Iránban a tegnapi nap kicsit nyugodtabban telt, összesen egy tüntetést tartottak, azt is a mindig forrongó Teheránban, de ez távolról sem a helyzet konszolidációjának a jele, ez vihar előtti csend, olyan gazdasági fergeteg készülődik, amihez képest az eddigi demonstrációk önképzőköri teadélutánok voltak, szalonzenekarral.
A gazdasági gondok már nem várhatóak, már meg is jöttek, és a vezetés a lehető legrosszabb módon reagált rájuk: hiperinflációt gerjesztettek, és épp most teszik tönkre a gazdaság maradékát, aminek akkora éhezés, és ebből következően népfelkelés lesz a vége, amilyent nem látott még a világ. Arról nem is szólva, hogy erősen kérdéses, miszerint a forradalmi események végén milyen társadalmi és gazdasági rendszer kerül ki győztesen – az Iránban most kezdődő nyomor akár évtizedekig is eltarthat, ha nem szakértők veszik majd a kezükbe a gazdaság újjáépítését.
De lássuk egyelőre azt a kevés eseményt, ami az elmúlt napban történt. Az iráni válságról szóló híreket az American Enterprise Institute Critical Threats Project (CTP) szerkeszti az Institute for the Study of War (ISW) támogatásával.
Úgy tűnik, hogy az iráni gazdaság potenciálisan jelentős zavarok időszakába lép. A tüntetések koordinátorai és más közösségi médiafelhasználók az elmúlt napokban felszólították az irániakat, hogy sürgősen vegyék fel bankszámlájukról megtakarításaikat és vásároljanak aranyat. A közösségi média beszámolói szerint december 14-én sok iráni így tett, bár a CTP nem tudja ellenőrizni ezt a bejelentett banki rohamot, és nem is áll módjában felmérni a mértékét. Ezek a jelentések egybeesnek az iráni riál folyamatos leértékelődésével, amely december 14-én új történelmi mélypontra, mintegy 385 000 körüli árfolyamra esett az amerikai dollárhoz képest. A Raisi-kormány egyik PR-tisztviselője elismerte, hogy a tüntetések fokozták a gazdasági bizonytalanságot, és így elősegítették ezt a költségvetési válságot.
Az iráni média arról számolt be, hogy az elmúlt hetekben néhány gazdasági vezető és tisztviselő lemondott, letartóztatták vagy elbocsátották őket. Ezek között a vezetők között vannak az építőipar, a pénzügyi szolgáltatások és az acélipar prominens személyiségei. A Raisi-kormányzat december 14-én leváltotta az Iráni Központi Bank devizahiteles osztályáért felelős tisztviselőjét is. E változások legalábbis részben valószínűleg a költségvetési válsághoz kapcsolódnak.
A CTP nem készült fel annak értékelésére, hogy ez a fiskális válság milyen hatással lehet az iráni gazdaságra, illetve hogy a rendszer sikeresen fogja-e kezelni azt. Ez a válság mindazonáltal arra ösztönözheti a tiltakozások koordinátorait és szervezeteit, hogy további sztrájkokat szervezzenek és a rendszerrel szembeni gazdasági nyomásgyakorlás egyéb eszközeit is vegyék fontolóra.
Ebrahim Raisi elnök december 14-én találkozott a Khatam ol Anbia építőipari központ tisztviselőivel, valószínűleg azért, hogy megvitassák a költségvetési válság kezelését célzó együttműködést. Ez a központ az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) által közvetlenül ellenőrzött, kiemelt fontosságú mérnöki és építőipari cég. Az iráni gazdaság széles spektrumában vesz részt, többek között a kikötői szolgáltatások, az olaj- és gázipar, a fúrás, az építőipar, a távközlés és a pénzügyi szolgáltatások területén.
Az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának tagállamai december 14-én megszavazták Irán kizárását az ENSZ nők helyzetével foglalkozó bizottságából. Huszonkilenc tag igennel szavazott, tizenhatan tartózkodtak, nyolc pedig az Egyesült Államok által támogatott határozat ellen szavazott. Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete kijelentette, hogy a határozat azt jelzi, hogy a nemzetközi közösség felelősségre vonja Iránt az emberi jogok megsértéséért, ugyanakkor szolidaritását fejezi ki az iráni nőkkel és lányokkal, és kijelentette: „A határozat a nők és a nők helyzetének javítása érdekében a nemzetközi közösséget is felelősségre fogja vonni Iránért: „Itt vagyunk értetek, támogatunk titeket, és kiállunk mellettetek.” A rendszer több prominens szereplője és az államhoz kötődő csatornák elítélték a szavazást, valamint bírálták az USA-t, amiért „ráerőlteti akaratát” más nemzetekre. A közösségi média felhasználói dokumentálták, ahogy Saghez (Kurdisztán tartomány) lakói és más irániak nem részletezett helyeken ünnepelték az ENSZ-szavazást.
A legfontosabb hírek röviden:
-
-
- Úgy tűnik, hogy az iráni gazdaság potenciálisan jelentős zavarok időszakába lép.
- Az ENSZ-tagállamok megszavazták Irán kizárását az ENSZ Nők Helyzetével Foglalkozó Bizottságából.
- Legalább egy tüntetés zajlott.
- A közösségi média felhasználói felhívásokat terjesztettek országos sztrájkokra és tüntetésekre december 19-én, 20-án és 21-én.
- Libanon és Irak Iránhoz kötődő vezetői Bagdadban találkoztak.
-
Rendszerellenes tüntetések:
December 14-én legalább egy tüntetés volt. A korlátozott tiltakozási tevékenység összhangban van a december 14-i rendszerellenes tüntetésekre vonatkozó korlátozott felhívásokkal; a CTP nem figyelt meg jelentős tiltakozásra vagy sztrájkra való felhívásokat ezen a napon. A CTP mérsékelt vagy nagy valószínűséggel úgy ítéli meg, hogy a következő helyszíneken tiltakozásokra került sor:
Teherán város, Teherán tartomány
Méret: Kicsi
Tiltakozó tevékenység: Rendszerellenes jelszavakat skandáltak
A közösségi média felhasználói országos sztrájkokra és tüntetésekre szólítottak fel december 19-én, 20-án és 21-én. Kifejezetten felhívták a kereskedőket, a teherautó-vezetőket és az orvosokat, hogy ezeken a napokon vegyenek részt a sztrájkokban. Ezek a jelentések egybeesnek a Shirázi Szomszédság Ifjúsága december 17-21-i sztrájkokra és rendszerellenes tüntetésekre való felhívásával.
Mostafa Mir Salim keményvonalas parlamenti képviselő december 14-én támogatását fejezte ki a letartóztatott tüntetők halálbüntetése és kivégzése mellett. Mir Salim emellett támogatta, hogy a letartóztatás és a kivégzés közötti időt 10 napra csökkentsék.
Az ellenállás tengelye és a regionális fejlemények:
Izrael december 14-én légicsapást hajtott végre az IRGC egy kelet-szíriai fegyverszállítmánya ellen. Helyi források szerint három robbanást hallottak az IRGC egyik kiképzőközpontjának közelében, miközben a térségben vadászgépeket azonosítottak. Az Israel Times 12. csatornája egy jelentést tett közzé, amelyben azt állították, hogy az IRGC erői december 14-én reggel egy fegyverszállítmányt vittek a kiképzőközpontba.
Libanon és Irak Iránhoz kötődő vezetői december 14-én Bagdadban találkoztak. A libanoni általános biztonság főigazgatója, Abbasz Ibrahim vezérőrnagy állítólag találkozott iraki és iráni proxy vezetőkkel, valamint néhány nem Iránhoz kötődő személlyel, hogy megvitassák az együttműködést és a Libanonnak nyújtott segítséget.
Akkor tekintsük át, mi is zajlik az iráni gazdaságban. Vegyük először a hiperinflációt és annak az okait. Mint az Iran International írja, éjjel-nappal jár a pénzverde, aminél nagyobb hibát állam el nem követhet. Az iráni gazdasági helyzet romlásával párhuzamosan a teheráni média arról számolt be, hogy az elmúlt hét hónapban több mint 1000 billió rialt nyomtattak és adtak hozzá a pénzállományhoz.
A dollár árfolyamát átlagosan véve ez az összeg mindössze 4 milliárd dollárhoz közelít, de Irán 2018 óta bőségesen nyomtat még több pénzt, amikor az Egyesült Államok gazdasági szankciókat vezetett be, miután kilépett az Obama-korszakban kötött, JCPOA néven ismert nukleáris megállapodásból.
A rialban kifejezett csillagászati összeg a pénzmennyiség 18 százalékát teszi ki ebben az időszakban. Augusztusban a pénzmennyiség elérte az 50 billió rialt. Ez 50, tizenöt nullával.
Mahmoud Jamsaz teheráni közgazdász júliusban azt mondta a Khabar Online hírportálnak, hogy az elmúlt iráni évben, 2021 márciusától 2022 márciusáig a kormány naponta 15 millió dollárnak megfelelő összeget nyomtatott, hogy finanszírozza a költségvetési hiányt. Ez naponta 3,8 billió riálnak felel meg.
A forgalomban lévő pénz felhalmozott mennyisége 2018 eleje óta gyakorlatilag több mint tízszeresére értékelte le a valutát, a rialt. A teheráni pénzváltók csütörtökön 384 ezer riálért adtak egy amerikai dollárt, ami több mint 30 százalékos ugrás egy év alatt.
Az amerikai olajexport-szankciók felére csökkentették Irán szállítmányait, amelyek főként Kínába mennek, de a kétségbeesett teheráni kormány szerint minden export növekszik, és a kép rózsás. A riál felemlegetése azonban már nem hatékony stratégia, mert kevesen hisznek az elnöknek, nemhogy más hivatalnokoknak.
Hogy részben lelassítsák a riál árfolyamesését, a központi bank dollárt injektál a piacra, amint az a napi teheráni árfolyam-ingadozásokból kiderül, de hivatalos információt nem adnak ki.
A közösségi médiában megjelent legfrissebb jelentések szerint a devizaárfolyam esését már nem tekintik normális tendenciának, és pánik tört ki a deviza- és aranyvásárlások miatt. Ez viszont felgyorsítja a válságot, különösen a három hónapja tartó rendszerellenes tüntetések által kiváltott politikai bizonytalanság fényében.
A pénznyomtatás legnagyobb közvetlen oka az iráni központi banktól (CBI) történő kormányzati hitelfelvétel, hogy áthidalja az 50 százalékosra becsült költségvetési hiányt. A CBI-nak azonban kevés arany- vagy devizatartaléka van az általa nyomtatott riálbankjegyek fedezetére. A riál nem helyettesíthető valuta, mint az amerikai dollár, és senki sem fektet be a felesleges riálok megvásárlásába, ugyanúgy, ahogy a kemény valuták működnek és jobban megőrzik értéküket.
A CBI nyomdagépei különösen szeptember 21-től október 20-ig – az iráni Mehr hónap – túlóráztak. Ez azután történt, hogy világossá vált, hogy az Egyesült Államokkal a JCPOA felélesztéséről folytatott tárgyalások megakadtak, valamint azután, hogy kitörtek a tömeges tiltakozások.
Ez azt jelenti, hogy Teheránban eluralkodott a pesszimizmus, és az emberek elkezdtek dollárt gyűjteni. Ráadásul a kormány veszteséget szenvedett az adóbevételek szintjén, mivel a zavargások miatt bezárták az üzleteket, miközben több tízezer fős biztonsági erőknek kellett külön fizetnie, hogy az utcán tartsa őket a tüntetőkkel szemben. A kormány talán arra is rákényszerült, hogy nagyvonalúbb legyen a rendes fizetésekkel, és időben folyósítsa a fizetéseket, elkerülendő, hogy még többen csatlakozzanak a zavargásokhoz.
A helyi média által említett másik ok az a forgatókönyv, amely szerint az állami tulajdonú bankok saját mérlegválságaik közepette kezdtek pénzt követelni a központi banktól. A CBI 21 százalékos kamatot számít fel a bankoknak a hitelekért, ami felpörgeti az amúgy is 50 százalékos inflációt.
Helyi források szerint novemberben még fel is gyorsult a bankok hitelfelvétele a CBI-tól, és elérte a 910 billió rialt, ami azt jelenti, hogy a központi banknak még több pénzt kell nyomtatnia a következő hetekben.
Ez az egyik veszettül pörgő örvény, ami a mélybe rántja az iráni gazdaságot, de van másik is: a petrolkémiai ipar csődje! Néhány iráni ipari üzem azt állítja, hogy figyelmeztetést kaptak, hogy csökkentsék földgázfogyasztásukat, különben megvonják tőlük a földgázadagot.
Az ILNA hírportál hétfőn jelentette, hogy az iráni olajügyi minisztérium közzétette azoknak a petrolkémiai egységeknek a listáját, amelyeknek le kell állítaniuk vagy csökkenteniük kell gázfogyasztásukat. Ebben a levélben arra utasítják Masdjid-i Suleyman, Zagros, Shiraz, Bandar Imam és több más város petrolkémiai termelőit, hogy csökkenteniük kell fogyasztásukat.
A közösségi médiában azonban az emberek arról számolnak be, hogy egyes petrolkémiai üzemek már leállították a termelést a gázkorlátozások miatt.
A gázfogyasztás csökkentése a petrolkémiai termelés csökkenését jelenti, miközben az olajeladások csökkenésével az országnak nagy szüksége van a petrolkémiai exportból származó devizára.
A kormány azt állítja, hogy nem tervezi a háztartások gázellátásának leállítását, ehelyett az ipari szektorba irányuló gázszállításokat csökkentette, mivel nem tudott elegendő gázt kitermelni.
Jafar Qadri törvényhozó az ILNA-nak elmondta, hogy a déli Fars tartományban lévő Parsian finomítóban a gáztermelés napi 80 millió köbméterről 50 millió köbméterre csökkent, hozzátéve, hogy a Déli Pars egyes platformjai is súlyos problémákkal küzdenek.
Az Iránt az elmúlt napokban sújtó hideg időjárás és a megugró kereslet miatt akuttá vált a földgázhiány.
Irán rendelkezik a világ második legnagyobb földgáztartalékával, de alig képes kielégíteni a hazai keresletet, mivel a termelés folyamatosan csökken az olaj- és gázágazatba történő beruházások hiánya miatt.
Azért az már művészet ebben a még mindig nagyrészt fosszilis energiahordozók kitermelésére és kereskedelmére épülő korban, hogy a világ második legnagyobb földgáz-tartalékán üldögélő ország képes legyen nem kihasználni a kincsét. Ahhoz már nagyon rossz politikára van szükség… és nagyon rossz, oligarchikus rendszerű gazdaságra. De hiszen pont erről van szó.
Hossein Raghfar iráni közgazdász szerint az ország gazdasági válsága nem oldható meg addig, amíg a biztonsági szervezetek nem vetnek véget üzleti tevékenységüknek. Itt nyilván többek között a már említett Khatam ol Anbia cégre és a hozzá hasonlókra gondolt.
Itt az ideje, hogy az iráni kormány eldöntse, melyik a fontos számára: A rendszer túlélése vagy a gazdag bennfentesek oligarchiájának védelme – mondta Raghfar a Rouydad24 weboldalnak adott interjújában.
Megjegyezte, hogy Ebrahim Raisi elnök megígérte, hogy megfékezi az inflációt és megakadályozza a nemzeti valuta leértékelődését, de az elmúlt nyolc hónap alatt az amerikai dollár árfolyama további 110 ezer ponttal emelkedett, elérve a 380 ezer rialt. Ez mutatja, hogy milyen mértékben csökkent az irániak vásárlóereje.
A jelenlegi helyzetről és a felgyorsult áremelkedésről szólva Raghfar megismételte, hogy a piac instabilitásának fő oka a befolyásos bennfentesek és intézmények jelenléte, akik a fogyasztói árak emelkedésével súlyos összegeket tesznek zsebre.
Más közgazdászok, egyes politikusok és az iszlám köztársaság ellenfelei azt állítják, hogy a Forradalmi Gárda (IRGC) és az Ali Khamenei legfőbb vezető hivatalának égisze alatt működő pénzügyi holdingok a főszereplők az iráni gazdaságban, hozzátéve, hogy ők űzték ki a magánszektort az iráni gazdaságból.
Hozzátette, hogy ha a kormánynak nem sikerül megfékeznie az inflációt, akkor a jelenlegi zavargások mellett a szegények felkelésére is számítania kell. Szerinte ez a kombináció olyan pusztító következményekhez vezet, amelyeket senki sem tud kontrollálni. Rámutatott, hogy a kormány semmilyen jelét nem adja annak, hogy az emberek gazdasági problémái fontosak a hivatalnokok számára.
„Ha a kormány komolyan veszi ezt a kihívást, akkor tudnia kellene, hogy nincs más kiút ebből a válságból, mint az oligarchák kiszorítása az ország gazdaságából” – mondta Raghfar.
Raghfar azzal is vádolta a kormányt, hogy közvetlen szerepe van az elszabadult inflációban. „A főszereplő… maga a kormány, mivel intézkedéseket hoz a költségvetési hiány kezelésére”.
Minden közgazdász és politikus egyetért abban, hogy az elmúlt öt évben az állam túl sok pénz nyomtatásához folyamodva hatalmas mértékben növelte a likviditást.
Azt javasolta, hogy a kormány inkább csökkentse kiadásait, és próbálja meg növelni az adóbevételeket a jelenleg mentességet élvező oligarchikus cégek megadóztatásával.
Majid Tafreshi történész szinte ugyanebben a szellemben beszélt a mérsékelt konzervatív Khabar Online weboldalnak, és azt mondta, hogy az Iránban jelenleg is tartó válság részben annak köszönhető, hogy az iráni politikai színtérről kiszorultak a mérsékeltek. Hozzátette, hogy még a prominens tisztviselők néhány gyermeke is csatlakozott azokhoz, akik elégedetlenek a kormány teljesítményével. Mindez úgy történik, tette hozzá, hogy egyes tisztviselőknek a jelek szerint hasznot húznak abból, hogy Iránból egy másik Észak-Koreát csinálnak.
Mindazonáltal Tafreshi szerint még mindig nem késő párbeszédet kezdeményezni a tüntetők és a kormány között.
Azonban nemcsak sok pénteki imám szólított fel a tüntetőkkel szembeni keményebb intézkedésekre, hanem egyes nem egyházi személyek is további kivégzéseket követelnek az ellenzék elhallgattatása érdekében.
Miközben sok iráni panaszkodik a gyorsított eljárásokra, amelyek eddig két húszas éveik elején járó fiatalember kivégzéséhez vezettek kevesebb mint egy hét alatt, Mostafa Mir Salim konzervatív törvényhozó szerdán azt mondta, hogy a bíróságoknak gyorsabban – 5-10 napon belül – kellene halálos ítéleteket hozniuk és végrehajtaniuk. Egyesek szerint a szókimondó megjegyzéseiről ismert férfi azért békíti meg a keményvonalas igazságszolgáltatást, mert saját fia börtönben van, mivel egy törvényen kívüli ellenzéki csoport tagja – ami általában halálos ítéletet von maga után. De Mir Salim fia nemrég tért vissza a börtönbe több hónapos szabadlábra helyezés után, amit a közösségi médiában lepleztek le.
Ennyi iráni hír jutott mára, de maradjanak a Zónán, mert rövidesen érkezik az ukrajnai és oroszországi események összefoglalója is.