Iránban egyre zaklatottabbak a kedélyek, nagyarányú tüntetések kezdődnek újra Zahedanban, ezzel párhuzamosan mindenfelé növekszik a szegénység, a nyomor, a középosztály eltűnőben van, mindeközben a rendszer kelet-európai bérgyilkosokat küld az Egyesült Államokba, hogy ott olyan emigráns újságírónőt gyilkoljanak meg, aki csak a kötelező hidzsábviselet ellen tiltakozott.
Valami baj lehet Khamenei fejével, mert amikor az ország gyakorlatilag éhezik, a hiperinfláció miatt a gazdagok is szegények és lassan már a víz és a levegő is lucxuscikknek számít, talán nem a hidzsábokkal kéne foglalkozni, hanem a valódi gondokkal, bár ha tényleg elhiszi, hogy az aszályt és a téli hideget az okozta, hogy a hölgyek nem viseltek fátylat, akkor bolondabb még anál is, amilyennek kinéz.
Mindenesetre lássuk az elmúlt nap híreit. Az iráni válságról szóló híreket az American Enterprise Institute Critical Threats Project (CTP) szerkeszti az Institute for the Study of War (ISW) támogatásával.
A Critical Threats Project január 28-án és 29-én nem gyűjt és nem tesz közzé frissítéseket az iráni tiltakozó akciókról. A frissítések január 30-án folytatódnak. Ez a mi számunkra annyit jelent, hogy „fékezett habzású” lesz a Zóna iráni összefoglalója, de azért megjelenik.
Január 27-én egy fegyveres férfi lelőtte és megölte az azerbajdzsáni nagykövetség biztonsági főnökét Teheránban, két őrt pedig megsebesített. A fegyveres behatolt a nagykövetség épületébe, és Kalasnyikov támadófegyverrel tüzet nyitott a személyzetre. Iráni tisztviselők azóta letartóztatták a támadót, és az 53 éves Yasin Hossein Zadehként azonosították. Az iráni média „fegyveres támadásnak” minősítette az eseményt, és arról számolt be, hogy Hossein Zadehet „személyes és családi problémák” motiválták, hivatkozva a követségi személyzet és Hossein Zadeh felesége között 2022 márciusában vagy áprilisában kialakult vitára. Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök „terrortámadásnak” nevezte az incidenst, és azzal vádolta az iráni tisztviselőket, hogy nem tettek lépéseket Azerbajdzsán teheráni nagykövetsége elleni korábbi fenyegetésekkel szemben. Az azerbajdzsáni külügyminiszter, Jeyhun Bayramov január 27-én bejelentette a nagykövetség kiürítését. Ebrahim Raisi elnök átfogó vizsgálatot kért a támadás ügyében, Nasszer Kanani, a külügyminisztérium szóvivője pedig figyelmeztette az iráni médiumokat, hogy ne terjesszenek spekulatív híreket a támadásról. A Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácshoz tartozó Nour News külön közzétett egy tweetet, amelyben azt írta, hogy a támadás nem árthat a Baku és Teherán közötti kapcsolatoknak.
Az iráni rendfenntartó erők parancsnoka, Ahmad Reza Radan dandártábornok néhány órával az azerbajdzsáni nagykövetség elleni támadás után új parancsnokot nevezett ki a LEC teheráni tartományi egységének élére. Radan látszólag lefokozta Hossein Rahimi dandártábornokot, aki 2017 óta töltötte be ezt a tisztséget, és helyébe Abbas Ali Mohammadian dandártábornokot nevezte ki, aki 2008-2018 között a LEC Teherán városi hírszerzési főnöke, 2017 óta pedig a LEC Alborz tartományi parancsnoka volt. Az Egyesült Királyság 2022 novemberében szankciókkal sújtotta Mohammadiant az Alborz tartománybeli Karajban, a rendszerellenes tüntetések erőszakos elfojtásában játszott szerepe miatt. Nem világos, hogy a követségi támadás indokolta-e Mohammadian kinevezését. Radan a követségi támadástól függetlenül is leválthatta volna Rahimit, mivel Radan megbízható tiszteket helyez a kulcsfontosságú biztonsági pozíciókba. Ali Khamenei legfelsőbb vezető január 7-én nevezte ki Radant a rendfenntartó erők parancsnokává.
Tiltakozó szervezetek és koordinátorok az Iszlám Forradalmi Gárda Hadtestet (IRGC) tették felelőssé az azerbajdzsáni nagykövetség elleni támadásért, bár jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy ezek az állítások megalapozottak lennének. A tiltakozó csoportok talán azért terjesztik ezt a narratívát, hogy támogassák azon erőfeszítéseiket, amelyekkel a nemzetközi közösséget az IRGC terrorszervezetként való megjelölésére akarják rávenni. Az Iráni Szomszédsági Ifjúsági Unió (INYU) január 26-án nyilatkozatot adott ki, amelyben hangsúlyozta a külső kapcsolatépítés és a jogi keretek felhasználásának fontosságát a rendszer bűneinek bemutatására a nemzetközi közösség előtt, ahogy arról a CTP korábban beszámolt.
Az amerikai igazságügyi minisztérium január 27-én bejelentette három személy letartóztatását a prominens iráni-amerikai újságíró és a rendszert bíráló Masih Alinejad meggyilkolására irányuló tervvel kapcsolatban. A három letartóztatott személyt bérgyilkossággal és pénzmosással vádolják, és egy kelet-európai bűnszervezet tagjai. Az amerikai igazságügyi minisztérium azt állította, hogy egy ismeretlen iráni személy irányította a csoportot. Iráni ügynökök korábban (2021-ben) megpróbálták elrabolni Alinejadot.*
*Erről bővebben is beszámolok majd.
A legfontosabb hírek röviden:
-
-
- Egy fegyveres személy január 27-én lelőtte az azerbajdzsáni teheráni nagykövetség biztonsági főnökét és megsebesített két őrt.
- Az iráni rendfenntartó erők parancsnoka, Ahmad Reza Radan dandártábornok néhány órával az azerbajdzsáni nagykövetség elleni támadás után új parancsnokot nevezett ki a LEC teheráni tartományi egységének élére.
- Tiltakozó szervezetek és koordinátorok az Iszlám Forradalmi Gárda Testületet (IRGC) tették felelőssé az azerbajdzsáni nagykövetség elleni támadásért, bár jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy ezek az állítások megerősítést nyertek volna.
- Az amerikai igazságügyi minisztérium január 27-én bejelentette három személy letartóztatását a prominens iráni-amerikai újságíró és a rezsimet bíráló Maszih Alinezsád meggyilkolására irányuló tervvel kapcsolatban.
- Két tartomány három városában legalább három tüntetésre került sor.
- A prominens szunnita pap, Moulana Abdol Hamid január 27-én a Szisztán és Beludzsisztán tartománybeli Zahedanban tartott pénteki prédikációja során tüntetésekre buzdított, ahogyan azt 2022 szeptembere óta hetente teszi.
- A tiltakozás koordinátorai január 27-én toborzó üzeneteket tettek közzé a közösségi médiában.
-
Tiltakozó tevékenység:
Január 27-én két tartomány három városában legalább három tüntetés zajlott. A CTP nagy valószínűséggel úgy értékeli, hogy a következő helyszíneken történtek tiltakozások:
Zahedan, Szisztán és Beludzsisztán tartomány
Méret: Közepes vagy nagy
Megjegyzések: A rezsimellenes tüntetők a Makki Nagymecset közelében gyűltek össze a prominens szunnita lelkész, Moulana Abdol Hamid pénteki imaprédikációját követően.**
**A zahedani demonstrációról is részletesebben tudósítok majd.
Izeh, Khuzestan tartomány
Méret: Kicsi
Demográfiai összetétel: Gyászolók
Megjegyzések: 40 napos megemlékezés
A CTP alacsony biztonsággal úgy értékeli, hogy egy tüntetés a következő helyszínen történt:
Rask, Szisztán és Beludzsisztán tartomány
Méret: Meghatározatlan
A tüntetések koordinátorai és szervezetei a következő napokra tüntetésekre és/vagy sztrájkokra hívtak fel:
Január 30.
Típus: Gyülekezés az iszlám előtti „Sadeh” nevű ünnep megünneplésére. Az egyik prominens tiltakozó szervezet az eseményt a pán-iráni egység demonstrációjaként fogalmazta meg.
Helyszín: Országszerte
A prominens szunnita pap, Moulana Abdol Hamid január 27-én a Szisztán és Beludzsisztán tartománybeli Zahedanban tartott pénteki prédikációja során tüntetésekre buzdított, ahogyan azt 2022 szeptembere óta hetente teszi. Abdol Hamid megismételte a rendszerrel szembeni állandó kritikáit, de úgy tűnt, hogy retorikáját a szokásosnál kissé jobban mérsékelte. Abdol Hamid korábban azt sugallta, hogy tárgyalásokat folytat a rendszerrel a követeléseiről. Valószínűleg arra használja fel prédikációit, hogy bizonyos üzeneteket küldjön az iráni hatóságoknak, akikkel tárgyal. Prédikációja jelentős tüntetéseket váltott ki Zahedánban, a kissé visszafogottabb hangvétele ellenére is.
A biztonsági erők a fokozott biztonsági jelenlét ellenére nem léptek fel látványosan a zahedáni tüntetések ellen.*** A rendszer talán arra törekszik, hogy ezeket a biztonsági erőket arra használja fel, hogy elrettentse Abdol Hamidot attól, hogy tovább bátorodjon, és hogy információkat gyűjtsön a helyi tüntetőkről. Az iráni biztonsági vezetők megpróbálhatják elkerülni, hogy ezeket a biztonsági erőket erőszakos leszámolásra használják, hogy minimalizálják a tüntetések további szításának kockázatát. A heti tüntetések Zahedanban válaszul kezdődtek arra, hogy a biztonsági erők 2022. szeptember 30-án erőszakkal elfojtották a tüntetést Zahedanban, egy olyan esemény során, amely „véres péntekként” vált ismertté.
***Talán nem volt nagyon látványos, de bizony volt fellépés: itt a CTP téved, valószínűleg túl kevés információ alapján vonták le következtetéseiket, kissé elhamarkodva. Megesik a legkiválóbbakkal is.
A tüntetések koordinátorai január 27-én toborzó üzeneteket tettek közzé a közösségi médiában. Az Iszfaháni Szomszédság Ifjúsága január 27-én tweetelt arról, hogy a rendszer meggyilkolta, megsebesítette és letartóztatta több tagjukat, és bejelentette, hogy a csoport helyi területi vezetők, közösségi média-szakártők és grafikusok, valamint riporterek és tartalomgyártók jelentkezését fogadja. Az Iráni Szomszédság Ifjúsági Uniója (Iranian Neighborhood Youth Union, INYU) csoport hasonló módon arra buzdította „az ország különböző kerületeinek és városainak harcos csoportjait”, akik az INYU küldetésnyilatkozatához igazodnak, hogy csatlakozzanak a rendszer megbuktatása érdekében tett erőfeszítéseikhez. Ez az üzenetküldés összhangban van az INYU korábban kinyilvánított céljával, miszerint „kohéziót és együttműködést kell kialakítani az Iránon belüli katonai csoportok között.” Nem világos, hogy az INYU mely militáns csoportokkal léphet kapcsolatba, bár az egyes rendszerellenes szereplőkkel való együttműködés végül alááshatja az arra irányuló erőfeszítéseit, hogy széles körű támogatást szerezzen az iráni közvéleményben.
Akkor lássuk előbb a kelet-európai bérgyilkosok esetét, még az a szerencse, hogy magyar nincs közöttük. Az Egyesült Államok három férfit vádolt meg egy New York-i másként gondolkodó disszidens iráni aktivista és újságíró meggyilkolására irányuló összeesküvéssel – jelentette be pénteken az igazságügyi minisztérium.
Az ügyészek egy iráni kormánnyal kapcsolatban álló kelet-európai bűnszervezet három tagját vádolták meg egy amerikai állampolgárságú újságíró és aktivista meggyilkolására irányuló összeesküvéssel – közölte Merrick Garland igazságügyi miniszter pénteken.
Rafat Amirovot, Polad Omarovot és Khalid Mehdiyevet bérgyilkossággal és pénzmosással vádolták meg a Teherán által támogatott, meghiúsított összeesküvésben játszott szerepük miatt – áll az igazságügyi minisztérium közleményében.
„Az áldozat nyilvánosságra hozta az iráni kormány emberi jogi visszaéléseit, a nőkkel szembeni diszkriminatív bánásmódot, a demokratikus részvétel és véleménynyilvánítás elnyomását, valamint az önkényes bebörtönzés, kínzás és kivégzés alkalmazását.”
– mondta Garland. Garland nem nevezte meg az állítólagos áldozatot, de Mehdiyevet tavaly New Yorkban letartóztatták, mert fegyvert találtak nála Masih Alinejad újságíró brooklyni otthona előtt, aki régóta bírálja az iráni kötelező hidzsáb-törvényeket, és a közösségi médiában olyan videókat népszerűsített, amelyeken nők megsértik ezeket a törvényeket.
Alinezsád annak a tiltakozó mozgalomnak a prominens képviselőjévé vált, amely az iszlám köztársaság 44 éves történetében a legkomolyabb kihívást jelentette az iszlám köztársaság számára.
A női aktivista 2021-ben egy korábbi összeesküvés célpontja volt, amikor az amerikai bűnüldöző szervek tájékoztatták őt egy iráni összeesküvésről, amelynek célja az volt, hogy elrabolják és Venezuelába szállítsák, hogy végül Iránba vigyék, ahol a biztos kivégzéssel kellett volna szembenéznie.
„Az elmúlt két évben ez már a második alkalom, hogy ez a hivatal és FBI-os partnereink meghiúsították az Iránból kiinduló, az áldozat elrablására vagy megölésére irányuló terveket, akinek „bűne” az volt, hogy gyakorolta a szólásszabadsághoz, a független politikai gondolkodáshoz és az elnyomottak és jogfosztottak jogaiért való kiálláshoz való jogot Iránon belül”
– mondta Damian Williams amerikai ügyész.
Irán négy évtizedes történelme során több száz ellenzékit gyilkolt meg vagy rabolt el külföldön. Németország, Franciaország, Törökország és Irak azok közé az országok közé tartozott, ahol az iráni hírszerzés számos halálos műveletet hajtott végre ellenzékiek ellen.
Amirovot csütörtökön tartóztatták le, és pénteken később lesz előzetes meghallgatása a manhattani szövetségi bíróságon. Omarovot a hónap elején tartóztatták le Csehországban.
És vegyük elő, mennyivel tudunk többet a CTP-nél a Zahedanban és Szisztán-Beludzsisztán más városaiban zajló tüntetésekről? Tudjuk például, hogy az Irán délkeleti részén fekvő Zahedanból érkező jelentések szerint civil ruhás biztonsági erők pénteken tüntetők tucatjait, különösen tizenéveseket vették erőszakkal őrizetbe a tüntetések során.
A Szisztán-Beludzsisztán tartomány híreit figyelemmel kísérő Hal Vash honlap pénteken arról számolt be, hogy „Zahedan városában jelentősen megszaporodtak a beludzs nemzetiségű polgárok letartóztatásai”.
Eközben aktivisták arról számoltak be, hogy pénteken civil ruhás erők tömegesen tartóztattak le tüntetőket a városban, amikor azok a pénteki imáról hazafelé tartottak.
A közösségi médiában közzétett videón fiatal tüntetők letartóztatása látható Zahedanban. A videón civil ruhás biztonsági erők több fiatal tüntetőt erőszakkal letartóztatnak és erőszakkal a járművekhez visznek.
A 17 egymást követő pénteki tömeges tüntetés során Zahedanban a katonai erők részéről több esetben is lövöldözésről és könnygáz bevetéséről számoltak be.
A rendszer szerda óta, a tizenhetedik pénteki tüntetés előestéjén megerősítette a biztonsági intézkedéseket Zahedanban. Zahedan számos területén telepítettek biztonsági erőket és állítottak fel ellenőrzőpontokat.
A szigorú biztonsági intézkedések ellenére a lakosok ezrei ismét az utcára vonultak Zahedanban, és kormányellenes jelszavakat skandáltak, miután részt vettek a pénteki imán és meghallgatták Maulana Abdol Hamid prominens vezető prédikációját.
A pénteki tüntetések Zahedanban szeptember 30-án kezdődtek, amikor a város lakói békésen demonstráltak Mahsa Amini rendőrségi őrizetben történt meggyilkolása és egy 15 éves beludzs lánynak a chabahari rendőrfőnök általi megerőszakolása ellen. A rezsim erői tüzet nyitottak és csaknem 100 embert öltek meg.
Egy másik jelentés azt mondja:
„A biztonsági erők tüzet nyitottak az iráni Zahedan városában tüntetőkre, akik a szeptemberben kitört tiltakozások óta immár 17. egymást követő pénteken tartottak tüntetéseket.
A közösségi médiában közzétett videók szerint a rendszer biztonsági erői könnygázt is bevetettek a kormányellenes jelszavakat skandáló zahedáni lakosok feloszlatására, miután elhagyták a Makki mecsetet, ahol a szókimondó szunnita lelkész, Maulana Abdol Hamid által vezetett pénteki imán vettek részt.”
A beludzs és szunnita többségű Szisztán-Beludzsisztán tartomány más városaiban, például Raskban és Khashban is az utcára vonultak az emberek, hogy megújítsák az iszlám köztársasággal szembeni ellenállásukat. Az északi Golestan tartományban található Galikash városában az iráni szunnita muzulmánok hasonló gyűléseket tartottak a város szunnita papjának, Maulana Mohammad Hoszein Gorgijnak, Azadshahr leköszönt pénteki imámjának otthona előtt is. Közben a délnyugati Izeh városában, Khuzestan tartományban megemlékezést tartottak Hossein Saeedi tüntető emlékére, akit 40 nappal ezelőtt öltek meg a városban.
Gorgij, akit elbocsátása után szintén beidéztek a papság különleges bírósága elé, megjelent a tüntetők között, és helytelennek minősítette a rendszer politikáját, mondván, hogy „45 éve már, hogy az iszlám köztársaság azt skandálja, hogy „halál Amerikára”, ami azt eredményezte, hogy a rial árfolyama 450 ezerre esett (az amerikai dollárral szemben).
Elbocsátása közfelháborodást és tiltakozásokat váltott ki. A síita egyházi hatóságok a lépést a síita szentségeket sértőnek ítélt egyes megjegyzéseire adott reakcióként tették. Gorgij azonban ezt követően közleményben kért bocsánatot, amelyben tisztázta, hogy beszédét félreértelmezték, és nem akart tiszteletlenül viselkedni a síitákkal szemben.
Végül tekintsük át kicsit az ország általános helyzetét. Tekintsük és borzadjunk el tőle. Már egyes elfogadott politikusok is figyelmeztetnek a növekvő szegénységre Iránban, amely több tízmillió embert érint.
Gholam Ali Jafarzadeh Imanabadi volt törvényhozó szerint a radikalizmus lerombolta az 1979-es iráni forradalom eszméit, ártott a gazdaságnak és szegénységet okozott.
Imanabadi a Rouydad24 weboldalnak adott interjújában hozzátette, hogy a szegénység és a munkanélküliség növekedni fog a március 21-én kezdődő következő iráni évben. A volt törvényhozó szerint Iránban jövőre a társadalmi-gazdasági osztályok közötti szakadék is szélesedni fog. Mindez szerinte azt jelzi, hogy „a jövő sivár lesz” az irániak számára.
Ebrahim Raisi iráni elnöknek az alacsony inflációról és a magas gazdasági növekedésről szóló ígéretes megjegyzéseire utalva Imanabadi továbbá azzal vádolta, hogy „Irán gazdasága nem nőtt, és az ezzel kapcsolatos statisztikák tévesek. Ebrahim Raisi elnököt vagy téves információkkal látják el, vagy nem érdekelt abban, hogy igazat mondjon”.
Panaszkodott, hogy „azok, akik 40 éven át keményen dolgoztak ezért az országért, most munkanélküliek, és helyükbe egy csapat hazug ember került, akik az országot irányítják”.
Ugyanebben a szellemben nyilatkozott Haszan Khomeini, az Iszlám Köztársaság alapítójának, Rouhollah Khomeini ajatollahnak az unokája, akinek Ali Khamenei legfőbb vezető „tanácsolta”, hogy ne induljon a 2021-es elnökválasztáson. A Dzsamaran nevű reformista hírportálnak adott interjújában azt is elmondta, hogy az 1979-es forradalom jelentős középosztályt hozott létre Iránban, amely a jelenlegi iráni gazdasági válság következtében eltűnt.
Khomeini a napjainkban növekvő nélkülözésekről szólva arra figyelmeztetett, hogy az elnyomás következménye, a szegénység végül forradalomhoz fog vezetni.
Az Iránban zajló tüntetésekről szólva azt mondta, hogy a kormánynak semmiképpen sem szabadna megpróbálnia megnyerni vagy megtartani a hatalmat. Hozzátette: „Az ország jelenlegi helyzetének megoldása az emberekkel folytatott párbeszéd”. Közben felszólított arra, hogy vessenek véget az erőszaknak a tüntetőkkel való konfrontációban.
Hozzátette, hogy amikor az emberek feldühödnek, akkor a hátrányos helyzetűek fellázadnak, és ha ez elterjed, „forradalom lesz, hogy megváltoztassák a társadalom vezetőjét, struktúráját és ideológiáját”.
Ez a legegyértelműbb figyelmeztetés, amelyet egy ismert klerikus adott az iráni kormánynak a közelgő iráni forradalomról.
Khomeini a reformista Nemzeti Bizalom Pártjához szólva azt mondta a párt vezetőinek, hogy ne szégyenlősködjenek követeléseik hangoztatásában. „Álljatok a sarkatokra és legyetek bátrak” – mondta.
Függetlenül Imanabadi és Khomeini figyelmeztetéseitől a növekvő szegénység veszélyeiről, Solat Mortazavi munkaügyi miniszter az Aftab News weboldalnak adott interjújában azt állította, hogy Iránban nincs „abszolút szegénység”. Az Aftab News szerint Mortazavi maga is az abszolút szegénység áldozata volt, amikor a Chaharmahal és Bakhtiary tartományban lévő Baba Heydar faluban élt, mielőtt csatlakozott a kormányhoz és gazdag emberré vált.
Mortazavi a falujában baszidzs-parancsnokként kezdte pályafutását. Az Aftab News továbbá azzal vádolta, hogy Mortazavi családjában természetesen nincs abszolút szegénység, mert jó munkát adott fiainak!
Az Aftab News idézte továbbá Hamid Haj Esmailit, a munka és a szegénység kutatóját, aki szerint „az abszolút szegénység felszámolása a kormány egyik felelőssége.” Az 1979-es forradalom után azonban a szegénység folyamatosan nőtt. Hozzátette, hogy mintegy 30 millió iráni függ a jótékonysági szervezetektől a napi étkezésben, ami egy 85 milliós ország esetében magas szám.
Esmaili hozzátette, hogy mintegy 67 millió iráni függ az üzemanyag-támogatástól, és összesen mintegy 74 millióan részesülnek valamilyen készpénzjuttatásban. Becslése szerint mintegy 70 millió iráni szenved abszolút vagy relatív szegénységben.
Azért Khamenei helyében én most már elkezdenék vigyázni. Az előző rendszer is úgy bukott meg, hogy egy Khomeini rosszakat mondott róla…
Ennyi iráni hír jutott mára, de maradjanak a Zónán, mert rövidesen érkezik az ukrajnai és oroszországi hírek összefoglalója.