Ma a harctéri jelentés tényleg harci cselekményekről szól majd, vagyis leginkább azokról, még ha túl sok jó hírről az ISW nem is számolhatott be. De várjunk egy-két hetet, és könnyen meglehet, hogy csodát látunk. Viszont egyelőre tekintsük azt, mi a helyzet most.
A Kreml összehangolt légi és kommunikációs műveletet folytat Harkiv városának elpusztítása, az ukránok menekülésre való rábírása és ukránok millióinak belső kitelepítése érdekében egy esetleges jövőbeli orosz támadó művelet előtt, amely vagy a város vagy Ukrajna más része ellen irányul. Oleh Szinehubov, a Harkivi Terület vezetője és a Harkivi Területi Ügyészség arról számolt be, hogy az orosz erők április 22-én délután valószínűleg egy H–59-es cirkálórakétával mértek csapást egy tévétoronyra Harkiv városában, és ez megzavarta a térségben a televíziós adásokat. Az ukrán és orosz média, valamint az orosz milbloggerek széles körben terjesztették a sérült tévétoronyról készült felvételeket és képeket, amely a támadás következtében kettétört és részben összeomlott. Az orosz állami média és a milbloggerek azzal próbálták igazolni a csapást, hogy az ukrán erők nem részletezett légvédelmi kommunikációs és koordinációs berendezéseket telepítettek a toronyra. Az orosz milbloggerek dicsérték az orosz csapás pontosságát, és arra céloztak, hogy az orosz erők már többször is megpróbálták ledönteni a Harkiv városi tévétornyot és más tévétornyokat Szumi és Csernyihiv megyékben, többek között 2022 márciusában, de sikertelenül. Az orosz hadsereg konkrétan 2022. március 1-jén csapott le egy Kijev városában lévő TV-toronyra, nem sokkal azután, hogy az orosz erők megkezdték Ukrajna teljes körű invázióját. A Kreml talán a 2022. márciusi kijevi támadásra és az Ukrajna elleni orosz invázió első heteinek emlékére kíván utalni, hogy pánikot keltsen az ukránok körében a háború újabb nehéz pillanatában.
A Kreml szócsövei kihasználják a Harkiv városa elleni jövőbeli orosz támadó hadművelettel kapcsolatos aggodalmakat, hogy egy valószínűleg összehangolt információs műveletet hajtsanak végre annak érdekében, hogy túlzott pánikot keltsenek az ukránok körében. Az ISW úgy értékeli, hogy egy Harkiv elleni sikeres orosz szárazföldi offenzíva valószínűsége nagyon alacsony, ha Ukrajna gyorsan megkapja az USA újabb katonai támogatását. Az ukrajnai dezinformáció elleni küzdelemmel foglalkozó központ már 2024 februárjában figyelmeztetett, hogy orosz Telegram-csatornákon olyan állításokat terjesztenek, miszerint ukrán tisztviselők menekülnek Harkiv városából, és orosz források április elején azt állították, hogy a civilek „tömeges elvándorlása” zajlik. Az Ukrán Stratégiai Kommunikációs és Információbiztonsági Központ a közelmúltban azonosított egy orosz információs műveletet, amely azt állítja, hogy ukrán tisztviselők megakadályozzák a civileket abban, hogy elhagyják Harkiv városát, és megjegyezte, hogy az orosz haderő kihasználja a Harkiv város elleni esetleges orosz támadó művelet miatti aggodalmat, hogy pánikot és a „közelgő, elkerülhetetlen katasztrófa” érzését keltse Ukrajnában. Az orosz állami televízió propagandistája, Vlagyimir Szolovjov március 28-án azt állította, hogy az orosz erőknek „lakónegyedről lakónegyedre haladva” kell lerombolniuk Harkiv városát, és azt javasolta, hogy az ukrán civileknek 48 órát ajánljanak fel a város elhagyására, feltehetően mielőtt a város elpusztítása során megölnék őket is. Az orosz neonacionalista kiadvány, a Cárgrád április 16-án több meg nem nevezett katonai forrásból származó állítást erősített fel, miszerint elkerülhetetlen egy orosz támadó művelet Harkiv városának elfoglalására, és hogy a helyzet Harkiv városában „rosszabb lesz, mint Bahmut és Avdiivka voltak együttvéve”. A Cárgrád azt állította, hogy „nincs kétség” afelől, hogy az orosz erők elfoglalják Harkiv városát, de a „blokádtaktika”, például a „villany, a gáz és a víz elzárása” a civilek elől a a legésszerűbb módja annak, hogy az orosz csapatok elfoglalják a várost és elkerüljék a nagy veszteségeket. Egy neves orosz milblogger azt állította, hogy Oroszország április 22-i, Harkiv város elleni csapásai azt jelzik, hogy az ukrán civileknek el kell hagyniuk Harkiv várost, „amíg még lehet”, és hogy nincs értelme elbújniuk vagy megvédeni a lakásaikat, ha az ukrán erők „a pincében rejtőznek”, arra utalva, hogy az orosz erők szándékosan célozhatják a lakóépületek infrastruktúráját. Egy másik orosz milblogger azt állította, hogy az ukránoknak el kell hagyniuk Harkiv városát, mielőtt a „szomszédaik” megölik őket, valószínűleg az oroszokra utalva. Ukrán illetékesek korábban már tárgyaltak arról a lehetőségről, hogy az orosz csapatok még a nyár folyamán szárazföldi hadműveletet indíthatnak Harkiv városa ellen, bár az ISW továbbra is úgy értékeli, hogy az oroszoknak nincsenek meg a város elfoglalásához szükséges erőik mindaddig, amíg az azt védő ukrán alakulatok megfelelő ellátásban részesülnek, ami meg is fog történni, ha az USA hamarosan újraindítja a katonai segítségnyújtást.
Oroszország fokozza a Harkiv városában lévő ukránok elleni csapásmérő és információs műveleteket, hogy kihasználja az ukrán légvédelem jelenlegi korlátait és a fokozott ukrajnai feszültséget a frontterületekre várhatóan érkező amerikai katonai segítség megérkezése előtti viszonylag rövid időintervallumban. Ukrán illetékesek a közelmúltban figyelmeztettek egy lehetséges későbbi orosz támadó műveletre Harkiv városának elfoglalása céljából, és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter április 19-én jelezte is Oroszország érdeklődését egy ilyen művelet iránt, azt állítva, hogy Harkiv város „fontos szerepet játszik” Vlagyimir Putyin orosz elnök azon elképzelésében, hogy Ukrajnában egy demilitarizált „egészségügyi övezetet” hozzanak létre, amely állítólag megvédi az orosz határ menti településeket az ukrán csapásoktól. Az Oroszország által elképzelt „egészségügyi zóna” a Harkiv város és a környező területek elfoglalásától kezdve egy lakhatatlan, lerombolt „senki földje” létrehozásáig, amelyet egyik fél sem ellenőriz, a helyszíni állapotok széles skáláját jelentheti. Az ISW korábban úgy értékelte, hogy egy Harkiv város elfoglalására irányuló orosz támadó hadművelet rendkívül ambiciózus vállalkozás lenne, amely jelentős kihívások elé állítaná az orosz hadsereget, és hogy az orosz katonai parancsnokságnak valószínűleg újra kell gondolnia a 2024 nyarára tervezett támadó hadművelet céljait, figyelembe véve a jobban felszerelt és nagyobb létszámú ukrán erőket. Az orosz katonai parancsnokság megpróbálhatja Harkiv városát légi, rakéta- és dróncsapásokkal megsemmisíteni, és az ukrán civilek nagymértékű belső kitelepítését idézheti elő, ha úgy dönt, hogy nem tudja sikeresen elfoglalni a várost szárazföldi műveletekkel. Az USA és a nyugati országok folyamatos és időben történő katonai segítségnyújtása, különösen a légvédelmi rendszerek és rakéták biztosítása kulcsfontosságú lesz Ukrajna számára Harkiv városának védelmében.
Úgy tűnik, hogy az orosz erők célja az ukrán vonalak széles körű áttörése a Donyecki területen található Avdiivkától északnyugatra, de az amerikai és más nyugati segélyek frontvonalra érkezése valószínűleg tompítani fogja ezt a képességüket. Az orosz hadsereg nagyjából egy megerősített hadosztálynyi harci erőt (amely főként a Központi Katonai Körzet (CMD) négy dandárjából áll) irányított az Avdiivkától északnyugatra fekvő Berdics-Novokalinove vonalra. Ezek az erők három, egymást erősítő hadműveletet folytatnak – Berdicstől nyugatra nyomulnak; Ocseretyne felé, nyugatra haladnaknak az O0544-es (Keramik-Mirhorod) út mentén; és észak felé nyomulnak Novokalinove felé, amely törekvések mindegyike valószínűleg azt az orosz műveleti szintű célt támogatja, hogy Pokrovszkon keresztül (Avdiivka térségétől nyugatra) elérjék a Donyecki Terület közigazgatási határát. Az Avdiivkától északra és északnyugatra fekvő három területen folytatott orosz támadó műveleteknek sikerült három kisebb kiszögellést kialakítaniuk egy körülbelül hét kilométer hosszú frontvonal mentén, de e három kiszögellés mindegyike jelenleg elszigetelt és túl keskeny ahhoz, hogy további szárazföldi offenzívák leeheetséges kiindulópontjaként szolgáljon, amelyek az Avdiivkától nyugatra fekvő terület széleskörű bekerítését valósítanák meg. Az erők összetétele, sűrűsége és a terület általános harctéri geometriája arra utal, hogy az orosz csapatok jelenleg azt remélik, hogy mindhárom kiszögellésből érkező előrenyomulásokat kombinálva szélesebb áttörést tudnak létrehozni a Berdics-Novokalinove vonal mentén, elsősorban a CMD erőinek felhasználásával.
Az orosz haderőnek azonban nincs meghatározatlan időkerete arra, hogy ezt a szélesebb áttörést folytassa. Az európai katonai segélyek hamarosan elkezdenek érkezni Ukrajna arzenáljába az amerikai katonai segélyek megújításával együtt, amennyiben az amerikai szenátus elfogadja a kiegészítő előirányzatokat tartalmazó törvényt. Josep Borrell, az Európai Unió (EU) főbiztosa április 22-én kijelentette, hogy a cseh vezetésű kezdeményezésen keresztül Ukrajna számára beszerzett tüzérségi lőszerek első szállítmányai május végére, június elejére érkeznek az országba. Az, hogy Ukrajna képes lesz-e kiegyenlíteni a tüzérségi tüzérségi támadások arányát az orosz erőkhöz képest a harctéren, alapvetően szükséges lesz ahhoz, hogy Ukrajna képes legyen megfosztani az orosz erőket a kezdeményezéstől és lassítani a folyamatban lévő orosz előrenyomulás ütemét a front olyan területein, mint például Avdiivka iránya. Az orosz haderő hasonlóképpen fokozza a taktikai szintű előrenyomulások ütemét a hadszíntér más részein, nevezetesen Limany irányában, valamint Donyeck városától nyugatra és délnyugatra, hogy a lehető leggyorsabban megszilárdítsa az előnyeit. Az orosz katonai vezetés valószínűleg tisztában van azzal, hogy a nyugati segítség megérkezése után bezárul az időablak, és igyekszik támadásaival előnyöket biztosítani, míg nem késő. Az orosz csapatok az elkövetkező hetekben valószínűleg folytatják a taktikai térnyerést a Berdics-Novokalinove vonal mentén és a hadszíntér más részein, miközben a nyugati segítség megérkezését várva fokozzák a támadó műveleteket. Azonban a jelenleg záródó ablak az alacsony ukrán erőforrások miatt valószínűleg meggátolja az orosz erőket abban, hogy a taktikai előretöréseket a legtöbb esetben hadműveleti szempontból jelentős előnyökké tudják alakítani, bár néhány helyen ez lehetséges; és Ukrajna nyugati segítségének beérkezése valószínűleg pozícionálni fogja az ukrán erőket a közelgő offenzívák fogadására, amelyekre az oroszok készülnek.
Az ukrán haditengerészet szóvivője, Dmytro Pletenchuk harmadosztályú kapitány április 22-én arról számolt be, hogy az orosz Fekete-tengeri Flotta (BSF) Kommuna tengeralattjáró-támogató hajója haditengerészeti drónokat szállított, amikor az ukrán erők április 21-én lecsaptak a hajóra. Pletenchuk kijelentette, hogy a BSF valószínűleg nem lesz képes kompenzálni a Kommuna elvesztését, mivel az orosz haditengerészetnek nincsenek hasonló hajói, amelyek csatlakozhatnak a BSF-hez a Fekete-tengeren. A Kommuna különben egy valódi cári relikvia volt: építése 1912. november 12-én kezdődött meg Szentpéterváron a Putyilov hajógyárban, az Orosz Császári Flotta számára. A hadihajót 1913. november 17-én bocsátották vízre, még Volhov néven. A hajó 1915. július 14-én került a Balti flotta állományába, majd 1922. december 31-én átkeresztelték a Kommuna névre. 1967-ben a mentőhajó a Balti flottától Szevasztopolba és ezzel a Fekete-tengeri flotta állományába került. Különös, katamarán-elrendezésű teste volt, erős darukkal, utoljára a Moszkvát próbálták kiemelni vele, csak nem sikerült – múzeumban lett volna a helye, nem bevetésen, de ezek szerint már nincs, mivel szállítania a drónokat a Fekete-tengeri flottának. Kár érte, kuriózum volt, de egyebet nem lehetett tenni.
Az orosz állami „Szudoplatov” önkéntes drónellátó kezdeményezés a hírek szerint olcsó és hibás, első személy-nézetű (FPV) drónokkal szereli fel a Bahmut irányában tevékenykedő orosz katonákat. Egy orosz milblogger (aki korábban a megszállt Ukrajnában harcolt) összefoglalta azon orosz katonák visszajelzéseit, akik a Szudoplatov drónkezdeményezés keretében kiképzést és drónokat kaptak. Megjegyezte, hogy a Szudoplatov drónkezelők „primitív” kiképzést kapnak az aktív frontvonal közelében, és utalt arra, hogy az orosz katonáknak nincs motivációja arra, hogy a rendelkezésre álló szimulátorokat kihasználják az FPV drónok kezelésének megtanulásához. A milblogger megismételte, hogy a Szudoplatov drónok mind egy hullámhosszon működnek, ami sebezhetővé teszi őket az ukrán elektronikai hadviselési (EW) rendszerekkel szemben. Azt is állította, hogy az orosz gyártók olcsó alkatrészeket használnak a Szudoplatov drónok gyártásához, ami számos hibát eredményez, és a drónok közel egyharmada egyszerűen lezuhan az indítás után. Hozzátette, hogy e drónok harctéri hatékonysága 2023 ősze óta meredeken csökkent, miután az ukrán hadsereg alkalmazkodott e drónok visszaveréséhez, és biztos abban, hogy az orosz erőknek sok Szudoplatov drónt kell indítaniuk ahhoz, hogy elérjenek egy célpontot.
A milblogger szerint az orosz katonai parancsnokság rossz technológiai ismeretei rontják az orosz csapatok képességét a kis támadó drónok hatékony működtetésére Bahmut irányában. Azt is állította, hogy a katonai parancsnokságnál több félreértés is kialakult a drónok üzemeltetésével kapcsolatban, aminek következtében a parancsnokság a drónkezelőket nem praktikus feladatok elvégzésére utasítja. A parancsnokság gyakran olyan drónoperátorokat nevez ki, akik nem rendelkeznek megfelelő motivációval és a szükséges technikai műveltséggel, és megfigyelte, hogy nincsenek olyan rendszerszintű mechanizmusok, amelyek javítanák az orosz EW és drónegységek közötti koordinációt. Hozzátette, hogy az orosz drónoperátorok a koordináció hiánya miatt nem képesek közvetlenül támogatni a szárazföldi támadócsoportokat, és hogy az orosz katonai parancsnokság túlzottan formalizálta a drónműveleteket.
A Wall Street Journal (WSJ) április 22-én arról számolt be, hogy Finnország konkrét lépéseket tesz, hogy megvédje magát az orosz hibrid műveletekkel szemben, amelyek fegyverként használják az oroszok által kreált migránsválságokat az orosz–finn határon. A WSJ megjegyezte, hogy a finn kormány úgy véli: Oroszország migránsok hullámait küldte a finn határra egy szélesebb körű hibrid művelet részeként, amelynek célja Finnország megfélemlítése és biztonsági szolgálatainak tesztelése Finnország NATO-csatlakozását követően. A WSJ arról számolt be, hogy a 2023 végén a mesterséges migránsválság mellett Oroszország kibertámadásokat és dezinformációs kampányokat is eszkalált Finnország ellen. Heikki Talvitie finn diplomata és volt oroszországi finn nagykövet a WSJ-nek elmondta, hogy a Finnország elleni legújabb orosz hibrid erőfeszítések alapvetően megváltoztatták a finn–orosz viszonyt, és az most már „egzisztenciális”. A Kreml április 6-án kifejezetten megfenyegette Finnországot, és azzal vádolta, miszerint „destruktív irányt” követ az Oroszországgal való kapcsolatában, hogy aláássa a finn szuverén döntéshozatalt és a NATO-csatlakozást. Az ISW következetesen úgy értékelte, hogy az ilyen, NATO-államok elleni orosz nyilatkozatok célja, hogy a NATO vezetőit arra kényszerítse, hogy önmagukat megtagadva ne tegyenek konkrét lépéseket az orosz hibrid erőfeszítésekkel szembeni védekezés érdekében.
Úgy tűnik, hogy a Kreml hangsúlyozza Azerbajdzsánnal való kapcsolatát, miközben bagatellizálja az orosz-örmény kapcsolatok romlását, miután Oroszország nem tudta megakadályozni, hogy Örményország 2023 szeptemberében elveszítse Hegyi-Karabahot. Vlagyimir Putyin orosz elnök és Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök április 22-én Moszkvában találkozott, hogy megvitassák a „nagyon érzékeny” regionális biztonsági kérdéseket. Putyin kijelentette, hogy a két ország közötti kapcsolatok magas szintűek, és tovább fejlődnek. Putyin kijelentette, hogy az orosz-azerbajdzsáni kereskedelem fejlődik, és kiemelte, hogy Oroszország 6 milliárd dollárt fektetett be az azerbajdzsáni gazdaságba. Alijev Oroszországot „alapvető országnak” nevezte a kaukázusi térség biztonságának szavatolása szempontjából. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője április 22-én kijelentette, hogy Putyin és Nikol Pashinyan örmény miniszterelnök valószínűleg hamarosan személyesen is találkozik – ez Peszkov április 10-i, hasonlóan homályos kijelentésének megismétlése. Peszkov azt is állította, hogy az orosz békefenntartók, akiket a 2020 novemberében orosz közvetítéssel megkötött hegyi-karabahi tűzszünet értelmében 2025-ig a térségben maradnak, azért vonultak ki Hegyi-Karabahból, mert a térségben a „geopolitikai realitások” megváltoztak, „miután Örményország elismerte Azerbajdzsán 1991-es határait”, és a békefenntartóknak már nem volt feladatuk. Az Oroszország vezette Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (CSTO) főtitkára, Imangali Tasmagambetov kijelentette, hogy a CSTO és Örményország közötti kapcsolatok „nem a legjobb időszakukat élik”, de Örményország tevékenysége a CSTO-ban folytatódik. Tasmagambetov szerint Örményország és a CSTO közös „munkamódszerrel” dolgozik bizonyos, nem részletezett kérdéseken. Pashinyan korábban kijelentette, hogy Örményország kilép a CSTO-ból, ha a CSTO nem felel meg egyes örmény elvárásoknak.
A legfontosabb hírek röviden:
– A Kreml összehangolt légi és információs műveletet folytat Harkiv városának elpusztítása, az ukránok menekülésre való rábírása és ukránok millióinak belső kitelepítése érdekében egy esetleges jövőbeli orosz támadó művelet előtt, amely a város vagy Ukrajna más része ellen irányul.
– A Kreml szócsövei kihasználják a Harkiv városa elleni jövőbeli orosz támadó művelettel kapcsolatos aggodalmakat, hogy egy valószínűleg összehangolt információs műveletet hajtsanak végre annak érdekében, hogy az ukránok körében túlzott pánikot keltsenek. Az ISW úgy értékeli, hogy egy Harkiv elleni sikeres orosz szárazföldi offenzíva valószínűsége nagyon alacsony, ha Ukrajna gyorsan megkapja az USA megújított katonai támogatását.
– Oroszország fokozza az ukránok elleni csapásmérő és információs műveleteket Harkiv városában, hogy kihasználja az ukrán légvédelem jelenlegi korlátait és a fokozott ukrajnai feszültséget a frontterületekre várhatóan érkező amerikai katonai segítség megérkezése előtti viszonylag rövid időintervallumban.
– Úgy tűnik, hogy az orosz erők célja az ukrán vonalak széles körű áttörése a Donyecki Területen található Avdiivkától északnyugatra, de az amerikai és más nyugati segítségnek a frontvonalra való megérkezése valószínűleg tompítani fogja ezt a képességüket.
– A Wall Street Journal (WSJ) április 22-én arról számolt be, hogy Finnország konkrét lépéseket tesz, hogy megvédje magát az orosz hibrid műveletekkel szemben, amelyek fegyverként használják az oroszok által kreált migránsválságokat az orosz-finn határon.
– Úgy tűnik, hogy a Kreml előtérbe helyez Azerbajdzsánnal való kapcsolatát, miközben lekicsinyli az orosz-örmény kapcsolatok romlását, miután Oroszország nem tudta megakadályozni, hogy Örményország 2023 szeptemberében elveszítse Hegyi-Karabahot.
– Az orosz erők a közelmúltban előrenyomultak Csasziv Jar, Avdiivka és Donyeck város közelében, valamint a Donyeck-Zaporizzsja terület határvidékén.
– Az orosz állami „Szudoplatov” önkéntes drónkezdeményezés a jelentések szerint olcsó és selejtes első személyű (FPV) drónokkal szereli fel a Bahmut irányában tevékenykedő orosz katonai személyzetet.
Ennyit tudunk a jelenlegi helyzetről, ami nem túl szívderítő. De pár hét múlva, reméljük, alapvetően megváltoznak az állapotok és az orosz hadsereg újból megdönti a kollektív hosszútávfutás világrekordját.
Szele Tamás
