Szele Tamás: Duroviáda, újabb részletekkel

Egyre érdekesebb dolgok derülnek ki Pavel Durovról, ma ugyan csak két fontos mozzanatra derült fény, de ezek roppant lényegesek, bár emiatt ez a mai anyag kissé hosszú lesz, tessék némi hideg élelmet bekészíteni az olvasgatás mellé. Italra most nincs szükség, megrázó vagy undorító dolgok nem kerülnek szóba, de előre jelezném: az írás második fele kicsit szövevényes lesz, érdemes figyelmesen olvasni.

Bűn és bűnhődés

Kezdjük azzal, hogy a párizsi ügyészség nyilvánosságra hozta azt a tizenkét vádpontot, amit Durov ellen felhoznak. Hát, nekem egy is sok volna belőlük. A Meduza pedig nem csak ismertette őket, hanem jelezte is, hogy a mostani francia jog szerint hány év büntetés járhat értük. Lássuk a tucatnyi vádat, taxatívan!

  • bűnrészesség olyan online platform kezelésében, amely illegális tranzakciókat tesz lehetővé egy szervezett csoport részeként.

Ennek maximális büntetési tétele 10 év szabadságvesztés és 500 000 eurós pénzbüntetés(ez az a paragrafus, amelynek alapján Franciaországban már több olyan ügyet is vizsgálnak, amelyek az adathalász linkeket és kiskorúakat érintő pornográf tartalmakat tartalmazó Telegram-csatornák kezelésével kapcsolatosak).

  • A felhatalmazott szervek által kért információszolgáltatás megtagadása

A maximális büntetés két év szabadságvesztés és 30 000 eurós pénzbüntetés.

  • Kiskorúakat ábrázoló pornográf képek birtoklásában való bűnrészesség

Legmagasabb büntetés: öt év szabadságvesztés és 75 000 eurós pénzbüntetés.

  • Kiskorúakat ábrázoló pornográf képek szervezett csoport általi terjesztésében való bűnrészesség.

Legmagasabb büntetés: 10 év szabadságvesztés és 500 000 eurós pénzbüntetés.

  • Kábítószer terjesztésében való bűnrészesség

Legmagasabb büntetés: 10 év szabadságvesztés és 7,5 millió euró pénzbüntetés.

  • Részvétel hackerprogramok terjesztésében

Legmagasabb büntetés: öt év szabadságvesztés és 150 000 eurós pénzbüntetés (10 év szabadságvesztésre és 500 000 eurós pénzbüntetésre emelkedik, ha a bűncselekményt szervezett csoport követi el).

  • Szervezett csoport által elkövetett csalásban való bűnrészesség

A maximális büntetés 10 év szabadságvesztés és egymillió eurós pénzbüntetés.

  • Szervezett csoport létrehozása legalább öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények elkövetése céljából

A maximális büntetési tétel a vád tárgyát képező bűncselekménytől függ. A büntetési tétel öt év szabadságvesztéstől és 75 000 eurós pénzbüntetéstől 10 év szabadságvesztésig és 150 000 eurós pénzbüntetésig terjedhet.

  • Szervezett bűnözői csoport számára végzett pénzmosás

A maximális büntetés 10 év szabadságvesztés és 750 000 EUR pénzbüntetés.

  • Titoktartás biztosítását célzó kriptográfiai szolgáltatások nyújtása kötelező bejelentés nélkül
  • Titkosítási eszközök jogellenes biztosítása
  • Titkosítási eszközök jogellenes behozatala

A maximális büntetés két év szabadságvesztés és 30 000 EUR pénzbüntetés.

Egyezzünk meg, ez legrosszabb esetben nyolcvankilenc év halmazatiban, ennyit még Faria abbé sem ült If várában, Edmond Dantès pedig bagatell tizennégy év után szabadult. Durov ráverhet mindkettejükre, ha nincs szerencséje vagy nem a megfelelő féllel köti meg a megfelelő alkut. Márpedig – itt jön az a bizonyos bonyolult második rész – eddig is sok alkut kötött emberünk, sokakkal.

Durov útjai

Úgy áll a helyzet, hogy Pavel Durov 2014-es „száműzetése” óta több mint ötven alkalommal járt Oroszországban. Oroszországban volt, amikor az FSZB beperelte, és azon a napon is ott járt, amikor a Kreml nyilvánosan ejtette a Telegram elleni keresetet.

Durov mozgását az FSZB minap kiszivárgott legnagyobb adatállományának, a „Kordon” határőrségi adatbázisnak elemzése alapján követte nyomon a „Vazsnije Isztorii” című orosz ellenzéki lap (bocsánat, nyelvészt is megkérdeztem a cím helyes átiratáról, mert volt már ezzel kapcsolatban vita: itt a „vazsnije” használatos, nem a „vazsnüje”). Az adatbázis augusztus 20-án jelent meg az interneten, és augusztus 26-án Andrej Zaharov oknyomozó újságíró nyilvánosan is beszámolt róla. Jelenleg el van rejtve a hozzáférés elől.

Hét ok arra, hogy ne hagyjuk el Oroszországot

2014-ben Pavel Durov azt mondta: az FSZB követelte tőle, hogy adja ki azoknak a közösségeknek a személyes adatait, amelyekben az Euromajdan idején Ukrajnában tüntetéseket szerveztek. Durov már 2024-ben, Tucker Carlsonnak nyilatkozva hozzátette, hogy a Kreml még az orosz ellenzéki csoportok eltávolítását is követelte, és a fegyveres rendfenntartók házkutatási paranccsal érkeztek a házához.

Durov 2014 áprilisában eladta a Vkontaktyéban birtokolt részesedését, és elhagyta az országot, mondván: „Nincs visszaút. Különösen azután, hogy nyilvánosan megtagadtam az együttműködést a hatóságokkal”. Búcsúzóul kiáltványt tett közzé „Hét ok, hogy ne térjek vissza Oroszországba” címmel, amelyben bírálta a bíróságokat, a törvényhozást, az oktatási rendszert, valamint az oroszországi adópolitikát.

Azóta a sajtó csak egyetlen Durov-látogatásról írt – 2014 őszén néhány napra látogatott Oroszországba, hogy eladja az ICVA Ltd. nevű adatközpontját. Pavel már száműzetésben, testvérével, Nyikolajjal együtt kezdett az új üzenetküldő kifejlesztésébe.

„Olyan helyekre utazom, ahol biztos vagyok benne, hogy összhangban vannak az értékeinkkel és azzal, amit csinálunk. Nem látogatok el nagy geopolitikai hatalmakhoz vagy más országokba, mint Kína, Oroszország vagy akár az Egyesült Államok” – magyarázta személyes biztonsági elveit Durov a Carlson-interjúban.

Durov 2015-2017 és 2020-2021 között évente többször is Oroszországba utazott. Az egyetlen kivétel az az időszak volt, amikor a Kreml hadat üzent a Telegramnak, és sikertelenül próbálta blokkolni azt.

Durov nem titkolta utazásait – Szentpétervár és európai városok között az Aeroflot járatain repült, és gyakran utazott Helsinkibe az Orosz Vasutak vonalain.

A milliárdos „száműzetése” utáni első szentpétervári látogatása valószínűleg 2015 májusában volt. Az Oroszországi Föderációba való belépés pontos dátuma nem szerepel az FSZB határőrizeti szolgálatától származó kiszivárogtatásokban. A határellenőrzési adatok hiányosságai azzal magyarázhatók, hogy az illető Belaruszon keresztül lép be Oroszországba, amelynek nincs határa az Oroszországi Föderációval (ugyanis államközösséget alkot vele).

Ettől kezdve 2017 végéig az üzletember legalább 41 alkalommal érkezett Moszkvába és Szentpétervárra. Testvére, Nyikolaj, a Telegram programozója, szintén Finnországból utazott Oroszországba.

Durov szentpétervári látogatásaira korábban az egyik partnere utalt. Idén augusztus elején a Forbesnak sikerült dokumentálnia, hogy a Genfben élő Irina Bolgar Pavel Durov három legkisebb gyermekének édesanyja. Bolgar a fiuk születésnapi ünnepségéről Durovval közös fotókat is posztolt a közösségi médiában. Bolgar elmondta, hogy Durov 2017-ben meglátogatta őt Szentpéterváron, amikor megszülte második gyermekét. Hivatalosan a pár nem jegyeztette be a kapcsolatot, de a milliárdos elismerte az apaságot.
Durov kisebb gyermekei Bolgar szerint különböző időszakokban Lettországban és Svájcban éltek vele együtt. A határszolgálat szerint Durov gyakran utazott ezen országok és Oroszország között.

Konfliktus az FSZB-vel

Egy nap Durovnak mégis száműzetésbe kellett vonulnia, de nem azonnal és nem örökre.

2017 júliusában lépett életbe Irina Jarovaja képviselő törvénycsomagja, amely szerint a szolgáltatók kötelesek átadni az FSZB-nek a felhasználók üzeneteinek dekódolási kulcsait. Durov és ügyvédei többször is kijelentették, hogy ez technikailag lehetetlen – a messenger architektúrája nem teszi ezt lehetővé: a titkos Telegram-csevegésekben a kulcsok a felhasználók eszközein generálódnak, és nem jutnak el a szerverekre.
Ekkor a Kreml megtorló kampányt indított a Telegram ellen. A kockázatok ellenére a milliárdos 2017 hátralévő részét főként Oroszországban töltötte, a Kordon adatbázis adatai szerint csak néhány napra utazott Finnországba, Lettországba és Franciaországba.

Az FSZB követelte a „Telegram” londoni irodájától, hogy adja át a szentpétervári metró elleni 2017. áprilisi terrortámadás ügyében a hat vádlott chatjeinek dekódolásához szükséges kulcsokat. A Telegram vezetője megtagadta a különleges szolgálatok követelésének teljesítését, és azzal fenyegetőzött, hogy nem folytatja a munkát Oroszországban.

Nem zavar minket, hogy bizonyos országokban nyomás alá kerülünk, mert védjük a felhasználók magánéletét. Mindig készek vagyunk megszakítani a személyes és üzleti kapcsolatokat az ilyen országokkal, megfosztva őket a lehetőségtől, hogy ilyen esetekben nyomást gyakoroljanak ránk”

írta Durov 2017. szeptember 28-án a csatornáján. Hozzátette, hogy cége semmilyen módon nem képviselteti magát Oroszországban.

Durov 12 nappal korábban Szentpétervárról Helsinkibe utazott, és közvetlenül utána (október 2-án és 4-én) két éjszakai utat tett meg Maybachjával. Mindkét alkalommal átlépte az orosz határt, és egy órával később tért vissza.

Október 16-án a moszkvai Meszcsanszkij kerületi bíróság az FSZB keresete alapján a Telegramot csekély összegű, 800 000 rubeles pénzbírsággal sújtotta. Durov október 14-én érkezett Szentpétervárra, másnap reggel Londonba repült, de három héttel később visszatért.

2017. december elején a milliárdos interjút adott a Bloombergnek, és azt mondta, hogy mostantól a TON (Telegram Open Network) blokkláncprojektben vesz részt, majd újév napján vonattal elhagyta szülővárosát, Szentpétervárt, és Finnországba utazott. Ezután két és fél évig nem tért vissza Oroszországba.

Eközben az FSZB továbbra is követelte a messenger dekódolását, a Roszkomnadzor tömeges blokkolási technikákat kezdett alkalmazni a Telegramon, az orosz fiatalok papírrepülőgépekkel mentek ki a blokkolás elleni tömegtüntetésekre, és Durov biztatására „Digitális ellenállásnak” nevezték el magukat.

Amerikai meghallgatások és visszatérés

Miután az orosz hatóságok megtámadták a Telegramot, Durov Dubaiban telepedett le, és testvérével, Nyikolajjal együtt kiterjedt munkába kezdett a TON-on és a Gram kriptovalután.

2018-ban két fordulóban 1,7 milliárd dollárt gyűjtött össze több mint 170 befektetőtől, köztük Jurij Milner és Roman Abramovics orosz milliárdosoktól, Mihail Abizovtól (Medvegyev volt miniszterétől, aki jelenleg 12 éves büntetését tölti Oroszországban), Szaid Gucerjevtől és nagy kockázati tőkealapoktól.

A tervek szerint a TON 2019. október végén indult volna, de az amerikai tőzsdefelügyelet (SEC) azzal vádolta meg a Telegramot, hogy a Gram kriptopénz álcája alatt be nem jegyzett értékpapírokat próbált értékesíteni. A vizsgálat több hónapig tartott, és 2020 márciusában egy New York-i bíróság megakadályozta a Gram kibocsátását. Durov fellebbezett, és a pereskedés elhúzódott.

Hogy ne adósodjon el, az orosz ötletgazda kénytelen volt kockára tenni fő szellemi termékét, a Telegramot. Több lehetőséget is felajánlott a befektetőknek: vagy most veszi át a befektetés 72%-át, vagy egy évre szóló kölcsönszerződést ír alá, és a folyamat bármelyik kimenetele esetén már 2021-ben megkapja a 110%-ot. Veszteség esetén Durov a Telegramban lévő részesedésének eladásával akarta visszaadni a pénzt a befektetőknek. Durov már 2020 májusában bejelentette a blokkláncprojekt lezárását.

2020. június 4-én pedig a következő üzenet jelent meg Pavel Durov hivatalos csatornáján:

Nemrég Fedot Tumusov és Dmitrij Jonin állami duma-képviselők javasolták a Telegram blokkolásának feloldását Oroszországban. Üdvözlöm ezt a kezdeményezést. A blokkolás feloldása pozitív hatással lehet az ország innovatív fejlődésére és nemzetbiztonságára.”

Durov arról számolt be, hogy az évek során csapata hatékonyabbá vált a „szélsőséges propaganda” eltávolításában, és megígérte, hogy támogatni fogja a képviselőket, ha a terrorizmus ellen a levéltitokhoz való jog megsértése nélkül akarnak küzdeni.

Ekkor érkezett Durov 2017 decembere óta először Oroszországba. A határátlépés dátuma nem szerepel az FSZB adatbázisaiban, de az biztos, hogy Durov 2020. június 18-án Szentpéterváron tartózkodott – aznap este szállt fel a Pulkovóból Belgrádba tartó repülőgépre.

Június 18-án délután a Roszkomnadzor hirtelen közleményt adott ki arról, hogy a főügyészséggel egyeztetve leállították a messenger oroszországi blokkolását: „Pozitívan értékeljük a Telegram alapítója által kifejezett készséget a terrorizmus és a szélsőségesség elleni küzdelemre”. Ugyanakkor a bíróság nem törölte a blokkoló határozatot, és az állami duma sem fogadott el olyan törvényjavaslatokat, amelyek lehetővé tették volna a messenger blokkolásának feloldását.

Durov a következő két napot Belgrádban töltötte. Egy szerb közjegyző olvasta fel neki a Telegram Group Inc. és a SEC közötti egyezségi megállapodást a TON-ügyben. Nem tudni, miért éppen szerb közjegyző és miért pont Belgrádban, de így történt.

A megállapodás értelmében Durov, közvetlenül azután, hogy Oroszországba látogatott, vállalta, hogy azonnal visszafizet 1,193 milliárd dollárt a befektetőknek, és három év alatt további 30,6 millió dollárt fizet, 18,5 millió dolláros bírságot fizet az Egyesült Államok illetékes hivatalainak, és tájékoztatja a jövőben a hatóságokat a kriptovaluták kibocsátására vonatkozó terveiről.

Durov már június 20-án visszarepült Szentpétervárra, és szinte az ukrajnai háború kitöréséig Oroszország, az Egyesült Arab Emírségek és Európa között ingázott.

Ebben az időszakban blokkolták Navalnij csapatának Smart Voting (Okos Szavazás) nevű Telegram-botját és más ellenzéki botokat a 2021-es állami dumaválasztások előtt.

Durov 2021. október 21-én a szentpétervári Pulkovóból Ibizára repült, és soha többé nem látogatott el Oroszországba. Asszisztense azonban, aki korábban előkészítette Durov látogatásait, az FSZB adatbázisa szerint rendszeresen utazik oda. Ugyanez az asszisztens elkísérte őt egy azerbajdzsáni útra is a franciaországi letartóztatása előtt, ami a Telegram alkalmazottjainak közösségi hálózati elemzéséből következik.

Senki sem tudja, hogy Pavel Durov találkozott-e az orosz hatóságokkal a moszkvai és szentpétervári látogatásai során. Durov asszisztense nem válaszolt kérdésekre sem a közösségi médiában, sem e-mailben. Egy telefonhívás során megtagadta a kommunikációt és letette a telefont.

Egyelőre itt tart a duroviáda, de az már most is látszik, hogy nagyon rosszul közelíti meg a kérdést mindenki, aki csak áldozatnak vagy csak vétkesnek látja emberünket. Ráadásul ezek a határátlépési adatok is különösek. Az ember persze, hogy elmegy a kedveséhez árkon-bokron, határon, bármin át, ha három közös gyermekük van, akkor még inkább, de azt nem tudjuk, tárgyalt-e Durov ezeknek az utaknak során az FSZB-vel vagy bármely más orosz szervvel.

Ha tárgyalt: magától tette vagy kényszerből?

Az ugyanis biztos, látjuk a nyilvántartásból, hogy az FSZB tudta, mikor jár otthon. Csoda lett volna, ha békén hagyják. Ugyanakkor olyan emberről volt szó, aki kincset érhet nekik, nem lehet egyszerűen lelökni egy magasabb épületről vagy belefojtani a Névába. Bonyolult, három dimenziós sakkjátszma lehetett ez, aminek – egyelőre még nincs vége, az sem biztos, hogy a végjátékot látjuk.

Ami biztos: már ennyiből is kémfilmet tudnék írni. Azt még nem tudom, romantikusat, tragikusat vagy tragikomikusat, de mindenképpen kémfilmet. Itt is jelzem, hogy a téma stipi-stopi az enyém!

Durov ennek a háborús időszaknak a harmadik figurája, akiről filmet lehetne forgatni. Az első Navalnij volt, a második Prigozsin.

Bár Navalnijról már készült film. Meg is halt utána (ha nem is a film miatt), és Prigozsin sem él már.

Szele Tamás

Oszd meg másokkal is!

Ajánlott olvasnivaló:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük