Iránban kulminálódni vagy inkább kifulladni látszik a tiltakozó mozgalom, legalábbis a CTP elemzése szerint, ám én magam nem osztom borúlátó véleményüket. A rendszer nem javult meg, sőt, a problémák csak súlyosbodnak, legfeljebb az eddigi tüntetések tűnnek kevéssé célravezető módszernek, ugyanis valódi sikert nem értek el, de a sztrájkok hatékonyabbak lehetnek.
Azoknak a hatásait ugyanis az ajatollahok a zsebükön fogják érezni. Sőt, már most is érzik, igaz, ez sem olyan egyszerű: a rial mostani mélyrepülését még nem a munkabeszüntetések okozzák, hanem a kormány korábbi, elképesztően hibás gazdasági és politikai döntései, képzelhető, mi lesz, ha tartósabban leáll a petrolkémiai- és az acélipar. Ahhoz képest a jelen helyzet babazsúr, habos kakaóval.
De lássuk az elmúlt nap eseményeit. Az iráni válságról szóló híreket az American Enterprise Institute Critical Threats Project (CTP) szerkeszti az Institute for the Study of War (ISW) támogatásával.
A tiltakozó mozgalom, amelyet Mahsa Amini meggyilkolása indított el, valószínűleg nagyrészt tetőfokára hágott. A tiltakozási aktivitás 2022 decembere óta fokozatosan csökkent, és a tiltakozó szervezőknek január 20-án ismét nem sikerült részvételt generálniuk, annak ellenére, hogy az egész országra kiterjedő tüntetésekre szólítottak fel, erőteljesen. Az amerikai katonai doktrína a tetőzést (kulminációt) úgy definiálja, mint „azt a pontot, amikor egy erő már nem képes folytatni a hadműveleti feladatát, legyen az támadó vagy védekező”, és „amikor egy erő nem tudja folytatni a támadást, és védekező pozíciót kell felvennie, vagy műveleti szünetet kell tartania.” A CTP ezt a definíciót analóg módon alkalmazza a tiltakozó mozgalomra, és a „tetőzött” kifejezést használja a „véget ért” helyett, hogy tükrözze értékelését, miszerint az erős és élénk rendszerellenes mozgalom feltételei továbbra is fennállnak, és a tiltakozások vagy a rendszerellenes tevékenység más formái valószínűleg valamikor a következő hónapokban újraindulnak majd.
A tiltakozó mozgalom egyes elemei továbbra is lendületben maradnak. A tiltakozó mozgalom mindig is a legkülönbözőbb demográfiai és társadalmi-gazdasági rétegekből állt, amelyek mindegyike egyedi szerepet játszott ebben a tüntetési és sztrájkhullámban. Az egyik ilyen csoportot a Golestan tartományban, valamint Szisztán és Beludzsisztán tartományban élő szunnita közösségek alkotják, amelyek továbbra is minden pénteken tüntetnek. A tüntetők továbbra is nagy számban gyűlnek össze különösen Zahedanban.
A tömeges tiltakozások az elkövetkező hetekben és hónapokban gyorsan újraindulhatnak. Több tényező, például az egyre rosszabb időjárás és a tüntetők kimerülése valószínűleg a mozgalom tetőzését okozta. Ezek a tényezők átmenetiek, és idővel el fognak múlni. A rezsim brutalitása nem nyomta el teljesen a mozgalmat, hanem inkább a rendszerrel szembeni lakossági csalódottságot erősítette meg egész Iránban, különösen a fiatalok körében, valamint új és mély sérelmek széles skáláját generálta. A CTP kiterjedten számolt be arról, hogy az állami biztonsági szolgálatok hogyan öltek meg és sebesítettek meg tüntetőket, és hogyan bántalmazták és kínozták meg az általuk letartóztatottakat, ezek között az áldozatok között gyerekek is voltak. Az iráni hatóságok így elidegenítették maguktól a lakosság jelentős részét, amely valószínűleg évekig, ha nem évtizedekig dühöt és neheztelést táplál majd a rendszerrel szemben.
A tiltakozó mozgalom valószínűleg tartósan megváltoztatta Irán politikai és belbiztonsági pályáját, még akkor is, ha a mozgalom nagy része valóban tetőzött. Az iszlám köztársaság történetében minden nagyobb tiltakozási hullámnak volt ilyen hatása valamilyen mértékben. Irán soha nem tért vissza egyszerűen a korábbi állapotába az egyes hullámok után. Ez a mozgalom különösen hosszú távú hatást váltott ki, ami rendkívül valószínűtlenné teszi a 2022 szeptembere előtti állapotokhoz való visszatérést. A tüntetések koordinátorai ezt a mozgalmat arra használták fel, hogy összefogják és megszervezzék a rendszerellenes mozgalmat Iránban, és elkezdték kiépíteni a hálózatokat és az infrastruktúrát a rendszer elleni elhúzódó küzdelem megrendezéséhez. A CTP korábban úgy érvelt, hogy e mozgalom egyes elemei elérték a szükséges küszöböt ahhoz, hogy látens és kezdődő lázadásnak lehessen tekinteni, amely valószínűleg folytatni fogja a rendszer aláásására irányuló erőfeszítéseit.
Különösen figyelemre méltó, hogy a mozgalom nagy része olyan tiltakozó szervezetekkel tetőzött, amelyek még mindig léteznek és aktívak online, még akkor is, ha egyelőre képtelenek a tiltakozásokon részvételt generálni. A rendszernek nyilvánvalóan nem sikerült megzavarnia, beszivárognia vagy letartóztatnia számos prominens rendszerellenes szervezőt. A rendszernek az évtizedes erőfeszítések ellenére sem sikerült megszereznie az ellenőrzést a kibertér felett, vagy megakadályoznia, hogy az online csoportok eljussanak az iráni emberekhez.
A rezsim nem tett valódi engedményeket a tüntetők alapvető sérelmeinek kezelésére sem. Megduplázta a hidzsábra vonatkozó törvényeket, és bevezetett egy technológiai alapú felügyeleti rendszert, valamint a magánintézményekkel szemben támasztott követelményeket az iráni nők és lányok elnyomásának érvényesítésére. Nem foglalkozott a gazdasági sérelmekkel, sőt, valójában az országot lényegesen rosszabb gazdasági helyzetbe hozta, mint amilyenben a mozgalom kezdetekor volt.
Továbbra is minden feltétel adott ahhoz, hogy bármikor újrainduljon a jelentős rendszerellenes tevékenység, beleértve a nagyobb tiltakozó akciók megújulását is, különösen, ha a rezsim szikrát ad egy másik szörnyű tett, például Mahsa Amini meggyilkolása formájában.
A legfontosabb hírek röviden:
-
-
- A Mahsa Amini meggyilkolásával az iráni rezsim által indított tiltakozó mozgalom valószínűleg nagyrészt lecsengett, bár az elkövetkező hetekben vagy hónapokban ilyen vagy más formában újra felbukkanhat.
- Két tartomány öt városában legalább öt tüntetés zajlott.
- A prominens szunnita lelkészek, Moulana Abdol Hamid és Mohammad Hossein Gargij nyilvános beszédekben bírálták a rendszert.
- A rendszerellenes Black Reward hackercsoport megrongálta és feltörte az Imam Sadegh Egyetem honlapját.
- Valószínűleg Irán által támogatott fegyveresek kamikaze dróntámadást hajtottak végre az amerikai csapatoknak otthont adó Al-Tanf bázis ellen Szíria délkeleti részén.
-
Rendszerellenes tüntetések:
Január 20-án két tartomány öt városában legalább öt tüntetés zajlott. A CTP mérsékelt vagy nagy valószínűséggel úgy értékeli, hogy a következő helyszíneken zajlottak tüntetések:
Galikash, Golestan tartomány
Méret: Kicsi
Megjegyzés: A tüntetők azért gyűltek össze, hogy kifejezzék támogatásukat Moulana Gargij szunnita lelkész háza előtt.
Gorgan, Golestan tartomány
Méret: Kicsi
A rendszer megtorlása: A biztonsági erők megakadályozták, hogy a gyászolók összegyűljenek Aida sírjánál, és a jelentések szerint több személyt letartóztattak.
Feljegyzések: 40 napos megemlékezés Aida Rostami tüntető mártírra.
Zahedan, Szisztán és Beludzsisztán tartomány
Méret: közepes vagy nagy
A rendszer megtorlása: Internetes zavarok
Megjegyzések: Abdol Hamid Moulana Abdol Hamid, a prominens szunnita pap heti pénteki imaóráját megelőző tüntetések. A Makki mecset tisztviselői állítólag azonosítottak és lefoglaltak egy, az IRGC-hez kötődő színészt, aki a tüntetők arcát rögzítette. A LEC személyzete a jelentések szerint minden, a városba belépő személyt átkutatott.
A CTP alacsony biztonsággal értékeli úgy, hogy a következő helyszíneken tüntetések zajlottak:
Khash, Szisztán és Beludzsisztán tartomány
Méret: Kicsi
Rask, Szisztán és Beludzsisztán tartomány
Méret: Meghatározatlan
Moulana Abdol Hamid és Mohammad Hossein Gargij prominens szunnita klerikusok január 20-án nyilvános beszédekben bírálták a rezsimet. Abdol Hamid a Szisztán és Beludzsisztán tartománybeli Zahedanban tartott pénteki prédikációjában kijelentette, hogy „nyolcvan- és kilencvenéves emberek” képtelenek döntéseket hozni az iráni fiatalok nevében. Gargij kijelentette, hogy az a kormány, amely nem vesz tudomást a népéről, nem érdemli meg a kormányzást. Gargij a Golestan tartománybeli Galikashban lévő otthona előtt tüntetők gyülekezete előtt beszélt. Ezek a tüntetők támogatásukat fejezték ki Gargij iránt, akit a rendszer eltiltott az imák szervezésétől és házi őrizetbe helyezett. Gargij ebben az időszakban továbbra is megtartotta pénteki prédikációit a rendszer elhallgattatására tett erőfeszítései ellenére is. Abdol Hamid és Gargij folyamatos kritikája így azt tükrözi, hogy a rendszer erőfeszítései a prominens szunnita klerikusok kritikáinak elfojtására visszafelé sültek el, és nagyobb nyugtalanságot generáltak a politikai berendezkedéssel szemben.
A rendszerellenes Black Reward hackercsoport január 20-án megrongálta és feltörte az Imam Sadegh Egyetem honlapját, amelynek címlapján egy égő hidzsábot tartó nő képe látható. A csoport azt is állította, hogy hamarosan megosztja azokat a fájlokat, amelyeket az egyetem honlapjáról szerzett le. A Black Reward korábban már feltörte az Iráni Atomenergia Szervezetet és az IRGC-hez tartozó Fars hírügynökséget, és mindkét szervezet belső dokumentumait közzétette.
Az ellenállás tengelye és a regionális fejlemények
Valószínűleg Irán által támogatott fegyveresek január 20-án kamikaze dróntámadást hajtottak végre az amerikai csapatoknak otthont adó Al-Tanf bázis ellen Szíria délkeleti részén. Az Egyesült Államok vezette koalíciós erők két drónt lelőttek, egy pedig a bázisra csapódott, megsebesítve két szíriai személyt. Az Irán által támogatott fegyveresek az elmúlt években egyre gyakrabban támadták al-Tanfot, többek között Irakból. 2022. augusztus 15-én a valószínűleg Kataib Hezbollah fegyveresei dróntámadást hajtottak végre az al-Tanf bázis ellen az iraki Babil tartománybeli Dzurf al-Sakharból. 2022. augusztus 15-én a Hezbollah egy dróntámadást hajtott végre az al-Tanf bázis ellen.
Meglehet, azért is téved a CTP, mert nem elemezték alaposabban, talán idő vagy adatok híján a zahedani eseményeket. Az Irán délkeleti részén fekvő Zahedan városában pénteken tartott nagyszabású tiltakozó megmozdulást követően a biztonsági és hírszerzési szervek újabb letartóztatási hullámot indítottak, amelynek célpontjai a fiatalok voltak.
Zahedánban pénteken több ezer beludzs állampolgár vonult az utcára a 16. egymást követő héten, és azt skandálta, hogy „Le a diktátorral” és „Khamenei gyilkos, uralma törvénytelen”.
A szunnita beludzs lakosság szeptember 30-a óta, amikor a kormányerők lecsaptak a tüntetőkre, és több mint 80 embert megöltek, minden pénteken az ima után tüntetéseket tart Zahedanban.
A beszámolók szerint péntek óta újabb forduló zajlik a beludzs tinédzserek és fiatalok őrizetbe vételével, és a Hal Vash honlap szerint, amely figyelemmel kíséri a Szisztán-Baludzsesztán tartományban zajló és az iráni szunnita kisebbséget érintő eseményeket, a rendőri erők több fiatal beludzs férfit tartóztattak le a város különböző negyedeiben.
Bár az iráni igazságszolgáltatás a hét elején azt állította, hogy több ezer tüntetőt engedtek szabadon, mégis további embereket tartóztatnak le, és a szabadon engedetteknek olyan jogi vádakkal kell szembenézniük, amelyek miatt visszakerülhetnek a börtönbe.
„Az őrizetbe vett polgárok családjai a rendőrség előtt gyűléseket tartottak, követelve gyermekeik szabadon bocsátását” – tette hozzá a Hal Vash.
A jelentés alapján a biztonsági erők több Zahedanban élő afgán és üzbég állampolgárt tartóztattak le, és megfenyegették a lakosokat, hogy ne kössenek üzleteket ezekkel a szunnitákkal.
Másrészt a rezsim erői és civil ruhás ügynökök olyan beludzsokat tartóztattak le, akik nem rendelkeztek személyazonossági okmányokkal, vagy nem vitték magukkal azokat.
A beludzs állampolgárokra gyakorolt nyomás szerda óta azzal kezdődött, hogy ellenőrzőpontokat állítottak fel több Zahedanba vezető úton.
Moulana Abdol Hamid, Zahedan szókimondó szunnita vezetője pénteken újabb heves prédikációt tartott, amelyben tiltakozott az ellenőrzőpontok megduplázása ellen. „Hét ellenőrzőpontból tizenöt lett” – jelentette ki.
Abdol Hamid szeptember óta az iszlám köztársaság hatékony kritikusává vált, szabadon beszél még Ali Khamenei legfőbb vezető ellen is. Bár a rezsim bármikor letartóztathatná őt, ez további gondokat okozna a szunnitákkal, és különösen a beludzs lakossággal, akik közösségi vezetőnek és sérelmeik szószólójának tekintik.
Az új intézkedések között legalább tizenöt, betontömbökből álló, a Zahedanba vezető utakon felállított megállító és átkutató ellenőrzőpontot is létrehoztak, hogy ellenőrizzék a városba érkező gépkocsik forgalmát, a biztonsági erők pedig személyazonossági igazolványokat követelnek, és gyakran kihallgatják az utasokat. Az internetkapcsolatot is erősen korlátozták a tartományban a négy hónappal ezelőtti tiltakozások kezdete óta.
„Az a kormány, amely nem hallgat a nép hangjára, nem érdemli meg, hogy uralkodjon” – mondta Moulana Abdol Hamid pénteki prédikációjában Zahedanban, a nyugtalan Szisztán-Beludzsisztán tartomány fővárosában.
Az elmúlt hetekben az Iszlám Köztársaság több tucat állampolgárt fenyegetett meg és tartóztatott le Szisztánban és Beludzsisztánban, Zahedanban pedig megerősítette a biztonsági intézkedéseket azzal a céllal, hogy véget vessen a péntekenként szokásos tüntetéseknek.
A letartóztatottak többnyire tizenévesek és fiatalok, és a beludzs aktivisták szerint sokukra nyomást gyakorolnak, hogy „kényszerített vallomást tegyenek.”
A Zahedanban és a tartomány más városaiban zajló tüntetések kezdete óta számos polgárt vettek őrizetbe, sokak sorsa ismeretlen.
A Hal Vash szerint a rendszer befolyásos törzsi személyiségeken keresztül magánüzeneteket küldött Moulana Abdol Hamidnak, és azzal fenyegetőzött, hogy letartóztatja és lerombolja a Makki mecsetet, amelyben prédikál.
A fenyegetések elszaporodása, valamint a beludzs fiatalok tömeges letartóztatása aggodalmakat keltett azzal kapcsolatban, hogy a rendszer újabb brutális támadást intézhet a zahedani tüntetők ellen.
Láthatjuk tehát: a kisebbségek sorsa fikarcnyit sem javult, ellenben sokat romlott, a tüntetések intenzitása sem csökken Szisztán-Beludzsisztánban, még ha átmenetileg csitulni is látszik a helyzet.
A gazdaság állapota sem javult. A munkahét kezdetén, szombaton* Iránban a nemzeti valuta újabb mélypontokat ért el az amerikai dollárral szemben, miközben folytatódott a gazdasági és politikai bizonytalanság.
*Ne feledjük: muzulmán, vallási alapokon álló országról van szó, ahol péntek a munkaszüneti nap.
Az amerikai dollárral jóval 440 000 rial felett kereskedtek Teherán félhivatalos devizapiacán, ahol a készpénzes dollárváltások és a Hawala-pénzátutalások zajlanak. A dollár iránti új kereslet néhány hét után alakult ki, amikor a rial 400 000 rial körül mozgott a dollárért.
Egy évvel ezelőtt a dollár 300 000 rial körül volt, és minden alkalommal erősödött, amikor remény mutatkozott az Egyesült Államokkal és nyugati szövetségeseivel kötendő nukleáris megállapodásra. De ezek a remények először márciusban, az ukrajnai orosz inváziót követően párologtak el, amikor a 12 hónapig tartó bécsi tárgyalások véget értek, majd végül szeptemberben, amikor a szakadékok áthidalására tett utolsó kísérlet is kudarcba fulladt.
A JCPOA néven ismert 2015-ös nukleáris megállapodás felújításáról szóló megállapodás feloldotta volna az amerikai gazdasági szankciókat, lehetővé téve Irán számára, hogy több nyersolajat adjon el magasabb áron, és biztosítsa a kormány számára a bevételeket.
Az iszlám köztársaság kormánya és parlamentje most vizsgálja a március 21-én kezdődő új iráni évre vonatkozó költségvetési tervezetet. Zűrzavar, bizonytalanság és tisztázatlanság övezi a költségvetési tervezetet, amely állítólag 50 százalékos hiányt és 50 százalékos éves inflációs rátát tartalmaz.
Bár az utcai tüntetések intenzitása csökkent, a legtöbb teheráni szakértő, sőt még a rezsim számos bennfentese sem tartja stabilnak a jelenlegi helyzetet. Bármelyik napon bármely esemény újabb országos tüntetéseket válthat ki, mivel a klerikális rendszer sok polgár, különösen a fiatalabb generáció szemében elvesztette legitimitását.
Abbasz Akhoundi, egy konzervatív törvényhozó a héten a helyi médiának azt mondta, hogy a kudarcos külpolitika következtében Irán lemaradt a fejlesztési terveitől, a nemzetközi kereskedelem megszakadt, az infláció ellenőrizhetetlen, a szegénység mindenütt látható, miközben a társadalom az összeomlás szélén áll.
Más politikusok Iránt a szomszédos Irakhoz és Afganisztánhoz hasonlították, mondván, hogy azok valutája stabilabb az évtizedek óta tartó instabilitás ellenére.
Irak valutája azonban a gazdasági gyengeségtől teljesen eltérő okból kezdett el romlani. A Wall Street Journal január 19-én arról számolt be, hogy az Egyesült Államok elkezdte ellenőrizni az Irakból származó dollárban történő banki tranzakciókat, és leállítja azokat az átutalásokat, amelyeknél hiányzik az átláthatóság és a teljes információ a feladóról és a címzettről. Ez dollárhiányt eredményezett az importra szánt dollárban, és a készpénzes dollárbankjegyek mintegy 10 százalékkal emelkedtek az iraki dinárral szemben.
Ez azonban Iránnal is összefügg, mivel az USA gyanúja szerint Teherán az iraki bankrendszert használja arra, hogy a nemzetközi bankrendszeren keresztül elrejtse tiltott dollárügyleteit.
Az Iránnal szembeni amerikai szankciók nemcsak azokat az országokat és vállalatokat büntetik, amelyek Teherántól vásárolnak olajat, hanem a dollárban történő tranzakciókat is betiltják. A szankciók az iráni bankok de facto nemzetközi bojkottjához is vezettek, mivel az iráni bankokat kizárták a globális SWIFT tranzakciós hálózatból. Ennek következtében az iráni kormány és vállalatok számára az export és az import legalább 25 százalékkal többe kerül.
A népi tiltakozásoknak az elmúlt négy hónapban történt gyilkos elfojtása óta, amelynek során mintegy 500 civil vesztette életét, az iszlám köztársaság még jobban elszigetelődött a világban, és a nyugati országok továbbra is újabb szankciókat bocsátanak ki, ami tovább fokozza a fennálló gazdasági bizonytalanságot és a riál árfolyamának esését.
Utolsó hírként egy abszurdba hajló történetet kell elmesélnem. Irán letartóztatott egy kőművest, aki sírkövet készített egy felakasztott tüntetőnek
Jól olvasták. Az iráni biztonsági szervek letartóztattak egy kőfaragót, akit megbíztak, hogy sírkövet készítsen a kivégzett tüntető, Mohammad Hosseini számára.
A letartóztatásról Kamelia Sajjadian, egy anya számolt be, akinek fiát, Mohammad Hassan Torkamant a biztonsági erők lelőtték a szeptemberi tüntetések során az északi Babol városában.
Csütörtökön egy Twitter-bejegyzésben közölte, hogy barátai tájékoztatták arról, hogy a kőfaragót és munkatársait azért tartóztatták le, mert a sírkő elkészítéséhez szükséges méréseket végeztek a temetőben, hozzátéve, hogy „ilyen brutalitást még sehol a világon nem láttam”.
„Egy magát regionális hatalomnak tartó kormány fél egy halott sírkövétől” – jegyezte meg.
A 39 éves Hosseini – akinek láthatóan nem volt egyetlen családtagja sem – a rendszer megtorlásának egyik legmagányosabb áldozata volt, felakasztása pedig heves reakciókat váltott ki a közösségi médiában, ahol az irániak még szabadon beszélhetnek. A kivégzése miatt gyászoló emberek rendszeresen összegyűlnek a sírjánál, és virágokkal árasztják el, valamint ételt és édességet osztogatnak új hősük tiszteletére, ahogyan azt a gyászoló családok szokták Iránban.
A rendszer Mohammad Mahdi Karamival együtt akasztotta fel Hosseinit, mert állítólag megölték a biztonsági erők egyik tagját a 22 éves kurd származású Mahsa Amini szeptemberi, rendőrségi őrizetben bekövetkezett halála miatt kirobbant tüntetések során. Az ítéleteket nem a gyilkossággal kapcsolatos büntetőjogi vád alapján hozták, hanem „moharebeh”, azaz „Isten elleni háború”, egy homályos vallási fogalom miatt.
Az elmúlt hetekben az Iszlám Köztársaság megakadályozta, hogy emlékművet állítsanak Mohsen Shekhari, a rezsim által kivégzett első tüntető sírjára. Később összetörték a titokban felállított sírkövét.
Így történt, hogy az ajatollahok hadat üzentek a sírköveknek, sírköveseknek, de még a halottaknak is. Faragatlan emberek, az már egyszer bizonyos.
Ennyi iráni hír jutott mára, de maradjanak a Zónán, mert rövidesen érkezik az ukrajnai és oroszországi események összefoglalója is.