Szele Tamás: Prigozsin végnapjai

Ukrajna készül az offenzívára, amit hivatalosan Kelet-Ukrajnában várnak, nem hivatalosan meg ki tudja, bár én sem hinnék a belarusz verzióban: raszputyica (sártenger) idén is lesz, nem csak tavaly volt, az utak azóta nem javultak meg, a pripjatyi mocsarak sem változtak repülőtérré, Csernobil és a Vörös Erdő most is ott van, most is radioaktív.

De ezt még majd meglátjuk. Moszkvában víg az élet, a cár atyuska engedélyezte a korrupciót tulajdonképpen minden hivatásos politikacsinálónak, azok meg most mulatoznak, a milbloggerek hol kételkednek az offenzívában, hol követelik, eléggé zavarban vannak, mióta Prigozsin Putyinédész törvénye alapján állandóan veszít a súlyából, pedig még bele sem mártották a vízbe (majd fogják), de már sok régi embere kiesett az alfeléből és most új végbelet keres életviteli parazitizmus céljából.

Lássuk inkább a konkrét híreket, melyeket ma is az ISW napi jelentése alapján állítottam össze.

Ukrán tisztviselők értékelése szerint az orosz hadsereg arra készül, hogy február közepén-végén nagyszabású, döntő offenzívát indítson Kelet-Ukrajnában. Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter február 5-én kijelentette, hogy az ukrán hadsereg arra számít, hogy Oroszország február 24-e körül kezdi meg döntő offenzíváját, hogy a támadást szimbolikusan az ukrajnai teljes körű orosz invázió első évfordulójához kösse. Reznyikov azt is tisztázta, hogy az ukrán hadsereg nem észlelte orosz támadócsoportok megalakulását Harkiv és Csernyihiv irányában vagy Belaruszban; Natalija Humenyjuk, az ukrán Déli Operatív Parancsnokság szóvivője megjegyezte, hogy az orosz haderő valószínűleg inkább a keleti, mint a dél-ukrajnai offenzívák megindítására összpontosít. Az ukrán hadsereg egy meg nem nevezett tanácsadója a Financial Timesnak azt mondta, hogy Oroszország a következő 10 napban (február 15-ig) támadást kíván indítani, ez az időzítés lehetővé tenné az orosz csapatok számára, hogy a nyugati harckocsik és gyalogsági harcjárművek érkezése előtt csapást mérjenek az ukrán állásokra. Szerhij Hajdaj, a Luhanszki Terület közigazgatási vezetője kijelentette, hogy az orosz egységek továbbra is tartalékokat telepítenek a Luhanszki Területre, hogy február 15-e után csapást mérjenek.

Válogatott orosz nacionalista hangok továbbra is szkeptikusan nyilatkoztak azzal kapcsolatban, hogy Oroszország képes lesz-e sikeres offenzívát indítani február vége után. Egy Wagner-közeli milblogger megjegyezte, hogy az orosz vezérkari főnök Valerij Geraszimov hadseregtábornok (aki jelenleg az orosz erők parancsnoka Ukrajnában) korlátozott időablakkal rendelkezik egy nagyszabású offenzív művelet elindítására Ukrajnában, mielőtt az teljesen lehetetlenné válik. Egy másik ultranacionalista hang, Igor Girkin volt orosz tiszt azt jósolta, hogy az orosz döntő offenzíva nem lesz sikeres, amíg Oroszország nem mozgósít több emberanyagot, ipart és gazdaságot. Girkin azt állította, hogy egy ilyen mozgósítás nélküli támadás rövid időn belül kulminálna. Mindkét megfigyelés rávilágít arra, hogy az orosz katonai vezetés a jelek szerint siet a döntő offenzíva megindításával, valószínűleg a nyugati katonai segélyek megérkezése és az április körüli sáros tavaszi időszak előtt Ukrajnában, amely 2022 tavaszán akadályozta az orosz gépesített manővereket.

Olaf Scholz német kancellár megcáfolta Vlagyimir Putyin orosz elnök hamis narratíváját, miszerint a német harckocsik Ukrajnának történő biztosítása veszélyezteti az orosz biztonságot. Putyin február 2-án kijelentette, hogy a német tankok ismét fenyegetik Oroszországot, hamis párhuzamot vonva a második világháborúval. Scholz kijelentette, hogy Putyin megjegyzései „abszurd történelmi összehasonlítások sorozatának részei, amelyeket az Ukrajna elleni támadás igazolására használ.” Scholz hozzátette, hogy a Nyugat és Ukrajna „konszenzusban” van abban, hogy az ukrán erők a nyugatiak által biztosított fegyvereket csak arra fogják használni, hogy felszabadítsák területeiket az orosz megszállás alól. A Leopard harckocsik Németország általi biztosítása nem különbözik a szovjet harckocsik és felszerelések nyugati katonai biztosításától Ukrajnának a háború során, és Putyin február 2-i reakciója valószínűleg az orosz információs művelet folytatása, amelynek célja, hogy elriassza a nyugati katonai segítségnyújtást Ukrajnának Oroszország döntő offenzívája előtt. A Kreml információs ügynökei felerősítik a hasonló retorikát, miszerint az ukrán erők földről indítható kis átmérőjű bombákat (GLSDM) fognak használni – amelyek a HIMARS hatótávolságát 151 km-re növelik a nagyjából 80 km-ről –, hogy a megszállt ukrán területek mellett orosz területeket is célba vegyenek. Az ukrán védelmi miniszter, Olekszij Reznyikov február 5-én megerősítette, hogy Ukrajna beleegyezett, hogy nem használ nyugati nagy hatótávolságú fegyvereket orosz területek támadására.

A Kreml által kinevezett orosz és megszálló tisztviselők továbbra is olyan szociális juttatási programokat hajtanak végre, amelyek a gyermekeket és tinédzsereket célozzák meg Ukrajna megszállt területein, hogy megszilárdítsák a társadalmi ellenőrzést és ezen területek Oroszországba való integrációját. A gyermekek jogainak orosz biztosa, Maria Lvova-Belova (akit Vlagyimir Putyin orosz elnök nevezett ki) február 6-án találkozott az orosz megszálló tisztviselők egy csoportjával, hogy megvitassák az Ukrajna megszállt területein élő gyermekekkel és fiatalokkal kapcsolatos különböző kérdéseket. Szergej Akszjonov krími megszálló vezetővel folytatott megbeszélésén Lvova-Belova megjegyezte, hogy a krími megszálló kormányzat nagyban hozzájárult a Donyecki, Luhanszki, Zaporizzsjai és Herszoni Területről származó gyermekek „befogadásához”. Lvova-Belova arról is beszámolt, hogy a „Holnapután” szervezet „rehabilitációs” utakat kezd a Krímben, hogy olyan gyermekekkel foglalkozzon, akiknek speciális pszichológiai segítségre van szükségük. Az ISW korábban számos olyan esetről számolt be, amikor az orosz megszálló tisztviselők a pszichiátriai és orvosi rehabilitáció álcáját arra használták, hogy ukrán gyerekeket Ukrajnán belül az oroszok által ellenőrzött területekre tovább szállítsanak, vagy Oroszországba deportáljanak. Mihail Razvozsajev szevasztopoli megszállási vezető hasonlóképpen bejelentette, hogy február 6-án találkozott Lvova-Belovával, hogy Putyin megbízásából „a szociális munka új formáiról” tárgyaljon, és megjegyezte, hogy a szociális támogatást igénylő gyerekek többsége nem árva. Leonyid Pasecsnyik, a Luhanszki Népköztársaság (LNK) vezetője kijelentette, hogy Lvova-Belova azt javasolta, hogy azok a gyerekek, akiknek a személyes adatai a regionális adatbázisban vannak, „az Oroszországi Föderáció más régióiban találjanak családot.” Pasecsnyik arról is beszámolt, hogy az LNK hatóságai együttműködnek Novoszibirszk területtel és a Hanti-Manysi Körzettel, hogy „módszertani segítséget” biztosítsanak a megszállt Luhanszki Területen élő gyerekekkel kapcsolatos kérdések megoldása érdekében. Lvova-Belova emellett találkozott a Donyecki Népköztársaság (DNR) vezetőjével, Denis Pusilinnel, hogy programokat dolgozzanak ki „a serdülők szocializációjára”, valamint a megszállt Zaporizzsjai Terület megszállási vezetőjével, Jevgenyij Balickijjal, hogy megvitassák a területen a gyermekek számára létrehozott szociális intézmények problémáit.

Lvova-Belova valószínűleg közvetlenül Putyin utasítására dolgozik azon, hogy Ukrajna megszállt területein számos szociális intézményt és programot hozzon létre, amelyek célja a gyermekek személyes adatainak gyűjtése, különböző szociális programozási funkciók ellátása, amelyek célja a megszállt területek integrációja ál-humanitárius szervezetek segítségével, valamint az ukrán gyermekek deportálásának és orosz családokba történő örökbefogadásának legitimálására és intézményesítésére szolgáló feltételek megteremtése. Putyin január 3-án aláírta azt az utasításlistát, amely Lvova-Belovát utasította a Herszon, Zaporizzsja, Donyeck és Luhanszk megyék megszállási vezetőivel együtt, hogy „tegyenek további intézkedéseket a megszállt területeken szülői gondoskodás nélkül maradt… kiskorúak azonosítására”, hogy „állami szociális segélyben” és „szociális támogatásban” részesítsék őket. Lvova-Belova február 6-i találkozói a megszállási vezetőkkel valószínűleg Putyin utasításlistájának megnyilvánulásai, és a Kreml által kinevezett tisztviselők azon erőfeszítéseinek eszkalálódását jelentik, amelyek a megszállt területek társadalmi integrációjának megszilárdítására irányulnak a gyermekek megcélzásával. A „rehabilitációs központok” megvalósítása és a gyermekek személyes adatainak táblázatba foglalása e szociális programok révén valószínűleg lehetővé teszi az orosz megszálló tisztviselők számára, hogy megkönnyítsék az ukrán gyermekek kényszerű deportálását és orosz családok számára történő örökbe adását. A megszálló tisztviselők továbbra is a Putyin utasításlistáján szereplő irányelvek szerint hajtják végre a szociális ellenőrző intézkedéseket a megszállt területeken. Az ISW továbbra is megállapítja, hogy az ukrán gyermekek deportálására és erőszakos örökbefogadására irányuló erőfeszítések a népirtás bűntettének megelőzéséről és büntetéséről szóló egyezmény megsértését jelenthetik.

Vlagyimir Putyin orosz elnök jogalkotási manipulációkkal továbbra is megnyitja az utat a további intézményesített korrupció előtt Oroszországban. Putyin február 6-án rendeletet írt alá, amely lehetővé teszi, hogy az orosz képviselők és szenátorok ne hozzák nyilvánosságra jövedelmüket. A törvény lehetővé teszi, hogy a képviselők és szenátorok anonimizált formában tegyék közzé jövedelmüket, amely nem tartalmazza személyes adataikat. A törvény a regionális és önkormányzati képviselőkre is vonatkozik majd. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt állította, hogy az új törvény nem érinti a korrupcióellenes intézkedéseket, és kijelentette, hogy „a különleges katonai művelet körülményei magukkal hozzák a sajátosságaikat”. Putyin korábban, 2022. december 29-én jóváhagyott egy rendeletet, amely minden orosz tisztviselőt, beleértve a hadsereg és a bűnüldöző szervek tagjait is, mentesített a nyilvános jövedelemnyilatkozatok megtétele alól. Ez a két rendelet valószínűleg a Kreml azon törekvéseihez tartozik, anelyeknek célja, hogy megnyugtassa azokat a politikai szereplőket, akik Putyin hazai támogatói bázisát alkotják, és valószínűleg továbbra is hozzájárulnak a korrupció intézményesítéséhez Oroszországban.

A Kreml továbbra is megtagadja Jevgenyij Prigozsin Wagner-csoport finanszírozójától a legitimitást és az tekintélyt Oroszországban. Egy moszkvai bíróság elutasította, hogy Prigozhint a Wagner katonai magáncég (PMC) tulajdonosaként és alapítójaként ismerje el, miután február 6-án újratárgyalta Prigozsin perét Alekszej Venediktov orosz újságíró ellen. 2021 júniusában Prigozsin beperelte Venediktovot, mert azzal vádolta, hogy ő a „Wagner tulajdonosa”, és a moszkvai bíróság megállapította, hogy a Prigozsin Wagner-tulajdonlásáról szóló információk „megbízhatatlanok”. Prigozsin január 19-én megpróbálta megfordítani a bíróság döntését, azt állítva, hogy Venediktov nem hazudott arról, hogy Prigozsin tulajdonosa a Wagnernek – valószínűleg egy folyamatos erőfeszítésben, hogy túlkompenzálja csökkenő befolyását, miután a háborúban megsérült Wagner-erőket Bakhmut körül orosz hagyományos egységekkel váltották fel. Az ISW korábban úgy értékelte, hogy az orosz hadsereg csökkenő támaszkodása a Wagner-csapatokra Bakhmut körül valószínűleg csökkenti Prigozsin befolyását a Kreml belső körében.

Prigozsin vonzereje az orosz nacionalista információs térben is csökkenhet, mivel továbbra is túlkompenzálja a Bakhmut körüli Wagner-támadás kulminációját. Egy prominens Kreml-közeli milblogger kommentált egy videót, amelyen Prigozsin egy Szu–24M bombázó repülőgépet vezet állítólag Bakhmut felett február 6-án. A milblogger kijelentette, hogy Prigozsin lett a főszereplő az orosz információs térben, nem pedig a hagyományos orosz katonai vezetés, amelyből „hiányzott a kreativitás.” Prigozsin az USA, az Egyesült Királyság és Kanada kormányát is „illegális államoknak nyilvánította”, amelyek a „Wagner Charta” szerint szponzorálják a terrorizmust. A milblogger kijelentette, hogy Prigozsin számára az információs tér manipulálása – különösen a trollkodásban való jártassága – lehetővé tette, hogy nagyobb politikai befolyásra tegyen szert, mint egy orosz védelmi miniszter.” Az ISW október 25-én úgy értékelte, hogy Prigozsin fegyverként használta az orosz információs teret és Vlagyimir Putyin orosz elnök támaszkodott erőire, hogy politikai befolyást szerezzen Oroszországban. A milblogger elismerése Prigozsin feltűnő taktikájáról azt jelezheti, hogy a nem Wagnerhez kötődő nacionalista információs tér talán felfigyelt Prigozsin azon törekvésére, hogy személyes előnyére használja fel az ukrajnai háborút. A Wagnerhez kötődő milbloggerek viszont továbbra is Prigozsint és az előző hadszíntérparancsnokot, Szergej Szurovikin hadseregtábornokot ünnepelték, mint az egyetlen két vezetőt, akik „igazolták magas képzettségüket, és élvezik az ország és a nép politikai vezetésének bizalmát”.


Az Iránnak szánt fegyveralkatrészek szállítása ellen irányuló nyugati szankciós erőfeszítések kudarca valószínűleg hozzájárult ahhoz, hogy Oroszország a nyugati szankciókat megkerülve, az Iránnal való katonai együttműködés révén képes volt beszerezni a harci drónok alkatrészeit. Amerikai tisztviselők február 5-én kijelentették, hogy Oroszország és Irán előrehaladnak egy iráni dróngyár építésének tervével orosz földön, amely a második ilyen nemzetközi iráni dróngyár lenne. 2022 májusában Irán dróngyártó üzemet nyitott Tádzsikisztánban – a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (CSTO) tagállamában és az Eurázsiai Gazdasági Unió (EAEU) tagjelölt országában. Oroszország kihasználhatja a Tádzsikisztánhoz a CSTO-n és az EAEU-n keresztül fűződő jelentős gazdasági kapcsolatait, hogy a nemzetközi szankciók megkerülése érdekében drónalkatrészeket moshasson tisztára vagy kész, legyártott drónokat szerezzen be ukrajnai felhasználásra.

A Conflict Armament Research (CAR) brit oknyomozó csoport 2022 novemberében jelentette, hogy az Ukrajnában lelőtt iráni Shahed-131, Shahed 136 és Mohajer-6 drónok 82%-a olyan chipeket, félvezetőket és egyéb alkatrészeket tartalmazott, amelyek az Egyesült Államokból származnak, annak ellenére, hogy az ilyen alkatrészekre vonatkozó magas import- és exportellenőrzési korlátozások vonatkoznak Iránra. A CAR azt is megjegyezte, hogy a lelőtt drónok magasabb szintű technológiai képességeket tartalmaztak, és „jelentős képességbeli ugrást” mutatnak a korábban a Közel-Keleten megfigyelt más rendszerekhez képest. A lelőtt iráni drónok nyugati gyártású alkatrészeinek többsége 2020 és 2021 között készült, miután az ENSZ Biztonsági Tanácsának Iránnal szembeni súlyos fegyverkezési szankciói 2020-ban lejártak. A legtöbb nyugati vállalat, amelynek alkatrészeit Ukrajnában lelőtt iráni drónokban találták meg, tagadta, hogy a háború kezdete óta közvetlenül Oroszországnak, Iránnak vagy Fehéroroszországnak értékesített volna alkatrészeket. Egy svájci gyártó cég képviselője azonban megjegyezte, hogy nem lehet teljesen biztosra venni, hogy a fegyveralkatrészek forgalmazói nem adnak el alkatrészeket szankciókkal sújtott entitásoknak, ami arra utal, hogy Oroszország, Irán vagy más szankciókkal sújtott államok kihasználhatják azokat a kiskapukat, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy nyugati gyártású fegyveralkatrészekhez jussanak proxy szereplőkön keresztül.


A legfontosabb hírek röviden:

      • Ukrán tisztviselők szerint az orosz hadsereg arra készül, hogy február közepén-végén nagyszabású, döntő támadást indítson Kelet-Ukrajnában.
      • Egyes orosz nacionalista hangok továbbra is szkeptikusan nyilatkoztak arról, hogy Oroszország képes lesz-e sikeres offenzívát indítani február végén.
      • Olaf Scholz német kancellár megcáfolta Vlagyimir Putyin orosz elnök hamis narratíváját, miszerint a német harckocsik Ukrajnának történő biztosítása veszélyezteti az orosz biztonságot.
      • A Kreml által kinevezett orosz és megszálló tisztviselők továbbra is olyan szociális juttatási programokat hajtanak végre, amelyek az ukrajnai megszállt területeken élő gyermekeket és tinédzsereket célozzák meg, hogy megszilárdítsák a társadalmi ellenőrzést és e területek Oroszországba való integrálását.
      • Vlagyimir Putyin orosz elnök továbbra is lehetőséget teremt az intézményesített korrupció elterjedésére Oroszországban a törvényhozás manipulálásával.
      • A Kreml továbbra is megtagadja Jevgenyij Prigozsin Wagner-csoport finanszírozójától a legitimitást és a hatalmat Oroszországban.
      • Prigozsin vonzereje az orosz nacionalista információs térben is csökkenhet, mivel továbbra is túlkompenzálja a Wagner Bakhmut körüli támadás tetőpontját.
      • Az Iránnak történő fegyveralkatrész-ellátás elleni nyugati szankciós erőfeszítések kudarca valószínűleg hozzájárult ahhoz, hogy Oroszország képes volt megkerülni a nyugati szankciókat, hogy harci drónokat szerezzen be az Iránnal való katonai együttműködés révén.
      • Az orosz csapatok február 4. és február 6. között valószínűleg taktikai előnyöket értek el Kupjanszktól északkeletre, és orosz források szerint az orosz egységek február 5-én és február 6-án a Szvatove-Kreminna vonalon a korábbi állásoktól nyugatra nyomultak előre.
      • Az ukrán hadsereg február 6-tól fenntartja állásait a Luhanszki Területen található Bilohorivkában, annak ellenére, hogy orosz állítások szerint az orosz csapatok február 3-án elfoglalták Bilohorivkát.
      • Az orosz haderő folytatta a szárazföldi támadásokat Bakhmut északkeleti és déli részén, de február 6-ig még mindig nem kerítették be a települést.
      • Az orosz csapatok korlátozott szárazföldi támadásokat hajtottak végre Avdiivka-Donyeck város térségében.
      • Az ukrán erők folytatták korlátozott kísérleteiket a Dnyeper folyón való átkelésre.
      • Az orosz hagyományos és irreguláris haderőnek egyre nagyobb gondot okozhat az orosz büntetőtelepekről való toborzás a korábbi büntetőtelepi újoncok magas veszteségei miatt.
      • Az orosz hadsereg továbbra is küzd az etnikai feszültségekkel és az irreguláris erők közötti feszültségekkel.
      • Az orosz tisztviselők és a megszálló hatóságok fokozhatják a műveleti biztonságot, hogy elrejtsék az orosz csapatok Donbászban történő új telepítéseit.

Ukrán ellentámadások (ukrán erőfeszítések az oroszok által megszállt területek felszabadítására)

Kelet-Ukrajna (Kelet-Harkiv terület – Nyugat-Luhanszki terület):

Az orosz hadsereg február 4. és 6. között valószínűleg taktikai előnyöket ért el Kupjanszktól északkeletre. Több orosz forrás azt állította, hogy az orosz erők február 6-án elfoglalták Szinkivkát (10 km-re északkeletre Kupjanszktól), bár egy milblogger szerint ez az eredmény nem megerősített. Egy ismert orosz milblogger arról számolt be, hogy az orosz egységek február 4-én áttörték az ukrán védelmet Dvoricsnében (kb. 9 km-re északra Szinkivkától), és állásokat foglaltak el a település nyugati peremén. A február 5-én közzétett geolokációs harci felvételeken ukrán tüzérségi csapásokat láthatunk a nyugati Dvoricsnében lévő orosz csapatokra, ami alátámasztja a milblogger jelentését. Az ukrán vezérkar nem jelentette, hogy az ukrán hadsereg február 5. és 6. között visszaverte volna az orosz támadásokat ezeken a területeken.

Orosz források azt állították, hogy az orosz csapatok február 5-6-án a Szvatove-Kreminna vonalon a korábbi állásoktól nyugatra nyomultak előre. Egy orosz milblogger arról számolt be, hogy meg nem nevezett orosz légideszant elemek (valószínűleg a 76. légideszant hadosztály) előrenyomultak a Dibrovától délre fekvő Szerebrjanka erdeiben, és hogy a 144. motorizált lövészhadosztály elemei február 5-től aknamentesítést végeznek egy meg nem nevezett területen Jampolivka közelében. Ez a milblogger arról is beszámolt, hogy a 3. motorizált lövészhadosztály elemei ukrán csapatokat szorítottak ki a Makiivka-Ploscsanka-Nyevszke vonal mentén lévő meg nem nevezett magaslatokról. Egy másik orosz milblogger arról számolt be, hogy az orosz egységek február 5-én támadtak Nyevszke irányába. Az ukrán vezérkar arról számolt be, hogy az ukrán alakulatok február 5-én visszaverték az orosz támadásokat Kreminna és Sipiljevka közelében, de nem említette, hogy február 5-én vagy 6-án nyugatabbra, Jampolivka vagy Nyevszke közelében visszaverték a támadásokat.


Az ukrán hadsereg február 6-tól tartja állásait a Luhanszki Területen lévő Bilohorivkában, annak ellenére, hogy az orosz állítások szerint az orosz egységek február 3-án elfoglalták Bilohorivkát. A február 6-án rögzített geolokációs videófelvételen ukrán csapatok láthatók Bilohorivkában, ami megerősíti Szerhij Hajdaj február 5-i nyilatkozatát, miszerint az oroszok nem foglalták vissza Bilohorivkát. A korábbi orosz állítások egy nagyobb orosz információs művelet részei lehettek. A Harkivi Területi Adminisztráció helyettes vezetője, Roman Semenukha február 6-án kijelentette, hogy nem fenyeget Harkiv városa elleni támadás veszélye, és megjegyezte, hogy a közösségi médiában terjedő, Harkiv város elleni támadásról szóló pletykák orosz információs műveletek. Az orosz milbloggerek egyre gyakrabban állítják, hogy az orosz csapatok Luhanszk térségében kezdeményezést szereztek, és délre és nyugatra, a Sziverszkij Donyec folyó irányába szorítják vissza az ukrán erőket. A Kreml valószínűleg információs műveleteket folytat az ukrán erők demoralizálására egy nagyobb orosz offenzíva előtt a Luhanszki Területen.

Orosz fő erőfeszítések – Kelet-Ukrajna:

Az orosz hadseregnek február 6-ig még nem sikerült bekerítenie Bakhmutot. Egy ukrán katona, aki Bakhmutban harcol, február 5-én kijelentette, hogy miközben az orosz csapatok folytatják a Bakhmuttól nyugatra lévő T0504 Kosztyantyinivka-Csasziv Jar-Bakhmut út és a Bakhmuttól északra lévő E40 Bakhmut-Szlovjanszk autópálya lezárására irányuló erőfeszítéseket, a város ellátása folytatódik. A katona megjegyezte, hogy az ukrán csapatok a kritikus utak folyamatos orosz ágyúzása ellenére is fenntartják a Bakhmutban lévő csoportjuk ellátását. Több orosz forrás emellett február 5-én megismételte, hogy az ukrán egységek még nem vonulnak ki Bakhmutból. Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport finanszírozója megjegyezte, hogy heves harcok folynak Bakhmutban, és hangsúlyozta, hogy az ukrán csapatok nem vonulnak ki a város egyetlen részéből sem, ami azt jelzi, hogy az ukrán parancsnokság még nem ítélte fenyegetőnek vagy sürgősnek a bekerítés veszélyét.

Az orosz hadsereg február 5-én és február 6-án folytatta a szárazföldi támadásokat Bakhmut körül. Az ukrán vezérkar február 5-én és február 6-án jelentette, hogy az ukrán csapatok visszaverték az orosz támadásokat magánál Bakhmutnál; Bakhmuttól északkeletre Verkhnokamjanszke (32 km északkeletre), Blahodatne (7 km északra), Kraszna Hora (3 km északra), Paraszkovijivka (5 km északra) és Vaszjukivka (12 km északra) közelében; és Bakhmuttól délnyugatra Ivanivszke (5 km nyugatra) és Kliscsiivka (7 km délnyugatra) közelében. A február 5-én közzétett különböző geolokációs felvételek megerősítik a Bakhmuttól északkeletre, Kraszna Horában és Rozdolivka-Mikolajivka térségében (15km északkeletre), Bakhmut északkeleti részén lévő városi területeken, valamint Bakhmuttól délnyugatra, Opitnye (3km délre), Ozarjanivka (15km délnyugatra) és Kliscsiivka közelében történő marginális orosz előrenyomulást. Február 5-én több orosz forrás is azt állította, hogy a Wagner-csoport erői előrenyomultak az északi Bakhmut Sztupkij területe felé. Orosz milbloggerek hangsúlyozták, hogy Bakhmut északkeleti és északi részén, különösen Kraszna Hora és Paraszkovijivka térségében, valamint Észak- és Kelet-Bakhmut városi szektoraiban február 5-én és 6-án is folytatódtak a heves harcok. Orosz források emellett azt állították, hogy a Wagner-csapatok február 6-án a T0504-es autópálya egy kilométeres körzetéig nyomultak előre, és Sztupocska (15 km délnyugatra) és Ivanivszke felé támadnak, hogy elvágják a T0504-es utat. Az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy „önkéntes” különítményesek elfoglalták Mikolajivkát (15 km-re északkeletre Bakhmuttól), ezzel továbbra is aláásva a Wagner-csoport hitelét a Bakhmut körüli térnyerésekért, mivel nem említette név szerint a Wagnert. Prigozsin korábban azt állította, hogy Wagner február 2-án vette át az ellenőrzést Mikolajivka felett.


Az orosz hadsereg február 6-án folytatta a szárazföldi támadásokat Avdiivka körül és Donyeck város nyugati peremén. Az ukrán vezérkar február 5-én nem erősítette meg a szárazföldi támadásokat ezen a területen, és egy orosz milblogger azt állította, hogy az orosz erők Opitnye felől Pjervomajszke felé (Donyeck város északnyugati külvárosában) támadtak. A február 5-én közzétett geolokációs felvételek marginális orosz előrenyomulást mutatnak Marinka nyugati részén. Az ukrán vezérkar február 6-án jelentette, hogy az orosz egységek korlátozott szárazföldi támadásokat hajtottak végre Avdiivka közelében Kamjanka (Avdiivkától 5 km-re északkeletre) és Szeverne (Avdiivkától 7 km-re nyugatra) környékén, valamint Donyeck város északnyugati peremén Pjervomajszke, Veszele, Krasznohorivka és Nevelszke közelében, valamint Donyeck város délnyugati peremén Marinka, Pobieda és Novomikhailivka közelében. Az ukrán vezérkar február 6-án jelentette, hogy az orosz alakulatok korlátozott szárazföldi támadásokat hajtottak végre Avdiivka közelében, Kamjanka (Avdiivkától 5 km-re északkeletre) és Szeverne (Avdiivkától 7 km-re nyugatra) környékén, valamint Donyeck város északnyugati peremén, Pjervomajszke, Veszele, Krasznohorivka és Nevelszke közelében. Egy orosz milblogger azt állította, hogy az orosz erők Severne felé támadnak, hogy kelet felé nyomuljanak, Avdiivka felé.

Az orosz csapatok február 5-én és 6-án nem hajtottak végre állítólagos vagy megerősített szárazföldi támadást a Donyecki Terület nyugati részén. Több orosz milblogger azt állította, hogy az ukrán csapatok tartalékosokat helyeznek át Vuhledar területére (Donyeck várostól mintegy 30 km-re délnyugatra) egy ellentámadási kísérlet előkészítése céljából. Egy ukrán tartalékos tiszt február 6-án arról számolt be, hogy a helyzet Vuhledar körül többnyire stabil, és hogy az orosz erők kisebb frontális támadásokat hajtanak végre tűztámogatással, de összességében haboznak megindítani egy nagyszabású támadást. A tartalékos tiszt megjegyezte, hogy a térségben harcoló orosz egységek – a 155. és 40. haditengerészeti gyalogos dandár – nagyrészt megsemmisültek.

Támogató erőfeszítések – déli tengely:

Az orosz hadsereg február 5-én és február 6-án nem ért el megerősített területi nyereséget a déli tengelyen. Natalija Humenyjuk, a déli erők ukrán közös koordinációs sajtóközpontjának vezetője február 6-án kijelentette, hogy az orosz haderő folytatja a légi felderítést és civil csónakokat használ felderítő műveletekre a Dnyeper folyó torkolatában lévő szigeteken, de nem készülnek egy délről indított támadásra, és nem változtattak pozíciót a déli irányban. Szerhij Humenyjuk, a Herszoni Terület tanácsadója azonban kijelentette, hogy az orosz csapatok déli irányban támadásba mehetnek, ami azt jelzi, hogy egyes ukrán tisztviselők kilátásba helyezik egy déli irányú orosz támadás lehetőségét. Humenyjuk azt is kijelentette, hogy az ukrán csapatok két orosz koncentrációs területet és két szabotázs- és felderítő csoportot semmisítettek meg a Kinburn-nyárson, ami arra utal, hogy az ukrán csapatok folytatják a hátsó koncentrációs területek támadását. A február 5-én közzétett videofelvételeken állítólag az orosz alakulatok gyújtóbombákkal támadnak ukrán állásokat a Dnyeper folyó nyugati (jobb) partján. A Zaporizzsjai Területi Katonai Igazgatóság február 5-én kijelentette, hogy az orosz egységek a megszállt vonalak fenntartására és a polgári infrastruktúra bombázására összpontosítanak a frontvonal mentén Zaporizzsjai Területen. Az oroszok február 5-én és február 6-án folytatták a rutinszerű ágyúzást Herszon, Zaporizzsja, Dnyipropetrovszk és Mikolajiv területeken. 2022. október 18. és 2023. január 21. között a Krím északkeleti részén lévő Arabat-nyúlványon az orosz csapatok egy megerősített bázist építettek, amely a geolokációs műholdfelvételeken is látszik.

Az ukrán hadsereg továbbra is korlátozottan próbálkozik a Dnyeper folyón való átkeléssel. A február 5-én közzétett geolokációs harci felvételek azt mutatták, hogy az orosz tüzérség csapást mért egy ukrán szabotázs- és felderítő csoportra a Dnyeper folyó deltájában lévő Kruhle-tó közelében. Az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy az orosz csapatok február 1-jén legyőzték az ukrán felderítő alakulatokat a Kruhle-tó közelében.


Az orosz megszálló hivatalnokok folytatják a Zaporizzsjai Atomerőmű (ZNPP) feletti ellenőrzés megszilárdítására irányuló erőfeszítéseket. Az Ukrán Ellenállási Központ február 6-án arról számolt be, hogy az orosz megszállók Enerhodarban elrabolták a Zaporizzsjai Atomerőmű (ZNPP) azon dolgozóit, akik nem voltak hajlandóak szerződést kötni az orosz állami atomenergetikai vállalattal, a Roszatommal. A jelentés szerint az orosz tisztviselők nem mondják el az elrabolt dolgozók hozzátartozóinak, hogy hol tartják őket fogva. Az ukrán Energoatom nukleáris üzemeltető arról számolt be, hogy a ZNPP dolgozói megtagadták a Kalinyin atomerőműből importált oroszok betanítását, ami arra utal, hogy az erőmű orosz tisztviselői folytatják az orosz alkalmazottak importálására irányuló erőfeszítéseket, hogy átvegyék az irányítást a ZNPP felett.

Az orosz mozgósítás hírei:

Az orosz hagyományos és irreguláris erők egyre nagyobb erőfeszítéseket tehetnek az orosz büntetőtelepekről való toborzás érdekében, mivel a büntetőtelepeken korábban toborzott katonák között magas az áldozatok száma. Az orosz ellenzéki Mediazona február 6-án arról számolt be, hogy a Wagner-csoport 2022 végén második rabtoborzási akciót hajtott végre, és a Szamarai Területen található Szamara 16-os büntetőtelepen az akció csak 340 újoncot eredményezett, míg az első akció több mint 1000 újoncot hozott 2022 nyarán és őszén. A Mediazona megjegyezte, hogy más orosz büntetőtelepeken is hasonló csökkenés tapasztalható a toborzásban. A Mediazona megerősítette az egyik jelentést, amely szerint a 2022-ben toborzott rabok mindössze 20 százaléka volt még életben február 6-án. Egy orosz forrás azt állította, hogy az orosz védelmi minisztérium személyzete február 5-én erőszakkal elszállított 56 foglyot a Kemerovói terület Jurgában található 41-es büntetőtelepéről, ami arra utal, hogy az orosz hatóságok az alacsony mértékű önkéntes beszervezések közepette fokozzák a foglyok kihasználására irányuló kényszerítő intézkedéseket.

Az orosz megszálló hatóságok továbbra is megteremtik a megszállt Ukrajnában a hosszú távú erőgyűjtési tevékenységek feltételeit. Az Ukrán Ellenállás Központ február 6-án jelentette, hogy az orosz hatóságok kadétosztályokat vezetnek be a 10. és 11. osztályosok számára a megszállt Herszoni Terület iskoláiban, ahol a diákok katonai tanulmányokat fognak folytatni. A Központ arról számolt be, hogy az orosz megszálló hatóságok ennek az osztálynak a végzősei számára altiszti rangokat fognak felajánlani, ha később besorozzák őket. Ezek az erőfeszítések továbbra is arra utalnak, hogy a Kreml hosszan tartó háborús erőfeszítésre készül Ukrajnában, amint arról az ISW korábban már beszámolt.


Az orosz hadsereg továbbra is küzd az etnikai feszültségekkel és az irreguláris erők közötti feszültségekkel. Az orosz Nyomozó Bizottság vezetője, Alexander Bastrykin február 5-én azt állította, hogy „igazságtalanság”, hogy a közép-ázsiai és kaukázusi emberek Oroszországba költözhetnek, de nem kötelesek az orosz hadseregben szolgálni, és felszólította Oroszországot, hogy fontolja meg a „honosított állampolgárok”, különösen a Tádzsikisztánból, Üzbegisztánból, Kirgizisztánból és Transzkaukázusból származó személyek ukrajnai háborúban való részvételre való irányításának prioritását. A nagy arányban etnikai kisebbségekkel bíró területekről származó emberek aránytalanul nagy terhet viselnek az ukrajnai orosz háborúban, ahogyan arról az ISW korábban már beszámolt. A tuvai mozgósítottak február 5-én egy videót tettek közzé, amelyben azt állítják, hogy az orosz katonai rendőrség és a Donyecki Népköztársaság (DNK) erői rendszeresen verik őket, és hogy az orosz csapatok nem képezték ki megfelelően a tuvai mozgósítottakat. A Szabad Európa/Rádió Szabadság oroszországi szolgálata február 5-én arról számolt be, hogy a Csuvas Köztársaság hatóságai csak jelentős közfelháborodást követően biztosították a csuvas mozgósított személyzet számára a hazautazáshoz szükséges szállítást a szabadságra. A Baskír Köztársaság vezetője, Radiy Khabirov bejelentette, hogy a Köztársaság átirányította a 2007-ben megkezdett Ar-Rahim mecset építéséből származó forrásokat az orosz háborús erőfeszítésekre.

A megszállt területek hírei:

Az orosz hadsereg fokozza erőfeszítéseit, hogy Oroszországból egészségügyi személyzetet importáljon a donbásszi civil kórházak személyzetének ellátására, ami alátámasztja az ISW azon értékelését, hogy az orosz haderők újabb offenzívára készülnek a nyugati Luhanszki Területen. Az ukrán vezérkar február 5-én arról számolt be, hogy az orosz csapatok orosz egészségügyi személyzetet és sebészeket állomásoztattak a megszállt Pokrovszkban, a Luhanszki Területen lévő egyik tábori kórházban. Az ukrán vezérkar február 5-én kijelentette, hogy a megszállt Horlivkában, a Donyecki Területen lévő kórházak tele vannak orosz katonákkal, mivel az orosz hadsereg továbbra is a helyi kórházakban kezeli sebesültjeit a helyi civilek rovására. Az ukrán vezérkar február 5-én arról is beszámolt, hogy az oroszországi Jakutföldről importált egészségügyi személyzet érkezett a Donyecki Területhez tartozó Szvitlodarszkba, hogy egy civil kórházban személyzetként lássanak el körülbelül 70 sebesült orosz katonát. Az oroszországi Tatárföldön székhellyel rendelkező Business Gazeta médium február 2-án azt állította, hogy az oroszországi Kazanyban található Kazanyi Állami Orvosi Egyetem kifejlesztett egy 18 órás elsősegélynyújtó tanfolyamot, amely megtanítja az önkénteseket arra, hogyan kell felismerni és ellátni a kisebb sérüléseket és kommunikálni a súlyos mentális traumát szenvedett emberekkel, majd ezt követően az önkénteseket Donbásszba küldik. A Business Gazeta azt is állította, hogy 30 frissen kiképzett önkéntest már Donbásszba küldtek, és február 6-án egy újabb adag kiképzett önkéntes indul ugyanoda.

Az orosz tisztviselők és a megszálló hatóságok talán fokozzák az operatív biztonságot, hogy elrejtsék az új orosz alakulatok telepítését Donbásszban. Petro Andrjuscsenko mariupoli polgármesteri tanácsadó február 6-án kijelentette, hogy február 11-én határozatlan időre lekapcsolják a mariupoli internetszolgáltatókat, valószínűleg azért, hogy megakadályozzák, hogy a lakosok a közösségi médiában Mariupolon keresztül orosz katonai mozgásokat posztoljanak.


Az orosz szövetségi szubjektumok és a megszálló hatóságok továbbra is mecenatúraszerű tevékenységet folytatnak a megszállt területek infrastrukturális projektjeinek támogatására. A Donyecki Népköztársaság (DNK) vezetője, Denis Pusilin február 5-én azt állította, hogy találkozott a Donyecki Területen a Tomszki Terület tisztviselőinek küldöttségével, amely után megköszönte a Tomszki Terület küldöttségének, hogy humanitárius segítséget és építőanyagot juttattak Donbásszba, orvosokat küldtek a megszállt területeken lévő kórházak személyzetéhez, és támogatták azokat a donbásszi lakosokat, akiknek el kellett hagyniuk otthonaikat. Puszilin kijelentette, hogy ő és a Tomszki Terület küldöttsége megvitatta a tomszki székhelyű „IIma” vállalat és a donyecki székhelyű Jaszinovatskij gépipari és a Kuzbasszi üzemek közös importhelyettesítő tervének megvalósítási lehetőségeit.

Mihail Razvozsajev, Szevasztopol oroszok által kinevezett kormányzója február 6-án azt állította, hogy az „Orosz Népek Világtanácsa” fiókot hozott létre a megszállt Szevasztopolban, a Krímben. Denisz Pusilin, a DNK vezetője február 5-én bejelentette, hogy orosz és donyecki területi megszálló tisztviselői létrehozták az „Orosz Népek Világtanácsának” alakuló gyűlését, amely az orosz ortodox egyház által vezetett szervezet, és önjelölt feladata az összes „orosz” nép és ember egyesítése, függetlenül lakóhelytől és politikai nézetektől. Pusilin azt állította, hogy „a lelki egység az orosz nép lényege” és az orosz ortodox egyház világnézetének egyik összetevője, amely megfelel „egész Oroszország ösztönzésének” a Donbássz elfoglalására.

Jelentős tevékenység Belaruszban:

Az ISW továbbra is napi szinten beszámol majd a Belaruszban megfigyelt orosz és belarusz katonai tevékenységről, de ezek nem jelentenek olyan indikátorokat, amelyek arra utalnak, hogy az orosz és fehérorosz erők Belaruszból Ukrajna elleni közelgő támadásra készülnek.

Oroszország tovább bővíti katonai befolyását Belaruszban. A belarusz légierő parancsnoka, Andrej Lukjanovics február 5-én kijelentette, hogy Belarusz 2023 áprilisa előtt kap egy század orosz Mi–35-ös harci helikoptert, és hogy Fehéroroszország 2023-ban, egy meg nem határozott jövőbeni időpontban, egy meg nem határozott számú Szu–30SM többcélú vadászgépet tervez vásárolni.

A Kreml médiaapparátusa továbbra is népszerűsíti a Belaruszból kiinduló észak-ukrajnai orosz invázióról szóló információs hadműveletet. A Kreml prominens állami televíziós propagandistája, Vlagyimir Szolovjov február elején közös orosz-belarusz hadgyakorlatokat látogatott meg Belaruszban, és február 5-én a Rosszija 1 televíziós csatornán külön riportot adott ki a közös orosz-belarusz regionális erőcsoportosítás fejlődéséről.

A belarusz védelmi minisztérium február 6-án bejelentette a Belarusz Katonai Akadémia gyorsított katonai készültségi ellenőrzését.

Ennyi harctéri hír jutott mára, de maradjanak még a Zónán, mert érkezik egy második, bár rövid rész is.

Békét Ukrajnának, békét Oroszországnak, békét a világnak!


Oszd meg másokkal is!