Iránban tovább tartanak a tiltakozások, ha kisebb mértékben is, mint eddig, ugyanakkor a megtorlás kezd az eddiginél is nagyobb mértékűvé válni. A biztonsági erők százával tartóztatják le az embereket, többnyire indoklás nélkül, és igyekeznek izolálni az általuk megtámadott településeket akár informatikai, akár közlekedési szempontból – félő, hogy rövidesen tömegmészárlásokra is sor kerülhet.
Informatikai szempontból ennél komolyabb lépésekre is készülnek, valóban el akarják vágni az országot a világhálótól és ahelyett egy belföldi intranet használatára kényszeríteni mely természetesen a kormány szigorú ellenőrzése alatt állna. Ennek azért vannak műszaki akadályai, például nincs elég és megfelelő minőségű szerver a terv megvalósításához és nem is valószínű, hogy be tudnak ilyeneket szerezni.
De lássuk az elmúlt nap híreit. Az iráni válságról szóló híreket az American Enterprise Institute Critical Threats Project (CTP) szerkeszti az Institute for the Study of War (ISW) támogatásával.
A közösségi médiában megjelent beszámolók szerint az iráni biztonsági erők december 21. óta gyilkosságokat és tömeges letartóztatásokat hajtottak végre a Khuzestan tartománybeli Izehben. Egyes beszámolók szerint a rendszer eddig több mint 350 személyt tartóztatott le, és teljesen megszakította az internetszolgáltatást a térségben. Mások szerint a hatalom ellenőrzőpontokat állított fel a városba vezető és onnan kivezető főbb utakon. A CTP egyelőre nem tudja ellenőrizni ezeket a jelentéseket, és az információs tér továbbra is rendkívül zavaros. A jövőben további információkkal szolgálunk az Izehben kialakult helyzetről.
Ez a jelzett eszkaláció az Izehben hetek óta tartó erőszakos cselekményeket követi. November 16-án ismeretlen fegyveresek legalább hat izehi lakost megöltek és legalább 15-öt megsebesítettek. Az iráni állami média „terrortámadásnak” minősítette az eseményt, míg az egyik áldozat – a kilencéves Kian Pirfalak – édesanyja a biztonsági erőket vádolta a támadás végrehajtásával. A rendszer a következő napokban megpróbálta az Iszlám Államra kenni a támadást. December 20-án a biztonsági erők két embert megöltek és további kettőt letartóztattak Izehben a támadásban játszott állítólagos szerepük miatt.
Irán egyik legmagasabb rangú katonatisztje december 22-én arról tárgyalt, hogy a rendszer hogyan tudja módosítani a belföldi információs tér ellenőrzését. Gholam Ali Rashid vezérőrnagy egy „médiaközpont” létrehozására szólított fel az ellenséges információs műveletekkel szembeni fellépés érdekében. Ennek a médiaközpontnak a pontos funkciója nem világos, bár a rendszer valószínűleg arra használná fel, hogy agresszívebben népszerűsítse a médiában a rendszerbarát narratívákat. Az iráni politikai és biztonsági vezetők gyakran vádolják a Nyugatot, Izraelt és Szaúd-Arábiát azzal, hogy a médiát használják fel az iráni tüntetések szítására. Rashid a Khatam ol Anbia központi parancsnokság – a közös és háborús műveletekért felelős legmagasabb rangú iráni katonai szerv – parancsnoka. Rashid emellett tagja az IRGC-tisztek szoros bajtársi hálózatának, akik az iráni-iraki háború óta ismerik egymást, és hagyományosan együtt dolgoztak belpolitikai válságok idején, hogy keményvonalas programjukat érvényesítsék[.
A legfontosabb hírek röviden:
-
-
- A közösségi média fiókjai arról számoltak be, hogy az iráni biztonsági erők december 21. óta gyilkosságokat és tömeges letartóztatásokat hajtottak végre a Khuzestan tartománybeli Izehben.
- Irán egyik legmagasabb rangú katonatisztje arról beszélt, hogy a rendszer hogyan képes alkalmazni a belföldi információs tér ellenőrzését.
- Két tartomány három városában legalább három tüntetés zajlott.
- A Teherán és Mashhad környéki ifjúsági csoportok bejelentették csatlakozásukat és szolidaritásukat az Aban Hetedike Front nevű csoporttal.
- A tiltakozások koordinátorai és szervezetei december 24-én Teherán-szerte tiltakozásokra és sztrájkokra hívtak fel.
- Esmail Khatib hírszerzési és biztonsági miniszter új hírszerzési főigazgatót nevezett ki Nyugat-Azerbajdzsán tartományba.
- A Wall Street Journal arról számolt be, hogy a rendszerellenes aktivisták nagyjából 200 Starlink-eszközt csempésztek be Irán területére.
-
Rendszerellenes tüntetések:
December 22-én két tartomány három városában legalább három tüntetésre került sor. A CTP mérsékelt vagy nagy valószínűséggel úgy véli, hogy a következő helyszíneken zajlottak tüntetések:
Semirom, Iszfahán tartomány
Méret: Kicsi
Tiltakozó tevékenység: Tűzgyújtás az utcán
Megjegyzések: A tiltakozó tevékenység a meggyilkolt Morad Bahramian 40 napos megemlékezését követte.
Kamyaran, Kurdisztán tartomány
Méret: Közepes
Demográfiai összetétel: Gyászolók
Tiltakozó tevékenység: 40 napos megemlékezés a meggyilkolt Fouad Mohammadi tüntető emlékére.
Sanandaj, Kurdisztán tartomány
Méret: Közepes
Demográfiai összetétel: Gyászolók
Tiltakozó tevékenység: 40 napos megemlékezés három meggyilkolt tüntető emlékére.
A Teherán és Mashhad környéki ifjúsági csoportok december 22-én bejelentették csatlakozásukat és szolidaritásukat az Aban Hetedike Front nevű csoporttal. A Hetedike Front egy brüsszeli székhelyű szervezet, amely a rezsim ellenes aktivistákból áll, köztük a Radio Farda egykori szerkesztőjéből. A csoport kinyilvánított célja a tiltakozó mozgalom egyesítése és az iszlám köztársasági államforma demokratikus kormányzatra cserélése. Aban hetedike egy nem hivatalos ünnepnapot – a Nagy Kürosz napját – jelenti az iráni naptári évben. A rendszer régóta igyekszik elnyomni az ezen ünnep körüli ünnepségeket, tekintettel az iráni monarchistákhoz való alkalmi kötődésére. Az Aban Hetedike Front – és bármely más külföldi székhelyű tiltakozó szervezet – valószínűleg nehezen fogja tudni irányítani és megszervezni a rendszerellenes tevékenységeket Iránban, tekintettel a zavaros információs térre és a növekvő cenzúrára. Nem világos, hogy ez a csoport milyen kapcsolatban áll az Egyesült Szomszédsági Ifjúsággal – a tiltakozás koordinátorainak ernyőszervezetével, amely december 4-én jelentette be megalakulását.
A tiltakozás koordinátorai és szervezetei december 24-én Teherán-szerte tiltakozásokra és sztrájkokra hívtak fel. Ezek a tiltakozások a csoportok szerint a 100 egymást követő tiltakozó napra kívánnak emlékezni. A 100 Szomszédság csoport arra szólította fel a tüntetőket, hogy december 24-e előtt kapcsolják ki a térfigyelő kamerákat. Egyes közösségi média felhasználók bírálták a 100 Szomszédság csoport által javasolt tüntetési helyszíneket, azt állítva, hogy a biztonsági erők néhány helyszín körül koncentrálódnak.
Esmail Khatib hírszerzési és biztonsági miniszter december 22-én kinevezte Nyugat-Azerbajdzsán tartomány új hírszerzési főigazgatóját. Khatib az új főigazgatót bemutató ünnepségen beszédet mondott, amelyben jóváhagyta az állami és magántulajdonban lévő médiumok használatát a rendszerbarát retorika terjesztésére. Khatib emellett dicsérte az IRGC Hamzeh Seyyed ol Shohada szárazföldi erők műveleti parancsnokságát a tartomány biztosításáért. Az iráni hatóságok korábban az IRGC 27. Hamzeh Seyyed ol Shohada szárazföldi erők 27. hadosztályát vetették be a november 19-i mahábádi és az azt követő hetekben a tartomány más városaiban tartott tüntetések erőszakos elfojtására. Az iráni média nem közölte az új főigazgató nevét, sem az elődjéről szóló információkat. Khatib emellett meglátogatta a Nyugat-azerbajdzsáni Igazgatóságot, hogy megvitassa a tartományon belüli biztonsági helyzetet.
A Wall Street Journal december 22-én arról számolt be, hogy a rendszerellenes aktivisták nagyjából 200 Starlink-eszközt csempésztek be iráni területre. Az iráni tisztviselők állítólag tisztában vannak azzal, hogy a Starlink aktív az egész országban, de nem tudják, hogy ki a készülékek tulajdonosa, és azt sem, hogy hol találhatók. A Starlink-terminálok a felhasználók számára lehetővé teszik a rendszer folyamatos internetkorlátozási- és cenzúraintézkedéseinek megkerülését, megkönnyítve ezzel a tüntetések koordinátorai közötti kommunikációt.
Nincs már biztonságban senki, aki részt vett a tiltakozásokban, de az is igaz, hogy nincs is ki megvédje őket a bíróság előtt: megkezdődött az ügyvédek letartóztatása is.
Az iráni fogvatartottak helyzetét nyomon követő önkéntes bizottság szerint a biztonsági erők legalább 43 ügyvédet tartóztattak le a szeptemberi tüntetések kezdete óta.
A bizottság szerint eddig mindössze 20 ügyvédet engedtek szabadon, közülük néhányat ideiglenesen és óvadék ellenében.
A jelentések szerint legalább két ügyvédet már elítéltek. Sina Yousefit, a Kelet-Azerbajdzsáni Ügyvédek Emberi Jogi Bizottságának alelnökét hat hónap börtönbüntetésre és az ország elhagyásának kétéves tilalmára ítélték. Negin Kianit szintén egy év börtönbüntetésre és az ország elhagyásának tilalmára ítélték.
Az országos tüntetések kezdete és több ezer tüntető letartóztatása után több ügyvéd bejelentette, hogy ingyenesen képviseli a letartóztatottakat.
November elején negyven iráni ügyvéd nyilatkozatot adott ki, amelyben kijelentették, hogy az emberek többsége már nem akarja az iszlám köztársaságot, és felszólították társaikat, hogy szólaljanak fel és védjék meg az embereket.
A Legfelsőbb Vezető autokratikus uralmi rendszerére utalva az iráni ügyvédek élesen bírálták a klerikusok abszolút uralmát, kijelentve, hogy „minden törvény legitimitása a közakarattól és a közmegegyezéstől függ, és senkinek sincs joga, hogy helyettük döntsön”.
A jogtudósok abszolút gyámsága vagyis a Velayat-e Faqih egy olyan kormányzati rendszer, amely az ország 1979-es iszlám forradalma óta alapozza meg Irán működését. A legalapvetőbb formájában a síita iszlámban gyökerező elmélet a klérus uralmát igazolja az állam felett.
És a külföldi állampolgárok sem élveznek védelmet a halálos ítéletek alól. A luxemburgi külügyminisztérium szerint az ország egyik iráni származású lakosát letartóztatták az Iszlám Köztársaságban, és halálra ítélték.
Jean Asselborn külügyminiszter telefonon beszélt iráni kollégájával, Hossein Amir-Abdollahiannal, hogy megvitassák az ügyet és beszéljenek az országban kialakult helyzetről.
A luxemburgi külügyminisztérium közleménye szerint Asselborn miniszter támogatja az EU és a tagországok azon erőfeszítéseit, hogy kiálljanak az iráni tüntetők jogaiért. Luxemburg kivétel nélkül ellenzi a halálbüntetést, kegyetlen és embertelen büntetésnek nevezve azt.
A beszélgetésnek az iszlám köztársaság által kiadott jegyzőkönyvében nem említik a kivégzés előtt álló luxemburgi állampolgárt. Az iráni külügyminiszter csak annyit mondott, hogy kifejezte Teherán készségét a Luxemburggal való szorosabb kapcsolatokra különböző területeken.
Iránban több mint három hónapja tombolnak a tüntetések, amelyekben az emberek a klerikális rezsim bukását követelik. Az iszlám köztársaság keményen fellép a tüntetőkkel szemben, miközben külföldet okolja a zavargásokért.
Szeptember 30-án az iráni hírszerzési minisztérium bejelentette, hogy legalább kilenc nem iráni állampolgárt vettek őrizetbe Németországból, Lengyelországból, Olaszországból, Franciaországból, Hollandiából és Svédországból. Október 20-án a Forradalmi Gárdával kapcsolatban álló Fars New Agency azt közölte, hogy „14 ország, köztük az Egyesült Államok, Oroszország, Ausztria, Franciaország, Franciaország, az Egyesült Királyság és Afganisztán állampolgárait tartóztatták le a közelmúltbeli iráni zavargásokban”.
A rezsim több tucatnyi tüntetőt ítélt halálra, közülük kettőt eddig felakasztott, és még többeket fenyeget a közelgő kivégzés.
Ha ez nem lenne elég (dehogynem elég, még sok is) bekövetkezett a vízhiány.
Egy iráni törvényhozó aggodalmát fejezte ki a kritikus vízügyi helyzet miatt, mondván, hogy „egyes tározók vízszintje kapacitásuk kevesebb mint 37%-át éri el”.
Hadi Beiginejad, az iráni parlament energetikai bizottságának tagja csütörtökön Teheránban az ISNA honlapnak nyilatkozva elmondta, hogy az ország nincs jó helyzetben a vízkészletek tekintetében, hozzátéve, hogy még az az állítás sem biztos, hogy igaz, miszerint a tározók 37 százaléka megtelt.
„Az általam végzett kutatások alapján egyes gátak tározói 37%-nál jóval kisebb mértékben vannak feltöltve” – húzta alá.
Másrészt az Iráni Vízgazdálkodási Társaság legutóbbi hivatalos statisztikái szerint két fontos vízellátó gát, nevezetesen a teheráni Lar és a nyugati Hamedan városában található Ekbatan gátak tározóinak mindössze két százalékos tartalékuk van.
A vállalat arról is beszámolt, hogy az ivóvízellátást biztosító fontos gátak közül 11 gát tartalékai a kapacitásuk 20 százaléka alatt vannak.
Ugyanezen statisztikák szerint az ország tározóinak teljes víztartaléka mintegy 18 milliárd köbméter, és átlagosan az ország tározóinak mintegy 63 százaléka üres.
A fővárosban azonban rosszabb a helyzet, a 279 millió köbméter tartalékkal rendelkező teheráni tározókban az elmúlt ötven évben példátlan hiány tapasztalható.
Korábban Alireza Almasondi, a Vízgazdálkodási Társaság alelnöke elmondta, hogy Iránban 84 város küzd vízhiánnyal.
A sokéves aszály és az évtizedes rossz gazdálkodás krónikus vízhiányhoz vezetett Irán legtöbb részén.
Ennyi iráni hír jutott mára, de maradjanak a Zónán, mert rövidesen érkezik az ukrajnai és oroszországi események összefoglalója.