Irán belpolitikája minden nap újabb meglepetést tartogat a krónikás számára. Nem a tiltakozóké, az körülbelül elvárhatóan, követhetően működik, hanem a hivatalos állami belpolitika, az terem olyan bolondgombákat, hogy minden szibériai sámán megnyalná utánuk a tíz ujját. Vetekszenek az őrültségeik talán még a magyar kormánymédiával is.
Az egy dolog, hogy két napja megállapították a jó ulémák, miszerint az aszályt az okozza, hogy a hölgyek nem mind viselnek hidzsábot, tegnap megállapították, hogy a gázhiányra az a megoldás, ha betiltják az angol nyelv oktatását, de most már azt is terjesztik, miszerint ugyan Irán földjén is kemény a tél, de ez semmi Britanniához képest, ott ugyanis a perzsa keményvonalas kormánysajtó szerint a szigetek lakói már macskatrágyával fűtenek! Hogy ezt honnét vették, nem tudni, de megérdemelne egy Stefka István-díjat, és nem ártana szólni a briteknek is a dologról, mert egyetlen ott élő ismerősöm sem tud róla.
Ezt majd később részletezem – lesz mit, mert nagy a baj – egyelőre lássuk az elmúlt nap eseményeit. Az iráni válságról szóló híreket az American Enterprise Institute Critical Threats Project (CTP) szerkeszti az Institute for the Study of War (ISW) támogatásával.
Iráni tüntetésszervezők január 15-én felhívásokat terjesztettek a nemzetközi közösség, és különösen az európai pártok felé, hogy az Iszlám Forradalmi Gárdát (IRGC) minősítsék terrorszervezetnek. Számos ismert tiltakozó csoport – még azok is, amelyek időnként látszólag nem értenek egyet egymással – egységesen terjesztette ezeket a felhívásokat. Ez a külkapcsolati üzenet összhangban van azokkal a prioritásokkal, amelyeket egyes tüntetésszervezők az elmúlt napokban kitűztek, és tükrözheti azokat. Az Iráni Szomszédság Ifjúsági Szövetsége január 13-án hangsúlyozta, hogy a nemzetközi közösség felé történő külső kapcsolatépítésre összpontosít.
Shahryar Heydari parlamenti képviselő január 15-én kijelentette, hogy Irán a következő perzsa naptári év elején (2023 márciusa-2024 márciusa) meghatározatlan számú Szu–35-ös vadászrepülőgépet kap Oroszországtól. Heydari hozzátette, hogy Irán légvédelmi rendszereket, helikoptereket és rakétákat is vásárol. Heydari a parlament nemzetbiztonsági és külpolitikai bizottságának törvényhozója. A Szu–35-ösök beszerzése előmozdítaná az iráni vezetők azon törekvéseit, hogy egyre modernebb légierőt állítsanak fel, amely képes „támadó” műveletek végrehajtására és erő kifejtésére külföldön.
A legfontosabb hírek röviden:
-
-
- Az iráni tüntetések szervezői felhívásokat terjesztettek a nemzetközi közösség, és különösen az európai pártok felé, hogy az Iszlám Forradalmi Gárdát (IRGC) minősítsék terrorszervezetnek.
- Shahryar Heydari parlamenti képviselő kijelentette, hogy Irán a következő perzsa naptári év elején (2023. március-2024. március) meghatározatlan számú Szu–35-ös vadászrepülőgépet kap Oroszországtól.
- Négy tartomány négy városában legalább négy tüntetés zajlott.
- Shahryar Heydari parlamenti képviselő kijelentette, hogy az állami biztonsági szolgálatok az elmúlt három hónapban körülbelül annyi illegális fegyvert foglaltak le, mint amennyit általában két év alatt szoktak.
-
Rendszerellenes tüntetések:
Január 15-én négy tartomány négy városában legalább négy tüntetés zajlott. A CTP mérsékelt vagy nagy valószínűséggel úgy véli, hogy a következő helyszíneken történtek tüntetések:
Galikash, Golestan tartomány
Méret: Kisebb-közepes
Demográfiai összetétel: Mohammad Hossein Gargij befolyásos szunnita lelkész támogatói.
Megjegyzések: Gargij lakóhelye előtt gyűltek össze a támogatók, hogy tiltakozzanak a január 12-i idézése ellen egy különleges egyházi bíróság elé.
Bandar-e Mahshahr, Khuzestan tartomány
Méret: Kicsi
Demográfiai összetétel: Munkások
Tiltakozó tevékenység: Sztrájk és tiltakozás
A CTP alacsony megbízhatósággal értékeli úgy, hogy a következő helyszíneken tiltakozásokra került sor:
Teherán város, Teherán tartomány
Méret: Kicsi
Gachsaran, Kohgilouyeh és Boyer Ahmad tartomány
Méret: Kicsi
Demográfiai összetétel: Olajipari munkások
Tiltakozó tevékenység: Sztrájk és tiltakozás
A tiltakozás koordinátorai és szervezetei a következő napokra tüntetésekre és sztrájkokra való felhívásokat terjesztettek:
Január 16.
Típus: tüntetések az 1979-es iráni sah távozásának évfordulója alkalmából.
Helyszín: országszerte
Január 19-20.
Típus: tüntetések
Helyszín: országszerte
Shahryar Heydari parlamenti képviselő január 15-én kijelentette, hogy az állami biztonsági szolgálatok az elmúlt három hónapban körülbelül annyi illegális fegyvert foglaltak le, mint két év alatt szoktak.
Gholam Hossein Mohseni Ejei igazságügyi főnök január 15-én találkozott az újonnan kinevezett rendfenntartó erők parancsnokával, Ahmad Reza Radan dandártábornokkal. Ejei hangsúlyozta, hogy az igazságszolgáltatás kész támogatni az LEC-et. Radan jelentést nyújtott be Ejejinek az LEC jelenlegi állapotáról és célkitűzéseiről. Radan január 14-én hasonló megbeszélést folytatott Ebrahim Raisi elnökkel.
Ebrahim Raisi elnök január 15-én találkozott az Iráni Nemzeti Gázvállalat tisztviselőivel, hogy megvitassák a földgázhiányt. A rendszer az elmúlt napokban rövid időre bezárt különböző bankokat, közintézményeket és egyetemeket néhány tartományban, hogy csökkentse a gázfogyasztást. Ezek a gázhiányok a jelentések szerint jelentősen visszavetették az acélgyártást.
Ezzel az acélipari visszaeséssel még sok baj lesz, nézzük is meg alaposabban. Egy iráni iparmágnás szerint a gáz- és áramhiány miatt valószínűleg kétmillió tonnával csökken az ország acéltermelése.
Reza Shahrestani az ILNA-nak adott vasárnapi interjújában elmondta, hogy az acélipari vállalatoknál súlyos gázhiány alakult ki, hozzátéve, hogy az acéliparnak napi 40 millió köbméter gázra van szüksége, de jelenleg a fogyasztásuk csak 15 millió köbméter naponta.
Hozzátette továbbá, hogy az iparágak áramellátásának közel 50%-a is leállt.
„A gázhiány áramhiányhoz is vezetett, mert a jelenlegi földgázmennyiség nem elégíti ki az erőművek áramtermeléshez szükséges igényeit” – húzta alá.
„Úgy tűnik, hogy a gáz- és áramhiány jövőre súlyosabb lesz, és ha ez így folytatódik, az kézzelfogható hatással lesz az összes iparág termelési ütemére” – mondta az Acélgyártók Szövetségének igazgatósági tagja.
„Véleményem szerint azok az emberek, akik az olajminisztériumban dolgoznak, nem felelnek meg a feladatnak, ezért minden területen eredménytelenségnek vagyunk tanúi” – ismételte meg Shahrestani.
Miközben az Iszlám Köztársaság tisztviselői rossz telet jósoltak Európának, Iránban a súlyos földgázhiány miatt napok óta zárva vannak az irodák és az iskolák.
Irán nem fektetett be a gázkitermelési ágazatába, noha a világ második legnagyobb készleteivel rendelkezik. Az elosztóhálózat is fejlesztésre szorul, mivel a gáz több mint 25 százaléka elvész a szállítás során.
De ne higgyük, hogy csak az ipart fenyegeti a válság. A lakosság is egyre többet szenved a hidegtől és egyre elégedetlenebb is. Az iráni médiában a kormány zűrzavaros gazdálkodásának megsemmisítő bizonyítékai kerültek napvilágra, mivel fagyos sarkvidéki időjárás és energiahiány sújtotta az országot.
A Rouydad24 weboldal szerint az elmúlt napokban a kormányt olyannyira meglepte a hideg időjárás és a földgázhiány együttes hatása, hogy a különböző tisztviselők számos, egymásnak ellentmondó tervet jelentettek be a magán- és állami vállalkozások és iskolák teljes bezárásától kezdve a gyárak és baromfitenyésztő farmok leállításáig, ami hatalmas pénzügyi veszteségeket okozott.
„Nemcsak azt nem tudják, hogyan kell ellátni gázzal az otthonokat, iskolákat és vállalkozásokat, hanem azt sem tudják, hogyan kell kezelni a problémát” – idézett a Rouydad 24 egy teheráni polgárt.
A kormány az egész péntek estét és a szombat reggelt a korábbi bejelentések kijavításával vagy visszavonásával töltötte. Eközben az ország egyes részei, köztük Khoraszán régió napokig sötétségben és fagyos hidegben teltek. Torbat-e Jaamban a helyi kormányzó azt mondta, hogy a kormányból senki sem tud tenni semmit a gondok ellen.
A közösségi média felhasználói és más iráni médiumok szarkasztikusan megjegyezték, hogy miközben iráni tisztviselők, köztük a nukleáris tárgyalócsoport tagja, Mohammad Marandi és Dzsavad Owdzsi olajminiszter nehéz telet jósoltak Európának, egyetlen európai ország sem néz szembe keményebb téllel, mint amit az irániak jelenleg tapasztalnak.
A keményvonalas média, például a Kayhan című lap, valamint a közösségi média keményvonalas felhasználói azonban ismételgetik a koholt történeteket arról, hogy Európa képtelen megbirkózni a téli hideggel. A Kayhan azt állította, hogy az Egyesült Királyságban az emberek macskapiszokot égetnek, hogy melegen tartsák otthonaikat.
Erre a kiáltóan ostoba álhírre csak annyit lehet mondani, ha jóindulatúak vagyunk, miszerint nem véletlen, hogy Perzsia az Ezeregyéjszaka hazája.
Ebrahim Raisi elnök vasárnap reggel egy gázellátó központban tett látogatást, és megígérte, hogy legkésőbb 2026-ig megoldja a problémát. Ez várhatóan teljesen meg fogja nyugtatni a jelenleg fagyoskodókat. Alig három röpke évet kell kibírniuk.
Ugyanakkor Irán számos részén az emberek a veszélyes, rögtönzött gázellátó központokhoz siettek, ahol a haszonlesők a kis kapszuláikat folyékony gázzal töltötték fel a nyomás alatt lévő nagyobb palackokból. Az iráni nemzetközi televízió mutatta, amint az észak-iráni Babolban a polgárok egyik benzinkútról a másikra mennek, csak hogy kiderüljön, sem benzin, sem földgáz (LNG) nem áll rendelkezésre.
Az elmúlt két napban a kormánynak megoldásként csak az jutott eszébe, hogy bezárja az irodákat és az üzleteket, és azt javasolta, hogy az emberek vegyenek fel meleg ruhát. Még a kormánypárti média, például az ultrakonzervatív Farhikhtegan újság is bírálta a kormányt.
A Rouydad24 felidézte Mohammad Bagher Ghalibaf házelnök nyilatkozatát, aki a Fars hírügynökségnek azt mondta: „A kormánynak nincs terve vagy célja azzal kapcsolatban, hogy mit kell tennie. És ahol van terve, ott hiányzik az akarat, hogy végrehajtsa”. Mindezt úgy, hogy a kormány tisztában van azzal, hogy nem tud elég gázt kitermelni ahhoz, hogy télen mindenkit melegen tartson, és hogy az ipart fenntartsa.
Eközben a Khabar Online weboldal a problémákat a kormány rossz elemzésének tulajdonította, és annak, hogy nem látta, hogy a tél keményebben sújtja Iránt, mint Európát. A honlap azzal vádolta meg Raisit, hogy rosszul tájékozott tanácsadói, például Mohammad Marandi hatására tévelyeg.
A Khabar Online emlékeztetett arra, hogy Dzsavad Owdzsi olajminiszter tavaly azt mondta, hogy „Irán képes gázszállításra a szomszédjainak, sőt Európának is”. Később Marandihoz hasonlóan az olajminiszter is azt jósolta élő adásban, hogy „Európa nehéz tél elé néz”. A Khabar Online szerint a Raisi-kormánynak dolgozó iráni „szakértők” még mindig nem egészen biztosak abban, hogy az irániak otthon vagy elavult iparukban égetnek-e el több gázt. A honlap szerint amit a „szakértők” mondanak a kormánynak, az „téves adatokon” alapul.
Irán hatalmas olaj- és gázkészletekkel rendelkezik, de ezek hasznosításához égető szüksége van befektetésekre és nyugati technológiára. Ez azonban valószínűleg nem fog megvalósulni, amíg Teherán fel nem oldja a Nyugattal kialakult külpolitikai patthelyzetét.
Amikor nem a hidegtől szenved az iráni lakosság, akkor az elnyomástól és a titkosszolgálatok zsarnokságától. Világméretű megfigyelési botrány van kipattanóban. A Bitdefender kiberbiztonsági magánvállalat információkat hozott nyilvánosságra egy iráni kémprogramról, amely egy VPN szoftveren keresztül lopja el az emberek érzékeny adatait.
A román cég közzétett egy jelentést az iráni rezsim azon törekvéseiről, hogy információkat csaljon ki azokról az emberekről, akik virtuális magánhálózatokat – vagyis VPN-eket – használnak, hogy megkerüljék a kormány által az internet-hozzáférésre vonatkozó szigorú korlátozásokat.
Irán több mint két évtizede szűri az internetes tartalmakat, de az elmúlt négy hónapban a kormányellenes tüntetések közepette a kormány rendszeresen lekapcsolta a hozzáférést, és blokkolta az olyan népszerű alkalmazásokat, mint az Instagram és a WhatsApp.
Míg világszerte az emberek többsége természetesnek veszi az internet-hozzáférést, addig az iráni felhasználóknak alkalmazások és VPN-ek tucatjait kell kipróbálniuk, mielőtt megtalálják a módját az internetszolgáltatók korlátozásainak megkerülésére. És míg egyes VPN-ek hamisak vagy blokkoltak, vannak olyanok is, amelyek szándékosan rosszindulatú szoftverekkel vannak megspékelve, mint például a 20Speed VPN. Ez a kémprogram akkor kerül az áldozat számítógépére, amikor a felhasználó telepíti a szűrőtörő fájlt.
2020 óta, amikor az emberek elkezdtek távolról, otthonról dolgozni, a vállalkozások számára problémát jelentett, hogy nyomon kövessék alkalmazottaik tevékenységét és termelékenységét. A megoldás a felügyeleti szoftverek formájában érkezik. Az egyik ilyen szolgáltatást nyújtó cég a SecondEye, amely számos olyan képességgel rendelkezik, amelyek nem korlátozódnak a képernyőfelvételre, a billentyűleütések naplózására és az élő képernyő megtekintésére. A felügyeleti alkalmazást Iránban fejlesztették ki, és törvényesen terjesztik a fejlesztő weboldalán keresztül.
Az év elején a kiberfenyegetések megállítására szakosodott Blackpoint Cyber két hónapon belül két azonos gyanús File Transfer Protocol (FTP) eseményt azonosított és reagált, amelyek egy iráni szerverhez kapcsolódtak. Megállapították, hogy ez a szerver a SecondEye-hoz tartozik.
A Bitdefender, valamint a Blackpoint kutatói egy olyan malware-kampányt fedeztek fel, amely a SecondEye programcsomag és infrastruktúrájának összetevőit – egy törvényes felügyeleti alkalmazást – használja fel az iráni székhelyű 20Speed VPN-szolgáltatás felhasználóinak kémkedésére, de a VPN-szoftver trójai jellegű telepítőin keresztül, amelyek a VPN-termékkel együtt telepítették a kémprogram-összetevőket is. A szoftver, valamint egy másik termék, az EyeSpy képes az online adatvédelem teljes körű veszélyeztetésére a billentyűzetfigyelés és az érzékeny információk, például dokumentumok, képek, kriptotárcák és jelszavak ellopása révén.
A kampány 2022 májusában kezdődött, de az észlelések augusztusban és szeptemberben tetőztek, mivel az irániak sietve próbáltak VPN-eket beszerezni, hogy kijátsszák a kormány által bevezetett korlátozásokat. Az új észlelések többsége Iránból származik, az áldozatok kis része Németországban és az Egyesült Államokban tartózkodik.
A 20Speed weboldala az egyik legnépszerűbb weboldal, amelyről az irániak VPN-előfizetést vásárolnak. A weboldal körülbelül hét éve aktív az iráni felhasználók körében. De ha a VPN-je rosszindulatú szoftverekkel van megspékelve és személyes adatokat gyűjt, a vállalat nem tudja megvédeni azokat az iráni hírszerző szolgálatoktól, amelyek egyszerűen hozzáférést kérhetnek és kaphatnak.
A Similarweb nevű amerikai cég adatai szerint – amely a világ honlapjainak statisztikáit vizsgálja és elemzi, és a kulisszák mögötti analitikát nyújt minden online oldalhoz – a 20Speed fő honlapját a 2022 decemberével végződő három hónapban mintegy egymillióan látogatták meg, többségük Iránból. Ráadásul ennek a VPN-nek az Android verziója, amely a Google Play Store-ban is elérhető, több mint 100 000 aktív telepítéssel rendelkezik.
Korábban, január folyamán az Iszlám Köztársaság úgy döntött, hogy az internethez való hozzáférés további korlátozására irányuló intézkedésként fellép azok ellen, akik VPN-eket és egyéb, a korlátozásokat kijátszó szoftvereket árulnak az embereknek. Az igazságügyi hivatal a kommunikációs minisztériummal együttműködve jogi lépéseket fog tenni „a VPN-ek és a megkerülő eszközök jogosulatlan értékesítői ellen” – jelentette a helyi média. Ez az intézkedés a valódi VPN-ek visszaszorítását szolgálja a kormány által ellenőrizhető szoftverekkel szemben.
Az Iránon belül VPN-szolgáltatásokat értékesítő cégek szinte mindegyike kapcsolatban áll a kormánnyal vagy állami szervezetekkel. A legtöbb ilyen cég az elmúlt három hónapban drasztikusan megemelte a díjait, ami miatt az irániak rohantak megvásárolni szolgátatásaikat, hogy hozzáférjenek az internethez. Sok iráni nem tudja kifizetni a VPN-ek magasabb árát, mivel az élelmiszer és más szükséges cikkek ára az egekbe szökött.
Hosszú távon, ha ez a tendencia folytatódik, lehetséges, hogy az alacsonyabb jövedelműek fokozatosan elveszítik a globális internethez való hozzáférésüket, hasonlóan ahhoz, ami Kínában és mostanában Oroszországban történik. Az ilyen szolgáltatások biztonsága egy másik probléma, mivel az Iszlám Köztársaság könnyen megszerezhet minden olyan adatot, amelyhez a felhasználók VPN-en keresztül férnek hozzá.
Az internet-hozzáférés szigorított korlátozásai közepette az irániak VPN-használata több mint 3000 százalékkal nőtt szeptemberben, Mahsa Amini meggyilkolásakor.
„A VPN-szolgáltatások iránti napi kereslet Iránban több mint 3000%-kal nőtt a tüntetések előtti időszakhoz képest” – mondta Simon Migliano, a Top10VPN kutatási vezetője az Axiosnak, hozzátéve, hogy „ez egy hatalmas kiugrás, tekintve, hogy a kereslet már a közösségi média leállítása előtt is magas volt”.
Ennyi iráni hír jutott mára, de maradjanak a Zónán, mert rövidesen érkezik az ukrajnai és oroszországi események összefoglalója.