Khamenei ajatollah végre méltóztatott felfigyelni az Iránban lassan száz napja tartó tiltakozási hullámra, és személyesen óhajt foglalkozni Szisztán-Beludzsisztán tartomány problémáival. Ez lehetne jó hír, ha nem tudnánk, hogy a síita ajatollahok milyen mély ellenszenvvel viseltetnek az odavalósi szunniták és a beludzs nemzetiség egésze iránt, így viszont valószínű, hogy a kitüntető „legfelsőbb figyelem” tömegmészárláshoz fog vezetni.
Közben Irán nagyon komoly gázhiánnyal néz szembe – jelezném, nem egy trópusi országról van szó, legalábbis nem minden részére jellemző a meleg éghajlat – és a didergő népességet (mely tisztában van azzal, hogy a világ egyik legnagyobb földgázkincsén ül) propaganda útján akarja a kormányzat takarékosságra bírni. Gilan tartományban például a mai napot kinevezték az energiatakarékosság helyi ünnepnapjává. Utánanéztem alaposan: az eredeti hír szövegében nem „day of conserving energy” vagyis „az energiatakarékosság napja” szerepel, hanem szó szerint „holiday”, tehát ünnep. Érdekelne, hogyan fogják megünnepelni. De az is, az illető hivatalnoknak hogyan jutott eszébe ez az ostobaság.
Lássuk az elmúlt nap eseményit. Az iráni válságról szóló híreket az American Enterprise Institute Critical Threats Project (CTP) szerkeszti az Institute for the Study of War (ISW) támogatásával.
Úgy tűnik, hogy Ali Khamenei iráni legfelsőbb vezető személyesen irányítja a rendszer hozzáállását a Szisztán és Beludzsisztán tartományban zajló tüntetésekhez. Mostafa Mohami magas rangú iráni klerikus december 21-én a helyi egyetemi hallgatókkal tartott találkozón kijelentette, hogy Khamenei „személyes érdeklődést” tanúsít a Szisztán és Beludzsisztán tartományban zajló zavargások iránt. Mohami azt állította, hogy az iráni hatóságok más megközelítést alkalmaztak Szisztán és Beludzsisztán tartományban – ezt a megközelítést Khamenei régió iránti érdeklődésének jeleként értékelte. Hozzátette, hogy Khamenei utasította a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsot – a rezsim legmagasabb rangú kül- és biztonságpolitikai szervét –, hogy hallgassa meg a tartomány lakosságának követeléseit.
Khamenei saját képviselőit küldte el, hogy foglalkozzanak a helyi kérdésekkel, és foglalkozzanak az egyetemi hallgatókkal Szisztánban és Beludzsisztánban, ellentétben az elnöki és parlamenti tisztviselők más tartományok iránti kötelezettségvállalásával. Mohami Khamenei személyes egyházi képviselője Szisztán és Beludzsisztán tartományban. Khamenei korábban, november 13-án magas rangú klerikális küldöttséget küldött a tartományokba, amit más tartományokban nem tett meg. Más régiókban a Raisi-kormány és a parlament kormánytisztviselői voltak azok, akik foglalkoztak a hallgatókkal.
A prominens szunnita klerikus, Moulana Abdol Hamid december 21-én Mohaminál kevésbé pozitívan beszélt a rendszer Szisztán és Beludzsisztán tartományhoz való hozzáállásáról. Abdol Hamid azt állította, hogy a szeptember 30-i zahedáni tüntetés brutális leverése, amelynek során mintegy 90 demonstráló vesztette életét, előre megfontolt volt. Abdol Hamid azzal vádolta az iráni hatóságokat, hogy diszkriminálják a helyieket, különösen a szunnitákat.
Az, hogy Khamenei különös hangsúlyt fektetett Szisztán és Beludzsisztán tartományra, részben talán azt a célt szolgálta, hogy enyhítse a feszültséget Abdol Hamiddal szemben. Abdol Hamid a tiltakozások és a rendszerellenes érzelmek egyetlen nyilvánosan ismert vezetője, aki továbbra is szabadlábon van. Ő maga is egy klerikus, aki időnként együttműködött a rendszerrel. Ezek a tényezők vezethetik Khamenei azon kísérleteit, hogy inkább egyháziak között, mint kormánytisztviselőkön keresztül próbáljon kapcsolatba lépni vele. A tartomány számos területén nagy a rendszerellenes harci kedv és érzület, ami a kormány számára különleges biztonsági kihívást jelent. A CTP arról számolt be, hogy különösen az utóbbi napokban Szisztán és Beludzsisztán tartományban megnőtt a rendszerellenes militáns aktivitás. Khamenei tartomány iránti figyelme még inkább aláhúzza azt a bonyolult dinamikát, amelyet a rendszernek meg kell oldania, amikor megpróbálja ott érvényesíteni a társadalmi ellenőrzést.
Irán a következő téli hónapokban növekvő gázhiánnyal nézhet szembe. Ebrahim Raisi elnök és helyi tisztviselők december 21-én hangsúlyozták a gáztakarékosság szükségességét. Raisi felszólította az olajminisztériumot és az állami médiát, hogy ösztönözzék a lakosságot az energiafogyasztás csökkentésére. Gilan tartomány egyik tartományi tisztviselője december 22-ét az energiatakarékosság helyi ünnepnapjává nyilvánította. A Raisi-kormányzat tisztviselői már hónapok óta aggodalmukat fejezik ki a súlyosbodó hiány miatt.
A legfontosabb hírek röviden:
-
-
- Úgy tűnik, hogy Ali Khamenei iráni legfelsőbb vezető személyesen irányítja a rendszer hozzáállását a Szisztán és Beludzsisztán tartományban zajló tüntetésekhez.
- Iránnak egyre nagyobb gázhiánnyal kell szembenéznie az elkövetkező téli hónapokban.
- Két tartomány három városában legalább öt tüntetés zajlott.
- Egyes tiltakozás-koordinátorok és szervezetek bejelentették, hogy nyomtatott tájékoztatók rendszeres közzétételét tervezik.
- A belügyminisztérium a belső biztonság javítása érdekében a tartományi kormányzókat is áthelyezheti vagy elmozdíthatja.
-
Rendszerellenes tüntetések:
December 21-én két tartomány három városában legalább öt tüntetés zajlott. December 22-24-re több nyugati tartományban jelentős esőzések és havazás várható, ami csökkentheti a tüntetések részvételi arányát ezeken a napokon. A Mashhadi Szomszédság Ifjúsága december 24-re országos tüntetésekre hívott fel a tüntetések 100. napjának megünneplésére, bár úgy tűnik, hogy ez a csoport nehezen tudja elérni a demonstrálók részvételét. A CTP mérsékelt vagy nagy valószínűséggel úgy véli, hogy a következő helyszíneken történtek tüntetések:
Saghez, Kurdisztán tartomány
Méret: Meghatározatlan
Tiltakozó tevékenység: Tűzgyújtás az utcán
Megjegyzések: December 8. óta az első tüntetésről készült felvétel Saghezben.
Sanandaj, Kurdisztán tartomány
Méret: Meghatározatlan
Tiltakozó tevékenység: Tűzgyújtás az utcán
Megjegyzések: December 11. óta az első felvétel a szanandaji tüntetésekről.
Teherán város, Teherán tartomány
Méret: Kicsi
Tiltakozó tevékenység: Útlezárások
Terület: Saadat Abad
Teherán város, Teherán tartomány
Méret: Kicsi
Terület: Enghelab utca
Megjegyzések: A felvételek egy része azt mutatja, hogy a tüntetők néma felvonuláson vesznek részt, más részükön a tüntetők jelszavakat skandálnak.
A CTP alacsony valószínűséggel ítéli úgy, hogy a következő helyszíneken zajlottak tüntetések:
Teherán város, Teherán tartomány
Méret: Meghatározatlan
Terület: Amaniyeh
Egyes tiltakozás-koordinátorok és szervezetek bejelentették, hogy december 21-től nyomtatott hírlevelek rendszeres közzétételét tervezik. A Karaji Szomszédság Ifjúsága közölte, hogy megkezdte a tiltakozásokkal kapcsolatos esti hírlevelek terjesztését. A karaji csoport arra biztatta olvasóit, hogy a hírleveleket terjesszék a megbízható családtagok és barátok körében is. Ezek a kiadványok friss híreket tartalmaznak a letartóztatásokról, tiltakozási felhívásokról, sztrájkokról és nyugati tudósításokról. A Száz Szomszédság csoport hasonlóképpen megosztotta a heti kiadvány kiadásának tervét. Nem világos, hogy ez a hetilap milyen formátumú lesz.
A belügyminisztérium a belső biztonság javítása érdekében a tartományi kormányzókat is áthelyezheti vagy elmozdíthatja. Ahmad Vahidi belügyminiszter december 21-én Mohammad Tabib Sahraei-t nevezte ki Kermanshah tartomány kormányzójává. Az IRGC-hez kötődő Tasnim hírügynökség Sahraei-t akadémikusként és kermanshahi születésűként jellemezte. Sahraei Bahmad Amiri Moghaddamot – az IRGC dandártábornokát – váltotta, akit Raisi 2022 januárjában nevezett ki. Vahidi beszámolók szerint a Raisi-kormányzat több kormányzót is leválthat.
Az ellenállás tengelye és a regionális fejlemények:
Hossein Amir Abdollahian külügyminiszter december 21-én Ammánban, a bagdadi együttműködési és partnerségi konferencia alkalmával találkozott többek között Faisal bin Farhan szaúdi külügyminiszterrel. Abdollahian készségét fejezte ki a diplomáciai kapcsolatok helyreállítására.
A művelt értelmiség egyre hangsúlyosabban könyörög a kormánynak, hogy kezdjen végre párbeszédet a társadalommal. Már négy hónapja tartanak a rendszerellenes zavargások Iránban, és a politikusok, szociológusok és közgazdászok próbálják megérteni, mi történik, és merre tart Irán.
Taghi Azad Armaki iráni szociológus december 18-án az Etemad Online-nak elmondta, hogy az irániak azt szeretnék, ha az Iszlám Köztársaság megváltoztatná nézeteit és retorikáját. Ugyanakkor a rendszer hivatalos terve a túlélésről szól.
Armaki hozzátette, hogy a rendszer bennfenteseinek a jelenlegi válságból való kilépési stratégiája csupán annyi, hogy kiiktatják az összes kritikust és azokat, akik tiltakoznak a teljesítményük ellen. A kritikusokat „árulóknak” nevezik, a tiltakozókat pedig „lázadóknak” titulálják.
A politikai rendszer túl öreg és elavult – érvelt a szociológus. Egyértelmű, hogy egy új társadalom alakult ki, amely pluralista, sokféle követeléssel lép fel és kritizálja az elavult rendszert. Az Iszlám Köztársaság azonban meg akarja változtatni ezt az új társadalmat, és arra akarja kényszeríteni, hogy a régi rendszerrel kompatibilis legyen. Ez okozta a jelenlegi politikai válságot.
Armaki úgy véli, hogy az új társadalom ezt nem fogadja el, és a kormány politikája így természetesen zsákutcába vezet. „Az irániak új generációja civil társadalmat, polgári jogokat, kormányzati elszámoltathatóságot, valamint gazdasági fejlődést és jólétet akar, de a kormány jelenlegi politikája csak a túlélését hivatott biztosítani.”
Eközben Ahmad Khorram volt útügyi miniszter, egy reformpárti politikus úgy véli, hogy a jelenlegi válság annak az eredménye, hogy minden politikai és gazdasági hatalom egyetlen politikai frakció (a keményvonalasok) kezében összpontosul. Khorram a Rouydad24-nek elmondta, hogy a hatalom koncentrációja nyomorúsághoz vezet, és az irániak nem érdemlik meg azokat a problémákat, amelyekkel most szembesülnek.
Khorram hozzátette, hogy még a tisztviselők is azt mondták, hogy a lakosság bizalma a kormányban egyre csökken. Ez szerinte kétségbeesésbe taszítja a társadalmat, és erőszakhoz vezet, ami biztosan nem gyógyír az iráni társadalom gondjaira.
Egyes kutatások alapján a kormányba vetett bizalom az iszlám köztársaság fennállása óta 98 százalékról mintegy 20 százalékra csökkent – mondta. Ez főként azért van, mert a kormány a civil társadalom és a civil intézmények, például a nem kormányzati szervezetek, politikai pártok stb. ellen lép fel.
Egy másik fejlemény szerint Heshmatollah Falahatpisheh, az iráni parlament nemzetbiztonsági és külpolitikai bizottságának volt vezetője interjúban bírálta a kormányt, amiért egyoldalúan, szélsőséges módon és vérontással próbálja megoldani a tüntetőkkel kapcsolatos problémáit. Hozzátette, hogy a tüntetések tüzére olajat öntenek a Hojjatiyeh szélsőséges csoport tagjai. Megismételte, hogy ennek a csoportnak a politikája soha nem tudja megoldani az ország problémáit. Könnyen beszélnek kivégzésekről, és a halálbüntetést támogatják, mint Irán jelenlegi problémáinak megoldását. Valószínűleg olyan személyekre utalt, mint a keményvonalas törvényhozó, Mostafa Mirsalim, aki azt mondta, hogy a letartóztatott tüntetőket öt-tíz napon belül ki kellene végezni.
Falahatpisheh szerint a szélsőséges csoport tagjai bekúsztak a kormányba. A csoport az 1970-es évek óta mindig is a kötelező hidzsáb és a vallási kisebbségek, például a bahá’ik vagyonának elkobzása mellett kardoskodott. Falahatpisheh elmondta, hogy a kék farmer ellenzése a csoport tanításainak része. Kifejtette, hogy az 1979-es forradalom után az iszlám kormány megpróbálta elszigetelni ezt a csoportot, de jelenleg ismét megerősödtek.
Falahatpisheh hozzátette, hogy ez a csoport áll az iráni külföldi nagykövetségek elleni szinte valamennyi támadás mögött.
A parlament nemzetbiztonsági és külügyi bizottságának jelenlegi tagja, Dzsalil Rahimabadi szintén bírálta a kormányt, amiért nem hallgat az emberekre. Megismételte, hogy egyetlen politikai rendszer sem gyengül meg azáltal, hogy elfogadják az állampolgárok követeléseit. Rahimabadi rámutatott, hogy a kormány egyes tagjai tévesen úgy vélik, hogy ha elfogadják a tüntetők egyes követeléseit, az további zavargásokhoz vezet. „Szerintem tévedés azt hinni, hogy a tüntetők meghallgatása a kormány részéről meghátrálást jelent”.
És hogy néz ki a kormány válasza? Megtudjuk az Iran International riportjából, melyet az Ekbatan nevű teheráni lakóparkról készítettek.
A gyakori megtorlások és letartóztatások ellenére, az éjszakai tiltakozások és jelszó-skandálások sosem állnak le Ekbatanban, egy hatalmas középosztálybeli lakóparkban, Teherán nyugati részén.
Több mint három évtizede rendezik meg március végén Teherán egyik legnagyobb tűztánc-fesztiválját, az ekbataniak. A rendőrség és a Forradalmi Gárda (IRGC) baszidzs milíciája, akik pogány hagyománynak tartják a fesztivált, mindig keményen fellépett a vidáman mulatozó fiúk és lányok ellen, akik gyakran a hidzsáb-viselet szabályait is megszegték, hangos zenét játszottak és táncoltak az épületek közötti lombos tereken.
Manapság a zene és a házilag készített petárdák hangja helyett minden este Ali Khamenei legfelsőbb vezető és a klerikális rezsim elleni jelszavak hangzanak fel a magas tömbházak közötti nagy tereken. Most már gyakran gyújtanak máglyát, és körülötte énekelnek.
A Baszidzs milicisták és a különböző hírszerző és biztonsági erők civil ruhás tisztjei minden éjjel rendszeresen megtámadják a lakótömbök körül vonuló, körülbelül 100 fős, éneklő fiatalokból álló csoportokat.
A kormányerők könnygázt használnak, sörétes puskával lőnek a tüntetőkre és a lakások ablakaira, ahonnan az emberek minden éjjel a „Halál Khameneire” és a „Le a diktátorral” jelszavakat skandálják, és letartóztatásokat eszközölnek az épületeken kívül és belül egyaránt.
Néhány hete válogatás nélkül lőttek az emberek ablakaira, több háztömbben is randalíroztak a bejárati előterekben, betörték az ablakokat, és tönkretették az előterek bútorzatát és a kaputelefonokat, hogy megleckéztessék a lakókat.
Az állandóan jelen lévő Baszidzs négy bázissal rendelkezik az öt négyzetkilométeres komplexumban, ahol 15 500 lakás található, és körülbelül 45 000 lakos él. A környék nagyon népszerű a szakemberek, művészek és más művelt csoportok körében, akiknek a közösségi szelleme páratlan a városban.
Ekbatan lakói kedd este kilenc órakor, a háromnapos tiltakozó- és sztrájkakció második napján az ablakokból kezdtek el skandálni, miközben baszidzsik, civil ruhás ügynökök és polgárőrök járkáltak a 23 hatalmas tömbház között, és lövéseket adtak le a levegőbe.
„Ma este sokakat letartóztattak, különösen nőket. Aztán a civil ruhások elkezdtek trágárságokat kiabálni és fenyegetőzni az ablakokból skandáló emberekkel szemben. Most az egyik szomszéd lakásában bujkálunk és várjuk, hogy elmenjenek”
– írta kedd este közvetlen üzenetben a Shahrak-e Ekbatan Twitter és más közösségi médiafiókok adminisztrátora.
Az Ekbatan fiataljai a Twittert, az Instagramot és a Telegramot használják arra, hogy rendszeresen frissítsék egymás információit az ablakokból történő kiabálásról és a tüntetésekről készült felvételekkel, beszámoljanak a baszidzs milíciával való összecsapásokról és letartóztatásokról, és részletes leírásokat osszanak meg a civil ruhás ügynökökről, akik járőröznek, hogy információkat gyűjtsenek a tüntetőkről és a lakókról, akik menedéket kínálnak nekik, ha el kell bújniuk. Amikor az internet nem működik, szórólapokat dobnak a házak postaládáiba, vagy hirdetőtáblákra és az autók szélvédője alá helyezik ki őket.
Az adminisztrátor az „Aida” álnevet választotta, Dr. Aida Rostami tiszteletére, akinek összevert testét törött karokkal és a kiürült szemgödröt eltakaró, összevarrt szemhéjakkal adták át a családjának. Ez kevesebb mint húsz órával azután történt, hogy utoljára kapcsolatba lépett a családjával Ekbtanból, ahol a jelek szerint letartóztatták.
A sebesült tüntetők gyakran kerülik a kórházi kezelést, mert attól tartanak, hogy a biztonsági erők jelentik őket, és börtönbe kerülnek. „Dr. Rostami tagja volt egy önkéntesekből álló csoportnak, amely különböző területeken lévő otthonukban látta el a sérült tüntetőket” – mondta Aida, hozzátéve, hogy eddig több mint 200-at tartóztattak le Ekbatanban, és körülbelül 50-et még mindig őrizetben tartanak.
A múlt héten a rendőrség és a biztonsági erők kilenc embert vittek el a börtönből a környékre, akiket azzal vádoltak, hogy megöltek egy fiatal baszidzsit, Arman Aliverdit Ekbatanban, hogy rekonstruálják a bűncselekményt.
Egy akkoriban a közösségi médiában keringő videón látszik, hogy Aliverdi vérzik az arcából és a fejéből, miközben egy tüntető megrúgja. Később a kórházban meghalt. A hatóságok azt állítják, hogy a tüntetők meg is szúrták.
„A helyszíni rekonstrukció múlt héten történt, de az igazságszolgáltatás szerint a rekonstrukció tegnap hétfőn zajlott le, hogy beárnyékolja az e heti tüntetéseket és sztrájkokat” – mondja Aida.
Aida azt is mondja, hogy Aliverdit nem az Ekbatani tüntetők ölték meg, akik – elismeri – levették a felsőjét, ököllel ütötték és rugdosták. „De nem a mi embereink szúrták le” – mondja. „Előtte néhány másik baszidzsit, akik megtámadtak minket, szintén levetkőztettek és megrugdostak, hogy megleckéztessük őket. Visszaküldték őket a barátaikhoz komolyabb sérülések nélkül. Nem vagyunk brutálisak, soha nem próbáltunk megölni senkit” – ragaszkodik állításához.
Hát, nem szép dolog ugyan embereket megrugdosni, de az még csúnyább, ha az illetők előtte sörétes puskával lövöldöznek be az ablakokon és megverik, letartóztatják a családtagjainkat vagy a szomszédainkat. Hogy a baszidzsit igazából ki ölte meg, tán sosem fog kiderülni, de hogy a halála kiváló ürügy az elnyomás fokozására, az egészen bizonyos.
Mára ennyi iráni hír jutott, de maradjanak a Zónán, mert rövidesen érkezik az ukrajnai és oroszországi események összefoglalója.