Szép nagy, mondhatni méretes tüntetések várhatóak ma és holnap Iránban, de nem is csoda, hiszen az országban kezd most már mindenből hiány mutatkozni, légszennyezettséget, ajatollahot, hidzsábot és turbánt kivéve. Azokból még túltermelés is van, de egyikkel sem lehet fűteni. Nincs gáz, nincs benzin, nincs élelmiszer és legfőképpen: nincs szabadság.
Emiatt viszont terem tiltakozás bőven, és egyre komolyabban kéne venni, de nem veszik, Khamenei most is a propagandaintézményekre akarja bízni, hogy hitessék el a néppel: bőség van, csak nekik káprázik a szemük, hallucinálják a hideget, nyomort. Hogy mitől káprázik a szemük? Az éhségtől.
Lássuk viszont az elmúlt nap eseményeit. Az iráni válságról szóló híreket az American Enterprise Institute Critical Threats Project (CTP) szerkeszti az Institute for the Study of War (ISW) támogatásával.
Január 19-20-án fokozódhat a tiltakozó tevékenység Iránban. A tiltakozás szervezői széles körben felhívást tettek közzé tüntetésekre ezeken a napokon. Ezeknek a szervezőknek esetenként nem sikerült a tiltakozási aktivitás jelentős növekedését kiváltaniuk a felhívásaikra válaszul, valószínűleg a tiltakozó mozgalmon belüli ellentmondásos üzenetek és belső szakadások miatt. A tiltakozó csoportok azonban rendkívüli módon egységesek a január 19-20-i tüntetésekre való felhívásaikban. A legtöbb nagy tiltakozó csoport és ernyőszervezet arra szólította fel a polgárokat, hogy ezeken a napokon vonuljanak az utcára.
A rendszer tervezett internetes zavarokat használhat a közelgő tüntetések elfojtására. Magas rangú iráni tisztviselők az elmúlt hetekben arról tárgyaltak, hogy január 19-20-án több órára az egész országra kiterjedő internetlezárást vezetnek be, hogy megakadályozzák a most zajló egyetemi felvételi vizsgákon való csalást. Isah Zareh Pour információs és kommunikációs technológiai miniszter január 18-án ragaszkodott ahhoz, hogy a rendszer csak a „vizsgák területén” fog helyi megszakításokat bevezetni, bár korántsem egyértelmű, hogy a rendszer rendelkezik-e ilyen technikai képességekkel.
Iránnak egyre rosszabb belpolitikai körülményekkel kell szembenéznie az országszerte fennálló földgázhiány miatt. Ezek a gázhiányok Golestan, Észak-Khoraszán, valamint Szisztán és Beludzsisztán tartományokban továbbra is fennállnak. A közösségi média felhasználói hosszú sorokat dokumentáltak a benzinkutaknál Ardabil, Kelet-Azerbajdzsán és Iszfahán tartományok városaiban. Más felhasználók arról számoltak be, hogy Khoraszan Razavi és Ardabil tartományokban több ezer állat pusztult el a nem benzinalapú alternatív tüzelőanyagok elégetése miatt megnövekedett légszennyezés miatt. Moinuddin Saeedi – a Szisztánt és Beludzsisztán tartományt képviselő parlamenti képviselő – a benzint „luxuscikknek” nevezte a tartományban.
A folyamatban lévő gázellátási zavarok – és további jelentések érkeznek vízhiányról Iszfahán és Khoraszan Razavi tartományokban – a következő hetekben újra felerősíthetik a rendszerellenes tiltakozásokat. Vahidi belügyminiszter január 18-án tagadta, hogy a rendszer gázszüneteket rendelt volna el, ellentmondva egy Alborz tartományi tisztviselő ugyanazon a napon tett nyilatkozatának, amelyben gázkímélő bankbezárásokat jelentett be. Az iráni tisztviselők ellentmondásos és hangzatos üzenetei – akik közül néhányan korábban Irán nagy természetes benzinkészleteivel dicsekedtek – felszíthatják a január 19-re és 20-ra tervezett tüntetéseket.
A legfontosabb hírek röviden:
-
-
- Január 19-20-án fokozódhat a tiltakozó tevékenység Iránban.
- Irán az országszerte fennálló földgázhiány közepette egyre súlyosbodó belpolitikai körülményekkel néz szembe.
- Legalább egy tüntetés történt egy tartomány egyik városában.
- A Mashhadi Szomszédság Ifjúsága twitteren kinyilvánította támogatását és hűségét Reza Pahlavi iránt.
- Ahmad Vahidi belügyminiszter cáfolta, hogy Ali Shamkhani távozik a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács (SNSC) titkári posztjáról.
- A közösségi média felhasználói fokozott biztonsági jelenlétről számoltak be Zahedan, Szisztán és Beludzsisztán tartomány egész területén.
- Az Európai Parlament állásfoglalást fogadott el, amelyben felszólította az EU-t, hogy az IRGC-t minősítse terrorszervezetnek.
- Adel al-Dzsubiri szaúdi külügyi államtitkár a CNBC-nek adott interjújában általános nyilatkozatban szólította fel Iránt atomprogramjának befejezésére.
-
Rendszerellenes tüntetések:
Január 18-án legalább egy tüntetés történt egy tartomány egyik városában. A CTP alacsony megbízhatósággal értékeli úgy, hogy egy tüntetés zajlott a következő helyen:
Iszfahán város, Iszfahán tartomány
Méret: Kicsi
Demográfiai összetétel: Földművesek
Megjegyzések: Tüntetés a rendszer rossz vízgazdálkodása ellen. A tüntetés január 16-án is megtörténhetett, amikor is hasonló tiltakozásra került sor.
A tiltakozás koordinátorai és szervezetei felhívásokat terjesztettek a következő napokra tervezett tüntetésekre és sztrájkokra:
Január 19-20.
Típus: Tüntetések
Helyszín: Országszerte
A Mashhadi Szomszédság Ifjúsága január 18-án kinyilvánította támogatását és hűségét Reza Pahlavi iránt. A mashhadi csoport Pahlavit „az iráni nemzet új forradalmának koalíciós vezetőjeként” jellemezte. A mashhadi csoport az Iráni Szomszédság Egyesült Frontjához kapcsolódik, amely szintén bejelentette, hogy támogatja Pahlavit január 17-én. A CTP a tüntetésekről szóló eddigi tudósításaiban nem figyelte meg a Pahlavi család jelentős támogatását.*
*Erről később még szót ejtek.
Ahmad Vahidi belügyminiszter január 18-án tagadta, hogy Ali Shamkhani távozik a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács (SNSC) titkárságáról. Esmail Khatib hírszerzési és biztonsági miniszter január 17-én külön megvédte Shamkhanit a nem részletezett politikai támadásokkal szemben, ahogy arról a CTP korábban beszámolt.
A közösségi média felhasználói január 18-án fokozott biztonsági jelenlétről számoltak be Zahedan, Szisztán és Beludzsisztán tartomány egész területén. A közösségi médiában terjedő felvételeken látható, amint az IRGC és a LEC ellenőrzőpontjai szigorúan korlátozzák a városba való bejutást. Nem világos, hogy ez a személyzet az IRGC szárazföldi erőihez vagy a Baszidzs szervezethez tartozik-e. Más jelentések szerint a rendszer hatóságai az elmúlt napokban több tucat zahedani lakost tartóztattak le. A fokozott biztonságról szóló jelentések Zahedan egész területén megelőzték a január 19-20-i országos tüntetésekre való felhívásokat és Moulana Abdol Hamid neves szunnita klerikus heti pénteki imaprédikációját.
Ali Khamenei legfelsőbb vezető január 18-án találkozott az Iszlám Propaganda Szervezet (IPO) tisztviselőivel. Az IPO egy kulturális és vallási szerv, amely közvetlenül a legfelsőbb vezetőnek tartozik beszámolási kötelezettséggel, és a rendszer ideológiájának és narratíváinak népszerűsítéséért felelős. Khamenei utasította az IPO-t, hogy „duplázza meg munkáját és erőfeszítéseit”. Ebrahim Raisi elnök hasonlóan tárgyalt a „kulturális átalakulás” megvalósítására irányuló erőfeszítésekről a Legfelsőbb Kulturális Forradalmi Tanács január 17-i ülésén.
Az ellenállás tengelye és a regionális fejlemények:
Az Európai Parlament január 18-án állásfoglalást fogadott el, amelyben felszólította az EU-t, hogy minősítse terrorista szervezetnek az IRGC-t. Az Európai Parlament elítélte az IRGC tüntetőkkel szembeni fellépését, az emberi jogok megsértését és az Oroszországnak történő dróneladásokat. Ez az állásfoglalás nem kötelező érvényű az uniós tagállamok számára. Több iráni ellenzéki csoport a tiltakozó mozgalom győzelmeként ünnepelte a határozatot.
A szaúdi külügyi államtitkár, Adel al-Dzsubier december 18-án a CNBC-nek adott interjújában általános nyilatkozatban szólította fel Iránt atomprogramjának befejezésére. A CNBC újságírója, Hadley Gamble megkérdezte al-Dzsubiert, hogy Szaúd-Arábia kevésbé biztonságos-e, ha Irán 60 százalékosra dúsítja az uránt. Al-Dzsubier pontatlanul állította, hogy Irán a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) iránymutatásai szerint köteles feladni atomprogramját. Az atomsorompó-szerződés korlátozza Iránt abban, hogy atomfegyvert fejlesszen ki, de abban nem, hogy békés célú atomenergiaprogramot folytasson, bár megköveteli Irántól, hogy együttműködjön a NAÜ-vel, aminek Teherán nem tett eleget maradéktalanul.
A hírek mintha kicsit többet foglalkoznának a trónfosztott sah családjával a szükségesnél, ami nem a legjobb jel, de lássuk csak, hogy is állunk ezzel a koronaherceggel? Úgy, hogy őt tulajdonképpen konszenzuális vezetőnek szeretnék megnyerni, míg az iszlám köztársaságot szekularizálják, csak az nem biztos, hogy ő ennek a folyamatnak a végén magától fogja a koronáját és távozik. De tényleg van egy esély arra, hogy szerepet kapjon az események alakulásában. Sok iráni, köztük művészek és sportolók írták alá azt a petíciót, amelyben a száműzött Reza Pahlavi koronaherceget támogatják, mint képviselőjüket, aki a klerikális uralomról a világi uralomra való átmenetet vezetné.
A Reza Pahlavi herceg meghatalmazását célzó online kampányt Ehsan Karami iráni színész indította el, és e cikk megjelenéséig több mint 160 ezren írták alá.
Az iráni futballlegenda Ali Karimi, a népfelkelés egyik fő támogatója szintén aláírta a Pahlavit képviselőnek kijelölő petíciót.
Egy tweetben azt írta, hogy „meghatalmazást adok Reza Pahlavi hercegnek, az átmeneti időszakra a gyermekgyilkos rezsim leváltása céljából és egy szabad népszavazás megtartására egy szabad és virágzó Iránért”.
Hamed Nikpey és Hamid Talebzadeh énekesek, Borzou Arjmand és Hamid Farrokhnejad színészek, valamint Rounak Younesi és Parastou Salehi színésznők a kampányt támogató más közéleti személyiségek közé tartoznak.
Reza Pahlavi herceg a fárszi nyelvű londoni „Manoto” televíziónak adott interjújában, arra a kérdésre, hogy miért nem vállalja egyértelműen a mozgalom vezetőjének szerepét, azt mondta: „bármilyen munkát végzünk, annak törvényes alappal vagy valamilyen Iránon belülről származó meghatalmazással kell rendelkeznie.”
Más fontos ellenzéki személyiségek, köztük Nazanin Boniadi brit-iráni színésznő és emberi jogi aktivista, Masih Alinejad újságíró és aktivista, Golshifteh Farahani színésznő és Hamed Esmaeilion aktivista nem reagáltak a petícióra.
Reagált azonban az állami propaganda, mégpedig egy átlátszó hazugsággal. Rágalomhadjáratba kezdtek a herceg édesanyja, Farah királyné ellen, csak épp olyan választ kaptak a felséges asszonytól, hogy a fal adta a másikat.
Irán száműzetésben élő királynéja, Farah Pahlavi cáfolta az iráni kormány azon állításait, miszerint az egykori Pahlavi-dinasztia kivitte az országból az iráni koronaékszereket.
Ali Bahadori Jahromi iráni kormányszóvivő kedden egy Twitter-bejegyzésben azt állította, hogy az 1979-es iszlám forradalom előtti napokban, amikor az utolsó uralkodó, Mohammad Reza sah és a királynő elhagyta az országot, hatalmas mennyiségű koronaékszert, valamint pénzt vittek magukkal az országból.
Azt mondta, hogy a Pahlavik „35 milliárd dollárt és 384 bőröndnyi ékszert és gyémántot, valamint két koronát vittek magukkal ötezer darab gyémánttal, 50 darab smaragddal és 368 darab gyönggyel, amelyek értéke felbecsülhetetlen.”
Állításait sok iráni nevetségessé tette a közösségi médiában, akik rámutattak, hogy a királyi ékszergyűjtemény nagy része, beleértve a Bahadori Jahromi által említett két koronát is, az iráni központi bankon belül működő Nemzeti Ékszerek Kincstárában megtekinthető.
Az ékszerek az iszlám forradalom előtt kerültek közszemlére a sah utasítására, aki elrendelte, hogy a leglátványosabb ékszereket az iráni központi bankban kell bemutatni, mivel apja, Reza sah, az első pahlavi uralkodó a koronaékszerek tulajdonjogát az államra ruházta át.
Az alaptalan állításra reagálva Farah Pahlavi iráni száműzött királyné a RadioFarda rádiónak elmondta, hogy még a saját pénzén vásárolt diadémját sem vitte magával, hozzátéve, hogy sok holmiját is hátrhagyta, amelyeket a palotában lévő széfben őriztek abban a reményben, hogy még visszatérnek az országba.
Farah Pahlavi hozzátette, hogy a koronaékszereket még a dinasztia uralkodása alatt is csak különleges nyilvános ünnepségek alkalmával, a bank hatóságainak felügyelete mellett vitték ki a központi bankból. „Azokban az esetekben, amikor hivatalos ünnepségre kellett kivenni az ékszereket a központi bank kincstárából, ezeket a tárgyakat szigorú biztonsági intézkedések mellett szállították át a központi bankból a palotába, majd a bank őreivel együtt a ceremónia után visszavitték” – mondta.
Bahadori Jahromi azonban ahelyett, hogy helyesbített volna, és anélkül, hogy magyarázatot adott volna a baklövésére, szerdán azt mondta, hogy „pártatlan bíróságoknak kellene kivizsgálniuk az iráni nép vagyonának elrablását”. Világossá kellene tenni, hogy mire költik ezt a pénzt; „illegális gyűlések, zavargások, illetve média- vagy nem média-terrorizmus” támogatására és szervezésére – tette hozzá.
Az iráni nemzeti ékszerek között vannak díszes koronák, harminc tiara és számos aigrette, egy tucatnyi ékköves kard és pajzs, számos foglalat nélküli drágakő, számos nemesfémből öntött és drágakövekkel kirakott tányér és egyéb étkészlet, valamint számos egyéb szokatlanabb tárgy (például egy nagy arany földgömb, amelyen az óceánok smaragdokból készültek), amelyeket a perzsa uralkodók a 16. századtól (Szafavida Perzsia) kezdve gyűjtöttek vagy viseltek.
Amikor az iráni forradalom megdöntötte a Pahlavi-dinasztiát, félő volt, hogy a káoszban a koronaékszereket ellopták vagy eladták a klerikális rezsim legfőbb hivatalnokai. Bár állítólag néhány kisebb darabot elloptak és kicsempésztek az országból, a gyűjtemény nagy része sértetlen maradt. Ez akkor vált nyilvánvalóvá, amikor az iszlám köztársaság Hasemi Rafszandzsáni elnöksége alatt az 1990-es években újra megnyitotta az iráni koronaékszerek állandó kiállítását a nagyközönség előtt.
Legalább ne olyasmiről állították volna, hogy ellopták, amit bárki megnézhet, nyilvánosan ki van állítva. Bár az sincs kizárva, hogy ezek után maguk az ajatollahok akarják ellopni a koronaékszereket, és előre ráfogják a sah családjára.
Hogy kicsit póriasabb dolgokkal is foglalkozzunk, a nagyobb városokban kezd komoly gondot okozni a légszennyezés. Az északkeleti, különösen rebellis Mashhad város jelenleg a legszennyezettebb város az országban.
Sadeq Ziyaian, a Nemzeti Előrejelzési és Válságkezelési Központ vezetője kedden bejelentette, hogy „a légszennyezés folytatódni fog az ipari és sűrűn lakott városokban”, miután hetek óta veszélyes mennyiségű szennyező anyag van a levegőben.
Az északkeleti Mashhad várost, mint legszennyezettebb nagyvárost, 154-es szennyezőanyag-indexével „mindenki számára egészségtelen” kategóriába sorolták. Hasonlóan veszélyes a helyzet a közép-iráni Eszfahánban is, ahol a szennyezőanyag-index 153-as.
Teherán, Karaj, Ahvaz és Tabriz állnak a légszennyezettséggel küzdő ipari városok élén.
A teheráni légszennyezettségi sürgősségi bizottság jóváhagyása alapján kedden a tartomány valamennyi városában bezárták az iskolákat.
Szakértők szerint a légszennyező anyagok magas koncentrációjának oka, hogy a hőerőművekben földgáz helyett pakurát, egy piszkos tüzelőanyagot égetnek.
A pakura nehéz, rossz minőségű fűtőolaj, amelyet csak akkor használnak, ha nem állnak rendelkezésre a hagyományosabb petrolkémiai termékekké, például gázolajjá történő keveréséhez vagy lebontásához szükséges létesítmények.
Irán rendelkezik a világ második legnagyobb földgáztartalékával, de nem képes növelni a kitermelést, mert nincs tőkéje és nyugati technológiája. Iránnak 40 milliárd dollárt kellene befektetnie gázmezőinek korszerűsítésébe és bővítésébe, de ezek többsége a Perzsa-öbölben található, és nyugati technológiát igényel.
Nyugat-ellenes külpolitikája és bővülő atomprogramja miatt Irán amerikai szankciók alatt áll, és nem tud pénzt vagy technológiát kölcsönözni a Nyugattól.
Ennyi iráni hír jutott mára, de maradjanak a Zónán, mert rövidesen érkezik az ukrajnai és oroszországi események összefoglalója is.