Ezt a mai második részt kezdjük azzal, hogy Oroszországban az állam létrejötte óta mindig a gazdaság egyik alappillére és a közerkölcs fő oszlopa volt a bűnözés, mégpedig a szervezett, mert szervezetlenül nem elég jövedelmező a dolog. Már Ilja Muromec is a Fülemüle zsivánnyal hadakozott a népmesében, és azóta csak annyit változott a helyzet, hogy a kriminalitás jobban elterjedt és népszerűbb tevékenységgé vált.
Persze bűn csak ott van, ahol büntetik, tehát ellentétével együtt fejlődött az orosz büntetés-végrehajtás is, a cári katorgától a gulágokon át a mai lefortovói börtönig és a szigorított rezsimű kolóniákig. Márpedig manapság ezekből csak egy módon lehet kijutni: ha jelentkezik a blatnoj a Wagner-csoportba. Szabadulhat, de nagy ára van annak: ágyútöltelék lesz a fronton, csoda, ha százból tíz túléli azt a fél évet, amire leszerződött.
Az orosz ellenzéki Versztka hírmagazin annak járt utána, mi lesz az elesett blatnojokkal. Mi egyéb történne? Hősnek kijáró tiszteletadással temetik el őket, még emléktáblát is kapnak a valamikori drogdealerek, anyagyilkosok. Oroszország-szerte több tucatnyi emlékmű jelent meg – erről mind a szövetségi, mind a regionális média beszámol. De legalább három ilyen emlékhelyen bűnözőknek állítanak emléket. Tulában egy gyilkos, Tverben pedig egy kábítószerfüggő kapott emléktáblát – jegyezte meg a Versztka. A BBC orosz szolgálata felfedezte, hogy Szaratovban egy anyagyilkosról emlékeztek meg. A közelmúltban elítélteket egyéb kitüntetésekben is részesítik – a hősöknek kijáró sírba temetik el őket, és díszőrséget állítanak eléjük.
Vegyük például Jan Golunov esetét. 2022. október 21-én Tulában emléktáblát avattak a 35 éves ejtőernyős Jan Golunovnak, a Zsukov marsallról elnevezett 44-es számú központi iskola valamikori növendékének, a különleges műveletben elesett katonának emlékére. Az eseményen részt vett Tula város vezetője, Olga Szljuszareva. A Szljuszareva által aláírt, a katonák emlékének „megörökítéséről” szóló határozatot a 6. összehívású Tulai Városi Duma 2022. szeptember 6-i rendkívüli ülésén fogadta el. A képviselők egyhangúlag támogatták a tulai központok petícióját, hogy hat, Ukrajnában elhunyt tulai katonát, köztük Golunov gárdista közlegényt halhatatlanná tegyenek.
„Katonáink egy igaz ügyért harcolnak, megvédik a polgári lakosságot a neonácizmus megnyilvánulásaitól és megvédik Oroszország érdekeit. Ők mind hősök, akik életüket adták a jövőnkért” – mondta Anasztaszja Dementyeva, a Tulai Városi Duma elnökhelyettese. „A fiatalabb generációnak büszkének kell lennie a hazájukért kiálló emberek hőstetteire”.
A 44-es számú iskola hivatalos oldalán a VKontakte-on azt írják, hogy a rangidős cserkész-csapatvezető Golunov 2022. június 30-án tragikusan elhunyt, miközben különleges feladatokat hajtott végre. Elkötelezettségéért, bátorságáért és hősiességéért posztumusz megkapta a Bátorságrendet.
Golunov emléktáblájának felavatásáról sem a városi tanács vagy a tulai közigazgatás honlapja, sem a helyi média nem számolt be részletesen, ellentétben a többi elesett tulai lakos emléktáblájának felavatásával. Valószínű, hogy a tisztviselők úgy döntöttek, hogy a „hős” bűnügyi múltja miatt nem hívják fel a figyelmet erre az eseményre.
Az úgy esett, hogy 2012 nyarán egy részeg kommandós, Jan Golunov szóváltásba majd verekedésbe keveredett két 1983-as és 1981-es születésű férfival a tulai Meszto koktélbár közelében, akik közül az egyik elesett és beverte a fejét a járdába. Az áldozatokat kórházba szállították, és egyikük, Szergej Dedov később a kórházban halt bele sérüléseibe anélkül, hogy magához tért volna, feleségét és lányát hátrahagyva.
A nyomozók az orosz büntető törvénykönyv 4. részének 111. cikke alapján büntetőeljárást indítottak súlyos egészségkárosodás szándékos okozása miatt, ami az áldozat halálát okozta, éspedig gondatlanságból – Golunov akár 15 év börtönre is számíthatott. Letartóztatták, de később saját felelősségére szabadon engedték (ilyen van? A jelek szerint van. Hogy ezt Al Capone nem tudta…) 2013 márciusában a tulai SOBR hat vezetője ellen fegyelmi eljárást indítottak az ügy miatt. 2013 áprilisában Golunov ügyét áthelyezték a tulai Központi Kerületi Bíróságra, és kiderült, hogy a vádat enyhébbre minősítették át – az orosz Büntető Törvénykönyv 1. rész 112. cikkelye és 1. rész 109. cikkelye szerinti középsúlyos szándékos egészségkárosításnak és gondatlanságból elkövetett emberölésnek tekintették.
A tárgyaláson Golunov bűnösnek vallotta magát, de megtagadta a vallomástételt. Az elhunyt özvegye és édesanyja ellenezte a cikkely átminősítését, és hangsúlyozták, hogy a szakértők nem rögzítették és nem mutatták be az orvosi jelentésben a meggyilkolt férfinak okozott összes sérülést – az állkapcsa eltört, a fogai kiestek és a halántékcsontja összetört. Ennek eredményeként a bíróság Golunovot két év büntetőtelepre ítélte, és 650 000 rubel erkölcsi kártérítés megfizetésére kötelezte. Az őrizetben töltött időt figyelembe véve, mindössze 16 hónapot kellett volna a telepen töltenie.
2019-ben egy tulai lakos a VKontaktén panaszkodott, hogy egy baleset okozója, amelynek részese volt, ittas volt, és elhagyta a helyszínt. A közzétett fotókon a tulai lakosok felismerték a baleset felelősét – Jan Golunov volt az.
A Golunov egyenruháján lévő légideszantos rangjelzések és gárdista rangja alapján nagy valószínűséggel a 106. „Tula” légideszantos (VDV) gárdahadosztályban szolgált (a 6 emléktábla közül 4-et, amelyet a tulai városi tanács szeptember 6-án Golunovon kívül ezen hadosztály katonáinak tiszteletére avattak fel). A háborúban való részvételéről nem tettek nyilvános említést, és a médiában sem számoltak be a haláláról – jelentette a Tula News.
Az emléktábláján lévő szöveg a következő: „Ebben az iskolában tanult 1992-től 2001-ig Jan Igorjevics Golunov 09.08.1985 – 30.06.2022. Egy különleges katonai művelet során, katonai kötelessége teljesítése közben halt meg 2022. június 30-án. Kitüntették a Bátorságrenddel (posztumusz).”
Azt nem tették hozzá, hogy először a bíróság tüntette ki, kocsmai verekedésért.
Vagy tekintsük Davidjan, a hőssé emelt drogdíler esetét.
Emléktáblát avattak a 31 éves Nyikolaj Davidjan tiszteletére is a tveri Konakovóban 2023. január 10-én. Az eseményen részt vettek a Konakovo járási vezetők, a helyi katonai komisszár és egy lelkész. „A felszólalók a maradandó emlékről, egy katona hősies döntéséről beszéltek” – olvasható a Konakovo városi adminisztráció hivatalos VKontakte oldalán. – „Az iskola homlokzatán elhelyezett emléktábla emlékeztet majd katonai hőstettére, hazaszeretetére, becsületére és vitézségére.”
A 8. számú helyi iskola végzőse 2022. szeptember 22-én halt meg az Artyemovszk városáért vívott harcban. A férfi posztumusz kitüntetést kapott bátorságáért. „Nyitott, egyszerű, őszinte srác, nagy szívvel és kedves lélekkel” – így jellemzik Nyikolaj Davidjant ugyanebben a VKontakte-oldalon.
A tverisport.ru portál szerint Davidjan az EMERCOM (a Rendkívüli Helyzetek Minisztériuma) tűzoltótisztje volt, és 2022 augusztusában „csatlakozott a PMC „Wagner” soraihoz, hogy katonai szolgálatot teljesítsen egy különleges katonai művelet során Ukrajnában.”
De még 2022 márciusában a Tveri Terület Konakovo városi bírósága a Büntetőtörvénykönyv 228.1. cikkének 4. része alapján kilenc év szigorított fegyházban letöltendő szabadságvesztésre ítélte Davidjant kábítószer nagy mennyiségben történő értékesítésének kísérlete miatt. Még a bíróságon őrizetbe vették.
Az FSZB tisztjei 2020 januárjában Konakovóban őrizetbe vették a moszkvai EMERCOM belső szolgálatának őrmesterét, és 7 gramm amfetamint, három extasy tablettát és 150 gramm hasist vettek el a tűzoltótól. A tárgyalás során Davidjan ártatlannak vallotta magát, és biztosította, hogy az összes kábítószert magának vásárolta, és nem eladásra – állítása szerint másfél évvel a letartóztatása előtt kezdte el használni. A bíróság azonban bűnösnek találta. 2022 októberében, Davidjan halála után a Második Semmítőszék ismételten bűnösnek találta.
Davidjan ítéletét 2022. március 30-án hozták meg. 2022. április 26-án a jogerőre emelkedett ítélet ellen Davidjan védői nem fellebbeztek, és az elsőfokú bíróság ítélete aznap hatályba lépett. Májusban már az egyik kolónián lehetett, ahol a PMC-kbe való toborzás zajlott.
Korábban a „BBC” orosz szolgálata azt írta, hogy 2022. december 9-én a 11-es számú szaratovi iskola homlokzatán emléktáblát avattak a 39 éves Denis Kovirzin tiszthelyettesnek. A férfi a 3179-es katonai egységben szolgált Balashikában – ez a Roszgvargyija csapatok „Vityaz” különleges alakulata. 2016-ban azonban gyilkosságért elítélték – a moszkvai Petrovszkij kerületi bíróság döntése szerint Kovirzin egy katonai pisztollyal, amelyet illegálisan birtokolt, lelőtt egy tádzsik férfit. A kolónián, ahol 7 évet és 6 hónapot töltött, a Wagner PMC képviselői betoborozták.
Az emléktáblák mellett az ebben a PMC-ben szolgált és Ukrajnában elhunyt foglyok egyéb kitüntetéseket is kapnak. A kábítószer-kereskedelemért elítélt Dmitrij Mencsikovot például 2022 decemberében temették el egy botrány után a szentpétervári Beloosztrovszkij temetőben, a Hősök útján.
2023 januárjában ünnepélyes búcsút vettek a szverdlovszki, 46 éves Szergej Molodcovtól, akit szintén a büntetőtelepen toboroztak a Wagner PMC-hez, a szverdlovszki Szerovban. A védelmi minisztérium ezután katonai tiszteletadással és díszőrséggel tüntette ki a gyilkost, aki saját anyját verte halálra.
Tulajdonképpen ennek a Wagner-csoportnak már megvan az indulója, kár, hogy magyarul, az Aurora punkzenekar előzte meg vele korát – méltóbban nem is zárhatnám ezt a mai második részt, mint az „Előre kurvák, gengszterek” című opusszal, lehet, le is fordítom oroszra, ha Prigozsin megfizeti.
Békét Ukrajnának, békét Oroszországnak, békét a világnak!