Lévén hétvége, ma és holnap nem szolgálhatok a hét közben megszokott CTP-jelentéssel, ők most pihennek, de az Iran International továbbra is zavartalanul működik, így híreink lesznek. Sőt, annyira vannak, hogy míg a múltkor Irán haldokló gazdaságának sikerült teljes írást szentelni, most minden hír a nem sokkal jobb helyzetben lévő iráni diplomáciáról fog szólni.
Mitől volna jó helyzetben az iráni külpolitika? Az a keményvonalas magatartás, amit a Raisi-kormány ráerőltetett, és aminek köszönhetően Irán majdnem minden szomszédjának joggal kell tartania egy támadástól Teherán részéről, bármikor és bármilyen alapon, nem teszi szívesen látott vendéggé az ajatollahok követeit a nemzetközi tárgyalásokon – Münchenbe már nem is hívták meg őket, Raisit Pekingbe nemrég még igen, de már nagyon kedvesek a kínaiak sem voltak a vendégekkel.
Kezdjük azzal, hogy Azerbajdzsán nem kicsit haragszik Iránra, a követségét ért támadás miatt. Baku szerint egyes iráni szervezetek állnak az akció mögött.
Az Azerbajdzsáni Köztársaság elnöke szerint az iráni kormánnyal kapcsolatban álló szervezetek voltak érintettek az ország teheráni nagykövetsége elleni múlt havi fegyveres támadásban.
Ilham Alijev szombaton a müncheni biztonsági konferencia alkalmával újságíróknak nyilatkozva azt mondta, hogy „az Iránnal való kapcsolatok normalizálása az átlátható nyomozástól függ, amely (a támadás) elkövetőit bíróság elé állítja”. (Igen: még Alijevet is meghívták!)
Az Azerbajdzsáni Köztársaság nagykövetsége ellen január 27-én egy iráni állampolgár által elkövetett fegyveres támadásban megölték a követség biztonsági főnökét, a biztonsági személyzet két másik tagja pedig megsebesült.
Egy nappal később Baku evakuálta diplomáciai személyzetét és családtagjaikat az országból, majd felfüggesztette teheráni nagykövetségének tevékenységét. A két ország közötti kapcsolatok azonban nem szakadtak meg, és Irán bakui nagykövetsége továbbra is működik.
Ilham Alijev első bírálatában azt mondta, hogy az, hogy a rendőrség nem cselekedett gyorsan a fegyveres megállítása érdekében, valamint az, hogy az állami televízió közvetlenül a letartóztatása után interjút készített a támadóval, azt mutatja, hogy „az iráni rezsim egyes szervezetei küldték”.
Az iszlám köztársaság azt mondja, hogy letartóztatta a támadót, de elkerüli, hogy „kapkodjon” az ügyben.
Teherán azt állítja, hogy a fegyveresnek a jelek szerint személyes és nem politikai indítéka volt, de az Azerbajdzsáni Köztársaság ragaszkodik ahhoz, hogy elegendő bizonyíték van arra, hogy a támadást terrorcselekménynek tekintsék.
Az iráni emigráció természetesen az egész világon tüntet Raisi és Khamenei uralma ellen, ami nem esik jól nekik és híveiknek. A volt iráni külügyminiszter-helyettes nyilaktozata szerint a rendszerellenes tüntetések „sokba fognak még kerülni”.
Irán volt külügyminiszter-helyettese arra figyelmeztette a kormánytisztviselőket, hogy ne engedjék meg, hogy külföldön az iszlám köztársaság elleni tüntetéseket tartsanak.
Abbasz Araqchi, aki jelenleg a Külkapcsolatok Stratégiai Tanácsának titkáraként tevékenykedik, a Jamaran honlapnak adott szombati interjújában aggodalmát fejezte ki a világméretű tiltakozások miatt.
Azt állította, hogy „az iszlám köztársaság lejáratására és delegitimálására irányuló projekt folyik a világban”.
Az elmúlt hónapokban a külföldön élő irániak számos országban tartottak tüntetéseket az országon belüli emberek támogatására.
Elismerve, hogy az országon belüli tiltakozások a külföldön zajló tüntetésekkel együtt „költségekkel és nyomással” járnak, azt mondta:
„Meg kell birkóznunk vele. Ez hatással van a külkapcsolatainkra és visszafogja a más országokkal való együttműködésünket. Azt jelenti, hogy olyan légkört teremtenek, amelyben az országok haboznak együttműködni Iránnal”.
Irán volt nukleáris főtárgyalója azt is hozzátette, hogy az iszlám köztársaság elleni jelenlegi légkör „nagyon veszélyes” és „befolyásolja” Teherán érdekeit.
A külföldi tüntetések miatti aggodalma egy olyan időszakban hangzott el, amikor a nyugati országok nyomást gyakorolnak a rezsimre, hogy hagyjon fel az emberi jogok súlyos megsértésével otthon és az Oroszországba irányuló fegyverszállításokkal. Az európai országok és Irán közötti kapcsolatok megromlottak a tüntetések véres leverése óta. A biztonsági erők szeptember óta több mint 500 civilt öltek meg.
Ellenben Raisi pekingi látogatásából egyértelműen diadalmenetet akar csinálni az iráni kormánymédia. Az iráni keményvonalasok szerint az elnök kínai látogatása kivezető lépés az elszigeteltségből
Az iszlám köztársaság keményvonalas tisztviselői és a média szerint Ebrahim Raisi elnök e heti kínai állami látogatása „meghiúsította az Irán elszigetelésére irányuló tervet”.
„Az iráni elnök pekingi látogatására akkor került sor, amikor a nyugati hatalmak néhány félrevezetett elem segítségével megpróbálták elszigetelni Iránt a nemzetközi közösségben. Ez a látogatás tönkretette az ellenség terveit, és meghiúsította az Irán elszigetelésére irányuló tervet”
– mondta Moslem Szalehi, a parlament gazdasági bizottságának tagja szombaton az IRNA hivatalos hírügynökségnek.
Moslem azt is mondta, hogy Irán Oroszország és Kína mellett befolyásos országként „képes szembeszállni az Egyesült Államok egyoldalúságával”, és azzal érvelt, hogy Peking együttműködése Teheránnal ebben a helyzetben Irán „politikai stabilitásának” bizonyítéka.
Ahogy az iráni tiltakozó mozgalom a hatodik hónapjába lép, az európai hatalmak egyre erőteljesebben jelzik, hogy az iszlám köztársasággal való kapcsolattartás során a diplomáciát már nem tartják járható útnak Teherán politikájának alapvető megváltoztatása nélkül.
A legújabb fejlemény, hogy az iszlám köztársaság nemcsak a müncheni biztonsági konferenciára szóló meghívást vesztette el, hanem az iráni ellenzéki személyiségek, mindenekelőtt a száműzetésben élő trónörökös, Reza Pahlavi jelenlétének is tanúja kellett, hogy legyen, aki a konferencia egyik előadója volt. A hivatalos hírügynökség (IRNA) szombati, nem idézett kommentárjában kifogásolta Iránnak és stratégiai szövetségesének, Oroszországnak a konferenciáról való kizárását.
Kormánypárti tisztségviselők azt állítják, hogy a Kínával és Oroszországgal való szorosabb kapcsolatok ellensúlyozni fogják az Egyesült Államok és az európai hatalmak nyomását. „E nyomás ellensúlyozásához lélegzetvételre van szükségünk, hogy képesek legyünk az ország ügyeit intézni” – mondta a Khabar Online-nak Seyed Reza Akrami konzervatív volt törvényhozó.
Úgy vélte, hogy Kína meghívása az iráni elnöknek „rendkívül fontos”, tekintettel arra, hogy Irán nem egyezett bele a 2015-ös nukleáris megállapodás, a közös átfogó cselekvési terv (JCPOA) helyreállításába, illetve nem csatlakozott a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) egyezményeihez, amelyeket Raisi és más keményvonalasok határozottan elleneztek.
Irán Észak-Koreával együtt 2018 februárja óta szerepel a FATF feketelistáján, mivel nem fogadta el a pénzmosás, a korrupció és a „terrorizmus finanszírozása” elleni küzdelmet célzó átláthatósági intézkedéseket bevezető jogszabályokat.
Számos iráni elemző, politikus és volt kormánytisztviselő szerint a FATF-hez való csatlakozás elmulasztása hátrányos a világgal, köztük Oroszországgal és Kínával fenntartott gazdasági kapcsolatokra, mivel a külföldi bankok továbbra is tartózkodóak lennének az Iránnal folytatott tranzakciókkal kapcsolatban.
Alireza Peyman-Pak, az iráni Kereskedelemösztönző Szervezet (TPO) vezetője szerint Raisi kínai látogatása során a két ország „19 dokumentumot, szerződést és megállapodást írt alá az ipar, a bányászat és a kereskedelem területén, további 20 fontos dokumentum mellett” 3,5 milliárd dollár értékben.
Pénteken azonban Hamid Aboutalebi, Hasszan Rouhani volt elnök hivatalának politikai helyettese egy sor tweetben azzal érvelt, hogy Raisi pekingi látogatása nem fog ilyen „stratégiai egyensúlyt” eredményezni.
A két elnök közös nyilatkozatában – mutatott rá Aboutalebi – nem esik szó a 2021-ben aláírt 25 évre szóló átfogó együttműködési megállapodásról. Szó sincs az Iránnal folytatott kínai nukleáris együttműködésről, az araki nehézvízreaktor korszerűsítéséről, amelynek előmozdításáról 2016-ban, Csin-ping teheráni látogatása során állapodtak meg. A banki és pénzügyi együttműködésről szintén nem esett szó.
Aboutalebi azt állította, hogy Kína csak a 2015-ös atomalku felélesztésével összefüggésben vállalta, hogy a közös nyilatkozatban megemlíti az amerikai szankciók feloldását.
Figyelmeztetett, hogy ne fűzzünk túl sok reményt Kínához, és azt írta: „Legyünk tehát tisztában azzal, hogy Raisi pekingi látogatása nem fog stratégiai egyensúlyt eredményezni Irán külkapcsolataiban.”
A nukleáris tárgyalások is megfeneklettek, a fogolycsere-tárgyalások kudarca miatt. Az iráni média optimista hangot ütött meg ezen a héten, miután szerdán arról szóltak a hírek, hogy Teherán és Washington a jelek szerint tárgyalásokat folytat egy fogolycsere-megállapodásról.
Az optimizmus azonban fokozatosan szertefoszlott, mivel nem érkeztek további hírek, és a külügyminisztérium szóvivője szombaton egy helyi hírportálnak azt mondta, hogy a tárgyalások leálltak.
A mérsékelten konzervatív teheráni Khabar Online gyorsan felkapta a hírt, amely szerint „előrelépés történt az iráni-amerikai tárgyalásokon”. A honlap szerkesztői felemásan nyilatkoztak arról, hogy egy amerikai tisztségviselő végre pozitívan nyilatkozott a Közös Átfogó Cselekvési Terv (JCPOA) – amely az Iránnal 2015-ben kötött nukleáris megállapodás másik neve – felélesztéséről.
A Khabar Online megjegyezte, hogy „bár egyes elemzők azt állítják, hogy az Izrael által gyakorolt nyomás és a Kongresszussal való viták, valamint néhány belpolitikai kérdés okot ad arra, hogy a Biden-kormányzat vonakodik a nukleáris tárgyalások folytatásától, az összkép mégis pozitívabb kilátásokat jelez az elmúlt hetekhez és hónapokhoz képest”.
A Teherán és Washington közötti közvetett nukleáris tárgyalások 2022 szeptemberében jutottak holtpontra, amikor ezzel egy időben Iránban kormányellenes tüntetések törtek ki. Az Egyesült Államok október elején jelezte, hogy már nem a tárgyalásokra összpontosít, és eltökélten kiáll a tüntetők jogai mellett.
Az Egyesült Államok iráni különmegbízottja, Robert Malley korábban, a moszkáti tisztségviselőkkel folytatott megbeszélésen megköszönte Ománnak, hogy biztosította Baqer Namazi amerikai túsz szabadon bocsátását.
A fogolyügylet a hírek szerint magában foglalná Irán Dél-Koreában befagyasztott pénzeszközeinek felszabadítását, és a pletykák szerint Katar valószínűleg felügyelni fogja, hogy Irán miként költi el a felszabaduló vagyont, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a pénzzel az élelmiszer- és gyógyszervásárláson kívül mást nem tesz.
Ebrahim Raisi elnök és Hoszein Amir-Abdollahian külügyminiszter nyilatkozatai mellett Mohammad Eslami iráni nukleáris vezető is azt mondta a sajtónak, hogy Irán kész a korábbi megállapodások alapján folytatni a nukleáris tárgyalásokat.
Bármilyen valós vagy vélt előrelépéstől függetlenül Irán volt londoni nagykövete, Mohszen Baharvand az Etemad újságnak írt kommentárjában arra figyelmeztetett, hogy a JCPOA esetleges megszűnésének beláthatatlan következményei lesznek. Baharvand így fogalmazott: „A JCPOA megszűnésének bejelentése után a két fél bármelyike olyan lépésekhez folyamodhat, amelyek veszélyeztetik a regionális és a nemzetközi békét”.
A volt diplomata szerint az egyik bonyodalmat az okozta, hogy miután az Egyesült Államok és Európa azt mondta, hogy a nukleáris megállapodás véglegesítése nem tartozik a prioritásaik közé, rájöttek, hogy a JCPOA nélkül Irán felmondhatja a „kiegészítő jegyzőkönyv” önkéntes végrehajtását, amely lehetővé teszi az ENSZ nukleáris megfigyelőszervének, a NAÜ-nek az ellenőrzését.
Eközben Fayzollah Arabsorkhi reformista aktivista szerint az iráni nukleáris tárgyalásokkal kapcsolatos politikai döntéshozatal olyan elvárásokon alapul, amelyek nem teljesíthetők. Arabsorkhi hozzátette, hogy a jelenleg hatalmon lévő iráni keményvonalasok bizonyos értelemben Izrael politikájához igazodnak az iráni atomprogrammal kapcsolatban. Szerinte a JCPOA általában véve Irán érdekeit szolgálja, de a tárgyalások ilyen hosszú ideig történő késleltetése nem áll Teherán érdekében.
Arabsorkhi hozzátette, hogy az iráni tárgyalóknak fel kell ismerniük, hogy a tárgyalások nem szolgálhatják csak Irán érdekeit. Ahhoz, hogy a tárgyalások sikeresek legyenek, mindkét fél érdekeit kell szolgálniuk.
Egy másik fejleményben Heshmatollah Falahatpisheh, az iráni parlament nemzetbiztonsági és külkapcsolati bizottságának volt vezetője azt mondta, hogy a JCPOA felélesztéséről szóló tárgyalások eddigi kudarcának oka az, hogy a Rouhani-kormány túl óvatos, a Raisi-kormány pedig túl radikális volt. Hozzátette, hogy mindkét kormány elszalasztotta az esélyt a megállapodásra.
Falahatpisheh elmondta, hogy amikor 2020 decemberében a keményvonalas parlament megszavazta a megállapodás szigorú feltételeit, Haszan Rouhani volt elnök beadta a derekát, és nem próbálkozott keményebben a gyors megállapodás érdekében.
A mai nap szenzációját azonban kétségtelenül az a konferencia jelenti, melyet tegnap tartott Münchenben Reza Pahlavi, a száműzött iráni koronaherceg. Ennek alkalmából ugyanis társaival együtt kijelentette, hogy Irán igenis pozitív szerepet játszhat a világban, ha az ellenzéki erők támogatást kapnak baráti országoktól.
Pahlavi szombaton a müncheni biztonsági konferencián elmondta, hogy Irán népe egységes, és elvárják, hogy a nemzetközi közösség támogassa eszméiket.
Maszih Alinezsád nőjogi aktivisták és Nazanin Boniadi brit-iráni színésznő és emberi jogi aktivista, valamint Hannah Neumann európai parlamenti képviselő és Bob Menendez, az amerikai szenátus külügyi bizottságának elnöke is felszólalt a „Nő, élet, szabadság: Víziók Irán számára” címmel a konferencia második napján.
Pahlavi a fórumon elmondta, hogy „a lehető leggyorsabban át kell állnunk, mert a lehetőség költségei minden egyes nappal nőnek – egyre drágább lesz az irániaknak, és nemcsak nekünk, hanem a világ többi részének is”.
Beszéde egy másik pontján azt mondta, hogy több millió iráni, aki az iszlám forradalom óta elmenekült az országból, hogy német, francia, kanadai és amerikai állampolgárrá váljon, hazatérhet és szolgálhatja hazáját.
„Ami megakadályozza őket abban, hogy hozzájáruljanak, az egy olyan rendszer, amely meg sem hallgatja őket, mert nem érdekli őket Irán jóléte” – jegyezte meg.
Felszólította a Nyugatot, hogy dolgozzon együtt egy másik Iránnal, azzal érvelve, hogy „egy másik Irán azt jelentené, hogy valódi szövetségesek lesznek, akik ugyanabban az elvben hisznek, mint az emberi jogok és a szabadság”.
„Tehát abban a pillanatban, amikor ez a rendszer eltűnik, nem csak azoknak a problémáknak az együttesét szünteti meg azonnal, amelyeket ez a rendszer négy évtized alatt felhalmozott, hanem a helyébe lépő, önökhöz hasonlóan gondolkodó és önökkel együtt dolgozni akaró emberek is fellélegezhetnek”.
Hozzátette, hogy egy szekulárisan szabad Irán ki tudja elégíteni a Nyugat energiaügyi aggályait, amelyben Irán lehet a legnagyobb szállító.
A müncheni biztonsági konferenciára meghívott iráni ellenzék meghívásának jelentőségéről szólva kijelentette, hogy „ez egy tökéletes lehetőség, mivel parlamenti képviselőkkel vagy különböző kormányok vezetőivel tárgyalunk arról, hogy a maximális nyomásgyakorlás mellett pontosan mit lehet tenni”.
„Azt is reméljük, hogy maximális támogatást kapnak az iráni emberek … olyan területeken, amelyeken azonnal lehet cselekedni, például az internet-hozzáférés vagy egy sztrájkalap a sztrájkoló munkások támogatására és finanszírozására”.
Pahlavi szerint Iránnak szolidaritásra van szüksége azokban az elvekben, amelyekért az emberek harcolnak, és reményt keltett azzal kapcsolatban, hogy az iráni képviselőkkel tárgyaló országok megértik, hogy a feladatuk az egységesség.
Alinezsád azt is elmondta, hogy nagyon örül annak, hogy a müncheni biztonsági konferencián most először nem iráni diktátorokat fog látni, és a konferencia meghívta a nép képviselőit.
Az iráni nép rezsim elleni felkeléséről szólva Alinezsád azt mondta: „Nyilvánvaló, hogy nem csak a kötelező hidzsáb ellen harcolunk. Mint tudjuk, a kötelező hidzsáb a vallási diktatúra fő pillére”.
„A kötelező hidzsáb olyan, mint a berlini fal. Ha lebontjuk ezt a falat, a vallási diktatúra az iszlám köztársasággal együtt eltűnik. Tehát a nők az utcán tüntetnek, vállvetve a férfiakkal. Azt mondják, hogy elég volt… A nőket másodrendű állampolgárként számon tartani, gyilkolni, kínozni, megölni, az iszlám köztársaság DNS-ében van. És ezért zajlik ez a tüntetés Irán-szerte, hogy megbuktassák az Iszlám Köztársaságot”.
„Azt akarjuk, hogy a Nyugat ne nyújtson többé kezet ennek a gyilkos rendszernek. Azt akarjuk, hogy a Nyugat ne mentse tovább ezt a rendszert. 2009-ben az emberek az utcán arra szólították fel Obamát, hogy támogassa őket, de ugyanakkor Obama kormánya megpróbált nukleáris megállapodást kötni”.
Hangsúlyozta, hogy az európai országok már két évtizede próbálnak megegyezni Iránnal, de eddig semmit sem értek el.
„Itt az ideje, hogy az európaiak, az amerikaiak megállapodást kössenek az irániakkal, az iráni emberekkel, nem pedig a kormánnyal… A B terv most már nagyon, nagyon világos. Az irániak rendszerváltást akarnak. Nem akarjuk, hogy azt mondják, hogy rendszerváltás, ha félnek ettől a szótól. De ez nagyon, nagyon fontos, hogy a történelem jó oldalán álljunk”.
Alinezsád arra is figyelmeztetett, hogy ha a Nyugat nem lép fel határozottan az Iszlám Köztársaság ellen, akkor az IRGC amerikai és európai földre fog jönni, és nem irániakat fog meggyilkolni.
„Higgyék el, az iráni emberek jobb szövetségesek, mint ezek az elmaradott mollák. Számíthattok ránk”.
Aláhúzta, hogy Irán az iszlám köztársaság nélkül is jobb hely lehet, és segíthet a világ többi részének biztonságban lenni.
„Készek vagyunk egy olyan Iránra, ahol nincs iszlám köztársaság. Kíváncsiak vagyunk, hogy a Nyugat készen áll-e, vagy még mindig csak szankcionálja a Forradalmi Gárdát, a klerikusokat, hiszen a minap még tárgyalni akarnak ezzel a gyilkos rezsimmel. Készen állunk egy iszlám köztársaság nélküli Iránra”.
A 2015-ös, JCPOA néven ismert nukleáris megállapodásról szólva Alinezsád azt mondta, hogy az alku után annak gazdasági haszna nem az iráni néphez, hanem a zsarnokokhoz került.
„Az alku haszna a terrorszervezetekhez, a Hamászhoz, a Hezbollahhoz, Bassár Aszadhoz, Hasszán Naszrallahhoz került. Tehát egyértelműen nem akarjuk, hogy a Nyugat szankcionálja az iráni népet” – hangsúlyozta, kiemelve, hogy határozottan úgy véli, hogy egy stratégiai szankció segíthet.
Nazanin Boniadi a maga részéről hangsúlyozta, hogy a nők központi szerepet játszottak a legutóbbi megmozdulásban, megismételve, hogy az irániak az elmúlt 40 évben hozzászoktak az évtizedenként közel egyszeri tömeges felkelésekhez, de semmi sem hasonlítható hevességben és nagyságrendben ahhoz, amit az elmúlt öt hónapban láttunk.
„Természetesen az emberek az utcán vannak, ahogyan az elmúlt években is, amikor a legfelsőbb vezető, Ali Khamenei ellen tiltakoztak. De nem csak ez a helyzet, most már fényképeket tépnek le és égetnek el, ledöntik az Iszlám Köztársaság alapítójának, Khomeini ajatollahnak és Kaszem Szoleimáninak a képmásait, de igazából az különbözteti meg ezeket a tüntetéseket, hogy nők vezetik őket.” – mondta.
Azt mondta, hogy a tüntetések szikrája és motorja a nők voltak, Mahsa Amini őrizetben történt meggyilkolása miatt.
„A bátorság ragályos volt, és amit a nőknek Iránban sikerült véghezvinniük, az az egész iráni társadalmat mozgósította, hogy megértse a nemek közötti egyenlőséget és minden más alapvető emberi jogot. És ez egy demokráciapárti mozgalommá vált, és valóban a legnagyobb fenyegetést jelentette az iszlám köztársaságra nézve, amellyel az elmúlt 44 évben találkoztunk”.
Boniadi máshol nyilatkozataiban azt mondta, hogy a reformmozgalom halott Iránban, és egyszerűen képtelenség. Azt is hozzátette, hogy éppen azok a pillérek, amelyek a rendszert fenntartják Iránban, biztosítják, hogy a rendszer hibáit nem lehet helyrehozni.
Azt is hozzátette, hogy az iráni emberek nem külföldi beavatkozást, hanem támogatást várnak, és ez a két dolog teljesen független egymástól.
Bob Menendez szenátor ebben a panelben hangsúlyozta a különbséget az iráni nép felkelése és a korábbi tüntetések között, mondván, hogy ez a különbség abból fakad, hogy a mozgalmat nők vezetik.
Kiemelve, hogy a nemzetközi közösségnek támogatnia kell az emberek tiltakozásait, az iráni nép felkelését „lehetőségnek” nevezte.
„Hiszem, hogy ez a folyamat egy lehetőség, ha megragadjuk. Elvesztettük a zöld forradalmat (zöld mozgalom). Nem veszíthetünk el még egyet…. Úgy gondolom, hogy a nemzetközi közösségnek fel kell ébrednie a könnygáztól, és el kell kezdenie határozottan fellépni a rendszer ellen az iráni nép nevében. Ez egy meghatározó pillanata lehet a változásnak.”
A New Jersey-i szenátor elmondta, hogy nem szavazta meg az Iránnal kötött első nukleáris megállapodást, mert szerinte hiba volt, megjegyezve, hogy a JCPOA néven ismert megállapodás semmit sem tett Irán egyéb „aljas” tevékenységeivel kapcsolatban.
„Nem tett semmit a rakétafejlesztések ellen, nem tett semmit a szomszéd államok és a régió destabilizálása ellen. Nem tett semmit a proxyjaival, erőszakos ügynökeivel kapcsolatban a világ különböző részein, és nem tett semmit a saját népe emberi jogainak megsértésével kapcsolatban”.
Menendez hozzátette, hogy a tervezett alku ismétlésének semmi értelme, mert még rosszabb, mint az első megállapodás.
Továbbá reményét fejezte ki, hogy az európaiak csatlakoznak az Egyesült Államokhoz a rendszerszervezetek szankcionálásában, mert meg kell érteniük, hogy csak a rendszer vezetői elleni szankciók működhetnek úgy, hogy a népnek ne essen bántódása.
Hanna Neumann, Németország európai parlamenti képviselője is azt mondta, hogy a tüntetések megmutatták, „milyen brutális ez a rezsim a saját állampolgáraival szemben”.
Neumann elmondta, hogy az Európai Parlament nagyon egyértelmű volt az iszlám köztársasággal szembeni álláspontját illetően, másrészt azonban
„A forradalom 44. évfordulójának ünnepségén Magyarország és Lengyelország nagykövete kezet fogott Raisi elnökkel”.
„Vannak olyanok, akik nagyon világosan kimondják, hogy ez a rendszer már nem képviseli az iráni népet. És vannak olyanok, akik még mindig próbálják kitalálni, hogyan lehet a rendszerrel bánni. Ez egy belső vita, amit folytatunk. De tényleg az a benyomásom, hogy ez egyre inkább eltolódik. Minél inkább látjuk, hogy mi lehet az alternatív jövőkép… annál inkább úgy gondolom, hogy elmozdulást látunk” – hangsúlyozta.
Ennyi iráni hír jutott mára, de maradjanak a Zónán, mert rövidesen érkezik az ukrajnai és oroszországi események összefoglalója.