Iránban pont az történt, amire számítani lehetett: a perzsa újév előestéjének hagyományos ünnepén fellángoltak a tüntetések. Ez most nem szókép, az ünnep még az iszlám előtti, zoroasztriánus eredetű, tehát hagyományosan sok tűzzel jár, más kérdés, hogy a tiltakozók ezt kihasználva gyújtóbombákkal emelték az est fényét, emiatt néhol közéjük is lőttek.
Mindeközben a kormány a kötelező hidzsábviselést erőlteti, mintha csak azt akarná elérni, hogy aki otthon maradna, az is menjen utcára. Újabb repressziók érik a tiltakozókat, annak ellenére, hogy most már a hadsereg veteránjai is demonstrálnak a nyomorúságos viszonyaik ellen – igen, ilyenkor a legfontosabb valóban az, viselnek-e a hölgyek fátylat.
De inkább lássuk az elmúlt nap eseményeit. Az iráni híreket az American Enterprise Institute Critical Threats Project (CTP) szerkeszti az Institute for the Study of War (ISW) támogatásával.
Az iráni kormány a rossz gazdasági körülmények, a közelmúltban történt diákmérgezések és a fokozott tiltakozó akciók közepette a kötelező fátyolviselést helyezi előtérbe. Ebrahim Raisi elnök a március 14-i mártírok napjára emlékező beszédében beszélt „a tisztaság és a hidzsáb kultúrájának védelméről a társadalomban”. Raisi megismételte, hogy Irán külső ellenségei felelősek a közelmúltbeli diákmérgezésekért, és azt állította, hogy Irán „Istenre támaszkodva” képes legyőzni problémáit. A Parlament Kulturális Bizottsága március 14-én külön jelentést tett közzé a tisztaságról és a hidzsábról, amelyben hangsúlyozta, hogy a „fizikai konfrontációval” szemben „közvetett és intelligens megközelítéssel” próbálja kikényszeríteni a fátyol viselését. A Kulturális Bizottság hozzátette, hogy találkozókat tartott a Rendészeti Parancsnoksággal (LEC), hogy „felülvizsgálják és nyomon kövessék” e szervezet „problémáit.” A kormány „intelligens” megközelítése magában foglalja – más intézkedések mellett – a hidzsáb betartatásának felelősségét olyan egyénekre, mint például a boltosok, valamint arcfelismerő technológia használatát a leplezetlen nők azonosítására. Ez a megközelítés – a kormány állítása ellenére – valójában konfrontatív.
Bár a biztonsági erők fizikailag nem konfrontálódhatnak a fedetlen nőkkel, az arcfelismerő technológia használata sérti a magánéletüket, és a rendszer által tárgyalt büntetések különböző típusú konfrontációkat idézhetnek elő. Az iráni hatóságok emellett az elmúlt hónapokban számos olyan üzletet, gyógyszertárat és éttermet zártak be, amelyek tulajdonosai elmulasztották a női vásárlók fátyolviselésének kikényszerítését. A Bloomberg és az NPR közelmúltbeli jelentései arra is utalnak, hogy a városi központokban egyre több iráni nő szegül szembe a kötelező hidzsábra vonatkozó törvénnyel nap mint nap. Ha ez a tendencia folytatódik, a rendszernek a közeljövőben el kell döntenie, hogy konfrontálódik-e a lakosság e külsőleg dacos szegmensével.
A kormánynak a kötelező fátyolviselésre helyezett hangsúlya feltűnő, tekintve, hogy viszonylag kevés figyelmet fordít olyan kérdésekre, mint a gazdaság és a közelmúltbeli diákmérgezések. Az iráni közösségi média felhasználói a közelmúltban videókat tettek közzé elhagyatott bazárokról, amelyek általában tele vannak ünnepi vásárlókkal a Nowrouz, az iráni újév előtt. A közösségi média felhasználói olyan hirdetésekről is megosztottak képeket, amelyekben az irániak havi részletekben fizethetnek az alapvető termékekért – például csirkéért és húsért. Bár az iráni rial az elmúlt napokban felértékelődött, az iráni infláció továbbra is 50 százalék körüli, ami sok alapvető árucikket megfizethetetlenné tesz az átlagos irániak számára. A kormány a közelmúltban történt diákmérgezések okát sem azonosította, és továbbra is úgy állítja be ezeket az incidenseket, mintha Irán ellenségei támadnák az iráni iskolásokat, amint arról a CTP korábban beszámolt.
A tüntetések március 14-én eszkalálódtak a rendszer ellen. A CTP március 14-én legalább 20 tüntetést regisztrált 8 tartomány 14 városában. Tiltakozó csoportok március 13-15-re a főbb nemzeti ünnepek köré szervezett tüntetésekre hívtak fel, ahogy arról a CTP korábban beszámolt. Az irániak március 14-én részt vettek a Chahar Shanbe Souri ünnepén. A hagyományos ünneplés során szimbolikusan tüzek fölött ugrálnak át a közelgő újév alkalmából. A közösségi média felhasználói országszerte tiltakozó tevékenységekről készült felvételeket terjesztettek, amelyek többsége tűzgyújtás és petárdadobálás volt a városok utcáin, ami a Chahar Shanbe Souri ünnephez illő tevékenység, és nem eredendően rendszerellenes. A tüntetőkről azonban olyan felvételek is készültek, amelyeken házi készítésű gyújtószerkezeteket használtak és rendszerellenes jelszavakat skandáltak, ami viszont a Chahar Shanbe Souri ünnepéhez nem illeszkedő viselkedés. Néhány közösségi médiás felvételen a tüntetők „kézigránátként” jellemezték a szerkezeteket, de továbbra sem világos, hogy ezek az eszközök milyenek. Az 1500 Tasvir nevű, rendszerellenes polgári újságíró Twitter-fiókja tegnap hasonló tárgyakról készült képeket terjesztett, azt sugallva, hogy azokat a mai tiltakozó tevékenység során fogják használni. Az IRGC-hez kötődő Fars hírügynökség szintén képeket terjesztett a tárgyakról, és azt állította, hogy ezen eszközök használata széleskörű erőszakra való felbujtásra irányul. Néhány tüntető a biztonsági személyzetet és a tulajdonukat vette célba ezekkel az eszközökkel az ország több pontján, ami jelentős növekedést jelez az ilyen tárgyak használatában a rendszerellenes tüntetéseken. A CTP korábban megfigyelte, hogy a Mahsa Amini tiltakozó megmozdulás során a tüntetők más gyújtószerkezeteket, például Molotov-koktélokat és tűzijátékokat dobáltak.
A közösségi média felhasználói arról is beszámoltak, hogy országszerte egyre inkább biztonságosabbá válik a környezet, ami összhangban van a CTP korábbi értékeléseivel, miszerint a rendszer a nemzeti ünnepek környékén erősen beveti biztonsági szolgálatait a tüntetések elrettentésére és visszaszorítására tett erőfeszítések részeként. A rendszer tisztviselői és a rendszerhez kötődő hírügynökségek március 14-én is folytatták erőfeszítéseiket, hogy visszatartsák az embereket a Chahar Shanbe Souri ünnepségeken való részvételtől. A jelentések szerint a biztonsági erők egy közepes méretű tüntetésen is komolyan lecsaptak a Gilan tartománybeli Rashtban, ahol a rendszer biztonsági erői nyilvánvalóan tüzet nyitottak a tüntetőkre.
A legfontosabb hírek röviden:
-
-
- Az iráni kormány a rossz gazdasági körülmények, a közelmúltban történt diákmérgezések és a fokozott tiltakozási aktivitás közepette a fátyolviselés kötelezővé tételét helyezi előtérbe.
- A tüntetők március 14-én fokozódtak a rendszer elleni tiltakozások.
- Nyolc tartomány 14 városában legalább 20 tüntetés zajlott.
- A rendszer egyes tisztviselői továbbra is tagadják, hogy az iráni diáklányok elleni közelmúltbeli támadások mérgezések voltak.
- Irán és Bahrein az iráni-szaúd-arábiai közeledést követően fontolóra veheti kapcsolatainak normalizálását.
- Az iráni Badrhoz kötődő iraki meghatalmazott iraki tisztviselők retorikailag támadták Mohammed Shia al Sudani iraki miniszterelnököt a diyalai biztonsági műveletek kezelése miatt, valószínűleg azért, hogy elrettentsék attól, hogy beavatkozzon a Badr diyalai műveleteibe.
- Irán proxy erőket telepített a Négyes főút Al Mayadin-Abu Kamal szakasza mentén, valószínűleg a helyi műveleti biztonsági feltételek javítása érdekében.
-
Belső biztonság és tiltakozó tevékenység:
Március 14-én nyolc tartomány 14 városában legalább 20 tüntetés zajlott. A CTP nagy vagy közepes valószínűséggel úgy ítéli meg, hogy a következő városokban zajlottak tüntetések:
Karaj, Alborz tartomány
Méret: Meghatározatlan
Iszfahán város, Iszfahán tartomány
Méret: Kicsi
Bandar-e Anzali, Gilan tartomány
Méret: Meghatározatlan
Tiltakozó tevékenység: Házi készítésű gyújtószerkezeteket dobáltak
Rasht, Gilan tartomány
Méret: Közepes méretű
A rendszer megtorlása: Összecsapások a biztonsági személyzet és a tüntetők között, a közösségi médiában közzétett felvételeken lövések hangjai hallhatók.
Divandarreh, Kurdisztán tartomány
Méret: Kicsi
Tiltakozó tevékenység: Házi készítésű gyújtószerkezeteket dobáltak.
Saghez, Kurdisztán tartomány
Méret: Meghatározhatatlan
A rendszer megtorlása: A biztonsági személyzet állítólag lelőtt és letartóztatott egy tüntetőt.
Sanandaj, Kurdisztán tartomány
Méret: Kicsi
Tiltakozó tevékenység: Házi készítésű gyújtószerkezeteket dobáltak, iráni zászlót égettek.
Teherán város, Teherán tartomány
Méret: Kicsi vagy közepes
Terület: Ekbatan
Teherán város, Teherán tartomány
Méret: Kicsi vagy közepes
Terület: Nezam Abad
Teherán város, Teherán tartomány
Méret: kb: Kicsi
Terület: Sattar Khan
Teherán város, Teherán tartomány
Méret: Kicsi
Tiltakozói tevékenység: A Baraaaye című dal, vagyis Mahsa Amini tiltakozó himnuszának eléneklése
Terület: Ismeretlen, de lehet, hogy IVO Ekbatan.
Teherán város, Teherán tartomány
Méret: Kicsi
Terület: Pirouzi utca
Teherán város, Teherán tartomány
Méret: Kicsi
Tiltakozó tevékenység: Házi készítésű gyújtószerkezeteket dobáltak a biztonsági személyzetre.
Terület: Teherán Pars
Boukan, Nyugat-Azerbajdzsán tartomány
Méret: Meghatározatlan
A rezndszer megtorása: Összecsapások a biztonsági személyzet és a tüntetők között, a közösségi médiában közzétett felvételeken lövések hangjai hallhatók.
A CTP alacsony megbízhatósággal értékeli úgy, hogy a következő városokban tiltakozásokra került sor:
Eslamabad-e-Gharb, Kermanshah tartomány
Méret: Meghatározatlan
A rendszer megtorása: A jelentések szerint a biztonsági személyzet lőtt a tüntetőkre.
Megjegyzések: A tüntetésekről nincs elérhető felvétel, és nem világos, hogy ez az incidens megfelel-e a CTP által a tiltakozó tevékenységre vonatkozóan meghatározott kritériumoknak.
Kermanshah város, Kermanshah tartomány
Méret: Meghatározatlan
Tiltakozó tevékenység: Házi készítésű gyújtószerkezeteket dobáltak
Megjegyzések: Nem világos, hogy ez az incidens megfelel-e a CTP tiltakozási tevékenységre vonatkozó küszöbértékének.
Ahvaz, Khuzestan tartomány
Méret: Meghatározatlan
Megjegyzések: Nem világos, hogy ez az incidens megfelel-e a CTP tiltakozási küszöbértékének.
Izeh, Khuzestan tartomány
Méret: Meghatározatlan
Megjegyzések: Nem világos, hogy ez az incidens megfelel-e a CTP tiltakozási küszöbértékének.
Haft Tappeh, Khuzestan tartomány
Méret: Kicsi
Demográfiai összetétel: Haft Tappeh cukornádmunkások
Megjegyzések: Sztrájk és tiltakozás
Teherán város, Teherán tartomány
Nagyságrend: Kicsi
Terület: Esfandiari
Az IRGC-hez kötődő Fars hírügynökség bírálta Mohammad Khatami volt reformpárti elnök március 14-i kijelentéseit, amelyekben arra utalt, hogy a rendszerhez kötődő szereplők felelősek a közelmúltban iskolások ellen elkövetett mérgezéses támadásokért. A Fars „sajnálatosnak” nevezte Khatami célozgatását, és úgy jellemezte őt, mint egyet a sok „radikális reformista” közül, akik az ellenség „rosszindulatú szándékait” terjesztik elő. A Fars tudósítása megerősíti a CTP korábbi értékelését, miszerint Khatami megjegyzései megszilárdíthatják a gyanút, hogy a rendszer valamilyen módon felelős a támadásokért.
A rendszer egyes tisztségviselői továbbra is tagadják, hogy az iráni iskolás lányok elleni közelmúltbeli támadások mérgezések voltak. Maszúd Szetajeshi igazságügyi szóvivő március 14-én általános „rossz közérzetnek” nevezte a vegyi mérgezésekről szóló diákjelentéseket. Szetajeshi hozzátette, hogy speciális laboratóriumok vizsgálják, hogy a közelmúltbeli iskolai incidensek valóban mérgezések voltak-e. A szóvivő hangsúlyozta, hogy a rendszer „kíméletlenül” azonosítja és felelősségre vonja az elkövetőket, és bejelentette, hogy a biztonsági erők nyolc személyt tartóztattak le a Fars tartományban elkövetett támadásokkal összefüggésben.
Külpolitika és diplomácia:
Az iráni polgári légiközlekedési szervezet (CAO) szóvivője, Dzsafar Jazerlou kijelentette, hogy a CAO vizsgálja az Irán és Szaúd-Arábia közötti járatok újraindítását. A két ország március 10-én megállapodott a kétoldalú kapcsolatok helyreállításáról, amint arról a CTP korábban beszámolt.
Irán és Bahrein az iráni-szaúd-arábiai közeledést követően fontolóra veheti a kapcsolatok normalizálását. Az Amwaj Media brit hírügynökség egy jól értesült forrásra hivatkozva arról számolt be, hogy Irán és Bahrein nemrégiben „adminisztratív és bürokratikus kérdésekről” tárgyaltak. A cikk hozzátette, hogy a két ország normalizálhatja kapcsolatait „a rijádi és teheráni nagykövetségek újranyitása” után. A félhivatalos Iráni Diákok Hírügynöksége (ISNA) külön újra közölte a Sputnik News egy interjúját Mamdouh al-Saleh bahreini parlamenti képviselővel, aki azt állította, hogy Irán és Bahrein között normalizációs tárgyalások folynak.
Hoszein Amir-Abdollahian iráni külügyminiszter március 13-án telefonbeszélgetést folytatott Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel. A két külügyminiszter megvitatta a közelmúltbeli iráni-szaúdi arab közeledést, az ukrajnai háború fejleményeit, valamint Irán bevonását a Törökország és Szíria közötti feszültségek megoldását célzó tárgyalásokba. A szíriai rezsim valószínűleg elhalasztotta az Ankara-Damaszkusz megbeszéléseket, amelyeket a hét végére terveztek, ahogy arról a CTP korábban beszámolt.
Gazdaság:
Hadi Tahan Nazif, az Őrök Tanácsának szóvivője bejelentette, hogy a tanács befejezte a következő pénzügyi évre vonatkozó költségvetési törvénytervezet kötelező felülvizsgálatát, és továbbította a törvénytervezetet a parlamentnek. Az Őrök Tanácsa a parlament által elfogadott jogszabályok felülvizsgálatáért és jóváhagyásáért felelős kormányzati szerv, emellett felügyeli a választásokat és ellenőrzi a jelölteket.
Külbiztonság és katonai ügyek:
A Badr szervezethez kötődő iraki tisztviselők retorikailag célba vették Mohammed Shia al Sudani iraki miniszterelnököt a diyalai biztonsági műveletek kezelése miatt, valószínűleg azért, hogy elrettentsék attól, hogy beavatkozzon a Badr diyalai műveleteibe. Muthanna al Tamimi, Diyala Badrhoz kötődő kormányzója azzal vádolta az iraki különleges erőket (ISOF), hogy március 10-én alaptalanul letartóztatták Sabah Zaini Badr-parancsnokot, és követelte az őt letartóztató tisztek felelősségre vonását. Sabah Zainit március 10-én tartóztatta le az ISOF gyilkosság és emberrablás vádjával a Diyala tartományban a közelmúltban elkövetett gyilkosságokhoz köthető személyek letartóztatására irányuló átfogó műveletek során. Tamimi és több meg nem nevezett al-Fatah Koalíció parlamenti képviselője követelte, hogy Mohammad al Halbousi parlamenti elnök hozzon létre egy vegyes bizottságot az emberi jogi és biztonsági bizottságok keretében Sabah Zaini letartóztatásának kivizsgálására. Az al-Fatah Koalíció a Badr szervezet politikai szárnya a parlamentben. Az al Fatah Koalíció nyilatkozatai szerint Sudani veszít a koordinációs kereten belüli befolyásából.
A Nouri al Malikihez kötődő Qais al Muhammadawi altábornagy, a közös műveletek parancsnokának helyettese arról számolt be, hogy nem részletezett biztonsági erők 162 személyt tartóztattak le a közelmúltbeli diyalai gyilkosságokban való részvétel gyanúja miatt. A Badrhoz kötődő 1. Gyorsreagálású Hadosztály és az iraki különleges erők március 10-én külön-külön tisztogató akciókat kezdtek Diyala tartományban. A CTP korábban arról számolt be, hogy az Irán által támogatott síita milíciák valószínűleg arra használták ki a diyalai biztonsági telepítéseket, hogy a tartományban lévő ellenzéki csoportokat vegyék célba. Diyala tartomány etnikai és felekezeti sokszínűsége lehetővé tette az iraki al-Kaidának és az Irán által támogatott síita fegyvereseknek, hogy 2006-2007 között erődítményeket hozzanak létre és célzott támadásokat hajtsanak végre. A felekezeti konfliktus és a biztonsági erők felekezeti viselkedése Diyala tartományban lehetőséget nyújt az ISIS számára, hogy a tartományban a szunniták biztonsági garanciájaként lépjen fel.
Irán proxy erőket telepített a négyes út Al Mayadin-Abu Kamal szakasza mentén, valószínűleg a helyi műveleti biztonsági feltételek javítása érdekében. Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja szerint március 14-én nem meghatározott iráni proxy erők váltották fel a helyi szíriai harcosokat Abu Kamalban és Al Mayadinban, Deir ez Zor tartományban. Az Irán által támogatott fegyveresek március 14-én 12 szíriai harcost is letartóztattak információ kiszivárogtatásáért Al Mayadin és Deir ez Zor városokban. A helyi fegyveresek letartóztatása és külföldi proxykkal való helyettesítése arra utal, hogy Irán a helyi biztonságot olyan proxy erőkön keresztül kívánja javítani, amelyekkel közvetlen és erős parancsnoki és ellenőrzési kapcsolatban áll – mint például a Fatemiyoun, Irán afganisztáni síita harcosai. Irán a február 6-i földrengés óta kifejezetten a 4-es útnak ezt a szakaszát erősítette meg proxy milíciáival, amint azt a CTP korábban értékelte. Az Eye of Euphrates március 2-án jelentette, hogy az IRGC és az Iránhoz kötődő helyi milíciák vezetése Al Mayadinban találkozott, hogy megvitassák az információszivárgás korlátozásának és az operatív biztonság javításának módszereit az Al Mayadin-Abu Kamal 4-es út szakaszán. Ezek a megoldások magukban foglalhatták a helyi fegyveresek megbízhatóbb proxy erőkkel való helyettesítését.
Lássuk akkor, hogyan zajlottak az esti tüntetések. Iráni fiatalok ezrei vonultak az utcára több városban kedd este a rendszer és Ali Khamenei legfőbb vezető elleni jelszavakat skandálva.
Az ősi iráni éves tűzfesztivál alkalmából vonultak ki, és az alkalmat arra használták fel, hogy levezessék a biztonsági erőkkel szembeni dühüket.
Az akcióra azt követően került sor, hogy hétfőn három éjszakán át tartó tüntetésekre hívtak fel, amikor a főváros, Teherán, Mashhad, Qazvin és Malayer egyes részein kisebb tüntetőcsoportokat láttak felvonulni és kormányellenes jelszavakat skandálni. Kedd este azonban sokkal látványosabbnak tűnt a részvétel, és több teheráni, rashti, kamyaráni, divandarehi, sanandaji, karaji, ghaemshahri, iszfaháni, mashhadi és zahedáni város és városrész is részt vett a tüntetéseken.
A közösségi médiában közzétett videókon látható, amint a tömeg „Halál Khameneire”, „Halál a diktátorra” és más kormányellenes jelszavakat skandál, petárdákat és kisebb házi készítésű bombákat (gránátokat) dobál a biztonsági erőkre. A „Baraye” című dalt – amely a Mahsa Amini tiltakozó mozgalom himnuszává vált – teljes erővel játszották a hangszórókon, és hatalmas máglyák körül táncoltak.
A tűzünnepet, amelyet ma már Char Shanbeh Soori (Suri) néven ünnepelnek az irániak évszázadok óta, az iráni naptár szerint az év utolsó keddjén. Ez a március 21-re eső újév (Nowruz) első ünnepe.
A vallási fundamentalisták a tűz ünnepét „pogány hagyománynak” tartják, és a hatóságok gyakran kemény intézkedésekhez folyamodtak, hogy elnyomják az ünneplést az utcákon, gyakran hívták ki a rendőrséget, a baszidzs milíciát és az önbíráskodó csoportokat, hogy szétoszlassák a fiatalokat, sőt letartóztassák őket. Így a nagyobb városok, például Teherán utcái gyakran váltak csatatérré a táncoló és mulatozó fiatalok és a rendőrség között az év utolsó keddjén.
A Char Shanbeh Soori az egyetlen alkalom, amikor az emberek „fel is vannak fegyverkezve” – mondta az Iran Internationalnak Dzsahán, egy fiatalember a fővárostól, Teherántól félórányira fekvő 1,2 milliós Karajban, utalva a házilag készített petárdákra, amelyekkel a fiatalok évek óta gúnyolják a biztonsági erőket a tűzfesztivál idején.
A fiatalok bosszút akarnak állni a rendszeren és a biztonsági erőkön a tüntetések elmúlt hónapokban történt elfojtásáért – mondta Dzsahán, hozzátéve, hogy a három éjszakás tüntetésekre való felhívás olyan, mint az ostorcsapás, hogy a rendszer megértse, az emberek nem hátráltak meg a tüntetőkkel szembeni kegyetlensége miatt.
A gyújtogatás meglehetősen agresszív formája a tiltakozásnak, meg kell hagyni, a tánc annál békésebb – és most már az is államellenes cselekmény. Az Iszlám Köztársaság mindig is rossz szemmel nézte a táncot, de az utóbbi időben még egy egyszerű koreografált vagy „szinkronizált mozgás” – ahogy a rendszer nevezi – is tiltakozásnak számít.
A múlt héten, a nemzetközi nőnapon terjedt el egy 40 másodperces videó, amelyen öt fiatal nő laza ruhában és a kötelező fejkendő nélkül táncol Teherán Ekbatan negyedében Selena Gomez és a nigériai énekesnő, Rema „Calm Down” című dalára, ami arra késztette a rendszer biztonsági erőit, hogy hajtóvadászatba kezdjenek a tinilányok után.
A videót a társulat edzője tette közzé az Instagramon, ő volt az első áldozat, akit azonosítottak, és aki kénytelen volt eltávolítani a videót és deaktiválni az oldalát. Másnap a környék híreivel foglalkozó Shahrak Ekbatan Twitter-fiókja arra figyelmeztetett, hogy a rendőrség keresi a tinédzsereket. A környék a folyamatos tiltakozások epicentruma volt, amelyeket Mahsa Amini halála robbantott ki, azé a 22 éves nőé, aki 2022 szeptemberében halt meg a rendőrség őrizetében, miután letartóztatták, mert nem viselte „megfelelően” a fejkendőjét.
„A 13-as blokk (lakóház) térfigyelő kameráinak felvételeit keresték, hogy azonosítsák a lányokat, akik csak táncoltak, és nem vettek részt semmilyen politikai tevékenységben. A rendőrök látták, amint ellenőrzik a felvételeket és kikérdezik az őröket”
– áll a közleményben. A beszámoló később arról számolt be, hogy az öt lányt először beidézték és figyelmeztetést kaptak, majd később ismét behívták őket, és két napig őrizetben tartották, mielőtt nyomást gyakoroltak rájuk, hogy készítsenek egy videót, amelyen kényszerített vallomást tesznek és megbánást fejeznek ki.
Miután híre ment a tinédzserek utáni hajtóvadászatnak, iráni és más országok lakói elkezdtek videókat közzétenni, amelyeken ugyanarra a dallamra táncolnak, hogy kifejezzék szolidaritásukat és támogatásukat az iráni lányok iránt.
A prominens iráni emberi jogi aktivista és jelenleg politikai fogoly Narges Mohammadi kedden újra közzétette a táncról készült videót a közösségi médiában, mondván, hogy a nők éneklése és tánca a női jelenlét egy formája az utcán. Ez egy olyan jog, amelyet nem szabad elnyomni – jegyezte meg. A hét elején Golshifteh Farahani színész-aktivista szintén közzétette a tánc videóját, a következő felirattal: „Semmi sem állíthatja meg az iráni nők szabadságát. Semmi sem állíthatja meg az összes emberi lény szabadságát”.
Az utcán való tánc egyszerű aktusát az iszlám köztársaság elleni „dacnak” értelmezik, ahogyan sok más egyszerű dolgot is Iránban, mivel a rendszer hajlamos mindent, amit „kritikusnak” vagy „helytelennek” tart, biztonsági fenyegetésnek bélyegezni.
Az öt tinédzser nem az egyetlen áldozata annak, hogy az Iszlám Köztársaság ellenzi a táncot és az éneklést. Az iráni iszlám törvények tiltják a táncot, bár sokan táncolnak családi összejöveteleken otthonukban. Iránban még a „tánc” szó használata is tilos mindenféle médiaplatformon és kiadványban. Az állami televízió egyik műsorvezetőjét 2021-ben betiltották, miután műsorának egyik vendége a „tánc” szót említette. Több iráni egyetemi tanárt 2022 végén elbocsátottak, mert részt vettek diákjaik diplomaosztó ünnepségén, mert egyesek táncoltak az ünnepségen. Legutóbb pedig egy bíróság két bloggert ítélt fejenként tíz és fél év börtönre, mert az utcán táncoltak. „Korrupcióra és nyilvános prostitúcióra való buzdítással” vádolták őket.
A Perzsa Nyelv és Irodalom Akadémiája, a perzsa nyelv szabályozó szerve, amelyet jelenleg a keményvonalas politikus Gholam-Ali Haddad-Adel vezet, a „tánc” helyett a „szinkronizált mozgás” szót javasolta az Iránban kiadott összes irodalmi műben. Ironikus módon a rendszer szintén ellenzi a nép bármilyen szinkronmozgását, mivel a népi egység bármilyen formáját egzisztenciális fenyegetésnek tekinti.
Iránban azonban az emberek szinkronban vannak, jobban, mint valaha, hogy szembeszálljanak a rendszerrel. Az irániak az országon belül és kívül folyamatosan a Grammy-díjas „Baraye” című tiltakozó dalt éneklik gyűléseiken és rendezvényeiken. Shervin Hajipour forradalmi dala, amely az országuk helyzetét sirató irániak tweetjeinek gyűjteményéből áll, és az iráni nők által vezetett felkelés nem hivatalos himnuszává vált, a „For dancing in the streets” sorral kezdődik.
Az elmúlt hat hónapban Irán számos részén az 1979-es forradalom óta a legnagyobb tüntetések zajlottak. Több mint 520 embert öltek meg.
Tüntetnek a veteránok is, bár nem tánccal. Iráni háborús veteránok egy csoportja ismét nagygyűlést tartott Teheránban, hogy tiltakozzon a legalább 70 százalékos élelmiszerár-infláció és a nem megfelelő nyugdíjuk miatt.
Az Iran International által kapott videófelvétel szerint az iráni-iraki háborúban sérüléseket szenvedett emberek egyike hétfőn azt mondta, hogy a kormányzati tisztviselők folyamatosan azt ismételgetik, hogy „Isten kedvéért mentek a háborúba”.
A háborús veteránok nem először tiltakoznak rossz életkörülményeik miatt.
Az elmúlt években többször gyűltek össze a parlament előtt, sürgetve a törvényhozókat, hogy oldják meg a problémáikat.
Augusztusban az iráni Nyugdíjasok Tanácsa arról számolt be, hogy az iráni-iraki háborúban megsebesült veteránok egyike, Khosro Yavari felgyújtotta magát és meghalt Kermanshah tartomány Songhor városában az anyagi nehézségek miatt.
Közben Mohammad Bagher Ghalibaf, az iráni parlament elnöke hétfőn televíziós beszédében elismerte, hogy az iszlám köztársaságnak nem sikerült megoldania a gazdasági problémákat és megfékeznie az inflációt. Azt mondta, hogy a rendszer nem tudott segíteni az embereknek abban, hogy fedezni tudják mindennapi életük kiadásait.
Ismét azt állította, hogy a kormány ezt bizonyos mértékig kompenzálni kívánja „olyan intézkedésekkel, mint az adómentességek és a közvetlen támogatások”.
Ezek a megjegyzések egy olyan időszakban hangzottak el, amikor az infláció idén meredeken emelkedett, és a képviselők figyelmeztettek a március 21-én kezdődő jövő évi újabb inflációs hullámra.
A tiltakozók elleni retorziók pedig meglehetősen fantáziadúsak. Az iráni kormány 53 magánszemélyre, köztük művészekre is ingatlanforgalmi tilalmat rendelt el, mert támogatásukról biztosították a kormányellenes tiltakozó mozgalmat – derül ki egy ezen a héten közzétett dokumentumból.
Mehdi Yarahi énekes, aki támogatta az országos tiltakozásokat, hétfőn Instagram-oldalán közzétett egy képet egy olyan végzésről, amely az Iráni Okiratokat és Ingatlanokat Nyilvántartó Szervezethez tartozik, és amely azt mutatja, hogy megtiltották neki az ingatlanvásárlást és -eladást.
Yarahi azt is bejelentette, hogy Taraneh Alidousti híres színésznővel, Asghar Farhadi filmrendezővel és Kayhan Kalhor neves zenésszel együtt őt is eltiltották a hivatalosan bejegyzendő ügyletektől.
Az elmúlt hat hónapban, a klerikális hatalom elleni felkelés idején a kormány letartóztatásokkal, idézésekkel és börtönbüntetéssel gyakorolt nyomást számos művészre, hogy rávegye őket, ne fejezzék ki támogatásukat a mozgalom iránt.
Egy tévés műsorvezető, Mojtaba Pourbakhsh, aki korábban az iráni állami televíziónak dolgozott, szintén egy tweetben azt írta, hogy már majdnem negyven napja munkanélküliként küzd otthon a rák ellen.
Az állami tévé vezetői azért rúgták ki, mert szolidaritást vállalt az emberekkel és a futballlegenda Ali Karimival, aki most az ellenzék egyik vezetője.
Nem ez az első eset, hogy az Iszlám Köztársaság ilyen tiltásokat alkalmaz művészekkel vagy más aktivistákkal, sőt újságírókkal szemben is.
2019-ben az iráni igazságszolgáltatás megtiltotta az Iran International munkatársainak, hogy Iránban vagyontárgyakat vásároljanak vagy adjanak el, az akkori novemberi tüntetésekről szóló tudósítások miatt.
Sőt, már gyanakodni sem szabad az iskolai mérgezések miatt. Az iráni igazságszolgáltatás több tucat művész, reformpárti politikus és újságíró ellen emelt vádat, mert a médiában és a közösségi médiában „pletykákat és hazugságokat terjesztettek” a lányiskolák elleni gáztámadásokról.
Maszúd Szetajeshi igazságügyi szóvivő kedden sajtótájékoztatón közölte, hogy mintegy harminc híresség ellen emeltek vádat a bíróságok, és kemény következményekkel fenyegette meg őket, ha folytatják ilyen tevékenységüket.
A belügyminisztérium szombaton közölte, hogy tizenegy tartományban több mint száz embert tartóztattak le a mérgezésekkel összefüggésben, amelyek a közép-iráni vallási városból, Qomból indultak november végén, és országszerte több tucat iskolára terjedtek át. A vádlottak a hatóságok állítása szerint „terrorista csoportokkal” és külföldi kormányokkal álltak kapcsolatban.
A kormány azonban nem közölt részleteket ezekről az állítólagos letartóztatásokról, mivel a közvélemény továbbra is szkeptikus a kormánynak a támadásokban játszott szerepével kapcsolatban.
A támadássorozatról szóló közösségi média-bejegyzései miatt vád alá helyezett hírességek között van a népszerű színész, Reza Kianianian is. Kianianian egy nemrégiben közzétett Instagram-posztjában megosztott egy plakátot, amelyen két fekete balaklavát és harci egyenruhát viselő férfi látható, amint egy gázálarcot viselő kislányt tart a kezében, aki rettenthetetlenül győzelmi jelet mutat a két férfi egyikének.
Kianianian a közösségi médiában a keményvonalasok erőteljes támadása alá került a poszt miatt, amely a biztonsági erők részvételét sugallta a mérgezésekben, és követelték, hogy a hatóságok indítsanak jogi lépéseket ellene a biztonsági erők rágalmazása miatt.
Kianianianhoz hasonlóan sok egyszerű iráni is gyanút fogott, hogy az iskolai támadásokban maga a rendszer vagy a rendszer által védett vallási szélsőségesek is részt vettek, és a cselekményeket „állami terrorizmusnak” nevezik.
A hatóságok nagyon keveset árultak el a feltételezett elkövetőkről, a támadások jellegéről és a gyermekek megmérgezéséhez használt vegyi anyagokról. Az állami televízió mindazonáltal a múlt héten adásba adta egy letartóztatott férfi és lánya úgynevezett „vallomását”, akiket azzal vádolnak, hogy nitrogén-gázpalackokkal támadtak iskolákra.
Az egyik vádlott a videón azt mondta, hogy meggyújtották a tartályokhoz erősített „kanócokat”, mielőtt hét iskola udvarára dobták volna őket Larestanban, egy dél-iráni városban. Szakértők szerint a nitrogén nem mérgező és nem gyúlékony.
Az elmúlt hat hónapban több olyan híres színészt és más művészt letartóztattak, akik támogatták a Mahsa tiltakozó mozgalmat azzal, hogy bírálták a rendszert, vagy „hidzsáb nélküli” fotókat tettek közzé magukról a közösségi médiában, például a népszerű színésznőt, Taraneh Alidoustit.
A kötelező hidzsáb ellenére Alidousti „hidzsáb nélkül” jelent meg a teheráni Evin börtön előtt kollégáival és támogatóival együtt készített fotókon, miután januárban, közel háromhetes börtönbüntetés után nagy összegű óvadék ellenében szabadult.
A hírességekkel szembeni kemény jogi lépéseket azután tették, hogy Gholam-Hossein Mohseni-Ejei főbíró „súlyos büntetéssel” fenyegette meg azokat, akik bírálják a hatóságokat a gáztámadások miatt, amelyek iskoláslányok százait juttatták kórházba.
Az igazságügyi szóvivő kedden azt is közölte, hogy a vádakat három újságszerkesztő, Szadegh Zibakalam akadémikus és reformpárti politikai aktivista, valamint Azar Mansouri, a Nemzet Egysége párt főtitkára ellen emelték „pletykák és hazugságok terjesztése” miatt.
Szeptember óta mintegy hatvan újságírót tartóztattak le a 22 éves Mahsa Amini halála miatt kirobbant tüntetésekkel összefüggésben. Két női riporter, Elaheh Mohammadi és Niloufar Hamedi, akiket októberben tartóztattak le a lány haláláról szóló tudósításuk miatt, még mindig börtönben van.
Ennyi iráni hír jutott mára, de maradjanak még a Zónán, mert rövidesen érkezik az ukrajnai és oroszországi események összefoglalója is.