Iránban Khamenei kormányzatának köszönhetően kezd megvalósulni nem csak a nemzeti, de még az iszlám egység is. Más kérdés, hogy azért köszönhető ez az ajatollahnak, mert ellene egyesül a nemzet, annyira, hogy már nem csak a szunnita, de a nagy tekintélyű síita egyházi vezetők közül is sokan elítélik a kivégzéseket – rendszerint azok, akik valóban járatosak a Koránban.
Az olajipar továbbra is sztrájkol, ami rávilágít a tényre, hogy a tiltakozó mozgalom alapvetően mégis szekuláris: a fiatal forradalmárok a tiltakozások, demonstrációk új módszereit keresik, szóval forr minden, és ez valóban Khameneinek és társainak köszönhető, ugyanis ha nem lennének annyira agresszívek, makacsok, ostobák és rövidlátóak, nem kovácsolták volna egységbe maguk ellen az iráni nép minden rétegét és csoportját.
De lássuk az elmúlt nap eseményeit. Az iráni válságról szóló híreket az American Enterprise Institute Critical Threats Project (CTP) szerkeszti az Institute for the Study of War (ISW) támogatásával.
A tiltakozó szervezetek és koordinátoraik egyre inkább támogatják a rendszerellenes szembenállás következetes és fenntartható cselekedeteit, mivel a Mahsa Amini tiltakozó mozgalom már a negyedik egymást követő hónapjába lépett. Az Iráni Egyesült Szomszédság Ifjúsága december 16-án egy lefordított, kétoldalas, Robert Greene amerikai írónak tulajdonított szöveget terjesztett, amely a tiltakozókat a rendszerellenes tüntetések folytatására és a rendszer megdöntésére buzdította. A szöveg arra szólította fel a tiltakozókat, hogy maradjanak egységesek és vegyenek részt a rendszerellenes tevékenységben. Nem világos, honnan származik ez a szöveg, bár valószínűleg Greene december 7-i, a Mahsa Amini mozgalomról szóló Youtube-videójából adaptálták. A Karaji Szomszédság Ifjúságs csoport szintén terjesztette a lefordított szöveget, és kiadott egy ötpontos tervet, amely Greene ajánlásait tartalmazta. A csoport a tervet a tiltakozó mozgalom progresszív és természetes következő lépéseként fogalmazta meg. A karaji csoport a tiltakozó mozgalom fenntartása érdekében rendszeres rezsimellenes protest-cselekményekre szólított fel, többek között:
-
-
- Minden este rendszerellenes jelszavak skandálása;
- Rendszerellenes jelszavak felírása az egész városban;
- Írásos tiltakozási felhívások és a tiltakozási tevékenységgel kapcsolatos egyéb információk terjesztése, hogy elérjék a közösségi médiában kevésbé aktív lakosságot;
- Új és innovatív módszerek kitalálása a rezsim elleni tüntetésekhez;
- Új tiltakozási tevékenységek folytatása a zsúfolt és jól ismert területeken.
-
Ha sikeresen megvalósul a Karaji Szomszédság Ifjúsága csoport terve, valószínűleg kihívást jelentene a helyi biztonsági erők számára, akik a város különböző területein próbálják megfékezni a zavargásokat. Az, hogy a csoport hangsúlyt fektet a rezsimellenes protest-cselekményekre, amelyek nem a tüntetésekhez kapcsolódnak, az iráni lakosság szélesebb rétegeinek részvételét is ösztönözheti.
A nem tiltakozással összefüggő, a rendszer elleni tiltakozásra való felhívások megszaporodása azonban nem jelenti azt, hogy a tiltakozások teljesen elhalnak. A közösségi média felhasználói december 19-én, 20-án és 21-én országos sztrájkokra és tiltakozásokra vonatkozó felhívásokat terjesztettek, amint arról a CTP december 14-én beszámolt. A tiltakozó szervezetek a közelmúltban bebizonyították, hogy képesek nagyszabású, országos sztrájkokat és megnövekedett tiltakozó tevékenységet is koordinálni december 5-én, 6-án és 7-én.
Az iráni parlament és a Legfelsőbb Kulturális Forradalmi Tanács december 16-án nem adott ki véleményt a kötelező fátyolviselésről szóló törvényről – vagy arról, hogy a rendszer hogyan kívánja ezt a törvényt ellenőrizni – bár Mohammad Dzsavád Montazeri főügyész december 1-jén kijelentette, hogy az iráni tisztviselők vizsgálják a kötelező fátyolviselést, és december 16-ig közzéteszik megállapításaikat.
A legfontosabb hírek röviden:
-
-
- A tiltakozó szervezetek és koordinátorok egyre inkább támogatják a rendszerellenes dac következetes és fenntartható cselekedeteit, mivel a Mahsa Amini tiltakozó mozgalom már a negyedik egymást követő hónapjába lépett.
- Az iráni parlament és a Legfelsőbb Kulturális Forradalmi Tanács december 16-án nem adott ki véleményt a kötelező fátyolviselésről szóló törvényről, illetve arról, hogy a rendszer miként dönt a törvény ellenőrzéséről.
- Négy tartomány hat városában legalább nyolc tüntetés zajlott.
- A prominens szunnita pap, Moulana Abdol Hamid a Szisztán és Beludzsisztán tartománybeli Zahedanban tartott heti pénteki prédikációjában elítélte a rendszert a letartóztatott tüntetők halálra ítélése miatt.
- Egy Irán-barát iraki tisztviselő kijelentette, hogy Musztafa al-Kadhimi volt miniszterelnököt letartóztatják az IRGC-Quds Erők parancsnoka, Qassem Soleimani és Abu Mahdi al-Muhandis halálával összefüggésben.
-
Rendszerellenes tüntetések:
December 16-án négy tartomány hat városában legalább nyolc tüntetésre került sor. A CTP mérsékelt vagy nagy valószínűséggel úgy véli, hogy a következő helyszíneken került sor tüntetésekre:
Dehgolan, Kurdisztán tartomány
Méret: Közepes
Demográfiai összetétel: Gyászolók
Megjegyzések: A meggyilkolt tüntető, Shademan Ahmadi hétnapos megemlékezését tartották
Rask, Szisztán és Beludzsisztán tartomány
Méret: Közepes
Zahedan, Szisztán és Beludzsisztán tartomány
Méret: Közepes
Megjegyzések: A prominens szunnita lelkész, Moulana Abdol Hamid heti pénteki prédikációját követte.
Teherán város, Teherán tartomány
Méret: Kicsi
Demográfiai összetétel: Gyászolók
Megjegyzések: Ali Rouzbahani meggyilkolt tüntető 40 napos megemlékezését tartották.
A CTP mérsékelt vagy alacsony megbízhatósággal értékeli úgy, hogy a következő helyszíneken zajlottak tüntetések:
Kermanshah város, Kermanshah tartomány
Méret: Meghatározatlan
Demográfiai összetétel: Középiskolás diákok
Chabahar, Szisztán és Beludzsisztán tartomány
Méret: Közepes
Teherán város, Teherán tartomány
Méret: Meghatározatlan
Terület: Chitgar
Teherán város, Teherán tartomány
Méret: Meghatározatlan
Megjegyzések: Látszólag spontán tüntetés, a jelentések szerint az említett területen alig vagy egyáltalán nem volt biztonsági jelenlét.
A prominens szunnita pap, Moulana Abdol Hamid a Szisztán és Beludzsisztán tartománybeli Zahedanban tartott heti pénteki prédikációjában elítélte a rendszert a letartóztatott tüntetők halálra ítélése miatt. Abdol Hamid kijelentette, hogy az Iszlám Köztársaságot „gyenge vezetés” irányítja, és hogy az iráni lakosság egységesen a rendszer miatti sérelmeit fejezi ki. Abdol Hamid emellett méltatta az elhunyt Khash város szunnita pénteki imavezetőjét, Moulavi Abdol Vahed Rigi-t, és kijelentette, hogy „ők ölték meg őt”, anélkül, hogy pontosította volna, hogy kik voltak „ők”. Ismeretlen támadók elrabolták, lelőtték és megölték Khash város szunnita pénteki imavezetőjét, Moulavi Abdol Vahed Rigi-t Khash közelében, Szisztán és Beludzsisztán tartományban december 8-án. Az államhoz kötődő médiumok és a közösségi média felhasználói Rigi-t a rendszer támogatójaként állították be, és „mártírként” jellemezték.
Egy helyi szunnita lelkész Raskban, Szisztán és Beludzsisztán tartományban a jelentések szerint eltűnt és nem érhető el. Moulavi Abdol Ghafar Naghshbandi apja azt állította, hogy fia tartózkodási helye jelenleg ismeretlen, miután beidézték egy különleges egyházi bíróságra a Khoraszan Razavi tartománybeli Mashhadban. A közösségi média felhasználói azt állították, hogy az IRGC hírszerző szervezete emellett beidézte és kihallgatta Naghshbandi testvérét. Rask lakosai dokumentáltan támogatásukat fejezték ki Naghshbandi iránt december 16-án. Naghshbandi korábban megerősítette, hogy a Chabahar, Szisztán és Beludzsisztán LEC parancsnoka szeptember 27-én megerőszakolt egy 15 éves beludzs lányt. Ő volt az első szunnita klerikus, aki megerősítette a nemi erőszakot.
Az IranWire arról számolt be, hogy az iráni biztonsági személyzet megkínozta és megölte Aida Rostami teheráni orvost, mert december 12-én sebesült tüntetőket kezelt. A tüntetők informális orvosi hálózatokat hoztak létre, hogy elkerüljék a kórházakat és klinikákat, ahová a biztonsági erők gyakran beszivárognak, amint arról a CTP korábban beszámolt.
Az ellenállás tengelye és a regionális fejlemények:
Fadel Mowat al-Zarijawi, az Iránhoz kötődő iraki jogállami koalíció tisztviselője kijelentette, hogy Musztafa al-Kadhimi volt iraki miniszterelnököt letartóztatják az IRGC-Quds Erők parancsnoka, Qassem Soleimani és Abu Mahdi al-Muhandis halálával összefüggésben. Iráni tisztviselők azt állították, hogy Kadhimi elősegítette az amerikai légicsapást, és felhívást tettek közzé Kadhimi felelősségre vonására. Az Iraki Feddhetetlenségi Bizottság korrupciós vádakkal üldözte Kadhimi korábbi tisztviselőit egy valószínűsíthetően megtorló kampány keretében.
Akkor most vegyük elő a klérus tiltakozásait a kivégzések és általában az elnyomás ellen. Lássuk előbb részletesebben, mit is mondott Moulava Abdol Hamid. Mint az Iran International írja:
Miközben a három hónapja tartó zavargások utcai felvonulásokkal folytatódtak a nyugtalan délkeleti Szisztán-Beludzsisztán tartományban, Moulavi Abdol Hamid szókimondó szunnita klerikus bírálta a letartóztatott tüntetőkre kiszabott halálos ítéleteket.
„Együttérzően ajánljuk, hogy engedjék szabadon a nemrég, a tüntetések során őrizetbe vett foglyokat, és ne bánjanak velük keményen. Többségük fiatal és nagyon fiatal. Engedjék szabadon a fiatal férfiakat és nőket” – mondta Abdol Hamid.
„Ne vádolják őket főbenjáró bűncselekményekkel, és ha igen, akkor ne ítéljék őket halálra, és ne végezzék ki őket” – mondta a klerikus a pénteki ima utáni prédikációjában.
A prédikáció után a tüntetők a délkeleti, elszegényedett Szisztán-Beludzsisztán tartomány fővárosának, Zahedannak az utcáira vonultak. „Ez a nemzet szabadságot akar, virágzó országot akar!” – skandálták a közösségi médiában közzétett videókon.
Korábban a nap folyamán az Amnesty International közölte, hogy 26 személyt fenyeget a kivégzés lehetősége, miután az Iszlám Köztársaság felakasztotta azt a két személyt, akiket a Mahsa Amini fiatal kurd iráni nő szeptember 16-i rendőrségi őrizetben bekövetkezett halála után kirobbant tüntetések miatt tartóztattak le.
„Legalább 26 embert fenyeget a kivégzés nagy veszélye az országos tiltakozásokkal kapcsolatban, miután az iráni hatóságok önkényesen kivégeztek két személyt súlyosan igazságtalan látszatpereket követően, hogy félelmet keltsenek a lakosságban és véget vessenek a tiltakozásoknak” – áll az Amnesty közleményében. „A 26-ból legalább 11-et halálra ítéltek, 15-öt pedig halálos bűncselekményekkel vádolnak, és bírósági eljárásra várnak vagy az már folyamatban is van” – tette hozzá.
Mind a 26 személytől megtagadták a tisztességes eljárást, beleértve a megfelelő védelemhez és a választott ügyvédhez való jogokat, az ártatlanság vélelmét, a hallgatáshoz való jogot, valamint a tisztességes, nyilvános tárgyaláshoz való jogot – olvasható a nyilatkozatban. Az Amnesty International rendelkezésére álló információk szerint közülük legalább tízet, köztük Hamid GhareHasanlout, Toomaj Salehit és Mohammad Ghobadlout megkínoztak, és a hatóságok a kínzással megfertőzött „vallomásaikat” vagy mások vallomásait bizonyítékként használták fel. Az állami média több vádlott erőszakkal kikényszerített „vallomását” is közvetítette a tárgyalásuk előtt.
A tüntetések Irán más részein is folytatódtak: pénteken kora reggel ismeretlen támadók Molotov-koktélokat dobálva megrongáltak egy mecsetet a nyugati Lorestan tartományban.
Az amerikai székhelyű Emberi Jogi Aktivisták Hírügynökségének (HRANA) adatai szerint csütörtökig 495 tüntetőt öltek meg, köztük 68 kiskorút. A biztonsági erők 62 tagja is meghalt. A jelentés szerint a becslések szerint több mint 18 400 embert tartóztattak le.
Az iszlám köztársaság elleni tüntetéseket tartottak pénteken Európa több városában, valamint Ausztráliában és Új-Zélandon is.
A rendszer elleni nemzetközi fellépések is egyre erősödnek. Szerdán az Egyesült Államok javaslatára az Iszlám Köztársaságot kizárták az ENSZ női bizottságából, mert a nők és lányok jogaival ellentétes politikát folytat.
Ez volt az első alkalom az ENSZ történetében, hogy egy országot kizártak a bizottságból, és a második csapás az Iszlám Köztársaságra a Mahsa Amini halála által kiváltott tüntetések elleni brutális fellépése miatt, amelyet a hidzsábos rendőrök őrizetbe vétele miatt indítottak el. Az első lépés az iszlám köztársaság felelősségre vonására az Emberi Jogi Tanács tényfeltáró missziójának létrehozása volt. A genfi székhelyű ENSZ Emberi Jogi Tanácsa november 24-én megszavazta, hogy független vizsgálatot indít a rendszer halálos represszióival kapcsolatban.
Síita részről viszont azt látjuk, hogy minél műveltebb egy hittudós, minél nagyobb a tekintélye, annál inkább ellenzi – ugyanazt, amit a szunniták. Ellenben minél műveletlenebb és kicsinyesebb, annál inkább helyesli a kivégzéseket.
Néhány nappal a két őrizetbe vett tüntető kivégzése után egy neves iráni klerikus tiltakozott a túlkapások ellen, és a fogvatartottakkal való méltányos bánásmódra szólított fel.
Ugyanakkor több tucat pénteki imám, valamint néhány más keményvonalas klerikus támogatta a kivégzéseket, és hosszabb börtönbüntetést követelt a tüntetőkre. Az egyik imám, a teheráni Ahmad Khatami hitszónok azt mondta, hogy Ali Khamenei legfelsőbb vezető „a Mindenható Isten nevében beszél”, és hogy az ő parancsait szent szavakként kell követni.
Khatami hozzátette, hogy Khameneivel szembeszállni egyenlő azzal, mintha Isten, szentjei és prófétái ellen fordulnánk.
Iránban egy másik klerikus, a Szakértők Gyűlésének tagja, Abbasz Ka’bi támogatta a tüntetők kivégzését, és a qomi szemináriumban azt mondta, hogy a tüntetők megzavarják a közbiztonságot, ezért Isten ellen harcolnak, és ki kell őket végezni.
Számos iráni klerikus, valamint iráni és más országok muzulmán hittudósai ellenezték a tüntetők kivégzését vallási okokra hivatkozva, miszerint büntetni kell azokat, akik „Isten ellen harcolnak”, nem azokat, akik a Baszidzs embereivel.
Közben egy másik keményvonalas, Ahmad Alamolhoda, aki Khamenei képviselője az északkelet-iráni Khoraszán tartományban, pénteken azt mondta, hogy azok, akik azt skandálják, hogy „Nő, élet, szabadság”, istentelenek. Emellett „zsoldosoknak” nevezte azokat, akik ellenzik a kötelező hidzsábot Iránban.
Alamolhoda, aki Ebrahim Raisi elnök apósa, továbbá azt állította, hogy Isten az iszlám köztársaságé, és hogy az iráni klerikális rezsim ellenségei számára nincs Isten.
A szélsőséges klerikusokkal szemben Mostafa Mohaqeq Damad ajatollah, az Iráni Tudományos Akadémia Iszlám Tanulmányok Szakcsoportjának elnöke bírálta a maximális büntetést követelő keményvonalasokat, mondván, hogy az igazságszolgáltatásról jogi ismeretekkel nem rendelkező személyek erőltetik magukat az igazságszolgáltatásra.
Damad az iráni klerikális bírák többségére is utalt, akik történetesen a forradalmi bíróságokon ítélkeznek, és azzal vádolta őket, hogy nem rendelkeznek azzal a tudományos háttérrel, amely szükséges ahhoz, hogy bárki bíró lehessen.
Az iszlám köztársaság 1979-es megalakulása után az uralkodó klerikusok politikai kinevezettjeként minimális iskolai végzettséggel rendelkező embereket neveztek ki bíráknak. Ennek eredményeként számos vádlott és ügyvéd rámutatott, hogy a bírák a biztonsági erők utasításait veszik át, és a politikai foglyok esetében hozott ítéletek valójában a hírszerző szervezetektől származnak.
Damad elítélte az iszlám köztársaság első éveiben végrehajtott „megbocsáthatatlan” kivégzéseket is, amelyek az iráni iszlám kormányzat arculatát megbélyegzik. Hozzátette, hogy a történelem nem fogja elfelejteni az igazságtalan és törvénytelen büntetések miatt kiontott vért.
Az elmúlt három hónap során, amikor a biztonsági erők több ezer tüntetőt küldtek börtönbe a tiltakozásokban való részvételük miatt, számos fogoly és családtagjaik adtak hangot aggodalmuknak az iráni börtönökben és bíróságokon tapasztalható durva bánásmód és brutalitás miatt. Sok elítélt panaszkodott arra, hogy megtagadták tőlük az ügyvédi képviselethez való jogot. Mashaallah Karami például, akinek a fia, Mohammad Mehdi börtönben van és halálra ítélték, az Etemad online portálnak elmondta, hogy nem engedték meg nekik, hogy saját ügyvédjük legyen. A bíróság saját ügyvédet nevezett ki, aki nem válaszol a telefonhívásaira. Karami hozzátette, hogy a forradalmi bíróság azt mondja a családoknak, hogy gyermekeik Isten és prófétája ellen fordultak, miközben ők demokráciát és szabadságot követeltek.
Egyszóval, az események alaposan megosztják mindkét fő hitágazatot. És mi a helyzet a világi ügyekkel, mondjuk az olajiparral?
Az iráni olajágazat egyes ipari és működési egységeinek alkalmazottai és dolgozói sztrájkba léptek az ország déli részén található több városban.
A jelentések szerint a tiltakozó akciókra Mahshahrban, Ahvazban, Asaluyehben, Gachsaranban és Tang-e-Bijarban került sor.
A Kharg-sziget tűzoltói és egy vegyipari tanulmányokat végző vállalat munkatársai a déli, olajban gazdag régiókban szombaton szintén beszüntették a munkát.
Az Olajipari Szerződéses Dolgozók Tiltakozásainak Szervező Tanácsának, valamint a Munkások Szabad Szakszervezetének Telegram-csatornái részleteket és fényképeket tettek közzé ezekről a tiltakozásokról.
A beszámolók szerint a sztrájkokkal az ellen tiltakoztak, hogy nem veszik figyelembe e munkavállalók követeléseit, többek között a magasabb béreket és a nyugdíjbónuszokat.
Legutóbbi közleményében az Olajipari Szerződéses Dolgozók Tiltakozásainak Szervező Tanácsa országos sztrájkra szólította fel a dolgozókat, mondván, hogy a lépéssel a „munkahelyi biztonság hiánya” ellen tiltakoznak.
A sztrájkokat a folyamatban lévő rendszerellenes tiltakozások támogatásának is tekintik. „Mindannyian tudjuk, hogy a kivégzések és az elfojtások arra szolgálnak, hogy még inkább rabszolgasorba taszítsanak minket, és a munkavállalók szenvednék meg ennek következményeit” – olvasható a közleményben.
Az elmúlt három hónapban Iránban zajló országos tiltakozások során a különböző ipari, termelési és energetikai ágazatokban dolgozók, illetve alkalmazottak számos tiltakozó gyűlést és sztrájkot tartottak.
Fő sérelmeik között az alacsony béreket, a hátralékok ki nem fizetését és a követeléseik figyelmen kívül hagyását említették.
Ennyi iráni hír jutott mára, de maradjanak a Zónán, mert rövidesen érkezik az ukrajnai és oroszországi hírek összefoglalója is.