Szele Tamás: Kurszk sommázata

Mivel már két hete tart az ukrán hadsereg (AFU) kurszki hadművelete, és kezd kopni a kezdeti meglepetés, majd az újdonság varázsa, szedjük össze az Important Stories (ez tulajdonképpen a Vazsnüje Isztorii angol nyelvű változata) segítségével, mit tudtunk meg eddig erről a kétségtelenül hadtörténeti jelentőségű vállalkozásról? Honnan jön, merre tart? Mi a célja? 

Ukrajna már két hete támadásba lendült a kurszki térségben. Mit ért el, és mi fog történni ezután? Úgy tűnik, hogy az ukrán erők arra készülnek, hogy megtartsák a nemrég elfoglalt területeket.

Mit foglaltak el az ukrán erők két hét alatt?

Az augusztus 6-án kezdődött offenzíva során a Kurszki Területen az ukrán erők 92 települést foglaltak el és mintegy 1250 négyzetkilométert tartanak ellenőrzésük alatt – közölte Volodimir Zelenszkij augusztus 19-én este. A DeepState ukrán OSINT projekt úgy véli, hogy az ukrán hadsereg mintegy 650 négyzetkilométert tart ellenőrzése alatt, további mintegy 600 pedig a szürke zónában van, nem eldönthető, kihez tartozik. Az amerikai székhelyű Institute for the Study of War (ISW) becslése szerint az offenzíva frontja mintegy 56 kilométer széles, az ukránok akár 28 kilométer mélyen nyomulnak előre orosz területre. Az elfoglalt települések közül a legnagyobb Szudzsa városa. Az ukrán fegyveres erők katonai parancsnoki központot hoztak létre ott, és már jártak ukrán és nyugati újságírók is a városban.

Szudzsától keletre és északkeletre az oroszoknak sikerült megállítaniuk az ukránok előrenyomulását. Az ukrán erők offenzívája azonban más irányokban folytatódik, bár nem olyan ütemben, mint az első napokban. Északon az ukránok Lgov járási központig nyomulnak előre, ahonnan már csak 25 km-re van Kurcsatov és a Kurszki Atomerőmű. Északnyugaton egy másik járási központért, Korenevóért folynak a harcok.

Sok elemző szerint nehéz megállapítani, hol van a frontvonal. Ez egyrészt az ilyenkor megszokott „háború ködének”, másrészt az ukrán erők taktikájának köszönhető. Az ukránok mozgó csoportokban tevékenykednek: amikor az oroszokkal találkoznak, például egy erődítményben, a csoport egy része belép a harcba, leköti az ellenséget, egy másik része pedig tovább halad. Ez a taktika különösen hatékony volt a hadművelet első napjaiban. Később, amikor az oroszok tartalékokat vontak be, az AFU (az ukrán hadsereg) kisebb oszlopain kezdtek rajtaütni. Ez történt például Szafonovka közelében, mintegy 30 kilométerre északra Szudzsától.

Az ukránok hamarosan valószínűleg megpróbálják majd átvenni az ellenőrzést a Glushkovszkij körzet nagy része felett. Ez a terület délről és nyugatról Ukrajnával határos. A keletre fekvő területet már az AFU ellenőrzi, az északi határt pedig a Szejm folyó jelenti. Az ukránok ezen a szakaszon már mindhárom, a folyón átívelő hidat lerombolták, ezzel a lehető legnehezebbé téve az orosz csoport ellátását. Az oroszok két pontonhidat építettek, amelyek közül az egyik augusztus 19-én estére eltűnt – a műholdfelvételek 500 méterre tőle füstöt mutattak – jelentette a Szabadság Rádió. Egy pontonhidat elég könnyű lerombolni – magyarázza Ruszlan Levijev, a Conflict Intelligence Team alapítója: „Egy tüzérségi lövedék eltalálja, és kész, gyakorlatilag működésképtelen, amíg a sérült részt ki nem cserélik”.

„Nem látok semmilyen eszközt az orosz hadsereg számára, amivel megváltoztathatná a helyzetet ebben a Szejm folyó és a határ közötti „beszögellésben”. Az AFU rövidesen elfoglalja” – írja Jan Matvejev katonai szakértő.

A veszteségeket mindkét oldalról továbbra is nehéz megszámolni, mert ugyanúgy „a háború ködébe” burkolóznak az adatok. Naalsio OSINT elemző számításai szerint augusztus 16-ig az AFU 51 egységnyi felszerelést veszített. Ezek többnyire páncélozott járművek, de 4 harckocsi, 12 páncélozott személyszállító jármű (APC) és egy amerikai HIMARS MLRS is megsemmisült a szumi régióban. Az oroszok 27 darab felszerelést vesztettek, köztük 6 harckocsit és 3 APC-t.

Az ukrán vezetés fontos eredménynek nevezi az orosz katonák elfogását, a tervek szerint ukránokra cserélik őket. „Ez fontos. Közelebb hozza katonáink, civil polgáraink kiszabadítását az orosz fogságból” – állította Volodimir Zelenszkij. Egy héttel az offenzíva kezdete után az ukrán elnök „több száz” orosz fogolyról beszélt. Olekszandr Kovalenko, az „Információs ellenállás” ukrán csoport tagja szerint augusztus 16-ig mintegy 2500 hadifogolyról volt szó, de ezt nem erősítették meg. A foglyok között sok a sorkatona.

Milyen célokat követ Ukrajna, és képes-e elérni azokat?

Az orosz hadsereg erőinek átirányítása

Az AFU az egész front vonalán arra próbálja kényszeríteni az orosz hadvezetést, hogy más irányokból a kurszki térségbe vezényeljen át egységeket – mondják az elemzők az offenzíva első napjaitól kezdve. Az ukránok mindenekelőtt azt az orosz csoportot szeretnék meggyengíteni, amely Pokrovszk és Toreck (Donyecki Terület) ellen folytat offenzívát – ahol az oroszok az elmúlt hónapokban előrenyomultak.

Ezt a feladatot eddig legfeljebb csak részben sikerült teljesíteni. Augusztus 15-én John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője arról számolt be, hogy orosz egységeket helyeztek át Ukrajnából a kurszki területre. Az ISW úgy tudja, hogy a Donyecki Területről a Kurszki Területre szállították át a „Pjatynaska” nemzetközi dandár egy zászlóalját és a 200. Különleges Motorizált Lövészdandár egy részét, amely megrohamozta Csasziv Jart. A The Wall Street Journal szerint több, összesen akár 5000 fős, hiányos dandárról lehet szó, amelyek közül az egyiket a donyecki területről küldték. Az oroszoknak azonban még mintegy 20 ezer jól kiképzett katonára lehet szükségük ahhoz, hogy ki tudják szorítani az ukrán erőket.
Ha az orosz hadvezetés valóban Ukrajnából küld egységeket a kurszki régióba, akkor azokat biztosan nem Pokrovszk és Toreck környékéről vonja ki. A tartalékokat először a kevésbé fontos területekről, például Zaporizzsja és Herszon régiókból fogják elvinni, és az AFU bizonyára megérti ezt a logikát – mondja Ruszlan Levijev, a Conflict Intelligence Team alapítója. Másrészt, hogy megakadályozzák az ukránok további előrenyomulását a Kurszki Területen, az oroszoknak a lehető leggyorsabban ki kell vonniuk a tartalékokat – mondja Mark Kansian, az amerikai haditengerészet nyugalmazott ezredese, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának (CSIS) vezető tanácsadója. Ezért nem zárható ki a csapatok átcsoportosítása a Donyecki Területről, ami sokkal könnyebben megoldható, mint a Herszoni vagy Zaporizzsjai Területről.

A kurszki térségben indított hadművelet megkezdése után Levijev nem tapasztalja a Pokrovszk és Toreck elleni orosz offenzíva ütemének csökkenését. Az Economist ukrán kormányon belüli forrása szerint augusztus 16. óta érezhetően csökkent az orosz csapatok tevékenysége Donbásszban, de Pokrovszkban nem.

Ha az oroszok a Kurszki Területen kialakult helyzet ellenére tovább nyomulnak Pokrovk és Toreck felé, és sikerrel járnak, akkor felmerül a kérdés, hogy mennyire célszerű az ukránok orosz területen történő hadművelete. A Wall Street Journal becslése szerint mintegy 10 ezer ukrán harcos vesz részt az offenzívában. Egy bizonyos ponton az ukrán hadvezetés választás elé kerülhet: vagy visszaküldi ezt a csoportosulást a donyecki régió védelmére, vagy pedig kiteszi a frontot egy orosz áttörés veszélyének – írja a The Times. Maga a Kurszki Területen zajló offenzíva napról napra kockázatosabb: az ukrán fegyveres erők veszteségei egyre nőnek, az oroszok pedig egyre több tartalékot vonnak be – jegyzi meg a The Economist.

„A kurszki hadművelet eredményeként elért többszörös hatás messze meghaladja az orosz csapatok Pokrovszknál történő esetleges megállításának hatásait” – véli Olekszij Aresztovics, az ukrán elnöki hivatal volt tanácsadója. Indokoltabbnak tartja az orosz területen felhalmozott tartalékok bevetését, mint „csak úgy Pokrovszk közelében bevetni őket, ott »ledarálni« őket, egy időre lelassítani az orosz offenzívát és folytatni a visszavonulást”.

Az esetleges béketárgyalásokon elérhető pozíciók javítása

„A kurszki térségben láthatjuk, hogyan használják a katonai erőt arra, hogy meggyőzzék Oroszországot arról: lépjen be egy tisztességes tárgyalási folyamatba” – írta pénteken Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója. Ukrajna nemcsak Putyin azon ultimátumával elégedetlen, hogy a közigazgatási határain belül négy ukrajnai régióból vonja ki csapatait, hanem a konfliktus esetleges befagyasztásával is a meglévő frontvonal mentén. Ha Ukrajna ellenőrzi Oroszország nemzetközileg elismert területének egy részét, azt elméletileg el lehetne cserélni megszállt ukrán területre (vagy legalábbis annak egy részére).

A kérdés az, hogy az AFU kurszki térségbeli offenzívája pontosan hogyan befolyásolja Vlagyimir Putyin tárgyalási hajlandóságát. „Az ellenség arra törekszik, hogy javítsa tárgyalási pozícióját a jövőben. De milyen tárgyalásokról beszélhetünk egyáltalán? Miről beszélhetünk velük?” – mondta Putyin az offenzíva hetedik napján. A tárgyalások esélyei egyre távolabbiak – mondta a The New York Timesnak két korábbi, a Kremlhez közel álló magas rangú orosz tisztviselő. Putyin most „nem békét, hanem bosszút akar” – mondta egyikük. A források szerint Putyin biztos abban, hogy az orosz hadsereg létszám- és fegyverzetbéli fölényben van.

Az AFU offenzívája máris megzavarta az Oroszország és Ukrajna közötti „közvetett tárgyalásokat” Katarban, ahol az energetikai infrastruktúrára mért csapások leállításáról kellett volna tárgyalniuk – írja a The Washington Post. Az oroszok nem vonultak ki teljesen a tárgyalásokból, időt kértek, mondta a kiadvány egyik forrása. Az orosz forrás szerint Putyin most már nem valószínű, hogy beleegyezik az ilyen megállapodásokba: „Az orosz vezetés általában nem szokott kompromisszumot kötni, ha nyomás alá helyezik”.

Meggyőzni a Nyugatot, hogy növelje a katonai támogatást

Ukrajnának szüksége van arra, hogy az Egyesült Államok feloldja az orosz területeken bevethető fegyverek, elsősorban a nagy hatótávolságú ATACMS rakéták használatára vonatkozó korlátozásokat.

Miután Oroszország májusban offenzívát indított a Harkivi Területen, az amerikai vezetés engedélyezte az AFU-nak, hogy amerikai fegyverekkel csapást mérjen az orosz határ menti területekre, ahonnan az oroszok lőtték Ukrajnát, és ahol erőket halmoztak fel.

A Kurszki Területen zajló offenzíva során az ukránok amerikai Stryker páncélozott harckocsikat és más felszereléseket használtak, de eddig nem lépték át az Egyesült Államok által meghatározott határokat, így „technikailag” nem sértették meg az amerikai tilalmat – írta a CNN.

Az Egyesült Államok még nem áll készen arra, hogy feloldja az ATACMS rakétákkal végrehajtott csapásokra vonatkozó összes korlátozást. Ragaszkodnak ahhoz, hogy a lőszereket továbbra is a Krím és más megszállt területek elleni támadásokhoz használják. Ennek oka nem biztos, hogy az, miszerint az USA a háború eszkalálódásától tart, az is elképzelhető, hogy az ATACMS-ek korlátozott száma miatt van így. Ráadásul az amerikaiak ahhoz sem járulnak hozzá, hogy az ukránok korlátozások nélkül használják a brit Storm Shadow rakétákat – írja a The Times. A brit vezetés kész egy ilyen lépésre, de azt az USA-nak és a többi NATO-partnernek jóvá kell hagynia.

Az offenzíva kezdete után vált ismertté, hogy Joe Biden kormánya tárgyalja a nagy hatótávolságú JASSM cirkálórakéták Ukrajnának történő átadásának lehetőségét. Hatótávolságuk meghaladja a 300 kilométert, és a JASSM-ek F–16-os repülőgépekről indíthatók, amelyek közül az elsőt az AFU idén nyáron kapta meg.A szövetségesek nemcsak a fegyvereik használatát, hanem az AFU katonai műveleteit is korlátozzák. Az ukrán hadvezetés például titokban tartotta a Kurszki Területen indítandó offenzíva terveit az Egyesült Államok előtt, mert attól tartottak, hogy beavatkozhatnak a hadműveletbe. A The Economist szerint az USA már kétszer is beavatkozott az AFU terveibe: az első alkalommal információkat adtak át az oroszoknak, a második alkalommal pedig arra utasították az ukránokat, hogy mondják le a műveletet. A kurszki támadás kapcsán az amerikaiak kénytelenek voltak szembesülni a kész tényekkel.

A Kurszki Terület egy részének elfoglalása meggyőzheti a Nyugatot arról, hogy Ukrajna képes sikeres támadó hadműveleteket végrehajtani – amire 2022 ősze óta nem volt példa. Fontos pont, hogy Oroszország szerint a Nyugat áll az AFU offenzívája mögött, de nem tett semmit a háború eszkalálódása érdekében – írja a Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézete (IISS). „Gyengültek azok az érvek, amelyek szerint a Nyugatnak Ukrajna támogatásakor figyelembe kellene vennie Oroszország vörös (tilalmi) vonalait, beleértve a fegyverhasználat korlátozását. A Nyugat talán kezd kevésbé szkeptikus lenni Ukrajna ellenálló képességével kapcsolatban, és kevésbé tart Oroszország eszkalációjától” – vélik az elemzők.

„Az Oroszországgal kapcsolatos úgynevezett „vörös vonalak” egész naiv, illuzórikus koncepciója, amely egyes partnerek háborús értékelésében uralkodott, ezekben a napokban valahol Szudzsa közelében összeomlott” – mondta Zelenszkij hétfő este.

Mi történik ezután?

A Kurszki Területen lévő ukrán haderőnek három lehetősége van: megpróbálja folytatni az offenzívát mélyen Oroszországba, megszilárdítja pozícióját az elfoglalt területen, vagy visszavonul Ukrajnába.
Volodimir Zelenszkij azt követeli, hogy az AFU főparancsnoka, Olekszandr Szirszkij folytassa az offenzívát, és érjen el „maximális előrehaladást”, de Szirszkij óvatos, és a határ mentén terjeszkedik a szárnyain – mondja a The Economist forrása az ukrán vezérkarban: „Szirszkij nem bolond. Tudja, hogy az előrenyomulás az egész hadművelet kockáztatásával jár”.

„A fő kockázat Ukrajna számára az, hogy erőit túlságosan széthúzzák és elvágják az ukrán területtől” – ért egyet Mark Kansian, a CSIS munkatársa. – „Ez katonai és politikai katasztrófa lenne.” Az elemző úgy véli, hogy az ukrán erők most megvetik a lábukat a Kurszki Területen, és arra készülnek, hogy megtartsák a pozíciójukat. Az ukránok nemcsak az erőhiány miatt nem fognak előrenyomulni, hanem a szövetségesek álláspontja miatt is, akik attól tartanak, hogy az orosz területre való mélyebb behatolás eszkalációhoz vezetne.

Az AFU képes több hétig vagy több hónapig tartani a védelmet a Kurszki Területen: ez attól függ, hogy az orosz hadvezetés milyen erőket fog átcsoportosítani Ukrajnából – véli Kirill Mihajlov orosz katonai szakértő. Ugyanakkor az ukránoknak problémákkal kell szembenézniük, amelyek azzal kapcsolatosak, hogy a harcok idegen területen zajlanak. Először is, a kommunikációra és a drónok használatára használt Starlink terminálok nem működnek Oroszországban. Másodszor, az új frontvonalnak a határtól való távolsága miatt nehezebb lesz tüzérséggel és drónokkal támogatni a csapatokat. Harmadszor, ott nincsenek megbízható erődítmények, bár az ukránok megpróbálnak majd létrehozni ilyeneket, mielőtt Oroszország egy erős haderőcsoportot összeállítana.

Van azonban egy jó hír: az orosz hadsereg eddig nem csapott le tömegesen lakóépületekre bombákkal, ahogyan azt Ukrajnában teszi. „Ha az oroszok nem akarják lerombolni a városaikat és falvaikat, akkor az AFU-nak könnyebb lesz tartani a lakott területek védelmét. Bár az orosz hadsereg esetében semmiben sem lehetünk biztosak” – mondta Mihajlov.

„Általában véve ez elég nehéz, de nem lehetetlen feladat, különösen, ha az AFU kedvező védelmi vonalakhoz jut. Egy példa arra, hogy hogyan próbálják ezt megtenni, a Szejm folyó feletti hidak lerombolása a Glushkovszkij kerület későbbi megtisztítása érdekében, a folyóhoz való hozzáférés és az arra támaszkodó védelem kiépítése” – magyarázza az elemző.

Ha az AFU valamilyen oknál fogva úgy dönt, hogy visszavonul a Kurszki Területről, akkor azt meglehetősen szervezetten és súlyos veszteségek nélkül teheti meg. „Még az AFU is, amely 2022-ben sokkal bonyolultabb logisztikai helyzetben volt a herszoni régióban, képes volt visszavonulni a Dnyeperen keresztül, és nem hagyott ott annyi hadizsákmányt, mint korábban a harkivi régióban” – mondja Mihajlov. – „Szerintem egy ilyen feladat az AFU számára teljesen megvalósítható.”

Ha az ukrán erők kivonulnak a Kurszki Területről, akkor megmarad Ukrajna számára egy erős haderőcsoport. Továbbra is fenyegetést jelenthet bárhol az orosz határon – a Belgorodi, Kurszki vagy Brjanszki Területeken. Rákényszerítheti az oroszokat a határ megerősítésére azzal, hogy a front más részeiről csapatokat telepít oda. „Természetesen ez a csoportosulás Ukrajnán belül is bevethető” – mondja a szakértő.

Ez tehát (majdnem) minden, amit a kurszki hadműveletről tudunk és ez bizony nem sok. Ebből még akármi is lehet – és akárhogyan.

Szele Tamás