Fájó szívvel bár, de jeleznem kell: az iráni hírekről ma sem érkezett CTP-jelentés, pedig messze túl járunk már minen hétvégén, meglehet, más területre kell koncentráljanak a kutatók, így pontos, kronologikus hírválogatás és beszámoló a demonstrációk létszámáról ma sem lesz sajnos – de ettől még Iránban zajlik az élet, érkeznek a hírek egymás után.
Azonban ezek a dolgok természetéből fakadóan – mivel az Iran Internationalból származnak – kevéssé számszerűek, egzaktak, inkább politikai és gazdasági jellegűek. Itt engedtessék meg egy kis magyarázat, ugyanis tegnap kialakult egy apró fogalomzavar: egyes olvasók közölték, miszerint nem lehet igaz, hogy félmilió rial egy dollár, mert megnézték a világhálón, és egy nullával kevesebb a hivatalos árfolyam!
A hivatalos? Az igaz. Az lehetne akárhány nullával is kevesebb, azt ugyanis az iráni kormány állapítja meg, hogy mégsem így számolnak, az külkereskedelmi okokra vezethető vissza. Igen ám, de én is, az Ira International is szabadpiaci árfolyamokkal számolunk, amelyek reálisak, csak problémásak is. Az iráni valutáris rendszert épp egy mai hír mutatja be, eszerint káosz uralkodott el kedden az iráni pénzügyi és devizapiacokon, miközben a kormány a valuta példátlan zuhanásából eredő károk megfékezésén fáradozott.
A rial, amely hétfőn 500 000-es mélypontra esett az amerikai dollárral szemben, körülbelül ugyanezen a szinten maradt, miközben a kormány kedden intézkedések sorát jelentette be, és „példátlan hatáskörrel” ruházta fel az Iráni Központi Bankot (CBI) a károk megfékezésére.
A tisztviselők bejelentették, hogy az állampolgárok nem vásárolhatják meg a hivatalos pénzváltóknál az éves devizaadagjukat, amely korábban 2000 dollár volt. Azt is közölték, hogy a kormány leállítja a bankoknak és a hivatalos kereskedőknek erre a célra szánt dollárellátást.*
*Ezt a részt azért emeltem ki, hogy érthető legyen: eddig az iráni állampolgár vásárolhatott a saját pénzéből maximum 2000 amerikai dollárt évente a hivatalos árfolyamon az állami pénzváltónál, és ha többet akart, mert mondjuk befektetésnek, tartalékvalutának használta a dollárt, akkor a többi pénzét már szabadpiaci árakon kellett befektetnie. Mostantól már csak a valuta-szabadpiac lesz elérhető az átlagpolgárok számára.
A hús- és egyéb árak a magasba szöktek, mivel általános pánikhangulat alakult ki az elkövetkező napok növekvő inflációja miatt.
Néhány földalatti aktivista csoport, amely szeptember óta szervez népi tiltakozásokat, szerdára tüntetésekre hívott fel a bazárokban szerte az országban.
A gazdasági káosz új lendületet adhat a kormányellenes tiltakozásoknak, miután januárban a nagyszabású kormányzati elnyomás visszavetette az utcai tüntetéseket. Iráni elemzők az elmúlt hetekben a társadalom „szürke rétegeiről” beszéltek, akik nem hajlandóak megjelenni és támogatni a fiatalabb tüntetőket, de a gazdasági káosz katalizátora lehet annak, hogy több iráni csatlakozzon a mozgalomhoz.
Az Iran International által kedden megszerzett bizalmas kormányzati dokumentumokból kiderült, hogy a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács titkára, Ali Shamkhani figyelmeztette Ebrahim Raisi elnököt az importhiány miatti takarmányhiányra. Irán több millió tonna gabona és takarmány behozatalától függ az élelmiszertermelés és -ellátás fenntartása érdekében. Bármilyen súlyos hiány káoszhoz vezethet a fogyasztók számára.
Mohammad Machine-Chian, a Pittsburghi Egyetem Kormányzás és Piacok Központjának vezető kutatója az Iran Internationalnak kedden elmondta, hogy „az alapvető fontosságú áruk ellátási lánca Iránban rendkívül sebezhető és veszélyes helyzetben van”. Hozzátette, hogy a kormány devizatartalékai fogyóban vannak, és nem képes elegendő importot biztosítani.
A kormány azt állította, hogy új „valutaváltó központot” hozott létre, hogy dollárokat és más kemény valutákat biztosítson „törvényes szükségletekre”, de a bejelentés megválaszolatlan kérdések sorát hagyta maga után.
Az átlagemberek és a vállalkozások valószínűleg úgy tekintenek a lépésre, mint egy újabb kétes kormányzati tervre, amely jellemző az államilag irányított gazdaságra.
A hivatalos adatok szerint az elmúlt hónapokban jóval több mint 10 milliárd dollárt vittek ki az országból. A valós szám ennél sokkal magasabb lehet, mivel a gazdaságba és a kormány külpolitikájába vetett bizalom a jelek szerint mélyponton van.
Remélem, eloszlattam a félreértéseket (bár, ahogy az emberi természetet ismerem, valószínűleg kreáltam még egy csomó újat…), akkor most térjünk rá az iráni külpolitika híreire. Nem boldog a teheráni külügyminisztérium, mert nem hívták meg a müncheni találkozóra – ellenben az emigráns ellenzéki vezetőket nagyon is meghívták.
Irán külügyminisztériumi sajtótájékoztatóján hétfőn dühös megjegyzések sora hangzott el a müncheni biztonsági konferenciára meghívott ellenzéki személyiségek miatt.
Nasser Kanaani külügyminisztériumi szóvivő a heti tájékoztatóján azt mondta, hogy a 2023-as müncheni biztonsági konferencia szervezői a biztonság helyett a háborút népszerűsítik azzal, hogy a rendszer tisztviselői helyett, akik általában jelen szoktak lenni a rangos eseményen, prominens ellenzéki személyiségeket hívtak meg.
A lépést „súlyos hibának” nevezte, amely „ártott a konferencia hitelességének”, és azt mondta, hogy a nemzetközi rendben egyoldalúságra törekedtek azáltal, hogy megakadályozták a különböző nézetek kifejezését. „Úgy véljük, hogy idén a konferenciát a biztonság nevében, de a háború és a háborúk érdekében szervezték meg” – tette hozzá. Mint mondta:
„A konferenciát a biztonság nevében tartották, de nem hívtak meg olyan fontos országokat, mint az Iszlám Köztársaság (Irán) és Oroszország. Ez azt jelenti, hogy a konferencia olyan pártoknak és irányzatoknak adta meg a lehetőséget, amelyek az egyoldalúság megszilárdítására törekedtek a nemzetközi színtéren, hogy a nemzetközi renddel és biztonsággal kapcsolatos különböző multilaterális nézeteket hangoztassanak.”
Miközben az iráni rendszer egyre inkább elszigetelődik, Kanaani azt állította, hogy
„Az Iszlám Köztársaság az egyik legfontosabb ország, amelynek vitathatatlan szerepe van a regionális biztonság elmélyítésében és megszilárdításában, és a nemzetközi biztonság megerősítését hatékonyan elősegítő országok közé tartozik”.
A nyugati országok élesen megrótták Teheránt a tüntetésekkel szembeni véres fellépéséért, az ukrajnai orosz invázió katonai támogatásáért és a rendkívül vitatott atomprogramjával kapcsolatos kompromisszumok hiánya miatt.
Miközben Kanaani Teheránban újságíróknak beszélt, a belga fővárosban, Brüsszelben nagyszámú iráni gyűlt össze az Európai Parlament előtt, hogy felszólítsa az Európai Unió országait, hogy a Forradalmi Gárdát (IRGC) minősítsék terrorszervezetnek.
Januárban egész Európából irániak ezrei tartottak nagyszabású tüntetést Strasbourgban ugyanebből a célból.
Miután e hónap elején nyolc prominens ellenzéki aktivista történelmi jelentőségű fórumot tartott Washingtonban, a világ minden tájára elutaznak különböző rendezvényekre, hogy hallassák az iráni ellenzék hangját. Az ilyen események jelzik egy vezető tanács kialakulását a diaszpórában, amely az iráni tiltakozó mozgalom melletti nemzetközi támogatásért kampányol.
Beszéde egy másik részében Kanaani kijelentette, hogy Teherán elkötelezett a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ) való technikai együttműködés mellett, megjegyezve, hogy „az Iszlám Köztársaságnak a NAÜ-vel való technikai együttműködése fontos alapelv országunk számára. Mi viszont elvárjuk, hogy az ügynökség szakszerűen viselkedjen Irán békés célú nukleáris tevékenységével szemben, és tartsa be a tagállamokkal, köztük az Iszlám Köztársasággal való szakmai és szakosodott együttműködés elveit és kereteit”.
Ezzel egy vasárnapi jelentésre utalt, amelyben a Bloomberg News vezető diplomatákat idézett, akik szerint az ENSZ felügyelőszervezete, a NAÜ nemrég 84 százalékosra dúsított uránt fedezett fel az iráni nukleáris létesítmények ellenőrzése során. Irán 2021 áprilisa óta dúsít 60 százalékos tisztaságú uránt. Három hónappal ezelőtt kezdte meg a dúsítást erre a szintre egy második telephelyen, Fordowban, amely egy hegy belsejébe van ásva. A fegyverminőségű urántartalom 90 százalék körüli.
„Az ilyen kérdések felvetése a médián keresztül, miközben ezeket normális esetben technikai és szakosodott kapcsolatokban és kétoldalú találkozókon kellene megvitatni, azt mutatja, hogy az ügynökség eltávolodik szakmai magatartásától és szakosodott helyzetétől” – mondta Kanaani.
Behrouz Kamalvandi, az Iráni Atomenergia-szervezet (AEOI) szóvivője visszautasította a jelentést, mondván, hogy az ország nukleáris létesítményeiben soha nem dúsítottak 60 százalék fölé uránt.
Jó ennek a Kanaaninak, mert ha bukik is esetleg a rendszer, még mindig elmehet atomfizikusnak, úgy megszakértette, mit szabad a tudományban és mit nem. Más kérdés, hogy volt diplomaták másként látják a dolgokat, mint ő, a mostani diplomata. Ali Majedi, Irán volt németországi nagykövete az Etemad teheráni újságban megjelent cikkében azt írta, hogy:
„Az a tény, hogy sem Iránt, sem Oroszországot nem hívták meg a konferenciára, világosan mutatja, honnan érkezik a nyomás Iránra, és milyen hatást gyakorolt Teherán külkapcsolataira az, hogy Irán támogatja Oroszországot az ukrajnai háborúban.”
Oroszország október óta Irán által szállított kamikaze drónokkal támadja Ukrajnát, és a Nyugat aggódik a további iráni szerepvállalás miatt, beleértve a rakéták szállítását Oroszország csökkenő készleteinek kiegészítésére.
A volt nagykövet szerint Irán talán legnagyobb hibája volt az elmúlt év során, hogy támogatta Oroszországot az ukrajnai háborúban. Hozzátette, hogy Irán viselkedése egyesítette Európát és az Egyesült Államokat Irán ellen. Teherán emiatt elszalasztotta az esélyt a világhatalmakkal kötött nukleáris megállapodás felélesztésére is.
A nyugati országok most arra összpontosítanak, hogy delegitimálják az iráni kormányt, és Irán már csak olyan országokra számít, mint Kína – mondta Majedi, és feltette a kérdést, hogy Teherán számíthat-e Pekingre, ha a múltban a kínaiak támogatták az iszlám köztársaság elleni nemzetközi szankciókat.
Majedi elmondta, hogy Németország mindig is Irán legnagyobb kereskedelmi partnere volt Európában, és Berlin álláspontja mindig is kedvezőbb volt Iránnal szemben a nukleáris tárgyalásokon. Az iráni külügyminisztériumnak most arra kellene választ adnia, hogy Németország miért foglalt el kemény álláspontot Iránnal szemben, és miért lett radikálisabb, mint Franciaország és az Egyesült Királyság.
Közben Mehdi Motaharnia, a nemzetközi kapcsolatok szakértője a Khabar Online honlapnak elmondta, hogy a müncheni biztonsági konferencia döntésének nyilvánvaló üzenete van Teherán számára, amelyet nem szabad figyelmen kívül hagyni.
Az iráni ellenzéki személyiségek közelmúltbeli, a washingtoni Georgetown Egyetemen tartott találkozójára utalva Motaharnia azt mondta, hogy az iráni kormánytisztviselők helyett az ő meghívásuk még inkább értelmet ad a döntésnek.
Motaharnia elmondta, hogy bár a Müncheni Biztonsági Konferencia nem kormányzati nemzetközi fórum, mégis a világ legfontosabb biztonsági konferenciája, és hatása túlmutat a kormányokon és politikai aktivistákon. Királyok és elnökök mellett olyan vállalkozók is részt vesznek rajta, mint Mark Zuckerberg és Elon Musk. Korábban Javad Zarif és Hossein Amir-Abdollahian külügyminiszterek képviselték Iránt a konferencián.
„Amikor Irán a világrend lerombolásáról tesz kijelentéseket, a másik oldal is mozgósítani fogja erőit az iszlám köztársaság ellen” – tette hozzá.
„Az Irán ellen formálódó retorika megfelelő légkört teremt ahhoz, hogy a Forradalmi Gárdát (IRGC) terrorista csoportként jelöljék meg Európában, ami bizonyos értelemben az IRGC amerikai kormány általi megjelölésének kiterjesztése”.
Ugyanakkor Irán volt londoni nagykövete, Dzsalál Szadatjan az Etemad című lapban megjelent cikkében azt jósolta, hogy „az Iránra nehezedő diplomáciai nyomás növekedni fog”. Azt írta: „A jelenlegi keretek között a nyugati fél fokozza az iszlám köztársaságra gyakorolt nyomást, és azt a belső fejlemények felé tereli, hogy a helyzetet a rendszerváltás felé irányítsa”.
Más teheráni szakértők azzal érvelnek, hogy Irán nemzetközi elszigeteltsége közvetlen hatással van az amúgy is törékeny gazdaságára, és felbátorítja az ellenzéket is. Emellett azt a széles körben elterjedt benyomást kelti az országon belül, hogy a kormány külpolitikája katasztrofális az ország számára.
Szadatjan hozzátette, hogy az Egyesült Államok a világ vezetője, és amikor Irán elutasítja az Egyesült Államok felsőbbrendűségét, az elfogadhatatlan az Egyesült Államok számára.
Amikor Irán a párbeszédtől eltérő nyelvezetet választ, és azt mondja a világnak, hogy a diplomácia eszközeiként drónokat és rakétákat használ, a nyomás természetesen nőni fog, és Teherán sarokba szorul – mondta Szadatjan.
Szadatjan korábban is meg-megszólalt az iráni sajtóban, például sérelmezte, hogy a kormány rendszeresen erőszakhoz folyamodik ahelyett, hogy társadalmi tőkéjére támaszkodna. Ennek eredményeként az iráni társadalom egysége és kohéziója elveszett – nyilatkozta néhány napja. Azt is javasolta, hogy Irán legmagasabb rangú síita klerikusai próbáljanak meg találkozókat tartani Ali Khamenei legfelsőbb vezetővel, és közöljék vele az emberek követeléseit. A pragmatista politikus Szadatian javaslata azt jelzi, hogy Khamenei elvesztette a kapcsolatot a helyi realitásokkal, és amint az a legutóbbi, február 18-i, tisztviselőkkel tartott találkozóján is nyilvánvaló volt, abban az illúzióban él, hogy a rendszer óriási támogatást élvez.
Közben Szadatjan azzal vádolta a kormányt, hogy nem értette meg, miért került sor a közelmúltbeli tüntetésekre. Azt állította, hogy a gazdasági és szociális követelések voltak a tiltakozások fő mozgatórugói. Ugyanakkor a nem hatékony irányítás, a rossz döntések és a nem demokratikus politikai folyamatokhoz való ragaszkodás is nagy szerepet játszott abban a helyzetben, amely Irán 44 éve legnagyobb országos tiltakozásához vezetett.
Szadatjan hozzátette, hogy a sikkasztás, a korrupció és az emberek súlyos pénzügyi helyzetének figyelmen kívül hagyása voltak azok a tényezők, amelyek miatt az irániak tiltakozásul az utcára vonultak. Hozzátette, hogy a helyzet kialakulásának egyik fő oka az volt, hogy alkalmatlan tisztviselők kaptak kulcspozíciókat.
Egy ilyen helyzetben hasznos lehet a kormány, valamint a tudósok és szakértők közötti párbeszéd, de a jelenlegi iráni konzervatív vezetés figyelmen kívül hagyja a szakértők véleményét, és ezért nem talál kiutat a válságból.
Szadatjan szerint a helyzet olyannyira kritikus, hogy néhány teheráni nagykövetség felszólította a külföldi állampolgárokat, hogy hagyják el az országot, mert a diplomaták aggódnak a biztonságukért és a jólétükért, „de kétséges, hogy elmondhatom-e ennek valódi okait, vagy hogy nyilvánosságra hozhatja-e, ha beszélek róluk.”
Az ő véleményével összecseng az, hogy Ahmad Khorram, az 1990-es évek végi és 2000-es évek eleji reformkormány egyik kabinetminisztere a Rouydad24 mérsékelt hírportálnak adott interjújában azt mondta: az iráni tisztviselők nem hajlandók meghallgatni az embereket, mivel elvesztették az elvárásaik iránti fogékonyságukat.
Khorram rámutatott, hogy az erőszak alkalmazása a kormány első és gyakran egyetlen válasza az emberek követeléseire és tiltakozásaira, és azt mondta, hogy az erőszakos megközelítések a világ más részein nem működtek, és Iránban sem fognak működni.
Megjegyezte, hogy ami ma történik, az rendkívül különbözik attól, aminek az 1979-es forradalom után kellett volna történnie. Elmondta, hogy a kormány sértéssel és erőszakkal válaszol mindenkinek, aki megkérdezi, hogy miért történt ez. Khorram szerint ez a megközelítés aláásta az emberek bizalmát a kormányban.
A legutóbbi teheráni választásokon a részvételi arány 26 százalék körül volt – jegyezte meg Khorram, hozzátéve, hogy a kormány saját közvélemény-kutatásai szerint népszerűsége az elmúlt hónapokban 20 százalék alá zuhant.
A kritikusok szerint a rendszer a szankciók és a gazdasági nehézségek közepette úgy döntött, hogy 2020-ban hűséges keményvonalasok vegyék át a parlament irányítását, majd a jelöltekkel szembeni vétójogát kihasználva úgy intézkedett, hogy 2021-ben egy rosszul felkészült keményvonalas legyen az elnök.
Elmondta, hogy a reformpártiak által az ország vezető tisztségviselőivel folytatott megbeszélésen tett megkeresésekből kiderült, hogy tisztában vannak a válsággal, de nem hajlandóak azt megfelelően kezelni, és nincsenek terveik a meglévő elégedetlenség kezelésére.
Más jellegű hír, de igen figyelemreméltó, hogy kiderült, mit kap az a versenyző, aki súlyosan megsebesítette Salman Rushdiet. Mármint jó sok éven kívül, mert az mindenképpen jár neki. Ezer négyzetméter földbirtokot, amibe maximum bukfencet vethet, sok mindent nem, szóval nem tudom, mennyire érte meg a gyilkossági kísérlet.
Az Iszlám Köztársaság közölte, hogy 1000 négyzetméternyi termőföldet ad annak a támadónak, aki megkéselte Salman Rushdie-t, a Sátáni versek brit szerzőjét.
Mohammad Ismail Zarei, a Salman Rushdie kivégzéséről szóló Khomeini-fatva végrehajtásával foglalkozó titkárság vezetője hétfőn azt mondta, hogy „őszintén köszönjük a fiatal amerikainak, hogy bátor tettével végrehajtotta Khomeini imám történelmi fatváját”.
Rushdie-t egy New York állambeli előadáson a színpadon szúrta nyakon és a felsőtestén Hadi Matar, egy 24 éves férfi 2022 augusztusában. Hosszas orvosi kezelés után elvesztette egyik szemét és a keze mozgékonyságát.
„Ezzel a tettével megvakította Salman Rushdie-t az egyik szemére és mozgásképtelenné tette a karját, hogy a muszlimokat boldoggá tegye” – tette hozzá.
„Bár Salman Rushdie nem több, mint egy két lábon járó halott, e bátor tettének tiszteletére mintegy ezer négyzetméter értékes és termékeny mezőgazdasági területet adományozunk a késelőnek vagy törvényes képviselőjének egy különleges ünnepség keretében.”
A földterület fennmaradó részét azok kapják meg, akik megölik Salman Rushdie-t – folytatta.
Rushdie azóta élt vérdíjjal a fején, hogy az 1988-ban megjelent „Sátáni versek” című műve arra késztette Khomeinit, hogy fatvát adjon ki, amelyben a muszlimokat a megölésére szólította fel.
Sokan azzal vádolták az Iszlám Köztársaságot, hogy kapcsolatban áll a támadóval, de az iráni külügyminisztérium tagadta, hogy bármilyen kapcsolat lenne a 24 éves késelővel. Egyes keményvonalasok és a rezsim bennfentesei azonban elégedettségüknek adtak hangot a támadás után.
Szól hír azért frissebb halálos ítéletről is. Az iráni igazságszolgáltatás „földi korrupció” vádjával halálra ítélte az iráni-német állampolgárságú Jamshid Sharmahdot.
A rendszer igazságszolgáltatásával kapcsolatban álló Mizan New Agency hétfőn jelentette be, hogy Sharmahdot halálra ítélték.
Az Egyesült Államokban is élő Sharmahdot Teherán azzal vádolja, hogy egy 2008-as halálos merénylettel vádolt monarchista csoportot vezetett, és más támadásokat tervezett az országban.
A sírazi mecset elleni merényletben 14 ember meghalt és további 200 megsebesült, de Sharmahd és családja hevesen tagadja a vádakat.
„Ítéletét még megfellebbezhetik a legfelsőbb bíróságon” – tette hozzá az ügynökség.
Sharmahdot, a Tondar ellenzéki csoport vezetőjét napok óta magánzárkában tartják fogva, és megtagadták tőle a független ügyvédet és a tisztességes jogi eljárást.
Sharmahd Dubajban történt elrablásáról és Teheránba való átszállításáról, amelyet az Iszlám Köztársaság ügynökei hajtottak végre, először 2020 augusztusában jelent meg a hír.
A Los Angeles-i székhelyű, kevéssé ismert Iráni Királyság Gyűlése, azaz Tondar azt állítja, hogy az 1979-es iszlám forradalom által megdöntött iráni monarchia visszaállítására törekszik. Külföldön Irán-barát ellenzéki rádió- és televízióállomásokat működtet.
A Sharmahdra kiszabott halálos ítéletet az iráni külügyminisztérium kedden megerősítette, hogy közvetítőkön keresztül indirekt tárgyalásokat folytat az Egyesült Államokkal a fogolycseréről.
Az iszlám köztársaság több nyugati foglyot tart fogva, amit emberi jogi szervezetek túszdiplomáciának neveztek. És itt válik érthetővé, miért „szakadnak meg” a fogolycsere-tárgyalások – régebben ezt a „túszdiplomáciát” egyszerűen emberrablásnak hívtuk.
Embert hóhérral szokás kivégezni, lapot betiltással, így járt a „Sazandegi” című reformista újság tegnap. Irán felfüggesztett egy napilapot „hamis tartalom” közzététele miatt, miután a kiadvány a közelmúltban bírálta az ország gazdaságpolitikáját és az erkölcsrendőrséget.
Az IRNA állami hírügynökség hétfőn jelentette, hogy „a sajtófelügyelet betiltotta a Sazandegi című lapot”, megállapítva, hogy a napilap „jogsértéseket” követett el, köztük „hamis tartalmak” közzétételét és „a közvélemény megzavarását”.
A Faraz internetes napilap egy tweetben azt írta, hogy a Sazandegit a hús árának emelkedésére utaló címlap megválasztása miatt tiltották be.
A betiltásra akkor kerül sor, amikor az iráni valuta szinte naponta új mélypontra zuhan, ami további inflációt jelez. Ez súlyosbíthatja azt a tiltakozási hullámot, amely szeptember közepén tört ki a 22 éves Mahsa Amini „nem megfelelő hidzsáb” miatti őrizetben bekövetkezett halála miatt.
A Sazandegi 2018-ban jelent meg először, a lap a centrista Irán Építésének Vezetői Párt sajtóorgánuma, és e reformpárt anyagi támogatásával működik.
Az Irán Építésének Vezetői Pártot 1996-ban az akkori elnök, Akbar Hasemi Rafszandzsáni kabinetjének 16 tagja alapította.
Hasszan Rouhani elnöksége idején a Sazandegi a kormányának egyik támogatója volt, és ugyanolyan szerepet játszott, mint a Kayhan vagy a Fars hírügynökségek Ali Khamenei legfelsőbb vezető védelmében.
2021 novemberében Mohammad Quochani lemondott a Sazandegi főszerkesztői tisztségéről, és a lap kiadása két hónapra leállt. Később azonban Akbar Motajebi vezetésével folytatta a munkát.
Nem lehet, kérem, hogy a közvéleményt nem a lap zavarta meg, az ugyanis csak a tényekről számolt be, hanem az árak? Erre szoktam azt mondani fenyegetőző politikusoknak, hogy ne tessék disznóságokat művelni és én sem fogom leleplezni, ha nem lesz mit. Ennyi erővel a kormányt kéne betiltani Iránban is, máshol is.
Még be kell számolnom a titokzatos iskolai mérgezések ügyéről, amelről már esett szó a Zónában.
Annyit fejlődött az ügy, hogy most már komolyan veszik. Az iráni főügyész szerint a szent város, Qom diákjainak megmérgezése „szándékos bűncselekmény” lehet, és sürgette a város vezetőit, hogy határozottan lépjenek fel az ügyben.
Mohammad Dzsavád Montazeri hétfőn a qomi ügyésznek írt levelében azt írta, hogy „az ügyet nagyobb figyelemmel, gyorsabban és pontosabban kell nyomon követni”.
Arra is kérte a qomi ügyészt, hogy jelentse az eredményt, ha valaki „vétkes vagy hibás” ebben az ügyben, vagy ha „összeesküvés történt”.
A kizárólag lányokat oktató iskolák növendékei az elmúlt hetekben mérgezéses tünetekkel betegedtek meg. Néhányan a lányok oktatását ellenző vallási szélsőségesek által elkövetett bűntényre kezdtek gyanakodni.
A Qom Orvostudományi Egyetem vasárnap bejelentette, hogy a város egyik iskolájának 11 tanulóját ismét mérgezéses tünetekkel szállították kórházba.
Az áldozatok november 30. óta olyan tünetekről számoltak be, mint hányinger, fejfájás, köhögés, nehézlégzés, szívdobogás és letargia.
Az oktatási minisztériumnak két napra be kellett zárnia az összes iskolát Qomban, miután több más iskola is érintett volt, ami közriadalmat keltett.
Február 14-én az iskolában megmérgezett diákok családjai a kormányzó hivatala előtt gyűltek össze.
Mohammad Saeedi, Khamenei legfelsőbb vezető Qom tartománybeli képviselője korábban azt állította, hogy „az ellenséges média pletykákat terjeszt ezekről az incidensekről”.
A hatóságok egyelőre nem találták meg a rejtélyes megbetegedés okát. Az áldozatok közül néhányan arról számoltak be, hogy megbetegedtek, miután mandarinra emlékeztető illat töltötte meg a tantermek levegőjét.
Megint csak ott tartunk, ahol az előbb: ha nem lennének incidensek, a média sem terjeszthetne róluk semmit.
Lapzártakor érkezett, és teljesen világossá teszi Irán diplomáciai helyzetét az utolsó hír:
Antony Blinken amerikai külügyminiszter kedden kijelentette, hogy Iránon múlik a nukleáris tárgyalások elakadásának feloldása, és azzal vádolta, hogy lehetővé tette az ukrajnai orosz agressziót.
Az Athénba látogató Blinken kijelentette, hogy az Egyesült Államok Izraellel együtt elkötelezett amellett, hogy Teherán „soha ne jusson atomfegyverhez”.
„Ez nem éppen újdonság. Az elnök (Joe Biden) nagyon világosan kijelentette, hogy minden lehetőség rendelkezésre áll ennek érdekében” – mondta Blinken egy sajtótájékoztatón görög kollégája, Nikosz Dendiasz társaságában.
Biden kormánya megpróbálta feléleszteni a 2015-ös megállapodást, a közös átfogó cselekvési tervet (JCPOA), amelyet Biden elődje, Donald Trump 2018-ban elvetett, de a 18 hónapig tartó tárgyalások szeptemberben megrekedtek.
Hamarosan kormányellenes tüntetések törtek ki Iránban, amelyekre a kormány gyilkos erőszakkal válaszolt, 500 civil megölésével, ami tovább bonyolította a Nyugattal való kapcsolatokat.
Blinken azzal vádolta Teheránt, hogy nem kötelezte el magát, és azt mondta, hogy a JCPOA most nincs napirenden. Mint mondta:
„Továbbra is úgy véljük, hogy a nukleáris programmal kapcsolatban a leghatékonyabb, fenntartható módon, diplomáciai úton lehet kezelni az általa jelentett kihívást. De ebben a pillanatban ezek az erőfeszítések háttérbe szorultak, mert Irán egyszerűen nem elkötelezett érdemi módon. Sok múlik azon, hogy Irán mit mond és mit tesz, és hogy elköteleződik-e vagy sem.”
Blinken hozzátette: „Közben persze láttuk, hogy Irán drónokkal látja el Oroszországot, hogy lehetővé tegye az ukrajnai agresszióját”.
Az inváziót „minden szempontból Vlagyimir Putyin stratégiai kudarcának” nevezte.
A képlet egyre egyszerűbb, egyre tisztább, most már csak érteni kéne, mármint Khamenei és Raisi meg a sleppjük részéről.
Ennyi iráni hír jutott mára, de maradjanak még a Zónán, mert rövidesen érkezik az oroszországi és ukrajnai események összefoglalója.