Szele Tamás: Elnyeli a föld?

Irán gondjainak se szeri, se száma, de a legújabb az, hogy elképzelhető, miszerint az egész országot – vagy legalábbis nagyon nagy részét – egyszerűen elnyeli a föld. Erről eddig nem volt szó, se ott, se máshol, de tekintsük intő példának: így jár az, aki elhanyagolja a környezetvédelmet és a vízgazdálkodást. Bár a végromlás talán még elkerülhető.

Ma nincs, CTP-jelentés, tehát összegyűjtöttem a fontosabb iráni híreket – ezek leginkább a gazdaság, a szaúdi kapcsolatok helyreállítása és az amerikai fogolycsere témáit érintik, bár szóba kerül majd az olajexport titokzatos állapota, a gyógyszerhiány és az előbb említett, várható környezeti katasztrófa is. Akkor lássunk neki.

Iráni szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a jelenlegi iráni talajsüllyedési helyzet „kritikus”, és azt állítják, hogy több mint 39 millió ember életét veszélyezteti.

A helyzetet számos tényező okozta, többek között a gátépítés, az éghajlatváltozás, a mezőgazdaság és az ipar gazdaságtalan vízfogyasztása, valamint a földalatti víztartó rétegek illegális mezőgazdasági vízkitermelő kutak forrásaként való felhasználása.

Ali Beitollahi, az iráni Út-, Lakás- és Városfejlesztési Kutatóközpont katasztrófaügyi munkacsoportjának vezetője elmondta, hogy az országban a süllyedési zónák megközelítőleg 18,5 millió hektárnyi területet tesznek ki, ami Irán teljes területének közel 11%-a.

Beitollahi már évek óta figyelmeztet a veszélyre, és azt mondja, ha nem tesznek lépéseket, az Irán lakosságának közel 49%-ának életét veszélyezteti. Mint mondta:

Háromszáznyolcvan várost és 9200 falut fenyeget a földsüllyedés veszélye, és egyes esetekben a városok teljes területe a süllyedési zónákban található.”

Teherán, a keleti Razavi Khoraszán és a közép-iráni Iszfahán a leginkább veszélyeztetett tartományok, Razavi Khoraszán van a legnagyobb veszélyben.

Nemzetközi jelentések szerint azonban a veszély még ennél is nagyobb, és közelít a humanitárius válsághoz. A tudományos folyóirat azt állítja, hogy Irán 1,648 millió km-es területének több mint 98%-át süllyedés fenyegeti.

Nemzetközi szinten az évi 4 mm-nél nagyobb mértékű süllyedés már válsághelyzetnek számít, Irán földje azonban a síkságokon 25 éve tartó vízszintcsökkenés következtében elképesztő, évi 6 cm-es ütemben süllyed.

A talajsüllyedés a városi területeken áramkimaradásokat okoz, gázvezetékek elpattanását, sínek deformálódását, víznyelők kialakulását, épületek megdőlését, repedések és árkok megjelenését az utakon, sőt emberéleteket is követelt már.

A vízszint folyamatos csökkenése csökkenti a talaj vízáteresztő képességét, és a termékeny síkságokat kopár sivatagokká változtatja.

Kamran Davari, a mashhadi Ferdowsi Egyetem munkatársa az ISNA állami hírügynökségnek elmondta, hogy a mashhadi síkság északkeleti részén fekvő egyes területekről számos süllyedéses esetet jelentettek, ahol a süllyedés legalább 3 cm, Mashhad város északnyugati részén pedig megdöbbentő, 15-17,5 cm közötti. Davari szerint a helyzet „hiperkritikus.”

A felszín alatti vízminőség-zónázási térkép alapján a jó vízminőségű területek drasztikusan csökkentek Mashhadban az elmúlt évtizedben.

Ha a víz elektromos vezetőképessége meghaladja az 1500-at, az azt jelzi, hogy a víz már nem alkalmas ivóvíznek” – magyarázta Davari. „Sajnos Mashhad keleti területein az elektromos vezetőképesség jelenleg 3000 és 5000 között van”.

A Taylor & Francis Online folyóirat megerősíti a félelmeket. Egy tavalyi kutatásában azt állította: „Az Irán északkeleti részén található Razavi Khorasan tartományban volt a legnagyobb (mintegy 3500 km2 -es) terület, amely a földsüllyedés előfordulásának van kitéve.”

Figyelmeztetett arra, hogy a jövőben más, kockázatnak kitett területek is veszélyeztetettek lesznek.

A földsüllyedésre való hajlamot mutató térkép alapján Ardabil, Kurdisztán, Nyugat- és Kelet-Azerbajdzsán, Szisztán és Beludzsisztán, valamint Kermanshah tartományok is ilyenek: bár jelenleg nem tapasztalható nagymértékű földsüllyedés, a jövőben a súlyos földsüllyedés nagy kockázatának lesznek kitéve.”




Ilyen azért eddig még nem volt sehol. És Iránban is több tényező kellett összejöjjön, hogy kiváltsa: a helyzet talán még menthető, de tudós ember legyen, aki megmondja, mit kéne tenni.

Akkor járjuk körül a szaúdi kapcsolatok újrafelvételével kapcsolatos fejleményeket.

Az Iránnal való kapcsolatok helyreállításáról szóló megállapodás nem jelenti a viták rendezését – mondta Faisal bin Farhan bin Abdullah szaúdi külügyminiszter.

A londoni székhelyű Asharq Al-Awsat című lapnak adott interjújában bin Farhan hangsúlyozta, hogy a március 10-én Pekingben kínai közvetítéssel és látszólagos garanciákkal bejelentett megállapodás Irán és Szaúd-Arábia közös szándékát mutatja, hogy „kommunikáció és párbeszéd útján oldják meg a vitákat”.

Aláhúzta azonban, hogy „ez nem jelenti azt, hogy megállapodás született a közöttük fennálló összes vitás kérdés rendezéséről”.

A legnagyobb vitát a jemeni konfliktus jelenti, ahol a két ország közvetve 8 éve harcol egymás ellen. Irán támogatta a Houthi lázadókat, akik kiszorították a nemzetközileg elismert kormányt a fővárosból, és folytatták az etnikai-vallási hagyományaiktól eltérő területek meghódítását.

Miközben Szaúd-Arábia közvetlen katonai részvétellel támogatta a Houthi-ellenes erőket, a Houthik iráni rakétákat és drónokat használtak, hogy több száz támadást indítsanak szaúdi területen lévő célpontok ellen.

A legtöbb elemző úgy véli, hogy Rijád véget akar vetni a jemeni konfliktusnak, mivel egyre ambiciózusabb gazdasági fejlesztési tervbe kezd, amelyhez biztonságra van szükség.

Robert Sadloff, a The Washington Institute ügyvezető igazgatója vasárnap hosszú tweetsorozatban utalt a gyors gazdasági növekedésre való szaúdi törekvésre, idézve egy magas rangú szaúdi tisztviselőt, aki szerint a növekedés „eltéríthető a bizonytalanság miatt, akár a Houthi rakéták, akár az iráni nukleáris zsarolás fenyegetése miatt”.

A szaúdi külügyminiszter interjújában a gazdasági tényezőt hangsúlyozta.

Mi a Királyságban reméljük, hogy új fejezetet nyithatunk Iránnal, és megerősíthetjük az együttműködést, amely megszilárdítja a biztonságot és a stabilitást, és előreviszi a fejlődést és a jólétet, nemcsak a két országban, hanem az egész régióban”.

Dzsavid Qorban-Ogli volt iráni diplomata hétfőn Teheránban a Didban honlapnak nyilatkozva elmondta, hogy a jemeni konfliktus befejezése a legfőbb szaúdi cél. „Szaúd-Arábia konzervatív rezsim, amely igyekszik elkerülni a konfliktusokat. Ambiciózus fejlesztési tervet követ, amelyhez biztonságra és stabilitásra van szükség a térségben”.

Felsorolta azokat az okokat is, amelyek miatt Teherán újrakezdte a kapcsolatokat Rijáddal. „Irán, a megállapodás másik oldala, súlyos gazdasági válsággal, társadalmi és politikai káosszal és számos más válsággal néz szembe a rossz külpolitikája miatt”. A harmadik szereplő ebben a megállapodásban Kína – mondta, hozzátéve, hogy Peking „energiabiztonságra” törekszik.

Nasszer Kanaani iráni külügyminisztériumi szóvivő hétfőn megismételte, hogy a szaúdiakkal kötött megállapodás közel két éve tartó bagdadi és ománi tárgyalások eredménye, amelyet az elmúlt hónapokban kínai közvetítéssel emeltek magasabb szintre. Megjegyzése azt mutatja, hogy bár a két fél Peking nélkül is meg tudott volna állapodni, az egyik vagy mindkét ország valamikor úgy döntött, hogy Kína valamiféle garanciát vállal.


Sadloff a tweetjeiben azt is állította, hogy Rijád bizonyos mértékig elvesztette a bizalmát a Biden-kormányzatban Irán elszigetelése kapcsán. Ahogy Teherán bővíti nukleáris programját, egyre közelebb kerülve a nukleáris küszöbállami státuszhoz, Washington pedig fenntartja a Rijádnak történő fegyvereladások korlátozását, úgy csökkent Szaúd-Arábia bizalma abban, hogy amerikai védelmet kap.

Az Iránnal való kapcsolatfelvétel drámai kifejezése ennek az USA iránti bizalomhiánynak” – mondta Sadloff.

Ezt a Washingtonban is így látják. Az amerikai képviselőház egyik bizottsági elnöke szerint „nagyon aggasztó” az Irán és Szaúd-Arábia között kínai közvetítéssel létrejött megállapodás a diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról.

Michael R. Turner ohiói republikánus az ABC Newsnak adott interjújában azt mondta, hogy kiábrándító, hogy Szaúd-Arábia az Egyesült Államokon kívül máshol keres támogatást.

Azt hiszem, ennek árnya természetesen a Biden-kormányzatra vetül” – mondta Turner vasárnap, hozzátéve: „Nem váratlan, hogy Szaúd-Arábia máshol keres támogatást. Az viszont mindenképpen nagyon váratlan, és minden bizonnyal nagyon aggasztó és kiábrándító, hogy Iránhoz fordulnak”.

Az Iszlám Köztársaság és Szaúd-Arábia a kínai közvetítéssel Pekingben folytatott tárgyalások után állapodott meg a diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról. Ötnapos tárgyalásokat követően pénteken megállapodtak abban, hogy a két ország hét évnyi diplomáciai kapcsolatok nélküli és időnként feszültségekkel terhelt időszak után újra felállítja a nagykövetségeket és képviseleteket.


Szaúd-Arábia 2016 januárjában szakította meg kapcsolatait az iszlám köztársasággal, miután Ali Khamenei legfőbb vezető keményvonalas hívei tömegbe verődve megtámadták és feldúlták teheráni nagykövetségét és mashhadi konzulátusát egy szaúdi síita lelkész kivégzését követően.

Turner, aki a képviselőház hírszerzési bizottságát vezeti, tovább bírálta a Biden-kormányzatot, mondván, hogy az amerikai tisztviselők lassan reagáltak Rijád katonai igényeire.

Úgy tűnik, hogy a Biden-kormányzat túlságosan félénk… Oroszországgal szemben… és úgy gondolom, hogy Kínát is félnek provokálni” – tette hozzá Turner. „Teljes mértékben katonai fenyegetésként jelennek meg az Egyesült Államokra nézve. Úgy gondolom, hogy reagálnunk kell, mégpedig nagyon határozottan”.

Eközben újabb diplomáciai konfliktus kezd kialakulni az Egyesült Államok és Irán között. Miközben az iszlám köztársaság külügyminisztere szerint Irán és az Egyesült Államok fogolycsere-megállapodást kötött, a Biden-kormányzat „kegyetlen hazugságként” utasította el az állítást.

Hoszein Amir-Abdollahian iráni külügyminiszter vasárnap az állami televíziónak nyilatkozva kijelentette:

Ami a jelenlegi foglyok cseréjét illeti Irán és az Egyesült Államok között, az elmúlt napokban megállapodásra jutottunk. Ha minden jól megy az amerikai oldalon, úgy gondolom, hogy a közeljövőben tanúi leszünk egy fogolycserének. Ezt teljesen humanitárius ügynek tekintjük”.





A Fehér Ház egyik tisztviselője azonnal cáfolta Amir-Abdollahian kijelentését a fogolycseréről, és megismételte, hogy az Egyesült Államok elkötelezett az Iránban fogva tartott amerikaiak szabadon bocsátásának biztosítása mellett. Amir-Abdollahian azt állította, hogy a cserét meghatározó dokumentumot „közvetve aláírták és jóváhagyták” 2022 március eleje óta, anélkül, hogy megmondta volna, kiket cserélnének ki a fogolycsere során.

Az Iránban fogva tartott több amerikai egyike Siamak Namazi, az amerikai-iráni kettős állampolgárságú üzletember, akit 2016-ban kémkedés és az amerikai kormánnyal való együttműködés vádjával 10 év börtönbüntetésre ítéltek. Emad Sharghit, egy másik iráni-amerikai üzletembert 2018-ban tartóztatták le, amikor egy technológiai befektetési cégnek dolgozott. Morad Tahbaz iráni-amerikai környezetvédő, aki brit állampolgársággal is rendelkezik, a harmadik fogvatartott.

Ned Price, az amerikai külügyminisztérium szóvivője az AP-nek azt mondta, hogy a nyilatkozatok „egy újabb különösen kegyetlen hazugságot jelentenek, amely csak tovább növeli a családok szenvedését”. „Fáradhatatlanul dolgozunk azon, hogy biztosítsuk a három, Iránban jogtalanul fogva tartott amerikai szabadon bocsátását” – mondta Price. „Nem állunk le addig, amíg nem találkoznak újra szeretteikkel”.

A Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője külön nyilatkozatban szintén „hamisnak” nevezte a megjegyzéseket, hozzátéve: „Sajnos az iráni tisztviselők nem haboznak kitalálni bizonyos dolgokat, és a legutóbbi kegyetlen állítás még több szívfájdalmat okoz Siamak Namazi, Emad Shargi és Morad Tahbaz családjának”, megnevezve a koholt kémkedési vádak alapján fogva tartott három amerikait. „Az iráni tisztviselők állításai, miszerint megegyeztünk az Irán által jogtalanul fogva tartott amerikai állampolgárok szabadon bocsátásáról, hamisak” – mondta a szóvivő.

Az elmúlt napokban Namazi a hírhedt teheráni Evin börtönből interjút adhatott a CNN-nek – ami az iszlám köztársaság börtöneiben általában nem fordulhat elő.

A Reuters egy, a tárgyalásokról tájékoztatott forrást idézve azt mondta, hogy a fogolycsere „közelebb van, mint valaha”, de az egyik fennmaradó vitás pont az amerikai szankciók alapján Dél-Koreában befagyasztott 7 milliárd dollárnyi iráni olajbevételhez kapcsolódik. „Megoldatlan annak logisztikája, hogy hogyan fogják ezeket a pénzeszközöket kicserélni, és hogyan biztosítják a felügyeletet” – tette hozzá a forrás.

A forrás azt is elmondta, hogy Katar és Svájc is részt vesz a fogolycsere-tárgyalásokon.


Az iszlám köztársaságot, amely több tucat iráni kettős állampolgárt és külföldit tart fogva, emberi jogi szervezetek túszdiplomáciával vádolják, amellyel más országoktól próbálnak engedményeket kicsikarni. Teherán ezt tagadja, és kitart amellett, hogy minden külföldi ellen a törvényes eljárás szerint járnak el. Ugyanakkor gyakran mutatott készséget fogolycserére, és a múltban részt vett ilyen cserékben.

Korábban az iráni média arról számolt be, hogy Habib Chaab – más néven Habib Osaivad – iráni-svéd politikai aktivistát, az Ahvaz felszabadításáért küzdő Arab Harc Mozgalom alapítóját és korábbi vezetőjét „terrorizmus” és „földi korrupció” miatt halálra ítélte az igazságszolgáltatás. Tobias Billstrom svéd külügyminiszter később vasárnap „embertelennek” ítélte az ítéletet, és „visszafordíthatatlan büntetésnek” nevezte.

Arról is érkeztek hírek, hogy az Iszlám Köztársaság kész a fogolycserére Belgiummal, miután az európai ország alkotmánybírósága helybenhagyta a fogolycsere-szerződést. A belga alkotmánybíróság a múlt héten elutasította azt a kérelmet, hogy semmisítsék meg az Iszlám Köztársasággal tavaly aláírt fogolycsere-szerződést, amely a terrorizmusért elítélt iráni diplomata, Aszadollah Aszadi szabadon engedéséhez vezethet az Iránban túszként fogva tartott belga segélymunkásért, Olivier Vandecasteele-ért cserébe.

Az 50 éves Assadit, Irán ausztriai nagykövetségének volt attaséját azért ítélték el, mert 2018. június 30-án Párizs közelében a száműzetésben élő ellenzéki csoport, a Mudzsahedin-e Khalq Szervezet (MEK) egyik gyűlésén robbantást tervezett. Irán szerint Nouri őrizetbe vételét a MEK által felhozott „hamis állítások” indokolják.


A helyzetet csak súlyosbítja, hogy Amir-Abdollahian külügyminiszter egy órával ezelőtt tett nyilatkozatában újból koolyan állította, hgy a fogolycsere-egyezmény létezik és alá is írták, bár csak közvetítők révén. Minden lesz ebből, csak fogolycsere nem.

Az iráni diplomácia különben is érdekes bukfenceket vet: Teheránba várják Lukasenka belarusz elnököt!

A belarusz elnök Teheránba látogat, hogy megvitassa a két gazdasági kihívásokkal küzdő ország és Oroszország közeli szövetségesei közötti kétoldalú kapcsolatokat.

Az „Európa utolsó diktátorának” nevezett Alekszandr Lukasenka találkozik Mohammad Mokhber iráni első alelnökkel, Mohammad-Baqer Qalibaf parlamenti elnökkel és Ali Khamenei iráni uralkodóval, Irán legfőbb vezetőjével.

A látogatás középpontjában „a kereskedelmi és gazdasági együttműködés hangsúlyozása” áll, beleértve az ipart, a mezőgazdaságot, a közlekedést és a logisztikát – közölte Lukasenka sajtóügynöksége.

Különös figyelmet fordítanak majd a régió és általában a világ helyzetére” – áll a sajtóközleményben, hozzátéve, hogy számos megállapodást írnak alá „a kölcsönös érdeklődésre számot tartó területekről”.

Alekszandr Lukasenka, Putyin szövetségese az Ukrajna elleni háborúban, a múlt hónapban azt mondta, hogy Irán és Belarusz globális helyzete miatt a két országnak szorosabb kapcsolatokat kell kialakítania.


Belarusz főként káliumműtrágyát, fát és rostokat exportál Iránba, és élelmiszereket importál az Iszlám Köztársaságból. A két diktatúra közötti éves kereskedelem 2022-ben érte el a mindössze 100 millió dolláros csúcsot, az utazás célja ennek jelentős növelése.

Az iráni és a belarusz elnök a szeptemberben Szamarkandban tartandó 16. Sanghaji Együttműködési Szervezet csúcstalálkozójának alkalmával tett ígéretet a szorosabb együttműködésre, amelyet a két ország külügyminisztere vezet.

Hadiipari együttműködésre gyanakszom, de ne legyen igazam.

Egy iráni törvényhozó gyógyszerhiányra figyelmeztetett, mondván, hogy „a következő iráni évre vonatkozó költségvetési törvényjavaslatban előirányzott pénzügyi források egyáltalán nem elegendőek”.

A Mehr állami hírügynökség vasárnap idézte Hosseinali Shahriarit, aki szerint az elégtelen pénzügyi források miatt „a jövő évben (március 21-től kezdődően) problémákkal kell szembenéznünk a gyógyszerek és az orvosi felszerelések tekintetében”.


Az iráni parlamenti képviselő szerint „a hivatalnokok nem rendelkeznek pontos statisztikákkal a gyógyszerellátásról, ráadásul még a közönséges gyógyszerekből is állandó hiány mutatkozik”.

A március 20-án véget érő folyó iráni évben a gyógyszerkrízis fokozódott, mivel az emberek az árak többszörösére emelkedését tapasztalták. A kormány tavaly eltörölte az élelmiszerek és gyógyszerek importtámogatását.

Az iráni rial február végére több mint 600 ezerre esett vissza az augusztus végi 300 ezerről. Bár a nemzeti valuta az elmúlt tíz napban visszapattant, a hat hónappal ezelőtti értékhez képest még mindig 50 százalékkal kevesebbet ér.

A párhuzamos piacok, beleértve az aranyat, az aranyrudakat, sőt a hazai és külföldi gyártású járműveket is, azonnal magasabb árakkal fogják követni a változást. Az alapvető élelmiszerek ára, mint például a vörös húsoké, máris soha nem látott magasságokba emelkedett, ami az emberek többsége számára megfizethetetlenné teszi őket.

Egy, a parlament által elfogadott törvényjavaslat alapján a gyógyszeráraknak idén nem kellett volna emelkedniük, de a parlament egészségügyi bizottságának vezetője szerint „ez nem történt meg, és számos gyógyszer ára, különösen a cukorbetegség és a szív- és érrendszeri betegségek gyógyszereinek ára az egekbe szökött, így a betegek zsebből fizetett befizetései is ennek megfelelően emelkedtek”.


Ennek a hírnek van némi magyar vonatkozása is: tavaly november 17-én magyar-iráni gazdasági fórumot tartottak Budapesten, melyen bizony szóba került az Iránnak folytatott magyar gyógyszerexport is, ellenben ha Teherán fenntartja az importtámogatás eltörlését, ugyanolyan drága lenne a magyar gyógyszer mint bármelyik másik, mármint a betegek számára.

Végül lássuk az iráni olajkereskedelem rejtelmes meséjét. Irán magas olajexportról számol be, miközben a pénzügyi gondok folytatódnak

Irán olajminisztere, Dzsavád Owdzsi vasárnap azt mondta, hogy az ország exportja 2018 óta a legmagasabb szinten van, és azt állította, hogy 14 milliárd dollár olajbevételt juttattak a gazdaságba.

Állításai egy olyan időszakban hangzottak el, amikor Iránnak komoly szüksége van kemény valutára, mivel nemzeti valutája rendkívül gyenge és ingadozó.

Az olajminiszter azzal dicsekedett, hogy az ország a 2015-ös atomalkuból való amerikai kilépést és a mindenre kiterjedő intézkedések bevezetését követő amerikai szankciók ellenére új rekordot ért el az olajexportban. Owji azt állította, hogy 2018 óta, amikor a Trump-adminisztráció újra szankciókat vezetett be az Iszlám Köztársasággal szemben, egyre több büntetőintézkedés lépett életbe, mivel az európai államok, biztosítótársaságok, hajózási társaságok, kikötők és más kereskedelmi struktúrák betartják az amerikai szankciókat.

Elmondta, hogy az intézkedések ellenére az olajminisztérium az elmúlt 11 hónapban 14 milliárd dollárt juttatott az ország devizakereskedelmi szolgáltatásaiba. Hozzátette, hogy Irán olajexportja 190 millió hordóval nőtt a két évvel ezelőttihez képest – 2020 márciusától 2021 márciusáig –, és 83 millió hordóval több, mint az előző, 2022 márciusában véget ért iráni évben. „83 millió hordóval több olajat exportáltunk 2022. március 21. óta a tavalyi év azonos időszakához képest. Ez 190 millió hordóval több exportált olajat jelent a 2021 márciusa és 2022 márciusa közötti időszakhoz képest” – mondta.


Az olajexportból származó 14 milliárd dollár visszahozatala azonban csak töredéke annak, amire Iránnak szüksége van a költségvetése kiegyensúlyozásához, nem számítva a titkos katonai kiadásokat és a térségbeli proxy erőinek nyújtott támogatást. Általában 60 milliárd dolláros éves olajexport-bevételt tartanak a minimumnak ahhoz, hogy Irán fenn tudja tartani a pénzügyeit.

Owji nem hozta nyilvánosságra az ország által exportált hordók pontos számát, de a kivitel nagy része kisebb kínai finomítókhoz kerül, bár nem világos, hogy mennyit fizetnek hordónként, illetve hogy kemény valutában fizetnek-e Iránnak, vagy árukra cserélik az olajat. Irán nem árulja el, hogy mennyit keres a nyersolajexportból, de ha az alsó becslést vesszük, miszerint 2022-ben 0,6 millió hordót szállítottak naponta és 90 dolláros átlagárat feltételezünk, akkor a bevétel 2022 tizenkét hónapjára 20-22 milliárd dollárra tehető.

Míg számos olajipari forrás szerint Irán napi körülbelül egymillió hordó nyersolajat exportál, mások szerint a mennyiség sokkal kisebb, a bevétel pedig szerényebb.

A TankerTrackers, a Vortexa, a Kpler és más források becslése szerint Irán az elmúlt hónapokban napi 810 000 és 1,2 millió hordó nyersolajat exportált. Irán titokban tartja az export mennyiségét, de a vezető tisztviselők folyamatosan azt állítják, hogy a bevételek növekednek.

Az elmúlt napokban az iráni rial erősödött a főbb nemzetközi valutákkal szemben, miután a Szaúd-Arábiához való politikai közeledés hét év után megnyitotta a diplomáciai csatornákat a két ország között. A rial szombaton 450 000 fölött zárt az amerikai dollárral szemben, a február végi 600 000-es történelmi mélyponthoz képest.


Máshol Owji megjegyzéseiben azt is állította, hogy az Iszlám Köztársaság és Szaúd-Arábia megerősíti együttműködését az OPEC keretében. Amin H. Nasszer, a szaúd-arábiai olajipari konszern – vagy egyszerűen Aramco – vezérigazgatója szerint a szaúdi-iráni megállapodás a kapcsolatok rendezéséről fokozza a regionális stabilitást, és pozitív hatással lesz a globális olajpiacra.

Elmondta, hogy a szabad kapacitás továbbra is szűkös, napi 2 millió hordó, miközben a repülőgép-üzemanyag iránti kereslet növekszik, párhuzamosan azzal, hogy Kína újra megnyílt a Covid-korlátozások után. Mint mondta:

Ha figyelembe vesszük Kína megnyitását, a sugárhajtómű-üzemanyagok iránti kereslet növekedését és a nagyon korlátozott szabad kapacitást, akkor 2 millió hordóról beszélünk, így, mint mondtam, rövid és középtávon óvatosan optimisták vagyunk, és a piac továbbra is szűken kiegyensúlyozott marad”.

Ennyi iráni hír jutott mára, de maradjanak a Zónán, mert rövidesen érkezik az ukrajnai és oroszországi hírek összefoglalója is.


Oszd meg másokkal is!