnal és Törökországgal közös határai mentén. Az iraki határőrség parancsnoka, Mohammad Sukkar vezérőrnagy kijelentette, hogy Erbil és Bagdad további emberi és anyagi erőforrásokat biztosít a jövőbeli telepítések támogatására. Az iraki belügyminisztérium nemrég bejelentette, hogy tervezi az önkéntes jelentkezések megnyitását a nyilvánosság előtt Irakban és a Kurdisztáni Régióban, azonban valószínűleg a kurd önkéntes és reguláris csapatok alkotják majd az egyetlen határőrséget, amely jelen van az iraki Kurdisztánban.
Az Al Quds közzétett egy jelentést, amely szerint Irán 2022 szeptemberében szüneteltette a pénzügyi átutalásokat egyes palesztin milíciáknak. Meg nem nevezett milíciacsoportok azonosítatlan tisztviselői azt mondták az Al Qudsnak, hogy a finanszírozás szüneteltetése pénzügyi válságot okozott számos milícia számára, különösen a Gázai övezetben tevékenykedők számára. A tisztviselők azt is állították, hogy a szüneteltetés „összefüggésben lehet az Iránban zajló belpolitikai eseményekkel.” Az Al Quds egy nagy példányszámban terjesztett palesztin hírportál, amelynek székhelye Jeruzsálemben van.
Az szép lesz, mikor a Hezbollah fellázad, mert elmarad a zsoldfizetés… de lássuk csak azt a különös Sarafaraz-nyilatkozatot!
Az iráni állami televízió volt vezetője szerint a hírszerző szervezeteknél vannak olyan ügynökök, akik óriási hatalommal rendelkeznek, de kilétük ismeretlen.
Mohammad Sarafraz, aki 2016 májusában mondott le az IRIB (Islamic Republic of Iran Broadcasting) vezetői posztjáról, mert Ali Khamenei legfelsőbb vezető fia, Mojtaba és az IRGC volt hírszerzési főnöke, Hossein Taeb beavatkozott a szervezet pénzügyi műveleteibe, addig Khamenei egyik legközelebbi embere volt. A legfelsőbb vezető később Sarafraz-t a Legfelsőbb Kibertér Tanács tagjává nevezte ki. Sarafraz azonban azt állítja, hogy erről a posztról is lemondott, bár Khamenei soha nem fogadta el a lemondását.
Az egyik volt segítője, Shahrzad Mirgholikhan által készített és a You Tube-on közzétett interjúban Sarafraz azt mondta, hogy az iráni hírszerzés tisztjei még a bíróság bíráinak is megmondhatják, hogy a különböző ügyekben való döntéseik során hogyan határozzanak.
Sarafraz szisztematikus korrupcióval vádolta a kormányt és a bankrendszert, ami az irániak között óriási jövedelemkülönbségekhez vezetett. Elmondta, hogy a korrupció nagy része olyan vállalatoknál van jelen, amelyek a magánvállalkozások előnyeit élvezik, de állami szervezetnek számítanak, amikor adót fizetnek, vagy beszámolnak pénzügyi helyzetükről. Ezek a cégek – mondta – nem hagynak teret a valódi magánvállalatok versenyének.
Irán gazdaságának nyolcvan százaléka közvetlenül vagy közvetve a kormány vagy a félhivatalos vállalatok ellenőrzése alatt áll. 15 évvel ezelőtt megkezdődött egy privatizációs törekvés, de ez főként kvázi-kormányzati cégek létrehozásába torkollott, amelyeket befolyásos bennfentesek irányítanak, akik blokkolják a versenyt, és állami pénzeket használnak fel a talpon maradáshoz.
Sarafraz kifejtette, hogy ezek a szervezetek bennfentes információkat használnak fel, hogy hasznot húzzanak a deviza- és aranyár-ingadozásokból, amikor a kormány beavatkozik a piacba. A szankciók megkerülésével is busás nyereségre tesznek szert.
Sarafraz bírálta a kormányt azért is, mert tönkretette a legtöbb politikai pártot, és megfosztotta az irániakat attól a joguktól, hogy saját jelölteket válasszanak a parlamentbe vagy az elnökségbe. Azt mondta:
„Úgy vélem, hogy egy egészséges rendszerben a kormánynak költségvetést kellene biztosítania a politikai pártok számára, amelyek kádereket képeznek a vezetés számára”.
Ehelyett – mutatott rá Sarafraz – a gazdag és befolyásos kormányzati intézmények politikai pártokként viselkednek. Ezek az intézmények pénzügyi, politikai és hírszerzési hatalmuknak köszönhetően meghatározzák, hogy ki legyen az ország elnöke vagy ki nyerjen a parlamenti választásokon. Sarafraz valószínűleg a Forradalmi Gárdára (IRGC) és Khamenei hivatalára és családjára utalt, akiket politikusok – például Mehdi Karrubi reformpárti klerikus – azzal vádolnak, hogy 2005 óta minden elnökválasztást megterveztek.
Ez „szisztematikus korrupciót eredményezett, amely valószínűleg nagy bajba sodorja az országot” – hangsúlyozta Sarafraz, és azt mondta, hogy a hírszerző ügynökségek és az IRGC legtöbb tevékenysége Iránban törvénytelen, de megússzák, mivel senki sem ellenőrzi őket. Eközben e szervezetek egyike sem vállalja a felelősséget az általuk okozott instabilitásért.
Sarafraz rámutatott, hogy „a kormányerők 300-1500 embert öltek meg a 2019-es tüntetésen. De senki nem vállalta a felelősséget egyetlen ilyen esetért sem”.
„Ezek a személyek és intézmények ellenőrzik az állami televíziót is, és utasítják azt, hogyan számoljon be az eseményekről, hogyan szerezzenek kikényszerített vallomásokat a politikai foglyoktól, és hogyan sugározzák azokat. Ez az egyik oka annak, hogy a társadalom nem bízik az állami televízióban. Nemcsak, hogy nem mondják el az igazságot, hanem hamis híreket is gyártanak, hogy más narratívát mutassanak be” – mondta az IRIB volt vezetője.
„Ugyanazok a fickók és ügynökeik akarták átvenni a televízió irányítását, ellenőrizve annak pénzügyi forrásait” – mondta Sarafraz, miközben azt állította, hogy Moszad és CIA ügynökök is vannak közöttük. Kifejtette:
„Elmondtam az IRGC parancsnokának, Hossein Salaminak, hogy ezek a személyek és intézmények (az IRGC hírszerzése és Khamenei hivatala) először az állami televíziót próbálták meg ellenőrizni, majd az IRGC-t vették célba. Elmondtam neki, hogy lejáratják az IRGC-t. Ha a CIA tervelte ezt ki, akkor meg kell dicsérnünk őket”
Azért ne tessék alábecsülni az IRGC-t, lejáratja az magát egyedül is, nincs szükség ahhoz a CIA-ra… ellenben az élelmiszerárak valóban kriminálisak, de ilyen gazdasági helyzetben nem is csoda.
A Shargh című napilap vasárnap megjelent riportja több példát is bemutatott az online eladási platformokon közzétett személyes hirdetésekrs, amelyeket irániak adtak fel, akik személyes tárgyaik eladásához vagy inkább cseréjéhez folyamodtak, hogy családjukat élelemmel tudják ellátni.
A cikk szerint a magas inflációs ráta és az ebből fakadó szegénység vezetett ahhoz az új jelenséghez, hogy egyre többen folyamodnak ahhoz, hogy háztartási és személyes tárgyaikat élelmiszerre cseréljék.
A jelentés szerint az iráni online értékesítési platformok tele vannak olyan emberek hirdetéseivel, akik ruháikat, cipőiket, porszívóikat és fűtőberendezéseiket csirkére, olajra, rizsre vagy babra szeretnék cserélni. Az egyik esetben például egy inget körülbelül 2 600 000 rialért – vagyis kevesebb mint 8 dollárért – kínálnak, amiből körülbelül egy kilogramm marhahúst vagy körülbelül négy kilogramm csirkét lehet vásárolni.
A jelentés szerint a gyümölcsárak olyannyira megemelkedtek, hogy az emberek már darabonként vásárolnak gyümölcsöt, holott az irániak megszokták, hogy a gyümölcsöket kilóra vásárolják, amikor az árak alacsonyabbak voltak.
Iránban az előző iráni naptári hónapban – amely november 21-én ért véget – az általános infláció mintegy 50 százalékos volt, az élelmiszer-infláció pedig 12 tartományban 70 százalék feletti szintet ért el.
Az élelmiszerek inflációja különösen magas volt Szisztán-Beludzsisztán tartományban, ahol elérte a 84 százalékot, a második helyen pedig Loresztán tartomány állt 78 százalékkal. A két tartomány alacsony jövedelmű régió, ahol a fogyasztási cikkek minősége is gyengébb, mint más tartományokban.
Az adatok az árak lassabb emelkedését jelezték, mivel az élelmiszerár-infláció az előző hónapokban egyes tartományokban elérte a 100 százalékot is. Az Iráni Statisztikai Központ (SCI) július végén közzétett adatai szerint 2022 júniusában az élelmiszerárak országos szintű, éves inflációs rátája 2021 azonos időszakához képest összességében 87 százalék volt, de négy tartományban az arány megközelítette a 100 százalékot.
A legtöbb áremelkedés május eleje óta történt, amikor a kormány eltörölte az élelmiszerimport-támogatást, hogy évente mintegy 15 milliárd dollárt takarítson meg. A lépés azonnal masszív áremelkedést váltott ki az alapvető élelmiszerek, például a kenyér, a tejtermékek, az étolaj és a hús áraiban.
Bár a kormány többször is kijelentette, hogy olajexportja az Egyesült Államok szankciói ellenére folyamatosan növekszik, a gazdasági feltételek folyamatosan romlanak, és a megtépázott iráni valuta, a riál az elmúlt hónapokban történelmi mélypontra süllyedt, szórványos fellendülésekkel. A megtépázott rial az amerikai dollárral szemben 370 000-es mélypontra esett, ami 15 hónap alatt közel 50 százalékos csökkenést jelent. A jelenlegi keményvonalas elnök, Ebrahim Raisi megválasztásakor, 2021 augusztusában 280 000 rial/dolláron kereskedtek vele.
Az iráni valuta 2018-ban kezdte elveszíteni értékének nagy részét, amikor az Egyesült Államok kilépett a JCPOA néven ismert nukleáris megállapodásból, és megnyomorító gazdasági szankciókat vezetett be. Azóta a valuta több mint tizedére esett a dollárral szemben. Bár az iszlám köztársaságnak sikerült részben kijátszania a szankciókat a kedvezményes áron Kínába irányuló illegális olajexporttal, a napi körülbelül egymillió hordónyi mennyiség nem elegendő a gazdaság fenntartásához, amely főként az olajexportból származó bevételektől függ.
Ennyi iráni hír jutott mára, de maradjanak a Zónán, mert rövidesen érkezik az ukrajnai és oroszországi események összefoglalója.