Ha kellemesen – és hamisan – akarnék fogalmazni, most azt írnám, hogy Libanon és Izrael között kitört a béke. Erről azonban szó sincs, csak egy hatvan napos (bár talán hosszabbítható) tűzszünetet kötött a két állam, éspedig a Hezbollah bevonása nélkül, ám az egyezmény erre a terrorszervezetre is vonatkozik, ők meg vagy betartják a kötelmeket, vagy nem. De lássuk alaposabban is, mi történt.
Izrael és Libanon november 26-án tűzszünetet fogadott el. A tűzszünet november 27-én, greenwichi idő szerint 02:00 órakor lép életbe. 2025. január 26-ig az izraeli média által közzétett szöveg értelmében az Izraeli Védelmi Erők (IDF) teljesen ki kell vonuljon Libanonból. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök kormányához intézett üzenetében támogatta a megállapodást, és megjegyezte, hogy Izraelnek Iránra kell összpontosítania, pihentetnie kell erőit, és tovább kell izolálnia a Hamászt. A tűzszünet előírja, hogy a Hezbollah vonuljon ki Dél-Libanonból, a Libanoni Fegyveres Erők pedig számolják fel az összes nem állami katonai infrastruktúrát, akadályozzák meg a Hezbollah újrafegyverzését, és állomásozzanak Dél-Libanonban, hogy ott meghatározó biztonsági szerepet töltsenek be. A tűzszüneti megállapodás tartalmaz egy önvédelmi záradékot is, amely lehetővé tenné Izrael számára, hogy szükség esetén fellépjen a Hezbollah ellen. Joe Biden amerikai elnök szerint a megállapodás célja, hogy a Hezbollah és Izrael között tartósan megszűnjenek a harcok. A megállapodás kizárólag Libanon és Izrael között jött létre, és a libanoni állam felelőssége, hogy a Hezbollah betartja a megállapodást. A tűzszüneti megállapodás betartását a jelenlegi dél-libanoni ENSZ-megfigyelő erő mellett egy független bizottság fogja ellenőrizni, amelynek vezetését az Egyesült Államok és Franciaország végzi. A megfigyelő bizottság pontos felépítését a tűzszüneti megállapodás szövege nem rögzíti. A megállapodás tartalmaz egy amerikai nyilatkozatot, amelyben az Egyesült Államok megerősíti, hogy támogatja a jövőbeni izraeli műveleteket, amelyek a Hezbollah által elkövetett jogsértések leküzdéséhez szükségesek.
Ez a tűzszünet és annak feltételei egyenlőek a Hezbollah vereségével. A Hezbollah számos korábban tartott tűzszüneti tárgyalási pozíciót feladott, ami jól mutatja, hogy az IDF hadműveletei milyen mértékben kényszerítették a Hezbollahot háborús céljainak feladására. 2023 októberében a Hezbollah megkezdte Izrael elleni támadó hadjáratát a Hamász támogatása érdekében, és a Hezbollah vezetői többször is kijelentették, hogy a Gázai Övezetben kötött tűzszünet nélkül nem fejezi be támadásait. Ez a tűzszüneti megállapodás azonban nem tartalmaz egy szót sem a Gázai övezetről. A Hezbollah jelenlegi főtitkára, Naim Qassem korábban szintén kifejezte ellenérzését minden olyan kikötés ellen, amely Izraelnek cselekvési szabadságot biztosít Libanonon belül.
Izrael a két hónapig tartó libanoni hadműveletekkel és ezzel a tűzszünettel elérte háborús célját. A Hezbollah hamisan állította, hogy legyőzte Izraelt. Izrael azért kezdte meg szárazföldi hadjáratát Libanonban, hogy biztonságos feltételeket teremtsen az izraeli lakosok hazatéréséhez észak-izraeli otthonaikba. Az IDF libanoni határvárosokban végrehajtott műveletei megszüntették a Hezbollah október 7-i típusú támadásának veszélyét Észak-Izraelben, az izraeli légi hadjárat pedig számos parancsnokot megölt és a Hezbollah lőszerkészleteinek nagy részét megsemmisítette. A Hezbollah katonai szervezetének megsemmisítése – az egyetlen olyan katonai cél, amely tartósan megakadályozna minden Izrael elleni támadást – soha nem volt az izraeli katonai műveletek kimondott célja. A tűzszüneti megállapodás azonban diplomáciai eszközökkel akadályozza meg az Izrael elleni támadásokat.
A tűzszünet több olyan elemet tartalmaz, amelyek végrehajtása nehéznek fog bizonyulni. Az a döntés, hogy a Libanoni Fegyveres Erőkre (LAF) és a Libanonban tartózkodó ENSZ-megfigyelőkre támaszkodnak Dél-Libanon biztosításában, illetve a tűzszüneti megállapodás betartásának ellenőrzésében, nem hoz komolyabb változást ugyanahhoz a rendszerhez képest, amelyet az ENSZ BT 1701-es határozata vázolt fel, amely véget vetett a 2006-os Izrael–Hezbollah háborúnak. Sem a LAF, sem az ENSZ nem bizonyult hajlandónak vagy képesnek arra, hogy megakadályozza a Hezbollahot Dél-Libanon visszafoglalásában és új infrastruktúra kiépítésében. A LAF egyes forrásai például úgy nyilatkoztak, hogy nem akarják betartatni a tűzszünetet, mert úgy vélik, hogy a Hezbollahhal való bármilyen harc a „polgárháború” kirobbantását kockáztatná. Abdallah Bou Habib libanoni külügyminiszter november 26-án kijelentette, hogy a LAF azonban kész legalább 5000 katonát Dél-Libanonba vezényelni. A LAF egységei 2008 óta Dél-Libanonban vannak, de nem sikerült megakadályozniuk, hogy a Hezbollah Izrael elleni támadásokra használja a területet.
A megállapodás végrehajtásának nehézségei azt jelentik, hogy a Hezbollah és Irán kiheverheti ezt a kudarcot, ha az Egyesült Államok és Izrael nem tudja megakadályozni őket ebben. Netanjahu megállapította, hogy a libanoni izraeli hadműveletek „évtizedekkel visszavetették [a Hezbollahot].” A csoport azonban megtartotta embereit, fegyvereit és politikai ellenőrzését egész Libanonban. Szinte biztosan megkísérli majd újra elfoglalni Dél-Libanont, mivel kinyilvánított célja, hogy megszüntesse Izrael ellenőrzését a Shebaa-farmok felett, amelyet Izrael által megszállt libanoni területnek tekint. A csoport támogatja Irán azon törekvéseit is, hogy megsemmisítse az izraeli államot. A Hezbollah nem lesz képes ezt a feladatot teljesíteni, ha Dél-Libanonban leszerelésre kényszerítik. A terrorszervezet elutasította a legutóbbi lefegyverzési és kivonulási megállapodás betartását, és nem valószínű, hogy ez a háború megváltoztatta a Hezbollah vezetésének hajlandóságát arra, hogy feladja a Dél-Libanonra vonatkozó ambícióit.
Az IDF november 25. óta mintegy 180 Hezbollah-célpontra mért csapást Libanon-szerte, ami a 2024 szeptembere óta a legintenzívebb légicsapásokat jelentette Bejrútra. 2024 szeptembere óta az IDF kiterjesztette az evakuálási utasításokat Bejrút egész területére a légicsapások előtt. Az IDF légiereje több mint 20 Hezbollahhoz tartozó katonai és pénzügyi célpontot támadott Bejrút-szerte. Csapást mért a Hezbollah parti rakétaegységnek használt létesítményeire, valamint a Hezbollah különböző katonai főhadiszállásaira és infrastruktúrájára.
Megsemmisítették az al Qard al Hassan pénzügyi irányítási és raktározási létesítményeit is. A libanoni média mintegy 16 különálló izraeli légicsapásról számolt be Baalbekben és a Bekaa-völgyben, ahol a Hezbollah fejlett fegyverrendszereket, fegyverraktárakat és katonai infrastruktúrát tart fenn. Ez a fokozott aktivitás azután következett be, hogy Izrael és Libanon jóváhagyta a november 27-én hatályba lépő tűzszüneti megállapodást.
Irán aktívan megsérti a Vegyifegyver-tilalmi Egyezményt (CWC), és továbbra is fejleszti és beveti vegyi fegyveres kapacitását Iránon belül és kívül egyaránt. Az Institute for Science and International Security (ISIS) november 26-án közzétett egy jelentést, amely szerint Irán továbbra is fejleszti a gyógyszeralapú vegyi anyagok (PBA) támadó célú előállítására és szállítására szolgáló lehetőségeket. 2005 és 2023 között végzett kutatásokat idéz a jelentés, amelyeket az iráni védelmi intézményhez, köztük az Iszlám Forradalmi Gárdához (IRGC) és a védelmi minisztériumhoz kapcsolódó személyek végeztek. A PBA-k olyan kettős célú vegyi anyagok, amelyek orvosi célokra alkalmazhatóak, de támadó fegyverként is felhasználhatóak. Az ISIS-jelentés a fentanil és a medetomidin kutatására összpontosít. Mindkettő olyan szer, amely a központi idegrendszert célozva képes az áldozatok cselekvésképtelenné tételére. Az ISIS három kulcsfontosságú területen azonosította az iráni kutatásokat: nagyszabású, költséghatékony módszerek kifejlesztése e vegyületek szintézisére, technológiák fejlesztése e szerek aeroszolizálására hajtógáz segítségével, valamint olyan hordozórendszerek létrehozása, amelyekkel a szereket gránátokon, lövedékeken és drónokon keresztül lehet szétszórni. A jelentés megjegyezte, hogy Irán drónjait felhasználhatja a PBA-kat tartalmazó lőszerek szállítására. Az iráni média 2023 júniusában közzétett egy videót, amelyen egy drón füstgránátokat és egy valószínűleg könnygázt tartalmazó bombát dobott le.
Irán a PBA-fegyverprogramját mind belföldön, mind külföldön felhasználhatja. Az iráni média megerősítette, hogy Irán széles körben használt gránátokat civilek ellen a 2022-es Mahsa Amini-tüntetések során. Civil beszámolók szerint a tünetek inkább a fentanil és a medetomidin hatásának megfelelő tüneteket mutattak, mint a hagyományos zavargások ellen használt gázokét. Irán valószínűleg fegyverként működő PBA-kat is szállított partnereinek és proxy csoportjainak, amelyeket az Ellenállás Tengelye bevethet a jövőben a katonai konfliktusok során. A Vegyifegyver-tilalmi Szervezet tagállamai november 25. és 29. között Hágában találkoznak, hogy megvitassák a CWC végrehajtását és a szerződés betartását.
Az izraeli könnyűgyalogság november 26-án előrenyomult a Litani folyóhoz Deir Mimas és Arnoun közelében, Libanon délkeleti részén. Az izraeli-libanoni határtól mintegy négy kilométerre, a Litani folyó Izraelhez legközelebb eső szakaszán tevékenykedtek. A november 26-án közzétett geolokációs felvételeken az IDF 1. gyalogsági dandárja a Deir Mimas-i Szent Mema templom belső terében, valamint Arnoun közelében láthatóak. Az IDF dandárjai több ezer Hezbollah-rakétát semmisítettek meg, és közelharcot vívtak a térségben a Hezbollah fegyvereseivel. A Hezbollah azt állította, hogy november 24-én rakétatámadás érte az izraeli erőket, amelyek egy megrongálódott harckocsit próbáltak eltávolítani Deir Mimas külterületéről, ami azt jelzi, hogy az izraeli erők az elmúlt napokban ebben a térségben harcoltak.
Most, hogy nagyjából képben vagyunk, lássuk azonban, hogyan is jött létre ez a tűzszünet – mert bizony megvan a maga története, melyről a Jerusalem Post alapján számolok be.
Az Izrael és a Hezbollah közötti tűzszünet közvetítésére irányuló erőfeszítések hónapokkal ezelőtt kezdődtek. Egy szeptemberben bejelentett amerikai–francia kezdeményezés szinte azonnal összeomlott, amikor Izrael végzett Haszan Naszrallah Hezbollah-vezetővel. Bár az Egyesült Államok üdvözölte az eredményt, Benjamin Netanjahu miniszterelnök döntése, hogy Joe Biden elnök előzetes értesítése nélkül cselekedett, feszültséghez vezetett a vezetők között.
A megújult erőfeszítések, amelyek élén Amos Hochstein, Biden megbízottja állt, október közepén nyertek teret. Hochstein közvetített Izrael és Libanon között, valamint foglalkozott Izrael követeléseivel, amelyek a Hezbollah újrafegyverkezése elleni szigorú fellépést és a jövőbeli fenyegetésekre való reagáláshoz szükséges műveleti szabadságot követelik. A tárgyalások gyorsan haladtak, ami bizalmat ébresztett Washingtonban: azt remélték, hogy a megállapodás elérhető közelségbe került.
Október 31-én, néhány nappal az amerikai elnökválasztás előtt Hochstein Izraelbe látogatott, hogy találkozzon Netanjahuval. Magas rangú amerikai tisztviselők szerint Netanjahu úgy vélte, hogy mind Izraelnek, mind Libanonnak közös érdeke a tűzszünet megkötése.
Öt nappal az amerikai választások után Ron Dermer stratégiai ügyekért felelős miniszter a Mar-a-Lagóban tartott megbeszélésen tájékoztatta Donald Trump megválasztott elnököt a tárgyalásokról. Trump jelezte, hogy támogatja a megállapodást, és arra biztatta Netanjahut, hogy még az új kormány hivatalba lépése előtt véglegesítse az alkut.
Az ezt követő napokban Hochstein és más magas rangú illetékesek, köztük Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó, szorosan együttműködtek az izraeli és libanoni képviselőkkel az akadályok leküzdése érdekében. Az egyik vitás kérdés az volt, hogy Izrael ragaszkodott ahhoz, miszerint a Hezbollah jogsértéseire való válaszadási joga megmaradjon. Az ezzel a követeléssel szembeni francia ellenállás átmenetileg veszélyeztette a megállapodást, de Antony Blinken amerikai külügyminiszter közvetlen beavatkozása Emmanuel Macron francia elnöknél segített megoldani a nézeteltérést.
November végére a megállapodás majdnem teljes volt. A feszültségek azonban ismét fokozódtak, amikor a Nemzetközi Büntetőbíróság letartóztatási parancsot adott ki Netanjahu ellen, ami megzavarta a tárgyalásokat. Csak Biden személyes közbelépése és az Egyesült Államok azon fenyegetése, hogy kivonul a közvetítési erőfeszítésekből, vezette vissza a tárgyalásokat a rendes kerékvágásba. Az izraeli kabinet a véglegesítést követő 36 órán belül jóváhagyta a megállapodást.
A megállapodás sikere most azon múlik, hogy a libanoni hadsereg bevetésre kerül-e Dél-Libanonban, és hogy a Hezbollah teljesíti-e a Litani folyótól északra lévő nehézfegyverzetének kivonását. A 2006-os megállapodással ellentétben, amikor a nemzetközi erőfeszítések a kezdeti intézkedések után alábbhagytak, a mostani megállapodásban az USA tartósan szerepet vállal. Amerikai tisztek és diplomaták felügyelik a megállapodás betartását az Egyesült Államok bejrúti nagykövetségéről, együttműködve az ENSZ, Franciaország, Izrael és Libanon tisztviselőivel a jogsértések kezelése érdekében.
Bár a határ mentén nem állomásoznak amerikai csapatok, a megállapodás lehetővé teszi Izrael számára, hogy szükség esetén fellépjen a közvetlen fenyegetésekkel szemben. Az amerikai tisztviselők továbbra is bíznak abban, hogy a felügyeleti mechanizmus megakadályozza a jogsértések eszkalálódását. Egy magas rangú tisztviselő hangsúlyozta az állandó éberség fontosságát, kijelentve: „Valós idejű forródrótot akarunk, hogy a jogsértésekkel azonnal foglalkozhassunk. Ha folyamatosan összpontosítunk, a közvetlen beavatkozások ritkák lesznek”.
Kevesebb mint 60 nap múlva a Trump-kormányzat örökli ezt a gyenge lábakon álló megállapodást.
Trump csapata azzal érvelt, hogy a Hezbollah beleegyezett a tűzszünetbe, felismerve, hogy a feltételek valószínűleg romlanának az ő vezetése alatt. Az, hogy az alku tartható-e, a hatékony nemzetközi koordinációtól és a fegyelmezett végrehajtástól függ a következő hetekben.
Egyelőre ez a helyzet: törékeny, rövid fegyvernyugvásra számíthatunk, illetve – ez Teherántól függ. Ha Khamenei úgy dönt, hogy újjáépíti a Hezbollah teljesen szétvert szervezetét és újra felfegyverzi a terrorcsoportot, akkor biztos, hogy folytatódnak a harcok, csak hát ez pénzbe kerülne és időbe telne: dollármilliárdokba és évekbe. Kérdés, hogy az iráni gazdaság ezt megengedheti-e magának. Szerintem nem, de sajnos nem én hozom a döntéseket Teheránban.
Csend van most az olajfák alatt, csend, de nem béke. Csak tűzszünet. Mi sem jellemzőbb erre a helyzetre, mint az, hogy meg nem erősített, bár megbízható források szerint már történt is kísérlet az egyezmény megszegésére: Körülbelül 5 órával a libanoni tűzszünet érvénybe lépése után az IDF jelentései szerint több, feltételezett terroristákat szállító jármű lépett be Dél-Libanonban egy tiltott területre, megsértve a megállapodást. Mint a jelentés írja:
„Az IDF továbbra is éber és kész fellépni minden olyan kísérlet ellen, amely aláásná a fegyverszünetet vagy veszélyeztetné az izraeli biztonságot.”
Van is oka az éberségre. Ha ez a tűzszünet így néz ki és ennyire tartják be…
A béke még nagyon messze van.
Szele Tamás
