Mint ismeretes, Vlagyimir Putyin decemberben „Közvetlen Vonalat” tartott, erre évente egyszer kerül sor (mikor el nem marad). Egy olyan rendezvényről van szó, ami átmenet a lakossági fórum és a nemzetközi sajtótájékoztató között. Ezzel még nem lenne baj, de, mint a The Insider elemzése kiderítette, az orosz elnök ennek során finoman szólva is nagyokat mondott. Lássuk tehát Putyin elnök néhány hazugságát (távolról sem az összeset).
Az orosz és az amerikai légvédelmi rendszerekről
„Mint tudják, többféle légvédelmi rendszer létezik… például a Patriot, és a modernebb THAAD rendszerek. Nem tudom, hogy Ukrajnában is vannak-e ilyenek – valószínűleg nincsenek. Ha az amerikaiak úgy döntenek, hogy elküldik őket, akkor küldjék a THAAD-ot; ez hasonló a mi S–400-asunkhoz. Ha a Patriot az orosz S–300-ashoz hasonlítható, akkor a THAAD közelebb áll az S–400-ashoz – bár összességében valamivel gyengébb tulajdonságokkal rendelkezik”.
A THAAD egy olyan légvédelmi rendszer, amely a Föld légkörén kívül képes ballisztikus rakéták elfogására. A légkör felső határát a Kármán-vonallal határozzák meg, amely a Föld felszínétől mintegy 100 kilométerre található. A THAAD akár 93 mérföld (kb. 150 km) magasságban is képes elfogni a rakétákat. Még ennél is alkalmasabbak az amerikai SM–3-as elfogórakéták, amelyeket Putyin nem említett. Ezek akár 250 km-es magasságot is elérhetnek.
Összehasonlításképpen, az orosz S–400-as rendszer maximális elfogási magassága 30 km, a Roszoboronexport állami védelmi exportőr adatai szerint. Míg az A–135-ös rendszer részeként az orosz, mára már nyugdíjazott 51T6-os elfogórakéta képes volt az űrben lévő célpontokat támadni, újabb exoatmoszférikus elfogásra képes orosz rendszerekről nincsenek nyílt információk.
A megszállt Mariupolba visszatérő ukránokról
„Valójában az elcsatolt területeken valamiféle építkezési fellendülés zajlik, és becsléseink szerint már legalább 300 000 ember tért vissza Mariupolba – a lakosság létszáma pedig továbbra is rohamosan növekszik”.
Ez a számadat nagy valószínűséggel nem tükrözi a valóságot. Hivatalos ukrán adatok szerint Mariupol háború előtti lakossága 2022 januárjában 425 000 fő volt, míg Mariupol törvényes ukrán polgármestere, Vadim Bojcsenko korábban azt állította, hogy a városnak 540 000 lakosa volt a háború előtt. Alig egy hónappal Oroszország teljes körű inváziója után azonban Bojcsenko becslése szerint a lakosság 50%-a már elmenekült. A Human Rights Watch jelentése szerint 2022. május közepére 400 000 lakos menekült el, és több ezer civilt öltek meg.
Zelenszkij állítólagos elutasítása a tűzszünet és a fogolycsere kapcsán
„Erdogan telefonált és azt mondta, hogy Ukrajna beleegyezik a feltételeinkbe. Aztán hirtelen az ukrán rezsim vezetője kijelentette: nincs tárgyalás, nincs tűzszünet. Megkérdeztem Orbán Viktort, aki karácsonyi tűzszünetet és fogolycserét javasolt. Nem utasítottam vissza – azt mondtam, hogy gondoljuk át, és kérdezzük meg Kijevet. Megkérdezte, és másnap a rezsim vezetője azt mondta: nincs tűzszünet, nincs fogolycsere.”
A valóságban Vlagyimir Zelenszkij nem tett ilyen kijelentéseket. Először is, fogolycserék Oroszország és Ukrajna között rendszeresen előfordulnak. Másodszor, Zelenszkij soha nem utasította el a háború békés rendezését. Ukrajna azonban elutasítja Oroszország feltételeit, amelyek gyakorlatilag Ukrajna kapitulációját, hadseregének majdnem teljes leépítését, valamint az összes megszállt terület Oroszországnak való átengedését követelik – az ukrán ellenőrzés alatt álló további területekkel együtt.
Az ukrajnai teljes körű invázió 2022-es megkezdésével kapcsolatban
„Ha megnézzük a 2022-es helyzetet annak ismeretében, amit most tudunk, mit gondolnék? Hogy ezt a 2022 elején elhatározott döntést már korábban meg kellett volna hozni. Ez az első pont. Másodszor, ennek ismeretében egyszerűen korábban kellett volna elkezdeni a felkészülést ezekre az akciókra, beleértve a különleges katonai műveletet is. A krími események spontán történtek, és a 2022-es események is különösebb előkészítés nélkül kezdődtek. Miért kezdtük el? Mert nem lehetett tovább tétlenül állni és tűrni, várni, hogy a helyzet számunkra tovább súlyosbodjon. Ez a lényeg.”
2021. október 30-án a The Washington Post arról számolt be, hogy Oroszország csapatokat vonultat fel Ukrajna határa közelében, az ukrán nemzetbiztonsági titkár, Olekszij Danilov szerint 80-90 ezer főre becsült erővel. Ugyanez az újság 2021. december 7-én amerikai hírszerzési forrásokra hivatkozva azt prognosztizálta, hogy Oroszország további 175 000 katonát telepít a határra. Úgy tűnik, Putyin ezeket a lépéseket nem tekinti „felkészülésnek”.
Az ukrán veszteségekről a kurszki régióban
„Jelenleg a kurszki régióban megsemmisített páncélozott járművek mennyisége, azt hiszem, meghaladta a csapataink által tavaly az egész kontaktvonal mentén megsemmisített felszerelés mennyiségét – a számok nagyjából hasonlóak”
A holland független Oryx projekt szerint, amely nyílt forráskódú adatokat használ a veszteségek nyomon követésére, Ukrajna 2023-ban 1253 szárazföldi járművet veszített. Amikor Ukrajna megkezdte a hadműveleteket a kurszki régióban 780 járműveszteségnyi többletet mutatnak a teljes frontvonalon. Bár az Oryx adatai nem teljes körűek, világos képet adnak a veszteségek relatív mértékéről, és elmondható, hogy az ukrán kurszki offenzíva közel sem került olyan sokba Kijevnek, mint ahogyan azt Putyin állítja.
Oroszország részvételéről a szíriai háborúban
„Nem voltak szárazföldi csapataink Szíriában. Csak két bázisunk volt – egy légibázis és egy haditengerészeti bázis. A szárazföldi komponens szíriai erőkből és, mint tudjuk, bizonyos Irán-barát fegyveres csoportokból állt. Egy bizonyos ponton még a különleges műveleti erőinket is kivontuk. Egyszerűen nem harcoltunk ott”.
2017-ben a Voenno-Promyshlenny Kurier (szó szerint „Katonai-ipari Hírnök”) című orosz kiadvány azt írta:
„Csapataink részvétele a szíriai szárazföldi harcokban az egyik legtitkosabb téma. Kezdetben a védelmi minisztérium hangsúlyozta, hogy csak a légierő tevékenykedik Szíriában, hivatalosan az „orosz légierő szíriai hadműveleteként” emlegetve azt. Pedig a Hmeimim légibázisról készült korai videókon és fotókon a repülőgépek mellett egyértelműen harckocsik, páncélozott személyszállítók és tengerészgyalogság is látható volt. Később Szergej Sojgu védelmi miniszter jelentéseiből kiderült, hogy az orosz tüzérségi erők is segítették a szíriai csapatokat a földön.”
Mindezek ellenére Putyin nem tekinti ezt a részvételt az orosz „szárazföldi erők” bevetésének – ahogyan nem ismeri el az orosz erők által 2016-ban Aleppó ellen végrehajtott, hónapokon át tartó pusztító légicsapásokat sem.
Oroszország lassítja a YouTube-ot
„Tény, hogy a Google létrehozta itt a hálózatát, és leányvállalatokat alapított Oroszországban. A nyugati korlátozások és szankciók bevezetése után a Google csökkentette az eszközszállításait, ezzel gondot okozva saját magának. Másodszor, a Google-nek és a YouTube-nak is be kell tartania a törvényeinket.”
Putyin gyakorlatilag megismételte a legnagyobb orosz állami irányítású szolgáltató, a Rosztelekom és az Állami Duma információs politikával foglalkozó bizottságának elnökhelyettese, Anton Gorelkin által korábban tett kijelentéseket. A YouTube gyenge teljesítményének fő oka azonban az, hogy az orosz kormány szándékosan fojtogatja a platformot.
Sztálin elutasította, hogy fiát német tábornagyra cseréljék
„Ami pedig azt illeti, hogy Biden annak ellenére kegyelmet adott a fiának, hogy megígérte, nem teszi – nos, ez egy kényes kérdés. Országunk történelme más, ellentétes példákat is látott már. Mindenki ismeri a Rettegett Iván és fia című festményt – akár legendát ábrázol, akár nem. Ugyanez vonatkozik Nagy Péter fiára, Alekszejre is. Ami pedig Sztálint illeti – az nem legenda. Sztálin nem volt hajlandó a fogságban lévő fiát, Jakovot elcserélni Paulus tábornagyra, mondván: „Nem cserélek el egy közkatonát egy marsallra.”.”
Az a történet, mely szerint Sztálin visszautasította, hogy fiát, Jakov Dzsugasvilit elcserélje Paulusra, valójában legenda. A történészek még mindig vitatkoznak azon, hogy Jakov valóban fogságba esett-e, vagy a csatatéren esett el. Nem léteznek olyan német dokumentumok, amelyek megerősítenék, hogy tényleg hadifogoly volt. A szovjet katonákat megadásra buzdító német röplapokon található fényképek olyan rossz minőségűek, hogy lehetetlen megerősíteni Jakov személyazonosságát.
Azok a szemtanúk, akik azt állították, hogy látták őt fogságban, a háború előtt soha nem találkoztak vele.
Nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy az ukrajnai inváziót követően az iparágban bekövetkezett változások fokozták volna a termelékenységet. A fentiek fényében elmondható, hogy Vlagyimir Putyin egyvalaminek nem való.
Igazmondó juhásznak.
Arra nem alkalmas.
Azért is állt inkább orosz elnöknek.
A cikk az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk. A Zóna nem részesült a támogatásból, csak felületet biztosít a cikknek.
Szele Tamás
