A mai iráni hírösszefoglaló rövidebb lesz a megszokottnál, ugyanis az a hír, hogy nincs hír, illetve kevéske akad ugyan, de az se jó. Nem baj, legalább pihen kicsit az a szegény, megkínzott, elszegényedett ország, rájuk is fér egy kevés nyugalom – kevés, mert az ajatollahok és zsoldosaik sokat nem hagynak nekik.
Ellenben lesz időnk elemezni a helyi börtönviszonyokat és bemutatni a libanoni Hezbollah és a Charlie Hebdo között lezajlott levélváltást, mely ékesen bizonyítja, hogy nincs az a tanfolyam, ami a fanatikusokkal képes lenne megértetni a sajtószabadság fogalmát és nincs az az érv, aminek hatására elhinnék, hogy a francia kormánynak nincs semmiféle beleszólása abba, mi jelenik meg a lapo kban.
Egyelőre azonban lássuk a tegnapi nap eseményeit. Az iráni válságról szóló híreket az American Enterprise Institute Critical Threats Project (CTP) szerkeszti az Institute for the Study of War (ISW) támogatásával.
A CTP 2023. január 12-én már a második egymást követő napon nem regisztrált tüntetéseket Iránban. Néhány tüntetésszervező a kivégzett tüntetőkre való megemlékezésre hívott fel tüntetésekre, de a CTP nem észlelte jeleit annak, hogy ezek a tüntetések megvalósultak volna. A rendszerellenes érzelmek rendszeres megnyilvánulásai azonban Irán-szerte folytatódnak. A tiltakozó csoportok január 19-20-ra is tüntetésekre hívtak fel, ami egybeesik a tervezett egyetemi vizsgákkal. A diákok személyes gyülekezése a vizsgák letétele céljából katalizálhatja a tüntetéseket. A kormányzat tisztviselői megvitatták az internet helyi vagy esetleg országos leállításának elrendelését ezekre a napokra, állítólag a vizsgákon való csalás megakadályozása érdekében, ahogy arról a CTP korábban beszámolt, és ilyen intézkedésekkel megkönnyíthetik a tiltakozások elfojtását.
Az igazságszolgáltatás kivégezhette Alireza Akbarit – egy korábbi védelmi miniszterhelyettest és brit-iráni kettős állampolgárt.* Az iráni állami média, a Jam-e Jam arról számolt be, hogy a rendszer január 12-én reggel felakasztotta őt. Más állami médiumok vagy tisztviselők nem erősítették meg ezt a jelentést e cikk megírásának időpontjáig. Az igazságszolgáltatás korábban, január 11-én bejelentette, hogy kémkedés vádjával halálra ítélte Akbarit. Az IRGC-hez kötődő Tasnim hírügynökség közzétett egy írást, amelyben részletesen ismertette azokat a vádakat, amelyek szerint Akbari információkat szolgáltatott a brit hírszerző szolgálatoknak. A cikk arra is utalt, hogy Akbari szolgáltatta azokat az információkat, amelyek segítségével a Moszad 2020 novemberében Teheránon kívül meggyilkolta Mohsen Fakhri Zadeh vezető iráni atomtudóst.
*A vád realitásáról eleget mond az, hogy Alireza Akbari az ügyész szerint egy ingért és egy üveg parfümért kémkedett volna Britanniának. Nos, a britek takarékos emberek, de ennyire azért mégsem, az iráni szolgálatok valószínűleg a náluk rendszeresített honorárium-keretből indulhattak ki.
Egyre több jel utal arra, hogy az állambiztonsági szolgálatok egyes elemei azért kooptálják Akbari ügyét, hogy eltávolítsák Ali Shamkhanit a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács (SNSC) titkárságáról. Akbari Shamkhani helyettese volt, amikor utóbbi 1997 és 2005 között védelmi miniszter volt, és egyes brit kiadványok arról számoltak be, hogy Akbari elítélése Shamkhani politikai megkárosítására irányult. január 12-én az IRGC kiadványai azt találgatták, hogy Shamkhani hamarosan távozik posztjáról. A Nour hírügynökség – az SNSC-vel és Shamkhani-val kapcsolatban álló iráni hírügynökség – közzétett egy cikket, amelyben azt állította, hogy egyes tisztviselők Akbari letartóztatását saját politikai céljaik előmozdítására használják fel. Az írás azt is állította, hogy nem szabad összekapcsolni Akbarit korábbi kollégáival, utalva ezzel Shamkhanira.
A legfontosabb hírek röviden:
-
-
- A CTP 2023. január 12-én már a második egymást követő napon nem észlelt tüntetéseket Iránban.
- Az igazságszolgáltatás kivégezhette Alireza Akbarit – egy korábbi védelmi miniszterhelyettest és brit-iráni kettős állampolgárt.
- Egyre több jel utal arra, hogy az állambiztonsági szolgálatok egyes elemei arra használják fel Akbari ügyét, hogy Ali Shamkhanit eltávolítsák a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács (SNSC) titkárságáról.
- Moulana Abdol Hamid prominens szunnita lelkész bejelentette, hogy felveszi a kapcsolatot a rendszerrel, annak érdekében, hogy miként lehetne kezelni a sérelmeket.
- Ismeretlen fegyveresek összecsaptak a LEC erőivel egy ellenőrző pontnál Zahedan környékén, Szisztán-Beludzsisztán tartományban, megölve egy rendőrtisztet és megsebesítve két másik rendőrt.
-
Rendszerellenes tüntetések
A tiltakozások koordinátorai és szervezetei tüntetésekre és sztrájkokra szólítottak fel a következő napokra:
Január 13.
Típus: megemlékezés a meggyilkolt tüntetőkről
Helyszínek: Karaj, Alborz tartomány
Január 19-20.
Típus: tüntetések
Helyszín: országszerte
A prominens szunnita lelkész, Moulana Abdol Hamid január 11-én bejelentette, hogy tárgyalásokat folytat a rendszerrel arról, hogyan lehetne kezelni a sérelmeket. Cáfolta azokat a híreszteléseket, hogy „tárgyalócsoportot” küldött volna Teheránba, de kijelentette, hogy „néhány barátját elküldte Teheránba, hogy szerezzenek ügyvédet”. Nem világos, hogy Abdol Hamid milyen pletykákra utalt. Abdol Hamid hangsúlyozta a párbeszéd és a tárgyalások szükségességét is, és megismételte azt a kritikáját, hogy a rendszer diszkriminálja a beludzs és szunnita állampolgárokat. Ezeket a megjegyzéseket Zahedan és Khash helyi vezetőivel tartott találkozóján tette. Abdol Hamid az elmúlt hónapokban egyre nyíltabban bírálta a rendszert, és heti pénteki prédikációit Zahedanban arra használta, hogy tüntetésekre buzdítson.
Január 12-én ismeretlen fegyveresek összecsaptak a LEC erőivel a Szisztán-Beludzsisztán tartománybeli Zahedan környékén lévő ellenőrzőpontnál, megölve egy rendőrtisztet és megsebesítve két másikat.
Ali Khamenei legfelsőbb vezető január 12-én egy gyászolókkal és költőkkel tartott találkozón tárgyalt a tüntetésekről. Khamenei megismételte azt a vádját, hogy az USA és szövetségesei azért szították a tüntetéseket, hogy destabilizálják és megosszák Iránt. Khamenei azt is állította, hogy külföldi ellenségek igyekeznek szítani a rezsim tisztviselői közötti belharcokat.
Az ellenállás tengelye és a regionális fejlemények:
Hoszein Amir Abdollahian külügyminiszter január 12-én telefonbeszélgetésben tárgyalt a terrorizmus elleni együttműködésről Amir Khan Muttaqi megbízott afgán tálib külügyminiszterrel.** Abdollahian 2022 októberében Shirazban, majd legutóbb január 11-én Kabulban elítélte az Iszlám Állam 2022 októberében, illetve nemrég Kabulban elkövetett támadásait.
**Cipőt a cipőboltból: Abdollahian ez esetben legalább specialistához fordult, ha valaki ért a terrorizmus elméletéhez és gyakorlatához, az tényleg Muttaqi külügyminiszter (vagy kiterjedt családjának bármely tagja).
Rossz hírek érkeznek azonban az amúgy is hírhedett teheráni Evin börtönből. A büntetés-végrehajtási intézmény egyik oktatási részlegét a kijuttatott üzenet szerint a fogva tartott tüntetők kihallgatásának és a kényszerített vallomások kicsikarásának helyszínéül használják.
Sepideh Qolian politikai fogoly a börtönből az Iran International számára kicsempészett levelében elmesélte, hogy mit tapasztalt személyesen az „oktatási épületben”, amely korábban a tanuló foglyok számára szolgált, amikor egy őr a létesítménybe vitte, hogy vizsgát tegyen.
„A fiatal fiú megesküdött, hogy nem vert meg senkit de a biztonsági erők vallomást akartak tőle. „Ne mondjon semmit. Az Isten szerelmére, ne mondj semmit, ami nem igaz” – mondtam neki… Az őrnő befogta a számat, és elrángatott” – írta a levélben.
Qolian és Esmail Bakhshi munkaügyi aktivistákat megkínozták, hogy úgynevezett vallomást tegyenek, miután 2018 novemberében letartóztatták őket a délnyugati Khuzestan tartományban tartott munkaügyi tüntetések során. 2019 januárjában az állami televízió hírhedt 8:30-as műsora adta le „vallomásaikat”.
A párost megkínozták, hogy azt mondják, hogy a diaszpóra egyik marxista csoportjához tartoznak. Később mindketten tagadták a kamerába mondottakat. Qoliannak azt is „be kellett vallania”, hogy a 2018. januári tüntetések alatt videókat és fényképeket készített, és elküldte azokat az Iránon kívüli médiának, amelyet a hatóságok mindig „ellenséges” médiának neveznek.
„Úgy éreztem, mintha teljesen elvesztettem volna az akaratomat és az eszméletemet, miután három egymást követő napon vagy még több napon át ébren tartottak, kihallgattak és bezártak egy vécébe. Fogtam a kihallgatók által előkészített szöveget, és félig eszméletlen állapotban olvastam fel a papírból. Minden egyes sor olvasása olyan érzés volt, mintha egy újabb ostorcsapás érte volna a testemet és a lelkemet”
– írta a levélben, amelyet az Iran International kapott meg.
2019-ben az akkoriban a Qarchak börtönben fogva tartott Qolian a televízióban látta a saját vallomásáról készült videót, és rájött, hogy a műsorvezető, Ameneh Sadat Zabihpour ugyanaz a női kihallgató, akit a többi kihallgatója Askari asszonynak nevezett.
Ezt követően Qolian egy sor tweetben beszélt a megpróbáltatásairól, és azt mondta, hogy a szövegeket, amelyeket neki és a többieknek a kamera előtt kellett felolvasniuk, Zabihpour készítette.
Qolian, aki már többször volt börtönben és börtönből is kikerült, jogi lépéseket tett Zabihpour ellen, de azt állítja, hogy a hatóságok a panasza beadásától számított néhány órán belül ejtették az ügyet. Ehelyett őt magát nyolc hónap börtönbüntetésre ítélték, a korábbi büntetésén felül, amiért ilyen panaszt mert tenni Zabihpour ellen.
Zabihpour, akit a médiában „újságíró-kihallgató” néven ismertek meg, évek óta Ali Rezvanival együtt vezeti az IRIB 8:30-as műsorát. A műsor hírhedt a hazai és külföldi ellenzék elleni lejárató kampányairól és az erőszakkal kikényszerített vallomások sugárzásáról.
Az Egyesült Államok és az Európai Unió is szankciókkal sújtotta az IRIB-et az emberi jogok megsértésében játszott szerepe miatt. 2022 novemberében az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC) szintén szankcionálta Ameneh Sadat Zabihpourt és Ali Rezvanit a hírszerzési minisztériummal és az IRGC hírszerző szervezetével (SAS) való együttműködés miatt.
Az IRIB az elmúlt négy évtizedben az élet minden területéről számos ember úgynevezett „vallomását” sugározta, a vezető politikusoktól az aktivistákig, a közösségi média influencerektől az egyszerű bűnözőkig, a gazdasági korrupcióval vádolt személyektől a bűncselekménnyel vádoltak családtagjaiig vagy azokig, akiknek a vallomásai bármilyen tekintetben alátámaszthatták a hatóságok állításait.
Mindennek eljön az ideje, annak is, hogy ezeket a szörnyeteg kihallgatókat magukat is kihallgassák, csak ki kell várni. Azonban az már nem tragikus, hanem kissé tragikomikus, ahogyan a fizetetlen libanoni Hezbollah lézengő ritterként fenyegette a Charlie Heebdo című francia karikatúra-lapot. Mint a hír mondja, a libanoni Hezbollah elítélte a Charlie Hebdo francia szatirikus magazin által közzétett karikatúrákat, amelyek Ali Khamenei iráni legfelsőbb vezetőt ábrázolják.
Ez a Hezbollah első reakciója az iráni rezsimellenes tüntetésekkel kapcsolatban négy hónapja, a karikatúrákat „baljóslatú” fejleménynek nevezve – jelentette az Iran International tudósítója Bejrútból.
A libanoniak egy része a közösségi médiában reagált a Hezbollah nyilatkozatára, azt kérdezve, hogy az iszlám köztársaságpárti militáns csoport miért nem ítélte el soha az iráni fiatalok megölését a tüntetések során, de elítél egy francia magazint, amely él a sajtó szabadságával.
A Charlie Hebdo olyan karikatúrákat közölt, amelyek Khameneit despotaként ábrázolták, és gúnyt űztek Irán uralkodó klerikusaiból. Az Iszlám Köztársaság gyorsan elítélte a kiadványt, és a francia kormánynál is tiltakozott. A Forradalmi Gárda parancsnoka, Hoszein Szalami is megfenyegette a Charlie Hebdót, amely már korábban is halálos támadások célpontja volt muszlim szélsőségesek részéről.
A csoport vezetője, Hasszán Naszrallah, aki többször is hangosan elítéli a nyugati országokat, Izraelt vagy egyes arab államokat, eddig hallgatott az iráni tüntetésekről.
A Hezbollah közleménye azzal vádolta a Charlie Hebdót, hogy „a világ legmagasabb vallási és iszlám tekintélyének meggyengítésére tett kísérletet”. Khamenei propagandagépezete „a muszlimok vezetőjeként” állítja be őt, holott valójában a síita szekta egy részét képviseli, amely a domináns szunnita többséghez képest kis kisebbség.
A Hezbollah arra is felszólította Franciaországot, hogy „büntesse meg” a „szentségek szégyentelen megsértésének” elkövetőit.
Nos, a vád alapvetően nem állja meg a helyét, ugyanis a világ legmagasabb vallási és iszlám tekintélye vagy maga a Próféta, vagy esetleg a Mahdi. A Prófétát már sértette volt meg a Charlie Hebdo, le is gyilkolták a fél szerkesztőséget, de abban viszonylag biztosak lehetünk, hogy Ali Khamenei semmiképpen sem azonos Mohamed prófétával (áldás, békesség legyen vele). Ali Khamenei az iszlám egyik (síita) ágazatát vezeti, mint a mellékelt ábra mutatja, meglehetősen rosszul. No, de a Charlie Hebdo sem fogta be pörös száját.
A francia szatirikus magazin fárszi nyelven írt jegyzete szerint az iráni vallási diktatúra gyengeségét jelzik az Iszlám Köztársaság fenyegetései.
A Charlie Hebdo azt állítva, hogy további karikatúrákat fog közölni az iráni klerikusokról, azt írta: „A mollák nem örülnek. A legfőbb vezetőjük karikatúrái… úgy tűnik, nem nevettetik meg őket” – írta kedden a lap „Riss” néven ismert szerkesztője.
„Ez bizonyos értelemben megtiszteltetés, de mindenekelőtt azt bizonyítja, hogy nagyon törékenynek érzik a hatalmukat” – tette hozzá Riss.
A szatirikus magazint cybertámadás érte a karikatúrák közzététele után.
„Egy digitális támadás senkit sem öl meg, de megadja az alaphangot. A mullah-rezsim olyannyira veszélyben érzi magát, hogy létfontosságúnak tartja egy francia újság honlapjának feltörését” – jegyezte meg Riss.
Hoszein Szalami, a Forradalmi Gárda parancsnoka kedden bosszúval fenyegette meg a francia lap munkatársait.
„Előbb vagy utóbb a muszlimok bosszút fognak állni, és letartóztathatják a bosszúállókat, de a halottak nem fognak feltámadni” – mondta Szalami.
Korábban Hoszein Amir-Abdollahian iráni külügyminiszter „a szentségek megsértésének” nevezte Khamenei karikatúráinak közzétételét, azt állítva, hogy az izraeli „lobbi” áll a lépés mögött.
Egyes kormánytisztviselők és különböző országok csoportjai elítélték a fenyegetéseket, és nagyobb nyomásgyakorlásra szólítottak fel az iráni rezsimmel szemben.
Nem tehetek róla, egy régi történet jut eszembe… talán olyan fél évvel Pearl Harbour előtt, mikor az amerikai–japán viszony már elég pocsék volt, valamelyik olvasottabb amerikai napilapban karikatúra jelent meg Hirohito császárról. A japán nagykövet tajtékzott, már amennyire egy japán diplomata képes tajtékozni, mindenesetre azt kérte, sőt követelte Roosevelt elnöktől egy jegyzékben, hogy vagy adják ki Japánnak a rajzolót, vagy büntessék meg azonnal japán törvények szerint a Tenno megsértése miatt. Ez természetesen lefejezést jelentett volna, Japánban bizonyos korszakok idején gyakori büntetés volt ez, mostanában épp hanyagolják, de szép, régi szokásuk nekik. Roosevelt azt válaszolta a követelőző jegyzékre:
„– A japán császár hatalmas úr, sok mindent megparancsolhat. Az Amerikai Egyesült Államok elnöke is nagy úr: de két dolog fölött nincs hatalma. Afölött, hogy milyen legyen holnap az idő és afölött, hogy mi legyen az újságokban.”
Nos, ha ezt megértené a Hezbollah, azt is értené, miért más a világ Nyugaton, mint Keleten – de ha megértenék, már nem lennének Hezbollah és valószínűleg átalakulnának önkéntes, önsegélyző tűzoltó egyletté, heti egyszeri ötórai teával.
Ennyi iráni hír jutott mára, de maradjanak a Zónán, mert rövidesen érkezik az ukrajnai és oroszországi hírek összefoglalója is.