Megvan az orosz–ukrán konszenzus első jele. Az egyetlen dolog ugyanis, amiben egyetért az ukrán hadvezetés és az orosz nacionalista-militarista hangadó réteg az, hogy a reguláris orosz hadsereg nem lesz képes egy komoly offenzívára Luhanszkban.
Valaki szólhatna nekik, hogy ez, ami zajlik, már az offenzíva, legalábbis hivatalosan annak minősül.
Prigozsin csillaga meg közben tovább fakul, előkerült egy metodicska, ami szerint most már tilos őt is, a Wagnert is megemlíteni az állami televízió műsoraiban, az írott sajtóban még nem, a TASZSZ ma is írt róluk pár sort – de akkor is, vészesen távolodik a hatalom centrumától, Szurovikinnel együtt, és Kadirov is már csak Groznijból üzenget. Egy dolog segíthet rajtuk: ha összeomlik az offenzíva, akkor ugyanis Putyinnak megint hozzájuk kel fordulnia, a három bogatirhoz, mert más embere már nem marad. Előállt az a helyzet tehát, hogy Prigozsin most tiszta szívből drukkol a minél nagyobb ukrán győzelemért.
De lássuk inkább a konkrét híreket, melyeket ma is az ISW napi jelentése alapján állítottam össze.
Az ukrán katonai vezetők és az orosz háborúpárti nacionalista hangadók egyaránt kétlik, hogy Oroszország képes lenne egy átfogó, nagyszabású offenzívát indítani a Donyecki Területen az Orosz Fegyveres Erők jelenlegi állapotában. Az ukrán katonai főhadviselés (GUR) képviselője, Andrij Csernyak kijelentette, hogy Oroszország nem rendelkezik a szükséges erőforrásokkal ahhoz, hogy február 24-én, a 2022-es orosz invázió évfordulóján nagyszabású offenzívát indítson. 2022-ben Csernyak megjegyezte, hogy az oroszok arra készülnek, hogy a következő hetekben fokozzák támadásaikat Kelet-Ukrajnában, és jelenleg az ukrán védelem gyenge pontjait keresik. Az ISW korábban úgy értékelte, hogy az orosz csapatok visszaszerezték a kezdeményezést a Szvatove-Kreminna vonalon, de az offenzíva még nem érte el a teljes tempót. Az ukrán Keleti Csoportosulás Erők szóvivője, Szerhij Cserevaty ezredes szintén megjegyezte, hogy az orosz vezetés elrendelte Luhanszk és Donyeck megyék közigazgatási határainak elérését, és azt mondta, hogy az őrlődő orosz hadműveletek Bakhmutban „szimbólumai annak, hogy Oroszország nem képes gyors és erőteljes támadó hadműveleteket végrehajtani.”
Az orosz milbloggerek továbbra is demoralizáltnak tűnnek a Kreml kilátásait illetően egy nagyobb offenzíva végrehajtására. Alekszandr Hodakovszkij, a Donyecki Népköztársaság (DNK) parancsnoka megkérdőjelezte, hogy az orosz hadsereg miért pazarolja korlátozott erőforrásait kis léptékű, daráló jellegű előrenyomulásokra ahelyett, hogy harci erőt halmozna fel a nagyobb léptékű offenzívák megindításához. Egy másik milblogger megerősítette Hodakovszkij aggodalmát, azzal vádolva az orosz elnöki adminisztráció tisztviselőit, hogy teljesíthetetlen elvárásokat támasztanak az orosz offenzívákkal szemben.
Az orosz erők jelentett kulminációja és taktikai kudarcai a Donyecki Területen található Vuhledar környékén valószínűleg tovább gyengítették az orosz ultranacionalista közösség hitét abban, hogy az orosz hadsereg képes egy döntő támadó hadművelet megindítására. Egy prominens Kreml-közeli milblogger azt állította, hogy az orosz csapatok nem tudtak gyorsan előrenyomulni a Vuhledar elfoglalására irányuló offenzívájuk első napjaiban, és hogy az orosz egységek január végére elvesztették a kezdeményezést, mivel az ukrán alakulatok gyorsan átcsoportosították a tartalékokat a területre. A milblogger úgy értékelte, hogy a Vuhledar elfoglalására irányuló orosz offenzíva valószínűleg a Vuhledar térségében lévő orosz gépesített alakulat rendezetlen oszlopát megsemmisítő ukrán csapatokat bemutató, virálisan terjedő felvételek hatására tetőzött. Orosz milbloggerek megragadták a lehetőséget, hogy bírálják az orosz katonai vezetést, amiért ugyanazokat a hibákat ismételgeti, amelyek az orosz hadsereget az ukrajnai háború során végig sújtották, az egyik prominens milblogger pedig azzal érvelt, hogy az ilyen incidensek azt mutatják, hogy az orosz hadsereg képtelen offenzívát folytatni a teljes donyecki fronton.
A Bakhmut térségében történt korlátozott, de jelentős orosz előrenyomulás és a máshol Ukrajnában történt érdemi előrenyomulás hiánya közötti eltérés alátámaszthatja a milbloggerek és az ukránok azon észrevételeit, hogy az orosz hadsereg képtelen gyors előrenyomulást biztosítani a hagyományos gépesített manőverező hadviseléssel. Az orosz katonai parancsnokság a legelitebb egységeit kisebb alakzatokban, városi beszivárgási taktikát alkalmazva telepíti a Bakhmut térségébe, az ISW által a térségben megfigyelt orosz taktikáról készült korlátozott felvételek szerint. Úgy tűnik, hogy ezek a taktikák jelentős taktikai orosz előrenyomulást eredményeznek Bakhmut térségében, ami operatív előnyökhöz vezethet, ha az ukrán erők úgy döntenek, hogy kivonulnak Bakhmutból. A Donyecki Terület más részein és a Szvatove-Kreminna vonal mentén végrehajtott orosz támadó hadműveletek eddig marginális előretöréseket eredményeztek, amelyeknek nincs hadműveleti jelentőségük. Az ISW korlátozott számú felvételeket figyelt meg az orosz taktikáról a bakhmuti erőfeszítésektől elkülönült területeken, amelyek arra utalnak, hogy az orosz csapatok hagyományosabb mechanizált manőverező hadviselési taktikát alkalmaznak, rendszeres, nem elit, motorizált lövész, haditengerészeti gyalogsági és harckocsizó elemekkel. Az eddig megfigyelt alakulatokat a háború korábbi szakaszaiban harcképtelenné tették, és nagy valószínűséggel mozgósított személyzettel állították helyre őket. Úgy tűnik, hogy az orosz hadsereg képtelen volt felkészíteni mozgósított állományát arra, hogy a behívásuk óta eltelt rövid idő alatt hatékony gépesített támadó műveleteket hajtson végre, ahogy azt az ISW előre jelezte. A megfelelő járművek, lőszerek és egyéb hadianyagok hiánya valószínűleg hozzájárul az orosz gépesített manőver taktikák eddigi eredménytelenségéhez. Az orosz hadsereg valószínűleg nem lesz képes arra, hogy a bakhmuti területről a tágabb hadszíntérre is kiterjessze a módszerét, mivel a Bakhmutban alkalmazott taktika inkább sűrű városi környezetre alkalmas, és mivel az orosz haderőnek nincs annyi elit alakulata, amennyi egy nagyobb kelet-ukrajnai offenzíva hasonló módon történő végrehajtásához szükséges lenne. Az ISW értékelése a jövőbeli orosz gépesített támadó műveletek kilátásaival kapcsolatban alacsony bizalommal fogalmazódik meg, mivel a rendelkezésre álló felvételek korlátozottak, amelyek az orosz katonai taktikát a teljes frontvonalon ábrázolják.
A Wagner-csoport finanszírozója, Jevgenyij Prigozsin megpróbálja megmenteni csökkenő befolyását Oroszországban, mivel a Kreml továbbra is háttérbe szorítja őt és zsoldosait. Prigozsin február 10-én egy prominens Kreml-közeli milbloggernek, Szemjon Pegovnak (Wargonzo álnéven ismert) adott interjúban próbálta javítani a Wagner zsoldosainak hanyatló hírnevét. Prigozsin egy sor kérdésre válaszolt a Wagnerrel kapcsolatos ellentmondásokkal kapcsolatban, mint például a toborzott elítéltek magas veszteségei és eredménytelensége, a dezertőrök kivégzése, a toborzott erők ágyútöltelékként való kezelése, Prigozsin kemény kritikája az orosz védelmi minisztériummal szemben és feltételezett politikai törekvései, valamint a Wagner zsoldosok, akik „a Harmadik Birodalom jelképeit” viselik, annak ellenére, hogy Ukrajna „denazifikálásáért” harcolnak. Prigozhin megerősítette, hogy a Wagner leállította a börtönökben történő toborzást, mivel lejárt az ilyen toborzást engedélyező megállapodás egy meg nem nevezett ügynökséggel – valószínűleg az orosz védelmi minisztériummal. Prigozhin tagadta, hogy valaha is kritizálta volna az orosz hagyományos hadsereget, és pontatlanul úgy mutatta be kritikáit, mint amelyek hasonlóak az orosz milbloggerek általánosan kifejezett frusztrációihoz az orosz katonai parancsnokság és az orosz egységek közötti rossz kommunikációval, valamint a széles körben kritizált professzionalizációs törekvésekkel kapcsolatban. Prigozsin azt is tagadta, hogy politikai ambíciói lennének, és megtámadta régi ellenségét, Szentpétervár kormányzóját, Alekszandr Beglovot.
A Kreml továbbra is próbálja elhomályosítani Prigozsin csillagát azzal, hogy megfosztja őt a börtönökben való toborzás jogától, és célba veszi befolyását az információs térben. A Wargonzo-interjún kívül egy Wagnerhez kötődő milblogger megszerezte azt a dokumentumot, amely az ukrajnai háborúról való tudósítás szabályait vázolja fel, kifejezett követelményekkel arra vonatkozóan, hogy a médiában ne említsék Wagnert és Prigozsint. A dokumentum arra is felszólítja a média képviselőit és a milbloggereket, hogy tartózkodjanak az ukrajnai orosz erők közös csoportosításának parancsnokhelyettesének, Szergej Szurovikin hadseregtábornoknak a dicséretétől, aki állítólag Wagnerrel áll kapcsolatban. A milblogger megjegyezte, hogy nem biztos a dokumentum hitelességében, de az orosz védelmi minisztérium és a Kreml már korábban is tudatosan kerülte Wagner és Prigozsin megemlítését, ahogy azt az ISW korábban már megfigyelte.
Prigozsin valószínűleg azzal próbálta elterelni a figyelmet az ellentmondásairól, hogy aláhúzta a Kreml irreális céljait az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Prigozsin azt jósolta, hogy az orosz csapatoknak akár két évbe is beletelik, hogy elérjék a Donyecki Terület közigazgatási határait, és három évbe, hogy keletről a Dnyeper folyóig nyomuljanak előre. Prigozsin hozzátette, hogy az orosz társadalomnak drasztikusan militarizálódnia kellene ahhoz, hogy a Kreml elérje a La Manche-csatornát, valószínűleg vagy Oroszország NATO-rombolásra irányuló céljait túldimenzionálva, vagy a hidegháború korabeli szovjet haditervekre utalva, amelyek célja egy gyors villámháború lefolytatása volt a La Manche-csatorna partjaiig. Prigozsin valószínűleg azért próbált hozzájárulni az orosz információs térben jelenleg tapasztalható aggodalomhoz, hogy az orosz katonai vezetés képes-e fenntartani egy nagyobb offenzívát a Donyecki Területen, hogy helyreállítsa a hírnevét az orosz védelmi minisztériuméhoz képest. Maga a Wargonzo-interjú valószínűleg a Kreml csapdája volt Prigozhin számára, amelynek célja az volt, hogy felhívja a nyilvánosság figyelmét a Wagner-ellentmondásokra. Prigozsin valószínűleg úgy tekintett erre az interjúra, mint egy lehetőségre, hogy növelje a hírnevét, de ehelyett végig védekezésre kényszerült.
Prigozsin kritikája a Kreml katonai kampányával kapcsolatban hasonlít a korábbi orosz harcos, Igor Girkin retorikai megközelítéséhez. Girkin korábban azzal segítette a Kremlt, hogy 2014-ben fegyveres proxy-alakulatokat vezetett a Krímben és Donbászban, amíg a Kreml meg nem fosztotta őt minden befolyásától Szlovjanszk 2014. júliusi feladását követően. Girkin a Kreml és az orosz katonai vezetés elkeseredett bírálójává vált, miközben igyekezett rehabilitálni hírnevét szélsőséges orosz nacionalista körökben. Prigozsin jellegtelenül nihilista előrejelzése az orosz offenzíva kilátásaival kapcsolatban szorosan tükrözi Girkin előrejelzéseit, és lehetséges, hogy Prigozsin is keserű fanatikussá válik, aki elveszíti a képességét, hogy párhuzamos hadseregét politikai befolyás megszerzésére használja fel. Másrészt, ha a jelenlegi orosz offenzíva gyorsan megtorpan, a hagyományos orosz hadsereg csillaga ismét elhalványulhat, ami esetleg újra utat nyithat Prigozsin számára a fontosság és a lehetőségek visszaszerzéséhez.
Az orosz hadsereg február 10-11-én éjjel légi, rakéta-, légi és tengeri dróncsapásokkal vette célba Dél-Ukrajnát. Ukrán tisztviselők arról számoltak be, hogy az ukrán légierő 24 orosz UAV-ből 20-at és egy H-101-es rakétát tartóztatott fel az éjszaka folyamán. Az orosz haderő elsősorban Zaporizzsja, Mikolajiv, Dnyipro, Krivij Rih és Hmelnyickij városok energetikai infrastruktúráját vette célba. A geolokációs felvételek azt mutatják, hogy az oroszok egy haditengerészeti drónt használtak a Zatoka közúti és vasúti hídra az Odesszai területen (28 km-re délre Odessza városától a Fekete-tenger partján), ami az első megfigyelt eset, amikor az oroszok pilóta nélküli haditengerészeti drónokat vetettek be. A felvételek alapján a híd súlyos károkat szenvedhetett, de a kár valódi mértéke jelenleg nem ismert. Az orosz hadsereg légicsapásokat hajtott végre a Kígyósziget ellen is, és Natalja Humenyjuk, a Déli Erők Ukrán Közös Koordinációs Sajtóközpontjának vezetője azt sugallta, hogy az oroszok azért hajtották végre ezeket a csapásokat, hogy demonstrálják, nem feledkeztek meg a dél-ukrajnai offenzív akciókról. Az ISW továbbra is úgy értékeli, hogy az orosz hadsereg jelenleg nem képes teljes körű offenzívával fenyegetni Dél-Ukrajnát. Az Ukrán Műveleti Parancsnokság Dél kijelentette, hogy az orosz erők pánikot próbálnak kelteni a Moldovával határos területeken.
A legfontosabb hírek röviden:
-
-
- Az ukrán katonai vezetők és az orosz háborúpárti nacionalista hangadók kétlik, hogy Oroszország képes lenne egy átfogó, nagyszabású offenzívát indítani a Donyecki Területen az Orosz Fegyveres Erők jelenlegi állapotában.
- Az orosz csapatok jelentett kulminációja és taktikai kudarcai a Donyecki Területen található Vuhledar környékén valószínűleg tovább gyengítették az orosz ultranacionalista közösség hitét abban, hogy az orosz csapatok képesek döntő katonai erőfeszítéseket indítani.
- A Bakhmut térségében történt korlátozott, de jelentős orosz előrenyomulás és a máshol Ukrajnában történt érdemi előrenyomulás hiánya közötti eltérés alátámaszthatja a milbloggerek és az ukránok azon észrevételeit, hogy az orosz hadsereg nem képes gyors előrenyomulást biztosítani a hagyományos gépesített manőverező hadviseléssel.
- A Wagner-csoport finanszírozója, Jevgenyij Prigozsin megpróbálja megmenteni csökkenő befolyását Oroszországban, mivel a Kreml továbbra is háttérbe szorítja őt és zsoldosait.
- Az orosz hadsereg február 10-ről 11-re virradó éjszaka légi, rakéta-, légi és tengeri dróncsapásokkal vette célba Dél-Ukrajnát.
- Az orosz csapatok folytatták a támadó hadműveleteket Szvatove és Kreminna közelében.
- Az orosz haderő számára továbbra is prioritást élveznek a Donyecki Területen végrehajtott támadó műveletek.
- Az orosz megszálló hatóságok valószínűleg lecsapolják a megszállt Zaporizzsjai területtől északra lévő Kakhovka víztározót.
- Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport finanszírozója megerősítette, hogy a Wagner-csoport leállította a toborzást az orosz börtönökben a Wagner-csoport és az orosz védelmi minisztérium közötti megállapodás lejárta miatt.
-
Orosz fő erőfeszítések – Kelet-Ukrajna
Orosz alárendelt főerő # – Luhanszki terület (orosz célkitűzés: a Luhanszki Terület fennmaradó részének elfoglalása és az offenzív műveletek folytatása a keleti Harkivi Területen és az északi Donyecki Területen):
Az ISW továbbra is úgy értékeli, hogy a jelenlegi legvalószínűbb orosz hadműveleti irány (MLCOA) egy közelgő támadó erőfeszítés a Luhanszki Területen, és ezért kiigazította a napi kampányértékelések szerkezetét. A továbbiakban a kelet-harkivi és a nyugati luhanszki területet nem fogjuk az ukrán ellentámadások részeként figyelembe venni, és ezt a területet a kelet-ukrajnai orosz fő erőfeszítés alárendelt részeként fogjuk értékelni. A Luhanszki Területnek az orosz fő erőfeszítések részeként történő értékelése nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a jövőben itt vagy a hadszíntéren bárhol máshol folytatódjanak az ukrán ellentámadások. Az ISW az ukrán ellentámadási erőfeszítésekről azok bekövetkeztekor jelentést fog tenni.
Az orosz egységek a jelentések szerint folytatták a Szvatovétól északnyugatra folytatott támadó hadműveleteket az orosz előrenyomulásról szóló ellentmondásos állítások közepette február 11-én. Egy orosz milblogger azt állította, hogy Hrianykivka ( Szvatovétól 53 km-re északnyugatra) közelében folynak a harcok, és hogy az orosz erők ellenőrzésük alá vonták Dvoricsnát (Szvatovétól 55 km-re északnyugatra). Az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy az orosz erők február 10-én teljesen elfoglalták Dvoricsnét (Szvatovétól 53 km-re északnyugatra), és lehetséges, hogy ez a milblogger összekeverte a két települést. Egy másik neves milblogger szerint korai lenne értékelni, hogy az orosz erők elfoglalták-e Dvoricsnét, mivel az feltűnően messze van az orosz állásoktól, de egy másik milblogger megjegyezte, hogy ez a milblogger valószínűleg összetévesztette Dvoricsnét Dvoricsnával. Az ISW nem figyelt meg vizuális megerősítést arról, hogy az orosz erők Dvoricsnében lennének, sem arról, hogy az orosz erők bármilyen előretörést hajtottak volna végre Dvoricsnához közel. Egy orosz milblogger azt is állította, hogy az orosz erők sikertelen támadást hajtottak végre Sztelmahivka felé (Szvatovától 15 km-re nyugatra).
Az orosz hadsereg február 11-én folytatta a Kreminna térségében a támadó hadműveleteket. Az ukrán vezérkar jelentette, hogy az ukrán erők visszaverték az orosz támadásokat Kreminna, Sepilove (Kreminnától 8 km-re délre) és Bilohorivka (Kreminnától 12 km-re délre) közelében. Az ukrán vezérkar arról is beszámolt, hogy az orosz egységek megerősítik erőik csoportosítását Kreminna térségében. A február 10-én közzétett felvételekről azt állítják, hogy a 98. légideszant gárdahadosztály orosz elemeit mutatják Kreminna térségében. A február 10-én közzétett geolokációs felvételek szerint az orosz csapatok valószínűleg marginális előretörést értek el Sepilovétól nyugatra. Egy orosz milblogger azt állította, hogy az orosz erők támadást hajtottak végre Dibrovából (Kreminnától 5 km-re délnyugatra) Zaricsnye (Kreminnától 17 km-re nyugatra) irányába.
Orosz alárendelt főerő #2 – Donyecki terület:
Az orosz hadsereg továbbra is prioritásként kezeli a Donyecki Területen folytatott támadó műveleteket. Valerij Zaluzsnij ukrán főparancsnok tábornok február 11-én közölte Mark Milley amerikai vezérkari főnökkel, az amerikai vezérkari főnök elnökével, hogy az orosz alakulatok naponta akár 50 támadást is végrehajtanak Donyeck város irányába, és folyamatos támadásokat hajtanak végre Bakhmut környékén. Zaluzsnij kijelentette, hogy Vuhledar és Marinka környékén továbbra is heves harcok folynak, és hogy az ukrán egységeknek sikerült visszaszerezniük korábban elvesztett állásaikat a Donyecki Területen. Zaluzsnij hozzátette, hogy a frontvonal ezen területein a hatékony tüzérség a harctéri siker kulcsa, és megjegyezte, hogy ehhez fegyverekre és lőszerre egyaránt szükség van.
Az orosz hadsereg február 11-én folytatta a támadó hadműveleteket Bakhmut környékén. Az ukrán Keleti Erőcsoportosulás szóvivője, Szerhij Cserevaty ezredes kijelentette, hogy az elmúlt 24 órában 39 harci összecsapás volt az orosz és ukrán egységek között Bakhmut térségében. Az ukrán vezérkar jelentette, hogy az ukrán csapatok visszaverték az orosz támadásokat Bakhmut, Kraszna Hora (6 km-re északra Bakhmuttól) és Ivanivszke (6 km-re nyugatra Bakhmut-tól) közelében. A február 11-én közzétett geolokációs felvételeken orosz erők járkálnak szabadon Kraszna Hora keleti részén, és valószínűleg arra utal, hogy az ukrán egységek kivonultak a településről. Orosz milbloggerek azt állították, hogy az oroszok bekerítették az ukrán csapatokat Kraszna Horában, és hogy a Wagner-csoport harcosai jelenleg állásokat tartanak Paraszkoviivka délkeleti részén (Bakhmuttól 7 km-re északra). Egy orosz milblogger azt is állította, hogy a Wagner-csoport elemei támadásokat hajtottak végre Fedorivka irányában (18 km-re északra Bakhmuttól). A február 11-én közzétett geolokációs felvételek azt mutatják, hogy a Wagner-csoport harcosai valószínűleg marginális előretörést értek el Bakhmut északkeleti külterületén. Egy orosz milblogger azt állította, hogy az orosz csapatok támadásokat hajtottak végre Bakhmut keleti külterületén. A február 11-én közzétett geolokációs felvételeken egy lerombolt híd látható a Sziverszkij Donyec-csatorna felett a T0504-es országút mentén, Ivanivszkétől nyugatra, és egy orosz forrás azt állította, hogy az ukrán egységek azért rombolták le a hidat, hogy megteremtsék a feltételeket a Bakhmutból való kivonuláshoz. Az ukrán alakulatok valószínűleg nem rombolták le a hidat, és valószínűleg fenn kívánják tartani a kritikus földi kommunikációs vonalakat (GLOC) Bakhmutba, miközben folytatják a város védelmét. A Donyecki Népköztársaság (DNK) Népi Milícia azt állította, hogy a DNK 132. brigádja az 1. hadtest nem részletezett előrenyomulást hajtott végre Toreck irányába (Bakhmuttól 23 km-re délnyugatra).
Az orosz csapatok nagy valószínűséggel nem indítanak összehangolt erőfeszítést Sziverszk elfoglalására az elkövetkező hetekben, ellentétben az orosz milbloggerek korábbi állításaival. Jelentős orosz milbloggerek nemrégiben a Wagner-csoport Szoledartól északra (20 km-re délre Sziverszktől) történő előrenyomulására és a Luhanszki Területen fekvő Bilohorivka (13 km-re északkeletre Sziversztől) elfoglalásáról szóló orosz állításokra reagálva azt sugallták, hogy az orosz alakulatok kiegészítő erőfeszítést indítanak Sziverszk bekerítésére. Az ISW értékelése szerint az orosz hadseregnek sokkal összehangoltabb erőfeszítést kell indítania Sziverszk irányába észak, kelet és dél felől ahhoz, hogy a településre nyomuljon. Az ISW megfigyelte, hogy a Wagner-csoport támadó műveletei Szoledartól északra a korábbi napokban csökkentek, ami arra utal, hogy ezek a műveletek a Bakhmut bekerítésére irányuló általános orosz erőfeszítések szolgálatában álltak, és nem Sziverszk felé irányultak. Az orosz milbloggerek szintén nem említik a Sziverszk elfoglalására irányuló orosz offenzívát, mióta a Bilohorivka elfoglalására vonatkozó orosz állítások hamisnak bizonyultak.
Az orosz hadsereg február 11-én folytatta a Donyeck város nyugati peremén zajló offenzív hadműveleteket. Az ukrán vezérkar arról számolt be, hogy az ukrán csapatok visszaverték az orosz támadásokat Paraszkovijivka közelében (36 km-re délnyugatra Avdiivkától). Egy orosz milblogger azt állította, hogy az orosz egységek támadásokat hajtottak végre Krasznohorivka (21 km-re délnyugatra Avdiivkától) és maga Avdiivka közelében.
Az orosz hadsereg a jelentések szerint február 11-én folytatta a támadó hadműveleteket a nyugati Donyecki Területen. Egy orosz milblogger azt állította, hogy heves harcok folynak Vuhledartól délre és délkeletre (Donyeck várostól 30 km-re délnyugatra) fekvő dácsák térségében. A február 11-én közzétett geolokációs felvételeken egy Vuhledar közelében végrehajtott orosz termobarikus tüzérségi csapás utóhatásai láthatók. A termobarikus tüzérségi rendszerek katonai körzetszintű eszközök, ami arra utalhat, hogy az orosz haderő a Vuhledar körüli műveleteket helyezi előtérbe. Egy orosz milblogger azt is állította, hogy az orosz csapatok szárazföldi támadást hajtottak végre Precsisztivka felé (Donyeck várostól 35 km-re délnyugatra).
Támogató erőfeszítések – déli tengely (orosz célkitűzés: A frontvonalbeli állások fenntartása és a hátsó területek biztosítása az ukrán csapásokkal szemben):
Az orosz hadsereg február 11-én nem hajtott végre megerősített szárazföldi támadást Dél-Ukrajnában. Vlagyimir Rogov, a Zaporizzsjai Terület megszálló tisztviselője azt állította, hogy az ukrán csapatok fokozták szabotázs- és felderítő műveleteiket a Zaporizzsjai Terület frontvonalán. Rogov továbbá folyamatos aggodalmát fejezte ki, hogy az ukrán hadsereg egy lehetséges jövőbeli ellentámadásra készül.
Az orosz alakulatok valószínűleg lecsapolják a megszállt Zaporizzsjai területtől északra lévő Kakhovka víztározót. Az NPR arról számolt be, hogy az orosz erők szándékosan kinyitották a Kakhovka víztározó zsilipkapuit, közvetlenül azután, hogy november 11-én a nyugati (jobb parti) Herszoni Területről való kivonulás során felrobbantották a gát hídját. Az NPR megjegyezte, hogy a Kakhovka víztározó vízszintje a 2022. december 1-jei 16,1 méterről február 6-ra 14,1 méterre csökkent. A Zaporizzsjai Területi Katonai Igazgatóság arról számolt be, hogy a Kakhovka víztározó vízszintje ellenőrizhetetlenül csökken, és veszélyezteti a Zaporizzsjai Atomerőmű (ZNPP) biztonságát, hogy a reaktorok hűtőrendszerei számára vizet tudjon meríteni a tározóból, ha a vízszint 13 alá süllyed. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója, Rafael Grossi megerősítette ezt a kijelentést, és megjegyezte, hogy a jelenlegi vízszint nem jelent veszélyt a ZNPP-re, de veszélyeztetheti a ZNPP biztonságát, ha a vízszint tovább csökken.
Ukrán tisztségviselők arról számoltak be, hogy az orosz hadsereg továbbra is növeli a létszámot a keleti (bal parti) Herszoni Területen. Szerhij Hlan, a Herszoni Terület katonai közigazgatási tanácsadója kijelentette, hogy az orosz haderő továbbra is embereket vonultat fel a rendfenntartó tevékenységek támogatására, és nem készül támadásra. Az ISW továbbra is úgy értékeli, hogy a dél-ukrajnai orosz alakulatok, különösen a kelet-parti Herszoni Területen, nem rendelkeznek a szükséges erőkoncentrációval egy teljes körű offenzíva megkísérléséhez.
Az orosz mozgósítás hírei:
A Wagner-csoport finanszírozója, Jevgenyij Prigozsin február 11-én megerősítette, hogy a Wagner-csoport leállította a toborzást az orosz börtönökben, mivel lejárt a Wagner és valószínűleg az orosz védelmi minisztérium közötti megállapodás. Prigozsin kijelentette, hogy a hatáskörén kívüli, meg nem határozott katonai alakulatok – valószínűleg Oroszország hagyományos fegyveres erőire utalva – folytatják az elítéltek toborzását. Egy Wagner-csoporthoz kapcsolódó orosz milblogger azt is állította, hogy az orosz védelmi minisztérium fokozza az orosz börtönökben végzett toborzási erőfeszítéseit. Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma február 11-én úgy értékelte, hogy az orosz védelmi minisztérium és a Wagner-csoport közötti növekvő konfliktus valószínűleg a fő tényező volt a Wagner-csoport és a védelmi minisztérium közötti, a börtönökben történő toborzásra vonatkozó megállapodás felbontásában. Prigozsin befolyása és vonzereje valószínűleg tovább fog csökkenni, ahogy az orosz védelmi minisztérium folytatja a Wagner-csoport erőinek harctéri hatékonyságát aláásó intézkedéseket, amint arról az ISW korábban már beszámolt.
Az orosz irreguláris erők közötti feszültségek fokozódnak, mivel az orosz katonai parancsnokság megpróbálja integrálni a mozgósított katonákat a Donyecki Népköztársaság (DNK) egységeibe, amelyek 2014 óta félig függetlenül működnek. A tatárföldi mozgósított katonák rokonai felhívást tettek közzé Tatárföld kormányzójához, amelyben azt állítják, hogy az orosz katonai parancsnokság vissza akarja küldeni a rokonaik egységét a harcba, annak ellenére, hogy a DNK parancsnokai rosszul bánnak a mozgósított katonákkal és ágyútöltelékként használják őket. Az orosz védelmi minisztérium február 8-án a személyi állomány saját panaszai nyomán helyezte át az egységet a frontvonalból. A Kalinyingrádi Terület mobilizált katonái panaszt tettek a Kalinyingrádi terület kormányzójánál, hogy a DNK parancsnokai megpróbálták őket előzetes felkészülés nélkül szárazföldi támadásra küldeni. Vlagyiszlav Hovalig tuvai köztársasági vezető február 8-án kijelentette, hogy az orosz védelmi minisztérium beleegyezett a frontvonalból mozgósított tuvai katonák egy csoportjának áthelyezésébe, miután ők is panaszkodtak, hogy a DNK katonái bántották őket és lőttek rájuk – jelentette az ISW február 6-án.
Az orosz hatóságok február 10-én büntetőeljárást indítottak egy omszki lakos ellen a vagyon szándékos megrongálásáról szóló törvények alapján egy Omszk város katonai toborzóközpontja ellen elkövetett sikertelen gyújtogatás miatt. Az orosz hatóságok jellemzően terrorizmus vádját vetik fel hasonló cselekményekért. Egy orosz aktivista csoport február 10-én azt állította, hogy az orosz hatóságok egy kazanyi lakost felvettek az orosz Szövetségi Megfigyelőszolgálat (Rosfinmonitoring) „terroristák és szélsőségesek” nyilvántartásába, miután december 19-én őrizetbe vették azzal a váddal, hogy terrortámadást tervezett egy katonai nyilvántartási és sorozási iroda ellen Sztavropolban.
A megszállt területek hírei:
Marat Husznullin orosz miniszterelnök-helyettes február 11-én a megszállt Ukrajna társadalmi-gazdasági fejlődéséről tárgyalt a Herszoni és a Zaporizzsjai Terület megszálló hatóságaival. Vlagyimir Szaldo, a Herszon Terület megszállási adminisztrációjának vezetője és Jevgenyij Balickij, a Zaporizzsjai Terület megszállási adminisztrációjának vezetője azt állította, hogy a megszálló hatóságok az infrastruktúra és az ipari vállalkozások intenzív építésére és a Herszoni Terület agrár-ipari komplexumának újjáélesztésére tervezik összpontosítani a figyelmüket. Szaldo ragaszkodott ahhoz, hogy a Herszoni Területet elhagyó földtulajdonosoknak egy meg nem határozott időpontig vissza kell térniük és dolgozniuk, különben a megszálló hatóságok újraosztják földjeiket.
Szerhij Hajdaj, a Luhanszki Terület vezetője február 11-én azt állította, hogy ukrán partizánok megsemmisítettek egy automatizált vasúti ellenőrző állomást a Luhanszki Területen található Scsasztia közelében, a Scsasztia és Sztarobilszk közötti vasúti összeköttetés egy szakaszán. Ez a támadás akadályozhatja az orosz hadsereg képességét az erők, felszerelések és utánpótlás szállítására az oroszok által megszállt Luhanszki Terület hátországában.
Egyébként a helyi vendégszeretetre és közbiztonságra mi sem jellemzőbb annál, hogy az orosz főügyészség szerződést írt alá négy terepjáró beszerzéséről és megfelelő felszereléséről a Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon régiók megszállt területein dolgozó alkalmazottai számára. Az állami közbeszerzési honlapon közzétett információk szerint 17,8 millió rubelt különítettek el erre a célra.
A szerződés feltételei szerint az UAZ–3163 Patriot terepjárókat „az utasok biztonsága érdekében” a negyedik védelmi osztályú, többek között golyóálló ablakokkal kell felszerelni. A második védelmi osztályú páncélzat felszerelése az üzemanyagtartályra külön előírás.
A kivitelező az OOO IMYA-Avto. Ez egy moszkvai vállalat, amely különleges autók felszerelésére szakosodott.
November elején Igor Krasznov orosz főügyész aláírta az ügyészségek felállítására vonatkozó utasításokat Ukrajna négy régiójában, amelyek elcsatolását Oroszország szeptemberben jelentette be. E dokumentumok szerint ügyészségeket hoznak létre a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságban, valamint a Zaporizzsjai és a Herszon régióban.
Jelentős tevékenység Belaruszban:
Semmi jelentőset nem jelentettek.
Ennyi harctári hír jutott mára, de maradjanak még a Zónán, mert rövidesen érkezik az összefoglaló második része is.
Békét Ukrajnának, békét Oroszországnak, békét a világnak!