Szilveszter van, ilyenkor illik letenni az asztalra egy számvetést arról, mit is értünk el az elmúlt évben, mármint az ajtókilincsen kívül. A Zóna éve különösen rázós volt, a megtett út minden részletét nem is árulom el, hogy ne kelljen újra megtenni… de tény, hogy sikerült felállni a padlóról, pedig magam is azt hittem időnként, hogy ebből már nem lesz lap ebben az életben.
A történet lrgutóbbi fejezete 2023. szeptember 25-én kezdődött. Akkor már egy hete zajlottak a DDoS-támadások a Huppa.hu ellen, és jobb híján az ottani tartalmaknak is a Zóna adott megjelenési felületet – emiatt aztán a támadók a Zónát is megtalálták. Épp a metrót vártam, mikor felhívott az akkori szolgáltató és közölte: az oldalt akkora támadás érte, amekkorát ő még nem látott, ezért le kell állítania, hogy legalább a szerver többi ügyfelének legyen képes szolgáltatást végezni. Aztán huzakodtunk még pár napig, de az volt a végeredmény, hogy ha engem így támadnak, ő bizony vissza nem ereszt a szerverére. Ez amolyan magyaros mentalitás: aki bajban van, hagyjuk is benne, esetleg rúgjunk rajta még egy nagyot, az a biztos.
Áldozathibáztatásból jeles, közben a módszert elemezve rájöttem, hogy a támadóim (akik egyébként a fél magyar sajtót megtámadták, csak a nagyobb lapoknál jobb a védelem és a felkészültség is az ilyesmi ellen – nem, nem elég pár közismert szoftver és felhő-szolgáltatás, ne is tessék tippeket adni, mindegyiket próbáltam már) valószínűleg az orosz KillNet emberei lehetnek, ami viszont a GRU hackereit alkalmazza. Jó, a kettővel ezelőtti hackelés meg a kínai szolgálatok munkája volt, a második – mert háromszor tették eddig tönkre a Zónát – meg egyszerű kiberbűnözőké. Mármost akár GRU, akár FSZB, akár SZVR, mihez kezdjek?
Ehhez tudni kell, hogy a Zóna soha nem volt jövedelmező. Általában nullszaldóra tudtam kihozni éves szinten, és ehhez is sok hirdetés kellett, bár most műszaki okok miatt egy sincs. De az például gyakran megesett, hogy egy hónap alatt sem jött össze húszezer forint hirdetési bevétel sem, ami a kifizetési küszöb az AdSense-nél, így aztán átment az a pár fitying is következő hónapra – sőt, néha az azutánira. És a hirdetési cég is előszeretettel bírságolt meg, ha tehette, meg akkor is, ha nem – sosem felejtem el, amikor Rózsa Sándor tokától bokáig feketébe öltözött, pörge kalapos képét jelölték meg „nem kívánt szexuális tartalomként” és olyankor levágták az aznapi reklámbevételt is. Szóval, ezzel manapság pénzt nem lehet keresni, de a szerverdíjat minden évben be kell fizetni.
Viszont lapot akkor is kell írni, ha anyagilag nem éri meg, legfeljebb élünk abból, amit más lapoknál keresünk. Addig mozgolódtam, szervezkedtem, míg egy barátomnak sikerült megoldania a biztonságos szerver kérdését, még a régi lap elmentett tartalmát is feltöltöttük a mostani felületre, de ennek a mikéntjéről, hogyanjáról nem írnék egy szót sem, mert nem akarok segíteni a KillNetnek. Legyen elég annyi, hogy 2024. március 17. óta megint van Zóna.
Csonka év, nem mondom, de ahhoz képest, mennyire szétvert roncsokból kellett a lapot újjáépíteni, nem is volt olyan nagyon eredménytelen. Hogy az olvasottságot vegyem: december 21-én egy írásom elérte a 117 387 fős olvasottságot, ami még a régi Zónán is dobogós helyezést érdemelt volna, pedig ott tízezrével mértük ezt a mutatót. A lap olvasói 49,7 százalékban férfiak, 50,3 százalékban hölgyek, többnyire 25 év fölöttiek, bár igazán a 45 évnél idősebbek körében népszerű a kiadvány. A Zónát leginkább Magyarországon és Romániában olvassák, ezek után következik Németország, Ausztria, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok, Szlovákia, Izrael, Szerbia és Svájc. Ebben az új folyamban megjelent 206 írás tőlem és néhány más szerzőktől – egyelőre ez így is folytatódik majd, bár várható néhány külalaki változás és esetleg a hirdetések megjelenése is.
Idén ennyit ért el a Zóna, amit majdnem egyedül írok – várom, jövőre mi lesz. Addig is mindenkinek boldog új évet!
Szele Tamás