Ma valami különleges világnap lehet, mert nem mutatkozik a világpolitikában semmiféle szenzáció – mutatkozott a héten épp elég, még túl sok is – tehát van időnk az évfordulókkal foglalkozni. A Versztka című orosz ellenzéki lap azt járta körül, hogy mi a csodáért nem temették még el Vlagyimirt Iljics Lenint, akinek a mauzóleumát most száz éve adták át a Vörös téren.
Pontosan száz évvel ezelőtt, 1924. augusztus elején nyitották meg a nagyközönség előtt Vlagyimir Iljics Lenin második ideiglenes, fából készült mauzóleumát a Vörös téren (néhány évvel később kőépülettel helyettesítették, és a mai napig így maradt). Az építményt eredetileg azért emelték, hogy mindenki elbúcsúzhasson a „forradalom vezérétől”, de egy évszázaddal később a politikus holtteste még mindig ott van. A VCIOM közvélemény-kutató intézet felmérése szerint az oroszok több mint fele úgy véli, hogy Lenin holttestét a földbe kellene temetni, de Vlagyimir Putyin nyilvánosan nem támogatja az ötletet.
Hogyan született a döntés Lenin holttestének mumifikálásáról?
A Szovjet Népbiztosok Tanácsának elnöke, Vlagyimir Iljics Lenin 1924. január 21-én halt meg a Moszkva melletti Gorki birtokon. Másnap Alekszej Abrikoszov professzor a fürdőszobában boncolta fel az 53 éves politikus holttestét, hogy megállapítsa halálának okát. Hivatalosan agyvérzés szerepelt az iratban (Lenin korábban három agyvérzést szenvedett), a diagnózis pedig az artériák érelmeszesedése volt. Ugyanakkor egy neurofiziológus, aki megvizsgálta Lenin ügyeletes orvosának naplóját, úgy véli, hogy a „vezért” az utolsó éveiben fertőző idegbajjal kezelték – ezt bizonyítják az orvosok által felírt gyógyszerek és adagok. (Ezen a furcsa meghatározáson tessenek nyugodtan szifiliszt érteni).
A boncolás során patológus távolította el az elhunyt belső szerveit, a testet pedig ideiglenesen bebalzsamozták, hogy megőrizzék a búcsúztatásra.
Két nappal később a koporsót Leninnel együtt Moszkvába szállították, és a Szakszervezetek Háza oszlopcsarnokában megkezdődött a „forradalom atyjának” nyilvános búcsúztatása. Néhány nap alatt különböző becslések szerint 500 ezer – egymillió ember vett részt a gyászszertartáson. Világossá vált, hogy nem lesz mindenkinek, aki búcsút akart venni Lenintől, ideje erre. Ugyanakkor a Rabocsaja Moszkva hetilap három levelet közölt, amelyeket állítólag „munkások” írtak. Azt kérték, hogy Lenin holttestét ne temessék el, hanem őrizzék meg az utókor számára.
E felhívások nyomán 1924. január 26-án az Orosz Kommunista (bolsevik) Párt Központi Bizottságának Politbürója úgy döntött, hogy a Vörös téren kriptát alakítanak ki, és ott helyezik el Lenin koporsóját, „hogy mindazoknak, akiknek nem sikerül időben megérkezniük Moszkvába a temetésre, lehetőségük legyen elbúcsúzni szeretett vezérüktől”.
Bár ezt a szovjet nép akarataként tálalták, az ötlet, hogy Lenin holttestét hosszú ideig megőrizzék, a történészek szerint Joszif Sztálintól származott a javaslat – akkoriban a bolsevikok Össz-szövetségi Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkárának szerepát töltötte be. Ezt azonban nem támogatta a Politbüró minden tagja. Lev Davidovics Trockij például a marxizmus ideológiájával összeegyeztethetetlennek, Nyikolaj Buharin – „Lenin emléke megsértésének”, Lev Kamenyev pedig – „valóságos népbutításnak” tartotta az elképzelést.
Lenin felesége, Nagyezsda Krupszkaja is ellenezte a holttest megőrzését: a Pravda című lap 1924. január 29-én közölt egy nyilatkozatot, amelyben az asszony kérte, hogy ne állítsanak emlékműveket és palotákat Lenin tiszteletére. (Izé, ezt a kérést egyáltalán nem tartották be).
Hány Lenin-mauzóleum létezett?
1924. január 27-én a koporsót Lenin holttestével ünnepélyesen a Vörös térre szállították, és egy ideiglenes fakriptába helyezték. Tavaszra a holttest állapota romlani kezdett, és az ország vezetése úgy döntött, hogy újra be kell balzsamozni. A mauzóleumot négy hónapra bezárták, ez idő alatt Vlagyimir Vorobjov anatómus és Borisz Zbarszkij biokémikus egy balzsamozó oldat létrehozásán és a holttest konzerválásán dolgozott.
Ez idő alatt a Vörös téren egy stabilabb, többlépcsős, fából készült mauzóleum épült. Belsejében egy üvegszarkofágot helyeztek el, ahol Lenin újrabalzsamozott teste nyugodott. 1924. augusztus 1-jén a mauzóleum megnyitotta kapuit minden érdeklődő előtt, és néhány évig működött. Ez idő alatt egy nagy kőmauzóleumot terveztek és építettek, amely ma is áll a Vörös téren. Lenin holttestét végül 1930-ban szállították oda. Nem mellesleg a balzsamozás nem volt annyira tökéletes, mint kellett volna legyen, így a Nagy Vezért jelenleg másfél évente beáztatják egy speciális oldatba és újrabalzsamozzák. Az lehet városi legenda, hogy biztos, ami biztos, belülről kiöntötték bitumennel, de az egészen biztos, hogy amikor a második világháború bombázásai elől a múmiát Tyumenybe menekítették, ott – penészedésnek indult, alig bírták restaurálni.
Miért fekszik Lenin még mindig a mauzóleumban?
Először Sztálin halála után hangzott el az ötlet, hogy Lenin holttestét elszállítsák a mauzóleumból. Halála másnapján, 1953. március 6-án a SZKP KB és a Szovjetunió Minisztertanácsa határozatot fogadott el arról, hogy Sztálin és vele együtt Lenin teste számára közös Pantheont építenek. Az új síremlék gondolata azonban papíron maradt.
Lenin holttestének áthelyezéséről ismét csak harminc évvel később – a peresztrojka idején – esett szó. Az első, aki nyilvánosan kijelentette, hogy szükség van a temetésre, 1989-ben Mark Zakharov filmrendező volt. Lenint zseniális politikusnak nevezte, de „a mesterséges ereklyék létrehozása erkölcstelen cselekedet” – mondta,
„Gyűlölhetjük az embert, amennyire akarjuk, szerethetjük, amennyire akarjuk, de nincs jogunk megfosztani a temetés lehetőségétől, az ősi pogányokat utánozva” – nyilatkozta a Vzgljad című televíziós műsorban.
Az első kísérletet arra, hogy Lenint eltávolítsák a mauzóleumból, a 90-es években Anatolij Szobcsak, Szentpétervár polgármestere tette. Először 1991-ben, a Szovjetunió utolsó népképviselői kongresszusán javasolta, hogy Lenint „népünk vallási és nemzeti szokásai szerint és az ő akaratának megfelelően” temessék el. Később pedig többször is megpróbálta meggyőzni Borisz Jelcin orosz elnököt, hogy adjon ki rendeletet a „forradalom vezetője” földi maradványainak eltemetéséről.
„De válaszként minden alkalommal ugyanazt hallottam: most nem időszerű” – emlékezett vissza a polgármester. – „Sok politikus és államférfi, akikkel a témáról beszélgettem, azt válaszolta, hogy meg kell várni, amíg a megrögzött kommunisták egész nemzedéke kihal, akkor végre Lenin is nyugalomra lelhet”.
A Fehér Ház 1993-as ostroma után Jurij Luzskov moszkvai polgármester arra kérte Jelcint, hogy „szabadítsa fel” a mauzóleumot, és temesse újra a Kreml falánál eltemetett holttesteket. Így akarta „helyreállítani a Vörös tér történelmi arculatát”. A kérés azonban válasz nélkül maradt.
1997-ben azonban maga Borisz Jelcin tért vissza erre a témára – az elnök azt javasolta, hogy tartsanak országos népszavazást a „forradalom vezetője” holttestének eltemetéséről. Az Állami Duma képviselői (akiknek többsége akkoriban az Orosz Kommunista Párt tagja volt) erre úgy reagáltak, hogy felszólították az oroszokat és a hatóságokat, hogy „akadályozzák meg a Lenin elleni politikai bosszúhadjáratot”.
A népszavazásra végül nem került sor. Hivatalából távozva Jelcin sajnálta, hogy nem hozta meg a történelmi döntést Lenin eltemetéséről.
„Minden alkalommal elhalasztottam a döntést, hogy ne keltsek további feszültséget, hogy ne zavarjam meg az emberek nyugalmát. Talán a semmiért, taláűn oktalanul halogattam. Ezt még mindig meg kell tenni. Hiába hárítottam a felelősséget a leendő elnökre” – mondta.
Miért ellenzi Vlagyimir Putyin Lenin temetését?
Vlagyimir Putyin, annak ellenére, hogy gyakran bírálja Lenint, amiért állítólag „megteremtette Ukrajnát”, és Ukrajna lerohanása előtt megígérte a szomszédos ország „dekommunizálását”, nem akarja eltemetni a „világ proletariátusának vezetőjét”. Amint Putyin hatalomra került, világossá tette, hogy nem vállal felelősséget ebben az ügyben, Lenin marad a mauzóleumban – az orosz társadalomban uralkodó „konszenzus” megőrzése érdekében. Ezt követően az elnök többször felszólalt a vezér eltemetése ellen. Sőt, a kommunizmust a kereszténységhez hasonlította, a kommunisták Lenin földi maradványaihoz való viszonyát pedig – a hívők szentek ereklyéihez való hozzáállásához.
„A kommunista ideológia valójában nagyon hasonlít a kereszténységhez. Szabadság, testvériség, egyenlőség, igazságosság – mindez le van fektetve a Szentírásban, minden benne van. És a kommunizmus építőinek kódexe? Ez egy szublimáció, egy primitív kivonat a Bibliából, semmi újat nem találtak ki benne. Lenint mauzóleumba helyezték – miben különbözik ez az ortodox keresztény szentek ereklyéitől?” – mondta Putyin.
Putyin megígérte Gennagyij Zjuganovnak, hogy amíg ő lesz az elnök, nem engedi meg „a barbárságot a Vörös téren” – mondta a kommunista vezető.
Maga Zjuganov a mauzóleum felszabadítására tett kísérleteket „természetellenesnek és szentségtörőnek”, mi több, törvénytelennek nevezte. A törvény szerint ilyen munkálatokat csak az elhunyt legközelebbi hozzátartozóival való egyeztetés után lehet elvégezni, de az egyetlen utód – egy bizonyos Olga Uljanova – pedig ellenzi ezt – érvelt a kommunista vezető.
Ugyanakkor kifejtette, hogy Lenin holttestét „az ortodox kánonnak megfelelően” temették el, mivel az egy két méterrel a föld alatt lévő kriptában van.
Érdemes megjegyezni, hogy az orosz ortodox egyház is azt javasolta, hogy ne siessék el a „temetést”, hogy elkerüljék a társadalom megosztottságát és viszálykodását. A moszkvai pátriárkátus képviselői pedig még annak az elképzelésnek is hangot adtak, hogy „ideiglenes moratóriumot vezetnének be Oroszországban a politikai szimbólumokkal való bármilyen háborúra, függetlenül azok eredetétől”.
Mely orosz politikusok és közéleti személyiségek támogatják Lenin temetését?
Putyin álláspontja ellenére elnöksége alatt rendszeresen napirendre került a hírekben Lenin mauzóleumból való eltávolításának témája. Különböző években politikusok, tisztviselők és közéleti személyiségek tettek erre javaslatot. Gyakran próbálták mindezt erkölcsi és etikai érvekkel indokolni.
Az elsők között Nyikita Mihalkov hangoztatta 2005-ben a „pogány látványosság” leállításának gondolatát. Akkor a rendezőt támogatta a Központi Szövetségi Körzet teljhatalmú elnöki megbízottja, Georgij Poltavcsenko is.
„Hatalmas sorok állnak gyerekekkel a hőségben, hogy beléphessenek egy bizonyos terembe, és láthassanak egy hullát – nem portrét, nem fényképet, nem filmet, nem krónikát, hanem egy hullát” – háborodott fel Mihalkov.
2012-ben Vlagyimir Medinszkij kulturális miniszter azt javasolta, hogy Lenint temessék el, azzal magyarázva felvetését, hogy „minden ember testét a földbe kell temetni”.
2017-ben Ramzan Kadirov azt javasolta, hogy hagyják abba „Lenin holttestének bámulását”, és adják át a testét a földnek. Ezt követően a csecsenföldi államfőt támogatta Natalja Poklonszkaja akkori duma-képviselő, aki embertelennek nevezte „egy holttest mutogatását a főváros központjában”.
A „legradikálisabb” elképzelések közül néhányat Vlagyimir Zsirinovszkij dumapárti képviselő és a Liberális (valójában ultranacionalista) Demokrata Párt vezetője fogalmazta meg – míg eleinte Lenin elhamvasztását és hamvainak „egy szerény sarokban” való elhelyezését javasolta, később el akarta adni a holttestet az Egyesült Államoknak.
„Jó utakra van szükségünk, és az amerikaiak készek jó pénzt adni Lenin holttestéért. Kötelező eladni. És mi legalább egy kicsit, egy kevéssé kompenzáljuk azt a kárt, amit ez a szörnyű ember okozott országunknak, népünknek” – mondta Zsirinovszkij.
Vlagyimir Iljics Lenin és a „Specoperacija”
Leninről azután sem feledkeztek meg, hogy Oroszország megkezdte Ukrajna teljes körű megszállását – 2023-ban, az októberi forradalom évfordulóján az Emberi Jogi Tanács egyik tagja Alekszej Melnikov vezetésével konszenzusként azt javasolta, hogy a „múmiát” közvetlenül a mauzóleumban temessék el, részben lezárva a hozzáférést hozzá.
Leonyid Szluckij, a Liberális Demokrata Párt jelenlegi vezetője pedig 2024 januárjában azt javasolta, hogy az „elhunytat” az édesanyja mellett helyezzék nyugalomra. Akkor Szergej Csekov krími szenátor támogatta őt.
„Minden tisztességes ortodox ember megérti, hogy egy múmiát őrizgetlni egy múzeumban nem normális. Minden halottnak a keresztény hagyományoknak megfelelően a földben kell feküdnie” – magyarázta a Föderációs Tanács tagja.
A VCIOM 2024 januárjában közzétett felmérése szerint a megkérdezett oroszok több mint fele támogatta a „világproletariátus vezetője” eltemetésének ötletét.
A „Versztka” két, az elnöki adminisztrációhoz közel álló beszélgetőpartnere azt mondta, hogy a temetés témája nincs napirenden. „Minden évben felbukkan valamilyen évforduló alkalmából, röviden megemlékeznek róla, majd ugyanúgy elfelejtik. Ez tényleg nem olyan probléma, ami most a társadalmat és Novo-Ogarjevót is aggasztaná” – mondja egyikük.
„Ha most temetést szerveznénk, az azt jelentené, hogy felhívnánk a figyelmet a témára, felesleges vitát váltanánk ki, ami addig nem indul meg, amíg a mauzóleumban fekszik” – mondta a Versztkának egy másik beszélgetőpartner, egy neves orosz politológus, aki kérte neve elhallgatását.
Szerinte azért is marad Lenin belátható időn belül a mauzóleumban, mert ez az idősek tiltakozását válthatná ki, akik számára a forradalmár alakja szent.
„Putyin és környezete egyrészt Lenint szidja, másrészt nagyon aktívan felhasználja a Szovjetunió iránti nosztalgiát. Ez része a jelenlegi állami politikának” – magyarázza a politológus. Szerinte Lenin egyfajta „ellenzéki” a jelenlegi kormány számára: „Ő valóban úgy maradt meg a történelemben, mint forradalmár, az államrendszert megdöntők egyike”.
Azt is megjegyezte, hogy a 90-es években a téma épp azért volt hevesen aktuális, mert a hatalom el akart határolódni mindentől, ami szovjet. A temetést Borisz Jelcin elnök, Jurij Luzskov moszkvai polgármester, Anatolij Szobcsak szentpétervári polgármester, Alekszandr Volosin, az elnöki adminisztráció vezetője, Mark Zaharov filmrendező és sokan mások is kezdeményezték már. De idővel a temetés témája elvesztette sürgősségét és aktualitását – mondta a politológus.
Akkor, kérem egyelőre Lenin marad, ahol van, legfeljebb akkor szabadul abból a mauzóleumból, ha már nem Putyin ül a Kremlben. Persze felvetődik a kérdés, hogy tényleg, Putyint nem kéne bebalzsamozni?
Dehogynem. Sőt, ha lehet, minél előbb.
Az se baj, ha még életben lesz közben.
Szele Tamás
