Irán válságáról csak annyit mondhatunk, hogy napról napra mélyül. Az energiaproblémák miatt most már ökológiai vészhelyzet is kezd kialakulni, ugyanis az erőművek kénytelenek normál üzemanyag helyett pakurát égetni, ami irgalmatlanul környezetszennyező, tehát az aszály miatt víz nincs, a füst miatt meg fény és levegő, ami már lassan felér a bibliai csapásokkal.
Sőt, az iráni polgároknak rövidesen véleménye sem lehet, ugyanis készül az a törvénytervezet, amely mindennel és bármivel kapcsolatban egyrészt tiltja, hogy az iráni ember véleményt mondjon róla, míg a kormányzat nem tette meg, másrészt ha már megtette, akkor mindenki köteles lesz ahhoz igazodni, nem mondhat vagy gondolhat mást. Röviden: csak arról lesz szabad beszélni nyilvánosan, amiről a kormány már elmondta a magáét, de azzal kapcsolatban kötelező lesz az egyetértés velük. Az irániak vagy le fognak szokni a kommunikációról – vagy lerázzák magukról az elmebeteg ajatollahok igáját.
Lássuk az elmúlt nap eseményeit. Az iráni válságról szóló híreket az American Enterprise Institute Critical Threats Project (CTP) szerkeszti az Institute for the Study of War (ISW) támogatásával.
Az iráni energiaellátás folyamatos zavarai súlyos légszennyezést okozhatnak. A félhivatalos ISNA január 26-án arról számolt be, hogy Teherán városában „sürgősségi mentőbuszokat” vezettek be a veszélyes légszennyezettség miatt érintett polgárok szállítására. Az iráni média arról is beszámolt, hogy az elmúlt napokban több városban iskolákat zártak be a légszennyezettség miatt. Ezt a szennyezést az okozhatja, hogy az erőművek a finomabb termékek hiánya miatt alacsony minőségű tüzelőanyagot égetnek.
Irán jelenlegi energiaválsága egyaránt akadályozhatja és kiválthatja a további tiltakozásokat. A szokatlanul kemény tél és a magas légszennyezettségi szintek magyarázatot adhatnak arra, hogy a tüntetések részvételi aránya miért csökkent az elmúlt hetekben. Másrészt ez a válság növelheti a lakosság frusztrációját és újabb zavargásokat idézhet elő. Az első ismert, a földgázhiány által inspirált tüntetés a Mahsa Amini tiltakozási hullám során január 16-án Torbat-e Jamban történt, amint arról a CTP korábban beszámolt. Az elmúlt napokban petrolkémiai munkások is tiltakoztak Irán-szerte a rossz életkörülmények miatt. A rendszer képtelensége a válság megoldására arra késztetheti a frusztrált polgárokat, hogy a zord természeti körülmények ellenére is szembeszálljanak a hatalommal.
Az iráni tisztviselők azt remélték, hogy az európai kemény télből és az iráni enyhe télből hasznot húznak, ehelyett azonban ennek a fordítottja vált valóra.
Az Iráni Szomszédság Ifjúsági Uniója (INYU) nyilvánvalóan megpróbál együttműködni külföldi kormányokkal és esetleg az iráni diaszpórával, hogy nemzetközi szinten elszigetelje a rezsimet. Az INYU január 26-án nyilatkozatot adott ki, amelyben hangsúlyozta a külső kapcsolatépítés fontosságát és a jogi keretek felhasználását a rezsim bűneinek bemutatására a nemzetközi közösség előtt. Az INYU azt is állította, hogy a tiltakozó mozgalomnak számos eredménye van nemzetközi szinten, például elősegítette, hogy az ENSZ eltávolítsa Iránt a Nők Helyzetével Foglalkozó Bizottságból, az Európai Parlament felszólította az EU-t az IRGC terrorista szervezetként való megjelölésére, és az USA leépítette a nukleáris tárgyalásokat. Az INYU korábban úgy jellemezte a tiltakozó mozgalmat, hogy az új időszakba lépett, amelyet a külső kapcsolatok, a lázadó tevékenység és a mozgalmon belüli nagyobb központosítás és kohézió jellemez – ahogy arról a CTP korábban, január 13-án beszámolt.
Az ilyen külső kapcsolatfelvétel hatékony eszköze lehet annak, hogy a nemzetközi közösségen belül támogatást szerezzenek az iráni népnek a rendszerrel szemben. Az ukrán állampolgárok az orosz invázió óta hasonlóan fontos szerepet játszottak országuk védelmében és széles körű nemzetközi támogatás megteremtésében a személyes érintkezés révén. Az ukránok decentralizált és informális hálózatokat használtak fel arra, hogy segítsék az Ukrajnának nyújtott nemzetközi támogatást és fenntartsák azt.
A jelentések szerint a biztonsági szolgálatok továbbra is fokozottan jelen vannak Zahedanban, Szisztán és Beludzsisztán tartomány környékén, valószínűleg a prominens szunnita klerikus, Moulana Abdol Hamid heti pénteki prédikációjára készülve. Abdol Hamid január 25-én bírálta a „biztonsági légkör fokozódását”, amint arról a CTP korábban beszámolt. Egyes közösségi média fiókok arról számoltak be, hogy katonai helikopterek repültek néhány kisebb város fölött Iranshahr környékén, Szisztán és Beludzsisztán tartományon kívül is. Nem világos, hogy a helikopterek milyen irányba tartottak.
A legfontosabb hírek röviden:
-
-
- Az iráni energiaellátás folyamatos zavarai súlyos légszennyezést okozhatnak.
- Az Iráni Szomszédság Ifjúsági Uniója (INYU) nyilvánvalóan megpróbál együttműködni külföldi kormányokkal és esetleg az iráni diaszpórával a rendszer nemzetközi elszigetelése érdekében.
- A jelentések szerint a biztonsági erők továbbra is fokozottan jelen vannak Zahedanban, Szisztán és Beludzsisztán tartomány környékén, valószínűleg a prominens szunnita klerikus, Moulana Abdol Hamid heti pénteki prédikációjára készülve.
- Két tartomány két városában legalább két tüntetésre került sor.
- Shiraz város kormányzója, Lotfollah Shibani január 26-án bejelentette, hogy a helyi kereskedők kötelesek megtagadni a szolgáltatást a hidzsáb nélküli nőktől.
- Ahmad Vahidi belügyminiszter január 26-án az iráni fiatalok és az iszlám köztársaság értékei közötti kulturális szakadékot okolta a Mahsa Amini halála miatt tiltakozó megmozdulásokért.
- Az iráni média január 26-án egy felmérést tett közzé, amely a rendszer által támogatott közösségi médiumok iránti korlátozott hazai érdeklődést mutatja.
- Tüntetők gyűltek össze az iraki központi bank előtt Bagdadban, Bászrában, Dhi Qarban és Diwaniyahban, hogy tiltakozzanak a folyamatos gazdasági válság ellen.
-
Rendszerellenes tüntetések:
Január 26-án két tartomány két városában legalább két tüntetésre került sor. A CTP mérsékelt biztonsággal úgy értékeli, hogy egy tüntetés a következő helyszínen történt:
Izeh, Khuzestan tartomány
Méret: Kicsi
Demográfiai összetétel: Gyászolók
Megjegyzések: 40 napos megemlékezés
A CTP alacsony biztonsággal úgy értékeli, hogy egy tüntetés a következő helyszínen zajlott:
Teherán város, Teherán tartomány
Méret: Kicsi
Demográfiai összetétel: Munkavállalók
Megjegyzések: Az Oktatási Minisztérium előtt gyűltek össze, hogy az alacsony bérek ellen tüntessenek.
A tiltakozás koordinátorai és szervezetei a következő napra tüntetésekre és/vagy sztrájkokra való felhívásokat terjesztettek:
Január 27.
Típus: Tüntetések az elnyomott iráni beludzsokkal való szolidaritásból.
Helyszínek: Országszerte
Lotfollah Shibani, Shiraz város kormányzója január 26-án bejelentette, hogy a helyi kereskedők kötelesek megtagadni a szolgáltatást a hidzsáb nélküli nőktől. Figyelmeztetett arra, hogy a rezsim nemrégiben bezárt egy fogorvosi rendelőt, mert a személyzet és a páciensek lepel nélkül voltak jelen. Shibani bejelentése az iráni hatóságok azon törekvését tükrözi, hogy újra tömegesen alkalmazzák a kötelező hidzsábtörvényt. A rezsim az elmúlt hetekben újra a hidzsábkötelezettség széles körű betartásának kikényszerítésére összpontosított, miután 2022 végén rövid időre és informálisan enyhítette az ilyen korlátozásokat, ahogyan azt a CTP korábban értékelte.
Ahmad Vahidi belügyminiszter január 26-án az iráni fiatalok és az iszlám köztársaság értékei közötti kulturális szakadékot okolta a Mahsa Amini halála miatt tiltakozó mozgalomért. Vahidi azt állította, hogy a letartóztatott tüntetők „elszakadást mutattak a spiritualitástól és Istentől”, és a nyugati médiát hibáztatta azért, hogy ezt az elszakadást súlyosbítja. Vahidi emellett hangsúlyozta az ima fontosságát a rendszer védelmében, Ali Khamenei legfelsőbb vezetőt idézve. Az iráni vezetés az elmúlt hetekben nagyobb indoktrinációs erőfeszítéseket támogatott a közvélemény frusztrációjának feloldására, amint arról a CTP korábban beszámolt.
Az iráni média január 26-án közzétett egy felmérést, amely a rendszer által támogatott közösségi médiumok korlátozott hazai aktivitását mutatja be. A felmérésben részt vevők mindössze egy százaléka nyilatkozott úgy, hogy a külföldi alapú üzenetküldő alkalmazásokat saját fejlesztésű platformokra cserélte. A rendszer hatóságai már régóta igyekeznek a nyugati közösségi médiaplatformokat iráni alternatívákkal helyettesíteni, hogy visszaszorítsák a hazai ellenvéleményt és kiterjesszék az iráni lakosság cyber-megfigyelését.
Az ellenállás tengelye és a regionális fejlemények:
Tüntetők gyűltek össze az iraki központi bank előtt Bagdadban, Bászrában, Dhi Qarban és Diwaniyahban, hogy tiltakozzanak a folyamatos gazdasági válság ellen. A tüntetők az iraki dinár és az amerikai dollár közötti stabilizált árfolyamot, bankrendszeri reformokat és a korrupció megelőzését célzó felügyeleti intézkedéseket követeltek. Az iraki dinár árfolyama több hetes ingadozást követően január 26-án 1 460,50 IQD/1 USD-re emelkedett. Az Irán által támogatott ügynökök és az Irán-barát média az Iránba áramló dollárforgalmat korlátozó, az amerikai pénzügyminisztérium által több iraki magánbankkal szemben bevezetett szankcióknak tulajdonította a valuta leértékelődését.
Megkerülhetetlen, bár nehezen értelmezhető hír az a ma reggel érkezett tudósítás, mely a Teheránban álló azerbejdzsáni követség elleni támadásról számol be.
Eszerint fegyveres támadó ölt meg egy embert az azerbajdzsáni nagykövetségen Teheránban
Letartóztattak egy fegyveres támadót, aki behatolt az azerbajdzsáni nagykövetségre Teheránban, és tüzet nyitva megölt egy embert – közölte a város rendőrfőnöke.
Az iráni Forradalmi Gárdához kötődő Fars hírportál idézte a rendőrfőnököt: „Ez az egyén ma reggel fegyverrel hatolt be az azerbajdzsáni nagykövetségre, és tüzet nyitott, ebben az incidensben egy ember meghalt, kettő pedig megsebesült”.
Hozzátette: „Gyors rendőri intézkedéssel az illetőt letartóztatták, a nyomozás folyamatban van. Az illető két kisgyermekével együtt lépett be a nagykövetségre. Jelezte, hogy személyes és családi nehézségei voltak”.
Más jelentések szerint az AK–47-es támadófegyverrel felfegyverzett személy akkor jutott be a létesítménybe, amikor a követség egyik alkalmazottja éppen belépett az épületbe.
Az azerbajdzsáni külügyminisztérium közleményt adott ki, amelyben az áll: „A támadó áttörte az őrséget, és egy Kalasnyikov támadófegyverrel megölte a biztonsági szolgálat vezetőjét”.
Hozzátette, hogy a támadáshoz hozzájárult az Iránban zajló „Azerbajdzsán-ellenes kampány”.
Az azeri minisztérium határozott hangvételű nyilatkozatában azzal is vádolta Iránt, hogy sokáig figyelmen kívül hagyta Baku felhívását, hogy erősítse meg a teheráni nagykövetség biztonságát.
„Sajnos a legutóbbi véres terrorcselekmény azt mutatja, hogy milyen súlyos következményei vannak annak, hogy nem fordítanak kellő figyelmet az ezzel kapcsolatos folyamatos felhívásainkra” – áll a közleményben.
Mind iráni, mind azerbajdzsáni tisztviselők szerint további információkat fognak kiadni, amint a nyomozás további részleteket tár fel.
Ezt egyelőre nem lehet hova tenni, nem tudjuk, mit jelent, bár nagyon csodálnám, ha semmit sem jelentene: azonban foglalkozzunk szelídebb dolgokkal is, például az iráni kultúrával. Az iráni Fajr Filmfesztivált, az iszlám köztársaság legnagyobb filmfesztiválját az országszerte zajló tiltakozások közepette a filmesek és a mozilátogatók is elutasítják.
A filmfesztivál az iszlám forradalom 44. évfordulója alkalmából rendezett rendezvénysorozat része, amelyet a Fajr dekádjának – a „Fajr” szó szerint hajnalt jelent – nevezett 10 napos, államilag támogatott ünnepségsorozattal ünnepelnek.
A fesztiváltrió – egy színházi és egy zenei fesztivállal együtt – az elmúlt években számos művész és művészetkedvelő bojkottjával szembesült, de a mostani tiltakozási hullám és a rezsim kemény fellépése úgy tűnik, hogy az iszlám köztársaság legjelentősebb propaganda-gálájának adta meg a kegyelemdöfést.
Annak ellenére, hogy a kormányzat igyekszik a rendezvényeket olyan népszerűnek feltüntetni, mint amilyenek egy évtizeddel ezelőtt voltak, a színházi fesztivált a héten a gyéren látogatott Vahdat-csarnokban nyitották meg.
Ironikus, hogy még az Iszlám Köztársaság „legrangosabb” kulturális eseményeit is a monarchia idején, 1979 előtt épült csarnokokban tartják, mivel a klerikális rendszer soha nem invesztált igazán a kultúrába, és az iszlám köztársaság megalapítása alkalmából rendezett ünnepségek néhány hetét kivéve a legtöbb reprezentációt iszlámellenesnek tartja.
Annak ellenére, hogy a színházi fesztivál megnyitóünnepségén az üres csarnokról készült fotókról még az állami média és a Forradalmi Gárdához kötődő csatornák is beszámoltak, Mohammad Mehdi Esmaili, a kulturális és iszlám útmutatásért felelős miniszter azt mondta, hogy az emberek örömmel fogadták az eseményt.
A jelenleg is zajló mozgalom szeptember közepi kezdete óta számos hírességet tiltottak be, tartóztattak le vagy idézett be az igazságszolgáltatás a jelenlegi mozgalommal való szolidaritásuk miatt. A legnépszerűbb színészek és művészek közül néhányan még emigráltak is az országból, hogy szabadon és a letartóztatástól való félelem nélkül fejezhessék ki támogatásukat a kormányellenes tüntetések iránt.
Számos színész és filmes már hetekkel a rendezvény kezdete előtt bejelentette a fesztivál bojkottját, ami arra késztette a hatóságokat, hogy ne jelentse be a fesztiválra kiválasztott filmeket. Idén az a példátlan dolog történt, hogy a filmekre szóló jegyeket az alkotások neve nélkül árulták, mert a kormány attól tartott, hogy ha bejelentik a filmeket, még több művész fogja bejelenteni, hogy ellenzi a rendezvényt. Természetesen a trükkjük hatástalannak bizonyult, mivel néhány színész valóban bejelentette bojkottját, miután filmjüket kiválasztották a vetítésre, mint például Haniyeh Tavassoli. A legtöbb színésznek, színésznőnek, de még a rendezőknek sincs beleszólásuk a filmjeik vetítésébe, mivel Iránban szinte minden produkciót állami szervezetek szponzorálnak.
A fesztivált mindig is a kormányzati szervezetek és propagandaintézetek által készített alkotások uralták, de idén a rendszer arcátlansága még magasabb szintre emelkedett, mivel a hatóságok bejelentették, hogy nem válogattak be olyan filmeket a vetítésre, amelyek a társadalomról komor portrét rajzolnak. A filmek kiválasztásával megbízott bizottság a rendszer bennfentes tagjaiból áll, akik közül néhányan nem is a filmipar szereplői, mint például Reza Pourhossein, kulturális menedzser és a Teheráni Egyetem pszichológiaprofesszora.
A fesztiválok titkárait és zsűrijét is a rendszerhez közel álló és a rendszer propagandáját elősegítő alkotásairól ismert személyek közül választják ki, mint például a filmfesztivál titkárát, Mojtaba Amini producert, aki részt vett a szaúdi nagykövetség elleni támadásokban, amikor azt 2016 januárjában az IRGC baszidzs milíciái kifosztották. A színházi fesztivál titkára a megnyitón „kulturális diktátoroknak” nevezte azokat, akik bojkottálják a rendezvényt.
A kormányellenes tüntetések, párosulva a gazdasági gondokkal és a politikai bizonytalansággal, annyira elhomályosították az ország kulturális életét, hogy a jelentések szerint a kulturális miniszter arra kérte a színházigazgatókat és énekeseket, hogy kezdjenek előadásokat tartani, hogy a rendszer úgy tehessen, mintha a helyzet normalizálódott volna.
Ezek véleményem szerint átmeneti gondok, és csak addig tartanak, amíg meg nem hozzák a már korábban említett, készülő törvényt, ugyanis annak hatályba lépése után egyáltalán nem lesznek sem filmek, sem más alkotások, hiszen kizárólag a kormánynak lesz szabad gondolkodni.
Egy iráni lap szerint a parlament azt tervezi, hogy két új paragrafussal egészíti ki az „iszlám büntető törvénykönyvet”, ami tovább korlátozhatja a polgári szabadságjogokat és a szólásszabadságot.
Az Etemad újság szerint az új jogszabály alapján az ország helyzetével kapcsolatos bármilyen megjegyzés megtétele bajba sodorhatja az embereket, különösen a politikusokat, politikai aktivistákat és ismert embereket.
Az újság szerint az igazságügyi bizottság törvényhozói biztosítani kívánják, hogy minden nyilvános kommentár megegyezzen a fejlemények hivatalos verziójával. Az Etemad beszámolójának címlapján ez állt: „Vigyázz a szádra, büntetést kaphatsz, ha a hivatalos értelmezéstől eltér a mondandód!”.
A lap szerint a Majlesnél az indítvány címe jelenleg „Az iszlám büntető törvénykönyv ötödik fejezetének egy cikkel való kiegészítése”. Az Etemad beszámolója továbbá úgy vélte, hogy az új jogszabály elsősorban „ismert és híres” személyeket célozhat meg.
A parlament korábban már benyújtott egy másik, „Két cikk hozzáadása az iszlám büntető törvénykönyv ötödik fejezetéhez” elnevezésű indítványt, amely a törvény 499. és 500. cikkének megváltoztatására szólított fel. Az új 499. cikk mostantól szigorúbb büntetést ír elő azok számára, akik „erőszak és feszültség szítása céljából sértegetik az etnikai vagy vallási kisebbségeket”, az új 500. cikk pedig szigorítja „a rendfenntartók és kormányzati épületek ellen bűncselekményt elkövetők” büntetését.
A módosításokra decemberben került sor, miután az iráni tüntetések hónapjai alatt alkalmanként összecsapásokra került sor az erősen felfegyverzett biztonsági erők, például az IRGC, a rendőrség különleges erői, a baszidzs milícia és a civil ruhás állomány között, akik fegyvertelen tüntetőkre támadtak.
Az új módosítás a büntető törvénykönyv 512. cikkelyét érinti, amely „azokról szól, akik háború, mészárlás és polgárháború szítása révén provokálják a népet az ország biztonságának megzavarása érdekében”.
Az ezzel kapcsolatos bűncselekményekkel vádoltakra eddig öt év börtönbüntetés volt kiszabható, de az új kiegészítés célja a büntetés szigorítása, és az, hogy a bíróságok könnyebben alkalmazhassák a cikkelyt bárkire a börtönben, mivel ma már emberi jogi szervezetek is úgy tudják, hogy a fogvatartottakat olyan bűncselekmények beismerésére kényszerítik, amelyeket soha nem követtek el.
Az új jogszabály a börtönbüntetés időtartamát akár 15 évre is kiterjeszti, és akár 550 millió rial megfizetését is előírja, függetlenül attól, hogy az elkövetett cselekmény „gyilkossághoz és vagyonrongáláshoz vezet-e vagy sem”.
Közben a törvény új kiegészítése kimondja, hogy „bárki, akinek megfelelő állása van, vagy tekintélyes a társadalmi státusza, vagy bárki, aki kulturális, tudományos vagy katonai személyiség, még azok is, akik családjukban magas pozíciót élveznek”, az új büntetésekkel sújtható, „ha az ország helyzetéről akár szóbeli vagy a közösségi médiában a hivatalos véleményt megelőző vagy azzal ellentétes megjegyzést tesznek”.
A jogszabály arra is figyelmeztet, hogy bizonyos esetekben az ilyen megjegyzéseket „a romlottság terjesztéseként értékelhetik a Földön”, ami halálbüntetést von maga után.
Az iráni parlament honlapja a felhasználók IP-címe alapján korlátozta a hozzáférést a törvény ezen részéhez, hogy megakadályozza a külföldiek és a külföldön élő irániak hozzáférését, vagy esetleg azt, hogy a világ többi részének elmondják, mit tesz Irán a polgári szabadságjogok korlátozása érdekében. A hibaüzenet a következőket írja: „Hozzáférés megtagadva – a kérést az Ön IP-címéről az Ön tartózkodási helyén blokkolták! Ezt a weboldal bizonyos biztonsági beállításai okozzák”.
Ezen új jogszabály alapján egy olyan eseményt, mint Mahsa Amini rendőrségi őrizetben történt meggyilkolása, nem lenne szabad a közösségi médiában vagy más módon megvitatni, amíg nincs végleges hivatalos vélemény. Más szóval, senki sem mondhat ellent annak, amit a kormány mond minden kérdésben, beleértve például az inflációt is. A magas árakra vonatkozó panaszokat is úgy lehetne értelmezni, hogy zavargásokra buzdítanak.
Mousa Ghazanfarabadi, a Majles igazságügyi bizottságának elnöke az Etemadnak elmondta, hogy az új jogszabály felülvizsgálata még folyamatban van, és célja, hogy az 512. cikkely hatálya alá vonja az „álhíreket, hazugságokat és pletykákat”. Megemlítette Mahsa Amini esetét, és elmondta, hogy bárkit, aki hazugságnak, pletykának és álhírnek minősíthető megjegyzést tesz az ügyben, ezen felül akár tíz évre szóló megfosztásra ítélik társadalmi jogaitól, és eltiltják attól, hogy visszatérjen a munkahelyére.
Egyszóval, aki gondolkodni mer, azt elviszi az ördög. Más zsarnokságok is próbálkoztak ilyesmivel máshol sem sikerült, Iránban sem fog.
Ennyi iráni hír jutott mára, de maradjanak a Zónán, mert rövidesen érkezik az ukrajnai és oroszországi események összefoglalója.