Mivel ma a mi kultúrkörünkben a szeretet és a béke ünnepe van, ugyanakkor az események tőlünk függetlenül is zajlanak, a magam részéről azt a döntést hoztam, hogy a Zóna most az alapvető fontosságú híreket természetesen közreadja, de ebben a pár napban egyéb részletekkel nem borzolom az olvasók idegeit.
A híreket tehát szolgáltatjuk, de – röviden – a problémát az okozza, hogy mivel más kultúrák máskor ünnepelnek, mi meg most, nem mutatnék be borzalmakat, ha nem muszáj. Különben vannak, csak később is lehet részletezni őket.
Illetve: arra buzdítanék minden kultúrát a bolygón, hogy tartsuk meg egymás összes ünnepét, állandóan, ugyanis akkor nem volna a naptárban évente egyetlen nap sem, amikor háborúskodni lehetne.
No, de térjünk a tárgyra, lássuk az elmúlt nap eseményeit. Az iráni válságról szóló híreket az American Enterprise Institute Critical Threats Project (CTP) szerkeszti az Institute for the Study of War (ISW) támogatásával.
Az iráni rendszer valószínűleg fokozódó konfrontációba került a polgárokkal a Khuzestan tartománybeli Izehben. Izehben 2022 novembere óta tart a terror. November 16-án ismeretlen fegyveresek legalább hat embert lelőttek és megöltek, további 15-öt pedig megsebesítettek egy izehi bevásárlóközpontban. Az iráni állami média az Iszlám Államnak tulajdonította a támadást, bár a csoport nem vállalta a felelősséget.* A biztonsági erők december 20-án közvetlen akcióban végrehajtott razziát tartottak Izehben, amelynek célpontjai a terrortámadásban való feltételezett szerepük miatt gyanúba keveredett személyek voltak. Meg nem erősített közösségi médiaértesülések szerint a biztonsági erők a razzia óta megkezdték a polgárok gyilkolását és tömeges letartóztatását Izehben. Mások azt állítják, hogy a rendszer teljes internettilalmat rendelt el ott, és ellenőrzőpontokat állított fel a városba vezető és onnan kivezető főbb utakon. A legutóbbi jelentések szerint ez az eszkaláció arra utal, hogy a polgárok tiltakoztak és dühösen reagáltak a rajtaütésre. Az információs tér továbbra is hihetetlenül homályos, és így nehéz megbízható és ellenőrizhető információkhoz jutni.
*Ez történelmi pillanat: az Iszlám Állam gyakorlatilag minden gázrobbanásért és kigyulladt kuszkuszfőzőért vállalni szokta a felelősséget, Barcelonától Yokohamáig, ha ők hallgatnak, akkor tényleg ártatlanok lehetnek.
Az Izehben kialakult helyzet hangsúlyozza a rendszer hitelességi válságát. A perzsa nyelvű információs térben számos egymásnak ellentmondó pletyka kering. Egyesek – köztük az egyik áldozat édesanyja – azt állítják, hogy a november 16-i terrortámadást a rendszer hajtotta végre – és nem az Iszlám Állam. Tiltakozó szervezetek és más közösségi média fiókok külön-külön azt állítják, hogy a december 20-i rajtaütés során megölt és letartóztatott személyek ártatlanok voltak. A CTP nem tudja felmérni e híresztelések valóságtartalmát. Az ilyen pletykák terjedése azonban rávilágít a lakosság bizalmatlanságára a politikai berendezkedéssel szemben, mivel a rendszernek az állampolgárokkal szemben elkövetett visszaélései továbbra is aláássák a rendszer hitelességét.
Ismeretlen személyek december 23-án robbanószerkezeteket robbantottak fel egy baszidzs bázison az Iszfahán tartománybeli Ghahdrijanban, ami a tiltakozók taktikájában bekövetkezett lehetséges fordulatot jelzi. A protestálók a tiltakozási hullám során rendszeresen dobáltak Molotov-koktélokat a biztonsági erők létesítményeire, de a CTP korábban nem figyelte meg a mostani támadáshoz hasonló robbanószerkezetek használatát. A támadók valószínűleg maguk gyártották a rögtönzött robbanószert, vagy ipari, illetve katonai forrásokból származó anyagokhoz jutottak hozzá.
A Vice News december 17-én közzétett egy videót, amely az állambiztonsági szolgálatok körében tapasztalható elégedetlenségre utal. A Vice News interjút készített a hírszerzési és biztonsági minisztérium egy állítólagos volt alkalmazottjával, aki a megtorlás miatt dezertált. Az illető azt állította, hogy a Rendfenntartó Parancsnokság (LEC) néhány tagja ellenezte a leszámolást, és hogy az IRGC hírszerző szervezet letartóztatta őket. A Vice News videója interjút készített egy állítólagos Baszidzs-taggal is, aki hasonlóképpen csalódottságának adott hangot a leszámolás brutalitása miatt. A CTP nem tudja ellenőrizni ennek a beszámolónak a hitelességét, de összhangban van a korábban megfigyelt tendenciákkal. A rezsim már régóta küzd a biztonsági szolgálatokon belüli ellenvéleménnyel az erőszakos leszámolások miatt. Az iráni biztonsági állomány, különösen a kevésbé ideológiai beállítottságúak, néha elutasították, hogy szélsőséges erőszakot alkalmazzanak polgártársaikkal szemben. Ezeknek a másként gondolkodó biztonsági tiszteknek a letartóztatása frusztrációt terjeszthet a családjaik és a biztonsági egységek körében.
Ezek a dezertálások rávilágítanak a tiltakozások által a rezsim hosszú távú fennmaradására jelentett számos probléma egyikére. A folyamatos tiltakozások – még ha alacsony szinten is – továbbra is megterhelik a biztonsági erők kapacitását, energiáját és morálját, ami növeli a további ellenzékiség kialakulásának esélyét. A tüntetők valószínűleg hosszabb ideig képesek fenntartani a különböző szintű tüntetéseket és sztrájkokat, mint a rendszer az elnyomást.
A rendszer közelmúltbeli viselkedése azt mutatja, hogy valószínűleg megtartja a kötelező hidzsábtörvényt, de az erkölcsi járőrözés helyett új, talán hatékonyabb módokat keres annak érvényesítésére. A rezsim még nem adott ki véleményt a hidzsábkötelezettségről, noha december 16-ig ígéretet tett erre. A tartós némaság arra utal, hogy az iráni vezetők úgy döntöttek, fenntartják a törvényt, de el akarják kerülni, hogy egy nyilvános bejelentés felizzítsa a tiltakozásokat. A CTP korábban azzal érvelt, hogy az az elképzelés, hogy a rezsim enyhítene a hidzsábtörvényen, alapvetően összeegyeztethetetlen azzal az elképzeléssel, amelyet Ali Khamenei legfelsőbb vezető az ország jövőjéről alkot.
Egyes iráni tisztviselők alternatívákat írtak le a hidzsábkötelezettség érvényesítésére szolgáló erkölcsi járőrözés helyett. Hossein Taeb, az IRGC hírszerző szervezet volt vezetője december 23-án kijelentette, hogy az erkölcsi járőrök nem működnek, és hogy a rezsimnek más módszereket kell kipróbálnia. Hossin Dzsalali parlamenti képviselő hasonlóképpen kijelentette, hogy a rendszer „intelligens módszerekkel” hajtja végre a hidzsáb követelményét, ami olyan fejlett technológiák alkalmazására utal, mint az arcfelismerés és a megfigyelő kamerák. A CTP korábban már felvetette, hogy a rendszer ilyen megközelítést alkalmazhatna. Az alternatív végrehajtási módszerek hangsúlyozása aláhúzza, hogy az erkölcsi őrjárat esetleges megszüntetése, amelyet még nem erősítettek meg, nem jelenti azt, hogy a rendszer lazítani fog a kötelező hidzsábra vonatkozó politikáján. A rezsim ehelyett tovább terjesztheti az orwelli megfigyelési-büntetési modellt, amely a kollektív büntetésre támaszkodik a nem megfelelő vállalkozások bezárásán keresztül, valamint a fizikai konfrontáció alternatívájaként olyan büntetésekre, mint például az állami bankokban lévő pénzügyi eszközök lefoglalása.
A legfontosabb hírek röviden:
-
-
- Az iráni rendszer egyre nagyobb konfrontációba kerül a polgárokkal a Khuzestan tartománybeli Izehben. Az Izehben kialakult helyzet hangsúlyozza a rendszer hitelességi válságát.
- Ismeretlenek robbanószerkezeteket robbantottak fel egy baszidzs bázison az Iszfahán tartománybeli Ghahdrijanban, ami a tüntetők taktikájában bekövetkezett lehetséges fordulatot jelzi.
- A Vice News közzétett egy videót, amely az állambiztonsági szolgálatok elégedetlenségére utal.
- A rendszer jelenlegi viselkedése azt mutatja, hogy valószínűleg megtartja a kötelező hidzsábtörvényt, de az erkölcsrendészet helyett új, talán hatékonyabb módokat keres annak érvényesítésére.
- Három tartomány négy városában legalább négy tüntetés zajlott. A szunniták rezsim általi elnyomása miatt csalódott polgárok kiemelt szerepet játszottak a tiltakozásokban.
- December 24-én a tüntetések 100 egymást követő napjának megünneplése alkalmából fokozódhat a tiltakozó tevékenység.
-
Rendszerellenes tüntetések:
December 23-án három tartomány négy városában legalább négy tüntetés zajlott. A CTP mérsékelt vagy nagy valószínűséggel úgy ítéli meg, hogy a következő helyszíneken történtek tüntetések:
Galikash, Golestan tartomány
Méret: Kicsi
Demográfiai adatok: Szunnita hívők
Megjegyzések: A tüntetők támogatásukat fejezték ki Rask, Szisztán és Beludzsisztán szunnita pénteki imavezetője, Malouvi Abdol Ghafar Naghsbandi iránt, akit a jelentések szerint nem lehet elérni, miután beidézték egy különleges egyházi bíróságra Mashhadban, Khorasan Razavi tartományban. A tüntetők az Azadshahr, Golestan tartomány szunnita pénteki imavezetőjének, Mohammad Hossein Garijnak a visszatérését is követelték, miután Garijt 2021 decemberében elbocsátották.
Rask, Szisztán és Beludzsisztán tartomány
Méret: Kicsi
Megjegyzések: A tüntetők támogatásukat fejezték ki Rask, Szisztán és Beludzsisztán szunnita pénteki imavezetője, Malouvi Abdol Ghafar Naghsbandi iránt, akit állítólag nem lehet elérni, miután beidézték egy különleges egyházi bíróságra Mashhadban, Khorasan Razavi tartományban.
Zahedan, Szisztán és Beludzsisztán tartomány
Méret: Közepes
Figyelemre méltó megfigyelt jelszó: „Halál a gyilkos köztársaságra”
Megjegyzések: A tüntetések Abdol Hamid Moulavi pénteki imaprédikációját követték.
A CTP alacsony valószínűséggel úgy ítéli meg, hogy a következő helyszíneken került sor tüntetésekre:
Sanandaj, Kurdisztán tartomány
Nagyságrend: Kicsi
Demográfiai összetétel: Gyászolók, Isa Bigleri 40 napos megemlékezésének ünnepségén
Megjegyzések: A felvételek december 22-én készültek. Az időjárási viszonyok és a megemlékezési ünnepségről készült felvételekhez hasonló kántálások ezen a napon kerültek forgalomba.
Moulavi Abdol Hamid prominens szunnita klerikus december 23-án a Szisztán és Beludzsisztán tartománybeli Zahedanban tartott heti pénteki prédikációjában bírálta a rezsim elmúlt hetekben alkalmazott erőszakos fellépését. Abdol Hamid arra figyelmeztetett, hogy „a rendszert nem lehet fegyverekkel és militarizmussal fenntartani”, és elítélte a hatóságokat, amiért a hatalmat a vallási elvek elé helyezik. Abdol Hamid azt sugallta, hogy az iráni vezetés „Isten rendelése felett álló” döntéseket hajt végre. Abdol Hamid arra is figyelmeztetett, hogy az iszlám kormányzás „csak addig jó, amíg az emberek többsége ezt akarja”, és hangsúlyozta a közakarat meghallgatásának fontosságát.
A szunniták rendszer általi elnyomása miatt csalódott polgárok kiemelkedő szerepet játszottak a december 23-i tüntetések kirobbantásában. A négy regisztrált tüntetésből három szunnita sérelmekhez kapcsolódott. Úgy tűnik, hogy a rendszer nem folytat célzott kampányt a szunniták ellen, hanem inkább megpróbálja elnyomni az ellenzéki hangokat a különböző helyszíneken. A rezsim például beidézte Mashhadba Maulavi Abdol Ghafar Naghshbandi szunnita egyházfőt, miután megerősítette, hogy az LEC egyik parancsnoka megerőszakolt egy 15 éves lányt a Szisztán és Beludzsisztán tartománybeli Chabaharban. Naghshbandi az idézése óta eltűnt, ami december 23-án két különböző városban is tüntetésekhez vezetett. A rezsimnek az olyan kritikusok, mint Naghshbandi és Moulavi Abdol Hamid elhallgattatására tett erőfeszítései visszahatást válthatnak ki az iráni szunnita közösségből.
Yousef Nouri oktatási miniszter december 23-án bejelentette egy olyan szervezet létrehozását, amely „diagnosztizálja a tizenévesek politikai ügyek iránti hozzáállását.” Nouri bejelentése a legújabb része az iráni erőfeszítéseknek, amelyek a másként gondolkodó kiskorúak átnevelésére és kezelésére irányulnak. Nouri október 11-én kijelentette, hogy a rendszer letartóztatott középiskolás diákokat „pszichológiai központokba” küldött, hogy átneveljék és megreformálják őket, ahogy arról a CTP korábban beszámolt. A New York Times november 14-én arról számolt be, hogy a rendszer letartóztatott kiskorú tüntetőket viselkedésterápia elvégzésére kényszerített egy pap és pszichológus felügyelete alatt. Az iráni hatóságok állítólag pszichiátriai gyógyszerek szedésére kényszerítették azokat a fogvatartottakat, akik elutasították a kezelést. Ezek az események rávilágítanak arra, hogy egyes iráni hatóságok a jelek szerint összekeverik a politikai másként gondolkodást a pszichiátriai problémákkal.
A tiltakozó tevékenység december 24-én fokozódhat, hogy megemlékezzenek a tüntetések 100 egymást követő napjáról. A tüntetések koordinátorai és szervezetei megismételték felhívásukat országos tüntetésekre és sztrájkokra ezen a napon. Az előrejelzések szerint december 24-én sok nagyvárosban hideg időjárás és csapadék várható, ami csökkentheti a tüntetések részvételi arányát, de ösztönözheti a sztrájkokat is.
Ennyi iráni hír jutott mára, de maradjanak a Zónán, mert rövidesen érkezik az ukrajnai és oroszországi hírek összefoglalója.