Iránban nem enyhült a helyzet tegnap óta – csoda is lenne, ha mostanság valami jó hír jönne onnan – ellenben legalább belviszályok sújtják úgy a kormánypártot és a rendszert, mint a tiltakozók vezetőségét. Ez a második esetben egyelőre nem tűnik súlyosnak, de a rendszeren belüli belháború egészen érdekes következtetésekre ad lehetőséget.
Úgy tűnik ugyanis, hogy ha a tömeges megmozdulások esetleg nem végeznének az Iszlám Köztársasággal, mint társadalmi rendszerrel, megdöntheti azt a Forradalmi Gárda három, egymással civakodó frakciójának csatája. Ami minden, csak nem biztató lehetőség, mindenesetre újabb szempontot kell majd figyelembe venni a helyzet elemzéséhez.
De lássuk az elmúlt nap eseményeit. Az iráni válságról szóló híreket az American Enterprise Institute Critical Threats Project (CTP) szerkeszti az Institute for the Study of War (ISW) támogatásával.
A tiltakozó mozgalom szervezeti struktúrája tovább fejlődik és átalakul, miközben vezetői megpróbálják összefogni a mozgalmat. Az elmúlt hónapokban több különböző ernyőszervezet alakult a kisebb tiltakozó csoportok számára. Ezek közé az ernyőszervezetek közé tartozik többek között az Iráni Szomszédsági Ifjúsági Unió (INYU) és a hasonló nevű Iráni Szomszédsági Egyesült Front (INUF). Az INYU és az INUF is terjesztette tagjainak listáját az elmúlt napokban, kiemelve, hogy egyes tiltakozó csoportok mindkét ernyőszervezethez tartoznak, míg más tiltakozó csoportok csak az egyikhez. Ez a látszólagos széthúzás azt jelezheti, hogy különböző tiltakozó vezetők versengenek a mozgalmon belüli befolyásért. Ez az esetleges belső harc némileg természetes következménye a tiltakozó mozgalmon belüli növekvő kohéziónak. Ez nem jelenti azt, hogy a protestmozgalom visszavonhatatlanul megosztott, de olyan kihívást jelent, amellyel a tiltakozó vezetőknek meg kell küzdeniük.
Mohammad Bagher Ghalibaf parlamenti elnök és Gholam Hossein Mohseni Ejei bíró az elmúlt napokban egyaránt aggodalmának adott hangot az iráni gazdasággal kapcsolatban, ami valószínűleg arra utal, hogy kételkednek abban, hogy Ebrahim Raisi elnök képes javítani a gazdasági helyzeten. Ghalibaf kijelentette, hogy a gazdasági problémák megoldása érdekében konszenzusra törekszik a rendszeren belül a „rendszer irányításának modernizálásáról”. Ghalibaf dicsérte Raisit, amiért december 29-én leváltotta az Iráni Központi Bank kormányzóját, de hozzátette, hogy további „strukturális, politikai és vezetői reformokra” van szükség. Ejei hasonlóképpen kijelentette, hogy a rendszernek nincs koherens gazdasági terve. Az iráni rial jelentősen leértékelődött az elmúlt hónapokban, és a közösségi média felhasználói azt állították, hogy egyes iráni bankokban nincs elég kemény valuta a készpénzfelvételhez. Ghalibaf és Ejei megjegyzései a Raisi-kormányzattal szembeni csalódottságról szóló korábbi jelentéseket követik. A Fars hírügynökség 2022 novemberében kiszivárgott hírlevele arról számolt be, hogy Ghalibaf azt mondta Ali Khamenei legfelsőbb vezetőnek, hogy a Raisi-kormányzat határozatlan és szervezetlen.
Január 3-án ismeretlenek lelőttek egy IRGC-tagot a Teherán tartományban lévő háza előtt, akinek a szomszédságába az IRGC helyi Baszidzs-tagokat vezényelt. A tüntetések 2022. szeptemberi kezdete óta mintegy 73 biztonsági alkalmazott halt meg.
A legfontosabb hírek röviden:
-
-
- A tiltakozó mozgalom szervezeti struktúrája tovább fejlődik és átalakul, miközben vezetői megpróbálják a mozgalmat összefogni.
- Mohammad Bagher Ghalibaf parlamenti elnök és Gholam Hossein Mohseni Ejei bírói főnök egyaránt aggodalmának adott hangot az iráni gazdasággal kapcsolatban az elmúlt napokban, ami valószínűleg arra utal, hogy kételkednek abban, hogy Ebrahim Raisi elnök képes javítani a gazdasági helyzeten.
- Ismeretlenek lelőttek egy IRGC-tagot a teheráni tartománybeli háza előtt.
- Két tartomány két városában legalább két tüntetésre került sor.
- Az LEC összecsapott egy fegyveres „terroristacsapattal” Szisztán és Beludzsisztán tartományban.
- Az IRGC hírszerző szervezete 700 kilogramm robbanóanyagot foglalt le a Teherán tartománybeli Gharchakban.
-
Rendszerellenes tüntetések:
Január 3-án két tartomány két városában legalább két tüntetésre került sor. A CTP alacsony biztonsággal úgy értékeli, hogy a következő helyszíneken tiltakozásokra került sor:
Fouman, Gilan tartomány
Méret: Kisebb vagy közepes
Demográfiai összetétel: Gyászolók
Tiltakozói tevékenység: Mehran Basir Tavana tüntető mártír 40 napos megemlékezésére gyűltek össze a tüntetők.
Javanroud, Kermanshah tartomány
Méret: Kicsi
Demográfiai összetétel: Diákok
A tüntetések koordinátorai és szervezetei a következő napokon tüntetésekre és sztrájkokra szólítottak fel:
Január 6-8.
Típus: tüntetések és sztrájkok
Helyszín: országszerte
Január 8.
Típus: virágok elhelyezése a rezsim által meggyilkolt polgárok sírjára.
Helyszín: országszerte
A Rendfenntartó Parancsnokság (LEC) január 3-án összecsapott egy fegyveres „terroristacsapattal” Szisztán és Beludzsisztán tartományban. A LEC arról számolt be, hogy letartóztatta a fegyvereseket, és azzal vádolta őket, hogy az elmúlt hetekben rendőrjárőröket támadtak meg.
Az IRGC hírszerző szervezete január 3-án 700 kilogramm robbanóanyagot foglalt le a Teherán tartománybeli Gharchakban. Az IRGC hírszerző szervezete egy személyt is letartóztatott a lefoglalás során. A robbanóanyagok között ólomoxid és alumíniumpor is volt, amelyet a BBC jelentése szerint Iránban általában házi tűzijátékok előállításához használnak. A tüntetők ezeket az anyagokat kezdetleges kézigránátok előállítására is használták.
Január 3-án robbanás történt egy acélgyárban a Szemnan tartománybeli Garmsarban, a robbanás egy halálos áldozatot követelt, öt pedig megsebesült.
Moulana Abdol Hamid prominens szunnita klerikus január 3-án a Twitteren bírálta a biztonsági erőket, amiért megtámadták a gyászolókat a meggyilkolt tüntetők emlékére rendezett ünnepségeken. Abdol Hamid hozzátette, hogy a rendszerellenes jelszavak skandálása nem igazolja a rendszer brutalitását.
Szaíd Aganji iráni újságíró továbbra is tweetelt a rendszeren belüli belső harcokról, melyek célja, hogy leváltsák Ali Shamkhanit a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács (SNSC) titkári posztjáról. Aganji korábban, december 30-án azt állította, hogy Asghar Ali Hejazi – Ali Khamenei legfelsőbb vezető politikai és biztonsági főtanácsadója – megakadályozta, hogy Hossein Taeb, az IRGC hírszerző szervezet korábbi vezetője legyen az SNSC titkára. Aganji később, január 3-án azt állította, hogy az IRGC-n belül legalább három különböző embercsoport (a khuzestáni kör, a mashhadi kör és a shirazi kör) verseng az általuk preferált jelölt beiktatásáért. A nyugati elemzők általában az IRGC vezető tisztjeit a szülővárosuk vagy helyi kapcsolataik alapján osztják be ezekbe a csoportokba. Ezeket a klikkeket az alábbiakban részletesebben ismertetjük. Aganji szerint a khuzestáni kör Gholam Ali Rashidot, a mashhadi kör Saeed Dzsalilit, a sirazi kör pedig Ahmad Vahidit részesíti előnyben. A CTP nem tudja ellenőrizni ezeket a híreszteléseket, és szkeptikusan kezeli őket.
Khuzestani kör:
Mohsen Rezaei vezérőrnagy, az IRGC volt parancsnoka és jelenlegi gazdasági ügyekért felelős alelnöke.
Ali Shamkhani RADM, az SNSC titkára.
Khatam ol Anbia központi parancsnokság Gholam Ali Rashid vezérőrnagy Gholam Ali Rashid
Mashhadi kör:
Mohammad Bagher Ghalibaf dandártábornok, a parlament elnöke
IRGC Qudsz Erők parancsnoka Esmail Ghaani dandártábornok
Alireza Afshar dandártábornok, a Basij volt parancsnoka
Shirazi kör:
Ahmad Vahidi dandártábornok belügyminiszter
Gholam Hossein Gheyb Parvar dandártábornok, a Baszidzs volt vezetője
Rostam Ghassemi dandártábornok (aki nemrég hunyt el), volt útügyi és városfejlesztési miniszter.
Hossein Nejat dandártábornok, az IRGC Sarallah regionális műveleti parancsnokságának parancsnokhelyettese.
Az IRGC Quds-erők parancsnokhelyettese Reza Fallah Zadeh dandártábornok
Mohammad Bagher Zolghadr dandártábornok, a Megfelelőségi Tanács titkára
Az ellenállás tengelye és a regionális fejlemények:
A libanoni Hezbollah főtitkára, Hasszan Naszrallah beszédet mondott Qassem Soleimani meggyilkolásának harmadik évfordulója alkalmából. Megnyugtatásul közölte, hogy felépült, miután december 30-án egészségügyi aggályok miatt lemondott egy beszédet.
Irán iraki és szíriai ügynökei nem támadták meg az amerikai erőket a Qassem Soleimani amerikai megölésének hároméves évfordulóján.
Igen, most van Soleimani halálának évfordulója, és ezt is megosztottan fogadta az iráni társadalom. A tiltakozók egészen másként látják a történteket is, Soleimani személyét is, mint a rendszer.
Az iráni külügyminisztérium szerint az USA ölte meg Qassem Soleimanit, az IRGC Quds Erők volt parancsnokát, de ez 2020-ban nem hozta meg Washington számára a kívánt eredményt.
A külügyminisztérium keddi tweetjében azt állította, hogy Irán továbbra is „meghatározó szerepet játszik” a térségben, és az Egyesült Államok „befolyása Nyugat-Ázsiában tovább csökken”.
A tweetet Soleimani Egyesült Államok általi megölésének harmadik évfordulójának előestéjén tették közzé.
2020. január 3-án az amerikai hadsereg Donald Trump elnök parancsára egy dróncsapás révén megölte Soleimanit a bagdadi nemzetközi repülőtér közelében, mondván, hogy „aktívan dolgozott ki terveket amerikai diplomaták és szolgálati tagok megtámadására Irakban és az egész régióban”.
Hétfői közleményében az iráni rendszer azt is állította, hogy Washington „hamis állítások és rágalmak alapján, többek között a terrorizmus elleni küzdelem ürügyén”, valamint „a nemzetközi jog alapelveinek és előírásainak szemérmetlen megsértésével” hajtotta végre Szoleimani megölését.
Hoszein Amir-Abdollahian iráni külügyminiszter vasárnap közölte, hogy Teherán közel 60 amerikai tisztviselőt helyezett feketelistára a Soleimani meggyilkolásában való részvételük miatt.
Ebrahim Raisi iráni elnök és Ali Khamenei legfőbb vezető újra és újra bosszút esküdött Soleimani meggyilkolásáért.
Raisi egy keddi beszédében az Egyesült Államokhoz intézett szavai szerint: „Nem felejtettük el a mártír Soleimani vérét, és soha nem is fogjuk elfelejteni. Nekik (az amerikaiaknak) tudniuk kell, hogy a Soleimani halála miatti bosszú biztos, és a gyilkosai… nem fognak nyugodtan aludni”.
Ugyanakkor az iráni rezsim számos ellenfele és aktivistája a közösségi médiában megünnepelte Soleimani meggyilkolásának évfordulóját, „a fasírt napjának” nevezve azt, egy népszerű iráni étel után, amely darált marhahúsból és burgonyából készül. Soleimani teste annyira megcsonkult a támadásban, hogy ellenzői kitalálták a húsos-krumplis pogácsához való hasonlítást.
Egyes aktivisták szerint, ha Soleimani élne, brutálisabb választ adott volna a mostani tüntetésekre, és nem vonakodott volna több ezer ember megölésétől sem. Azzal vádolták, hogy ilyen szerepet játszott a múltbeli tüntetések során, és megtervezte Irán véres katonai beavatkozását Szíriában az Aszad-ellenes lázadók ellen, amikor több százezer embert öltek meg, sebesítettek meg és tettek hontalanná.
Az iráni tüntetők a héten elégettek számos, Szolejmáni tiszteletére állított transzparenst, és felgyújtották több szobrát.
Az iráni Forradalmi Gárda egyik tagját augusztusban azzal vádolták meg, hogy merényletet tervezett John Bolton, az Egyesült Államok volt nemzetbiztonsági tanácsadója ellen, amit az amerikai igazságügyi minisztérium „megtorlásnak nevezett az iráni iszlamista Qassem Soleimani haláláért”.
Mike Pompeo volt külügyminiszterről azt közölte az igazságügyi minisztérium, hogy ő volt az összeesküvés második célpontja.
Soleimani Irán legfőbb katonai és hírszerzési vezetője volt a határain kívül, a militáns proxy erők támogatásáért és szervezéséért felelt, beleértve a libanoni Hezbollahot és az iraki síita milíciacsoportokat, amelyek többször támadtak amerikai erőket.
A halálos ítéletek is egymást érik. Emberi jogi aktivisták szerint egy újabb fiatal iránit ítáltek halálra homályos politikai vádak alapján, akit az országos tüntetések során vettek őrizetbe.
Az amerikai székhelyű HRANA emberi jogi aktivisták hírügynöksége kedden jelentette, hogy a Nowshahrban letartóztatott 18 éves Arshia Takdastant halálra ítélte a Mazandaran tartomány északi részén fekvő Szari városának forradalmi bírósága.
A halálos ítélethez vezető vádak az „Istennel való harc” és a „földi korrupció”, mindkettő az iszlám jog homályos elve, amelyet a rendszer a halálos ítéletek kiszabására használ. Néhány pap kihívást intézett a kormány ellen, amiért ezeket a vádakat alkalmazza a másként gondolkodókkal szemben.
Hat év börtönbüntetésre ítélték továbbá „a biztonság megzavarása és az emberek egymás megölésére való felbujtása”, valamint „az intézmények elleni propaganda” vádjával. Emellett két év börtönt kell letöltenie „a Legfelsőbb Vezető megsértése” miatt.
A jelentés szerint a vádak a szeptember 21-én Nowshahrban tartott tüntetésekkel kapcsolatosak.
A HRANA egy tájékozott személyt idézett, aki szerint „a bíróság az alapján hozta meg ítéletét, hogy a vád szerint egy palackkal és egy kővel megdobott egy rendőrautót”.
Ugyanez a bíróság hétfőn egy másik 18 éves tüntetőt, Mehdi (Shayan) Mohammadifardot kétszeres halálbüntetésre ítélt.
A HRANA szerint a politikai foglyot megfosztották attól a jogától, hogy ügyvédet fogadjon, és választott ügyvédje hiányában a bíróság azzal vádolta meg, hogy „irányította és megtervezte” a szeptember 21-i nowshahr-i tiltakozó megmozdulást.
Egy Mohammadifard családjához közel álló, jól értesült forrás szerint „a vádlott által a kihallgatás során tett valamennyi vallomást kényszer útján szerezték”.
Olyan esetről is tudunk, mikor a halálos ítéletet a bíróság teljes mellőzésével hajtotta végre a Forradalmi Gárda, a nyílt utcán végezték ki, aki nem tetszett nekik. Az Iran International értesülése szerint az iráni tüntetések egyik áldozatát az IRGC egyik parancsnoka közelről hátulról fejbe lőtte Észak-Iránban.
Mehran Basir Tawanát, egy 29 éves fománi sportolót november 16-án, a 2019-es tüntetéseken megöltek emléknapján lőtték le.
Egyik hozzátartozója, akinek személyazonosságát biztonsági okokból nem lehet felfedni, az Iran Internationalnak elmondta, hogy „november 16-án Mehran a barátjával eljött a munkából, hogy vásárolni menjen. Visszafelé menet látta, hogy a kormány ügynökeinek egy csoportja megvert egy idős nőt”.
„Mehran kiszállt az autóból, hogy nagyon nyugodtan beszéljen a biztonsági erőkkel, hogy meggyőzze őket, hogy ne verjék a nőt, de amikor segíteni akart az idős hölgynek, hogy elhagyja a területet, az IRGC egyik parancsnoka hátulról, közel egy méter távolságból fejbe lőtte…” – tette hozzá.
Az informált személy szerint Mehran Basir Tawanát mások kórházba szállították, de három nappal később a Rasht kórházban belehalt sérüléseibe.
A Mehran emlékére néhány nappal később tartott megemlékezésen a jelenlévők az Iszlám Köztársaság elleni jelszavakat skandáltak, majd ezt követően kezdődtek a fenyegetések és a többi családtag zaklatása.
A források szerint ugyanakkor letartóztatták az áldozat egyik családtagját, aki csak Mehran haláláról közölt történeteket, és több mint egy hónapja kínozzák.
A tüntetéseket figyelemmel kísérő külföldi iráni emberi jogi csoportok arról számolnak be, hogy több mint 500 civilt, köztük 64 gyermeket és 34 nőt öltek meg azóta, hogy a zavargások Mahsa Amini szeptember közepén, a rendőrség őrizetében bekövetkezett halála után elkezdődtek.
Ennyi iráni hír jutott mára, de maradjanak a Zónán, mert rövidesen érkezik az ukrajnai és oroszországi események összefoglalója is.